Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

\ 1977. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 5 Szimferopoli pillanatok I • Csoportkép Bahcsiszerájból. • Botanikus kertben, Jaltában. (Lovas László felvételei) Kijeven át érkezett Szimfero- polba az a tizenhat tagú Bács- Kiskun megyei KISZ-küldöttség, amely Király Zoltán megbízott megyei KISZ-titkár vezetésével a II. Szovjet—Magyar Ifjúsági Ba­rátságfesztivál testvérmegyei kis- fesztiválján vett részt. — Magyar nyelvű feliratok kö- Ezöntöttek bennünket az állomá­son — mondja Király Zoltán. — Fogadásunkra, üdvözlésünkre megjelent Jurij Sabanov, a terü­leti és Valerij Nyíkulin, a Szim- feropol Városi Komszomol Bi­zottság titkára, valamint a helyi vasúti csomópont fiataljai. Más­nap tájékoztatót hallgattunk meg a terület életéről, majd Szimferopollal ismerkedtünk. Al­kotmányunk napján történt mindez, vendéglátóink köszöntöt­tek is bennünket ünnepünkön. — Vasárnap Bahcsiszerájba ki­rándultunk, megnéztük a káni palotát, majd délután a Krími Múzeumban a terület történetét, mozgalmi múltját bemutató kiál­lítást. — Az élményszerzés hétfőn folytatódott, ezúttal a szimferopo­li vasúti csomópontra látogat­tunk. Százötvenen dolgoznak itt, a komszomolisták száma kilenc­ven. Az itteni elektromos javító- műhelyben készítik fel a Moszk­va—Szimferopol útra a mozdo­nyokat. Amint azt vendéglátó­inktól megtudtuk, soha úton még nem maradt az itt átvizsgált sze­relvény. A csomópont múzeumá­ban a munkahely történelmét szemléltetik a tablók, fényképe­ken a munka hősei is láthatók. Beszélgetés közben megismerked­tünk a komszomolisták munka­versenyével is. Nagy táblákon szerepelnek a vállalásaik: piros­sal az elért eredmények, kékkel pedig a teljesítéshez szükséges, még hiányzó százalékok. Megnéz­tük a műhely melletti szociális épület bővítését is, a munkát sza­bad idejükben, szombaton, vasár­nap végzik a komszomolisták. — Nagy élmény volt delegáci­ónk tagjai számára az üdülőte­rületen tett látogatás. Itt is min­den a történelem levegőjét árasztja, lett légyen bár most épült üdülő: a területet Lenin dekrétumban nyilvánította pihe­nő-területté. Gurzuf, Jalta, Alup- ka voltak utunk állomásai, min­denütt modern üdülőkön akad meg a tekintet. Az egész Szov­jetunióból ide járnak nyaralni a munkások,----Elutazásunk napján 'fogadta k üldöttségünket Alekszandr Mi- hailovics Onyikij, a Krím terüle­ti Komszomol-bizottság első tit­kára. Kedves kötelességemnek tettem eleget akkor, amikor át­nyújtottam neki a KISZ Köz­ponti Bizottsága által adományo­zott kitüntetést, a Barátság ér­demérmet, és a megyei bizottság ajándékát. Viszonzásképpen kis­méretű Lenin-szobrot adományo­zott delegációnknak. Beszédében kiemelte azt, hogy a szovjet em­berek .nagy figyeleíhmel kísérik a Mggyhrországan* KOÖ0F; <p évfordulója 'tiszteletére ‘kialakul! munkaversenyt, s külön örömük­re szolgál a szimferopoliaknak, hogy éppen Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezet, a hartai Erdei Ferenc hívta fel jobb munkára a mezőgazdasági üzemek szocialista kollektíváit. — Nehéz válaszolni arra, hogy mi tette hám a legmélyebb be­nyomást. Talán az, hogy aszov- jet fiatalok sokat foglalkoznak munkahelyük múltjával. Ezzel kapcsolatban az a véleményük, hogy minél többet , tudnak. a>teg*^ napról, annál hasznosabban tevé­kenykedhetnek má( >és-* hólriapl.i vagy másképp fogalmazva: aki ismeri a múltat, az sajátjának ér­zi a jelent és a jövőt is. B. J. Javuló eredmények az öntözéses gazdálkodásban A kormányhatározatok nyo­mán a mezőgazdasági termelők az idén jó eredményeket érnek el az öntözésben. A szakemberek figyelemre méltónak tartják: an­nak ellenére, hogy viszonylag kedvező csapadék-ellátottságú év az idei, a gazdaságok mégis ak­kora területet láttak el mestersé­ges vízutánpótlással, mint az aszályos 1976-ban. Az öntözés fejlesztését közve­tett módon segítették a zöldség­program megvalósítására, illetve a burgonyatermelés korszerűsíté­sére hozott intézkedések. A me­zőgazdasági nagyüzemek korsze­rűsítették öntözőtelepeiket, és él­tek azzal a 70 százalékos állami támogatással, amely az új öntö- zógépek beállítása esetén megil­lette őket. Mindezt' bizonyítja, hogy egy év alatt 15 ezer hektár­ral nőtt az öntözött zöldségterü­let — a kedvező nyárvégi zöldség­ellátásnál ennek az eredménye is lemérhető — és kétszer akkora területen juttatták mesterséges csapadékhoz a burgonyát. Min­dent egybevetve az utóbbi 12— 15 évben nem fordult elő, hogy normális csapadékviszonyok mel­lett ilyen nagy területen adjanak gépekkel, szivattyúkkal vizet a növényeknek. A legjobb eredményt az alsó Tiszavidéki, a nyugat- és észak- dunántúli, a közép-dunavölgyi és a budapesti mezőgazdasági nagy­üzemek érték el az öntözésnél. Ezeken a vidékeken a tavalyinál lényegesen nagyobb területet ön­töztek meg. Az érdeklődés az öntözés fej­lesztése iránt igen nagy. A zöld­ség-burgonya-programmal kap­csolatos öntözőtelepek építéséhez a nagyüzemek 9100 hektárra nyújtottak be eddig pályázatot. A döntés után nyerhetik el a köz­ponti támogatást.. Eddig 7100 hektárra adott engeoeiyt a MÉM. ezeken a helyeken még idén, il­letve jövőre hozzálátnak az ön- tüzőtelepek építéséhez, korszerű­sítéséhez. A kormányintézkedés a szőlő-gyümölcstermelés fellen­dítésére 70 százalékos állami tá­mogatást tett lehetővé az úgyne­vezett csepegtető öntözési rend­szerek kialakításához. A terme­lők szintén pályázati úton-nyer-, hetik el a kilátásba helyezett tá­mogatást. Eddig 461 hektárra hagytak jóvá ilyen öntözésirend- szer-építést. A csepegtető öntözés a termelőknek kifizetődő, miután 70—80 százalékkal növeli a hoza­mokat és nagymértékben fokoz­za a termelés biztonságát. Várkonyi István mozgalma „Az 1890-es évben sikraszál- lottam a magyar Ázsiában a mun­kálkodó milliók érdekéért, küz­döttem fáradtságot nem ismerve, áldoztam egy vagyont, eszrnéim és elveim, különösen a földmívelő nép százezreivel való megismer­tetésére ... Eldobtam magamtól minden anyagi hasznot hajtó vállalatokat, kereskedést...” Aki ezt a vallomást tette, gaz­dag vállalkozó, többszörös bérház­tulajdonos, egyszóval tőkés volt. Azonban nagyon sajátos je­lensége a magyarországi kapita­lizmus dinamikus korszakának. Kissé az Owenek idealista-utó­pista fajtájából váló self-made- man, aki azonban alacsony szár­mazása ellenére (földmunkás csa­ládból jött), maga erejéből érett­ségit tett, jogot tanult és vagyo­nát rövid távon aligha nyereséges vállalkozásba fektette: a munkás, helyesebben a fölmunkás mozga­lomba. Akiről szó van, Várkonyi Ist­ván, 1889-ben lepett be a Magyar- országi Általános Munkáspártba. Tevékenységét 1890 után a Szo­ciáldemokrata Pártban is folytat­ta. Hamarosan, már a 90-es évek derekára gyakorlatilag az ő ke­zében futottak össze a meginduló nagyobb arányú agrárszervezke­dések szálai. Ez az időszak a nagy földmunkák (vasút, folyam- szabályozás) befejeződésének, a kubikosok — földmunkások, munka nélkül maradásának, az agrárszocialista mozgalmak meg­indulásának, a hazai földkérdés társadalmi kiéleződésének a kora. Várkonyi valami nagyon fonto­sat ismert fel: azt, hogy az itthoni haladás alapkérdése a földkérdés, és ennek a problémának a megol­dására a Szociáldemokrata Párt korabeli ún. orthodox vezetősé­gének nincs programja. Gyakor­latilag földosztónak is nevezhető radikalizmusával hamarosan el­lentétbe került a pártvezetéssel. Az ellentétek akkor éleződtek ki, amikor a parasztválasztmány el­lenére Földmívelő címmel lapot adott ki, amely a földmunkások helyzetének javítását, a földkér­dés pojgári demokratikus megol­dását, a napi követelések képvi­seletét tartotta feladatának. A szociáldemokrácia által nagy­birtok—kisbirtok vitára leegysze­rűsített agrádkérdésben Várkonyi tehát külön nézetet vallott. Állás­pontját következetesen, az. elsza­kadásig képviselte,.. bár arra nem törekedett, hiszen -a szociáldemok­rata mozgalmon belüli erős ag­rármozgalmat kívánt, Azonban 1897-re odúig fejlődtek az esemé­nyek, hogy két, egy hivatalos és egy „várkonyista" földkóngresz­Két jégverés, gyorsított kártérítés Beszélgetés Szabó Lajossal, az Állami Biztosító megyei igazgatójával Malomfelújítás Bács-Kiskun megyében Az idén több vihar és jégverés pusztított szerte, az országban, s különösen nagy károk keletkez­tek Kecskeméten és Kiskunfél­egyházán. A július 8-i jeges vi­har elsősorban Kecskemét déli részét és a járás egyes községeit érte. A július 31-én délután ki­tört vihar pedig Kiskunfélegyhá­zán okozott tetemes károkat. Ezek rendezéséről beszélgettünk Szabó Lajossal, az Állami Biz­tosító Bács-Kiskun megyei igaz­gatójával. — Július 8-án 25 percen át 2—3 centiméter átmárőjű jég esett 85—90 kilométeres orkánszerű szél kíséretében. A vihar súlyo­san megrongálta sok épület tető­zetét, rengeteg ablaküveget tört be, műanyagredőnyöket tett tönk­re, s a lakóházak kiskertjeiben a veteményeseket is szinte meg­semmisítette. összesen 368 épületkárért és 7000 ajtó, ablak üvegezéséért 850 ezer forintot fizettünk ki. Dicséret il­leti a kecskeméti Épületkarban­tartó és Szolgáltató Szövetkezetét, amely a helyreállítás nagy részét végezte, s nagy segítséget nyúj­tott még ehhez az Ingatlankezelő Vállalat és a város kisiparossága. Mi úgy egyszerűsítettük a károk rendezését, hogy a szövetkezet a bejelentések alapján elvégezte a munkát és az Állami Biztosítónál egy összegben számiáztatott. Igen kedvezően hatott a lakos­ság hangulatára, hogy az Állami Biztosító vezérigazgatója az épü­letbiztosítás alapján engedélyez­te a házak kertjében levő vete- ményekben lugasokban, gyümöl­csösökben esett károk megtéríté­sét is. A kedvezmény híre gyor­san elterjedt és 466 bejelentés ér­kezett, amelyekre 380 ezer forin­tot fizettünk ki. A jégverés a gépjárműveket sem kímélte. Mintegy 120 cascó- val rendelkező autótulajdonos jelentkezett. A járművekben oko­zott károk helyreállítása folya­matban van és előreláthatóan 120 ezer forint kártérítést fizetünk ki a tulajdonosoknak. — Említette, hogy a város ha­tárában és a járás területén is pusztított a jégverés. Mi a hely­zet ezeknek a károknak a rende­zésével? — Kecskeméten 12 mezőgazda- sági nagyüzem szenvedett az em­lékezetes vihartól. A még akkor talpon álló gabonákban, valamint a kapásnövényekben, szőlőkben, gyümölcsösökben 60—70 százalé­kos károk keletkeztek. Ezek meg­térítése a pontos kármegállapítá­sok alapján az év vége felé vár­ható. — Ügy értesültünk, hogy Kis­kunfélegyházán a július 31-i jég­verés és vihar még súlyosabb ká­rokat okozott. Kérem, ismertesse ennek adatait és az intézkedése­ket. — Félegyházán, a város lakó­házainak és középületeinek nyu­gat felé néző ablakait szinte ki­vétel nélkül bezúzta a jégverés. A dió- és tyúktojás nagyságú jég­darabok szétszaggatták a függö­nyöket, megrongálták a szobák padlózatát és az ablakok köze­lében levő bútorokat. Jelentős ká­rok keletkeztek a palatetőkben, megsemmisült a kertekben a nö­vényzet. Másnap már az összes műszaki és 14 növénykár szak­értőnk a városban dolgozott. Ed­dig viharkárokra egymillió, kis­kertkárokra egymillió, üvegká- * rokra félmillió, a gépjárművek megrongálódása címén 50 ezer forintot fizettünk ki. A varoskörnyéki gazdaságokat is súlyosan érintette az elemi csapás. Ezek nem mindegyike kö­tött biztosítást. A kapásnövé­nyek, a dohány- és dinnveterme- lő területek 80—90 százalékos ká­rokat szenvedtek. Három hét alatt több, mint kétezer biztosí­tott kereste fel a városi fiókot és kapott kártérítést. Nyolc diny- nyetermelő részére például 440 ezer forintot fizettünk ki. — Érkeztek-e panaszok az ügy­intézés miatt? — Annak ellenére, hogy az Ál­lami Biztosító kárszakértői és fi­ókjai tervszerű. körültekintő munkát végeztek, jó néhány pa­nasz érkezett mind Kecskemétről, mind Kiskunfélegyházáról. Ezek elsősorban a másodlagos károkra vonatkoztak, amelyeket a bizto­sítási feltételek értelmében eddig nem térítettünk. Az Állami Biz­tosító központjából azonban en­gedélyt kaptunk ezek rendezésé­re is. Lakásbiztosításaink nem tartalmazzák a lakóházakhoz tar­tozó kiskertekben keletkező ká­rok kifizetését. Erre is csak a mostani, igen súlyos jégverés mi­att kaptunk lehetőséget. Végezetül, ha gyorsmérleget vonunk, Kecskemét és Kiskunfél­egyháza károsultjai részére eddig több mint négymillió forintot fi­zettünk ki. A mezőgazdasági üze­mek a növénybiztosításra — ame­lyet az elkövetkező hónapokban rendezünk —, számításaink sze­rint több, mint 10 millió forintot kapnak — fejezte be kérdéseink­re adott válaszát Szabó Lajos. N. O. íme, hát a romantikus Horto­bágy. A vége-hossza-nincs, az egyhangúságban is változatos ké­pet nyújtó vidék. Növekszik, te­rebélyesedik előttünk a táj. Ku­tak, pajták, kazlak, legelők sza­porodnak. Fent, magasan felet­tünk, seregélycsapat. Hatalmas birkanyáj. De: sima műút is a tu­risták kedvére. Még csak kerülgetjük, körül­szaladjuk. ízlelgetjük egyik leg­többet emlegetett, méltán legle- gendás hazai tájunkat. Csodáljuk, és megszeretjük Etyek falut, hol sok a szép, kedves, nádtetős pa­raszthoz. Fel-felröppen a tekin­tetünk a 33-as műúton szaladva, a Hortobágy kék egére. Majd a híres kilenclyukú híd, meg a még híresebb csárda. □ □ □ Kerítés szélfogónak. Belül két „házacska”, fából, nádból. A „kunyhó” (alvásra, pihenésre) és a „vasaló” (főzésre, étkezésre): egyetlen „épület”-együttessé állt össze. évtizedekkel ezelőtt. S Molnár István csikós mióta él itt. a „Pecekunyhóban” (mert ez a neve) — most ezt kérdezzük tőle, miután elment egy nyugat­Üj malom épül Kecskeméten, s felújítják Bács-Kiskun megye el­avult őrlőberendezéseit. A re­konstrukció, amit éveken út tartó tarházépítés, bővítés előzött meg, 1978-ban kezdődik. Először, mint­egy 50 millió forintos beruházás­sal. a kalocsai malmot újítják fel. Ezzel, a Bács megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Válla­lat egyik legkorszerűbb lisztgyá­ra működik majd a Duna menti tájkörzetben. Automatizált őrlő­német és egy magyar turistacso­port. — 1939 óta. Most épp a Matyi lovammal bíbelődünk itten. — Hogyan kezdődött? — Mint akárki másnak. Kiho­zott apánk a pusztába, átadott a szárr adónak. Akkor azt mondták a gj ereknek: „Te nem Iától, nem tudói semmit sem; te nem is hal­lasz; te csak dolgozol, figyelsz, nézel, tanulod az életet, meg a pusztai mesterséget. Megértet­ted?’’ Hát persze, hogy megér­tettük. Azért is vagyok még it­ten. — S azután? — Három esztendőn át csak „tanyás” lehetett akárki. Vagyis- hát: rendben tartotta a kutat, mosta, kefélte a vályúkat, irtotta a gazt, csinálta a rendet, meg ilyesmi. Aztán lehetett az ember bojtár, csikós, majd, ha jól vi­selte magát, számadó is. — Ez itt hát a „Pecekunyhó”. És arrafelé, meg körben, másutt? Milyen nevű részek találhatók körül? — Nézze: ott a „Sárkány”; amott meg a „Kungyörgyi”, túl azon az „Ökörfőd”, mellette meg a „Csúnyafőd”. Erre ilyen nevek vannak. berendezései naponta 12 vagon búzát engednek át, amelybői négyféle minőségű lisztet nyer­nek. A zsákvarrástól az áru moz­gatásáig. tárolásáig mindent gép végez majd a korszerű malom­ban, ahonnan laboratóriumi el­lenőrzés után kerül felhasználás­ra a termék. Ezt követően fognak hozzá Kecskeméten az új malom épí­téséhez, amely a Halasi úton, a már meglevő 2000 vagonos tár­— Amikor nincsenek látogatók, akiknek mutatja a lovaglást, a pusztát, meg az itteni életet olyankor mit csinál itt? — Kordás János a társam. Ve­le Váltunk szót olyankor. Meg nézelődöm is. Például nézze ott fent a pacsirtát. (Itt még van legalább). Az fél egyig ott fog énekelni. Ügy szokta. — yan sokféle madár? — Sok-e? De mennyi! A ha­lakra vadászó nagy gém; a ra­gadozó, húsevő parlagi sas; a fe­hér kanalas gém; a kis bíbic; meg ilyesfélék. — És a növények? — Gyékény, szamártövis, káka. És tippan (ez az ősgyep), cirka- farka, szíkfű (ez meg kamilla) bodorka, sárkelet. □ □ □ — Szereti ezt a munkát? — Itt nőttem fel. Aztán tanár, igazgató, miniszter nem lehettem. Maradtam pusztai csikós. De nem szégyellem. Az, hogy itt kint nincs beat-zene. tévé, meg presz- szó? Na és? Ki lehet bírni. Kü­lönben is szeretem a nyugalmat. Az meg itten van. HAZAI BARANGOLÁS Hortobágyi romantika szust hívtak össze Magyarorszá-f gon (Budapesten és Cegléden). A. Várkonyi által hirdetett elvek közelebb álltak a földmunkások­hoz, mint a merevebb szociálde­mokrata tanítás, így érthető, hogy a valódi földmunkás kongresszus a ceglédi lett, amely határozatot hozott önálló, független szociálde­mokrata tervezetek létrehozására. Az elkövetkező időszakban Vár­konyi mozgalma gyorsan terjedt az Alföldön. Az MSZDP Várko- nyit kizárta tagjai sorából és er logikusan vezetett mozgalmának, az ipari munkások mozgalmától való eltávolodásához. Mi volt Várkonyi alapvető el­képzelése a földkérdésben? Bár a szocialista végcéllal (a magántulajdon eltörlésével) tel­jesen tisztában volt, közelebb áll- ván a parasztsághoz, világosan látta az ideiglenes, áthidaló meg­oldások szükségességét. Alapve­tően a kisajátított nagybirtokok átmeneti bérbeadását tekintette közvetlen kiútnak. A papi és a kincstári birtokokat és a nagybir­tok 100 katasztrális holdon felüli részét 5 holdas parcellákban kí­vánta bérbe adni, egyben fenn­tartva azt a lehetőséget is, hogy „felvilágosodott nép” döntse el: parcellát akar vagy közös mun­kálkodást. Mindenesetre Várkonyié volt a földosztás első politikai program­ja Magyarországon. Éppen ezért a független szocialista párt befo­lyásának terjedésével párhuza­mosan a hatóságok egyre szigo­rúbban léptek fel ellene. Várko- nyit zaklatások érték, állandó rendőri felügyelet alatt tartották, sajtópereket akasztottak a nyaká­ba, úgyhogy gyakorlatilag illega­litásba kellett vonulnia. 1898-ban mégis sikerült letartóztatniuk. Védelmét a tiszaeszlári perből is ismert Eötvös Károly vállalta, azonban ő sem tudta megakadá­lyozni a nyolchónapos börtönbün­tetést. A vezérétől megfosztot, le­vert szocialista mozgalom ezek után szinte elvesztette jelentősé­gét, összezsugorodott. A következő húsz. év felőrölte Várkonyi energiáját. Újra és új­ra a független szocialista mozga­lom élére állt, megint kiadta a „Földmívelőt”, részt vett a vá­lasztójogi küzdelemben, megpró­bálta kiszélesíteni bázisát, szö­vetséget kötött Achim András pártjával, majd az elvi ellentétek . miatt szétváltak. Mozgalma azon­ban eredeti, századforduló előtti jelentőségét a meg nem alkuvó újrakezdések ellenére sem nyer­te vissza. ' M. P. ház szomszédságában kap helyet. Az Alföld településein kívül a főváros pékségeinek egy részét *s innen látják el liszttel. A re­konstrukciót Kiskunhalason foly­tatják majd, s ennek befejezésé­vel elérik, hogy a napi őrlemény­nek 50 százalékát a modern gép­sorok készítik elő felhasználás­ra. Jelenleg ugyanis, a működő 11 malom többsége korszerűtlen, a gépek egy része már száz éve őröl. • „A Matyi lovammal bíbelő­dünk itten...” A híres csárda falán megnéz­zük a Petőfi emlékére elhelyezett domborművet. És elolvassuk alat­ta a szöveget; „Itt járt Petőfi 1842-ben” Á csárda mellett a pásztormú­zeum van, sok-sok kincsével, lát­nivalóival, a turisták sok gyö­nyörűségére. Az épület előtt So­mogyi József tetszetős szobra: a Pásztorfiú. Elbúcsúzunk a Hortobágytól, s vele együtt a sok maradandó él­ményt nyújtó Hajdúságtól is. Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents