Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

1977. október 29. • PETŐFI NEPE • 3 A pártalapszervezetek munkájának hatékonysága nagymértékben függ az adott kommunista közössé­gek tagjainak egymáshoz való viszonyától. Minthogy a mindennapi pártmunkát (minden párttag agitátor!) ahol dolgoznak, abban a kö­zegben látják el a kommu­nisták, az egész alapszerve­zetre és működési környeze­tére meghatározó, hogy mennyire éreznek egymásért felelősséget, milyen kapcsoy latban vannak egymással a legkisebb kollektívák, a párt­csoportok tagjai. Kovács Pál és pártcsoportja Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyára III. pártalapszervezetéhez tartozó egyik pártcsoportnak 1970 óta Kovács Pál szakmunkás a bi­zalmija. Amikor a hattagú párt­sejt életénői, munkájáról kérde­zem, szinte akaratlanul rávágja: — Igazán jó kis pártcsoport a miénk! — s alighogy kimondja, nehogy üres dicsekvésnek tűn­jék. rögtön indokolja is: — Van fegyelem a munkában. A termelésben élen járnak, kivá­ló dolgozók a csoport tagjai. Ket­ten kitüntetett munkásőrök is. Gondosan képezi magát minden elvtárs. Közvetlen hangulatú, ba­ráti megbeszéléseinken pedig sok­minden felvetődik. Csik elvtárs például a munka- szervezést feszegeti a leggyakrab­ban. A hegesztésben van a leg­rosszabb helyzet, s neki rendsze­rint akad valami jó javaslata. Mészáros Vince, a csoport ifjú­sági felelőse viszont az eszmei, politikai nevelésben sürget előbb­re lépést, nem utolsósorban a szo­cialista brigádokban. Vince na­gyon fegyelmezett ember; a napi találkozásaink alkalmával nem egyszer mondja, mennyire restel- li, ha valaki szemetel a műhely­ben, vagy ha nem éppen illedel­mesen beszél az idősebb szaktárs­sal a KISZ-es fiatal... Mellesleg a petőfiszállási KISZ-szervezet vezetőségi tagja, személyes érte­süléseim szerint az egyik legak­tívabb KlSZ-murikás a faluban. Visszakanyarítva azonban a szót, a pártcsoportot dicsérő meg­jegyzésének indoklására, azt is megemlíti Kovács Pál, hogy kom­munista műszakban részt venni nemcsak becsületbeli ügynek tart­ják a csoport tagjai, hanem jól­esik az együttes munka. S a sa­ját példával hozakodik elő: — Küszöbön a vizsga, tanul­nom kell. A gyári szakmunkás- képzőn a géplakatos tanfolyamra járok. Balesetem miatt ugyanis át kell váltanom a hegesztő szak­mára. Mégsem bírnám megállni, hogy elmaradjak, a most esedé­kes kommunista szombatról. A közösség miatt. Pedig Petőfiszál- üásról járok be... Minthogy pártcsoportja két tag­jának arcát felvillantotta már, azt indítványozom Kovács Pálnak, folytassa a kis közösség bemuta­tását. Ö pedig kész örömest vál­lalkozik rá. — Keserű András elvtárs egy éve tagja a pártnak. Megbízatá­sát tekintve, ő a bizalmi-helyet­tes. s egyben a pártcsoport pro­pagandistája. Vezetőségi tagja azonban a hármas műhely szak- szervezeti bizottságának is. Kö­telességtudó, jól tájékozott, segí­tőkész elvtárs és jó munkatárs. A marxista esti középiskola el­végzésén túl. a vállalat által szer­hogy alkalmanként megbíznak egy-egy személyt a csoportmeg­beszélésen elhangzottaknak tag­gyűlésein való tolmácsolásával. — De vajon hogyan véleked­nek bizalmijukról a pártcsoport tagjai? Mészáros Vince, akit hegesztés közben zavartunk meg, őszinte tisztelettel szól a bizalmiról. Ar­ra a kérdésemre pedig, hogy mi­lyen észrevételekkel, javaslatok­kal járul hozzá leginkább a párt­csoport munkájához, nem titkolt indulattal feleli: — Azt hozzuk fel a legtöbb­ször. hogy rossz a munkaellátás. Egyszer nagy hajtás, túlórázás, máskor meg. mint most is, a lé­zengés ... No, és a fiatalok. Né­hányon itthagyták a gyárat, úgy látszik, hogy a jópénz nem elég. Tartalmasabb, jobb szocialista brigádéletre 'lenne szükség ... Csik István, a pártcsoport ter­melési felelőse, pedig ugyancsak keresetlenül felel: — Pali bácsi nagyon aktív és igen jól összetartja a csoportot. Biztos, hogy a többi elvtársnak is ez a véleménye. — Ügy értesültem, hogy apárt- csoport termelési felelőse híven a megbízatásához, a munkaszerve­zés fogyatékosságait feszegeti gyakran — terelem a szót Csik István személyére. Mire ő: — Tíz éve dolgozom a .hegesz­tő brigád vezetőjeként, ismerem a műhely gondjait. És mint az üzemi pártbizottság tagja is, gyak­ran szóváteszem, amit kell. Az atomreaktorhoz dolgozunk, ez gondos munkát kíván. De ismét­lődően bosszantó, hogy akadozik az anyagellátás. Állítom, nem a vállalatnál van probléma. A hen­gerművektől nem jön pontosan az acéllemez, pedig a megrendelés kellő időben elmegy. Jónak tar­tom nálunk, hogy észrevételére mindig választ kap az ember. Legújabban írásban is. Legutóbb felvetettem, hogy mi­nek röntgenezik a nyomásálló tartálykészülékek kezelőnyílásait, amelyek utána úgyis a hulladék­ba kerülnek. Drága a röntgen­film! És helyeslő választ kaptam, a kezelőnyílás hegesztett varra­tait nem kell mór röntgenezni. Csik István egyébként a másik munkásőr, akire ezért külön is büszke a pártcsoport. Nyolc éve huszonhat ember szakaszparancs­noka. S csupán a munkásőrként végzett pártmegbízatása 450—480 óra társadalmi szolgálatot jelent évente... Perny Irén • Kovács Pál. • Mészáros Vinco. n? :C> A • Csík István. (Méhes! Éva (elvételei.) Egy korszerű gondolat A4it tudunk a Vöröske­resztről? Mit tu­dunk a Magyar Vöröskeresztről, amely most tartja ötödik országos kongresszusát? Sokan jól ismerik kiterjedt és sokoldalú munkáját, valamilyen formá­ban netán részt is vesznek benne, mások—ugyan­csak nem kevesen — legfeljebb annyit sejtenek, hogy szervezi a véradást és katasztrófák esetén a nemzetközi segítő akciókat. Akik a háborús időkre emlékeznek, talán jobban ismerik a Vöröskereszt hagyományos tevékenységét, de szerencsére a vi­lág nagy részén és nálunk Is hosszú ideje béke van, halványul az effajta emlékezet. Pedig a Vöröskereszt él, feladatai bővülnek, gaz­dagabbá válnak és nemcsak azt igénylik, hogy min­denki tudjon róluk, hanem azt is, hogy a lehetsé­ges változatos formákban még többen kapcsolódja­nak be ebbe a mélységesen emberséges mozgalomba. Igaz ugyan, hogy a szocialista társadalomban min­denfajta tevékenységnek kell, hogy legyen valami­lyen emberséges célja, értelme, de vannak és lesz­nek feladatok, amelyeknek humanitárius tartalma egészen sajátos, s ezek letéteményese természetesen a Vöröskereszt. Ilyen például az egészségvédelem társadalmi fel­adatainak egész sora, a sürgetően időszerű környe­zetvédelem és a közegészségügy előmozdítása. Eb­ben a vonatkozásban elsősorban közvetlen lakóhelyi és munkakörnyezetünk tisztasága, higiéniája az, amivel éppenséggel nem dicsekedhetünk. Vagy: csa­ládpolitikánk eredményei közismertek, fejlődik á családvédelem, de a gyermekek, fiatalok megóvása és az öregekről való gondoskodás terén rengeteg még az elvégzetlen dolgunk. Nem véletlenül említ­jük nyomban e helyütt azt a bizonyára sok, ám még ki sem talált lépést, amit az alkoholizmus és — tegyük hozzá — a vészesen terjedő dohányzás ellen tennünk kellene. Mindezt nem azért említjük, mintha a Vöröske^ resztnek nem lennének ilyenfajta eredményei, kez­deményezései és nyilván további tervei is. De nem győzzük hangsúlyozni, hogy rendkívül sürgető, igeri széles körű aktivitást igénylő, már-már nyomasztó feladatok ezek. És mind nagyobb jelentőségűvé lesz a véradás, a bajban való segítségnyújtás és sola más tipikusan vöröskeresztes munka, amiről csak azért nem beszélünk itt bővebben, mert jóval köz­ismertebbek és elfogadottabbak, mint ami például az ifjúságvédelemmel és a higiéniával kapcsolatban napirenden van. Kívánjuk, Hogy a vöröskeresztesek mostani kong­resszusa — mondhatnánk, hétköznapi munkaérte­kezletként — elsősorban ezeket a feladatokat segít­se gyorsabb és jobb megoldáshoz. Akkor hű lesz önmagához, ahhoz a nemes gondolathoz, ami a Vö­röskereszt nevének hallatára ma is mindenkinek az eszébe jut. A TESTVÉRI BARÁTSÁG JEGYÉBEN Szorosra fonódó szálak — Az, hogy közös gazdaságunk Lenin nevét viseli, megtisztelő, de sok esetben kötelez is bennün­ket — mondja Rudnyák Lajos, a harltai Lenin Tsz elnöke, ami­kor most, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lójának előestéjén szovjetunióbe­li jó kapcsolataikról beszélge­tünk. — Egyebek közt arra, hogy elősegítsük a népeink közötti ba­rátság elmélyítését, erősítését. A magyar—szovjet kapcsola­tok ápolása a szövetkezet életé­ben valóban hagyománnyá vált. Mélg 1970-lben a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksé­ge itt, náluk rendezte meg jubi­leumi emlék-nagygyűlését, amelynek keretében a barátság fejlesztésében kifejtett tevé­kenységéért a közös gazdaság egésze, valamint annak hét dol­gozója vehette át az országos el­nökség elismerő oklevelét. A kö­vetkező évben alakult meg a tsz. ben az MSZBT-tagcsoport. Nyom­ban felmerült az az igény, hogy a testvérmegye, Krím valamelyik tagcsoportjával léphessenek ösz- szek öt tetősbe. A megyei pártbi­zottság közbenjárásával és egyet­értő támogatásával a szimferopo- li járás Novaandrejevka községé­nek Zsdanov nevét viselő kolho­zával vették fel a baráti együtt­működés fonalát. — Az első feledhetetlen talál­kozásra 1972 szeptemberében Hartán került sor — veszi át a szót Zentai István, a tsz párttit- kára. — Ekkor, a krími delegá­ció sorálban ismerhettük meg Iz­mail Havkin kolhozelnököt, Zója Buhtyijarovát, az SZMBT-tag- csoport elnökét, valamint Tama­ra Mihajlova közgazdászt és Va- lentyina Sztyepanova brigádve­zetőt. Tájékoztatást kaptak párt- szervezetünk munkájáról, s a termelő tevékenység számos rész­letéről. Azután, végigjárva a gaz­dálkodás megannyi helyszínét, vendégeink élénken érdeklődtek egyebek közt a kukoricatermesz­tés komplex gépesítése, a terüle­tünkön állami beruházással épü­lő öntözőrendszer technológiája, gazdaságossági mutatói iránt. Tetszett nekik a tsz-közi sertés- tenyésztő és -hizlaló vállalkozás új telepe, ahonnét évente 15 ezer hízósertés kerül ki. Később, a tapasztalatok kicserélése, a lá­tottak értékelése során szovjet barátaink is szóltak kolhozuk életéről, eredményeiről. Végül Havkin elvtárs meghívta szövet­kezetünk küldöttségét: látogasson el hozzájuk. A szíves meghívásnak a har- taiak a következő év májusában tettek eleget. Akkor a párttitkár és a főmezőgazdász utazott a Krímbe, végső úticélként Novo- andrejevkába. — Megalakulásának 35. évfor­dulóját ünnepelte éppen a Zsda­nov kolhoz. A jelenlegi, közel hatezer hektáros terület három kisebb gazdaság egyesüléséből alakult ki. Viszonylag sík vidé­ken gazdálkodnak. Szántóterüle­tük nagysága megegyezik a mién­kével. A területnek csaknem a felén búzát — Bezosztája és Kavkáz fajtákat — termesztenek, s a hektáronkénti termés több év átlagában 40 mázsát tesz ki. Az évi csapadékmennyiség nem éri el a 300 millimétert, a víz tehát e különben gazdag tájon is ara­nyat ér. Ezért nagy erőfeszítése­ket tesznek a víz összegyűjtésé­re, öntözéses hasznosítására. A talaj — a Krímről lévén szó — igen alkalmas szőlő- és gyü­mölcstermesztésre. Barátaink az elmúlt években 600 hektár nagy­üzemi szőlőt és 500 hektár gyü­mölcsöst telepítettek. Eredmé­nyeik ebben az ágazatban ki- emelkedőek, s a j övedelmezősé- get csak fokozza, hogy a ter­mést saját palackozó- és kon­zervüzemükben dolgozzák feL' Fontos ágazat még az állatte­nyésztés. A 2500 szarvasmarhá­ból 850 a tehén, s az egy tehénra jutó évi tej'hozam eléri a 3600— 3800 kilogrammot. Azóta két ízben találkoztak,’ • ismerkedtek egymás életével a két tagcsopartbeliek. Legutóbb most szeptemberben Weibel Pé­ter, a tsz termelési elnökhelyet­tese járt kinn harmadmagéval, öt a gazdasági eredmények mel­lett a történelmi emlékhelyek varázsa, s a krími táj csodád szépsége ragadta meg. — De ezeknél is jobban az életet, a gazdálkodást át- meg átszövő emberközpontúság. Két­szintes székházukban színház és előadóterem, könyvtár és klub- helyiség van. A haitszáz tanulói! befogadó iskolát a kolhoz épít­tette. Ezen kívül felépült egy százágyas kórház, fürdő, a fia­tal kolhozcsaládok részére pedig egy egész utcát kitevő, többszin­tes lakóépület-sor. Szociális lé. tesítményekkel is példásan ellá­tottak. A hartai Lenin Tsz — csupán az aktív dolgozókból is 520-at számláló — kollektívája együtte­sen, összességében tagja az MSZBT-nek. Az együttműködés­re lépett két gazdaság mindegyi­kétől — a novoandrejevkiakból és a hartaiból is — évente több­ször indulnak egymáshoz a leve­lek, hírt adva az egyén és a kö­zös életéről, sikereiről. Ezt a le. vélbeli kapcsolatot teljesítik ki a mind gyakoribbá váló látogatá­sok, amelyek jó eszközei, s egyre inkább elengedhetetlen, nélkü­lözhetetlen feltételei egymás megismerésének, megbecsüléséi, nek. Mondhatjuk úgy is: tartó­pillérei népeink örök barátságá­nak. J. T. Ismerkedjünk munkájukkal ködik, az elnökön, az elnökhe­vezett lakatos szakmunkásképző tanfolyamon képezi magát: jeles tanuló. Egyébként a termelés te­rületén a fémcsiszolók brigádve­zetője; mindig hasznosak a mun­ka szervezésével kapcsolatos meglátásai. Dobos Zoltán elvtárs informá­ciós felelőse csoportunknak. Meg­beszéléseinken, pártmegbízatásá­ból adódóan mindig van monda­nivalója. Jó felkészültségű elv­társ, a legutóbbi pártoktatási év­ben a Világnézet és etikai kér­dések tanfolyamán tanult. Mint hegesztő, becsülettel ellátja a ke­nyérkereső munkáját. Amiért pedig külön is büszkék vagyunk rá: szolgálatát mint munkásőr rajparancsnok is példásan telje­síti. Konkoly Józsefné elvtárs bát­ran hallatja hangját, mint a párt- csoport nőfelelőse. De mint da­rus is becsületes, megbízható munkása a gyárnak, ö legutóbb a Szocialista, társadalom fejlődé­sének kérdései című tanfolyamot végezte el eredményesen... A politikai képzésről szólva, hozzáteszi Kovács Pál, hogy a soronkövetkező taggyűlésen a párttagok továbbképzéséről lesz szó. A minap pártcsoport érte­kezletüknek is ez volt a témája: mindenki tudja, hogy 1980-ig mi­lyen oktatásban vesz részt. Eb­ben ugyanis a továbbképzési ter­vük a mérvadó. Megemlíti azt is, hogy a taggyűlési felszólaláshoz nincs még meg minden elvtárs- ban a bátorság, holott a pártcso­portban elhangzott véleményük és politikai felkészültségük is jó alap hozzá. Azt tervezik tehát, Lapunkban a fenti címmel időnként megjelenő cikkekben ed­dig elsősorban a megyei tanács osztályainak és néhány városi ta­nács szakigazgatási szervének munkájával, az ott dolgozók ered­ményeivel, feladataival ismertet­tük meg olvasóinkat. E sorozat keretében most egy járási hivatal munkáját mutatjuk be. Tekintettel a hivatal sokrétű tennivalójára, Baunoch György- gyel, a megyei tanács vb kiskun- halasi járási hivatalának elnöké­vel elsősorban a községi taná­csok önállóságának továbbfejlesz­tésével kapcsolatos feladatokról, illetve arról beszélgettünk, hogy a hivatal dolgozói milyen eszkö­zökkel, módszerekkel segítik a helyi államigazgatási szervek munkáját. — A járási hivatal belső szer­vezeti felépítése a tanácsokhoz viszonyítva milyen eltéréseket mutat, hogyan oszlanak meg a feladatok, hányán dolgoznak a hivatalban? — A járási hivatal tulajdon­képpen egyetlen szakigazgatási szerv — magyarázta Baunoch György —, amiből nyilvánvalóan kiderül a hivatal, s a tanács kö­zötti különbség. Az osztályok ha­tósági jogkört tekintve önállóak. A hivatalban nyolc osztály mű­lyettesen, illetve az osztályveze­tőkön kívül jelenleg 42 ügyinté­ző látja él a feladatokat. — A hivatali apparátus dolgo­zóinak milyen alapvető feladatai vannak? — A járási hivatal a községi tanácsok és szerveik önálló te­vékenységének fejlesztéséhez, a testületi munkához, a szakigaz­gatási és hatósági feladatok szak­szerű ellátásához, a fejlesztési és költségvetési tervezéshez és gaz­dálkodáshoz elvi és gyakorlati segítséget nyújt. Tehát az egyik legfontosabb feladatunk az. hogy a községi tanácsok önállóságának továbbfejlesztését a saját magunk eszközeivel elősegítsük. A közsé­gi tanácsok és végrehajtó bizott­ságok munkája fölött törvényes­ségi felügyeletet gyakorlunk. Az éves munkaterv összeállítása előtt ajánlásokat készítünk, egyebek között felhívjuk a figyelmet olyan fontos témákra, melyeknek meg­tárgyalását a tanácstörvény, vagy ennek végrehajtási rendelete, a szervezeti és működési szabály­zat, illetve a megyei tanács ha­tározata előír. Ezekkel az aján­lásokkal, s a rendszeres ellenőr­zéssel elérjük, hogy a tanácsok és a végrehajtó bizottságok idő­ben megtárgyalják az úgynevezett kötelező napirendeket. — örvendetes, hogy az idén a kiskunhalasi járás területén ho­zott testületi határozatok közül a járási hivatal mindössze kilenc esetben tett észrevételt. A testü­leti munkában tapasztalható mi­nőségi javulás minek tulajdonít­ható? — A testületi munka törvé­ny sségének biztosítása érdeké­be^ igyekszünk minél több ta­nácsülésen, vagy végrehajtó bi­zottsági ülésen részt venni — folytatta a hivatal elnöke. A he­lyi tanácsok eredményesebb munkáját az úgynevezett komp­lex felügyeleti vizsgálatokkal Is segítjük. A vizsgálatok során fel­hívjuk a tanácsi dolgozók figyel­mét az esetleges hibák, hiányos­ságok kijavítására, megismertet­jük velük a más községekben ta­pasztalt jó módszereket. — A hivatal milyen segítséget nyújt a községek településfejlesz­tési munkájában? — A középtávú fejlesztési ter­vek elkészítésében a járási hiva­tal valamennyi szakosztálya részt vett. s ajánlásokat, javaslatokat adtunk a legszükségesebb, legcél­szerűbb fejlesztési feladatok meg­valósítására. A fejlesztési tervek készítéséhez szükséges és az adott településre vonatkozó informáci­ókkal a községi tanácsok nem minden esetben rendelkeztek, így nagyon hasznos volt a fejleszté­si tervek készítését megelőzően a szükséges adatok közös számba­vétele. illetve a járási szervekkel való egyeztetése. A fejlesztési tervek készítése során a járási hivatal közreműködésével a ta­nácsokat orientálni tudtuk a me­gyei határozatokból adódó felada­tok megvalósítására is. A beru­házások előkészítésében, megva­lósításában, műszaki ellenőrzésé­ben a járási hivatalunk rendsze­res kapcsolatot tart a községi ta­nácsokkal. A segítség még szo­rosabb formában jelentkezik ott, ahol a beruházásokat házilagos építőbrigáddal végeztetik. mert ennek műszaki irányítása is já­rási segédlettel történik. Szakosz­tályaink dolgozói rendszeresen részt vesznek azokon a megbe­széléseken, amelyeken a tanácsi vezetők és a gazdasági vezetők egyeztetik a fejlesztési terveket, s keresik az együttműködés le­hetőségeit. — A járási hivatal elnöke el­mondta, hogy az együttműködés során igen jelentős eredménye­ket értek el elsősorban az óvo­dák, iskolai tantermek, tornater­mek építésében, Ennek szép pél­dája a szankl és a jászszentlász- 161 termelőszövetkezetek által kö­zösen felépített új óvoda. — A településfejlesztésben kü­lön figyelmet érdemel a lakosság aktivitása — folytatta az elnök. — Hivatalunk rendszeresen érté­keli a községek lakosainak tár­sadalmi munkáját. örvendetes, hogy az V. ötéves terv első két évében a társadalmi munka ér­téke meg fogja haladni a 100 millió forintot. — A községek településfejlesz­tésében milyen konkrét segítséget ad a járási hivatal? — A járási hivatal útfenntartó szervezete a tanácsi kezelésben levő utak karbantartásán felül csaknem kilenc kilométernyi szi­lárd burkolatú utat épített a köz­ségeikben. A hivatal műszaki dol­gozói társadalmi tervezéssel is se­gítik a községek településfejlesz­tési céljainak megvalósulását. A hivatal főmérnöke és technikusai például társadalmi munkában ké­szítették el a kelebiai iskola, a jászszentlászlói óvoda, a kisszál­lás! iker-pedagóguslakás, a köm- pöci és csikériai orvosi rendelő, a balotaszállási iskolai gyakor­ialti foglalkozási terem, a balaton- akali If júsági tábor kiviteli terve­it. Ezek értéke jóval meghaladja a 100 ezer forintot. — Munkájuk mellett a hivatal dolgozói rendszeresen továbbkép­zik magukat különböző felsőok­tatási intézmények levelező hall­gatódként, Illetve a tanácsakadé­mián. Politikai ismereteik bőví­tése céljából jelenleg nyolcán járnak a marxista-leninista esti egyetemre, középiskolára, illetve a hivatalban tartott politikai ok­tatásra — fejezte be a beszélge­tést Baunoch György. Tárnái László

Next

/
Thumbnails
Contents