Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

1977. szeptember 27. kedd • PETŐFI NÉPE • S Öregek a színpadon Az országos mozgalommá növe­kedett „Röpülj páva” vetélkedő­sorozat idején százezrek ültek el- fogódott szeretettel és nagy-nagy izgalommal, kíváncsisággal a ké­pernyők előtt. A rádióban újra és újra elhangzó népdalműsorok iránt is növekvőben van még napjaink­ban is az érdeklődés az emberek­ben. S mindezek mellett — ha mégoly sikeresnek is számítanak — talán még inkább vonzó a kö­zönség számára minden olyan al­kalom, amikor a népi művészet, a folklór szép darabjai, műsorszá­mai a színpadokon leperegnek* il­letve elhangzanak. Vagyis amikor egy-egy nép, táj, falu vagy város szép hagyományainak őrzői „élő­ben” terjesztik maradandó érté­keinket: népzenénket és néptán­cainkat, az egykori dalokat, nótá­kat, népi énekeket. □ □ D Mindenkor élményt adó az is, ha a legfiatalabbak — sokszor már a három-négy évesek is —, meg az úttörők, a KISZ-fiatalok, a tizen- és huszonévesek hallatják szavu­kat a színpadon. Ám mégis: azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy a legnagyobb öröm az egé­szen időseket látni, amint táncra perdülnek, énekre nyílik az aj­kuk. Aligha lehet elképzelni, hogy bárkit is hidegen hagyna az ilyen látvány. Annál is inkább, mi­vel a parasztemberekről azt hal­lottuk, azt olvastuk régen, hogy zavarukban a kalapjukat a földre teszik a hivatalos 'helyeken, s ügyetlenül csetlenek-botlanak az idegenek előtt, nem mernek vagy nem akarnak megnyílni, kitárul­kozni stb. Nos, amikor ma az öre­geket a színpadon „kinyílni" lát­juk, ebben nem -csupán a meg­változott világ tényei jutnak ki­fejezésre — az is persze —, ha­nem inkább arról van szó, hogy táncaik, dalaik őrzése és közkincs- csé tétele, megismeretése közben feledik minden régi bajukat és sé­relmüket, meg a mai gondjaikat is. hogy csak az érzelmektől átfű­tött sajátos művészetüknek élje­nek olyankor. Aki látta már a hetven-nyolc- van éves parasztasszonyt és pa­rasztembert nótás kedvében tánc­ra perdülni, aki tapsolt már a fej­kendős nénik sikeres szereplésé­nek, s aki részese volt egy-egy ci- tera- vagy tamburazenekar hangulatos játéka következtében kialakult közösségi tetszésnyiL vánításnak, annak különöseb­ben nem kell magyarázni a fentieket. S azoknak sem, akik lát­ták már mondjuk a hercegszán­tói idős sokác embereket a sze­replések és próbák szünetében az öltözőben, rózsás kedvüket, kitörő nevetésüket, baráti összeölelkezé- süket. Az ilyenek láttán megtelik az ember szíve örömmel: hogy lám, az egyszerű emberek moz­dulataiban, beszédében, viselke­désében mennyi nagyszerű báj, mennyi igazi kedvesség és ember­ség van. Ugyanezt tapasztalja az ember ha elmegy például az öreg­csertői hatvan-hetven éves éne­kesek, táncosok közé. Ilyenkor, ha valamelyik család konyhájában vagy udvarán, a fa alatt egybe­gyűlnek azok, akiket a tánc, a dal, a muzsikálás köt össze, akkor nem nehéz észrevenni mindazt, amit fentebb elmondtunk róluk. n □ □ öregek a színpadon: van ebben valami letagadhatatlanul szép, és rendkívüli érték. Van ebben a kö­zösségi élet életrevalósága mellett még valami más is: áz, hogy bi­zonyítéka a hagyományok tovább élésének és a mában való életre­valóságának. Meg egyben annak is, hogy hazánk mai társadalmi vi­szonyai között származásra, nyelv­re és itemre való tekintet nélkül bárkinek joga van sajátos élmény­anyagát. egyéni hagyományát, leg­belsőbb érzésvilágát nemcsak őriz­ni, de mások előtt ismertté tenni, s mindézz^l másokat gazdagíta­ni. A színpadra lépő idős embe­rek dalai, táncai így válnak egyre inkább közművelődésünk egészé­nek értékes forrásaivá és gazda­gító elemeivé. V. M. FILM JEGYZET Égő pajták Nemzetközi szereplőgardával rendezte ezt a francia és olasz vállalkozók összefogásával ké szült filmet Jean Chapot, aki egyébként a forgatókönyv írásá­ban is résztvett. A film lényegé­ben a detektív történet kategó­riájába tartozna, ha nem emelné értékét az a körülmény, hogy ez esetben nem egy csodálatos lo­gikával rendelkező szuper-detek- tiv, hanem egy fiatal vizsgáló­bíró nyomoz egy kibogozhatat- lannak tűnő és bűnügynek látszó szerencsétlenség ügyében. Az áldozat egy fiatal nő. amint a későbbiekben kiderül, egy se- bészprofesszor felesége. Svájc felé igyekeztében esik áldozatul, de a hulla azonosítása után a vizsgálódás egyre nehezebbé vá­lik, mert a közelben levő tanya lakói fedezték fel az esetet és lábnyomaik teljesen eltüntettek minden lehetséges nyomot. Akár a kinyomozhatatlan esetek aktái közé lehetne tenni , a jelentést, ha a vizsgálóbíró nem élezne megmagyarázhatatlan gyanút a tanya lakóival kapcsolatban. Az Égő pajták elnevezésű csa­ládi „farmon" egy különös famí­lia él. (Ennek a farmnak a ne­vét választotta egyébként a filmcímnek a forgatókönyvíró.) A vizsgálóbíró nyomozása során elsősorban arra kíváncsi, nem tórtént-e rablás, hiszen a jómó­dú asszony minden valószínűség szerint jelentős készpénzt vihe­tett magával. És itt lép be a tör­ténetbe a köztiszteletben álló család feje. Rose asszony. Ö az. aki makacs következetességgel összetartja a különböző vérmér­sékletű és mindenféle zavaros ügyekkel küszködő család tagjait. A rendező és a forgatókönyvíró jóvoltából nem szűnő érdeklő­déssel figyeli a közönség a vizs­gálóbíró nyomozását és a család tagjainak egyre gyanúsabbá váló viselkedését. Korábbi kapcsola­taikra is fény derül és különö­sen két fiatal. Rose fiatalabbik fia Paul és felesége, Monique kerül olyan helyzetbe, hogy a gyanú rájuk terelődik. A törté­net a krimik szokásos útvonalán bonyolódik és lényegében véve úgy oldódik meg, ahogyan a ke­véssé igényes bűnügyi írók szok­ták befejezni regényüket: az elő­térben álló szereplők háta mö­gött ismeretlenek, korábban nem szerepeltetett személyek a való­di tettesek. A szokványos történetet azon­ban elsősorban Simonde Signorét intellektuális biztonsággal, nagy­szerű beleérzéssel megkonstruált alakítása kapcsán válik majd­nem irodalmi értékűvé, de min­denesetre igazi élménnyé. Az ál­• A női főszereplő: Simone Sig­norét. tala megformált, erőslelkű, ha­tározott asszony pontosan az ő alkatára szabott figura. Egysze­rű, pózmentes játéka az asszony­ban dúló belső feszültség szinte megmagyarázhatatlan eszközök­kel való érzékeltetése rendkívüli élményt nyújt. És az is jellegze­tes. hogy a lényegében szokvá­nyos elemekből összeszőtt forga­tókönyv lehetőségeit maximáli­san kihasználva egyéníti ezt az alakot. Signorét többször is ját­szott ehhez hasonló szerepet, de nem lehet visszaemlékezni rá, hogy bármikor is ismételte vol­na önmagát. Itt is színészi esz­köztárának egészen új vonásait tudja felvonultatni anélkül, hogy erőltetetté válna, anélkül, hogy kilépne szerepének öpmaga szab­ta keretei közül. A másik oszlopa és értékmérő­je a filmnek Alain Delon rokon­szenves alakítása. Az általa meg­formált vizsgálóbíró fiatal kora ellenére is jól ismeri az emberi / természetet, éppen ezért, ha a törvény szigorát mindvégig kép­viselni is tudja, a humánus ma­gatartás színeivel gazdagítja ér­zelmileg ezt a különben eléggé sematikus figurát. Illetve alakí­tásával el tudja feledtetni ennek a szerepnek papíros ízű vonásait. A filmben szerepe van a színek­nek. Az operatőr igen szépen te­remt egységet a szereplők érzék­letes fotografálása és a jellegze­tes környezetrajz ábrázolása kö­zött. A film viszonylag rövid ideig szerepel a kecskeméti mozi mű­során. Pedig a bűnügyi történe­tek jól ismert fordulatai mellett egy ^érdekes család felbomlásá­nak lélektani drámáját is képes felvázolni ez a közös francia— olasz alkotás, éppen a kitűnően megválasztott- főszereplőkre ala­pozva. Cs. L. Készülnek a kukoricabetakarításra Ésszerű tervszerűség ötszáz hektáron vetettek ta­vasszal kukoricát a kunfehértói Előre Tsz-ben. Az idei a máso­dik esztendő, hogy a Bajai Ku­koricatermesztési Rendszerhez csatlakozva termelik a takar­mánynövényt. A vetésterületet is 20 százalékkal növelték az elmúlt évhez képest. A takarmányból évről évre többre van szüksége a szövetkezetnek, Az 1973-ban megkezdett baromfiprogramot az idén befejezték. A beruházásokra mintegy kétmillió forintot köl­töttek. Nyár óta már a tíz ba­romfitartó épület mindegyikében 23 ezer szárnyast nevelnek, s ter­veik szerint évente, csaknem 23 ezer mázsa húst értékesítenek. Az állatállomány takarmányát megtermeli a szövetkezet, ponto­sabban a terményekért baromfi­tápot vásárol a gabonaipartól. A gyorsabb és jobb minőség­ben történő idei betakarítás ér­dekében a szövetkezetben augusz­tus végén szárító építésébe kezd­tek. Az építési és szerelési mun­kát a tsz brigádjai végzik, azok, akik korábban a baromfinevelő­ket is gondosan, határidőre elkér szítették. Sirokkó szárítót vásá­roltak, amellyel tíz óra alatt Elkészült a jövő évi program Vasárnap, a BNV utolsó napján, már a kapunyitás előtt sokezren várakoztak a pénztáraknál, s a parkolókban is szép számmal le­hetett látni Vidékről és a szomszé­dos országokból érkezett autóbu­szokat. A vásár szervezői és a kiállítók gazdag programmal készültek fel a látogatók utolsó rohamára. Az új íűszerezésű felvágottakból kós­tolókat rendeztek, a ruhaipari vállalatok szinte óránként divat- bemutatókat tartottak. Csúcsfor­galom volt a D-pavilonban látható nemzetközi játékkiállításon is. A vásár mintegy 30 vendéglátó­helyén és a szabad téren elhe­lyezett elárusító pultoknál nem volt hiány az élelmiszeripar új­donságaiból. A vásár utolsó napján Földes László, a HUNGEXPO vezérigaz­gatója összegezte a 10 nap'tapasz- talatfiit. Elmondta, hogy a mostani BNV is igazolta a várakozásokat: nőtt a kiállítók, az érdeklődő üz­letemberek és a látogatók száma. Kiállító még soha nem volt ennyi a BNV-n. mint ezúttal: 30 ország­ból és Hongkongból több mint ezer cég hozta el Budapestre fo­# Jó