Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

2 • PETŐFI NEPE #» 1977. október 29. események sorokban Belgrad ----------------­P énteken összeült a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés. A két páz együttes ülésének napirend­jén az ország jövő évi társada­lom- és gazdaságfejlesztési tervé­nek megvitatása szerepelt. (MTI) WASHINGTON ' “ Az amerikai haditengerészet közlése szerint az elmúlt évben 14 és félezer tengerész dezertált a hadsereg kötelékeiből, kétszer annyi, mint öt évvel ezelőtt. (Reuter) WARTBURG ~ A 99 évi szabadságvesztésre ítélt James Earl Rayt csütörtö­kön további egytől két évig ter­jedő pótlólagos börtönbüntetésre ítélte egy Tenessee állambeli bí­róság. Martin Luther King gyil­kosa június 10-én megszökött a Petros melletti, rendkívül jól őrzött, erődítményszerű börtön­ből hat társával együtt, de a nyomozókutyákat felvonultató rendőrség a hajszába bekapcso­lódó FBI-al együtt két nap múl­va elfogta. Ray most azzal véde­kezett, úgy vélte, a szökés egye­düli módja annak, hogy elérje ügyének újratárgyalását. (Reuter) HAVANNA______________________ P lenáris ülésen értékelték a kubai fővárosban a Havanna fő­városi és Havanna tartomány VIT előkészítő bizottságok eddi­gi munkáját, és határozatot hoz­tak a VIT tárgyi feltételeinek megteremtésében soron követ­kező feladatokról. A plénum határozatában rá­mutatott, hogy folytatni kell és be kell fejezni a VIT események színhelyéül szolgáló létesítmé­nyek átalakítási munkálatait, és mozgósítani kell a VIT-megnyi- tóra tervezett programok, bemu­tatók résztvevőit a fokozott elő­készületekre. TOKIO __________________________ K iemelkedő sikert aratott a ja­pán főváros Sun Plaza nagyszín­hazában csütörtökön este a Ma­gyar Állami Népi Együttes, ame­lyet első japáni vendégszereplése alkalmából Maruni Jaszulko, a hí­res színésznő úgy mutatott be a nézőteret zsúfolásig megtöltő kö­zönségnek. »mint a világ egyik legjelentősebb folklórcisoportját. BONN___________________________ B onnban hivatalosan bejelen­tették: a Bundestag költségvetési bizottsága "jóváhagyta a hadügy­minisztérium javaslatát arról, hogy további 1,1 milliárd márkát fordítsanak katonai célokra. Az így rendelkezésre álló eszközöket gepárd típusú tankők, valamint új tüzérségi és rakéta fegyverek gyártására fordítják. / Megfigyelők a döntést újabb bizonyítéknak tekintik arra, hogy a nyugatnémet gazdaság mindin­kább belebonyolódik a NATO-or- szágok fegyverkezési hajszájába. MARCHAIS A KÖZÖS PROGRAMRÓL Minden a dolgozókon múlik Minden arra utal, hogy Fran­cois Mitterrand és Robert Fahre nemcsak hogy nem akarják idő- szerűsíteni a közös programot, hanem meg is akarnak szabadul­ni ettől a programtól és közös program nélkül akarnak a vá­lasztási csatába indulni — fej­tette ki a párizs környéki Vitry- ben rendezett nagygyűlésen a kommunisták álláspontját Geor­ges Marcháis, az FKP főtitkára. Georges Marchais .kijelentette: a szocialisták és a baloldali ra­dikálisok vezetői nem akarják 1 többé a közös programot, amely az egység útján kötelezi őket, mert attól tartanak, hogy holnap arra kényszerülnének, hogy a kommunista miniszterekkel egy szociális haladásra, demokráciá­ra és nemzeti függetlenségre irá­nyuló politikát hajtsanak végre. Ebben a helyzetben a dolgozókés a demokraták keserűen állapítják meg: „a szocialista párt egyálta­lán nem változott, ugyanaz ma­radt (mint régen — a tud.) Má­sok azt gondolják, hogy a szo­cialista párt vezetői 1972-ben az­zal a hátsó gondolattal írták alá a közös programot a kommunis­tákkal, hogy azt egy időn át a szocialista párt sorainak felduz­zasztására használják. Sajnos, azt kell mondani — hangoztatta Marohais —, hogy ez az észrevé­tel jogos. Ebben a nehéz helyzetben egye­sek véleménye szerint a kommu­nisták is tehetnének további en­gedményeket, még ha igaz is, hogy a szocialisták vissza léptek az 1972-es programtól — mon­dotta Marchais. Az FKP azon­ban úgy véli, hogy a kormány gazdaságpolitikája és a jól idő- szerűsített közös program között nem lehetséges harmadik út. A dolgokon nem lehet változtatni, ha nem a válság okára, a nagy­tőke uralmára mérnek csapást. A vezérkarok szintjén jelenleg nem sikerül megegyezni a jó idő- szerűsítésről, ezért a dolgozók ak­ciójának kell utat vágnia az egy­séghez. Most minden a dolgozók akcióján múlik — fejezte be be­szédét Georges Marchais. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Népi diplomácia Négy égtáj 26 országának sok- millió szervezett dolgozója ne­vében tanácskozott két napon át hazánk fővárosában a Szakszer­vezeti Világszövetség Irodája. Az eszmecsere fontosságát aláhúzza, hogy ez volt az iroda utolsó ülésszaka az SZVSZ 1978. április 16—23. között Prágában sorra ke­rülő IX. kongresszusa előtt. Már önmagában az is jelentős, hogy különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű orszá­gok szakszervezeti vezetői cserél­ték ki nézetüket Budapesten. Ar­ról nem is szólva, milyen fontos az a körülmény, hogy a fejlett ipari államok képviseletében tár­gyaló küldöttek szót értettek, sőt, közös nevezőre jutottak olyan or­szágok képviselőivel, amelyek jellegzetesen a harmadik világ gondokkal, súlyos problémákkal terhes jegyeit viselik magukon. Ami mégis összetartó ereje, a különbözőségek ellenére azonos cselekvésre késztető eleme e szakszervezeti világfórumnak: a társadalmi haladásért, a békéért, a népek együttműködéséért ér­zett felelősség, ami a Budapesten képviselt szakszervezeteket át­hatja. Az elmúlt években sokszor idéztünk egy újkeletű fogalmat: a népi demokráciát. Nos, a bu­dapesti ülésszaknak a belgrádi találkozóhoz intézett üzenete jel­legzetes példája annak, hogy a bérből és fizetésből élő milliók felelős képviselői miként hallat, ják hangúkat olyan kérdésben, ami ugyan a diplomaták hiva­tásának körébe tartozik, mégis közvetve és közvetlenül érdé. kelt benne az egész emberiség: Európa és a világ békéje, bizton­sága, az enyhülés további tér­nyerése. Mélységesen egyet lehet érteni Pierre Gensous-val, az SZVSZ főtitkárával, aki sajtókonferen­ciáján hangsúlyozta: mindent el kell követni a szakszervezeti mozgalmak egységesebbé téte­léért, a dolgozók szolidaritásáért, jólétéért, olyan világért, amely­ben minden ország számára biz­tosított a gazdasági haladás, a függetlenség és az emberi sza. badságjogok gyakorlása. A szak- szervezeti világmozgalom — ezt tanúsítja az SZVSZ irodájának 17. ülésszaka is — ezekért a cé­lokért küzd, mégpedig a világ- politikában végbemenő változá­sokhoz rugalmasan igazodva, az új körülményeket, a frissen je­lentkező követelményeket , min­dig szem előtt tartva. Nyilvánvaló, hogy a világ szak- szervezeti szövetségei között van­nak — és még sokáig lesznek is — véleménykülönbségek. Az SZVSZ azonban — s ezt megint- csak az eltérő társadalmi és gaz­dasági körülmények között dol­gozó emberek őszinte igényét tükrözi — fontos teendőjének tartja a nemzetközi szakszerve­zeti központok között a kapcsola­tok kiépítését, elmélyítését. A közeledés és az együttműködés politikája megfelel a szervezett dolgozók érdekeinek, egyszer­smind a szakszervezeti világmoz­galom termékeny jövőjének is legfőbb záloga. Gy. D. Szovjet javaslat a belgrádi találkozón BELGRAD A belgrádi találkozó péntek délelőtti plenáris ülésén Julij Vo- roncov, a Szovjetunió küldöttsé­gének vezetője két javaslatot ter­jesztett elő. Az első szovjet javaslat a ter­rorizmus kérdésével foglalkozik. Indítványozza, hogy foganatosít­sanak további lépéseket az egyes országok más állam területén tar­tózkodó képviselői, vagy állam­polgárai személyes biztonságának, valamint a kulturális, sport- és egyéb rendezvények megfelelő biztonságának szavatolására. Julij Voroncov rámutatott, hogy az utóbbi időben szerte a világon megsokasodtak a terrorista ak­ciók, bandita támadások, konkrét példákat említett arra, hogy az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet állampolgárokat bántal­mazták, szovjet kirendeltségeket támadtak meg, s az amerikai ha­tóságok nem jártak el a vétke­sekkel szemben. Hangoztatta, hogy a terrorcselekményekben részt vett személyeket minden ál­lamban egyformán meg kell bün­tetni. Ennek érdekében a belg­rádi taiálkcjzón képviselt álla­moknak megfelelő hivatalos in­tézkedéseket kell tenniük, A másik szovjet javaslat a kül­képviseletek személyzete létszám- kvótáinak eltörlésére vonatkozik. Voroncov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem alkalmaz sem­miféle létszámkorlátozást, rámu­tatott, hogy a nemzetközi kapcso­latok fejlesztése és a népek kö­zötti bizalom erősítése szempont­jából hasznos lenne, ha a részt vevő országok nem állapítanának meg kvótákat a diplomáciai, ke­reskedelmi és egyéb képviseletek személyi létszámára vonatkozó­lag. Arthur Golberg, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában közölte, hogy nagy érdeklődéssel fogadták és fi­gyelemmel fogják tanulmányozni a szovjet javaslatokat. A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó dél­után munkabizottságokban foly­tatta munkáját. (MTI) Az OKP felhívása a pártszervezetekhez Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatban szólította fel a párt szervezeteit, hogy fokozzák akciójukat az inf­láció és a gazdasági hanyatlás megfékezésére, a munkanélküli­ség csökkentésére és a délvidék fejlesztésére. A KB jóváhagyta Giorgio Na- politanonak, a titkárság tagjának gazdaságpolitikai jelentését, és en­nek szellemében olyan egység- mozgalom kibontakoztatását sür­geti, amellyel előmozdíthatják a programmegállapodás végrehajtá­sát és kikényszeríthetik a gazda­ság megújításának politikáját. A KB egyetértett azzal is, hogy februárra összehívják a VII. or­szágos munkáskonferenciát. PEKING NYUGAT FELÉ TEKINT Kína gazdasága Mao után Október második hetében, amikor Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere Pekingben járt, nagy lét­számú kíséretében harmincnál több gazdasági szakember is volt. Élükön nem kisebb sze­mélyiség állt, mint Otto Wolff von Ameron­gen, a nyugatnémet gyáriparosok szervezeté­nek egyik legfontosabb vezetője. Amerongen a jövő évi árucsere-forgalom esetleges újabb növeléséről is beszélt pekingi tárgyalópartne­reivel. o Nemcsak a nyugatnémet üzlet­emberek figyelnek mindarra, ami a Mao utáni első esztendőben a kínai gazdaságban zajlik. Azt már a nagy nyugati gazdasági szakla­pok cikkírói megállapították: 1977 első felében a Kínai Népköztár­saság öt legnagyobb tőkés part­nere több mint 11 százalékkal növelte szállításait. (A forgalom sorrendjében az öt országi Japán, Hongkong, NSZK, Egyesült Ál­lamok, Anglia.) Peking gazdasági szakemberei az elmúlt években azt állították, hogy nem vásárolnak hitelbe, a fejlődéshez nem vesznek igénybe semmiféle idegen segítséget, még fizetési könnyítések formájában sem. A szépen hangzó elvekkel szemben azonban hat-hét évvel ezelőtt — amerikai, nyugatnémet és angol cégektől — Peking mint­egy két milliárd dollár értékben erőműveket és olajfinomítókat vásárolt — „elhalasztott fizetés­sel”. Az „elhalasztott fizetés” azt jelenti: a vételár 10—20 százalé­kát egyenlítették csak ki, a töb­bivel — amerikai források szerint 1,4 milliárd dollárral —. ma is tartoznak. Hitel ez a javából, ■még akkor is, ha másnak neve­zik. e A kínai gazdaság egész jelen­legi és holnapi helyzet szempontjá­ból döntő jelentősége van az olaj­nak. Két-három esztendővel ez­előtt különböző nyugati szakér­tők azt állították, hogy Kína olaj­kincse — beleszámítva a tenger alatti, egyelőre még csak kis részben ismert olajmezőket — fe­lülmúlja az egész Közel-Kelet olajgazdagságát. Ezt a becslést azóta többször is javítgatták, de a legközelebbi nagy felvevőpiac­ra, Japánba küldött teli tankha­jók sokáig azokat az elképzelése­ket erősítették meg, hogy a nyolc­vanas években Kínából olajnagy­hatalom lesz. Japán 1973-ban 1,1 millió, 1974-bem 4 millió, 1975- ben 9 millió tonna olajat vásá­rolt Kínától. 1976 februárjában egyszerre csak közölték Tokióval: Kína ezentúl csak havi 250 000 tonna olajat tud szállítani és csak később sikerült évi 6,1 mil­lió tonna olaj szállításában meg­állapodni. Mindez azután történt, hogy 1975 tavaszán Li Hszien- nien miniszterelnök-helyettes egy japán gazdasági küldöttségnek azt mondotta; hogy „Kína nem tud annyi olajat szállítani, mint amennyit Japán igényel”. Mind­ezek után nagy meglepetést kel­tett, hogy most szeptember vé­gén Liu Hszi-ven külkereskedel­mi miniszterhelyettes Tokióban olyan hosszú lejáratú egyezmény megkötését javasolta, amelynek értelmében Japán felszerelt üze­meket és ipari termékeket adna el az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű olaj fejében ... o Hosszú idő után először most beszélnek a kínai párt központi lapjában iparról és mezőgazda­ságról szólva arról, hogy a ter­melés növelésében, a minőségja­vításában (Hua Kuo-feng már kongresszusi beszédében ezt jelöl­te meg központi kérdésként) al­kalmazni kell az anyagi ösztön­zést. A Kyodó japán hírügynök­ség Pekingből jelentette, hogy ok­tóber végén a gyáripari munká­sok bérét 15—20 százalékkal fel­emelik; 14 év óta ez lesz az első bérjavítás. A Zsenmin Zsibao egy nemrég megjelent vezércikkében a ter­melés fokozására hív fel. A Cikk­ben, amely elsősorban a mező- gazdaságon belül sürgeti az im­produktív munkásállomány és munka csökkentését, leszögezik, hogy „az általános terveikben he­lyesen kell kezelni a mezőgazda­ságfejlesztés a nemzetgazdaság más ágazatai kapcsolatát”. Sok beszédből, rádiókommentárból azt állapították meg a Piikingben dol­gozó nyugati újságírók, hogy a Hua és Teng által tervezett újabb „gazdasági ugrás” lényege egye­lőre a haditechnikával összefüg­gő iparágak, azaz az atomener­gia, az elektromos energia- és az acéltermelés gyors ütemű fejlesz­tése. A többi iparágnak Hua azt tanácsolja, hogy saját erejükre támaszkodva próbáljanak előre­jutni. (Ami a hadicélú kiadásokat illeti, nyugati források szerint Kína 1972-ben 9,5 milliárd dol­lárt, 1973-foan pedig már 15 mil­liárd dollárt fordított katonai cél­ra.) * & kínai politikának a szocia­lista közösséggel szembeni beál­lítottságát a kínai gazdaság 1976- os adatai szemléltetik: a mintegy 14 milliárd dolláros külkereske­delmi forgalomból a szocialista országok részesedése alig haladta meg a két milliárd dollárt. Pe­king gazdaságilag még erőtelje­sebben fordul a nyugati világ fe­lé. G. M. TIT ELŐADÓI KONFERENCIA A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Következetes A TIT három szakosztálya fo­gott össze a tegnap Kecskeméten rendezett előadói konferencia si­keréért. A nemzetközi-politikai és a közgazdasági szakosztály, a történelmi szakosztály közremű­ködésével a Szovjetunió békepo­litikájának hatvan esztendejéről szervezett véleménycserét. Dr. Bognár Lajos kandidátus, az MSZMP Bócs-Kiskun megyei Oktatási Igazgaitóságának helyet­tes igazgatója nyitotta qieg a Nagy Októberi Szocalista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszte­letére rendezett megbeszélést, majd dr. Magyar György tan­székvezető egyetemi docens meg­győzően bizonyította a Szovjet­unió politikájának elviségét, ra­gaszkodását a lenini elvekhez. Történeti visszapillantást adott a békepolitika nagy eredményeiről, nem kerülve meg a nehéz, dön­tések ismertetését. Részletesen szólt arról, hogy napjaink na­gyon bonyolult világpolitikai kö­rülményei között miként érvé­békepolitika nyesíti a Szovjetunió az emberi­ség egyetemes érdekeit, hogyan alapozza, gyorsítja a szocialista tábor, a haladó világ fejlődését. Dr. Tóth Józsefné, az oktatási igazgatóság tanszékvezető taná­ra, hasonló elmélyültséggel és széles történelmi példatárral fej­tette ki, hogy miként törekedett az első szocialista állam interna­cionalista kötelezettségeinek tel­jesítésére. Dr. Vastagh Gyula, a TIT közgazdasági szakosztályá­nak elnöke a Szovjetunió gazda­sági eredményeinek hatása a szo- cialista_ világ gazdálkodására cí­mű előadásában kereste, bemu­tatta a gyors iparfejlesztés kivál­tóit, érzékeltette azt a fo­lyamatot, amíg az elmaradt or­szágból a világ második ipari nagyhatalma lett. Kitért a szo­cialista államok és a Szovjet­unió gyümölcsöző gazdasági kap­csolataira, utalt arra, hogy gaz­daságpolitikája összhangban van béketörekvéseivel, internaciona­lista kötelezettségeivel. A mezőgazdasági ingatlanforgalom szabályozása A mező- és erdőgazdasági in­gatlanok forgalmának új szabá­lyozásáról szóló törvényerejű ren­delet a külterületi földtulajdon félső határát mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó ma­gánszemélynél 3 hektárban, más személyeknél pedig 6000 négyzet­méterben (0,6 hektárban!) állapít­ja meg. Nem módosítja a szemé­lyi földtulajdonra, valamint a te­lek-, lakás- és üdülőtulajdonra vonatkozó alapvető rendelkezése­ket. A szerzett jogok védelmét je­lenti, hogy az új szabályozás nem érinti a rendelet hatályba lépése előtt megszerzett földtulajdont. Ilyen külterületi földjét a tulaj­donos tehát akkor is megtarthat­ja, ha az meghaladja a felső ha. tárt. Ha a külterületi föld öröklés folytán haladja meg az előírt maximumot, többletföldjét a tu­lajdonos nem tarthatja meg, ha­nem köteles azt egy éven belül elidegeníteni. E kötelezettség el­mulasztása esetén az állam a többletföldre vételi jogát gyako­rolhatja. Öröklésen kívül a föld tulaj­donjoga csak hatósági engedéllyel szerezhető meg. A külterületen a jövőben föld- tulajdont — az öröklés kivételé­vel — csak mezőgazdasággal élet­hivatásszerűen foglalkozó magán- személy szerezhet. A megszerez­hető földterület — a i»aximálisan tulajdonban tartható 3 hektár túl­lépése nélkül — legfeljebb 6000 négyzetméter lehet. Fontos követelmény, hogy a külterületen levő tanyákra az ér­dekelt mezőgazdasági nagyüze­mek az eddiginél következeteseb­ben éljenek elővásárlási jogukkal. Üdülő céljára a tanya tulajdonjo­gát nem lehet megszerezni. A méltánytalanságok elkerülése végett az örökölt többletföld el­idegenítésének kötelezettsége, va­lamint a földszerzési tilalom alól jogszabályban meghatározott in­dokolt esetekben felmentést lehet adni. A földforgalom új szabályozá­sával összefüggésben a termőföld megműveléséhez fűződő népgaz­dasági érdekek indokolták a ma­gánhaszonbérletre vonatkozó ed­digi rendelkezések megváltoztatá­sát és az eljárás egyszerűsítését., A törvényerejű rendelet szerint a jövőben magánszemély más ma-- ganszenaélytől állami földet keze­lő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás, a meglevő földtulajdonba való beszámítás és hatósági engedély nélkül vehet mezőgazdasági Iművelés céljára földet haszonbérbe. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Portisch Lajos élménybeszámolója Kecskeméten Tegnap este a kecskeméti sajtóház klubjában Portisch Lajos nem-f zetközi nagymerter nagysikerű élménybeszámolót tartott, s válaszolt a közönség kérdéseire. Ezt követően a Petőfi Népe Szerkesztőségének nagytermében a nemzetközi nagymester 31 táblán szimultánt ját­szott. Képünkön Portisch Lajos élménybeszámolóját tartja. (Tóth Sán­dor felvétele.) • ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége A világ első győztes proletárforradalmának 60. évfordulóját köszönj tötte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége pénteki ülésén a Parlament Vadásztermében. Apró Antal, az MSZMP Politikát Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyitotta meg a tanácskozást! Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes ünnepi beszéde után Nagy Mária, az MSZBT főtitkára szólt a baráti társaságnak az évfor­duló megünnepléséhez kapcsolódó programjáról. Elmondta, hogy a barátsági munkát ebben az esztendőben a 60. évfordulóról való meg­emlékezések sorozata jellemzi. Kiváló alkalom ez arra, hogy folyama­tában, fejlődésében ismerje meg közvéleményünk a szovjet nép hat évtizedes alkotómunkájának kimagasló eredményeit. Az ünnepi ülésen Apró Antal felolvasta az MSZBT Országos El­nökségének a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Elnökségéhez intézett üdvözlő táviratát. Az MSZBT elnöke ezután tíz; a magyar—szovjet barátság ápolásá­ban kiemelkedő munkát végző MSZBT tagcsoport képviselőjének nyújtotta át a baráti társaság aranykoszorús ,plakettjét. Két kollektí­vát az Országos Béketanács elnöksége által adományozotott békemoz-' galom emlékplakettjével tüntettek ki. A népeink közötti barátság ápo­lásában végzett kiemelkedő munkájukért 25-en részesültek az MSZBT Aranykoszorús jelvénye kitüntetésben. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkal­mából, a magyar—szovjet barátság elmélyítése érdekében végzett eredményes tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Drucker Tibort, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők! Egyesülésének főtitkárát, összesen 14-en részesültek a Munka Érdem­rend különböző fokozatainak kitüntetésében. Az MSZBT aranykoszorús jelvényével tüntették ki Katanics Sán­dort, a megyei pártbizottság titkárát, valamint Farkas Józsefnét, a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz MSZBT tagcsoportjának ügyvezető elnökét. A szabadszállási Egyesült Lenin Tsz MSZBT tagcsoportja az MSZBT aranykoszorús plakettje kitüntetésben részesült. ;

Next

/
Thumbnails
Contents