Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

1977. szeptember 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Időszerű munkák Borotán • A borotai termelőszövetkezetben is megkezdték a téli alma kör­szedését. A gyümölcs nagyobb részét exportálják a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. • A gazdaság 90 hektáron termesztett az idén szóját. A géppel betakarított hüvelyes mintegy 20 mázsa magot hozott hektáronként. Képünkön: az első pótkocsit ürítik. • Több, mint 700 hektáron termesztenek kukoricát. A jó termés okoz­ta raktárgondok enyhítésére egy 300 vagonos tárolóteret építenek. A szövetkezet brigádja előregyártott elemekből házilag szereli össze az épületet. Sietnek a munkával, hogy az új termés egy részét már itt tudják raktározni. (Pásztor Zoltán felvételei.) ♦ Őszi megyei könyvhetek Az idén október 21. és november 20. között rendezik meg az őszi megyei könyvheteket. Az országos megnyitót október 21-én Szabolcs megyében, Máté­szalkán. tartják. Az elmúlt év hasonló rendez­vénysorozatán az ország falvai­ban, kisebb településein összesen 21,7 millió forint értékű könyv talált gazdára, 23 százalékkal több, mint 1975-,ben. A könyvhe­tek szervezői az idén szeretnék ezt az eredményt is túlszárnyal­ni. Ismét bevonják az akcióba a KISZ-szer vezetőket, a szövetke-, zeti ifjúsági bizottságokat és az úttörőcsapatokat, akik tavaly házról házra járva 526 ezer fo­rint értékű könyvet értékesítet­tek. Számítanak a szocialista, brigádok közreműködésére is, tagjaik az előző évben a könyv­hetek alatt csaknem egymillió forint értékű könyvet adtak el. Az őszi megyei könyvhetek idején irodalmi estekkel, író­olvasó találkozókkal, könyvbe­mutatókkal ajánlják többszáz fa­luban a könyvújdonságokat, ér­dekességeket. A korábbinál szé­lesebb választékban mutatják majd be és kínálják a szakmai, ismeretterjesztő köteteket. s több helyütt ismeretterjesztő elő­adásokat is szerveznek. A szövetkezeti könyvterjesztő hálózat fokozott figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését elősegítő, valamint a termékforgalmazás technikai, mű­szaki feltételeivel foglalkozó szakkönyyek kínálatára. Ugyan­csak gondoskodnak az ifjúsági kötetek széles választékáról. Az őszi megyei könyvhetek rendezvényei kapcsolódnak a műszaki könyvnapok, a politikai könyvnapok, a szovjet könyv ün­nepi hete eseménysorozatához. (MTI) KÉPERNYŐ Borravaló A Lemaradt, mint a borravaló szólással felesel a gyakorlat. Rit­kán történik, hogy valaki elfe­ledkezik az „illendőségről”, sű­rűbben az ellenkezője: egyre bő­vítik a várományosok körét, emelkedik a taksa. Fodrásznak, pincérnek a világ legtöbb országában juttatnak va­lamit, mivel ennek tudatában ál­lapítják meg fizetésüket. (Sok helyen a számla nem is tartal­mazza a kiszolgálási díjat.) A kedveskedésből, figyelmességből jobbik esetben kötelező adó, a rosszabbikban az indokolatlan előnyszerzés, tollasodás eszköze lett. Tulajdonképpen a borravaló kifejezés is idejét múlta. A csak akkor végzem el munkámat, szol­gálom ki, adok valamilyen nehe­zen hozzáférhető áruból... szem­lélet káros és- kóros jelenség. Eltüntetése, oly kívánatos meg­szüntetése csak a kiváltó okok ismeretében remélhető. A Borra­való című dokumentumfilm ren­dezője (ifj. Schiffer Pál), ripor­tere (Horvát János), szerkesztője (Bárdi Anna) és operatőre (Máté Tibor) is ettől a gondolattól ve­zéreltetve járták be Baksist és vidékét. Okosan, körültekintően, a társadalmi, lélektani, történel­mi adottságokat felmérve, az ösz- szefüggéseket kutatva, a folya­matszerűséget érzékelve dolgoz­tak. Helyenként tanulmányigény- n.yel elemezték, hogy ki ad és miért, ki várja el... Keveset magyarázkodtak, a tényeket üt­köztették. szembesítették. Így lepleződtek le, így riasztot­tak igazán a szemléleti torzulá­sok. Némely borravaló-vadász magyarázkodásából ki vicsorgott a nyers önérdek. E műsorból is nyilvánvalóvá vált. hogy a vég­zett munka minősége, mennyisé­ge és társadalmi haszna nincs mindig egyenes arányban a ki­alakult jövedelmi viszonyokkal. Ez a kisebb baj, mondhatnánk, bizonyos körülmények szükség­szerű átmeneti következménye. Az az elszomorító, amikor ezek' az emberek elhiszik, hogy nekik törvényszerűen jár a többletke­reset, joguk van ilyen-olyan mel­lékesre. ^ ' Majd elbőgtem magam, amikor egv korábbi műsorban, a havi tízezret, vagy tizenötöt bekasszí­rozó benzinkút-kezelő fátyolos szemmel sajnáltatta magát: „Még szent karácsony éjszakáján is szolgálatban voltam”. Erre mond­ják Pesten, no bumm! A kerese­tük feléért, vagy negyedéért fá­radozó kórházi szakorvos, vasúti jegykezelő, rendőr, mentős is helytállt az ünnepen. A világért se becsülöm le az autószerelő szakmát, de vannak nagyobb fel- készültséget hosszabb és költsé­gesebb előtanulmányokat igénylő, netán veszélyesebb, nagyobb szel­lemi, fizikai igénybevétellel járó szakmák, örülnek, ha négyezret haza vihetnek. A megszólaltatott motor-gyógyító még az öttől sem hatódott meg és olykor a piros­ra is elbiggyeszti a száját. Befejezem, mert felfelé megy az a bizonyos pumpa ... Égető társadalmi problémáról szóltak a Borravaló készítői. Kár, hogy nem bíztak a tényanyag­ban és rajzos kiegészítésekkel, megrendezett modell-jáfcékokkal csökkentették a mű dokumen- turnértékét, hatását. Hajdanán azt vetettük a kritikai realisták szemére, hogy nem mutattak ki­vezető utat. Mondanám most is, ha nem jönnék zavarba, ha ezt tőlem kérnék. H. N. .••V.’.V.V.'.V.'.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.*. Reile Géza 1918-1977 A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottság» és a kecskeméti városi bizottság, a Bács-Kiskun megyei Tanács é* Kecskemét Város Tanácsa fájdalommal tudatja, hogy szeptember 10-én tragikus körülmények között elhunyt Reile Géza, Kecskemét Város Tanácsának nyugalmazott elnöke, az MSZMP Kecskemét váro­si Bizottságának tagja, a megyei tanács, valamint a kecskeméti vá­rosi tanács tagja. Temetéséről később történik intézkedés. Reile Géza 1918-ban született Baján, szülei nyolc gyermekének egyikeként. A négy középiskola elvégzése után Budapestre került, s a Pamutipari RT-nél szövőta­nuló, majd segédmester lett. Ké­sőbb súlyos sportsérülést szenve­dett, és éveken át tartó munka- képtelenség után 1941-ben Bát- monostorra került, ahol előbb segédhivatalnok, majd díjnok lett. Az 1944 márciusi német megszálláskor — a volt szerve­zett textilipari munkást — elbo- csájtották állásából. A felszaba­dulás utáni első napokban, ami­kor a pártnak is tagja lett, már megbízott községi jegyző, és Bát- monostorról a környékbeli köz­ségek — Vaskút, Nagybaracska, Szeremle, Gara — közigazgatását is irányította. Még 1944-ben Vas­kút községben vezető jegyzőnek nevezték ki. 1950-ben ugyanott lett a tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, s országos hírnév­re szert tevő eredményeket ért el a községfejlesztés, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése te­rén egyaránt.» 1954-ben Kiskunhalason, majd 1961-ben Kecskeméten választot­ták meg a városi tanács elnöké­vé, ahol 1973-ban történt nyuga­lomba vonulásáig dolgozott. Reile Géza több mint három évtizeden át fáradhatatlanul, odaadó hiva­tástudattal és nagy szakértelem­mel végezte munkáját. Vezetői tevékenységét az állandó kezde­ményezőkészség. az alkotó gon­dolkodásmód és a kimeríthetet­len ötletgazdagság jellemezte. Személyes magatartásában a pártosság, a szerénység, a becsü­letes, szorgalmas állhatatosság együttesen érvényesült. Külön kiemelendő és mara­dandó értékű tevékenységet fej­tett ki a kecskeméti városi ta­nács elnökeként. E munkája egybe esett a megyeszékhely gazdasági, kulturális felemelke­désével, a város korszerű, modern lakóterületeinek kiépülésével, új középületekkel és intézmények­kel való gazdagodásával, a város külső képének megújulásával. S ezért méltán tekintette Kecske­mét és a megye lakossága Reile Gézát a városfejlesztés lelkes és odaadó munkásának. Nyugalomba vonulása után is részt vett a megye közéletében és a MTESZ megyei titkáraként jelen­tős szolgálatot tett. Számos kor­mánykitüntetésben részesült: két esetben kapta meg a Szocialista Munkáért Érdemérmet, tulajdo­nosa volt a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatának, el­nyerte a 25. éves Felszabadulási Emlékérmet, a Kecskemét vá­rosért, a Kodály Zoltán és az Urbanisztikai Társaság arany emlékérmeket. Halála pótolhatatlan veszteség. Személyes példája még sokáig él munkatársai és az egész megye közvéleménye emlékezetében. Nagy teljesítményű brjanszki gép A Brjanszki öntözőgépek Gyá­ra ETR—301-es jelzéssel olyan serleges exkavátor gyártását kezdte meg, amelynek teljesít­ménye óránként 470 köbméter föld kitermelése. Az ETR—301-es 5—65 méteres sebességgel halad, és olyan öntözőcsatornát hagy maga után, amely mélysége 3, a fenékszélessége pedig 1,5—2 mé­ter. A gép nehéz talajon is vi­szonylag gyors munkát végez, 30 centiméteres szikladarabok sem * jelentenek neki akadályt. A CSEPELI FELHÍVÁSRA A kirovisták válasza * A leningrádi Kirov Gyár a Szovjetunió egyik legnagyobb üzeme. Termékei, a „K—701” jel­zésű óriási kerekes traktorok nemcsak az ország határain be­lül, hanem külföldön is nagy hír­nevet szereztek maguknak. A gyár volt az országban az első üzem, ahol megindult a tömeges traktorgyártás — 1924-iben. Kirov gyár — traktorszerelő üzemegység. A függő futószalag éjjel-nappal zajtalanul szállítja az alkatrészek millióit; mindez a fő futószalag négy kilométeres „célegyeneséhez” csatlakozik. Va­lahonnan lentről leereszkedik egy alváz. Még mozdul egyet- kettőt az emelőhorog, és kész a jároszerkezet. Egy gombnyomás — és mintha parancsra történj te. a traktor gépteste puhán alászáll a levegőben és hátával a motor alá csúszik. Háromszáz 'lóerő „szorult belé”. Az alvázat össze­kötő rendkívül erős és eredeti szerkezetű csuklóknak köszönhe­tő, hogy a „K—701”, — vagy ahogyan a munkások nevezik, a „Kirovod” — a felhasználók kö­rében kivívta magának az „erős, mint a bika és hajlékony mint a kígyó” elismerő címet. E két tulajdonság társulása külön előny. Franciaországban például a ,,Kjrovec-'-t fémipari üzemekben is használják. Sem­milyen más géppel nem tudnák elszállítani a több tonnás öntő­üstöket és öntecseket az üzem- udvar keskeny utcácskáin. Ma­gyarországon az állami gazdasá­gok traktorosai a leningrádi traktorok segítségével szántási rekordot állítottak fel. A Szibé­riában és a messze Északon folyó építkezések úttalan útjain a „K —701” nélkülözhetetlen szállító- eszköz. Az embernagyságú kere­keken járó traktoróriás sebessége országúton az óráritkénti 35 km-t is eléri. - ' A 300 lóerős gép irányítását megkönnyíti a hidraulika. Kor­mánykereke ugyanúgy engedel­meskedik a vezetőnek, mint egy shírnélyautó volánja, — ezt ta­núsítja a tapasztalt traktorveze­tő és próbáló szakember Juxij Antonov, a Szocialista Munka Hőse. Antonov jelenleg a közel­jövőben kibocsátandó új traktor­típusokat vizsgálja. A szakemberek elmondták, logy az üzem egy traktorcsalád gyártására készül: az egyes tí­pusokat erdőben, hegyen, építke­zésen és útépítésen folyó mun­kálatokra specializálják. A ..Kirovec” fő feladata azon­ban természetesen a földművelés marad. ... Az utunk elején kiválasztott traktor a futószalagon lassan végcélja felé közeledik. Már raj­ta vannak a széles gumiabron­csok. tele az üzemanyagtartály. Egy perc múlva eléri a futószalag végénél levő lefutót, és felzúg a motor. A megelevenedett óriás megkezdi önálló útját a földön. A fő futószalagon dolgozó munkások átlagéletkora alig több húsznál. Nagy részük a Komszo- mol felhívására jött az üzembe. A traktorgyártó ipari egyesülés, a „Kirov Gyár” — összszövetségi komszomolépítkezés volt. Építke­zés? Igen. Annak ellenére, hogy a Kirov Gyár idestova már 176 éves. Az építkezés a több tucat üzemegység és a több száz rész­leg rekonstrukcióját jelenti. Ez az általános rekonstrukció telje­sen megváltoztatta az üzem ar­culatát. —■ A gyors tempóban folyó re­konstrukció lehetővé tette, hogy az elmúlt ötéves tervben meg­kétszerezzük a traktorgyártást, az alkatrészgyártást pedig 3,8- szeresére emeljük — mondja Ju- rij Szobolev főmérnök. Az új technika a munka jelle­gét is megváltoztatta. A legnehe-* zebb munkák elvégzésében egyre több automata vesz részt. A kirovisták jelszava: „Kiváló egyéni munkával — a kollektív munka nagyobb hatásfokáért!” Ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére meghir­detett leningrádi munkaverseny alapgondolata. Az üzem kötelez­te magát arra, hogy a jubileumi évben terven felül 50 darab új típusú. 300 lóerős traktort fog gyártani, és a dolgozók bíznak abban, hogy ez a gép az Állami Minőségjel odaítélésére is érde­mes lesz. — Számunkra ma a minőség a legfontosabb — mondja a 'hen- gerlö üzemegység brigádvezetője. Ivan Túr. — Levelünkben ezt meg is írtuk a „Vörös ‘Csepel” dolgozóinak, és arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság számára készülő 150 traktor is igazolja szavainkat. A gépeket határidő előtt elküldjük Magyar- országra. Ez lesz a mi válaszunk i csepelieknek, akik felhívásuk­ban a két ország közötti rendelé­sek soron kívüli teljesítésére és a jó minőségű munkára hívták fel a figyelmet. Alekszandr Turundajevszkij (APN-KS) SZEPTEMBER 8-28 Sokan vitatják mindennap­jaink, munkás életünk ábrázolá­sának szükségét a filmvásznon. Ügy vélik moziba azért megy az ember, hogy kikapcsolódást ke­res? sn, szórakozzék. De miután mii den fi'lta — legyen az sike­res, sikertelen, vagy erősen vi­tatott — beszédtéma, néha ép­pen a munkahelyi közösségek, szocialista brigádok . egymásközti eszmecseréjéből áll össze monda­nivalójának igazi értéke. Amiről beszélünk, azt többször is vé­giggondoljuk, visszatérünk rá, foglalkozunk vele. Kiszűrjük be­lőle a hozzánk, nekünk szóló utalásokat és jobban, könnyebben eligazodunk a magunk dolgaiban Ez az igény hívta életre a munkásfilmnapok rendezvény- sorozatát, amelyet tavaly Csepe­len és Szegeden szerveztek meg elsőként. Az idei folytatás or­szágos eseménnyé szélesedett. A MOKÉP kezdeményezése felett a Szakszervezetek Országos Taná­csa is védnökséget vállalt azzal a céllal, hogy változatos, gazdag programmal szolgálja a munkás­művelődés ügyét. A bemutatásra kerülő filmeket úgy állították össze, hogy a kö­zönség újból találkozhasson az elmúlt 32 esztendő legsikeresebb magyar filmjeivel, minél válto­zatosabb áttekintést kapjon a közéleti ihletettségű, a munkás« élet hétköznapjait sokoldalúan ábrázoló alkotásokról. Az idei munkásfilmnapok külön színfolt­ja lesz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. _ év­fordulója jegyében, ismét műsor­» A Munkás- (ilmnapok keretében tűzik műsorra — premier előtti bemutatóként —. Mészáros Márta: ök ketten — című filmjét. A képen a két főszereplő: Marina Vlady és Monori Lili, ra tűzik a szovjet filmművészet számos kiemelkedő alkotását. Egyebek közöitt Eizenstein vi­lághírű Patyomkin páncélosát, és Rettegett Iván című filmjét. Húsz napon át régi és új fil­mekkel ismerkedhetnek a gyá­rak, üzemek dolgozói, a szocia­lista brigádok tagjai, akik a be­mutatók után vitákon, fórumo­kon és ankétokon találkozhatnak a filmek alkotóival. A munkásfilmnapok esemé­nyei, a Miskolcon rendezett ün­nepélyes díszelőadással kezdőd­tek. Ezt követően naponként más-más városok filmszínházai, művelődési házai, üzemei adnak otthont a rendezvényeknek. Szep­tember 13-án, délután a kalocsai, Paprikafeldolgozó' Vállalat koly lektívájának vetítik a Magamra vállalom című filmet. Ugyanezen a napon Kecskeméten, a ZIM kultúrtermében játsszák a Veri az ördög a feleségét című nagy­sikerű magyar filmszatírát. Utána a dolgozók személyesen is talál­koznak András Ferenc rendező­vel és a film főszereplőivel. Egy nappal később — szeptember 14- én — ezt a filmet a bajai Finom­posztó Gyár, dolgozóinak is be­mutatják, a központi moziban. A vetítést követő találkozón a ren­dező vesz részt. Szeptember 22-én, a kecskemé­ti Fémmunkás Vállalat kultúr­termében nyílik lehetőség a Pré­mium című szovjet film megte­kintésére. A kiskunfélegyházi Ve- gyianyag Gyár dolgozói a Pa- tyomkim páncélost láthatják éa találkozhatnak Máriássy Judit forgatókönyví róval, szeptember 26-án. Végül, szeptember 28-án, a bajai Ganz Villamossági- és Kis­motor Gépgyár dolgozóinak be­mutatják“ a Zr,lka Máté életéről készített Fedőneve: Lukács — cí­mű filmet, az Uránia Filmszín-« házban. A vetítést követő talál« kozó vendége: Köő Sándor társi rendező. y, Zs. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents