Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
1977. október S3. • PETŐFI NEPE • t heti kommentár Útmutatás hosszú távra HATVAN ÉV-HATVAN KÉP Az MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülésén, gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Az állásfoglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vállalatok, az üzemek hosszú távú fejlesztésében. Nehezebb feltételek... A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat szerint a következő 15—20 évijen megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszaki, gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek elérése, a jelenlegi közepes fejlettségi szint átlépése — a belső korszakváltás — nem valósítható meg az eddigi módszerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem Süvíthető tovább a létszám növelésével, hanem csak a termelékenység emelésével, ésszerű munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén létszám-átcsoportosítással. Az intenzív gazdasági fejlesztés, a terrrie- lékenység emelése nem csupán a munkástól, a vezetőtől követel többet, hanem a korábbinál nagyobb eszközöket, több beruházást is igényel. A hazai nyersanyag- és energiatermelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a környezetvédelem ugyancsak növeli a beruházási igényeket. Kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Ezt tovább fokozta a fejlesztéssel szembeni követelményeket. A külgazdasági korszakváltás nyitánya és szembetűnő megnyilvánulása, az árrobbanás nyomán hazánkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. Ezeknek a veszteségeknek az ellensúlyozására nem elegendő a hatékonyság eddigi növekedése. Éleződik a világpiaci verseny, termékeinknek a jövőben rendkívül erős konkurrenciával kell megküzdeniük. A hatékonyabb munka forrásai A megváltozott külső és belső helyzetben is fent kívánjuk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőteljesebb fokozásával érhető el. Ennek egyik forrása, nagy tartaléka: a termelés szerkezeti átalakítása. Nélkülözhetetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenységet pedig egyidejűleg korlátozzuk, illetve megszüntessük. A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-or- szágokkal, a Szovjetunióval szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különbőz» népgazdasági és iparágak fejlesztési irányainak kidolgozásánál figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetőségeinket a műszaki, gazdasági fejlődés törvényszerűségeit, s a növekvő világ- ' gazdasági követelményeket. így számoltak a világpiac megváltozott értékítéleteivel is. Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Felértékelődtek a világpiacon az alapvető élelmiszerek is. Végül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalában levő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és alacsony teohnikai szinten álló kommerszáruik, a hagyományos félkész- és késztermékek. (Pl. a méteráru, az egyszerű konfekoionált cikk stb.) Magyarország nyer az élelmiszer (gabona, hús, zöldség), továbbá a timföld, az alumínium exportján, magasabb áron való értékelésével. De’ a nyereség többszörösét ráfizetjük a kőolaj, az energia, a nyersanyag, az élenjáró teohnika behozatalán. Kivitelre kerülő késztermékeink túlnyomó többsége pedig abba a csoportba tartozik, ahol az árak emelkedése jobb esetben az átlagos inflációs rátát követi, s gyakran el sem éri. A külgazdasági veszteségek kiegyenlítésének elvileg két változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drágább importért több magyar áruval fizetünk, a másik: növeljük az értékesebb (a világpiac által felértékelt) termékek arányát, a kevésbé jövedelmező vagy ráfizetéses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kombinált alkalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a termelés, az értékesítés szerkezeti átalakításának — hatása. Így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótoljuk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésére törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a legfejlettebb tőkés országok azokat az elektromos háztartási gépeket és elektronikus készülékeket (például a hűtőszekrényt, a televíziót, az automata mosógépet), amelyek a 2. világháborút követő konjunktúra serkentői voltaik, egyre nagyobb arányban importálják. A hazai adottságok és a nemzetközi munkamegosztásiban rejlő lehetőségek feltételezik, hogy bizonyos termékeket mi is rendszeresen importáljunk — munkát és más erőforrásokat megtakarítva. Idehaza pedig a gazdaságosan és versenyképesen exportálható termékek gyártását fejlesztjük. Kérdések és válaszok Termelésünk fejlesztéséhez szintén növekvő importra szorulunk, s ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellensúlyozni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani, olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekednek a minőségi követelmények. Mire alapozzuk a villamosenergia növekvő hazai termelését? Hogyan fejlesztjük közép- és hosszú távon a mezőgazdaságot? Milyen lesz a vegyipar, a gépipar és különböző ágainak holnapja? A műszaki fejlesztést mennyiben alapozzuk saját erőre és mennyiben a külföldi tapasztalatokra, licencék, gyártási eljárások vásárlására? Ilyen és hasonló kérdésdkre válaszolt a Központi Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szövetkezet, üzem, amely mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvetlen vagy közvetett útmutatást a közleményből és majd a közlésre kerülő irányelvekből. Az állás- foglalás hosszú távon meghatározza a gyártásfejlesztés helyi feladatait, s a kormányzat a minisztériumok gazdaságfejlesztő — szervező, tervező, végrehajtó —, szabályozó munkájának célját, tartalmát. (KS) A Híröske-modellek készítői Az egymilliontodik pár Híröske gyermekcipőt ebben az esztendőben szabták, varrták, ragasztották meg a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet dolgozói. Lábbeliben számolva nem eget rengető szenzáció az egymillió, de ha számításba vesszük, hogy csak 1971- ben szakosodott a szövetkezet bébicipők gyártására, s hogy a tagság száma sem nagy, akkor már figyelemreméltóbb a teljesítmény mennyiségi oldala. Különösképp, ha azt is hozzátesszük, hogy az egymillió pár cipőcskét a minőség, változatosság iránti igényességgel készítették el. Modellek és szerződések A szövetkezet évente kétszer börzén mutatja be, milyen termékek gyártására képes a kollektívája. A kereskedelem szakemberei ilyenkor választják ki, hogy mit rendeljenek a következő félévre, s ezután kötnek szerződéseket. A vásárok és kiállítások nyújtotta lehetőségeket is kihasználják a termékeik megismertetésére, az őszi BNV-n is ott volt harmincöt modelljük — tudom meg Sági Károly műszaki vezetőtől. Az első pár termékeket, amelyek kikerülnek a szövetkezet kapuján, a modellkészítéssel megbízott dolgozók állítják elő, akiket szaknyelven modellezőknek, részlegüket .pedig modellériának nevezik. Rajtuk múlik tehát a bemutatkozás sikere, név szerint Szabó Gergelyen, Halmosi Anikón és Zsigmond Rudolfon, ök hárman tervezik és készítik el a börzére, kiállításra szánt modelleket. önállóság a tervezésben — Mekkora önállósággal dolgoznak a modellezők? — tájékozódom a műszaki vezetőnél. — Az irányításuk az én feladatom szövetkezetünknél — mondja Sági Károly. — A tervezéshez szükséges információkat, a kereskedelem igényeiről, a gazdaságosság szempontjairól, s részben a divat követelményeiről is tőlem kapják meg a modellezők. De a tervezésben önállóan dolgoznak. Nem egyszer megesett már, hagy Szabó Guci bácsi, aki univerzális tudással rendelkezik a szakmában, lényegesen jobb ötlettel állt elő, mint atai az én javaslatom volt egy-egy modellre. — Milyen alapon választják ki a modellkészítőket? — A szakmai tudás, a jó fantázia, alapján a legtapasztaltabb és legügyesebb dolgozóink közül kerültek ki a jelenlegi modellezők. Tudomásom szerint az Ipar- művészeti Főiskolán képeznek már modellkészítőket. Mi nagyon elégedettek vagyunk az alapfokú képzettséggel rendelkező szakembereinkkel is, mert a technológiánk, az adottságaink mellett minden feladatot jól elvégeznek. Az ügyességüket bizonyítja, hogy a divatintézet pályázatán nívódíjat is nyertek már gyermekcipő- modellel. Három párat a megrendelőnek Amikor a szerződésre ráütötték a pecsétet, akkor a kereskedelem által kért modellekből ellenőrző mintákat kell készíteni a megrendelőnek. A cipészek kontramintának titulálják ezeket a termékeket, melyekből modellen- ként összesen három párat bocsátanak a kereskedelmi partnerek rendelkezésére, még a sorozatgyártást és á szállításokat megelőzően. A komtraminták a szerződésben kikötött minőség megköveteléséhez szükségesek a kereskedelmi félnek. Az áru átvételekor ezekkel veti össze a tömegben előállított cipőket a minőség, a felhasznált anyagok fajtája, színe és más szempontokból. — Az első osztályú cipőnek minden tekintetben egyeznie kell az ellenőrző mintával — tájékoztat Sági Károly. A modellezők feladata még a gyártás előkészítése is, különféle minták előállításával. Guci bácsi gondjai Szabó Gergely ötvenöt éves, s több, mint négy évtizede dolgozik már a cipész szakmában. A mo. dellszérián ő a vezető egyéniség. Amikor Pesten, kölyökkorában a cipészkedést tanulta, arról ábrándozott, hogy majd önálló mester korában gyermekcipőket készít. Már akkor is szerette a kis topogókat. Itt, a Keaskeméti Cipőipari Szövetkezetnél teljesült csak a vágya, hat esztendeje. Azóta sokszor előfordult vele, hogy este egy-egy megoldatlan problémával a fejében tért nyugovóra, s másnap reggelre, — ébren töltve a fél éjszakát, — készen volt a jó megoldással. — Aggaszt az utánpótlás hiánya — avat be belső ügyébe Guci bácsi. — Hármunk közül ketten nemsokára nyugdíjba megyünk. Nehéz utánpótlást nevelni, mert kevesen jönnek a cipész szakmába. s közöttük is kevesen vannak, akik igazán szeretik ezt a munkát és rátermettek is. Modellek a jövő évre A Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet modellezői ezekben a napokban az 1978 első felében gyártandó modellek ellenőrző mintáit készítik. Tizenegy új fazonú gyermekcipőt szállítanak majd 'a kereskedelemnek, száras cipőcské- ket és szandálokat. Szabó Gerge- lyék jó munkája révén — a kecses, új modelleket nézegetve vélekedem így — 1978-ban a Hírős- kék bizonyára megőrzik a jó piaci helyzetüket. A. Tóth Sándor A Szovjetunió története KIÁLLÍTÁS KISKUNMAJSÁN Ember és környezete Feltétlenül aktuális érvényű, jó arányérzékkel szerkesztett, ízléses kiállítást üdvözölhetnek a kiskun- majsai Ifjú Gárda Művélődési Központba látogatók. Ember és környezete címmel a Magyar Építőművészek Szövetsége Bács-Kis- kun megyei csoportjának tagjai az általuk tervezett és már felavatott, átadott, vagy remélten elkészülő, köz- és lakóépületek, modellek nagyméretű fotóit mutatják be az emeleti nagyteremben. A tizenhat alkotó és kiállító névsorában ismert kecskeméti tervezőmérnökökkel — Herényi József Ybl-dí- jassal, Udvardi Lajossal, Tóth Tamással, Csurgó Évával és Palkó Péterrel — is találkozhatunk. A csütörtök este megnyílt kamaratárlat célja a résztvevők kifüggesztett vallomása, „előszava” szerint: a szép emberi környezet megkomponálása és kialakítása iránti igény felkeltése, továbbá a kapcsolatteremtés, a közösségi fórumok keresése. A megnyitón, s az azt követő tárlatvezetésen és szakmai tanácskozáson jelen volt a megyéből több tanácsi és vállalati _ vezető, kőműves kisiparos, valamint a kiskunfélegyházi és kiskun- halasi építőipari klub néhány képviselője. K. F. 57. ÜSZÖSTADION ÉSZAKON. Korszerű sportlétesítmények épülnek szerte a Szovjetunióban. Az 1980-as olimpiára nemcsak Moszkve kó4 szül. A jövendő bajnokai Itt, a murmanszkl uszodában Is készülnek 8. győzelmekre. 58. ŰJ MINIAUTO A szovjet gépkocsigyártás az ország vezető ipari ágazatainak egyike lett. A tervezők évről évre új típusokat kísérleteznek ki. Képünkön: az Ukrajna- luckl Autógyár LUAZ—969M típusú terepjáró személy- gépkocsija. 59. KÉPVISELŐK A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttei, a képviselők között ott vannak a szovjet dolgozók, a munkásosztály legjobbjai. Képünkön (balról jobbra): Nagyezsda Gu tova, a kemero- vói „Karholif gyár munkásnője, Alek- szandr Sztaro- vojtov, a rao- giljevói építőipari tröszt brigádvezetője, Tatjana Bejlovec, a blovói „Kuzbasszradio” gyár szerelője és Alek4 szandr Bajkov, a Dribinszkij Szovhoz traktoristája. 60. PROGRAMADÓ DOKUMENTUM. A jubileumi év legnagyobb esi* ménye a Szovjetunió új, sorrendben negyedik alkotmányának elfogad dása volt. Képünkön: a szavazás pillanata. Egységes üzemi közművelődési tervek • Szabó Gergely, az univerzális cipész szakember. (Opauszky László felvételei) • A másik két Modellkészítő: Halmos! Anikó és Zsigmond Rudolf. (Folytatás az 1. oldalról.) Oj öntevékeny művészeti csoportok alakultak. Megnövekedett — főként Kecskeméten és Baján — a munkaihelyi TIT-előadá- sok száma. A tapasztalatok szerint a dolgozók körében az egészségügyi, csillagászati történelmi, művészeti és földrajzi témájú előadások a legnépszerűbbek. A természettudományos műveltség terjesztése érdekében azonban még sok a tennivaló. Naponta tapasztalható, hogy a szocialista brigádmozgalomban erősödik az önművelő tevékeny, ség. A közművelődési érdeklődés felkeltését jól szolgálják a különféle vetélkedők, hazai és külföldi csoportos kirándulások. De említhetjük a szocialista brigádok bajai és kalocsai fórumait, vagy a tanácsok támogatásával létrehozott brigádklubokat is. Az utóbbi években bővült a megyében a szakszervezetek köz. művelődési intézményhálózata. Az SZMT kecskeméti központi könyvtára valamennyi száz fősnél nagyobb munkahelyen üzemi könyvtárat létesített. Százhúsz munkahelyi könyvtár mintegy 70 ezer dolgozónak biztosit könyv- kölcsönzési lehetőséget. Más kérdés, hogy az üzemi könyvtáraknak ma még csak kis része működik megfelelő körülmények között. Mindenesetre jól szolgálják a munkahelyi művelődést, a felnőttoktatást. Szólni kell a városokban működő szakmaközi művelődési otthonokról, amelyek szervesen beilleszkednék a helyi kulturális életbe. Az intézményekben újszerű művelődési fórumként jöttek létre az újítók Khíbjai. Az idén Kalocsán és Kiskunmajsán hoztak létre új munkásklubókat. A szakmaközi intézményeken kívül megyeszer- te összesen huszonöt — többségében ifjúsági igényeket kielégítő — munkahelyi klub működik. Közülük hatot a párthatározat megjelenése óta hoztak létre. A munkahelyi művelődés kőú rülményeinek vázlatos ismertetése is tükrözi, hogy a szakszerve- zetek és mái.s Illetékes szervek összefogása előbbre vitte me. gyénkben a munkásmü ve lödét ügyét. Természetesen a termivald még temérdek. Hosszú távú prog* raimról lévén szó, amelyet folyamatosan és következetesen kell megvalósítani. A munkahelyt művelődés irányításában tapasz; talihatók még esetlegességek. Azt sem mondhatjuk el, hogy a műn*-' kahelyi vezetők hozzáll ása már mindenütt egyforma lenne. Fa; kozott felelősséggel kell fogtál, kozni a személyi feltételek megteremtésével, továbbá a munkás, szállásokon lakók, s az ingázd dolgozók művelődésügyének kérdésével. Mindehhez jó alapot adnak, segítséget nyújtanak a meJ gyei szakszervezeti szervek ilyen
