Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

1977. szeptember 30. • PETŐFI NÉPE • 3

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Korom Mihály expozéja

Pe

dö

de

he

(t

Vi

H

Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvét, a magyar polgári jog első, egységes kódexét. E törvénynek azért is kiemelkedő jelentősége van szocialista jogrendszerünkben, mert a társadalmi viszonyok széles körét fogja át.

A polgári törvénykönyvet a megalkotása óta eltelt csaknem két évtized alatt több alkalommal módosítani kellett. A kisebb korszerűsítések a törvénynek csak egyes részletrendelkezéseit érintették — a szocialista Magyarország polgári törvénykönyve kiállta az idő próbáját.

Mi indokolja mégis, hogy javaslatot teszünk a törvény módosítására, illetőleg továbbfejlesztésére? A törvények tartalmát a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg. Így van ez nálunk is. A polgári törvénykönyv tükrözi a megalkotása idejének társadalmi, gazdasági valóságát. Az azóta eltelt csaknem két évtized alatt azoban alapvető változások mentek végbe hazánkban.

Nem szorul bővebb indokolásra, hogy a jognak, így a polgári törvénykönyvnek is tükröznie kell e változásokat. Sőt, olyan szabályozást is kell adnia, amely a folyamatosság és az előremutatás igényével fogalmazza meg mindannyiunk magatartásának normáit, és ezzel egyben elősegíti a további fejlődést.

Polgári törvénykönyvünk terjedelmes jogszabály: mintegy 700 paragrafusból áll. Az előterjesztés egységes szövegben tartalmazza a régi, bevált rendelkezéseket és a javasolt módosításokat. Ezzel mintegy összeötvözi a régit és az újat, kifejezve a jog állandóságának és folytonosságának dialektikus egységét, a jogrendszer organikus fejlődését.

Az 1959-ben megalkotott polgári törvénykönyvünk főként az állampolgárok vagyoni és személyi jogviszonyait szabályozta.

Ez a most javasolt szabályozás, egységesítésre törekedve, már beépíti a törvénybe a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó — eddig külön szabályozott — lényeges és időtálló polgári jogi rendelkezéseket. A társadalmi tulajdonnak az állami és szövetkezeti gazdálkodásban, a személyi tulajdonnak pedig az elosztás, a szükségletek kielégítése terén betöltött, egybekapcsolódó szerepe lehetővé, sok vonatkozásban pedig szükségessé is teszi az egységes szabályozást, a követelmények azonos meghatározását.

A törvényjavaslat olyan új rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az állampolgárok személyéhez fűződő jogok további fejlesztését és polgári jogi védelmét szolgálják. Állampolgári jogokon az egyéneket, a személyeket megillető emberi jogok összességét értjük, amelyeket az alkotmány és az egész jogrendszer biztosít. Ennek megfelelően beszélhetünk gazdasági, szociális és kulturális jogokról, az állampolgárok egyenjogúságáról és az állampolgári szabadságjogokról. Törvényeink nemcsak kinyilatkoztatják e jogokat, hanem tényleges érvényesülésük biztosítékait is tartalmazzák. Az alkotmány erre vonatkozó rendelkezéseinek teljes kibontása és részletes továbbfejlesztése szocialista jogrendszerünk egészének, így a polgári jognak is fontos feladata.

A törvényben biztosított jogok védelmét — fő szabályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bíróságaira bízza.

Az állampolgárok, az állami és gazdasági szervek, szövetkezetek úgyszólván naponta kerülnek egymással jogilag is szabályozott kapcsolatba — ezzel összefüggésben is tartalmaz új rendelkezéseket a javaslat. Megszigorítja az államigazgatási és egyes államhatalmi szervek felelősségét az állampolgárok ügyei intézésének körében. Ma, ha egy hatóság nevében eljáró ügyintéző törvénysértő intézkedésével vagy mulasztásával az érdekelt állampolgárnak anyagilag is kimutatható kárt okoz, a kártérítési felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha az eljáró felróható magatartását büntető, vagy fegyelmi eljárás során előzetesen megállapítják. E szabályozás fenntartása ma már nem indokolt. A javaslat ezért elhagyja a büntető, illetve fegyelmi eljárást, mint előfeltételt az esetleges kártérítés megállapításánál.

Polgári törvénykönyvünk eddig nem rendelkezett a nem va- gj'oni kár megtérítéséről. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy nemcsak vagyoni hátrány esetén kell megengedni a kártérítést. Elegendő, ha arra utalok, hogy például a megrongált ruháért jár kártérítés, ellenben ha a sérülés „csak” torzulást, vagy a munkaképességet nem érintő testi fogyatékosságot okoz, akkor nem, holott ez a körülmény minden vagyoni kárnál jobban megnehezítheti az érintett szeméiy további életét. A javaslat ezért az indokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, na a károkozás a károsultnak a társadalmi életbe való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti.

Az állampolgárok valós fogyasztói érdekének védelme állandó kötelességeink egyike, ez közvéleményünket állandóan foglalkoztatja. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a lakosságot jó minőségű árukkal lássa el, illetőleg a szolgáltatás színvonala emelkedjék. Egyes gazdálkodó szervezeteknél, különösen a szolgáltató vállalatoknál a tömeges szerződéskötés elkerülhetetlenné teszi az általános szerződési feltételeket tartalmazó blanketták használatát. E helyes módszer mellett azonban előfordulnak olyan rendellenességek is. amelyek egyes gazdálkodó szervezetek részéről nem egyszer egyoldalú előnyök szerzéséhez vezetnek. Az állampolgárok nehezen igazodnak el a sokszor bonyolultan megfogalmazott szerződési feltételek között, s így elfogadnak számukra hátrányos kikötéseket is. A javaslat az efféle helyzettel szemben nyújt megfelelő védelmet, amikor lehetővé teszi, hogy közérdekű kezdeményezésre a bíróság a sérelmes kikötés érvénytelenségét mindenkire kiterjedő hatállyal megállapítsa. Ilyenkor a gazdálkodó szervezet ezekkel a feltételekkel a jövőben nem szerződhet. A közérdekű kezdeményezésre való jogosultságot, a gazdasági bírság indítványozóinak jogkörébe kíváhjuk majd utalni (.szákszervezetek, tanácsok,

ügyészség stb.).

A javaslat új szerződésfajtaként vezeti be a közszolgáltatási szerződést.' E szerződés alapján kell például a víz-, gáz-, vil- lanyszolgáltatást végezni. Ez a rendelkezés régi vita végére tesz pontot. Reméljük, a javaslat végleg eloszlatja azt a tévhitet, hogy a szolgáltató gazdálkodó szervezetek közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek, azaz: hatóságok. A törvényjavaslat félreérthetetlenül kimondja a szerződés- kötők egyenrangúságát, így a közszolgáltatási szerződésben, a felek között nem lehet szó fölé- és alárendeltségről.

A jelenlegi szabályozás azt írja elő. hogy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének fontosabb jognyilatkozatához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges. Ez lényegében helyes rendelkezés. A gyámhatóság mai, széles körű engedélyezési jogköre azonban gyakran formális és szükségtelen terhet jelent, úgy az állampolgároknak, mint a gyámhatóságoknak. Jelenleg ugyanis minden 10 000 forintot meghaladó értékű szerződéshez, így egy értékesebb közfogyasztási cikk vásárlásához is előzetes jóváhagyást kell kérni. Ezen változtat a javaslat és — a gyakorlati tapasztalatokra , is figyelemmel — ott tartja fenn az előzetes engedélyezési jogot, ahol arra valóban szükség van.

A szomszédok, társbérlők egymásközti, sajnos szép számmal előforduló birtokháborítási vitáit elsősorban a tanácsok intézik, és csak végső esetben kerül az ügy a bírósághoz. Ez a megoldás bevált Gyakorlati tapasztalatok azonban pontosabb szabályozást és a formalitások csökkentését indokolják. Ma a tariáesi szerv nem köteles az ügyben érdemben dönteni és 15 nap után át- teheti az ügyet a bírósághoz. Ez felesleges aktatologatás, ami az ügyek elhúzódását eredményezi. A javaslat ezeket a felesleges kitérőket szünteti meg, amikor kötelezővé teszi, hogy a szakigazgatási szerv meghatározott időn belül érdemben döntse el az oda tartozó vitát.

Az öröklési jog korszerűsítését szolgáló új rendelkezések közül egy kérdést szeretnék kiemelni: az özvegyi haszonélvezetet.

Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. A javaslat lehetővé teszi, ho^y a haszonélvezetet — a lakás, és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével — megválthassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert á jog ehhez nem nyújthat segédkezet.

A polgári törvénykönyv szabályainak jelentős szerepe van gazdaságpolitikánk gyakorlati megvalósításában, a gazdaságirányításban, a termelés és a javak elosztásának megszervezésében.

A szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban. A szerződések ma Tpár nem formális eszközei a tervek végrehajtásának. hanem fontos szerepet töltenek be a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak kialakításában és fejlesztésében. Ezért szükségessé vált a szerződésekre vonatkozó szabályozás korszerűsítése. s általában az összhang megteremtése a jogi szabályozás és a gazdaságirányítás mai rendje között..

A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálkodás egész menetében is. A felek a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a szerződést érintő minden lényeges kérdésről egymást tájékoztatni kötelesek. Az együttműködési kötelezettség pedig különösen jelentős a szerződés teljesítési szakaszában. Nem szorul bővebb indoklásra, hogy mi ennek a gazdasági jelentősége. Gondoljunk csak arra. hogy egv-egy jelentősebb beruházás megvalósításában sokszor a vállalatok százainak összehangolt, tervszerű munkájára van szükség, amelyet a szerződési rendszernek Js hathatósan elő kell segítenie. Alacsonyabb- szintű jogszabályok eddig is lehetőséget adtak kapacitáslekötési és kapacitásfoglalási szerződés megkötésére. Ezek azonban a gyakorlatban nem mindenben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Hiába biztosították ugyanis szerződéssel a jövőbeni kapacitást jó előre, mert a realizáláskor gyakran előfordult, hogy partnereik megtagadták a konkrét szerződés megkötését, mivel az nem volt kikényszeríthető. E fogyatékosság kiküszöbölésére létrehozzuk az úgynevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú. tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gazdálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják.

Üj rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. Saját tapasztalataink és a szocialista országok tapasztalatai is mutatják, hogy a termelés korszerűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítése, egyszóval a gazdálkodás hatékonyságának növelése szempontjából nagy jelentősége van a különféle gazdasági társulásoknak akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és a szövetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azokat a rendelkezéseket, amelyek megállapítják a gazdasági társulások alaptípusait és lehetővé teszik, hogy társulásokat közös termelésre, vagy kooperációra, vagy gazdasági tevékenység összehangolására is létre lehet hozni.

Az elmúlt évtizedekben a személyi tulajdon gyarapodása népünk életszínvonala emelkedésének egyik kézzelfogható bizonyítéka. Nagyon sok „lakás, üdülő, telek van személyi tulajdonban, nem is szólva olyan vagyontárgyakról. mint az autó és más értékes közfogyasztási cikkek.

A személyi tulajdon megszerzésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jövedelem lesz. A jognak ügyelnie kell arra, hogy ez a tulajdoni forma .pe fejlődjön túl a személyes és családi szükségletek kielégítésén. Ezért alkottunk az elmúlt években olyan jogszabályokat, amelyek korlátokat emelnek a személyi tulajdonban tartható ingatlanok megszerzése elé. Tehát a személyi tulajdonhoz való jogot is csak a társadalmi rendeltetésének megfelelő módon védelmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat.

A polgári törvénykönyv az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vonatkozóan csak a legalapvetőbb rendelkezéseket állapítja meg. A további szabályo-j zás külön törvény feladata lesz, amelyet a kormány most készít elő és • később terjeszt majd az országgyűlés elé. Ugyanez vonatkozik a szövetkezetekre is azzal, hogy a közelmúltban megalkotott magas szintű jogszabályok és a mostani javaslatok között teljes az összhang.

A gazdálkodó szervezetek működési elvei közül mégis kiemelésre méltó, hogy a javaslat segíti a népgazdaság központi irányítása hatékonyságának növelését. Ezt elsősorban a szerződési rendszer már említett továbbfejlesztésével kívánja biztosítani. Tény, hogy/ a polgári jogi kapcsolatokban általában érvényesülő elv a szerződéskötési szabadság, Ezt az elvet azonban nein lehet abszolutizálni, mert az anarchiához vezetne. Ezért a javaslat megerősíti a szerződéskötési kötelezettséget is. Ez azt jelenti, hogy indokolt esetben jogszabály kötelezően előírhatja a polgári jogi szerződés megkötését, amelyet a gazdálkodó szervezet nem tagadhat meg. Ha mégis ezt teszi, a szerződést a bíróság hozza létre és annak tartalmát is megállapítja. Ennek a rendelkezésnek különösen a beruházások körében van nagy jelentősége, ahol nem lehet mindig csak a vállalatokra,, bízni, hogy kivel hajlandók szerződést kötni és kivel nem.

A központi irányítás- növelése körében még egy rendelkezésre szeretném a figyelmet felhívni. Előfordulnak olyan esetek, amikor állami vállalatok vagy szövetkezetek az őket megillető követeléseiket nem érvényesítik partnereikkel szemben. A gazdálkodó szervezeteknek ezt az „elnéző” magatartását a jog bizonyos esetekben, például költségvetési támogatásnál nem ismerheti el. Ilyen esetekre vonatkozólag a javaslat úgy rendelkezik, hogy a szerződésszegésen alapuló igényeket a gazdálkodó szervezetnek kötelező érvényesítenie. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a pénzkövetelésre vonatkozó igényt a kifizetéseket teljesítő pénzintézet az ál-- lam javára érvényesítheti.

A szocialista gazdálkodásban az irányító szerveknek nemcsak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig nemcsak kötelezettségeik vannak. A törvényjavaslat ezért megerősíti azt a ma is érvényes szabályt, hogy a gazdálkodó egységek a jogszabályokban meghatározott módon és /felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.

E vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően, a terveikkel összhangban álló feladataik ellátása érdekében szabadon használhatják fel.

A törvényjavaslat hatálybaléptetése időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni. Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése változik és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is.

Az előterjesztett javaslat a ma és a holnap igényeinek, követelményeinek megfelelően adja a jogi szabályozottságot és erősíti # a rendet társadalmi életünk számos területén. Ez a rend és sza- bályozotíság nélkülözhetetlen feltétele a fejlett szocialista társadalmunk sikeres építésének.

Kérem az országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el,

(MTI)

Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója

— Pártunk és kormányunk következetes politikája mindig alapvető fontosságúnak tartotta a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítését és szüntelen erősítését. Egyértelműen kifejeződik a szocialista törvényesség iránti igény alkotmányunknak abban az alaptételében, hogy minden állami, társadalmi és gazdasági szerv a maga területén, valamint minden állampolgár köteles betartani törvényeinket.

Az ügyészi tevékenység ismertetése során a szocialista törvényesség érvényesülésének problémáival foglalkozva először a büntetőjogról beszélt dr. Szíjártó Károly:

— Pártunk következetes politikája, az állami, társadalmi és gazdasági szervek munkája, a szocialista munkakollektívák határozott fellépése, a bűnüldöző és Igazságügyi szervek elvi alapokon nyugvó és a törvényes rendelkezéseknek megfelelő tevékenysége változatlanul biztosítja a szilárd közrendet és közbiztonságot.

A bűnözés szerkezetét illetően,

. mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy társadalmi rendünk szilárdságának bizonyságaként fokozatosan csökken az állam, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények száma. Ezek az összbűnözésen belül csupán 0.2 százalékot képviselnek. Az e körbe tartozó bűncselekmények döntő többsége szóbeli — alkoholos állapotban elkövetett — izgatás, amelynek a társadalomra veszélyessége kevésbé jelentős.

— Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a személyi tulajdon élleni bűncselekmények az összbűnözés több mint felét (57.1 százalékát) jelentik. Az okozott kár a társadalmi és személyi tulajdonban több mint egymillió forint naponta, nem beszélve arról a morális kárról, amelyet a társadalmi tudat torzításával okoznak e bűncselekmények elkövetői. A népgazdasági ágakat, tekintve — az elmúlt évben — a legnagyobb számú társadalmi tulajdont károsító bűncselekményt a kereskedelemben követték el, a legnagyobb károkat pedig a mezőgazdasági termelőszövetke ‘.etekben okozták.

— A vagyon elleni bűncselekmények után nagyságrendben a •közlekedési bűncselekmények következnek, ezeknek az összbűnö- zéseri belüli aránya 16 százalék. Magas az ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelentősebb bűncselekmény-csoportot —

11.4 százalékos arányban — az erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekmények alkotják. E kategóriában 1976. évben. 1975-hiiz képest 5,3 százalékos az emelkedés. A többségében kisebb ér-‘ tékek eltulajdonításával járó utcai rablások, valamint a garázdaságok magasabb száma jelenti a gondot. Az e csoportba tartozó más bűncselekményeknél viszont csökkenés következett be: így például a szándékos testi sértéseknél, a nemi erkölcs ellenieknél és a hivatalos személy elleni erőszakos bűncselekményeknél. A legsúlyosabb erőszakos cselekmények közül az emberölések száma mutat bizonyos állandóságot. 1976-bah 237 ember vesztette életét szándékos bűncselekmény következtében. Az emberölések 60 százaléka rendszerint a családi viszályok következménye, az elkövetés kísérő jellefnzője pedig a mértéktelen alkoholfogyasztás.

A bűnelkövetések körülményei kapcsán elmondta, hogy számos bűncselekmény-kategóriában jelentkezik még ma is az elkövetés okaként a bűnelkövetők tudati elmaradottsága, az ehhez kapcsolódó kultúrálatlanság, az iszákos, csavargó, munkakerülő életmód. Sok elkövetőnél ismerhető fel a harácsoló szemlélet, s aminek megnyilvánulásait helyenként elősegíti a társadalmi tulajdon fosztogatásával szemben tanúsított közömbösség, vagy a bűnelkövetés morális elítélésének hiánya. A- társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban a belső és a felettes. szervek ellenőrzésének hiányára derült fény nagyon sok esetben. Főként a viszonylag fiatal és így még kellő szervezettségi tapasztalatokkal nem rendelkező gazdasági formában, a szövetkezeti szektorban, ezen belül is a mezőgazdasági térmelőszö- vetkezeteknél.

— A társadalmi tulajdont károsító Vagyon elleni bűnözéshez hasonló veszélyességű bűncselekmény-kategória a népgazdaság rendjét sértő bűncselekmények csoportja, A vesztegetés, üzérkedés. árdrágítás társadalmi veszélyessége kiemelkedően nagy. hiszen kedvezőtlenül befolyásolja az áruellátást, az árszínvonalat és a munka szerinti elosztás elvét. Sajnálatos, hogy ennél a témánál megint a szövetkezeti szektorból hozhatók fel példák.

Különösen elterjedt az áru, vagy szolgáltatás útjába való szükségtelen közbeékelődés, amit a büntető jogszabály indokolatlan közbenső kereskedésnek nevez.

Kitért a beszámoló arra is, a fiatalkorú bűnelkövetők száma az utóbbi években csökkent. Az elkövetett bűncselekményeik tárgyi súlya azonban növekedett és az elkövetés módja sok esetben az erőszakos cselekményekre való törekvést tükrözte. A gyermek- korúak 80—90. a fiatalkorúak 60—70 százaléka vagyon elleni bűncselekményt követett el, ezen belül is rrVagas a betöréses lopások száma. Mindezekre azért is kell megkülönböztetett hangsúllyal rámutatni, mert a hivatalosan nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma évről évre fokozatosan növekszik, ami hosz-* szabb távon feltétlenül kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek- és fiatalkori, majd később a felnőtt- korúak bűnözésének várható alakulását.

A továbbiakban dr. Szíjártó Károly arról számolt be, hogy a bűnüldöző szervek eredményességgel harcolnak a bűnözés ellen.

Alapvető jogpolitikai elv, s a büntető eljárás céljainak megvalósulása szempontjából ’is kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a bűncselekményt elkövető kilétét minél előbb meg lehessen állapítani és vele szemben a büntető eljárást rövid idő alatt le lehessen folytatni. 1973 óta évről évre emelkedik azoknak a bűnügyeknek a száma, amelyekben a nyomozást 30 napon belül lefolytatták. 1976-ban a nyomozásoknak már több mint háromnegyed része ilyen volt.

Fontos feladatként említette a büntetőbírósági eljárásban való ügyészi közreműködés . javítását. — Alapelvnek tekintettük munkánk során — mondotta —, hogy a büntetlen előéletű, kifogástalan életvezetésű, csekélyebb tárgyi súlyú, szándékos vagy gondatlan módon elkövetett bűncselekmények tetteseivel szemben alkalmazott büntetésekben a nevelő jelleg domináljon.

A törvényeinkkel konokul szembehelyezkedő bűnelkövetőkkel szemben viszont helyesen alkalmazzák a szigorított őrizet új jogintézményét is. Változatlanul nagy gondot fordítottunk, arra, hogy a bűncselekménnyel okozott károk lehetőleg már a büntetőeljárás során megtérüljenek és maradéktalanul elvonásra kerüljön a bűncselekmény útján szerzett jogtalan haszon.

Az általános felügyeleti ügyészi tevékenység nagyon fontos feladataként említetté. egyrészt, hogy segítse a dolgozók munka- viszonnyal kapcsolatos jogainak érvényesülését, másrészt, hogy előmozdítsa a vállalatoknak a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvéseit, szorgalmazza, hogy a vállalatok és más gazdálkodó szervek a munkavédelmi szabályzatokat maradéktalanul betartsák és a dolgozókkal betartassák.

A legfőbb ügyészi beszámoló további témái voltak a polgári peres és peren kívüli eljárásban kifejtett ügyészi tevékenység, az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésére vonatkozó törvényerejű rendelet végrehajtása, gyakorlat az ügyészségek részéről történő keresetindítás, egyéb eljárás kezdeményezése, illetőleg perbeli fellépés, a jogerős határozatokban észlelt törvénysértések orvoslása törvényességi óvással.

Dr. Szíjártó Károly ezután említést tett arról, hogy a katonai ügyészi szervek az elmúlt években is magas színvonalon, a törvényeknek és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek maradéktalan érvényesítésével — a fegyveres szervek parancsnoki és politikai szerveivel együttműködve — látták el felelősségteljes feladataikat, tevékenységük tovább javult.

Utalt arra, hogy a törvényesség további erősítése érdekében minden szervnek és valamennyi állampolgárnak határozott feladatai vannak. Sajátos feladatok terhelik természetesen az ügyészséget is. A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti munkánkban mindig megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az eljárásjogi garanciák érvényesülésének, a büntető eljárásban részt vevő személyek, így a gyanúsítottak jogai biztosításának is. E körben különösen a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések törvényességét vizsgáljuk.

— A jogalkotásban való törvényességi közreműködésünkkel elő kívánjuk segíteni a központi irányítás hatékonyságát, a szocialista demokrácia jogintézményeinek erősítését. A törvényességi felügyeletben való közreműködésünkkel, valamint az ügyészi jog- propaganda munkával is segíteni kívánjuk a felügyeletet, irányítást és ellenőrzést végző szervek» ben a töiVényességért való felelősség növelését. A társadalmi érdekek szem előtt tartásával lépünk fel a gazdálkodó szervek, tisztességtelen nyereségre törekvésével, a gazdasági fölénnyel való visszaéléssel szemben is, és törekszünk megakadályozni a munka nélküli jövedelemszerzést.

Befejezésül arról szólt, hogy az ügyészi létszámhiány a felére csökkent, kedvező az ügyészek kormegoszlása, párttagsága, szervezettebbé és igényesebbé vált a politikai és szakmai továbbképzés.

Ahhoz azonban, hogy az eredmények még jobbak legyenek, lényeges, hogy minden szerv és mindenki a maga területén tegye meg azokat a lépéseket, és intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítására és általában mindenféle törvénysértés megelőzésére irányuló társadalmi méretű törekvések folyamatában ma szükségesek — mondta végül dr. Szíjártó Károly, (MTI)