Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

Í • PETŐFI NEPE • 1977. szeptember 8. F TUDOMÁNY TECHNIKA VÁGÓHÍD ÉS BARKÁCSBOLT „Érckutató” növények Hegesztés robbantással Különleges tulajdonságokkal rendelkező alkatrészeket lehet előállítani különböző fémek ré­teges — szendvics — összehegesz­tésével. A hegesztést robbantás­sal végzik. A nagy nyomás és a 2 _5 ezer C-fokos hőmérséklet s zinte egybeforrasztja a különbö­ző nemű, korábbi eljárásokkal egyesíthetetlen fémeket. A mű­velet mindössze másodpercekig tart. A robbantással egyéb techno­lógiai műveletek, porkohászatbel- járások, különböző átmérőjű csö­vek összehegesztése, sajtolások stb. végezhetők el. A robbantá­sos módszert szovjet kutatók és vaskohászok dolgozták ki. fennállása óta már 28 esztendeje fáradozik a lakossági igények kielégí­tésén a Kiskunhalas és Vidé­ke ÁFÉSZ. Tagjaiknak szá­ma már eléri a kilencezret, felvásárló telepein, ipari üze­meiben, kereskedelmi és ven­déglátóipari egységeiben pe­dig 900 dolgozónak nyújt megfelelő kereseti lehetősé­get. Árbevétele a múlt évben elérte a 427 millió forintot, s ebben az esztendőben min­den valószínűség szerint át­lépi az 500 milliót. Mészáros Imre, az igazgatóság elnöke arról tájékoztat, hogy te­vékenységük meglehetősen szer­teágazó. Nehéz lenne közöttük fontossági sorrendet megállapíta­ni, hiszen többségében egymás­hoz kapcsolódnak. A gyümölcs­ös zöldségfelvásárlási eredmé­nyektől függ például a boltjaik el- látás'a. Ugyancsak a Kiskunhala­son és a a környező öt községben, valamint két településen levő, összesen 90 boltjukban és ven­déglátóipari egységükben juthat a lakosság húsüzemük termékei­hez. . A vágóhíd az elmúlt nyolc év­ben jelentős mértékben fejlődött, s jelenleg is nagyszabású bővítés előtt áll. Nyolc évvel ezelőtt mindössze tizenketten dolgoztak itt, s hetenként 25—30 sertés levá­gásával. illetve feldolgozásával járultak hozzá a közellátáshoz. Ez év első felében már 70 munkás hétezer sertést, 156 szarvasmar­hát és 800 juhot adott át feldol­gozva a közfogyasztásnak. A gyapjűforgalmi vállalattal kar­öltve 1971 óta foglalkozik a szö­vetkezet exportbárányok vágásá­val. Évente átlag 10—15 ezer vá­gott bárányt szállítanak a kül­földi fogyasztóknak. A húsüzem 1972 óta foglalkozik töltelékáruk készítésével. Háromféle áruval kezdtek, s ma már a 20—22 féle termékből heti 55—60 mázsa ke­rül a boltokba. Július 1. óta kooperálnak a Bács-Kiskun meavei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalattal, heten­ként 200 sertést vágnak a fél­egyházi üzem részére. Az 1971- ben befejezett 3 millió forintos beruházást most a SZÜVOSZ és a MÉSZÖV segítségével újabb 4 millió forintos bővítés követi. A napokban megkezdődött építke­zés a jövő év áprilisában fejező­dik be. Hét évvel ezelőtt létrehoztak egy sapka- és kalapkészítő üze­met, amely az első évben 860 ezer forinttal járult hozzá az árbevé­CIKKÜNK nyomán Mi a helyzet a Halasi úti sorompónál? Cikkünkre az alábbi választ kaptuk a szegedi MÁV-igazgató- s ágtól: (.apjuk 1977. július 7-1 számában „Amerre a kettes halad*' című cikk a Kecskemét-Alsó állomás 54. szám ti útján levő közúti sorompó zárvatar- tását sérelmezi. A cikk szerzője hi« hitetlennek tartja, hogy a „csúcsfor­galom idején a szerelvények áthala­dása nem szüneteltethető”. Az ügyet kivizsgáltuk. Az állomás napi munkáját a közlekedő vonatok szabják meg. E vonatok a korábban meghatározott és elkészített menet­rendek alapján közlekednek. A vo­natok miatt 440 pereen keresztül kell zárva tartani naponta a sorom­pót. Az állomás egyébként úgy van kiképezve, hogy Füiöpszállás felől* Kecskemét felé ötezrelékes lejtőben fekszik, valamint az állomás Fülftp- s/.állás felöli oldalán vannak a vágá­nyok saruzásra kiképezve. Ezek pe­dig meghatározzák azt, hogy a tola­tás! mozgás fii)—70 százaléka a fenti kedvező elrendezés miatt itt történik* Ezek alapján naponta átlag körülbe­lül 1300 percen keresztül folyik tola­tás az útátjárón. Együttérzünk mindazokkal, akllc kénytelenek a fentiek miatt ácsorog- ni a lezárt sorompó miatt. Ezért már korábban is rendelkezést adtunk as állomásvezető részére, hogy mentő, tűzoltó, rendőrség részére azonnal, a többi közúti jármű részére pedig a lehetőség alapján biztosítsák az eset­leg lezárt sorompónál a lehető leg­rövidebb tartózkodást. A csúcsidőben közlekedő vonatok népgazdasági elvárásokat teljesítenek. Ezeken munkába, iskolába igyekez­nek az utasok, s menetrendjükön kü­lönösképpen változtatni nem tu­dunk. A tehervonatoknál és azoic közlekedésénél tudnánk némi mó­dosítást eszközölni, ez viszont a vál­lalatok részére lenne kedvezőtlen. Ily módon egyedüli és véglege* megoldást csák alul- vagy felüljáró megépítése Jelentene, ez pedig nem a MÁV feladata! Mindemellett felhívtuk az állomás dolgozóinak figyelmét; minden lehe­tőt kövessenek el, hogy a közúti for­galmat minél kisebb mértékben hát­ráltassák. Az 54. számú közúton rend­szeresen közlekedőktől továbbra Is szíves elnézésüket és megértésüket kérjük, egyben mindent elkövetünk* hogy a lezárt sorompó minél kisebb mértékben zavarja a megnövekedett közúti forgalmat. A sorompó kezelé­sét rendszeresen ellenőrizni fogjuk é* a mulasztókkal szemben eljárunk. Munkánk és a közúti köziekedé* zavartalanságát segíteni kívánó ész­revételükért köszünetünket fejezzülc ki. Lovász Lázár | vasútigazgató I • A tartósítóüzem dolgozóit már kct gép segíti a fóliazacskók lezárásában. tozik még a gépjárműjavitó­• Pelikán Sándorné meós és Dinnyés Józsefné .varrónő szállítás előtt ellenőrzik a sapkákat. műhely munkája. Nemcsak a 15 saját gépkocsi javítása a felada­tuk, a lakosságtól is vállalnak évente 2 millió forint értékű munkát. A mezőgazdasággal — elsősor­ban a háztáji gazdaságokkal és kisker'c-tulajdonosokkal — a fel­vásárláson túl termelést segítő kapcsolatunk is van. Minden év­ben rendszeresen ellátják őket több ezer gyümölcsfacsemetével. Az év elején úgynevezett gazda­boltot . nyitottak, amelynek for­galma havonta eléri az egymillió forintot.' Tizenöt boltjuk rendsze­resen átveszi a kistermelőktől a zöldséget és gyümölcsöt. Az állat- tenyésztőknek évente átlag 500 vagon trüi; mányt bocsátanak rendelkezésére. Közeli tei veik között szerepel a kiskunhalasi barkácsbolt szep­tember végi megnyitása és egy hagyományos rendszerű élelmi­szerbolt önkiszolgálóvá való át­alakítása. Megkezdődött és a jö­vő év novemberében fejeződik be- Kiskunhalason, a Kossuth-lakó- telepen az 1300 négyzetméter alap-f területű áruház építése. Harka- kötönyben korszerűsítik a megle­vő boltot és vendéglőt, valamint- létrehoznak egy új. százszémélyes. éttermet és egy 140 négyzetméte­res önkiszolgáló boltot. O, L. Az élettelen természet — az alapkőzet, a talaj — és a rajta élő növények bonyolult kölcsön­hatásban vannak egymással. A növények víz- és tápanyagfelvé­tele á gyökérszőrök ozmotikus működésével kapcsolatos, a nö­vényi szervezet azon tulajdonsá­ga azonban, hogy képes a ren­delkezésre álló elemek között sze­lektálni, már nem pusztán fizi­kai-kémiai jelenség, hanem in­kább biológiai. Az is előfordul azonban, hogy több növény a fi­zikai törvények ellenére épít be a szervezetébe anyagokat, és így azok koncentrációja a növények­ben sokszorosa annak, mint ami a környezetre jellemző. Így pél­dául a tengeri barna algák szer­vezetében a jód olyan tömény­ségben fordul elő, ami a tenger­víz jódtartalmúnak az ezerszere­se. . Az érckutatás sokszor kamatoz­tatja azt a jelenséget, hogy a nö­vényzet nyomelem-tartalma első­sorban a talaj, valamint az anya- kőzet kémiai összetételétől függ. A növények bizonyos nyomele­meket a földkéreghez és a talaj­vízhez képest többszörösére is dúsíthatnak, s ez a felismerés ve­zetett el a növények segítségével történő érckutatás módszereinek részletes kidolgozásához. Először Dél-Angliában nyitottak ón- és wolframtelepeket ezzel a mód­szerrel. Svédországban pedig rá­jöttek, ho©'- ott olyan tekintélyes vastagságúak az anyakőzetet bo­rító jégkori törmelékek, hogy a műszeres érckutatásnál megbíz- hatóbbnak bizonyult a biogeoké­miai módszer, vagyis a növények segítségül hívása. Egyes növények már puszta előfordulásaikkal is valamely nyomelem talajbeli magas kon­centrációját jelzik, mások pedig jellemző és feltűnő szín- vagy alekbeli tulajdonságukkal utal­nak erre. Mivel a növények nyomelem­tartalmát számos tényező befo­lyásolja, nagyon körültekintően kell kezelni a laboratóriumi ana­litikai eredményeket. Ha ugyanis a növény jelez valami nyomele­met, a talaj több szelvényét ala­pos kémiai elemzésnek vetik alá, hogy bizonyítást nyerjen a nö­vény jelzése. Képünkön: csehszlovák kuta­tok analizálják a talajmintát. A lézersugár újabb alkalmazási módjai Szovjot kutatók lézerkcpcsövet készítettek műszaki célokra szol­gáló tv-képek vetítésére. A lézer­képcsőnek nincs lumineszkáló anyaggal bevont ernyője. Ebben a képcsőben az elektronsugár egy vékony félvezetőlapocskához jut. Ahol ezt a lapocskát elektronsu­gár éri, ott a félvezető anyag lé­zerfényt sugároz ki. Az így ki­vetíthető kép mérete a lapocska méretétől függ. Ha az akkora, mint egy mozifilm kockája, ak­kor a kép 60 négyzetméteres fe­lületre vetíthető ki. Az ábrázolás színe attól függ, milyen félveze­tőt alkalmaznak. Lengyelországban szennyvíz- csatorna építésénél használnak lézersugarat. Egy igen nagy telje­sítményű holland gyártmányú gé­pet, amely 1 óra alatt 400 méter csővezetéket fektet le, lézerrel irányítanak. Egy 1000 hektáros területen 1000 km-nyi csővezeté­ket kell lefektetni, és a nagy tel­jesítményű gép irányítását, illet­ve a kijelölt nyomvonalon való haladását legcélszerűbb lézerrel ellenőrizni. A képen beállítják a lézersugárzást. A nyugat-berlini úr Fischer, nyugat-berlini gépko­csivezető két hónapja került a munkanélküliek táborába. Napon­ta kereste fel a jelentősebb vál­lalatok munkaközvetítőit, s min­dennap elolvasta a napilapok hir­detési rovatát. Az egyik nyugat­berlini lapban gépkocsivezetőket keresett H. K. úr. Fischer az ál­lást hirdetőt telefonon hívta fel. — Parancsoljon — szólalt meg az állást hirdető a gépkocsiveze­tő bemutatkozása után. — Uram, ön gépkocsivezetői ál­lást hirdet az újságban. Szeret­nék felvilágosítást kapni a mun­ka jellegéről, s természetesen az anyagiakról is. — Semmi akadálya. Holnap ki­lenc órakor az általam megha­tározott helyen találkozunk, s ott majd részletesen tájékoztatom. — Köszönöm, uram, pontosan ott leszek — mondta örömteli hangon a munkanélküli. * Fischer nyolc óra ötven perc­kor, az állást hirdető úr pedig pontosan kilenckor érkezett a megbeszélt helyre, egy kisven­déglő kerthelyiségébe. — A mi vállalatunk különleges munkát végez, vagyis a Nyugat- Németországban letelepedni vá­gyó emberek utazását segíti a kommunista országokból — kezdte az ötven év körüli, középtermetű férfi. — Ezt a munkát természe­tesen jól megfizetjük — fűzte emeltebb hangon az előbbiekhez az embercsempész társaság mun­kaközvetítője. — Milyen típusú gépjárműveket vezet? — kérdez­te Fischertől az úr. — Minden típust — szólt a válasz. — Nagyszerű. Akkor egy Ford mikrobusszal Magyarországra megy, s onnan egy családot Ju­goszlávián keresztül az NSZK-ba szállít. A család tagjai nem ren­delkeznek útlevéllel. Az oldalülé­sek alá elrejtve segíti őket át a magyar—jugoszláv határon. A magyar határ déli kapuján nagy forgalom van, az illetékeseknek nincs idejük a gépjárművek ala­pos ellenőrzésére. A munka ellen­értéke kétezerötszáz márka. A. munkanélküli kiitta a sört. szemével az úr feje felett a tá­volba nézett, s néhány másod­percig gondolkozott. Az úr még egy sört rendelt. A munkanélküli azt is kiitta. Az ötödik pohár után vállalta a ..munkát”, ötszáz márkát kapott előlegben, kétez­ret a munka sikeres befejezése után kap majd. • • Azon a napon nem volt nagy tolongás a budapesti állatkert fő­bejárata előtt. Délelőtt tizenegy órakor egy ötéves kislány könyör- gött az anyukájának, hogy ne várjanak senkire, nézzék a maj­mokat. Egy hétéves kisfiú meg az apukája egyiptomi bőrkabátját rángatta, miért nem mennek már az elefánthoz. Az anyuka meg­unta a kislánya könyörgését, s a jegypénztár felé indult, amikor egy Ford mikrobusz az állatkert előtti parkírozóhelyen két másik ,,D” jelzésű gépkocsi közé állt. Feketehajú. huszonöt év körüli férfi szállt ki a gépkocsiból. — Anya, ne menjetek az állat­kertbe, hiszen értünk jöttek — hívta fel az asszony figyelmét a férj. * Fischer az állatkert bejáratához ment. Az úrtól kapott fénykép alapján mindjárt felismerte a négytagú családot. A gépkocsi- vezető és a családfő üdvözölték egymást, majd az asszony is be­mutatkozott Fischernek. Néhány perces csevegés után mind az öten beültek a mikrobuszba és \Kiskunfélegyházán a cukrászda előtt álltak meg. A gyerekek fa­gyit nyaltak, a felnőttek hűsítő italt fogyasztottak. Közben eldön­tötték, hogy a négytagú család a gépkocsi oldalülésében rejtőzik el. Szeged előtt néhány kilomé­terre az apa a fiával a mikrobusz jobb oldali, az anya a lányával a bal oldali ülőpad alá bújtak. Fi­scher mindkét ülőpadot az előre kiszabott tapétával leragasztotta. • A mikrobusz belseje a rejtek­helyekkel. A tapéta színe megegyezett a ko­csi belső oldalfalainak színével. * A határállomáson közepes for­galom volt. Fischerék este hét órakor érkeztek az átkelőhelyre. Fischer útlevelét rendben találták a határőrök. A Ford mikrobusz ellenőrzése következett. — Nyissa fel az ülőpadokat ké­rem — szólt Magyar Dezső ha­tárőr. — Az ülőpad gyárilag beépített, tapétázott, s egyáltalán nem nyit­ható — magyarázkodott Fischer, s közben minden csomagot lepa­kolt az ülésekről, hogy állítása igazáról meggyőzze az ellenő- őröket. j — Ugyan kérem — tiltakozott •Borsos Gyula törzszászlós, a több évtizedes tapasztalattal rendelke­ző vámőr és felnyitotta a jobb­oldali ülés tetejét. Érthetően meglepődtek az ellenőrök is, de méginkább Fischer, meg a rejtek­helyen kisfiával megbúvó apuka. Fischer lesütött szemmel vála­szolt a határőr és a vámőr kér­déseire. miközben a bal oldali ülés tetejét sajátkezűleg nyitotta fel. Fischer és a családfő remegő lábakkal indultak el a határál­lomás parancsnokának irodája felé. Gazsó Béla A lézer elekt­ronsugárzással gerjesztett fényhullám: a párhuzamos sugarak rend­kívül nagy energiasűrűsé­gű hatást hor­doznak. Elmé­leti alapját 1958-ban dol­gozták ki, az első rubinkris­tály lézert pe­dig 1960-ban készítették. Azóta a tudo­mányban és technikában egyre jelentő­sebb szerepet kap, újabb és újabb alkalma­zása válik is­mertté. Két amerikai mérnök a kö­zelmúltban megállapította, hogy az összehegesztett fémcsuk­lók szilárdsága ugrásszerűen nö­velhető lézerbesugárzással. A lézersugár segítségével kö­zölt energia hatására átren­deződik a fém finomszerke­zete, ennek következtében ug­rásszerűen nő a szilárdság. Ezzel az eljárással tiszta fémek — vas, alumínium — és ötvözetek egy­aránt kezelhetők. Az új módszer igazi perspektívája a szerszámké­szítésben bontakozik ki. A fogas­kerekek és a golyóscsapágyak élettartama rendkívül megnövel­hető felületük lézer-besugárzásá­val. Angol kutatók ipari célra al­kalmazható széndioxidos lézervá­gót készítettek. A készülék 500 watt teljesítményű sugarat bo­csát ki, amellyel a vékony nylon percenként 250, a lágyacél lemez percenként 6 méteres sebességgel vágható. A készülék „lelke” az a széndioxid—hélium—nitrogén gázkeveréket tartalmazó kvarc­cső, amelyben a gáz ionizálásához szükséges energiát nagyfeszültsé­gű áramforrás hozza létre. Bővíti ipari, mezőgazdasági, közellátási tevékenységét a Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ tel növekedéséhez. Sikerüket, ter­mékeik kelendőségét bizonyítja, hogy a múlt évben már elérték a 8,4 millió forintos árbevételt. Ugyancsak hét évvel ezelőtt lé­tesítették a tartósítóüzemet, amelyben uborkát és paprikát tartósítanak — fóliazacskókba csomagolva. A 14 dolgozó évente átlag 2 millió forint értékű ter­melést produkál, s megrendelőik között van már például a duna­újvárosi társszövetkezetük is. Az ipari tevékenységhez tar­• Ifj. Halász Péter, — akinek az édesapja is itt dolgozik — a szövet­kezeti húsüzemben tanulta a szakmát. (Opauszky László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents