Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 7. Felkészítés a pártéletre Korszerű takarmányozás A kommunistává érés bonyolult, hosszú folyamat. Ebben a folyamatban az egyén számára legjelentősebb esemény, amikor felveszik a pártba. A tagfelvétel pillanatában azonban a legtöbb párttag még nem kész kommunista. Emberi és politikai fejlődésük tovább folytatódik az alapszervezet kollektívájában, gyakorlati, politikai munka közben. Természetesen az új párttagoknak már a pártba lépés pillanatában rendelkezniük kell bizonyos alapokkal: a párt politikájával való egyetértésen túl elméleti és gyakorlati téren is fel kell készülniük a pártéletre. 9 Volt idő, amikor már a marxizmussal, vagy a szocializmussal való ösztönös szimpátia alapján, a kommunistává érés korai szakaszában is bekerülhettek emberek a mozgalomba, mert ezt kívánta a történelmi helyzet. Nagy részük a mozgalom harcai közben tanult, vált a párt hűséges harcosává. Napjaink történelmi helyzete, a fejlett szocialista társadalom építése azonban többet követel. Ezt a gyakorlati követelményt fogalmazta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata és a határozat nyomán a megvalósítást kezdeményezve a Politikai Bizottság 1976. szeptember 23-i döntése is. E döntés alapján a párttagnak jelentkezők még a felvételt tárgyaló taggyűlés előtt kis kézikönyvből egyéni tanulással felkészülnek a párttagtól elvárható legfontosabb elméleti és politikai alapismeretekből. Az alapismeretek tanulmányozásának befejeztével pedig az ezzel megbízott és erre felkészült aktivistával kon- zultóluniuk kell. Csak ezután kerül taggyűlés elé felvételi ügytik. Amikor másfél éve a pártszervek hozzákezdtek a leendő párttagok felkészítéséhez, sokan nem látták világosan a felkészítés új módjának lényegét. Ügy látták, hogy ez csak a szervezeti szabályzat és a pártprogram tanulmányozását jelenti, egy e célra kiadott brosúra alapján. Mi ebben az új? — kérdezték. Hiszen ezek ismerete eddig is követelmény volt! Valóban így van. de a tagfelvétel mechanizmusában nem volt meg a helyük. Legfeljebb megkérdezhették a jelölttől, hogy ismeri-e. Az új rendszerrel a leendő párttag már a vezetőségi ülés után kézbe kapja a felkészüléshez szükséges kézikönyvet, amelyben a legfontosabb ismeretek megtalálhatók. Maga a kis kézikönyv érthető és világos olvasmány, az összes lényeges dolgot közli. Foglalkozik a párt helyével, történelmi szerepével. programjával, a szervezeti szabályzattal. Még a párt szervezeti felépítésének vázlatát is tartalmazza. Közben sokat megtudunk a tagfelvétel rendszeréről, a párttag életmódjával kapcsolatos elvárásokról, világossá válnak . a párttag jogai és kötelességei. A párttagnak jelentkező még egyszer átgondolhatja, milyen politikai mozgalomhoz, milyen társadalmi célok megvívásához köti életét, és hogy ez milyen kötelmeket jelent számára. • Amikor a párttagnak jelentkező már kérte tagfelvételét, kiállította a kérelmet, önéletrajzot irt és a vezetőségi ülés után megkapta a felkészülés segédanyagát, azt a tapasztalt régebbi párttagot is kijelölik, akivel az anyag elsajátítása után lehet és kell konzultálnia. A kijelölt konzultáns területenként más szempontok alapján kapja e megbízatást. Van olyan pártszerv, ahol a végrehajtó bizottság, i pártbizottsiá'g tagjai, van ahol a pártépítési munkabizottság tagjai látják el e feladatot. De gyakori az a megoldás is, hogy régi párttagok közül a legtapasztaltabbak, iegfelké1- szültebbek kapják fő pártmunkaként. A konzultánsok módszerével, helyével, szerepével kapcsolatban is akadt itt-ott félreértés. A konzultálást egy-egy helyen iskolás vizsgáztatásként fogták fel. Máshol a konzultáns és a párttagnak jelentkező ajánlói nem tudtak megosztozni a feladatokon. A vezető pártszervek közreműködésével ezek a félreértések általában tisztázódtak, s a megbízott tanácsadó a tagfelvétel előtt már legalább 4—6 héttel kapcsolatba lép a jelölttel. Segít a párttagnak jelentkező fiatal felkészülésében, közösen tisztázzák a felmerülő kérdéseket. • Kedvező tapasztalat, hogy a konzultáns később, már a tagfelvétel után, idősebb elvtársként figyel az új tagra, mellette áll, tanácsaival, tudásával, tapasztalataival segíti. (Ezáltal a párton belül is tovább erősödik a generációk elvtársi együttműködése.) Tevékenysége ugyanakkor nem csökkenti, és nem csökkentheti a pártvezetőség, a taggyűlés és az ajánlók felelősségét. A tagfelvételre jelentkező felkészülésről tájékoztatja a vezetőséget, meghívhatják a felvételt tárgyaló taggyűlésre (ha nem annak az alapszervezetnek a tagja), ott elmondhatja a jelöltről- alkotott véleményét. A kedvezőtlen tapasztalatokat is kötelessége az illetékes pártszerv tudomására hozni. Az információ birtokában a taggyűlés esetleg elutasítja a jelentkezőt. De az ajánlás a felvétel felelőssége mindenkor, teljes egészében az ajánlóké és a taggyűlésé. i Nagy felelőssége van persze a konzultánsnak is. De felelőssége; más, mint az ajánlóé. Felelős azért, hogy kellően felkészüljön a leendő, többnyire fiatal párttag, már az induláskor, mert az ő generációjuk fogja egykor továb- építeni a pártot. Felelős azért is, hogy a fiatal párttagnak jelentkező, esetleg kellemetlenül ható, vagy türelmetlen kérdéseit ne értse félre, legyen mindig meggondolt és körültekintő. 9 Munkája a propagandistáéhoz hasonló, szép és fontos tevékenység, de jelentőségét sem szabad eltúlozni. Ez nem valamiféle különleges jogokkal járó funkció. Pártmunka, amelynek már eddig is sok eredménye született, és még ezután is sok eredménye lesz. H. A. Viaszérésben lehet silózni a kukoricát KÉTEZER ADAGOS KONYHA KUNSZENTMIKLÓSON Kétezer adagos központi konyha épül Kunszient- miklóson, az új lakótelepnél. A kiemelkedően nagy kapacitású konyha — Balogh Mihály tanácselnök szavaival élve — „a jövőnek is” épül, tehát figyelemmel a í városiasodás ütemére. Átadására várhatóan a jövő év első leltben kerül sor. Itt, illetve innét étkeznek az összes tanácsi intézmény dolgozói, és sorra kötik már is a szerződéseket az ellátást igénylő üzemek, mezőgazdasági egységek is. A konyha üzemeltetője a Pest Vidéki Vendéglátó Vállalat lesz. (Méhesi Éva felvétele) Találkozó Mikor átlépem az osztály küszöbét, néhány szívdobbanásnyi ideig küszködöm a félsszel, mely a terembe lépvén minden áldott reggel elfogott, a bejáró falusi kamaszt, hogy tán a divat után síró falusiasságom nevetség tárgyává tesz a városi társak szemében, vagy ne adj isten, kiderül a tanári felsőbbség előtt valamely — igazában nem is létező -7- vétkem, s majd lakolnom kell. □ □ □ Ünneprontó, hogy éppen ma,\a tizenöt éves érettségi találkozóra érkezve, egykori iskolám szünidei csendjében jutott eszembe „leltárt” készíteni hajdani oktatóimról. míg a IV. a.-ig feljöttem. „Ezektől féltem, amazokat nem kedveltem, csuk ezt az egyet szerettem. mint a többi balga lurkó.” Az őszi főt. A lezserség félistenét. Ki csak — már régen tudjuk róla — tettette előttünk, hálás közönség előtt, a lezserséget. miközben hangyaként cipekedte ösz- sze karrierjének építő morzsáit. Ki otthon jámboran hajtotta meg fejét a papucskormány törvénye előtt, de velünk u meséi révén elhitette akkor, hogy ő Don Juan. Ha kell kocsmahős, vagy erőmű- vész. S történt mindez a vissza- hozhatatlan és soha nem pótolható negyvenötpercek alatt, lecke helvett lecke gyanánt... — Rég volt, bókélj meg! — bölcselkedtem magamnak az emeletre érve. — Végül is megkaptad itt a felnőttországba szóló útlevelet, a bizonyítványt, s hogy most, másfél évtized múltán so- kallod kudarcaid, és listádon kevés, mit győzelemnek.hiszel, másban ne keress hibát! □ □ □ Elsősök vagyunk, osztályon belüli t utóversenyre készülődünk. Laci. a tanyáról bejáró fiú dagad az önbizalomtól. Jóska megkérdi tőle: — Lefutod a százat tizenkét másodperc alatt? — Le én. még több alatt is! —■ vágja rá Laci. Nevetünk, teli torokból ezen az epizódon, melyet ötévenként nem felejtünk el fölidézni. Az Ezernyi csíny és csel közül emlékezetes még a matematikaórák nagy attrakciója is. Pista bácsi ír a táblára és magyaráz. — Maduri, ne beszélj! — hullik az osztályban Jóska, a gonosz bajkeverő hangja. — Maduri. kisfiam!? — dörren fül Pista bácsi.' S már indul is le a padok közé. Madari, aki eddig némán jegyzetelt, hebegve bizonygatja bűntelenségét. Hiába. Pista bácsi „megtorló’’ nyaklevesét nem tudja félúton megállítani, Az osztály derül a tragikomikus helyzeten. Most is. tiszta szívből, az emléken. A helyszín a régi. Vajon a szereplők, akik kinőtték már az. iskolapadot — hadd szépítsem meg magunkat — „nemes, küzdő” diákok muradtak-e? A találkozó forgatókönyvét úgy alkották meg. hogy mindenkinek el kell beszélnie sorsa alakulását az utolsó öt esztendőben. Szűkre szabottak a beszámolók, s olyik- ban dicsekvés viháncol. Én ezt is elnézve, örömmel követem nyomon., hogyan szolgáltat igazságot kis csapatunk pályaképében szüléinknek a történelem. Kétkezi emberek, munkás- és parasztszülők gyerekei alkották az osztály zömét. S amint megszámlálom. a második találkozó óta ismét több lett közöttünk a vezető, a diplomás. És milyen kellemes meglepetés: az egykori sereghajtók — a besorolás a tanulmányi eredményük szerinti — egyre másra felzárkóznak. ök azok, . akik csak felnőtt korban ismerték föl, hogy érdemes többre törekedni. □ □ □ Osztályunk ott dolgozik az építkezésen. tudást oszt a katedráról, gyógyítja a betegeket, kenyérnek Valót termeszt, erőműben fáradozik. a hadseregben szolgál, könyveket terjeszt, villamos távvezetéket épít. cipőt gyárt — egy-egy képviselője személyében. Karcsi a Duna—Tisza köze egyik kis községében iskolaigazgató. És tanácselnök, társadalmi funkcióban. És sportköri elnök, és a hadsereg kiegészítő megbízottja. (A gimnáziumban végig fölmentett volt, és a rövidlátása miatt sosem kellett angyalbőrbe bújnia.) Nem zúgolódik a felelősség piramisa alatt. A pártszervezet kérte, hogy vállaljam el ezeket Lassan elérkezik a silókukorica betakarítási ideje. Bács-Kiskun megyében 14 és fél ezer hektár vetésterületű ez a növény. A kutatás új eredményeinek, valamint az US A-ban járt szakmai delegációnk tapasztalatainak közreadásával megpróbálom vázolni,- miért szükséges, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne a teljes éréskor, hanem a viaszérés időszakában kezdjük el a silókukorica betakarítását. A korszerű kukorica-szilázs — a teljes növényi szem- és szár- er jesztéses tartósítása. Ehhez modern járvaszecskázó, megfelelő szállító- és tömörítőgép, valamint tárolótér szükséges. A silókukoricát oly módon kell termeszteni, hogy a hektáronkénti 350—400 mázsás hozam, 30—40 százalék szárazanyag-tartalom, magas keményítőérték koncentráció (60 százalék) elérhető legyen. A'-silózás előzze meg a szemeskukorica betakarításának időpontját. Ez esetben az erő- és szállítógépek gazdaságosan kihasználhatók. míg a betakarítás egybeesésekor külön gépi beruházás szükséges. Az őszi munkák torlódása miatt azonban a megyében a 18—20 százalék szárazanyag-tartalmú kukorica silózása terjedt el. Így magas víztartalmú, gyengébb minőségű. kevesebb tápértékű szi- lúzst lehet készíteni. A kérődző állatok szervezete energiaellátásának alapját a takarmány szénhidrátja szolgáltatja. A különböző szénhidrátokból különböző arányban illózsírsavak képződnek. Ezért nem elegendő csak a keményítőérték és az emészthető fehérje mennyiség fedezésével törődni. A takarmányadagban figyelembe kell venni a különböző szénhidrátok egymáshoz való arányát is. A kutatások tisztázták, a gyakorlati tapasztalatok igazolták hogy a szükségleti számokkal egyező keményítőérték ellátás ellenére hiányos lehet a takarmányozás. Egyoldalú rostdús takarmány etetésekor a bendőben főként ecetsav. míg az egyoldalú abrak etetésekor elsősorban pro- pionsav és vaisav keletkezik. A szénhidrátok lebomlásából származó illózsírsavak nemcsak közvetlenül a szarvasmarha szervezetének energiaforrásai, hanem ezek az illózsírsavak szolgáltatják a táptalajt a bendőbaktériu- mok számára. A fehérjének 60—70 százaléka a bendőben lebomlik egészen ammóniáig. Ezért a fehérjeellátást elsősorban a bendőbaktériumok képezik, amelyek a fehérjeszin• Tömegtakarmányt gyűjtenek silóba a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben. tézishez az ammóniát használják fel. A bendőbaktériumok meny- nyisége a szervezet szénhidrátel- latásának függvénye. Ennek hiánya egyidejűleg fehérjehiányhoz is vezet, mert a megfelelő táptalaj nélkül kevesebb baktériumfehérje képződik. Gyakorlati irányelvként azt kell figyelembe venni, hogy minden 100 gramm keményítőérték 10 gramm emészthető baktériumfehérje szintéziséhez teremti meg az energiafedezetet. Fontos az is, hogy a rostnak legalább a kétharmada ne lisztté őrölt lucerna, vagy lágyan, kenhető, nagy víztartalmú szilázs, hanem 2—3 centiméternél hosz- szabb szecskázott vagy szálas széna, szalma, szenázs. illetve 30 százalék feletti szárazanyag-tartalmú szilázs legyen. A tejtermelés a kigyensúlyozott takarmányadagok esetén az állat megfelelő energia-felvételétől függ. Ezért nem elegendő az egységnyi területről elérhető tá p iá - lőérték hozam ismerete, hanem a kérdéses takarmányból az állat szárazanyag felvételét, a takarmány keményítőérték koncentrációját is figyelembe kell venni. A silókukorica lehető legnagyobb takarmányozási értéke akkor érhető el. ha a betakarítás a legmegfelelőbb fejlődési állapotban történik. A tartósítást pedig úgy végezzük, hogy jelentős szárazanyagot. ízletes takarmányt kapjanak. A silókukoriéá optimális betakarítási időpontja a viasz- . érés végén van. A silókukoricát Bács-Kiskun megye szövetkezetei olyan színvonalon termesztiK, hogy annak hektáronkénti keményitőérték hozama nem éri el a szemesét. A szemes kukoricánál alkalmazott agrotechnikával az egy hektárra jutó keményítőérték hozamot aa egész növény silózása révén 30— 35 százalékkal lehet emelni. Sajnos, az üzemek »az alacsony szárazanyag-tartalmú, a tejesérésű, a zöldleveles állapotú kukoricát silózzák. Holott az általános szabálytól eltérően a silókukorica „vénülésével” nem nő, hanem relatíve csökken a rosttartalom és a szem részarányának emelkedésével nő a keményítőérték koncentrációja. Éréskor a vegetatív részek aránya viszonylagosan csökken, a szárazanyagban a cső aránya ti tejeséréstől viaszérésig 25—30 százalékról 50—55 százalékra emelkedik. A zöldhozam ezzel párhuzamosan csökken, míg jelentősen növekszik a takarmányozási értéke. A növény zöldhozam maximuma és a táplálóanyaghozam maximuma nem esik egybe. Korai vágás esetén több vizet és kevesebb táplálóanyagot takarítunk be. A betakarítást akkor kell végeznlj amikor a növény szárazanyagtartalma 30—35 százalék. Az ilyen kukorica szilázsnalc van az összes tartoa.tott takarmány között a legnagyobb takarmányozási értéke. Megyénk valamennyi silókukorica-termesztő állami gazdaságában már a fenti elvek figyelem- bevétele mellett gyűjtik ezt a fontos takarmánynövényt. Jólenne, ha termelőszövetkezeti gazdaságok is mielőbb átvennék ezt a korszerű betakarítási módot. Hallók Dénes állattenyésztési szakfelügyelő a feladatokat — ennyi a megjegyzése. Miki gyomorspecialista, Pista sebész. (Az egyikük próbareggelire invitál, ha feléjük járok, a másik szívesen „kikapja" a vakbelem — ígéri —, ha egyszer rászánok fél órát.) Gyula papneveldébe ment a gimnázium után. Nem fejezte be a teológiai tanulmányokat. (Jancsi, a barátja így kommentálta ezt öt esztendeje: Mégis csak kiderült róla, hogy férfi.) Építész lett, és evilági ember. Mesélik a jólértesültek, hogy egyik osztálytársunk Moszkvában tanul tűzoltómérnöknek, ű lesz a paksi atomerőmű tűzrendészeti főnöke. Egy másik „hiányzó” elszármazott a megyéből Százhalombattára. Ott munkás és országgyűlési képviselő. □ na — Most járunk az életünk derekán. Ha szerencsénk van — mondja valaki a platánok őrizte alma materből eltávoztunkban — öt év múlva ismét találkozunk. Figyelem, hogyan hat a borongás hangulatú megállapítás a társaságra. Semmiféle hatása nincs. Harminchárom—harmincnégy évesek vagyunk. Érthető. hogy az elmúlás gondolatát mint pimasz dongót hessentik el maguktól a „srácok”. Holnap munka. alkotás -várja őket. és holnapután is. amihez kifogyhatatlan erőt éreznek magukban. Így van ez rendjén, barátaim. A. Tóth Sándor Jövedelmező ágazat Kihasználatlanul álló, eredetileg más célra szánt gazdasági épületet alakítottak át nyúlvágó üzemmé a vaskúti Bácska Tsz-ben. A három hasonló rendeltetésű feldolgozó után a bajai határban 1976. október 14-én megnyitott nyúlvágó az egyetlen Bács- Kiskun megyei szövetkezeti üzem. amely a háztáji és kisgazdaságok, nagyüzemek házinyúl telepeinek értékesítésre szánt egyedeit feldolgozza. A Bácska Tsz nyúlvágója a baromfiiparral együttműködve több megyéből kapja a, szerződés alapján tenyésztett, nevelt hüzinyu- lat. amelyet feldolgozott, hűtött állapotban hazai fogyasztásra és külföldre szállít. A múlt év október közepétől december végéig 222 ezer. az idén augusztus végéig több, mint egymillió nyulat vágtak a vaskúti szövetkezetben. Ennél jóval nagyobb teljesítőképességű a feldolgozó, de kevés volt az alapanyag. Az év további részében az élőnyúl-szállítmá- nyok megszaporodására számít a szövetkezet. • Példás rend és tisztaság. Csak így felel meg termék a szigorú követelménynek. A megnyitás óta eltelt csaknem egy esztendő alatt jórészt kialakult a nyúlfeldolgozó üzemének a törzsgárdája. A Vaskútról, Bát- monostorról érkezőket a közös gazdaság autóbusza viszi a munkahelyre, és vissza, többen pedig Bajáról járnak a várostól néhány kilométerre fekvő élelmiszeripari üzembe. A nyúlvágás melléktermékének számító prémet, megfelelően kezelt állapotban a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével értékesíti a szövetkezet, A nyúlvágás, mint a mezőgazda- sági termeléssel összefüggő tevékenység gazdaságos ágazata a vaskúti Bácska Tsz-nek. K. A. , • Olaszországi exportra csomagolják a higiénikusan kezelt vágott nyulat. (Mchcsi Éva felvételei) t
