Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

i 1977. október 19. • PETŐFI NGPE 0 I Zsöllyék exportra 9 Kecelen a Fővárosi Faipari és Kiállítást Kivitelező Vállalat telepén a tavalyi 30 millió forinttal szemben az idén 40 millióért gyártanak különböző bútorokat, elsősorban zsöllyeszékeket. Ennek nagy része 30 millió forint értékben exportra a Szovjetunió megrendelésére ké- szül. Képünkön Pálinkás János, a Toldi szocialista brigád tagja szál* lításra készíti elő az exportszékeket. (Pásztor Zoltán felvétele) N'NvNwXwNrNíNNyXwIwXXXtNttvN'XrXNvN^N'XXXávwNóNvXóXóX'Xv.v.v Alkohol és bűnözés Hazai és külföldi kriminológu­sok statisztikai adatok halmazá­val bizonyították, hogy a bűn- cselekmények zöménél az alko­hol az egyik befolyásoló ténye­ző. Naponta történnek olyan bűncselekmények, melyek elkö­vetője éppen a sértett, az áldo­zat volt illuminált állapotban. Nem ritka azoknak az esetek­nek a száma sem, amikor azért követnek el bűncselekményt, mert a megszerzett pénzt italra akarják költeni. Az alkoholfo­gyasztás világszerte — sajnos — hazánkban is növekedést mutat* s ma már az igen „előkelő” har- tfnadik helyat foglaljuk , lágranglistán. Égetett szeszből vnálun k MM legnagyobb az egyfőre jutó mennyiség, borfogyasztásban a harmadik, sörfogyasztásban pe­dig az ötödik helyen állunk. Me­gyénk nemcsak a szeszesital-ter­melésben. hanem a -fogyasztásban is élen jár. Az alkohol és bűnö­zés kapcsolatáról beszélgettünk Sándor István rendőr főhadnagy- gyal. — A bűnözés mennyiségi és minőségi alakulását több bűn­cselekmény-kategóriában döntően befolyásolja az alkoholizmus. Az arány az erőszakos és a garázda cselekmények között kiemelkedő­en magas. Kétségtelen, az alko­holizmus betegség, azonban nem hagyható figyelmen kívül a bű­nözésben játszott szerepe sem. Megyénkben kiemelkedően sok az élet- és testi épség elleni bűn- cselekmény. de az átlagosnál több a rablás, garázdaság és a hivatalos személy elleni erőszak is. A két utóbbi cselekmény el­követőinek mintegy 70 százaléka ittas volt. Az emberöléseknél szinte valamennyi esetben szere­pet játszik valamilyen formában az alkohol. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a szeszes italok mértéktelen fogyasztása ellen szólunk, hiszen az egyén és a társadalom számára éppen ez az, amely súlyos gondokat okoz. Egyre-másra hallunk olyan esetekről, amikor a fiatalok, gyermekkorúak válnak alkoho­listává. — Nagyobb társadalmi felelős­ségre és összefogásra van szükség a gyermek- és fiatalkorúak vé­delmében. Az iszákos szülők életvezetése, viselkedése a csa­ládban a gyermekek jellemének fejlődését közvetlenül veszélyez­teti. züllését elősegíti. Az ilyen esetekben indított eljárások so­rán gyakran tapasztaltunk kö­zömbösséget. Az alkoholista csa­lád közösségellenes magatartásá­ra. a környezetük nem hívja fel az illetékes hatóságok figyelmét, vonakodnak tanúvallomást ten­ni. Az alkoholista szülők gyer­meke gyakran rákényszerül arra, hogy bűncselekményt kövessen el, mivel néha a legszükségesebb élelmiszert csak így tudja meg­szerezni. Sajnos, az alkoholista szülök gyermekei közüli sokan szellemileg sérültek, s így a jö­vő potenciális bűnözőinek után­pótlását szaporítják. Az orvostudomány az italozó embereket több csoportba sorolja. Az alkalmi italozótól az idült al­koholistáig vezet a sor. Az alkal­mi, mértéktartó alkoholfogyasz­tás nem jelent különösebb ve­szélyt sem a szervezetre, sem a társadalomra. — Tudományos meghatározá­sok szerint az alkoholista az, aki a társadalmilag elfogadott normáktól eltérő módon és mér­tékben iszik, az alkoholfogyasz­tás lelki és szervi elváltozásokat hoz létre szervezetében, az alko­hol elvonása lelki vagy szervi tü­neteket okoz. Az alkoholisták megváltozott személyisége, a gyógykezelés, sajátosságai. a Visszaesés veszélye elengedhe­tetlenül szükségessé teszi a szer­vezett rendszeres egészségügyi és társadalmi gondozásukat. Az al­koholisták bűnelkövetése megelő­zésének egyik leghatásosabb módja az. eredményes elvonó ke­zelés. Ez lehet önkéntes, állam- igazgatási eljárással kényszerí­tőt elvonókezelés, vagy bírósági ítélet álltai elrendelt munkaterá­piás intézeti kezelés. Az önkén­tes és államigazgatási eljárással kényszer! tett kezelés egyaránt történhet a rendelőintézetek, vagy kórházak járóbeteg-rendelésén és zárt osztályon. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, lehe­tőség nyílik arra, hogy a bíró­ság munkaterápiás intézetben való kezelést rendeljen el, amely a beteg gyógyulásáig, de legfel­jebb két évig tart. A kezelés után van-e vissza­esés ? Sajnos, igen. Egy példát sze­retnék ezzel kapcsolatban idézni: Bélák János tabdi lakos évek­kel ezelőtt két esetben önkén­tes. egy alkalommal pedig taná­csi határozat alapján volt kény- szereívonó kezelésen. Ennek el­lenére sem hagyott fel italozó életmódjával. Fizetésének nagy részét italra költötte, feleségét, gyermekeit bántalmazta. A bíró­ság Belákot munkaterápiás in­tézetbe utalta, ahonnan három hónap elteltével eltávozásra en­gedték. Két hétig italozott, zak­latta feleségét, gyermekeit, s egy alkalommal feleségét zsebkéssel mellbeszúrta, akinek életét csak' a gyors orvosi beavatkozás men­tette meg. Bélák Jánost hétévi szabadságvesztésre és kényszerel- vonó kezelésre ítélték. Hogyan ítélik meg azt, hogy valaki alkoholista, vagy csak al­kalmi ítalfogyasztó? — Ha bűncselekmény elköveté­se a mértéktelen alkoholfogyasz­tással függ össze, a gyanúsítot­takat minden esetben orvosszak­értői vizsgálatnak vetik alá. Meg­állapítják, hogy a kényszerelvo­nó kezelés szükséges, indokolt-e. Korábban csak az idült alkoho­listáknál került sor a kényszer­elvonó kezelésre, a mai gyakor­lat szerint már akkor is javasol­ják. ha az idült alkoholizmus tes­ti és lelki tünetei nem alakul­tak ki. de ennek bekövetkezése várható. Az alkoholizmus társa­dalmi jelenség, éppen ezért ered­ményesen csak társadalmi mére­tekben léphetünk fel ellene. A rendőrség évente több ezer pro­paganda-előadáson tart felvilágo­sítást, rendszeresen ellenőrzi a szórakozóhelyeket, leleplezi a zug szeszfőzőket és -ki mér őket. Ez azonban még nem elég. fo­kozni kell a felvilágosítást an­nak érdekében, hogy megtanul­junk társadalmilag elfogadott módon alkoholt fogyasztani. Gémes Gábor Üzemi szinten vizsgázik a téli libanevelés Másodszor keltetnek Rácalmáson és Kiskunfélegyházán Kelnek a kislibák a Kecske­méti Libatenyósztő Társulás kis­kunfélegyházi és rácalmás! te­nyésztőtelepén. A ví2iszámyas folyamatos utódnevelése — az évenkénti többszöri keltetés — első alkalommal vizsgázik nagy­üzemi méretekben. A kísérletekben már bevált té­li tenyésztést — ilyenkor az ólakban mesterséges fényhatá- sakkial, különleges takarmányo­zással serkentik a ludiak hor­montermelését — a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat koor­dinálásával, a feladatokat meg­osztva alkalmazzák a taggazda- ságük. A baromfiipar rácalmási telepén kikelt kislibákat a vál­lalkozáson belüli soványlibát elő-, állító gazdaságok fogadják, s innen az áru a hizlalásra szako­sodott mezőgazdasági üzemekbe, illetve a háztáji gazdaságokba kerül. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, ahol -hétfőn keltek ki az első kislibák, az árutermelés teljes folyamatát megteremtették. így a szaporulat nagy részét saját ma­guk nevelik fel, s végtermékként értékesítik. A téli hónapokban, a libate- nyésztési társuláson belül, 120 ezer naposlibát nevelnek fel. A folyamatos tenyésztőmunkával, egész évben foglalkoztatni tud­ják a tömőket, a nagyüzemi hiz­laldákat. s a liba feldolgozásá­nak, piaci kínálatának is meg­szűnik a szezonális jellege. AZ OKF SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Negyedszázad a fogyasztói érdekek védelmében Több mint 600 ezer vizsgálat — ár- és minőségellenőrzés, az érté­kesítési tevékenység, a vállalati munka”, az ipar és a kereskedelem kapcsolatának ellenőrzése stb. — szolgálta a lakosság jobb, zavarta­lanabb áruellátását, a fogyasztói érdekvédelmet, a kereskedelmi mun­ka színvonalának fejlesztését — közölte keddi sajtótájékoztatóján Lu­gosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője, aki megemlékezett a kereskedelem állami ellenőrző szerveinek negyedszá­zados tevékenységéről. Bejelentette, hogy a jubileum alkalmából ren­dezett kétnapos tanácskozáson megvitatják a fogyasztói érdekvédelem eddigi tapasztalatait, további tennivalóit. Elmondotta azt is, hogy az idén 9 hónap alatt országszerte 19 ezer vizsgálatot tartottak, ellenőrizték egyebek között a hatósági árválto­zás végrehajtását, a zöldség-, gyümölcskereskedelmet, a kerékpár- és motorkerékoár-értékesítést, az idegenforgalmi területek Kereskedelmi és vendéglátó hálózatát Az ellenőrzések kedvező tapasztalata: javult a kereskedelem munkája, kevesebb a szabálytalanság. (MTI) Pályázati felhívás Kecskemét Város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága a művészeti alkotómunka támogatására egy­éves ösztöndíj-pályázatot hir­det. Az 1978. évi pályázat témá­ja: a városi tanács házasságkötő termének képzőművészeti alko­tásokkal való díszítése — műfa­jokra való tekintet nélkül. Az ösztöndíj 1978. január 1-től kez­dődően az év utolsó napjáig lesz érvényes, havi háromezer forin­tos összeggel. Az a képzőművész (grafikus, festő vagy szobrász), aki az ösz­töndíjra igényt tart, 1977. novem­ber 15—ág küldje be kérelmét az ■alábbi címre: Kecskemét Város Tanácsa művelődésügyi osztály, 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. A pályázati kérelemhez csatolni kell a tervezett alkotás rövid le­írását és dokumentációját. Újdonságok az Akadémiai Kiadónál Két új kötetet jelentet meg az Akadémiai Kiadó a közelgő ju­bileumokra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából a tanulmányok a szocialista irodalom történeté­ből sorozat ötödik kötetéként ke­rül a könyvesboltokba „Az új­nak tenni hitet” című munka. A hazai és külföldi szerzők ta­nulmányait összefoglaló könyv­ben a magyar szocialista iroda­lom fejlődésvonalát tárgyaló írá­sok mellett nagy számban szere­pelnek a szovjet irodalommal foglalkozó tanulmányok. Az Ady-centenárdumra megje­lenő könyvek közül az egyik leg­jelentősebb Ady Endre „A ha­lottak élén” című kötetének fak­szimile kiadása. HATVAN ÉV - HATVAN KÉP A Szovjetunió története 43. NEGYVENKÉT MILLIÓ DIÁK. Negyvenkét millió diák tanul 4 Szovjetunió egyetemein, főiskoláin és középiskoláiban. A tártul (ÉszftJ ország) mezőgazdasági akadémia növendékei isorgrkednek a gépekkel! 44. A SZOVJET BALETT ÜJ REMÉNYSÉGE. A szovjet szinházmí-i vészét sok elismerést aratott már nemcsak otthon, külföldön U.' Nagyezsda Pavlova a permi balettiskola növendéke 1975-ben lett 4 Moszkvai Nagyszínház balettkarának tagja. A szakértők Pliszeckaji méltó utódját látják benne. 45. MOSZKVA ÜJ ARCA. Nincs még egy város a világon, amely olyan ütemben épülne, újulna meg, mint Moszkva. Az egyik új lakó^ negyed a város délnyugati részén. A milliók Mindenki ért a futballhoz. Legalább is az emberek szívesen elhiszik önmagukról, hogy isme­rik a sportág valamennyi kérdé­sét, így terjedhetet el a szólás­mondás : — Nálunk tízmillió futballkapi- tár.y van. Akárki össze tudja ál­lítani a válogatott csapatot. Népszerű tehát a futball, ren­geteg a szakértő, mindez hozzá­járult ahhoz, hogy sokan éreztek önmagukban képességet, ha úgy tetszik, tehetséget: megjósolják, eltalálják, mi lesz a mérkőzések eredménye. Vagyis totóznak. Ez­zel el is érkeztünk a harminc esz­tendővel ezelőtt 1947. október 19-én nálunk is meghonosodott játék -nagy közönségsikeréhez. Amikor az első szelvény elké­szült — érdemes felidéz»!, hogy ezen a nyitó mérkőzés, az Üj- pcst—Ferencváros mérkőzés volt — talán senki sem gondolta, hogy milliók -és milliók kedvelt időtöltése lesz a tippelés. Most pedig egy kis történeti előzmény. Hogyan is került a totó hoz­zánk? Egy kis totó-történelem Nem titok, hogy Anglia a foga­dások klasszikus hazája. A sziget- országban már 1932 óta lehet tip­pelni futballmérkőzésekre. Még hozzá érdekes módon. Akt kell eltalálni, hogy a labdarúgók 30 találkozója közül melyek végződ­nek döntetlenül, vagyis az nyer, aki jó helyre írja az X-eket. Az angol példát 1934-ben Svédország, 1938-ban Svájc, 1940-ben Finnor­és a totó-milliók TOTO A MAGYAR SPORT ÚJ ALAPJA 9 Az első plakát. szág, 1946-ban Olaszország és Spanyolország követte. 1947-ben jutott el a totó hozzánk, még hozzá úgy, hogy előzőleg a ma­gyar szakemberek a Svájcban ki­alakított szabályokat tanulmá­nyozták. A játék további elterjedésének állomásai: 1948-ban Nyugat-Né- metország, 1949-ben Dánia és Ausztria (érdekes, hogy nyugati szomszédaink a magyar totó rendszerét vették át). 1951-ben a Saar-vidék, 1954-ben Románia, 1956-ban Lengyelország, 1957-ben Hollandia és 1959-ben Görögor- . szág. Van totó a tengeren túli államokban, így például Brazí­liában, Algériában, Marokkóban és Szudánban is. Svájcban működik a labdarúgó­mérkőzésekre köthető fogadások, 9 Ahol minden kiderül. (Bozsán Péter felvételei— KS) illetve a különféle szelvényeket kibocsátó szervek működését ösz- szehangoló „Intertoto”. Ennek „Wochenbulletin”-ja hétről hétre közli, hogy az egyes országokban milyen a fogadási forma és mek­korák voltak a nyeremények. Az „Intertoto” időnként szervez lab­darúgó-mérkőzéseket is, hogy ha éppen nincsenek bajnoki labda­rugó-mérkőzések, ezeket lehessen beállítani a szelvények műsorába. Tagja egyébként ennek a szerve­zetnek a magyar totózást lebo­nyolító Országos Takarékpénztár Sportfogadási Lottó Igazgatósá­ga. is. A legendás kétmillió Nyilván mindenkit érdekel; mennyi volt eddig az a legna­gyobb összeg, amit — persze ne­héz héten, amikor sok találkozi végződött meglepetéssel — nyere­ményként kifizetett a totó. Pon­tosan: 2 080 379 forint! Harminc esztendős tehát a totó, A*jubileum alkalmából beszélget­tünk Szohár Ferenccel, az OTP Sport fogadási és Lottó Igazgató­ságának vezetőjével. — Mindenki megáll, ha egy év­forduló elérkezik. Mi is így te­szünk — mondta az igazgató. A magunk részéről azért csináljuk a fotót szívesen, mert ezzel anya­gilag hozzájárulunk a magyar sport támogatásához. Ilyenkor előre is nézünk, tervezgetünk. Már a moszkvai olimpiára is gon­dolunk, a totózásból az állam­kasszába befolyó összeg jelentős részét arra lehet majd fordítani, hogy a magyar versenyzők jól fel­készülhessenek az 1980-as észtén-, dő nagy sporteseményére. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents