Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

1977. szeptember 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Zombor bemutatkozik négyezerre kívánják bővíteni. Tetszett az is. hogy a járulékos beruházások is párhuzamosan készülnek, épül a bölcsőde, könyvtár, iskola és az áruház is. íme néhány pillanatkép Zom­bor város életéből, mellyel ki akartuk egészíteni a Baján ma megnyíló kiállításukat. T. P. Több mint egy évtizedes, igen jól kiépített, kölcsönös szerző­désen alapuló kapcsolat van a jugoszláviai Zombor város és Ba­ja között. Nemrégen újították meg ezt a szerződést, amelyben igen sokrétűen fejlesztik tovább az eddig kialakult, az üzemek és gazdaságok küzöti is meglevő ba­rátságot, a tapasztalatok kölcsö­nös cseréjét. Amint arról már hírt adtunk, ma nyílik meg Ba­ján az a kiállítás, ahol Zombor város bemutatja ipari, mezőgaz­dasági termékeit, s azokat a ke­reskedelmi cikkeket, is. amelye­ket a zombori Beográd Áruház és a bajai Bácska Áruház közötti csere során a jövő esztendőtől kezdve már folyamatosan szállí­tanak a testvérvárosba. A szer­ződésben is rögzített árucsere ér­téke mintegy 20 millió forintot tesz ki. A kiállítás megnyitása alkal­mából. mintegy azt kiegészítve, a nemrégiben Zcmborban járt fo­tóriporterünk képeiből muta­tunk be néhányat olvasóinknak, azok számára is. akik ezekben a napokban nem jutnak el Bajára. A zombori tanács vezetői öröm­mel adtak számot arról a fejlő­désről. amely szinte szemlátomást a városépítésben náluk is meg­mutatkozik. Ismeretes, hogy a kecskeméti Katona József Szín­házat szoros szálak fűzik a zom­bori Népszínházhoz. Most folyik a zomt-ioi j színház bővítése, növe­lik. korszerűsítik n színpadot, fel- •jiítiák a technikai berendezést, központi fűtést. éij öltözőket épí­tenek. Ami szintén érdekes volt számunkra: a költségek felét a la­kosság hozzájárulásából fedezik. A városközpontban 160 ágyas új, szálloda épül a régi mellé, a tervek szerint már. a jövő esz­tendő végén fogadhatja a látoga­tókat. Az építés tehát igen gyors ütemű lesz. hiszen amint láthat­tuk. most tartanak a terület sza­nálásánál. Ez évben elkészül a 32 méteres medencével ’ rendelkező fedett uszoda, amelyben természetesen gyermekmedencét is építenek. Jó kapcsolatai vannak a Bajai Mezőgazdasági Kombinátnak a Zombori Mezőgazdasági Kombi­náttal. Ők is büszkén újságolták, hogy ezervagonos hűtőházat építenek, ahol zöldséget, gyümöl­csöt. húst tárolnak majd. A hűtő­házat még ez. éviién átadják. Mel­lette terményszárító is létesül. Ez évben kezdik el egy 400 ágyas úi kórház építését a régi kórház mellett. A lakásépítésben is igen szép eredményeket tud felmutatni a csaknem 50 ezres lé­lekszámú Zombor városa. Évente 450 lakás épül. KülönösOTi gyor­san fejlődik a „Szelencse” nevű új városrész, ahol tízemeletes, 64 lakásos házakat is építenek he­lyi tervezők tervei alapján. A la­kótelepen eddig két és fél ezer lakást adtak át és ezt a számot • Az új városrész modern lakóházai. • Bővítik a zombori Népszínházát. (Tóth Sándor felvételei) • A Beográd Áruház épülete. Növekszik a hazai sertésállomány Az Állattenyésztési Kutatóinté­zet felmérése szerint a hazai nagyüzemkben javulnak a hizla­lás; eredmények, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt az állomány száma és a takarmá­nyozás növekvő költsége indo­kolttá' tenné. A legjobb eredmé­nyeket a szakosított telepek érik el. ezekben az üzemekben 1974­b.cn az .illatok átlagos napi súly­gyarapodása még csak 451 gramm volt de tavaly már 476 gramm. Kedvezően alakul az egy kiló súlygyarapodáshoz szükséges ta­karmányfelhasználás. ami 3 évvel ezelőtti 3.99-ról 3,89 kilogrammra csökkent, tehát a szakosított te­lepeken egy-egy kilónyit 10 de­kával kevesebb takarmánytól híz­nak az állatok, Mindinkább kialakulnak a leg­jobb takai mán.vadagoló és -etető géptípusok, amelyek a korábbiak­nál pontosabban „figyelemeseb- bon" szolgálják ki az állatokat. Az Állat tenyésztési Kutató Inté­zet többféle technológiai megol­dást. ajánl a gazdaságoknak a ta­karmányozási költségek csökken­tésére, (MTI) KNEB-vizsgálat a közlekedésben A népi ellenőrzés az elmúlt években számos országos vizsgá­lattal segítette a közlekedési ága­zni munkáját. Idén ősszel ismét ilyen témában, a teherszállító gépjárművek és autóbuszok pót­alkatrész- és gumiabroncs-ellátá­sával kapcsolatban Végez felmé­rést. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Arra kíván választ •kapni, hogy a hazai ipar. a bél­és külkereskedelmi szervek mi­ként biztosítják a járművek ja­vításához szükséges pótalkatré­szeket, gumiabroncsokat, az. ellá­tásban jelentkező gondok miiven okokra vezethetők vissza. A vizs­gálat a tehergépkocsikat, dömpe­reket. vontatókat forgalmi rend­számmal ellátott traktorokat, autóbuszokat üzemben tartó ipa­ri. építőipari, közlekedési, méző- gazdasáei vállalatokra és szövet- kfzetekré az autó- és a mezősnz- . íI.t ági gépjavító szervezetekre, v- lomint a nötalkatrés/eket. gu­miabroncsokat gvártó és forgal­mazó bel- illetve külkereskedel­mi vállalatokra teried ki. az el­múlt esztendőre és 1977 első fél­evére vonatkozóan. (MTI) HAZAT BARANGOLAS Tudósok emlékei Az egyetemalapító Aki néhány évvel ezelőtt járt Debrecenben, az ugyancsak kap­kodja a fejét, ha ismét odatéved: akkora a változás. Mint másutt is, mindenütt persze. Ám ha tud­ja is ezt az ember, újra és újra elcsodálkozik a megváltozott ut­cák. terek, parkok láttán. Az egyetem előtti szökőkút-kompo- zíció például ugyan változatlan szépségében pompázik a fényár­ban, de Varga Imre kitűnő szob­ra új annak, aki most) jött el a városba ismét. A pódiumot vagy katedrát jel­képező betontalpazaton asztal, rajta csukott könyv, gyertyatar­tó. És széken ül, kényelmes test­tartásban, félig könyökölve, jobb kezét kinyújtva, szálfa-alakját kissé elengedje a tudós profesz- szor. Hegyes orr, ü$szeszorított száj, t kemény arcéi. Mint akilát valamit, amit más nem, amit csak ő. Keserűség, düh és hatá­rozott elszántság keveredik az arcon, a tekintetben. A puhaszá­rú csizma ráncai, a ruha redőnye valami különös légiességet köl­csönöznek az alaknak. Áz egész kompozíció gyönyörű összhangja, érthetősége, tisztasága megkapó. Lenyűgöz a harmóniája. Nagy tölgyfa alatt áll. A vas­tag fatörzs biztonságérzetet, a hatalmas lombozat, a lombsátor családias meleget, intimitást nyújt. Ugyanakkor az egésznek együtt időn és téren kívülisége is van; legalább is úgy tűnik. A szobor alkotója: Varga Irríre — megérdemli, hogy mégegyszer leírjuk a nevét. S akit u mű megjelenít: Hatvani Pál orvos- professzor, az egyetemalapító tu­dós. Aki Kiskunhalas tanítója volt Debrecentől északra, jó húsz kilométerre van Hajdúhadháza. A kisváros főutcáján, az egyik öreg házon márványtábla. Ez a vers olvasható rajta: ,.E házban lakott és halt meg dr. Földi János. Dal. tudomány, zene temploma volt ez az egyszerit hajlék. Régi lakója nem élsz: városod őrzi Neved! Földi! ha hamvaidat fedi lombos akác komor árnya, Jelzi lakásod e kő: érdemed őrzi Hazánk!" Ezek Könyves Tóth Kálmán egykori debreceni költő sorai. Ar­ra is figyelmeztet többek között, hogy őrizzük annak a férfiúnak az emlékét, aki oly sokat tett a magyar kultúra, a nyelv, a tudo­mány felvirágoztatásáért. Nos. ki is volt hát ő? 1755-ben született. Korán ár­vaságra jutott. Tanító lett. majd orvos és természettudós. És a poétika, a- nyelvtudomány meste­re is egyben. Kazinczy. Csokonai barátja. Ami minket közelebbről is érdekel, az. hogy — a mai ottani lokálpatrióták utólagos büszkesé­gére is — egy ideig Kiskunhalas vezető tanítója. Három évet tölt ebben a számára kedves. kun városban. Itt találkozik össze a nagyhírű barátjának. Kazinczy- nak a testvérével. Lászlóval. S innen vág neki • a fővárosnak, hogy az orvosi diplomát is meg­szerezze. Kármán József. Batsá­nyi János és más hírességek ba­rátja lesz ezentúl. Ö lesz az egyik nyelvújítónk is. Megnősül, majd csalódik. E keserű mondat —so­kan idézték azóta — tőle szár-, mazik: ..Meg ne házasodj, ha dől- gozni akarsz!" Magánosán, visszavonultan, a tudománynak él. S most ebben a házban yan ÉKÉI • A tudós emléktáblája. az ő életét, gazdag munkásságát bemutató múzeum. Hirdeti az ideérkező kíváncsi ezreknek, hogy milyen sokat alkothat egy erős akaratú ember. Csokonai is szép versben siratta el halálakor. Az- első szobában orvosi mű­szerek. eszközök, s természettu­dományi témájú művei. Meg ba­rátainak a- portréi. Fazekas Mi­hályé is, többek között. A má­sodikban ásványok, régészeti le­letek. Csontok, kőeszközök. A következő szobában madarak, ha­lak. bogarak, lepkék szép rend­ben. (Kevesen tudják róla. hogy ő irta az első magyar nyelvű rendszeres álaltant.) Varga Mihály BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Városrendezési tervek Moszkvában Moszkva sugaras elrendeződé- sű halmazváros. Egy központi mag fokozatos fejlődésével ala­kult ki. Ma több mint hétmillió lakossal — a világ hatodik leg­nagyobb városa. Területe: 875 négyzetkilométer. 3600 úttal, ut­cával. 357 híddal, 106- aluljáró­val és 14 tóval. A Moszkva folyó 80 kilométer hosszban halad át a városon. A központi mag kö­rül, települt sugárirányban a töb­bi kerület. A város zárt egység, melyet 109 kilométer hosszú, el­lipszis alakú autópálya övez. kö­rülötte hatalmas zöld védőgyűrű­vel. A távlati tervek meghagyják Moszkvának azt a szerepét, hogy a Szovjetunió irányítási székhe­lye, egyben tudományos, kulturá­lis, egészségügyi és művészeti központja, jelentős. iparral. A távlati tervek célja, hogy harmo­nikusan beépítsék „ a történelmi mag és a Moszkvát övező autó­pálya közötti gyűrűt az ipar, a • Moszkva egyik nagy sugárútja». a soksávos Lenin sugárút. kereskedelem, a kultúra, a sport stb. újabb létesítményeivel és korszerű lakótelepekkel. A kap­csolatot a központi maggal a su­garas úthálózat és a metró bizto- \ sítja. A Moszkvát körülvevő zöld peremterület a város ..tüdeje”, 3 egyben a moszkvaiak fő kirán­dulóhelye. Az állandóan növekvő zöldövezetek — pihenőhelyekkel és nagy üdülőparkokkal — az autópályától befelé, ékalakban haladnak a központ felé. Moszkva levegője öt—hatszor1 tisztább, mint a világ .sok más nagyvárosáé. Mintegy 30Ó, a le­vegőt szennyező üzemet telepítet­tek ki a fővárostól távolabbra. Hőerőművek tucatjait és kazán- berendezések százait állították át gázfűtésre. Korszerű gáz- és por­felfogó berendezések ezreit sze­relték fel. Hogyan tenyésztik a krokodilt? Kuba egyik fő valutaforrása a krokodiltenyésztés. Matanzrrs tar­tomány déli részén. Zapata Sv amps mocsárvidékén él a „co- coclrylus rhombifer". amely egy félelmetes falánk fajta. A rhom­bifer bőre sárgaszínű, fekete fol­tokkal. Ez a bőr gyönyörű és rendkívül értékes. A krokodil áll­kapcsában levő mirigyek által ki­választott folyadékot a parfüm­iparban használják fel. A kroko­dil több mint száz évig él és négy méter hosszúra is megnő, súlya meghaladhatja a 300 fontot. Pár­ái ideje februártól márciusig tart. tojásait pedig áprilistól jú­niusig rakja le. Az első tenyésztőtelepet 1959- ben hozták létre a Zapata Swamp Nemzeti Parkban. Itt jelenleg több mint 30 000 krokodil él és körülbelül 10 000 születik évente, A bébi-krokodilt 3 éves korig elkülönítve tartják. így óvják meg attól, hogy a „felnőttek” fel­falják. A nemzeti parkban megtalál­ható a „cocodrylus acutus” kro­kodilfajta is. Ez szintén négy méter hosszú, de kevésbé agresz- sziv, mint a rhombifer és a ..mis- turado",, amely a kettőnek a ke­veréke. A krokodil egy alkalommal óriási mennyiségű halat eszik és az emésztése egy hétig is eltart. A telepek munkásai látják el az állatokat halakkal. Nagyon ne­héz, sőt életveszélyes a munkája azoknak, akik a tenyésztéssel fog­lalkoznak: el kell fogni.ezeket a veszedelmes állatokat, meg kell eielni. el kell szállítani a tenyész- tötelepre, majd később össze kell gyűjteni a tojásokat. A legkisebb figyelmetlenség az ápoló halálát okozhatja! A Zapata-félszigeten — amely üdülőhely is — 30 krokodilvadász dolgozik. A vadászatot csoporto­san végzik: egy vadászcsoport négy férfiből és három kutyából áll. A krokodil elfogásához egy hosszú és erős farudat használ-, nak, amelynek egyik végéhez kö­telet kötnek. Ezzel húzzák ki a hüllőt a partra, ahol összekötözik az állkapcsát, a lábait és a far­kát. Az állatot ezután egy juta- zsákba helyezik. Mindezt rendkí­vül óvatosan kell végezni, mert a legkisebb harapás is végzetes le­het és a krokodil farkának egyet­len mozdulata is sérülést okoz­hat. A kubai krokodilvadászok: azonban vállalják a nehéz felada­tot, mert tudják, hogy munkájuk az ország gazdagságának egyik- forrása. (BUDAPRESS—PEENSA LATINA) Wilfredo Fernandez • Megkezdődik a küzdelem ember és állat között. • A hüllő a víz alá merül, hogy élelmet keressen. megállapítani, hogy hányán bujkálnak a víz alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents