Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

< • PETŐFI NÉPE • 1977. október 19. Továbbfejlesztve ápolni a jó hagyományt TÚLTELJESÍTI TERVÉT A BLÉVISZ Export-megrendelések a BNV után A településfejlesztési tevékenység és a la­kossági kapcsolatok — a városi tanács mű­ködésének megannyi területe közül e két, egymással szorosan összefüggő feladatkör el­látásáról tárgyalt nemrégiben az MSZMP Kiskőrösi Városi Bizottsága. Milyen megfon­tolás vezérelte éppen e két téma napirendre tűzésében? Értékelni a számba vett eredményeket és feltárni, hogy a továbbiakban, a köztudottan nehezebb gazdálkodási körülmények között miként szükséges, vagy lehet javítani, eset­leg módosítani a munkamódszereken; milyen lehetőségek kínálkoznak a tanács lakossági kapcsolatainak fejlesztésére, egyszersmind a szűkebb haza szeretetében rejlő tettrekészség mind eredményesebb hasznosítására. EZ VEZETTE tehát a város politikai vezető testületét. Kiskő­rös V. ötéves tervében, előirány­zott — s eddig sikeresen teljesí­tett — feladatok ugyanis semmi­vel nem könnyebbek, mint an­nak idején a várossá válás fel­tételeinek megteremtése volt. Hi­szen az elért magasabb alapról kell továbblépni. A pártbizottság üléséről hadd említsük meg: a tárgyalás alap­jául szolgáló jelentés híven tük­rözte az elvégzett munkát, s nem nélkülözte a megfontolt kö­vetkeztetéseket sem. A testület tagjai személyes tapasztalatok, élmények alapján), életközelből ismerik a tanácsi tevékenységet; Igen aktív, sokoldalú, s főleg elő­remutató volt a vita. S tegyük hozzá, hogy az elvégzett munkát elismerően értékelte a politikai irányító testület. Időzzünk azonban ezúttal a városi pártbizottságnak a továb­bi tennivalóikra vonatkozó hatá­rozatánál, amelynek végrehajtá­sa — klnek-kinek a maga terü­letén, s abban a közegben, amelyben él — a város minden kommunistájától bátor kezdemé­nyezéseket, példaadó teitteket követel meg. Az első lépés ebben a pártbi­zottság állásfoglalásának megis­merése és feldolgozása. A tanács kommunista tagjainak csoport­ülésén csakúgy, mint a hivatali pártszervezetben, a város minden pártalapszervezetében, s az ott ténykedő kommunisták révén a helyi társadalmi és tömegszer­vezetekben. A tennivaló azonos értelmezése, s az egységes cse­lekvés érdekében pedig külön Is jelentős feladat hárul a politikai vitakörök vezetőire és a propa­gandistákra. Milyen feladatokról van szó? A legfontosabb természetesen az ötéves tervfeladatok — az éven­kénti költségvetési és fejlesztési tervek — maradéktalan megva­lósítása. Mégpedig a helyi erő­források további egyesítése, a gazdasági egységek erejéhez mért arányú igénylésével és hasznosításával. A tanács és a helyi közületek közös célú együttműködése eddig is igen tervszerű és eredményes volt. A megye városai közül Kiskőrösön a legjobb az üzemek. Intézmé­nyek által a településfejlesztés céljaira a helyi tanács rendelke­zésére bocsátott pénzeszközök aránya, UGYANCSAK említést érdemel a pártbizottságnak az az irány- mutatása, amely a város rendel­kezésére álló anyagi eszközöknek Kiskőrös társadalmát arányosan szolgáló hasznosítására figyel­meztet, mondván: nehogy szembe találjuk magunkat a városközpont szemlélettel, amely szerint a perem- és tenyatjerüle­tek elhanyagolhatók”. E tekin­tetben a tanácsi testület helyes elhatározásain túl rendkívül so­kat tehet a Hazafias Népfront, s a KISZ helyi bizottsága, vala­mint a többi társadalmi szerve­zet, Közhasznú jelzésekkel, ja­vaslatokkal csakúgy, mint a cselekvésre mozgósító, szervező munkával. A tanácsi apparátus dolgozói szakmai és politikai felkészültsé­gének továbbfejlesztése révén is erősíthető, még színvonalasabbá közvetlenebbé tehető a tanács és a lakosság együttműködése a közös célok szolgálatában. Erre nagyszerű alapot nyújtanak az eddig elért eredmények. Az például, hogy a két évvel ezelőtt létrehozott ügyfélszolgá­lati iroda szolgáltatásait — kí­vánságának megfelelően — na­ponta teljes munkaidőben Igény­be veheti a lakosság. S bár ezek a szolgáltatások szélesebb körű­ek, mint a megye többi városá­ban — a szóbeli és íráso-s felvi­lágosításon túl az igazgatási, valamint a pénzügyi, terv- és munkaügyi szakosztály hatáskö­rébe tartozó leggyakoribb hatósá­gi ügyek intézésére is kiterjed — a pártbizottság állásfoglalása ennél is tovább mutat, indokolt­nak tartja az iroda hatósági és tájékoztató munkájának, tevé­kenységi körének kibővítését. Példápl a műszaki és termelés- felügyeleti osztályok hatáskörébe tartozó feladatok átadásával. MINT AHOGYAN az ügyvi­tel, az ügyintézés ésszerűsítésére, színvonalasabbá tételére, a kor­szerű technikai eszközök alkal­mazását is fontos tényezőként jelöli meg. Ilyen módon, a munka- szervezési intézkedésekkel fel­szabaduló Idő és erő a tartalmi munka tökéletesítését szolgálhat­ja. Nagyon lényeges követelmény­ként támasztotta a pártbizottság a tanácstagok aktivitásának fo­kozását. A választókörzeti tény­kedésük, kezdeményezéseik, vá­lasztóikkal való mindennapos ta­lálkozás, a hasznos ötletek fel­karolása ugyanis értékes, önzet­len tettekben kamatozik. A lakó­terület kisebb gondjainak önte­vékeny megoldása, s főleg a kör­nyezet tisztasága, szépítése, egy­szóval kulturáltsága érdekében az első hívó szóra szívesen felso­rakoznak tanácstagjuk mögé a választók. A tanácstagok segítésére körze­ti népfrontbiaottságokat, válasz­tókörzet! aktivitásuk ösztönzése egyik módszereként pedig tanács­tagi alapot indítványoz létrehoz­ni a pártbiaottság. Olyan, a népfregit kör zetek határai szerint csoportosított és elkülönítve ke­zelt anyagi lehetőséget, amely az adott körzet fejlesztését, kisebb problémáinak megoldását szol­TÍZEZER vadkacsa bugacon gálja — a lakosság Igénye sze­rint, S bizonyos, hogy nem marad el a társadalmi segítség, ha ká­tyú eltüntetéséről, járdajavítás­ról, esetleg egy-egy újabb kis szakasz építéséről van szó, vagy ha éppen az utca egységes virá- gosítása mellett foglal állást a körzet lakossága. Annál is in­kább, mert a tiszta, virágos vá. rosért mozgalomnak példás ha­gyománya van Kiskőrösön. A SZÉP HAGYOMÁNY ápo­lásában, továbbfejlesztésében pél­dát adni, s olyan légkört élesz­teni, amelyben mindenki igényli környezetében a rendet, kultu­ráltságot, és erkölcsi kötelességé­nek érzi a városfejlesztést előse­gítő lakóterületi társadalmi mun­kát — ezt kívánja meg a párt minden egyes tagjától a városi pártbizottság szóban forgó Irány­mutatása. P. I. Kiemelkedő termelési sikerek­ről tájékoztatott az esztendő utolsó negyedének kezdetén Baj- nai György, a Bajai Lakberen­dező, Építő- és Vas Ipari Szövet­kezet elnöke. A szövetkezet gé­pészeti részlegének 85 tagú kol­lektívája — amely robbanó- és villanymotoros szivattyúk gyár­tásával a mezőgazdaság gépekkel való ellátását segíti — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 80. évfordulója tiszteletére tett vállalásának eleget téve már szeptember végére teljesítette a 40 millió forintos árbevételi ter­vét. Az év végéig még 16 mil­lió forint értékű terméket állíta­nak elő, az előirányzatot túltel­jesítve. A versenyben elért mun- kaslkerekben nagy része van a Bánki Donát, a Zrínyi Miklós, a Türr István és a Kossuth Lajos szocialista brigádnak. A szövetkezet teljes árbevételi terve 1977-re 174 millió forint, amiből a III. negyedév végéig már 140 milliót teljesítettek, öt­millió híján annyit, mint a múlt esztendőben egész évben — mondta az elnök. Gyorsan fejlődik a BLÉVISZ faipari üzeme Is, amely az Idén egy magas szakmai igényű ágy­típus gyártását kezdte meg svéd megrendelésre, és a harmadik negyedév végéig 21 millió forin­tos tőkés és 32 millió forintos szocialista exportot teljesített, az elért 75 millió árbevételéből. A magas minőségi követelmények kielégítésében a Jubileumi ver­senyvállalásokhoz híven a szó. clallsta brigádok, köztük a Tye- reskova, valamint a szövetkezet nemesnádudvari telepén dolgozó Zrínyi Ilona és Illés Béla brigád járt élen. Az exporttermelés növekedésé­ről szólva Bajnai György elis­meréssel beszélt a vaskút! és a császártöltési ipari szövetkezet, ről, amelyek kooperációs ala­pon részegységeket gyártanak a tőkés exportáruhoz, kifogásta­lan minőségiben Az őszi BNV Otthon ’78 kiál. lításán nagy sikerrel szerepeltek a BLÉVISZ bútorai, amit az OKISZ és a Faipari KISZÖV el­ismerésén kívül a vásár óta be­jelentett, 140 millió forintot meg­haladó megrendelői igény ékesen bizonyít. Mintegy 100 millió fo. nint értékű termék Jövő évi szállítására már a szerződéseket is megkötötték. 1978-ban az ez évi 30 millió forintos tőkés .export­ját legalább 40 millióra emeli a faipari üzem. Ehhez a nemes­nádudvari részleg tízmillió fo- rintos fejlesztésével, valamint a bajai telepen sorra kerülő Jelen­tős beruházással teremtik meg a feltételeket. A szövetkezet építőipari rész­legének munkáját hátráltatta a korszerű No-fines technológia alkalmazásához szükséges, külső kivitelezésű cölöpalapozás akadó, zása. Ennek ellenére a bajai la­kásépítkezésnél a jövő év már­ciusában megkezdik a teherhor­dó falszerkezetek öntését. Jelen, leg a Folyamszabályozó és Ka- vlcskotró Vállalat szociális léte­sítményén, valamint a Finom­posztó Vállalat ezer adagos kony­háján és éttermén dolgoznak az építők. A szövetkezeti építőipar tech­nológiai korszerűtésében fontos • Svéd exportra gyártott ágyak lábalnak megmunkálása. szarepet Játszó No-fines építési módhoz valamennyi hazai alkal­mazónak a BLÉVISZ ácsai gyárt­ják a nagy pontosságot Igénylő, nagytáblás falzsaluzatokat. Eb- ben a munkában az aranykoszo­rús II. Rákóczi Ferenc brigád jeleskedik. Ez a kollektíva vál­lalta — számos társadalmi mun­kafelajánlása között —, hogy társadalmi munkában összeállít­ja a bajai Bokodi úton épülő óvoda tetőszerkezetét. Bajnai György elnök hangsú­lyozta, hogy az éves árbevételi terv várható túlteljesítésével együttjár a termelés hatékonysá­gának, a gazdaságosságnak a növekedése, ami a jubileumi verseny fő sikere a BLÉVISZ- nél. A. T. 8. findig iTA csava­rok egyet a nyakamon, amikor efféle épületes ri­porteri kér­dést hallok rádióban, té­vében, vagy olvasok la­pokban: „Mit érzett azok­ban a pillana­tokban, ami­kor a kitünte­tést (aranyér­met, kineve­zési okmányt stb.) átvette?” — Mert ugyan ki figyel olyan­kor arra. hogy leltárba szed­je érzéseit egy majdani szám­adáshoz, Mégis — azon kaptam magam, hogy hasonlókép. pen kezdtem, amikor Török Józsefnétől új lakásba költö­zése felől ér­deklődtem, A bajai Finom­posztó Válla­lat géptisztítónője — szerencsém­re — úgy emlékezett azokra a percekre, órákra, mint élete egyik nagy fordulópontjára. Pe­dig nem éppen tegnap volt 1977. január 15-e, amikor^ a lakást; megkapták az Ybl Miklós sétány 7-es számú házának IV. emele­tén. Törökné szíve a torkában vert, amint lépcsőről lépcsőre kö­zelebb ért a I2-es ajtóhoz. Nem­csak az emeletmászás fáradtsá­ga, hanem az öröm miatt is. A 2 szoba összkomfortos lakásban két fia is várja. Tamás, a LAK­BÉR segédmunkása előreszaladt a kulccsal, hogy be tudja en­gedni öccsét, aki azt írta Pécs­ről, — ha törik, ha szakad, erre az alkalomra elkéredzkedik a ta­nárképző főiiskoláról, ahol má­sodéves hallgató. Az utolsó lépcsőfordulónál járt, amikor nyílt az ajtó, s Tamás bús képpel baktatott elébe. — Anyu, megint írt a Gyuri. Azt üzeni, hogy sajnos, nem tud hazajönni... — Hát csak kettőnké lesz a negyedik emeleti boldogság ... — futott árnyék az édesanya örö­mére. — Pedig négyőnké is le­hetne — sóhajtott hozzá. Az utolsó lépések lassúbbak, nehezebbek voltak. — Ahogy betévedek a nagy- szobába, borul ám a nyakamba a Gyuri’... ö, ti dezentorok, hát még ilyenkor is viccelődtök ve­lem! ...Aztán csalk ölelt, csó­kolt, megforgatott az én két nagy fiam: „Látja anyu, ez már csak­ugyan a miénk.” ... Beszédeseb­bek nem tudtunk lenni. Csak néztünk, néztünk egymásra ... Aztán csak ocsúdtunk a megha­tottságból ... A boldogság nem felhőtlen • Ha látná, milyen aranyos, világos lakás. Erké­ly es! (Tóth Sándor felvétele) • A Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bugaci erdé­szetében az Idén tízezer vadkacsát nevelnek mesterséges úton. A .Jelnőtt” kacsákat a szárnyasvad-állomány gyarapítására szabadon engedik. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele-^KS) Mondja, mondja lágy mesélő hangon Török Józsefné. Mintha három kisfiának könnyítené az ekávást az egyszeri pirinyó és egyetlen szobában: „Egyszer lesz, hol nem lesz... Meglátjátok, la­kunk mi még emeleten is. Kilépünk az ajtón a magasban. Szél lobogtatja a hajunkat. Fe­lettünk az ég, alattunk mélyen a föld — és mégse esünk le.” — Miért nem, anyuka? — „Mert az erkélyen állunk, te bolondos." Mi az az erkély? — „Majd meg­látod ...” A mese valósággá vált. Ha so- < kára is. Karonülők voltak a gye­rekek, amikor beadták az igény­lést. — Mennyi, de mennyi papír volt azóta. Meg hogy: „Megkap­játok, megkapjátok.” Végül a vállalat most is mellém állt. Mlint kezdettől fogva. Huszon­nyolc éve most 16-án, hogy itt dolgozom. A kicsiket is a Finom­posztó karolta fel. Bölcsődébe, óvodába itt fogadták be őket. Hétfőn behoztam a cseppeket és szombaton vittem haza az én kincseimet... Ismerték helyzete­met a gyárban. Tudták, milyen a férjem. Hogy örökké változtat­ja munkahelyét, el-eltünlk hosz- szabb Időikre. Sokszor nem kap­tam meg a családi pótlékot se. Én húztam, mint a tergenyős jó­szág, de miég így is, mi lett vol­na, ha az üzemi gyermekintéz­ményben nem kapmak teljes el­látást a porontyaim ... Bár foga fehér sorával Is be- ragyogtatja mosolyát, nagy fe­kete szeméből csak elcsordul a könny. — Említette, hogy négyőjüké is lehetett volna a boldogság az új lakásban... Tehát a férje most is... — Nem. nem rá gondoltam... Tőle akkor váltam el hivatalo­san, mikor az új lakást megkap­tuk, Hét éve úgy is különéltünk már. Szeme megint könnybelá'bad. — A legnagyobb fiam, a 26 esztendős Laci járt az eszemben. — Hogy ő hiányzott a nagy eseményről? — Disszidált... Svédország­ba... Azóta neki is megírtam, milyen . helyen lakunk. Majd le­vetetem'“fényképre is. és' kikül­dőm neki. ... Válaszolt is mind­járt. Ilyeneket, hogy: „Elgondo­lom, édesanyám, bárcsak együtt nézhetnénk már a tévét..." — De hát most nem jöhet haza. Há­rom éve ment ki... Pesten dol­gozott már, négyezret keresett. Odakint műtős ... Hogy miért?... Az apja miatt? Kalandvágy­ból?... Nem szólt, csak írta on­nan messziről, hogy ne vessük meg, amiért ezt tette... Hát volt néhány fordulat en­nek a csupa-szelídség munkás­asszonynak az életében. A fele­lőtlen apa miatt rá nehezedett a család fenntartásának minden terhe. A géptisztítói kereset mel­lett. — Pedig szövő-előkészítő szak- munikás-bizonyítványom van. Itt voltam ipari tanuló is ... Csakhát a 3 kisgyerek mellett nem tud­tam vállalni éjszakai műsza­kot ... Akkor még nem volt eny- nyi könnyítés a nőiknek. GYES? Almában se gondolta volna az ember, hogy egyszer ilyen is lesz... Három hónap szülési sza­badság után dolgozni kellett az én időmben. S újabb váratlan kitérő. — Jaj még egy komplikáció! Hogy a szakmunkás-bizonyít­ványt emlegettük, eszembe ju­tott: én még azon úgy szerepe­lek, mint Orsós Mária. A sze- mélyazonosságimtoan viszont az áll, hogy Orsós Karolina ... Mert állami gondozott gyerek voltaim Mária néven. Huszonöt esztendős koromban lettek meg a szüleim, s akkor derült ki a valódi ne­vem ... Nem lehetne kiigazítani az értesítőmön Is Orsós Karoli­nára? Ebben bizonyára segíteni tud a jogsegélyszolgálat. Pihentetőül is prózaibb kérdé­sekre térünk rá. Vállalati segít­séggel — miibe került a lakás? Ujjadn ellenőrzi a költségtétele­ket, kedvezményeket. Tizenhat- ezer nyolcszáz forint volt a be­szálló pénz, 43 000 forinttal a vállalat könnyített. 110 ezerrel az állöm, amiben a még diákgyerek utáni szociális kedvezmény is benne van. — Úgyhogy 186 000 forint fi­zetni való maradt. Havi 900 fo­rintot fizetek be törlesztésekre, villanyra, tévére, rádióra, gázra, biztosításra. — A munkás fia is segít — persze. — ö most katona. Egyedül ke­resek, havi 2260 forintot. Ma­gamon azért tudok spórolni. A bankban eddig 2200 forint gyűlt fel az átutalási betétszámlán a kis maradékokból. Ahhoz nem nyúlök, jó, ha az ember tudja, hogy váratlan helyzetben van egy kis pénz körülötte.-Ooz'>n u • üv'.o'otó.') Fiai átérzik, milyen értékes, küzdő ember az ő csöndes szavú munkás édesanyjuk. „Anyu, ad­dig tűrjél, míg le nem szerelek — biztatja Tamás, — aztán kö­vetkezek én. Bebútorozom a kis szobát. Először ugyan az előszo­bafalat burkoljuk be, amiben se­gítenek a haverjaim is ... ’’ Gyu­ri meg ki nem felejti egy levél­ből sem, amit a pécsi kollégium­ból ír haza: „Anyu, még csak két év, és magyar-történelem szakos tanár leszek. Köszönöm, hogy „nem szóltál bele”, amikor mindenáron tanulni akartam, pe­dig hej de nagyon tudtam én, mennyire szükséged lenne rá, ha én is keresnék... Ne félj, el­szalad az a két év, és akikor én is segítek Neked...” — Meg már azt is eldöntötte Gyuri, hogy majd egyszer, mi­kor kidőlök, Tamásé legyen a lakás... Jó, hogy szövetkezeti. Ha látná, milyen aranyos, vilá­gos. E r k é 1 y e s ! Pévécé padló, gáztűzhely van, na meg fürdő­szoba, ami nekünk sose volt! Látná, hogy tanítanak mindenre a gyerekeim. így kell bekapcsol­ni a gázt, így vesszük takarék­lángra. Ha meg túl forrón jön a víz a fürdőkádba. így meg így szabályozzam ... Sokmindent meg kell nekem tanulni... Jót mosolyog sajátmagán, s el­tűnődik. Gondolom, hol jár kép­zelete. Ügy tesz, mintha majd elfelejtette volna. — Beszéltem ám már telefonon Is Laci fiammal, ö hívta meg a gyárat. Mindenki tudta, mikorra jön be a vonal. Mikor aztán szóltak, végig erősítettek a lá­nyok, asszonyok, míg loholtam a telefonhoz: „Ne sírjál, mert any- nyival is kevesebb időd jut a be­szélgetésre.” — Dehogy is volt idő sírni! Azt mondta, hol talál­kozhatnánk, anyu? Meg hogy ő fizeti, csak utazzak. Nagyon-na- gyon szeretne látni. Ugyan gye­rekem, hogy mernék én akkora utakbá vágni — bele a nagyvi­lágba. Idegenbe... Jó — azt mondja —, de azt fogadjam meg, hogy bármilyen szép ez az új lakás, csak kimegyek a szabad­ba, az emberek közé... Érzem, minden leveléből, mennyire mar­ja a honvágy... Kivár, míg leküzdi elérzéke- nyülését, de mégiscsak túl csil­log a szeme, míg derűs önfe­gyelemmel folytatja, azon a nyu­godt, halk mesélő hangján. — Látja, — ez az első, hogy a lakásnak, a két fiammal együtt örülök... De mégj óbb lenne, ha a harmadik is itthon volna... 0 Is az én gyerekem... Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents