Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETOFINtPt AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 217. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 15. csütörtök A húsprogram megvalósítását segítik Bemutató Izsákon és Kiskunhalason A mezőgazdasági nagyüzemek a húshasznú szarvasmarhatartás új útjait keresik. Néhány állami gazdaság kialakította már a jövedelmezőbb tenyésztés technológiáját. Ebből kiindulva a megye két termelőszövetkezeti területi y szövetségének, valamint az állami gazdaságok megyei főosztályának kezdeményezésére tegnap Izsákon és Kiskunhalason üzemi bemutatót és tapasztalatcserét rendeztek. Az eseményen jelen voltak a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó szövetkezetek. A területi pártós állami vezetők is részt vettek a bemutatókon. A program az Izsáki Állami Gazdaságban kezdődött, ahol 1972-ben döntöttek a húsmarhatartásra történő szakosodás mellett. Erre ösztönzést adott az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemnek mintegy 2000 hektárnyi rét- és legelőterületét addig nem hasznosították. Ugyanebben az évben elkezdték a fajtaátalakító keresztezéseket. Négyszáz kettős hasznosítású magyartarka tehénnel végezték az első kísérleteket he- reford fajta igénybevételével. A gyorsabb fejlesztés érdekében 1974-ben 250 hereford üszőt importáltak az Egyesült Államokból. 1980-ra ezer tehenük lesz és az elképzelések szerint 37 vagon marhahúst értékesítenek. A tapasztalatcsere résztvevői meggyőződhettek arról, hogy a szabadtartásos módszer bevált, nemcsak a herefordnál és a keresztezett állománynál, hanem a magyartarkánál is. Az állatok egészségesek. Kora tavasztól késő őszik kizárólag a legelőkről szerzik be táplálékukat, kiegészítésként ásványi sókat, az apaállatok pedig — kondíciótartás végett — némi takarmányt kapnak. Télen-nyáron a szabadban vannak. Védelmükre csupán egyszerű építmény, a szárnyék szolgál. Elhullás jóformán egyáltalán nincs. Az elletés, az állategészségügyi kezelés a szárnyékban történik, ide tárolják a téli takarmányszükségletet is. A tartástechnológiát úgy alakították ki, hogy a tenyésztés tömbönként történik. Egy-egy tömbhöz átlag 400 hektár gyepterület tartozik. Ezen a területen csupán egy gondozó látja el a feladatokat. Az úgynevezett ko- lontói elsőszámú legelőtömbön je_ lenleg 615 jószág van, egy gondozó felügyelete mellett. Érthető, hogy ilyen körülmények között — amikor nincs szükség drága épületekre, kevesebb takarmányt használnak fel a legelő hasznosításával —, jóval olcsóbb a húsmarhatartás. Nem közömbös az sem, hogy eddig kihasználatlan gyepterületekről számottevő értéket nyernek. Az Izsáki Állami Gazdaságban tavaly már 2 és fél millió forint eredményt hozott ez az ágazat. Izsákról a vendégek a Kiskun- halasi Állami Gazdaságba utaztak, ahol szintén hasonlóképpen alakították ki a húsmarhatartás technológiáját. 1973-ban kezdték a fejlesztést. Az Egyesült Államokból importáltak tisztavérű hereford szarvasmarhát. Két év alatt összesen 600 üszőt hoztak be. Fontos feladatnak tartják a törzsállomány kialakítását. Ezenkívül itt is van fajtaátalakító keresztezés. Az elképzelések szerint a jelenlegi csaknem 900-as tehénállományt 1980-ra több mint 1500-ra növelik. Télen itt is takarmány-, illetve fűszénát kapnak a jószágok kiegészítésként. Az alapelv az, hogy az állatokat a legelő tartsa el. Oly módon, hogy a jószág zöldtakarmány, vagy ugyancsak a gyepről betakarított széna, sze- názs formájában veszi magához a táplálékot. Az esemény résztvevői a bemutatók után értékelték a látottakat. A megyében sok ezer hektár legelőterületet lehetne hasznosítani a két állami gazdaság példájára. K. S. Megkezdődött a kukoricabetakarítás Megkezdődött a Bács-Kiskun megyében legnagyobb vetésterületű takarmánynövény kombájnolása. A Kiskunságban először a császártöltési Kossuth Tsz fogott hozzá 600 hekitár kukoricája betakarításához. A kiskunfélegyházi, valamint a mélykúti mező- gazdasági nagyüzemeikben is működnek már a terménybetakarító gépek. Néhány nap múlva a homoktalajon gazdálkodó üzemekben általánossá válik a kukorica szedése. • Az ellenőrző lámpa villogó fénye messzire jelzi, hogy tele lett a magláda. A szállító jármű továbbítja a tárolóhelyre a termést. • Még este 7, óra tájban is dolgoznak a császár- töltési Kossuth Tsz kombájnosai. Felvételünk szürkületben készült a szövetkezet kukoricaföldjén. (Pásztor Zoltán felvételei.) Gustáv Husák vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására szerdán csehszlovák párt- és kormány- küldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra. A küldöttséget Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, a szövetségi kormány elnökhelyettese, Josef Haviin, a CSKP KB tagja, a Központi Bizottság titkára, Rudolf Rohlicek, a CSKP KB tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke, Bohuslav Chnou- pek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét, s a küldöttség tagjait ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülőtéren, ahol több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a hazánkba látogató államfő üdvözlésére. A repülőteret csehszlovák, magyar és vörös zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. A főépület előtt csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A fogadtatásra megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Huszár István, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, valamint a kormány tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői. a politikai élet több más vezető személyisége. Néhány perccel 10 óra előtt tűnt fel a légtérben a csehszlovák államelnök különgépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadászgépköteléke kísért Budapestre. Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György baráti kézfogással üdvözölte a repülőgépből kilépő Gustáv Husákot. s a küldöttség tagjait. Díszjel harsant, a díszzászlóalj parancsoka jelentést tett Gustáv Husáknak, majd felcsendült a csehszlovák és a magyar himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a csehGustáv Husák megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. gában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, majd Gustáv Husák Kádár Jánossal elhaladt a fogadtatására eljött fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt, A budapestiek éljenezve, meleg szeretettel köszöntötték a testvérpárt központi bizottságának főtitkárát, államelnököt. A katonai tiszteletadás után a vendégek gépkocsikba szálltak, s a magyar államférfiak társaságában — díszmotorosok kíséretében — a főváros fellobogózott utcáin szállásukra hajtattak. szlovák párt. és kormányküldöttség vezetőjének tiszteletére. Gustáv Husák Kádár János társasáMegkezdődtek a tárgyalások Az MSZMP Központi Bizottságának székházában szerdán megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Kádár János; tagjai: Lázár György, Huszár István, Gye- (Folytatás a 2. oldalon) Dán miniszter látogatása Kecskeméten Nincs egyetlen recept! A vállalati gazdálkodásban nincs olyan feladat, amelynél egyetlen megoldást kizárólagosnak, mindenütt egyformán hasznosíthatónak tarthatnánk. Mégis — és nem ritkán — vállalatvezetőktől, szakemberektől is hallani „esküvéseket” — egy-egy módszer eredményessége mellett. Itt van például a termelékenység javításának feladata. Nem mondható, hogy nem foglalkoznak vele mindenütt, sőt, ma már nem is keveset. Nem is eredménytelenül, hiszen a termelékenység valóban évről évre javul. Mégis igaz — minden országos zárszámadáskor elhangzik —, hogy még mindig igen sok a tennivaló, a vállalati munka racionalizálásáért. Valóban, másokhoz, a nemzetközi mezőnyhöz, de a magyar ipar lehetőségeihez képest is, a gazdálkodásnak talán éppen ezen a területén — a termelékenység színvonalában — tapasztalható a vállalatok legjelentősebb elmaradá. sa. Ebben, hogy ez így alakult, sok minden közrejátszik. Az egyik helyen például csakis az új gépek beállításától várják a dolgozó létszám és a munkaidő jobb kihasználását. Nem is nagyon törik a fejüket máson; várják, hogy elég pénzük gyűljön össze az új gépek beszerzésére. Pedig a létszám jobb hatásfokú foglalkoztatásáért szinte minden vállalatnál lenne mit tenni. Elég gyakran csak az úgynevezett produktív, termelő létszám teljesítményére ügyelnek. A jobb hatásfokú munka lehetőségének keresése kevésbé terjed ki a vállalatoknál foglalkoztatott teljes létszámra. Nemrégiben egy nemzetközi termelékenységi összehasonlító vizsgálatnál például kiderült, hogy az üzemek egy részénél a produktív létszám hasznosításának hatásfoka nagyjából megegyezik, vagy csak kevésbé marad el a nemzetközi élvonaltól. Amint azonban azt vizsgálják, hogy egy-egy vállalatnál az összes foglalkoztatottra jutó termelési érték hogyan alakul — már baj van. És tévedés ne essék: nem azért, vagy nem csak azért, mert a vállalati adminisztrációs létszám túl nagy, hanem mert a termelést kiszolgáló, nem a gépek mellett álló létszám igen magas: az anyagmozgatással foglalkozók, a karbantartók, a raktárosok, a rendé- szek, a portások és az adminisztrátorok, meg a vezető apparátus létszáma — együtt. Emiatt azután, ha sikerül is, ilyen-olyan intézkedésekkel az egy munkásra jutó termelési értéket, mint az egyik jellemző termelékenységi mutatót javítani, nem lehet egyértelmű az eredmény. Vagy például sok vállalat igyekszik főképp úgy emelni a termelékenységet, hogy csak az árbevételt próbálja növelni. Tehát a termelési eszközök működtetésének jobb hatásfokát, a termelékenyebb munkát nem a vállalaton belüli szervezéssel, a belső tartalékok feltárásával, hanem csakis a piaci munkával akarják elérni. Az effajta törekvésekbe szokott azután becsúszni az indokolatlan és burkolt áremelés. Pedig csak ott alakulhatnak tartósan jól, egyértelműen az eredmények (amire azért a hazai iparban is több jó példát találunk, nemcsak a szak- irodalomban, vagy a nemzetközi példatárban), ott mutatnak valódi sikert a gazdálkodás mérőszámai, ahol — manapság így mondják — rendszerben tudnak gondolkodni. Vagyis a termelékenység rendkívül összetett voltához illően százféle módon igyekeznek javítani a munkát. Például az egy foglalkoztatottra számított, az egységnyi állóeszköz értékre és az egy munkaórára jutó termelékenységi mutatót egyaránt. Igyekeznek minden lehetséges módszert egyidejűleg alkalmazni. A gazdálkodás valamennyi tényezőjét — az embereket, a gépeket, a pénzügyi feltételeket, a gyártmányszerkezetet, a piaci kapcsolatokat — mind és együttesen, kölcsönhatásukban érdemes csak vizsgálni és változtatni. Ebben a munkában nincs és nem is létezhet mindenütt egyaránt jól használható recept. Ezt — nem várva egyetlen központi receptre — mindenütt az adott vállalat vezetőgárdájának kell megkeresnie. G. F. Tegnap délelőtt dán kulturális küldöttség kereste fed Bács-Kiskun. megye székhelyét. Niels Matthiasen dán kulturális és környezetvédelmi miniszter és kísérete Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására hétfőn érkezett Magyarországra, s itt péntekig tartózkodik. Látogatásuk célja, hogy megismerkedjenek a magyar színház- és táncművészetiéi, az irodalmi élettel, a zeneoktatással és tájékozódjanak a művészetek fejlődéséről. A minisztert magyarországi utazásán elkísérte Ole Perch Nielsen államtitkár, Henrik Haxthausen, a Dán Királyság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és több vezető beosztású munkatárs és diplomata. A dán kulturális küldöttséget Kecskeméten dr. Gajdácsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. Az üdvözléseket követően tájékoztatta a vendégeket Bács-Kiskun gazdasági életéről, erőteljes fejlődéséről, kulturális hagyományairól és jelenéről, majd elkísérte őket a városban tett sétájukra. A Kecskeméttel való ismerkedés első állomása Bozsó János festőművész néprajzi gyűjteményének megtekintése volt. Ezt követően felkeresték a Pedagógus Továbbképző Intézet oktatás-» technikai stúdióját, amelyben a tanyai, külterületi iskoláik mag-; metofonos Oktatásának programjait dolgozzák ki. A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben Erdei Péter igazgató ismertette meg a vendégekkel az intézmény munkáját, célkitűzéseit. A miniszter és kísérete meglátogatta a Tudomány és Technika Házát, itt a MTESZ tevékenységéről kaptak tájékoztatást, végezetül megtekintették a Megyei Művelődési Központot. • A dán kulturális és környezetvédelmi miniszter által vezetett küldöttséget dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tájékoztatta •Bács-Kiskun kulturélh •'•eiérő'. i
