Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
1977. október 16. • PETŐFI NEPE • I Ha forr a must Marxista középiskolások között • Mióta megkezdődött a szüret, egyre több olyan embert lehet látni, aki demizsonokat. parányi hordókat rak be a gépkocsi csomagtartójába, s elindul a híres bortermelő községek felé. Mustot akar vásárolni, amelyből aztán az év végi ünnepekre bor lesz, saját fejtésű és saját kezelésű. Mindegy, hogy ecet lesz belőle, vagy lélekgyilkoló, torokmaró valami, a hangsúly itt azon van, hogy saját kezelésű. Mert a téli ünnepeket (sőt a hétköznapokat is) sokan nem tudják elképzelni bor nélkül, amely szerintük a jókedv, a vidámság alapja, minden körülmények közötti megteremtője. Igaz, az emberiség évezredek óta tudja, hogy a bor valami csodálatos ital, ízre, illatra, színre egyaránt kívánatos, hatásáról nem is beszélve. Nagynevű és névtelen költők zengték Bacchus dicséretét, bordalok születtek az illatozó lugasokban, s mire a dicső poéta pontot tett költeménye végére, bizony úgy kivirágzott az orra, mint a Petőfi által megénekelt Orbánnak. Mert nem az a baj, ha valaki iszik és élvezi az italt. A gondok akkor kezdődnek, amikor az élvezet szenvedéllyé fajul. 9 Hosszabb ideje úgy tűnik, hogy ez a borral, szesszel locsolt lejtő Bács-Kiskun megyében síkosabb, meredekebb, mint az ország más tájain. Ennek okai meglehetősen közismertek: itt terem a legtöbb bor, itt hatnak legerősebben a tudati elmaradottság címen emlegetett tényezők. A kettő kölcsönhatása azonban már nem olyan egyértelmű. Tapasztalatok és statisztikai adatok is bizonyítják, hogy nem mindig azokból lesznek az alkoholisták, akik csupán hat elemit végeztek, tanyán élnek. A lírai szóhasználattal „folyékony szerelemnek” is becézett bor nem válogat, s olyanokat is megrészegít, magához láncol, akik egyáltalában nem nevezhetők tudatilag elmaradottnak, s nem a puszták világában, hanem a városok modern lakótelepein élnek. Itt tehát nincs tagozódás, s talán egy alapos mélyinterjú, egy elemző igényű szociográfiai tanulmány sem tudna mit kezdeni, ha valamiféle különböző okokat keresne, de akkor sem, ha általánosítana. Az alkoholizmus okai mindig személyre szabottak, tipikusak, egyediek. Ha az okok láncolatát összeadjuk, általános képletet akkor sem nyerünk, esetleg széteső mozaikot. A közmondás, amely szerint a magyar ember kétszer iszik: ha öröme van és ha bánata van — igaz. De nem mindegy, hogy mennyit iszik. Mert elsősorban és kizárólag ez a lényeg, ez a fontos. A bor, a sör, a féldecik, az „alkoholos befolyásoltság” sajnos már olyan méreteket ölt például a közlekedésben, amely ellen — úgy tűnik — még nem találtuk meg a hatásos ellenszert. De nemcsak a közlekedésre hivatkozhatunk, hiszen munkahelyi balesetek is szép számmal erednek ittasságból. • A rendszeres és mértéktelen italfogyasztásnak azonban mesz- szebbre mutató következményei is vannak. A genetikusok, a szülészek. a gyermekorvosok, a kisegítő és gyógypedagógiai iskolákban tanítók erről nagyon sokat tudnának beszélni, szomorú példákkal „színezve” a mondanivalót. Sajnos azonban az a tapasztalat, hogy az ilyen jellegű televízió- műsorokat, cikkeket, előadásokat éppen azok nem nézik, nem olvassák és nem hallgatják, akikhez szólnak, mert azok kocsmában vannak, zugbormérőnél, pálinkafőzőnél mutatják be naponkénti „áldozatukat” a bor istenének. Az ilyen emberek, ha mégis a lelkűkre akar beszélni valaki, kérdéssel felelnek az intelmekre: — Ki tilthatja meg nekem, hogy megigyam a fröccsömet, ha jólesik? Valóban, senki nem tilthatja meg — ha jólesik. De kétlem, hogy a sokadik pohárral is jólesik. Viszont ezt a sokadik poharat sem lehet megtiltani. Mindenki önmaga bírája kell legyen, de sokan nem hajlandók önmaguk fölött bíráskodni, vagy ha igen, húzzák, halogatják a józan pillanatban felismert törvény végrehajtását, s legtöbbször életük végéig „felfüggesztik” az ítéletet, amit esetleg önmaguk fölött mondtak ki valamikor. Marad az utókezelés, az elvonókúra, a kórházak, a széthullott család távolról is hallható átka, vagy a börtön. S itt érdemes még valamiről beszélni: a józan társadalom, pontosabban a közösségek olyan tagjai, akik bár időnként megisznak egy-egy fröccsöt, üveg sört, mosolyogva, kajánko- dóan veszik tudomásul, hogy munkatársuk ismét rezes orral érkezett. Tudják, hogy kik azok, akiknél az ivás már szenvedély, mégsem szólnak nekik, nem intik, nem fegyelmezik őket. Ha megtörténik a baj — baleset, bűncselekmény — akkor kijelentik: ez mindig ilyen volt. • Ha forr a must, abból bor lesz, a borból pedig párlatokat készítenek, a törkönyből pálinkát. Az azonban nem törvényszerű, hogy az emberből ezek az italok alkoholistát csináljanak. Gál Sándor Késő délután. A kecskeméti MESZÖV-székiház alagsori termében 21 különböző korú, nemű, és foglalkozású ember: a marxista —leninista középiskola osztályának elsőéves hallgatója, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus alapfogalmaival ismerkednek. Másoknak ilyenkor már véget ér a nap. ök — fejükben a család, és a munka gondjaival — alapfogalmak, történelmi összefüggések, idegen szavak sokaságával „bajlódnak”. Berberovics István, az osztály foglalkozásvezetője elmondja, hogy eddig — bár a kezdet kezdetén tartanak —, elégedett a csoporttal. Komolyan veszik a tanulást, szorgalmasak és igyekvő- ek. Két év alatt négy vizsgát kell letenniük. tanulmányi szabadság nélkül. Nem csekély dolog, amit vállaltak. — ' Kik és miért tanulnak az UNIVER szövetkezet dolgozói közül marxista—leninista középiskolában? — Az osztály hallgatói zömükben alsó. és középszintű gazdasági vezetők, valamint fizikai állományban dolgozók. Nagyrészük (körülbelül 60—70 százalékuk), valamilyen társadalmi funkciót, is betölt párt-, szakszervezeti, vagy KISZ-vezetőségi tag. A foglalkozás szünetében elbeszélgetek az osztály néhány hallgatójával. Kiss János kőműves, az UNIVER szövetkezet dolgozója, pártvezetőségi tag elmondja, hogy már korábban is szeretett volna jelentkezni, de sem ideje, sem lehetősége nem volt rá az elmúlt években- A felesége is tanult. két kisgyermek mellett idén fejezte be a gimnáziumot. A családi „munkamegosztásban” most rajta a sor. Saját bevallása szerint tanulmányi szabadság nélkül nehéz lesz elsajátítania a számára meglehetősen idegen tananyagot. Latyák Márta, a városi tanács előadója, tanácsakadémiára készül, ahol marxizmus—leniniz- muSból kell felvételi vizsgát tennie. Jó előkészítő lesz ehhez a jelenlegi kétéves iskola. Mózes Mihály, az osztály legfiatalabb hallgatója 21 -éves. A városföldi sertéshizlaló és -feldolgozó társulatnál műszakvezető állattenyésztő. A pártalapszerve- zet titkára javasolta őt alapfokú politikai iskolára. Neki még nincs nehéz dolga: isrperős a tananyag; hiszen nemrég érettségizett. Szeretné, ha minél kötetlenebbül — vitázva, beszélgetve, a mindennapi élethez kapcsolva — sajátíthatnák el a tudnivalókat. P. E. HATVAN ÉV - HATVAN KÉP A- Szovjetunió története 36. AZ ELSŐ EMBER A VILÁGŰRBEN. A szovjet ipar fejlődésénél» ütemét és magas színvonalát jelezte, hogy a Szovjetunió elsőként hó^. dította meg a világűrt. Jurij Gagarin, aki 1961. április 12-én végr®? hajtotta az első sikeres űrrepülést. » t FARMER KIEGÉSZÍTŐK TAVASZRA Határidő előtt készül el a Kiskunhalasi Kötöttárugyár Az év végére befejeződik, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár eredetileg 1978. novemberére tervezett építése. A nagyberuházás megvalósítói. A Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozói, az utolsó simításokat végzik a gyártelepen. így jóval a határidő előtt — tavaszra — sor kerülhet a könnyűipar legújabb gyárának átadására. Ez idő alatt felszerelik a gépeket, berendezéseket, közművesítik, parkosítják környékét. Az 1974. óta épülő gyárban a kivitelezéssel párhuzamosan vonták termelésbe az üzemcsarnokokat. így az idén már várhatóan egymillió kötött felsőruházati cikk kerül innen exportra, illetve a hazai üzletekbe. A gyár teljes üzembe helyezésekor 2,5 millió gyermek-, női és férfi kötöttárut állít elő. Ahhoz, hogy a 780 millió forintos beruházás mielőbb megtérüljön, a gépek egy része máris három műszakban dolgozik. Kezelőiknek — a mezőgazdasági falvak új szakmát tanuló lányainak, asszonyainak — begyakorlottságát korszerű eszközökkel, képernyős NEM LESZ GOND AZ ÁTVÉTELLEL Minden tejet felvásárol az ipar tá C A szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséről intézkedő kormány- határozat nyomán a megyében is ugrásszerűen megnőtt a tejtermelés. Az előző évhez képest 15—16 százalékkal szállítanak többet a tejiparnak. A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet például szeptemberig 10 százalék, kai adott át több tejet, mintegy évvel korábban. A Magyar- Szovjet Barátság 25. a Törekvés Termelőszövetkezet — mivel növelte holstein-friz tehénállomá- íyát — megduplázta a tejszállí- ást. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a Lenin Tsz 16—20 zúzalékkal, a kunszállási Alkot- lány ugyancsak 20, a lakiteleki Izikra Termelőszövetkezet 15 zúzalékkal termel több tejet az dén, mint egy évvel korábban □ □ □ Mindez örvendetes, megnyug- ;ató hír, aminek következtében ;zutún még több tej, sajt, vaj. túró kerül majd az üzletekbe. A í özép- magya rország i Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének gazgatója Kiing József elmondta, logy számítva a többletterme- ésre. bővítik a feldolgozó kapa- dtását. A nyáron előfordult, hogy í napi 50 ezer liter tej feldolgo- :úsúra alkalmas üzem teljesítö- épességének két-háromszorosát ogadta. Mégsem utasítottak ússza egyetlen liter jó minőségű ejet sem. A felesleget gyors in- ézkedéssel a pécsi tejporgyárnak s Budapestre szállították. □ □ Jelenleg is mintegy 90 ezer li- r tejet dolgoznak fel naponta kecskeméti tejüzemben. Hogy i mindent tesznek a tejipar szemléltetéssel segítik. A szakma tökéletes elsajátításán múlik ugyanis, hogy a már 1030, többnyire női munkaerőt foglalkoztató üzem terméke kiváló minőségben tudja követni a változó divatot. Az új gyárban — ahol 30 év az átlagéletkor — ehhez megfelelő a technikai és a szakmai fel- készültség. Már működik a divatstúdió, ahol iparművészek tervezik a legújabb modelleket és a legsikerültebbekből sem készül nagy széria. A programvezérlésű kötőgépekről már a tavaszi modellek kerülnek le. Alapanyagukat az egészségesebb viselet figyelembevételével választották meg, nagyobb részt gyapjú, pamutfonalat használnak a kötéshez. Kielégítve a divatigényt, a pulóverek khaki és homokszínben készülnek, s meli- rozott, sok zsebes pamut felső- ruházati cikk lesz a farmer-divat kiegészítője. A továbbiakban a hazai kereskedelmen múlik, hogy az üzletek pultjaira kerüljön a hazai kötöttáru, amelynek 50 százalékát exportálják majd Daniella védjeggyel. Az olaszok már fogadják a terméket, s idei szállítással Csehszlovákia is rendelt a halasi pulóverekből. V. E. 37. MEGHÓDÍTJÁK A SZÜZEOf.DEKET. Az ötvenes évek másodii felétől meggyorsult a mezőgazdaság fejlődésének üteme. A gabona- program megvalósítását segítette a kazahsztáni szűzföldek feltörése. Komszomo- listák indulnak a szűzföldekre. 38. GÉPESÍTETT gabonatermesztés Mindjobban előtérbe kerül az üzemszerű termelés. A gabonavetés és betakarítás teljesen gépesített. A kazahsztáni szűzföldeken 1976-ban több mint másfélmillió tonna gabonát adtak át terven felül az államnak HETI KOMMENTÁR A ló, a Zetor és a Rába-Steiger dolgozói azért, hogy a megtermelt érték ne vesszen kárba, nehéz volna felsorolni. Az azonban egyértelmű, hogy hosszú időn keresztül bővítés nélkül nem lenne tartható ez az állapot. A tejtermelés és a -feldolgozás közötti szakadék áthidalására 30 millió forintot kapott a kecskeméti tejüzem. Ebből az összegből egy napi 80—100 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tejporgyárat építenek. Az épület alapozását már be is fejezték és várhatóan a jövő év első negyedében át is adják a létesítményt, amelyet az országban egyedülálló, NSZK gyártmányú, nagy teljesítményű tejporsűrítővei szerelnek fel. Ezen kívül tovább korszerűsítik a meglevő tejüzemet is, növelik a feldolgozási kapacitást. □ □ □ Mindezzel lehetővé válik, hogy a városföldi és az Izsáki Állami Gazdaságból, valamint a 23 me• Munkában a tejcsomagoló gépsor. zőgazdasági szövetkezetből és a környék kistermelőitől érkező tejet felvásárolják. A háztáji tej- termelési kedv további fokozására a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat az érdekelt mezőgazdasági szövetkezetekkel közösen Kerekegyházán, Lajosmi- zsén. Orgoványon egyenként napi 20 ezer liter tej fogadására alkalmas mélyhűtő állomást épít, amelynek költsége eléri a 10 millió forintot. A tejipar hozzájárulásán kívül állami támogatást is kapnak a gazdaságok e fontos létesítmények megvalósításához. A három mélyhűtő állomás üzembe helyezésével 60 ezer liter tejet kap a kecskeméti tejüzem a kisgazdaságokból. Ez a mennyiség hozzájárul a környék jobb ellátásához és lehetővé teszi a megyén kívüli tejszállítást is. B. Z. TÖBB SZÁLLAL kapcsolódott a megyei tanács legutóbbi ülésén tárgyalt két napirend, mint sokan gondolják. A hagyományos és korszerű mezőgazdasági művelési formákat szinte vegytisztán megjelenítő kiskőrösi járásban az átlagosnál érzékletesebb a műveltség és a termelés színvonala közötti összefüggés. Az elmúlt öt esztendőben csaknem háromszorosára növekedett a szakszövetkezetek közösen müveit területe. Drága, mindentudó gé >ek tűntek fel a hatalmas tál-Iákon, ültetvényekben, csattogó helikopterek vegyszerekkel védik a növényeket. Csak jól felkészült szakemberek irányításával fizetődnek ki ezek az eszközök, hasznosulnak képességeik, könnyebbedik a munka. Egy vigyázatlan mozdulat, a hozzá nem értés százezres, milliós károkat okozhat. Okos rendelkezések szabják meg. hogy milyen vizsgapapirok birtokában ülhet valaki a Rába— Steiger, vagy a JnlTTT Deer vezetőkabinjába. mit kell tudni a növényvédő szerek kezelőinek. Kevés az ilyen ember, a gépesítés, kemizálás. általában a nagyüzemi művelés, az iparszerű termelési módszerek elterjedése ezért lassúbb a kívánatosnál. A meglevő „technikával" még többre jutnánk, ha nem a Zetorhoz elegendő tudással, szemlélettel dolgoznának még jónéhányan a gazdaságokban. A mezőgazdaság átszervezésekor könnyen megértette mindenki, hogy más a ló és más a traktor. A gyerekek is tisztában voltak azzal, hogy csak az vezethet erőgépet, aki megtanulta működéséi, szerkezetét. A legkiválóbb fogatos sem tudott mihez kezdeni a K 25-ös nyergében. Dr. Gajdácsi István, a megyei tanács elnöke, ezért indokoltan szólt együtt a kiskőrösi járási hivatal tevékenységéről és a megyei tanács oktatási bizottságának munkáját összefoglaló jelentésről. A közoktatás is sokat tehet azért, hogy a közvéleményben tudatosuljon az újabb, a korábbinál még markánsabb minőségi változás. Joggal és meggyőzően bizonyította, hogy nagyobb a különbség a K 25-ös és a Rába— Steiger, mint a ló és a K 25-ös között. Mintha kevesebbet tennénk a feltétlenül szükségesnél a szakismeretek további terjesztéséért, mintha sokan megelégednének a megszerzett tudással. ILYEN összefüggésben különösen elszomorító, hogy Bács-Kiskun megye még mindig a legutolsó a hiányos iskolai végzettségűek sorában. Másutt száz gyerek közül 97 megszerzi 16 esztendős korára legalább a nyolc osztály , elvégzését igazoló bizonyítványt. nálunk csak 91-en fe- jezzik be általános iskolai tanulmányaikat. Tarthatatlan, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés abban a megyében maradjon ilyen állapotban, amely hazánk mezőgazdasági termelési értékének 15 százalékát állítja el9. Kérdéses: a szocialista vonásokai most erősítő szakszövetkezeteit fejlődését mennyire hátráltatja aa a tény, hogy a kiskőrösi járásban most is harmincnál több képesítés nélküli nevelő dolgozik, • egyes helyeken elfogadhatatlanok a tárgyi feltételek. Mindez — mint ezt a tanácsülést levezető dr. Gajdócsi István is kifejtette — arra késztessék a tanácsokat, az érdekelteket, hogy a szűkös keretek ellenére, minden lehetségest tegyenek meg a körülmények javításáért, a módszerek tökéletesítésével, az oktatás-nevelés nagyobb hatásfokáért. Hiba lenne — erre közvetve Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára is utalt ha a nagyüzemi termelési szakismeretek elsajátítása közben elfelejtődnének az évszázadok során felgyülemlett, a nemzeti vagyon részének tekinthető termelési tapasztalatok. Ennek köszönhető például, hogy a 10—15 esztendővel ezelőtt telepített szőlők 98 százaléka bőségesen fizetett a fáradozásért. A kis gazdaságokban elsajátított ismeretek, fogások bőségesen hasznosíthatók a közösben és a háztájiban, a csak kisüzemileg alkalmazható területeken. Csak akkor haladhatunk előre, ha fogékonyak vagyunk az új iránt és őrizzük a meglevő értékeket. H. N.
