Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

\

1977. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 5

Szimferopoli pillanatok

I

• Csoportkép Bahcsiszerájból.

• Botanikus kertben, Jaltában. (Lovas László felvételei)

Kijeven át érkezett Szimfero- polba az a tizenhat tagú Bács- Kiskun megyei KISZ-küldöttség, amely Király Zoltán megbízott megyei KISZ-titkár vezetésével a II. Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátságfesztivál testvérmegyei kis- fesztiválján vett részt.

— Magyar nyelvű feliratok kö- Ezöntöttek bennünket az állomáson — mondja Király Zoltán. — Fogadásunkra, üdvözlésünkre megjelent Jurij Sabanov, a területi és Valerij Nyíkulin, a Szim- feropol Városi Komszomol Bizottság titkára, valamint a helyi vasúti csomópont fiataljai. Másnap tájékoztatót hallgattunk meg a terület életéről, majd Szimferopollal ismerkedtünk. Alkotmányunk napján történt mindez, vendéglátóink köszöntöttek is bennünket ünnepünkön.

— Vasárnap Bahcsiszerájba kirándultunk, megnéztük a káni palotát, majd délután a Krími Múzeumban a terület történetét, mozgalmi múltját bemutató kiállítást.

— Az élményszerzés hétfőn folytatódott, ezúttal a szimferopoli vasúti csomópontra látogattunk. Százötvenen dolgoznak itt, a komszomolisták száma kilencven. Az itteni elektromos javító- műhelyben készítik fel a Moszkva—Szimferopol útra a mozdonyokat. Amint azt vendéglátóinktól megtudtuk, soha úton még nem maradt az itt átvizsgált szerelvény. A csomópont múzeumában a munkahely történelmét szemléltetik a tablók, fényképeken a munka hősei is láthatók. Beszélgetés közben megismerkedtünk a komszomolisták munkaversenyével is. Nagy táblákon szerepelnek a vállalásaik: pirossal az elért eredmények, kékkel pedig a teljesítéshez szükséges, még hiányzó százalékok. Megnéztük a műhely melletti szociális épület bővítését is, a munkát szabad idejükben, szombaton, vasárnap végzik a komszomolisták.

— Nagy élmény volt delegációnk tagjai számára az üdülőterületen tett látogatás. Itt is minden a történelem levegőjét árasztja, lett légyen bár most épült üdülő: a területet Lenin dekrétumban nyilvánította pihenő-területté. Gurzuf, Jalta, Alup- ka voltak utunk állomásai, mindenütt modern üdülőkön akad meg a tekintet. Az egész Szovjetunióból ide járnak nyaralni a munkások,----Elutazásunk napján 'fogadta

k

üldöttségünket Alekszandr Mi- hailovics Onyikij, a Krím területi Komszomol-bizottság első titkára. Kedves kötelességemnek

tettem eleget akkor, amikor átnyújtottam neki a KISZ Központi Bizottsága által adományozott kitüntetést, a Barátság érdemérmet, és a megyei bizottság ajándékát. Viszonzásképpen kisméretű Lenin-szobrot adományozott delegációnknak. Beszédében kiemelte azt, hogy a szovjet emberek .nagy figyeleíhmel kísérik a Mggyhrországan* KOÖ0F; <p évfordulója 'tiszteletére ‘kialakul! munkaversenyt, s külön örömükre szolgál a szimferopoliaknak, hogy éppen Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezet, a hartai Erdei

Ferenc hívta fel jobb munkára a mezőgazdasági üzemek szocialista kollektíváit.

— Nehéz válaszolni arra, hogy mi tette hám a legmélyebb benyomást. Talán az, hogy aszov- jet fiatalok sokat foglalkoznak munkahelyük múltjával. Ezzel kapcsolatban az a véleményük, hogy minél többet , tudnak. a>teg*^ napról, annál hasznosabban tevékenykedhetnek má( >és-* hólriapl.i vagy másképp fogalmazva: aki ismeri a múltat, az sajátjának érzi a jelent és a jövőt is.

B. J.

Javuló eredmények az öntözéses gazdálkodásban

A kormányhatározatok nyomán a mezőgazdasági termelők az idén jó eredményeket érnek el az öntözésben. A szakemberek figyelemre méltónak tartják: annak ellenére, hogy viszonylag kedvező csapadék-ellátottságú év az idei, a gazdaságok mégis akkora területet láttak el mesterséges vízutánpótlással, mint az aszályos 1976-ban.

Az öntözés fejlesztését közvetett módon segítették a zöldségprogram megvalósítására, illetve a burgonyatermelés korszerűsítésére hozott intézkedések. A mezőgazdasági nagyüzemek korszerűsítették öntözőtelepeiket, és éltek azzal a 70 százalékos állami támogatással, amely az új öntö- zógépek beállítása esetén megillette őket. Mindezt' bizonyítja, hogy egy év alatt 15 ezer hektárral nőtt az öntözött zöldségterület — a kedvező nyárvégi zöldségellátásnál ennek az eredménye is lemérhető — és kétszer akkora területen juttatták mesterséges csapadékhoz a burgonyát. Mindent egybevetve az utóbbi 12— 15 évben nem fordult elő, hogy normális csapadékviszonyok mellett ilyen nagy területen adjanak gépekkel, szivattyúkkal vizet a növényeknek.

A legjobb eredményt az alsó Tiszavidéki, a nyugat- és észak- dunántúli, a közép-dunavölgyi és a budapesti mezőgazdasági nagyüzemek érték el az öntözésnél. Ezeken a vidékeken a tavalyinál lényegesen nagyobb területet öntöztek meg.

Az érdeklődés az öntözés fejlesztése iránt igen nagy. A zöldség-burgonya-programmal kapcsolatos öntözőtelepek építéséhez a nagyüzemek 9100 hektárra nyújtottak be eddig pályázatot. A döntés után nyerhetik el a központi támogatást.. Eddig 7100 hektárra adott engeoeiyt a MÉM. ezeken a helyeken még idén, illetve jövőre hozzálátnak az ön- tüzőtelepek építéséhez, korszerűsítéséhez. A kormányintézkedés a szőlő-gyümölcstermelés fellendítésére 70 százalékos állami támogatást tett lehetővé az úgynevezett csepegtető öntözési rendszerek kialakításához. A termelők szintén pályázati úton-nyer-, hetik el a kilátásba helyezett támogatást. Eddig 461 hektárra hagytak jóvá ilyen öntözésirend- szer-építést. A csepegtető öntözés a termelőknek kifizetődő, miután 70—80 százalékkal növeli a hozamokat és nagymértékben fokozza a termelés biztonságát.

Várkonyi István mozgalma

„Az 1890-es évben sikraszál- lottam a magyar Ázsiában a munkálkodó milliók érdekéért, küzdöttem fáradtságot nem ismerve, áldoztam egy vagyont, eszrnéim és elveim, különösen a földmívelő nép százezreivel való megismertetésére ... Eldobtam magamtól minden anyagi hasznot hajtó vállalatokat, kereskedést...”

Aki ezt a vallomást tette, gazdag vállalkozó, többszörös bérháztulajdonos, egyszóval tőkés volt. Azonban nagyon sajátos jelensége a magyarországi kapitalizmus dinamikus korszakának. Kissé az Owenek idealista-utópista fajtájából váló self-made- man, aki azonban alacsony származása ellenére (földmunkás családból jött), maga erejéből érettségit tett, jogot tanult és vagyonát rövid távon aligha nyereséges vállalkozásba fektette: a munkás, helyesebben a fölmunkás mozgalomba.

Akiről szó van, Várkonyi István, 1889-ben lepett be a Magyar- országi Általános Munkáspártba. Tevékenységét 1890 után a Szociáldemokrata Pártban is folytatta. Hamarosan, már a 90-es évek derekára gyakorlatilag az ő kezében futottak össze a meginduló nagyobb arányú agrárszervezkedések szálai. Ez az időszak a nagy földmunkák (vasút, folyam- szabályozás) befejeződésének, a kubikosok — földmunkások, munka nélkül maradásának, az agrárszocialista mozgalmak megindulásának, a hazai földkérdés társadalmi kiéleződésének a kora. Várkonyi valami nagyon fontosat ismert fel: azt, hogy az itthoni haladás alapkérdése a földkérdés, és ennek a problémának a megoldására a Szociáldemokrata Párt korabeli ún. orthodox vezetőségének nincs programja. Gyakorlatilag földosztónak is nevezhető radikalizmusával hamarosan ellentétbe került a pártvezetéssel. Az ellentétek akkor éleződtek ki, amikor a parasztválasztmány ellenére Földmívelő címmel lapot adott ki, amely a földmunkások helyzetének javítását, a földkérdés pojgári demokratikus megoldását, a napi követelések képviseletét tartotta feladatának.

A szociáldemokrácia által nagybirtok—kisbirtok vitára leegyszerűsített agrádkérdésben Várkonyi tehát külön nézetet vallott. Álláspontját következetesen, az. elszakadásig képviselte,.. bár arra nem törekedett, hiszen -a szociáldemokrata mozgalmon belüli erős agrármozgalmat kívánt, Azonban 1897-re odúig fejlődtek az események, hogy két, egy hivatalos és egy „várkonyista" földkóngreszKét jégverés, gyorsított kártérítés

Beszélgetés Szabó Lajossal, az Állami Biztosító megyei igazgatójával

Malomfelújítás Bács-Kiskun megyében

Az idén több vihar és jégverés pusztított szerte, az országban, s különösen nagy károk keletkeztek Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. A július 8-i jeges vihar elsősorban Kecskemét déli részét és a járás egyes községeit érte. A július 31-én délután kitört vihar pedig Kiskunfélegyházán okozott tetemes károkat. Ezek rendezéséről beszélgettünk Szabó Lajossal, az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyei igazgatójával.

— Július 8-án 25 percen át 2—3 centiméter átmárőjű jég esett 85—90 kilométeres orkánszerű szél kíséretében. A vihar súlyosan megrongálta sok épület tetőzetét, rengeteg ablaküveget tört be, műanyagredőnyöket tett tönkre, s a lakóházak kiskertjeiben a veteményeseket is szinte megsemmisítette.

összesen 368 épületkárért és 7000 ajtó, ablak üvegezéséért 850 ezer forintot fizettünk ki. Dicséret illeti a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Szövetkezetét, amely a helyreállítás nagy részét végezte, s nagy segítséget nyújtott még ehhez az Ingatlankezelő Vállalat és a város kisiparossága. Mi úgy egyszerűsítettük a károk rendezését, hogy a szövetkezet a bejelentések alapján elvégezte a munkát és az Állami Biztosítónál egy összegben számiáztatott.

Igen kedvezően hatott a lakosság hangulatára, hogy az Állami Biztosító vezérigazgatója az épületbiztosítás alapján engedélyezte a házak kertjében levő vete- ményekben lugasokban, gyümölcsösökben esett károk megtérítését is. A kedvezmény híre gyorsan elterjedt és 466 bejelentés érkezett, amelyekre 380 ezer forintot fizettünk ki.

A jégverés a gépjárműveket sem kímélte. Mintegy 120 cascó- val rendelkező autótulajdonos jelentkezett. A járművekben okozott károk helyreállítása folyamatban van és előreláthatóan 120 ezer forint kártérítést fizetünk ki a tulajdonosoknak.

— Említette, hogy a város határában és a járás területén is pusztított a jégverés. Mi a helyzet ezeknek a károknak a rendezésével?

— Kecskeméten 12 mezőgazda- sági nagyüzem szenvedett az emlékezetes vihartól. A még akkor

talpon álló gabonákban, valamint a kapásnövényekben, szőlőkben, gyümölcsösökben 60—70 százalékos károk keletkeztek. Ezek megtérítése a pontos kármegállapítások alapján az év vége felé várható.

— Ügy értesültünk, hogy Kiskunfélegyházán a július 31-i jégverés és vihar még súlyosabb károkat okozott. Kérem, ismertesse ennek adatait és az intézkedéseket.

— Félegyházán, a város lakóházainak és középületeinek nyugat felé néző ablakait szinte kivétel nélkül bezúzta a jégverés.

A dió- és tyúktojás nagyságú jégdarabok szétszaggatták a függönyöket, megrongálták a szobák padlózatát és az ablakok közelében levő bútorokat. Jelentős károk keletkeztek a palatetőkben, megsemmisült a kertekben a növényzet. Másnap már az összes műszaki és 14 növénykár szakértőnk a városban dolgozott. Eddig viharkárokra egymillió, kiskertkárokra egymillió, üvegká- * rokra félmillió, a gépjárművek megrongálódása címén 50 ezer forintot fizettünk ki.

A varoskörnyéki gazdaságokat is súlyosan érintette az elemi csapás. Ezek nem mindegyike kötött biztosítást. A kapásnövények, a dohány- és dinnveterme- lő területek 80—90 százalékos károkat szenvedtek. Három hét alatt több, mint kétezer biztosított kereste fel a városi fiókot és kapott kártérítést. Nyolc diny- nyetermelő részére például 440 ezer forintot fizettünk ki.

— Érkeztek-e panaszok az ügyintézés miatt?

— Annak ellenére, hogy az Állami Biztosító kárszakértői és fiókjai tervszerű. körültekintő munkát végeztek, jó néhány panasz érkezett mind Kecskemétről, mind Kiskunfélegyházáról. Ezek elsősorban a másodlagos károkra vonatkoztak, amelyeket a biztosítási feltételek értelmében eddig nem térítettünk. Az Állami Biztosító központjából azonban engedélyt kaptunk ezek rendezésére is. Lakásbiztosításaink nem tartalmazzák a lakóházakhoz tartozó kiskertekben keletkező károk kifizetését. Erre is csak a mostani, igen súlyos jégverés miatt kaptunk lehetőséget.

Végezetül, ha gyorsmérleget vonunk, Kecskemét és Kiskunfélegyháza károsultjai részére eddig több mint négymillió forintot fizettünk ki. A mezőgazdasági üzemek a növénybiztosításra — amelyet az elkövetkező hónapokban rendezünk —, számításaink szerint több, mint 10 millió forintot kapnak — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Szabó Lajos.

N. O.

íme, hát a romantikus Hortobágy. A vége-hossza-nincs, az egyhangúságban is változatos képet nyújtó vidék. Növekszik, terebélyesedik előttünk a táj. Kutak, pajták, kazlak, legelők szaporodnak. Fent, magasan felettünk, seregélycsapat. Hatalmas birkanyáj. De: sima műút is a turisták kedvére.

Még csak kerülgetjük, körülszaladjuk. ízlelgetjük egyik legtöbbet emlegetett, méltán legle- gendás hazai tájunkat. Csodáljuk, és megszeretjük Etyek falut, hol sok a szép, kedves, nádtetős paraszthoz. Fel-felröppen a tekintetünk a 33-as műúton szaladva, a Hortobágy kék egére. Majd a híres kilenclyukú híd, meg a még híresebb csárda.

□ □ □

Kerítés szélfogónak. Belül két „házacska”, fából, nádból. A „kunyhó” (alvásra, pihenésre) és a „vasaló” (főzésre, étkezésre): egyetlen „épület”-együttessé állt össze. évtizedekkel ezelőtt. S Molnár István csikós mióta él itt. a „Pecekunyhóban” (mert ez a neve) — most ezt kérdezzük tőle, miután elment egy nyugatÜj malom épül Kecskeméten, s felújítják Bács-Kiskun megye elavult őrlőberendezéseit. A rekonstrukció, amit éveken út tartó tarházépítés, bővítés előzött meg,

1978-ban kezdődik. Először, mintegy 50 millió forintos beruházással. a kalocsai malmot újítják fel. Ezzel, a Bács megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat egyik legkorszerűbb lisztgyára működik majd a Duna menti tájkörzetben. Automatizált őrlőnémet és egy magyar turistacsoport.

— 1939 óta. Most épp a Matyi lovammal bíbelődünk itten.

— Hogyan kezdődött?

— Mint akárki másnak. Kihozott apánk a pusztába, átadott a szárr adónak. Akkor azt mondták a gj ereknek: „Te nem Iától, nem tudói semmit sem; te nem is hallasz; te csak dolgozol, figyelsz, nézel, tanulod az életet, meg a pusztai mesterséget. Megértetted?’’ Hát persze, hogy megértettük. Azért is vagyok még itten.

— S azután?

— Három esztendőn át csak „tanyás” lehetett akárki. Vagyis- hát: rendben tartotta a kutat, mosta, kefélte a vályúkat, irtotta a gazt, csinálta a rendet, meg ilyesmi. Aztán lehetett az ember bojtár, csikós, majd, ha jól viselte magát, számadó is.

— Ez itt hát a „Pecekunyhó”. És arrafelé, meg körben, másutt? Milyen nevű részek találhatók körül?

— Nézze: ott a „Sárkány”; amott meg a „Kungyörgyi”, túl azon az „Ökörfőd”, mellette meg a „Csúnyafőd”. Erre ilyen nevek vannak.

berendezései naponta 12 vagon búzát engednek át, amelybői négyféle minőségű lisztet nyernek. A zsákvarrástól az áru mozgatásáig. tárolásáig mindent gép végez majd a korszerű malomban, ahonnan laboratóriumi ellenőrzés után kerül felhasználásra a termék.

Ezt követően fognak hozzá Kecskeméten az új malom építéséhez, amely a Halasi úton, a már meglevő 2000 vagonos tár— Amikor nincsenek látogatók, akiknek mutatja a lovaglást, a pusztát, meg az itteni életet olyankor mit csinál itt?

— Kordás János a társam. Vele Váltunk szót olyankor. Meg nézelődöm is. Például nézze ott fent a pacsirtát. (Itt még van legalább). Az fél egyig ott fog énekelni. Ügy szokta.

— yan sokféle madár?

— Sok-e? De mennyi! A halakra vadászó nagy gém; a ragadozó, húsevő parlagi sas; a fehér kanalas gém; a kis bíbic; meg ilyesfélék.

— És a növények?

— Gyékény, szamártövis, káka. És tippan (ez az ősgyep), cirka- farka, szíkfű (ez meg kamilla) bodorka, sárkelet.

□ □ □

— Szereti ezt a munkát?

— Itt nőttem fel. Aztán tanár, igazgató, miniszter nem lehettem. Maradtam pusztai csikós. De nem szégyellem. Az, hogy itt kint nincs beat-zene. tévé, meg presz- szó? Na és? Ki lehet bírni. Különben is szeretem a nyugalmat. Az meg itten van.

HAZAI BARANGOLÁS

Hortobágyi romantika

szust hívtak össze Magyarorszá-f gon (Budapesten és Cegléden). A. Várkonyi által hirdetett elvek közelebb álltak a földmunkásokhoz, mint a merevebb szociáldemokrata tanítás, így érthető, hogy a valódi földmunkás kongresszus a ceglédi lett, amely határozatot hozott önálló, független szociáldemokrata tervezetek létrehozására.

Az elkövetkező időszakban Várkonyi mozgalma gyorsan terjedt az Alföldön. Az MSZDP Várko- nyit kizárta tagjai sorából és er logikusan vezetett mozgalmának, az ipari munkások mozgalmától való eltávolodásához.

Mi volt Várkonyi alapvető elképzelése a földkérdésben?

Bár a szocialista végcéllal (a magántulajdon eltörlésével) teljesen tisztában volt, közelebb áll- ván a parasztsághoz, világosan látta az ideiglenes, áthidaló megoldások szükségességét. Alapvetően a kisajátított nagybirtokok átmeneti bérbeadását tekintette közvetlen kiútnak. A papi és a kincstári birtokokat és a nagybirtok 100 katasztrális holdon felüli részét 5 holdas parcellákban kívánta bérbe adni, egyben fenntartva azt a lehetőséget is, hogy „felvilágosodott nép” döntse el: parcellát akar vagy közös munkálkodást.

Mindenesetre Várkonyié volt a földosztás első politikai programja Magyarországon. Éppen ezért a független szocialista párt befolyásának terjedésével párhuzamosan a hatóságok egyre szigorúbban léptek fel ellene. Várko- nyit zaklatások érték, állandó rendőri felügyelet alatt tartották, sajtópereket akasztottak a nyakába, úgyhogy gyakorlatilag illegalitásba kellett vonulnia. 1898-ban mégis sikerült letartóztatniuk. Védelmét a tiszaeszlári perből is ismert Eötvös Károly vállalta, azonban ő sem tudta megakadályozni a nyolchónapos börtönbüntetést. A vezérétől megfosztot, levert szocialista mozgalom ezek után szinte elvesztette jelentőségét, összezsugorodott.

A következő húsz. év felőrölte Várkonyi energiáját. Újra és újra a független szocialista mozgalom élére állt, megint kiadta a „Földmívelőt”, részt vett a választójogi küzdelemben, megpróbálta kiszélesíteni bázisát, szövetséget kötött Achim András pártjával, majd az elvi ellentétek . miatt szétváltak. Mozgalma azonban eredeti, századforduló előtti jelentőségét a meg nem alkuvó újrakezdések ellenére sem nyerte vissza. '

M. P.

ház szomszédságában kap helyet. Az Alföld településein kívül a főváros pékségeinek egy részét *s innen látják el liszttel. A rekonstrukciót Kiskunhalason folytatják majd, s ennek befejezésével elérik, hogy a napi őrleménynek 50 százalékát a modern gépsorok készítik elő felhasználásra. Jelenleg ugyanis, a működő 11 malom többsége korszerűtlen, a gépek egy része már száz éve őröl.

• „A Matyi lovammal bíbelődünk itten...”

A híres csárda falán megnézzük a Petőfi emlékére elhelyezett domborművet. És elolvassuk alatta a szöveget;

„Itt járt Petőfi 1842-ben”

Á csárda mellett a pásztormúzeum van, sok-sok kincsével, látnivalóival, a turisták sok gyönyörűségére. Az épület előtt Somogyi József tetszetős szobra: a Pásztorfiú.

Elbúcsúzunk a Hortobágytól, s vele együtt a sok maradandó élményt nyújtó Hajdúságtól is.

Varga Mihály