Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
-j-W-fS 1977. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE • 3? Jogászok a szövetkezetekben Beszélgetés a munkájukról, az utánpótlásról Bács-Kiskun megye mezőgazdasági, ipari, valamint általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiben dolgozó jogászok helyzetéről, munkájáról, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete keretében működő szakosztályuk feladatairól dr. Dobos Lászlóval, a megyei bíróság elnökhelyettesével, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnökével, dr. Csorba Gyulával, a Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek jogi irodájának vezetőjével és dr. Tanács Istvánnal. a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosával beszélgettünk. — A szövetkezetekben dolgozó jogászok milyen feladatokat látnak el? — A szövetkezetekben végzett jogi munka tartalmi, szervezeti és személyi kérdéseit általánosságban a jogtanácsosokról szóló rendelet tartalmazza — magyarázta dr. Csorba Gyula. — Eszerint a gazdálkodó szervezetek, köztük a szövetkezetek is főfoglalkozású, másodállású, mellékfoglalkozású jogtanácsost, illetve jogi előadót alkalmazhatnak, akik egyebek között közreműködnek a gazdasági és egyéb döntések, határozatok, szerződések jogi előkészítésében. Ellátják a jogi képviseletet a bíróság, döntőbizottság, államigazgatási szerv, vagy más hatóság előtt, elvégzik a társadalmi tulajdon védelméhez szükséges jogi munkát, részt vesznek a jogszabály-tervezetek előkészítésében. Az ipari szövetkezeteknél ezeket a feladatokat megbízás alapján a kilenctagú jogi iroda látja el. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mezekben egyáltalán nincs jogtanácsos, vagy jogi előadó, általában ügyvédi munkaközösségeket kérnek fel a jogi teendők ellátására. — Hány jogász dolgozik Bács-Kiskun megye szövetkezeteiben? — A három szövetkezeti ágazatban tehát a mezőgazdasági az ipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben Ilit jogász dolgozik, közülük het- venhatan főállásban látják el feladataikat —» folytatta a beszélgetést dr. Dobos László. — Mint arról már szó volt. a KISZÖV- höz tartozó 49 tagszövetkezet jogvédelmét, a gazdasági és jogi kérdések megoldását a jogi iroda munkatársai végzik, e területen tehát nincs különösebb probléma Az iroda egyetlen hátránya esetleg annyi, hogy az itt dolgozó jogászok közvetlenül nem vesznek részt a szövetkezetek mindennapos munkájában, s ezáltal bizonyos fokig kívülről nyújtanak segítséget. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében az a törekvés, hogy minél több helyen főállású jogászt alkalmazzanak. — Ezt a helyes törekvést ma még sajnos, nagyon nehéz megvalósítani', hiszen mint gazdasági, társadalmi életünk számos területén, a szövetkezeteknél is kevés a jogász — vette át a szót dr. Tanács István. — A bajai szövetséghez tartozó szövetkezetek közül például 12 közös gazdaságban egyáhalán nincs jogi szakember. Huszonegy szövetkezetben másodállású, mellékfoglalkozású, vagy nyugdíjas jogász látja el a feladatokat. A Bács-Kiskun megyében működő 24 ÁFÉSZ közül is csupán öt értékesítő szövetkezetnek van főállású jogásza. — Ennél kedvezőtlenebb a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetek jogászi ellátottsága — folytatta dr. Csorba Gyula. — A 94 tagszövetkezet közül 37 gazdaságban főállású jogász dolgozik, 30 szövetkezetben egyéb formában — másodilletve mellékállás, nyugdíjas jogászok alkalmazása stb. — oldják meg a problémát, s 27 szövetkezetnek egyáltalán nincs jogásza. Per esetén a képviselet ellátására megbízást adnak valamelyik ügyvédi munkaközösségnek, rosszabb esetben a szövetkezet egyik — joghoz nem értő — vezetője megy el bírósági tárgyalásra. Pedig égy nagyon lényeges rendelet értelmében a szövetkezeti jogtanácsos véleményének kikérése nélkül a szövetkezet működésével, a törvényességgel. a gazdasági kérdésekkel, szerződéskötésekkel kapcsolatban a szövetkezet vezetői érdemben nem dönthetnek. — Milyen a szövetkezeti jogászok utánpótlása Bács-Kiskun megyében? — Nincs annyi jelentkező, amennyire szükség lenne, noha a szövetkezeti jogászok átlagkeresete tó — mondta a bajai szövetség jogtanácsosa. — A jogtanácsosok, s a jogi előadók fizetése között alig van különbség ,— folytatta az előbbi gondolatot a megyei szervezet elnöke. — Ez elsősorban azért probléma, mert a jogi előadókat nem ösztönzi arra, hogy szakvizsgát tegyenek. A Bács-Kiskun megyei szövetkezeteknél főállásban dolgozó 76 jogász közül csupán 35-nek van szakvizsgája. Ebből kiderül, hogy több szövetkezeti jogász szakképzettségében hiányosság mutatkozik. — A megyei szervezeten belül mi a szövetkezeti szakosztály szerepe, feladata, s hogyan segiti a szövetkezetekben dolgozó jogászok továbbképzését? — A kérdés első felére a válasz röviden annyi: a szövetkezeti szakosztály feladata lényegében megegyezik a tpbbi szakosztályéval, azzal a többlettel, hogy a társadalmi, politikai, szakmai összefogás mellett a hetventagú szakosztály általános jellegű érdekképviseletet is ellát — magyarázta dr. Dobos László. — Hangsúlyozom, nem személyes, hanem kollektív érdekvédelemről van szó. Csakúgy mint a többi, a szövetkezeti szakosztály is éves munkaterv alapján dolgozik. ■Évente 5—6 szakmai előadást, illetve konzultációt tartunk, emellett októbertől máiusig 8—19 előadássorozatból álló szervezett tanfolyamon bővíthetik, ismereteiket a szakosztály tagjai. Megfelelő jelentkező esetén — már lehetőség van rá — helvben szakvizsgára való előkészítő tnnfolva- mot indítunk — fejezte be a beszélgetést a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnöke. Tárnái László Egy hét múlva nyit az őszi BNV Nagy a sürgés-forgás a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban, hiszen egy hét múlva, szeptember 16-án megnyitja kapuit a fogyasztási cikkek nagy seregszemléje, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Felvételt hirdet a KISZ Központi Művészegyüttese Ismét felvételt hirdet a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett KISZ Központi Művész- együttese. A tizenkétszeres VIT-díjas és a hatszoros „Kiváló Együttes” ezúttal is szép számmal vár amatőr művészetet értő-kedvelő fiatalokat, különböző csoportjaiba. Az érdeklődők felvételi vizsgál tesznek, s a legügyesebbek bejuthatnak a Rajkó-zenekarba, a központi énekkarba, a tánckarba, vagy az egyetemi énekkarba. Ugyancsak jelentkezni lehet a művészegyüttes irodalmi színpadába, „Ifjú Gárda” fűvoszénéka- rába, kamarazenekarába, az úttörőénekkarba, valamint irodalmi, gyermekszólista és tánccsoportokba. A 14—26 éves, valamint úttörőkorú fiatalok az együttes Rot- tenbiller utcai székhazában október 2-ig, az egyetemi énekkarba október 31-ig jelentkezhetnek. A hazai vállalatokkal, szövetkezetekkel és egyéb termelőkkel együtt összesen 31 országból és Hongkongból hózták el Budapestre áruikat a kiállítók. A látogatók szeptember 16-a és 25-e között — a szakmai napok kivételével — naponta délelőtt 10 órától délután 7 óráig tekinthetik meg a kiállítást. A szakmai jegygyei nem rendelkező nagyközönség a szeptember 19-i, 20-i és 21-i szakmai napon déli egy órakor léphet csak a vásár területére, mert délelőtt a szakemberek folytatnak hivatalos programokat, tárgyalásokat. Ezúttal a HUNG- EXPO a szokástól eltérően tíz napon át tartja nyitva a vásárt, s így lehetővé tette, hogy a látogatók két hétvégén tekintsék meg a pavilonokat. A nagyközönség változatlan áron. 15 forintért kapja a belépőjegyet. amit a városban a mptrő és a BKV pénztárainál is megvásárolhat. Az* egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy ára is változatlanul 60 forint. Az általános iskolások, az ipari tanulók és egyéb iskolai tanulók, továbbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként öt forint. A vidékről érkező látogatók most is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazási kedvezményét. A látogatók a legkényelmesebben. s mondhatni, leggyorsabban, villamossal juthatnak el majd a Dobi István úti vásárközpontba. A Népszínház utca és a Nagykörút sarkától közvetlenül a vásár főbejáratáig közlekedik a 29-es villamos. Hétvégén, tehát szombaton és vasárnap a Baross térről is közvetlenül a főbejáratig juthatnak el a látogatók a 29/y jelzésű villamossal, s megközelíthetik még a kiállítást a 37-?s villamossal is. A metróval érkezők az Örs vezér téri megállótól a 100-as jelzésű autóbusszal érik el a vásárt. A bérletek érvényesek ezen az autóbuszon.' de vonaljegy is váltható. A BKV a kiállítás idején sűríti a 32-es és a 95-ös autóbusz forgalmát is. A Keleti pályaudvartól iránytaxik közlekednek a vásárig. A Dobi István úti parkolóhelyeket a Fővárosi Garázsipari Vállalat kezeli, s a parkolásért díjat szed. (MTI) PANORÁMA Újdonságok a tv-készülékekben Már az első tv-készülékek is biztosították a vételt, de sokszor bosszúságot is okoztak. Régebben a különféle zavarokat a kézelőgombok állításával nekünk, nézőknek kellett megszüntetnünk. Ma a legtöbb készüléket ellátják automatikus áramkörökkel, amelyek a külső és belső zavarokból adódó hibákat a néző tudta és beavatkozása nélkül megszüntetik. Az adóállomás a képnek és a hangnak megfelelő elektromágneses hullámokon kívül a vevő- készülékek teljes működéséhez szükséges vezérlőjeleket is kisugároz. A tv képcsövében az elektronsugárnak pontosan azt az utat kell leírnia, mint a stúdióban levő képfelbori'tó berendezés elektronsugarának. Az elektronsugár a képfelbontó-berendezésben és a vevőkészülékben is egyenletesen mozogva halad balról jobbra. Amikor a képfelbontó-berendezés elektronsugara egy sor végéhez ér, az adó elektromos jelet sugároz ki — ez az úgynevezett sor- szinkronjel — ezzel jelzi a készülék elektronsugarának a sor végét. Ahhoz, hogy a képernyőn mozgóképet láthassunk, az adónak 25 képet kell egy másodperc alatt közvetítenie. Ha ehhez hozzávesz• Kipróbálják az új képcsövet. szűk, hogy egyetlen kép 625 sorból tevődik össze, könnyen kiszámítható, hogy az elektronsugárnak egy másodperc alatt 15 625-ször kell végigfutnia a képernyőn, A régebbi készülékekben az adó sugározta szinkronjelek vezérelték a képcső elektronsugarát, ez azonban sokszor bosszúságot okozott: „széttört” a kép. Az újabb készülékekben az adó továbbra is sugározza a sorszink- ronjeleket, ezek azonban most a folyamatos ellenőrzéshez szükségesek: egy érzékelő és összehasonlító áramkör állandóan figyeli a beérkező és helyileg létrehozott szinkron jeleket. Ha ezek pontosan egyidőben érkeznek az összehasonlító áramkörre, a kép jó. Ha eltérés van, egy automatizmus megszünteti a hibát, anélkül, hogy a néző érzékelné., A világhírű csehszlovák TESLA gyár gyártmányfejlesztői — NDK szakemberekkel közösen — új típusú képcsövet fejlesztettek ki, amelyen a gyorsan melegedő ka- tód segítségével öt másodperc alatt megjelenik a kép, tehát gyakorlatilag a készülék bekapcsolásának a pillanatában. Üdülés után ajánlatos a pihenés Azok az üdülők, akiknek csak két hét szabadságuk van, többnyire a legutolsó órákban térnek haza az üdülőhelyről. Bécsi kutatók — vizsgálataik alapján — úgy vélik, a szervezetnek szüksége van néhány napra ahhoz, hogy újra megszokja a hazai éghajlatot és élelmezést. Enélkül a munkába állásra, a hivatással járó stresszekre gyakran szív- és vérkeringési zavarokkal reagál. Ezért azt ajánlják, iktassunk háromnapos pihenést az l üdülés és a munka újrakezdése közé. E három nap alatt az élelmezés legyen könnyű, kalóriaszegény. Szeszes italt ne igyunk. Főleg pihenéssel töltsük az időt, sokat aludjunk, és ha lehetőség van rá. ússzunk. Lefőzte a császárt is Biztosan tapasztalták már. hogy hazai barangolások, vagy az ország más tájain töltött szabadság után jó ideig meglepik az embert az arrafelé szerzett élmények. Elég egy tízsoros újsághír, amely azelőtt alig jelentett számunkra többet a tíz sornyi közlésnél —, ez máris felidézi hazánk megismerésének legfrissebb nyereségeit. így vagyok én is a Sopronban és vidékén eltöltött nyaralással. Hazajöttem. Hallom valahol a szót: pech —, és meg sem álltam addig, míg az olvasót ki nem fárasztottam a pechhel kapcsolatos kiszólás eredetének leleplezésével. Ha rá nem csodálkozom az egyik híres soproni magán- gyűjteményben .arra az öreg fáklyatartóra, máig is szegényebb* volnék egy kedves ismeretmor- zsával. Tudom, sem én, sem az olvasó nem szabadul jódarabig a Sopron környéki kirándulásokon felgyűlt emlékeimtől. Olvasom pár napja, hogy új életre keltek a nagycenki hársak. Az idő tépázta faóriásokat megtisztították a száraz ágaktól, és egyéb kezelésben is részesítették őket. Így a már haldokolni látszó fák ismét kizöll- delltek és virágot hoztak. A féltő hiedelemre megvolt minden ok. hiszen az ország egyik leghíresebb védett fasora tuíaj- donképen elérte, sőt túl is haladta azt a kort, ami a hársaknál lehetséges. Nos — a kis újsághír mellé nyomban elővettem kusza jegyzeteimet, melyeket szűnni nem akaró megilletődöttséggel körmölget- tem a nagycenki Széchenyi-kas- télyban és parkjában tett látogatáskor. (Holott megfogadtam, úgy telek el a látni-, hallani- és to- vábbgondolni-valókkal, mint egyszerű turista, s nem rontom a szellemi élvezetet újságírói jegyzeteléssel.) Mikor a főkapun át kiléptünk a kastélyparkból, elénk tárult a több mint két és fél kilométer hosszú hársfasor, amelyet még 1754-ben telepített Széchenyi Antal felesége. Barkóczy Zsuzsanna. Eredetileg 645 kislevelű hársfából állt a fasor, mára azonban csak 450 maradt meg belőlük. Harminckettőnek a törzsátmérője meghaladja az 1 métert, átlagmagasságuk 16 méter. ízes beszédű idegenvezetőnk. Jenő bácsi — nyugalmazott tanár — áhítatos gyönyörűséggel s beleéléssel mesélte, milyen felséges illat üli meg a vidéket hársfavirágzás idején. Betéve idézte Irene Klarboff, egy New York-i újságíró kijelentését, aki — mint egy nagy amerikai magazin kertészeti rovatának vezetője, 1936-ban. egyenesen a világhírű nagycenki hársfasor megtekintése végett utazott New Yorkból Nagycenkre. „Minden amerikai kertészeti szakkönyv — mondotta — mint a magyar növénykultúra egyik világcsodáját említi a nagycenki hársfa-allét.” No de látom papirosomon a másik szót: gázház. Ez meg a park szélén emelkedett. Ma is álló, alaposan elferdült hengeres kéménye előtt csuda érdekeseket mesélt Jenő bácsi. Erősen feltehető, hogy ebben a Ipázban volt Magyarország első gázgyára, amely az első világháború vé- véig működött. Ekkor villany váltotta fel a gázvilágítást. (No lám, a múltkori tárcám is világítóeszköz, a szövétnektartó köré „épült”, s íme, megint a világításnál kötök ki.) De amikor ez is hozzátartozik a legnagyobb magyar, Széchenyi István hallatlanul gazdag és színes életművéhez, habár annak picurka részlete. Huszonnégy éves korában — 1815-ben járt először Széchenyi Angliában. A rendkívül mozgékony szellemiségű fiatalembert persze, hogy megfogták a technika olyan csodái, újdonságai, mint a gőzgép, a gőzvilágítás — s isten bocsá'! — a,W. C., a forgó kémény, a kétfelé nyíló ajtó, s egyebek. Legeslegjobban a gázmű idézte meg, s nem békéit addig, míg nem szerzett egy „gáz- gépmodellt”. Hogy márpedig ő azt hazahozza, s a nagycenki kastélyt gázzal fogja világítani. Az- ám, de az időtájt halálbüntetés járt Angliában^ az új találmányok kicsempészéséért. Ezzel törődött legkevésbé a merész — ma úgy mondanánk, kisportolt testalkatú — fiatalember. Napjainkban igencsak teltházak előtt menne az a kalandfilm, amelyet az ifjú Széchenyi István „ipari-kémvállalkozásáról” készíthetnének. A romantikus-rejtelmes fordulatok a legmaibb trükkökkel váltakoznának a film cselekményében. Széchenyi azzal kezdte, hogy a „modellel” nem személyhajóra, hanem a Modeste nevű francia fehérhajóra szállt. Megegyezett a kapitánnyal (mai elképzelésünk szerint nyilván szükség volt némi „kézzelfogható érvelésre”) — és egy viharos éjszakán indultak Doverből Calais-ba. Kikötnek. Ám a furfangra is alapozott előre-kitervelésnek megfelelően Széchenyink nem a fehérhajóról szállt le. hanem — egy „korabeli” Jean Marais, vagy Koncz Gábor módján — áttornászva magát egy sor egymás mellett ‘ himbálózó hajón, a Mo- deste-től jó messzire lépett partra. De hoppá! — pont egy francia vámtisztbe ütközik, aki kicsinyes bürokratikus akadékoskodással állja útját; már hogy bejelentés nélkül tilos a partraszállás. Holmi hivatalnoki szőrözés csak nem gátolhatja meg a „gázgépmodell” Magyarországra jutását! — fűti ellenállhatatlan harciszellem Széchenyit, s azon minutumban cselekszik. Átlódítja a vámtisztet egy málharakáson, s már túlvan a kutyaszorítón. Abszolút nem szégyen a futás, sőt ennek van most értelme. Már el is tűnik a kikötő útvesztőjében. Mármeg hová-mer- re a vadidegenben? Nosza, fülön. csíp egy suhancot, s addig el nem engedi a gallérját, míg egy biztonságos szállodába nem vezeti. (Gondoljuk, persze, hogy barátságosabb „gesztussal” tett a végén lakaiM a fiú szájára.) Különös állat a tüskés urzon Happy and: az 1838-as építkezések idején, de lehet, hogy már előbb —, bevezette kastélyába a gázvilágítást. Esküsznek rá a hagyományőrzők. hogy amikor Deák Ferenc vezetésevei az országgyűlés küldöttsége — 1840. augusztus 20-án — névnapi köszöntésre Cenkre érkezett, István napján gázlámpák világa mellett ámuldozhattak a kastély újításain, az angol W. C.-ken és fürdőszobákon. Bizonyára terhes is volt a vendégek elragadtatása, mert az 1st án-napi ünnepség után Szé- ch' nyi ezt írta naplójába: „Ez az én ostoba — mindenkitől megcsodált kastélyom — agyonnyom engem.” — Ezt a diplomatikus finomságot mai nyelven így adhatjuk vissza: „Már az agyamra megy ez az én csoda-kastélyom.” Nemzete nagy kérdései, gondjai mellett csakugyan eltörpülhettek már akkor Széchenyi élet- szemléletében eme — egyéni kényelmet szolgáló, ámbár másokat is a modernség iránti érzékenységre serkentő „státusszimbólumok”. Furcsa rágcsáló állat az Amerikában élő urzon, amelynek nyugati alfaja Észak-Amerika nyugati vidékein él Mexikótól Alaszkáig, keleti alfaja pedig Labradortól egészen Kentucky államig. Első pillanatban feltűnik sűrű, vastag, fekete bundája, amely alól számos lazán álló hosszú tüske látszik ki. A tüskék végén kampó van, amely ha embert, állatot megsebesít, nehéz a sebből eltávolítani. A tüskék szerkezete olyan, hogy azok egyre mélyebbre „bedolgozódnak” a sebbe, úgyhogy sokszor el is pusztul a megsebesített állát. Ha a földön megMi azért nem engedünk büszkeségünkből, amit szintén neki köszönhetünk. Már azt sem felejthetjük, hogy Ferenc József is csak 1854 után szereltette fel a bécsi Burgban az első fürdőszobát, Erzsébet királyné kérésére. Tóth István • Rosie-t, az újszülött kis amerikai urzont elhagyta az anyja a leicesteri állatkertben. Gondozója nevelte fel. 0 Durva és sima felület. Rosie, a kis tüskés csomó a sima szőrű agár mellett támadja valami, leszegi fejét, azután tüskéit az ellenség felé fordítja. Feje rövid, az orra tompán végződik, teste zömök. Nem hosszú farka, tüskéi segítiíT a fára mászásban. Metszőfogai nagyon erősek, állítólag az üveget is képes átrágni velük. Mindent megrág. Megtörtént, hogy házakat is úgy összerágott, hogy azok összedőltek. Nagyon szereti a sót, így azokat a fatárgyakat, Szerszámnyeleket, amelyeket az ember izzadt kézzel megfogott, előszeretettel szétrágja. Szereti a levetett szarvasagancsot, az állati csontokat és tetemeket. Fő eledelét mégis a fákon találja: a hajtásokat, tűleveleket, faleveleket, fakérget —, ezért az erdő kártevője. A fákon kitűnően mozog, a csúcsokig felmerészkedik és ott ügyesen] egyensúlyoz. A fészkét fák odvába, vagy sziklák hasadékába készíti. Az állatkertekben az utóbbi időben sikerül szaporítani. Nagy esemény volt, amikor először a berlini állatkertben kis urzonok születtek. Az anyaállat nem sokat töíődik a kicsinyekkel, csak egy hétig szoptat, de gyakran előbb is sorsukra hagyja őket.
