Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

1917. október 5. • PETŐFI NÉPÉ • f Hova forduljunk közérdekű Sok panaszos levél érkezik naponta a napi­lapokhoz, rádióhoz, televízióhoz, vagy más intézmények, szervek vezetőihez, akik a le­vél továbbításán kívül gyakran nem tehet­nek mást. A panaszok, bejelentések elintézé­sére ugyanis csak azok hivatottak, akikre az ügy tartozik. Ebből az következik, hogy egy- egy panaszos levél több hivatalon keresztül jut csak el a címzetthez, illetve ahhoz, aki bejelentéssel, javaslattal, panasszal? érdemben dönthet az ügyben. Hetekig, hónapokig is elhú­zódhat a konkrét intézkedés, növekszik a fölösleges bürok­rácia. Sokan nem ismerik a köz­érdekű bejelentések, javasla­tok, panaszok elintézésének törvényes útját. Ezért bi-o­— A (közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és panaszokra vo­natkozó korábbi rendelkezéseket az államigazgatási eljárás általá­nos szabályairól húsz évvel ez­előtt alkotott törvény tartalmaz­ta, de ez csupán a hatósági ügyek intézésének módját jelölte meg — magyarázta a megyei tanács osztályvezető-helyettese. — Az év elején hatályba lépett új jogsza­bály viszont minden szervre, vál­lalatokra, szövetkezetekre, intéz­ményekre, társadalmi szerveze­tekre egyaránt érvényes. A közérdekű bejelentés — A közérdekű bejelentő olyan körülményre, hibára, vagy hiá­nyosságra hívja fel a figyelmet, aminek orvoslása, illetőleg meg­szüntetése egy-egy közösség, vagy az egész társadalom érdekét szol­gálja. Felhívhatja a figyelmet olyan magatartásra, vagy tényre is, amely valamilyen jogszabály­ba ütközik, ellentétes a szocia­lista erkölccsel, a szocialista gaz­dálkodás elveivel. Ezek szerint közérdekű beje­lentésnek minősül ha valaki pél­dául kifogásolja, hogy valamilyen árucikket huzamosabb ideig nem lehet kapni, vagy véleménye sze­rint nem megfelelő a kenyér mi­nősége. Az észrevételt az elin­tézésre hivatott szervhez, tehát az előbbi példa szerint a kereske­delmi vállalathoz, illetve a ke­nyér esetében a sütőipari válla­lathoz kell elküldeni. A közér­dekű bejelentésre 30 napon belül ináéban, részletes indoklással vá­laszolni kell. Mint azt dr. Kovács László mondta, a törvény egyik lénye­ges rendelkezése, hogy az ügy érdemi intézésében csak az ve­het részt, aki nem elfogult. Az előbbi példánál maradva, a ke­nyér minőségét kifogásoló beje­lentés kivizsgálását nem bizhat­ják a művezetőre, vagy közeli hozzátartozóra. — Mi a következménye annak, ha a vizsgálat során kiderül, hogy a bejelentés jogos volt, valóban előfordultak hibák, hiá­nyosságok? — A törvény értelmében a hi­bák, hiányosságok okait fel kell tárni, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő — folytatta az osztályvezető-helyet­tes. — Ezen 'kívül más jogszabá­Beszélgetés egy új törvény végrehajtásáról lyok, tehát a Munka Törvény- könyve, a Büntető Törvénykönyv, vagy a Polgári Törvénykönyv alapján felelősségre kell vonni a fegyelmi vétséget, szabálysértést, vagy esetleg bűncselekményt el­követő dolgozót. Felhívom a fi­gyelmet arra, hogy ne csupán - akkor tegyenek bejelentést, ha egészen súlyos esettel találkoz­nak. tehát a valószínűség szerint valaki bűncselekményt követett el, hanem a szocialista felfogást sértő hibákat, hiányosságokat is és zrevé telezzék. — Hogyan védi a törvény azt, aki közérdekű bejelentést tesz? — Ha valaki hátrányba kerül amiatt, hogy a (közérdekkel el­lentétes tevékenységre, vagy mu­lasztásra hívta fel a figyelmet, az illetékes szerv vezetője köteles azonnal megszüntetni a hátrá­nyos helyzetet, gondoskodnia kell arról, hogy a jóhiszemű bejelen­tő megfelelő elégtételt kapjon, s az esetleges anyagi kárát is meg kell térítem. Noha bárkinek jo­ga van a közérdekű bejelentésre, a helyes törekvés az, hogy ha va­laki a saját munkahelyén tapasz­talt hibákat, hiányosságokat, ak­kor ezeket a munkahely belső szabályai szerint ószrevételezze. — Az előbb említette a jóhi­szeműséget ... — Igen, mert vannak úgyne­vezett rendszeres bejelentők, akik gyakran már bűncselekményt va­lósítanak meg az alaptalan, .nyil­vánvalóan rosszhiszemű vádas­kodásaikkal, rágalmazásaikkal, becsületsértéseikkel. Ellenük ter­mészetesen megfelelő büntető szankciókat alkalmaznak. Az, hogy valaki jó- illetve rosszhi­szemű. az eljárás során könnyű kideríteni. Ehhez csupán még annyit, hogy ritkán fordul elő rosszhiszemű bejelentés. Ha a bejelentő kéri, hogy ne hozzák nyilvánosságra a nevét, ezt egészen kivételes esetektől el­tekintve meg kell tenni. Vannak viszont akik eleve nem fedik fel önmagukat, névtelenül írnak. Az ilyen ügyekkel a vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények vezetői nem kötelesek foglalkozni. A javaslat A közérdekű javaslat valami­lyen hasznos cél elérésére irá­nyul. Javaslatot lehet tenni egye­bek között egy-egy utca, tér, park szépítésére, az óvodák, iskolák környékének csinosítására, vagy például az államigazgatási eljárás egyszerűsítésére. A javaslatokra éppen úgy kötelező válaszolni, mint a közérdekű bejelentésekre. A javaslattevőt arról is tájékoz­tatni kell, ha a kezdeményezése hasznos, de a pénzügyi lehetősé­gek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem kerülhet sor a meg­valósításra. A panasz A törvény szerint a panasz olyan kérelem, amely egyéni sé­relem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott eljárásra. E meghatározásból kiderül, hogy a panasszal kapcsolatos eljárás úgynevezett joghézagot tölt be, ugyanis olyan sérelmekről van szó. amelyek orvoslását más eljá­rásban nem lehet intézni. — Egy példát erre: a kisiparos elvállalja a ház tatarozását, lét­rejön a szerződés, majd az árral, az elvégzett munka minőségével kapcsolatban vita alakul ki a kis­iparos és a tulajdonos között. Ennek elintézése a bíróság fela­data, a jogi terminológia szerint ugyanis ez nem panasz. Ha azon­ban a lakásban eltörik a csőve­zeték, folyik a víz, a tulajdonos megkér egy kisiparost a hiba ki­javítására, a szakember ezt meg­ígéri, de csak hiteget, s nem vég­zi el a munkát, ez esetben nem jött létre polgári jogi szerződés, tehát ném a bírósághoz, hanem a tanácsi iparhatósághoz, vagy — a példa szerint — a KIOSZ-hoz lehet fordulni panasszal. Panasz­nak minősül ha valaki az eladók, a szolgáltatást végző dolgozók, tisztviselők durva, sértő szavait kifogásolja. — A panaszt a törvény alap­ján a dolgozó közvetlen felette­se vizsgálja ki — magyarázta dr. Kovács László. — Ha ezt a pa­naszos nem tartja megfelelőnek, a felettes szervhez fordulhat. A felülvizsgálati kérelem Az új törvény a hatósági ügyek esetében a panasz kifejezést meg­változtatta. Az úgynevezett felül­vizsgálati kérelem lényege, hogy amennyiben az intézkedésre jo­gosult és kötelezett államigazga­tási szerv nem tett eleget a jog­szabályban meghatározott felada­tának, az állampolgár a felettes szervhez fordulhat. A felülvizs­gálati kérelemmel az esetek többségében a másodfokú jog­erős határozatokat támadják meg, aminek elintézésére hatvan nap áll rendelkezésre. — A közérdekű bejelentések­kel, javaslatokkal, panaszokkal kapcsolatos jogszabály az állam­polgárokra vonatkozik. A közüle- itek közérdekű bejelentéseit to­vábbra is a tanácstörvény alap­ján kell elbírálni — fejezte be a beszélgetést dr. Kovács László. Tárnái László Népművészeti pályamunkák a jubileum alkalmából Üj virágkorát éli Kalocsa népművészete. A negyedszá­zados fennállását idén ün­neplő Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nem­csak újraélesztette a régi mesterséget, hanem világhír­nevet is szerzett az ötlet­gazdag népművészetnek. Ma már 16 ország vásárolja a fantáziadús, élénk színösszeállítá­sú hímzéseket, kézimunkákat. Az utóbbi két év alatt, a nagy ke­reslet kielégítésére, megkétsze­rezték termelésüket, s ma 47 mil­lió forint értékű népművészeti termék kerül ki a hímzőasszo­nyok kezéből. A sikernek részesei a népmű­vészet, hirdetői, a világot járó kalocsai pingálóasszonyok. Két évtizede, egymást váltva mutat­ják be egyedülálló mesterségüket, eljutva a Föld minden tájára. Néhány ecsettel és 30 féle festék­kel indulnak a távoli országokba a magyar népművészet követei. Eddig öt földrész harminc váro­sában szerepeltek a kalocsai pin­gálóasszonyok, s több helyütt minden évben visszatérő vendé­gek. Az őszi turnéjuk során pél­dául. a maevar hetek szereplői­ként. az NSZK-ba, a Kanári-szi­getekre és Ausztráliába kaptak meghívót. A háziioari szövetkezet az idén ünneoli fennállásának 25. évforr dulóját. s ebből az alkalomból is­méi oályázatot hirdettek a táj ősi népi kultúrájának felelevení­tésére. továbbfejlesztésére. A be­érkezett 65 pályamunkát október 15-én zsüri7sik majd. a legjobba­kat kiállításon mutatják be, s felhasználják motívumait. V. E. KI MINEK A MESTERE Megyei sikerek Debrecenben A közelmúltban került sor Debrecenben a Ki minek a mes­tere szakmai vetélkedő , területi elődöntőjére. Négy megye: Bé­kés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun versenyzői a ruhá­zati és cipőbolti eladó szakmák­ban mérték össze tudásukat. A fiataloknak szakmai elméletből, gyakorlatból és politikai tájéko­zottságukról kellett számot ad­niuk. A megyét tizennégyen kép­viselték. Bács-Kiskun fiataljai jól sze­repeltek. A ruházati szakmában első lett Rácz Istvánná, a máso­dik Dobos Borbála, mind a ket­ten a kecskeméti Szivárvány Áruház dolgozói. A cipőbolti el­adók közül Kovács Katalin, az izsáki ÁFÉSZ Áruház dolgozója a második helyezést érte el. á KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának három különdíja közül az egyiket szintén Rácz Istvánná nyerte legjobb gyakor­lati teljesítményéért, a másikat pedig a politikai verseny leg­jobbja, Mohácsi Károly, a tisza- kécskei ÁFÉSZ Áruház dolgozója kapta. H. J. nyára segítséget nyújtL«-^1Tá részletesen ismertetjük az 1977. évi I. törvényt, amely a közérdekű bejelentéseket, ja­vaslatokat és panaszokat szabályozza. Erről beszélgettünk dr. Kovács Lászlóval, a megyei tanács szervezési és jogi osztá­lyának helyettes vezetőjével. A lecsó Kopogtattak barátomék ajtaján. Kinyitották. Szomszédasszonyuk állt a küszöb előtt, s szinte ko­mikus kérleléssel nyújtott át egy kis nejlonzsáknyi paradicsomot. — Ne haragudjatok a zavará­sért. Nem, nem akarok bemenni, én se érek rá... Fogadjátok már el ezt a kis paradicsomot. Iga­zán jószívvel adjuk. Annyi ter­mett a hobbin, hogy már nem férünk tőle... — Ö, minek fáradtál. Ha hi­szed, ha nem, most hoztam ha­za két kosárra valót az üzemből. Egyik szaktárs ajándékozott meg többünket, ök is a hobbiról... — Na de biztosan nem ez a fajta. Nézd, milyen különleges körte formájú... Vedd csak el nyugodtan. Lesz annak helye. Most mondja, hogy már téli­re eltett paradicsommal van tele a pince lakályosan berendezett sarka is? Rádióreklám. A nagynevű ét­terem szeretettel várja a vendé­geket — leszállított áru főzelék­félékből készült olcsó lakomára. Rádió- és sajtóhír. Egy hét alatt 245 vagonnyit vásárolt fel a lakosság a 2 forintos befőzési pa­radicsomból, s az olcsóbb zöld­paprikát is beleszámítva — ez­alatt mintegy 18 millió forintot spórolt meg a nép — élelmezési költségeiből. Ki az, aki ne tudna tucatjával tálalni hasonló példákat. Annak illusztrálására, hogy mennyire alább adták az idén az egykori sztárok. A paradicsom, zöldpap­rika — s ára miatt néhány ki­vételtől eltekintve a többi zöld­ségféle is. Ügy el vagyunk kényeztetve a mezőgazdasági termelők — no és kicsit az időjárás — jóvoltá­ból, hogy szinte el is felejtettük, milyen helyzetben voltunk példá­ul paradicsom, és zöldpaprika­ellátás dolgában még csak egy esztendővel ezelőtt is. Eszünkbe se jutna, ha nem emlékeztetne rá paradicsombőségünk — minden esetre kellemes — zavara, med­dig jutottunk el kínunkban ta­valy ilyenkor. Vissza lehet ke­resni mondjuk a Ludas Matyi- ban olyan krokikra, amelyek afölött humorizáltak, hogy a „normál idők” olyan hétköznapi étkére, mint amilyen a lecsó, — akkora pénzt kell kiadni, ameny- nyiből hús-gazdag vasárnapi ebéd kitelik. Hogy a lecsó — bármi­lyen fanyarul nevetséges — affé­le státusszimbólum, és csupán nagypénzű emberek engedhetnek meg maguknak akkora könnyel­műséget, hogy lecsóval jóllakja­nak. S ugye, mennyi viszonyítást fel­forgatott az idei paradicsom- s zöldpaprikabőség. Egyik évtől a másikra mentesek a maradiság, korszerűtlenség bélyegétől azok az asszonyok, akik befőznek, pa­radicsomot, zöldfélét raknak el dunsztos üvegekbe. A humoresz­kek napjainkban saját egykori nézeteiket teszik kikacagni való­vá, bemutatván, mit veszít az a háziasszony, aki kihúzta magát az olcsó paradicsomvásárból. Nyugodtan derülhetünk. Semmi okunk félteni a konzervipart, hogy neki ne jutna annyi para­dicsom s paprika, amennyi a konzervdobozaiba, üvegeibe fér. Csak győzze. De győzze is — szorgalmasan, mert jöhetnek azért soványabb esztendők. No persze, ha csupán egy futó pillantást vetünk a mai szép termés „hátterére”, mind­járt nem ijedünk meg olyan évektől sem, amikor nem lesz ilyen kegyes hozzánk az időjárás. Mert most sem a klímáé a főér­dem. Hanem az embereké, akik tsz-ekben, állami gazdaságokban, háztájin, kiskertekben olyan egy- akarattal láttak hozzá zöldség- s gyümölcstermesztésünk fellendí­téséhez. Akik, úgy tűnik, megta­lálták útjait-módjait annak, mi­ként húzzák ki a közellátás szem­pontjából oly fontos ágazatot a korábbi hosszú esztendők kátyú­jából. Igen ám, de ehhez a „hoz- záállás”-változáshoz kézzelfogható központi intézkedések is kellettek. Egy a sok közül: a kistermelők zöldségtermelési kedvét fellob- bantó kormányhatározat. Amely­nek lényeges vonása az a szel­lem, hogy ez a segítés nem me- netközbeni taktika, hanem hosz- szú távra szóló álláspont. Tehát biztonságérzetet ad. Csakúgy, mint a költségráfordításokat reá­lisan tükröző árak. A felvásár­lás, az átvétel célirányos rend­szere. Mondani se kell, hogy az intézkedések a nagyüzemeket szintúgy érdekeltté tették zöld­ségterületük növelésében, gyü­mölcstelepítésben, eddigi kertje­ik fejlesztésében egyaránt. Ezek a közös érdeket szol­gáló kormányrendelkezések ez­után is hatnak. S ha a termelők az eddigiekhez hasonlóan egy irányban szorgoskodnak, a lecsó — a hozzávalók — után mind több más menünk s a belevalók értéke alászáll az egyszerű étel­árak fokára. T. I. A Szovjetunió története 4. HlV A VÖRÖS HADSEREG. Az imperialista hatalmak és a beli* ellenforradalom nem fogadta el a fiatal szovjet állam által felkínál! békejobbot, hanem megdöntésére szövetkeztek. Munkás- és paraszti fiatalok százezrei jelentkeztek önként a hadseregbe, a forradalom véí delmére. * 5. BÜCStZTATÁS A VÖRÖS TÉRÉN. Az intervenciósok és a fehér-j gárdisták ellen a frontra induló egységek díszszemléje a Vörös téren! A sorokban nők is meneteltek. Szükség volt minden fegyvert fog* kézre, hiszen 14 tőkésállam hadserege támadt a forradalmi Oroszt ország ellen. HATVAN ÉV - HATVAN KÉP 6. MÁJUS ELSEJE. A munkások május elsejei seregszemléje aa ország súlyos helyzete ellenére a polgárháború véres éveiben sem maradt el. 1919. május elsején, Lenin egy rögtönzött emelvényről szólt a teret betöltő tömeghez. Kulturális tanyaprogram A múlt év októberében indult — a Katona József megyei könyv­tár és a TIT közös szervezésében — a kulturális tanyaprogram. Fő szervezője Ramháb Mária a Ka­tona József könyvtár munkatár­sa, aki a megyei tanács művelő­désügyi osztályának tavaly meg­hirdetett pályázatán a program eredményeit elemző dolgozatával nívódíjat nyert. A hagyományostól eltérő, tar­talmában módszereiben új prog­ramsorozat célja; korszerű isme­retterjesztés olyan tanyaközpon­tokban, ahol ez — a helyi kul­turális intézmények támogatásá­nak hiányában — nem volt meg­oldható eddig, A szervezők öt tanyaközpontot, külterületi iskolát választottak ki célkitűzéseik megvalósítására; Ja- kabszálláson, Tiszaalpáron. Ágas- egyházán, Orgoványon és Nyár- lőrincen. A felsorolt helyeken — mint például Ágasegyháza-Sán- dortelepen, vagy Nyárlőrinc-Ci- lágoshegyen — nincs művelődési otthon. Az ismeretterjesztő elő­adásokat megfelelő zenei és iro­dalmi műsorokkal gazdagítva mutatták be, kiegészítve a témá­hoz illő könyv- és képkiállítás­sal, könyvajánlással. (Könyvtári letét mind az öt tanyaközpontban található, bár állományuk javí­tásra szorul). Az előadások a tár­sadalomtudomány, a zene, és a természettudomány egy-egy idő­szerű és érdekes témája köré cso­portosultak. (Mint például a „Rá­kóczi útján”, vagy a „Földünk helye a Naprendszerben” című előadások). A felnőttműsorolc mellett helyet kaptak a játékos, ismeretterjesztő gyermekfoglal­kozások. Nagy sikert arattak a Kálmán Lajos zenetanár által vezetett népzenei programok. Eredménye­ként Ágasegyháza-Sándortelepen citerazenekar és népdalkor alakult! Orgovány Alsójárásban zsúfolá­sig telt teremben több mint 140 hallgatója volt a népzenei mű­sornak. A sikerekhez feltétlenül hozzájárult — és példaként em­líthetjük — azt a nagyszerű és lelkes közönségszervezést, ame-í lyet a (társadalmi munkában a helyi pedagógusok, népfront-ak­tivisták és KISZ-es flatalatok vér geztek. Hasznos tapasztalatok birtoJ kában, azonos célkitűzésekkel októberben tovább folytatódik a tanyai programsorozat. A tervek közt szerepel: diavetitéssel, iro-' dalommal, zenével összekötött földrajzi tájbemutató, Ady-em- lékműsor, s Lengyel Dénes elő-' adása a mondák világáról. Mitől mozog az animációs film? cím­mel Hegyi Füstös László, a Pan­nónia Filmstúdió munkatársa tart — rajzos rögtönzéssel, vetítéssel összekötött — előadást. A tavalyi sikerek nyomán népzenei műso­rok, népi hangszeres kiállítások és gyermekfoglalkozások egészí­tik ki az idei programsorozatot. P. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents