Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1971. október 87. sí „Környezetbarát” műanyagok A műanyagok vi­lágméretű elterjedé­se átalakította, sokkal praktikusabbá tette az életünket. Ugyan­akkor gondokat is okoz a szemétbe ke­rülő, egyre növekvő hulladék. A műanya­gok — annak ellené­re, hogy szerves anyagok — rendkívül időállók és nem bomlanak el. Nagy részüket még eléget­ni sem lehet, mert mérgező égéstermé­kekkel szennyeznék a levegőt. És hiába is sajtolják össze kis térfogatúra, a könnyű műanyag csomagoló eszközöket, újra visz- szanyerlk eredeti alakjukat és a sze­méthalmok felszínére kerülnek, amint a szerves anyag elbom­lik körülöttük. A kutatók rájöttek, hogy ha a műanyag gyártásakor a masszába különle­ges fényaktiváló vegyületet ke­vernek, akkor a termék ultraibo­lya sugárzásra — vagyis napfény hatására — Idővel elbomlik. Ha egyszer már megindult a bomlás — a műanyag óriásmolekula-lán- cainak szabálytalan hosszúságú szakaszokra való szétesése —, ak­kor az a szeméthegy mélyén, a fénytől elzárva is folytatódik, amennyiben elegendő oxigén jut a pusztuló műanyagtárgyakhoz. Amerikai szakemberek a poliszt i- rolhoz 2 százaléknyi különleges anyagot kevertek, mire az nap­fényben 30—90 nap alatt finom porrá esett szót, amelyet a kü­lönféle talajbaktériumok fel tud­(MTI Külföldi Képszolgálat — K8.) nak dolgozni. A képen látható la­boratóriumi kísérlet során viszont angol kutatóknak a talajban hasznosítható tápanyaggá sikerült elbontaniuk a műanyaghulladé­kot. A napfény hatására elbomló műanyagnak azonban megvan az a veszélye, hogy a benne tárolt, bele csomagolt anyag csak meg­határozott ideig maradhat benne. Sokkal kézenfekvőbb lenne tehát olyan módszert kifejleszteni, hogy a fényaktiváló vegyszert utólag permeteznék a szeméthegyre. Az így elbomló műanyagok porát az­után tökéletesen ártalmatlanná tehetik a biológiai bomlásfolya­matok. Űj érzéstelenítő szer Celnovokaln néven új készít­ményt hoztak létre és már alkal­maznak is Lettországban. A Cel- novokain kevésbé mérgező a No- vokinnál, és gyógyhatása 4—5- 87.01- nagyobb, érzéstelenítő ké­pessége pedig háromszoros. Ol­datban stablllzátorok nélkül is hosszú időn át aktív állapotban tárolható. Az új készítményt erős légcsőasztma-rohamok gyógyítá­sára is alkalmazzák. Gyomorfekélyt is sikeresen gyó­gyítanak Celnovokainnal. A fe­kély még e betegségben több éve szenvedőnél is legfeljebb két hét alatt beheged. A köztársasági gasztroenterolológiai központban eddig száz beteget gyógyítottak meg ezzel a módszerrel. A távközlési mesterséges holdak jövője A nagy tá­volságú táv­közlés igényeit a hagyomá­nyos rendisze­rek ma már semmiképpen sem tudják ki­elégíteni. Mint­egy 15 évvel ezelőtt az ak­kor 90 millió amerikai és 50 millió európai távbeszéiőállo- más között a tenger alatti kábelekkel mindössze 300 összeköttetési csatornát lehe­tett kialakítani. Ma az Intel­sat—4 típusú holdakkal egyenként 9000 csatorna hoz­ható létre. Hasonlókép­pen a konti­nensek között a televíziós át­vitel csakis a mesterséges holdak segítsé­gével valósít­ható meg. Nagy szárazföl­di távolságokon a mikrohullá­mú lándok ki­építése nem gazdaságos. A vilá­gon ma működő távközlő rend­szerek bizonyítják, hogy megbíz­hatóan lehet továbbítani mind a televízió, mind a telefon és táv­gépíró jeleit a mesterséges hol­dak segítségével. Kétségtelen, hogy már a nem távoli jövőben a mesterséges hol­dak mind nagyobb mértékben át­veszik mind a tengeri kábelek, mind a szárazföldi mikrohullá­mú láncok szerepét. Néhány éven belül megjelennek azok a mester­séges holdakon működő televíziós állomások is, amelyek adásai a szokásos vevőkészülékekkel köz­vetlenül felfoghatók. Az ilyen adóberendezések létrehozására csak akkor kerülhet sor, ha kifej­lesztették az üzemben tartásuk­hoz szükséges energiaforrásokat, a kellő teljesítményű, kisméretű és hosszú ideig működő atom­reaktorokat. Szinte beláthatatlan, hogy mit jelenthet a fejlődésben A keceli tő­zegbányában Pecznyik Ist­vánnal, a Du­nántúli Talaj­javító és Ta­lajvédelmi Vál­lalat termelés­vezetőjével be­szélgettem. — Ez a bá­nya a ceglédi megyei irodánk irányítása alatt működik — mondja a ter­melésvezető. — Az idén 15 ezer vagon tő­zeg került in­nen a javításra kerülő homok­talajokra. Ér­demes megem­líteni, hogy két évvel ezelőtt 170 dolgozó folalkozott tő­zegbányá­szattal, s telje­sítményük alig érte el az idei­nek a felét. A nagy teljesít­ményű gépek munkába ál­lítása, az egyre terebélyese­dő szocialista brigádmozgalom eredménye, hogy a 15 ezer vagon tőzeget ebben az évben mindössze 110 munkásunk • termeli ki. Mind a bányászatot, mind egyéb tevékenységünket jelenleg nem akadályozza az időjárás, s bí­zunk abban, hogy jubileumi munkaverseny vállalásaikat tel­• A gépek üzembiztosságán sikerrel őrködik a lat szocialista brigádja. Képünkön a kollektíva három tagja a kazlazógép gyorsjavítását végzi, • Balra: a süppedés talajon nem tudják meikÖM? litenl a tőzeget szállító tehergépkocsik a kotrógépei; Mocsárjáró lánctalppal felszerelt traktor vontatja a munkagépet, ■ ennek segítségével juttatják a tői*«' get a szilárd talajú rakodótérre. (Pásztor Zoliid felvételei.) jesítve, az éves tervüket öt szá­zalékkal túlszárnyalva november végére befejezzük az idei évet. Megyei irodánk jelenleg 00 nagy teljesítményű erő- és számos munkagéppel rendelkezik. A me­gye különböző állami gazdaságai­ban és termelőszövetkezeteiben 45 gépünk dolgozik a telepítések előtti tereprendezésen és talajja­vítást végez. Az Idén ezer hek­tár homoktalajt teszünk termővé, a helvéctal és a kunbajai állami gazdaságban, a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezetben és másutt. A szőlő- és gyümölcste- lepiitésék előtti tereprendezés leg­nagyobb megrendelői a Kiskun­Az első tapasztalatok A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának irányításá­val a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, valamint a két tsz területi szövetség segítségével, közvetlenül az erre vonatkozó határozat meghozatala után hozzákezdtek a mezőgazdasági szövetkezetekben és társulásaiban a szakszervezetek szerve­zéséhez. Csaknem két esztendő telt el a központi állásfogla­lás óta és ma már 72 alapszervezet működik a megye mező- gazdasági szövetkezeteiben. A jánoshalmi, a dávodi, a ba- lotaszállási téesz-közös vállalat­nál, a bácsbokodi téesz-gépjavító- nál már hagyományai vannak a szakszervezet működésének. Ugyanis ezek az üzemek 1970 óta vállalati jelleggel működnek, ami lehetővé tette a szakszervezetek létrehozását. Tapasztalataikat át­adják a szövetkezetekben meg­alakuló alapszerveknek is. Rész­ben az ő példájuk nyomán, ma már jól működő szakszervezet található a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, az izsáki Sár­fehér, a rémi Dózsa Termelőszö­vetkezetben, s a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben. Ezekben a gazdaságokban erősödött az üze­mi demokrácia, javultak az al­kalmazottak anyagi, szociális és kulturális körülményei. Az igazsághoz tartozik azon­ban az is, hogy helyenként túl­zott igényeikkel lépnek fel az új­donsült szakszervezeti tagok. Rendszeres felvilágosító munká­val elkerülhetők a félreértések, aminek többsége a szakszervezeti tisztségviselők munkájának hiá­nyosságából is ered. Nem vélet­len, hogy egy év alatt a titkárok és a vezetőségi tagok húsz, a bi­zalmiak ötven százaléka cseré­lődött ki. Ezért a jövőben körül­tekintőbben kell eljárni a szak- szervezeti funkcionáriusok jelölé­sénél. Természetesen a kezdettel, az újjal járó gondokat nem lehet megszüntetni parancsszóval. Tü­relemre van szükség nemcsak á szövetkezeti vezetők, hanem a szakszervezeti tagok részéről is. A MEDOSZ megyei bizottsága se­gíti a titkárok, a vezetőség és a bizalmiak szervezett oktatását, mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy tovább bővítsék a szakszervezeti tagok üdülési le­hetőségeit. Általános alapelv, hogy téesz- tag nem léphet be a szakszerve­zetbe új tagként, de korábban szerzett jogfolytonosságát meg­tarthatja. Érdekvédelmét viszont • A „Symphonia” nyugatnémet—francia távközlési műhold földi állomása. A könnyebb szállíthatóság miatt a 8,8 méter átmérőjű parabola-antennát ösz- szecsukható lábakkal tervezték. (MTI Külfbk i Kép- szolgálat — KS.) elmaradt országoknak, ha az ilyen távközlési rendszer révén bekap­csolódhatnak például egy nemzet­közi iskolatelevíziós hálózatba. Ugyancsak a távközlési mester­séges holdak bázisán jöhet létre esetleg nem is nagyon sokára az információs holdak hálózata. Az ilyen holdakon valóságos archívu­mok foglalnak majd helyet, s a rádión hozzájuk juttatott kérdé­sekre azonnal szolgáltatják a kí­vánt adatokat. Az információs hol­dak állandóan „napra kész” álla­potban lesznek, ugyanis memória­rendszerükbe a földi központ fo­lyamatosan betáplálja az űj ada­tokat. Hasonló tájékoztatáshoz ma­napság csak a fejlettebb országok információs és dokumentációs központjaiban, könyvtáraiban le­hel hozzájutni. Az információs holdak révén az efféle szolgálta, túsok az egész földkerekségre ki­terjednének. ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK Kérdez a fogyasztó Tessék, lehet bármit kérdezni a fogyasztói árakról, az illetékesek válaszolnak. Mi jut ilyenkor az emberek eszébe? íme öt hónap múltán csokorba kötöttük a rá­dió május 9-i Sajtótájékoztató az Anyag- és Árhivatalban című élő adásának kérdéseit. A telefonálók többsége nem ké­szült, a legfrissebb tapasztalatai alapján érdeklődött. — Miért nem közölték a lapok, hogy 96 000 Ft-ra felemelték a Dácia árát? — Mindössze 1000 embert érint, a Merkúr levélben értesítette őket. — De az, hogy az üzemi bü­fékben 3,60 Ft lett a presszóká­vé, már nagy nyilvánosságot kö­vetel, mégsem jelentették be elő­re. — A dupla maximált ára 3,60 Ft volt addig is, a vállalatok te­hát saját hatáskörükben emel­hették az árat, a tájékoztatásról is nekik kellett volna gondos­kodniuk. Ezután záporoznak a gasztronó­miai kérdések. Miért lett drá­gább a mirelit cseresznye, a szil­valekváros derelye, a poharas torma?... Az illetékeseik az év eleji konzervár emelésekkel és a meglevő állami támogatás csök­kentésével magyarázzák a drágu­lásokat. Az érdeklődők másik szőkébb csoportjába tartoznak azok, akik „•készültek” s némelykor mester­kélt kérdéseikkel szeretnék za­varba hozni a szakembereket. — Hogyan árusíthatják a piaci kofáik ugyanazt az árut, ugyan aZt a minőséget más és más áron? — A kereslet kínálat hatására úgyis kialakult a reális ár, ha van elég áru. Más valaki az árrendszer egy­szerűsítését javasolja, úgy hogy központilag egységesen állapítsák meg az iparág, a vállalat nyere­ségét. elejét véve minden speku­lációnak. Az illetékes „ziccerlab- dát kap”: De altikor nincs értel­me a nyereségérdekeltségnek, a jól és a rosszul dolgozó vállalat egyformán megkapja a maga pén­zét, megszűnik a fejlődés. Adódnak téves információn ala­puló hiedelmek, stílustól és vér- mérséklettől függően hangulat- keltések. Íme egy közülük: ösz- szel 1,50-ént felvásárolják az al­mát, és tavasszal 9,00 Ft-ért áru­sítják. Ennyibe kerül a tárolás? Szó sincs róla. A legolcsóbb ét­kezési alma a B/2-es minőség felvásárlási ára 3,50. Kilónként 1,00 Ft a szállítás. A tároláson kívül a kereskedelemnek vannak más költséged is, úgy, hogy nem lehet az almán meggazdagodni. Végül adódnak a fogyasztói ár­rendszer egészét, lényegét érintő, nagyon is valóságos problémákat feszegető 'kérdések. Ezek jobbá­ra az árszínvonal tervezésével, statisztikai mérésével, az áraik el­lenőrzésével kapcsolatosak. Az ér­tetlenség és a félreértés legtöbb válfaja visszavezethető ide: az az összefüggések, az alapelemek, a tények hiányos ismertetése. Az árintézkedések kapcsán ter­mészetes a fogyasztó opozíciója, kétkedése még akkor is, ha mint' termelőnek merőben más a hely­zete. ellentétes az érdeke. Ezért gyakori a félreértés, és nehéz tu­domásul venni, még inkább el­fogadni a tényeket. Tavaly először nem sikerült ár- és életszínvónal politikai terve­halasi Állami Gazdaság, a laki- teleki Szikra Tsz, a keceli Sző-' löfUrt Szakszövetkezet, s ott van­nak gépeink Szánk, Hajós és több más község határában is. Mun­kájuk nyomán rövidesen 1109 hektáron kezdődhet meg a tele­pítés. O. L. Híradástechnikai kerámiák továbbra is a szövetkezet látja el. Ha valaki alkalmazottból a szövetkezet tagjává válik, érde­mes megtartania szakszervezeti tagságát is. A megye mezőgazdasági szö­vetkezeteiben csaknem kilenc­ezer alkalmazott található, 56 százalékuk szakszervezeti tag. Lehetne több is? Bizonyára. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Még rövid idő telt el az első alapszervezetek megala­kulásától, de az eredmények biz­tatóak. Mindig vannak új belé­pők, de mit tagadjuk, kilépők is. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a MEDOSZ Bács-Klskun megyei Bizottsága, a járási, vá­rosi. községi munkahelyi párt­szervek a két téesz-szövétség se­gítése nyomán egyre több szövet­kezetben szerveznek szakszerveze­ti alapszervezeteket. A páhi Petőfi, a császártöltés! Kossuth, a füiöpszállási Vörös Csillag, a vaskúti Bácska, a ti- szaalpári Búzakalász Termelő- szövetkezetben és a petőfiszállási Aranyhomok Szakszövetkezetben is rövidesen megalakítják az alap­szervezeteket. Létrejöttüket a gazdaságok ve­zetősége anyagilag is támogatja. Ebbőil, valamint a befizetett tag­díjakból már jobban telik a rá­szorulók segélyezésére, az üdülé­si lehetőségek mihamarábbl meg­teremtésére. B. Z. • A Finomkerámiaipari Műveli Kőbányai Porcelángyárának híra­dástechnikai gyárában rádiókból, televíziókhoz, különféle elektro­nikai berendezésekhez készítenek kerámiatestű kondenzátorokat,' nagyfrekvenciás szigetelőanya­gokat, Kerámia alapú félvezető­ket, l&gymágnesű ferriteket. A gyáregység 49. szocialista' brigádja a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója' tiszteletére vállalta, hogy a 313 millió forintos éves tervet a ter­melékenység fokozásával 1 388 millió forintra teljesiti. Képün­kön: Nád Lajosné momolit kon­denzátorokat sajtol, (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS.) inket teljesíteni. A fogyasztód árak a számítottnál nagyobb arányban, összesen 5 százalékkal emelkedtek. Elszabadultak a zöld­ségárak. A kedvezőtlen időjárás és részben a kertészkedés, a ház­táji termelés átmeneti visszaesé­se miatt. S a tfz esztendő „leg­húsbavágóbb” központi árintézke­désére a hús és húskészítmények fogyasztói árának emelésére szin­tén 1976-ban került sor. (Ez utób­bit persze tervezték és jó előre bejelentették.) S mindez együtt­véve sem okozott társadalmi, po­litikai feszültségeket. Ebben a célirányos felvilágosító munka és a lakosság közgazdasági ismeret- szintjének emelkedése, gondolko­dásának érettsége volt a döntő. De bizonyos egyoldalúság mi­att óhatatlanul gondot okoz a nosztalgia, és néhány ország a miénktől eltérő gyakorlata. Volt időszak hazánkban — 1952 és 1970 között —, amikor csaknem 20 év alatt a fogyasztói árak mindössze 4 százalékkal emel­kedtek. Több szocialista ország jelenleg is a termékek túlnyomó többsé­gének árát Igyekszik központilag rögzíteni, és változatlan szinten tartani. K. J. Tizenötezer vagon tőzeg

Next

/
Thumbnails
Contents