ütemben halad a kunfehér­tói Előre Termelőszövetkezetben a szárító építése, amelyet október első napjaiban adnak át. 700—1000 mázsa termény nedves­ségtartalmát tudják csökkenteni. Várhatóan 22—27 százalék víz­tartalommal takarítják be a ku­koricát A tároláshoz szükséges 13—14 százalék víztartalom el­érése a cél. A termés nagyrészét saját magtárukban helyezik el. A Sirokkó szárító mellett elő- és utótisztítót üzemeltetnek. Már megépítették az egyszerre tíz va­gon nyerskukoricát befogadó ga­ratot, ahonnan folyamatosan a berendezésekbe juttatják a kuko­ricát. A beruházásra összesen négy és fél millió forintot költ a gazdaság. A jó időt kihasználva nagy lendülettel folyik az épít­kezés, ugyanis a jövő hét végén, amikoris megkezdődik a betaka­rítás, üzembe akarják helyezni a szárítót. Terveik szerint az idén 25—26 ezer mázsa .szárazkukorica lesz a szövetkezet termése. Jövőr re a berendezést a kalászos ga­bonák nedvességtartalmának csökkentésére is használják majd. gyasztási cikk újdonságait,. Ismé­telten bebizonyosodott, hogy a sza­kosítással a vásár szervezők he­gyes úton járnak,, á Szakosítás ko­rántsem fejeződött be, áz. egyes témacsoportok további bontása ál­landóan napirenden van. Az idei őszi BNV slágere az IN- TERPLAYEXPO '77 nemzetközi játékkiállítás volt, amely méltó előkészítése annak a nagyszabású eseménysorozatnak, amelyet az ENSZ 1979-re, a gyerekek évére hirdetett meg. Na^1 sikere volt az ezúttal is rendkívül gazdag anyaggal bemu­tatkozó szovjet kiállítóknak. Ma­guk a szervezők is megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdonítottak a szovjet kiállításnak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója jegyében rendeztek meg. Készen van már a jövő évi BNV- program is. Eszerint 1978. május 17. és 25. között kerül megrende­zésre a tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására, szeptember 22. és október 1. között pedig az őszi BNV és vele egyidőben a HO- VENTA kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás. (MTI) • Miként az élet bármely te­rületén, a pártmunkában is el­engedhetetlen az előrélátás. Ezért nagy fontossága van annak, hogy a pártszervezetek mindennapos tevékenysége átgondolt és terv­szerű legyen, örvendetes, hogy ez a felismerés egyre erőteljesebben érvényesül is a pártszervezetek túlnyomó többségénél, s mind­jobban áthatja törekvéseiket, fáradozásaikat. Talán egy kissé afféle „kötele­ző tiSzteletadás”-nak tűnhet ez az utóbbi mondat, de hadd tá­masszam alá egy „elfogulatlan” szemlélő véleményével. Egyik testvérpártunk felelős pártmun­kásának szavaira utalhatok, aki több itthoni pártszervezetünk munkájával ismerkedve a legel­ső helyen elismerően említette a tevékenységünkben általa tapasz­talt előrelátást. Megragadta, hogy e pártszervezetek vezetői nem­csak jelenlegi tennivalóikat isme­rik, de jó előre átgondolják, mi­lyen feladatok várnak rájuk a közelebbi-távolabbi jövőben. • A munkának ez a vonása természetesen nem egyszerűen a pártszervezetek vezetőinek sze­mélye s érdemeiből következik, hanem — mondhatni — az ob­jektív körülmények ezt valóság- val ki is kényszerítik. Azok a fel­adatok ugyanis, amelyek ma a pártszervezetekre hárulnak, álta­lában nem oldhatók meg terve­zés, előrelátás nélkül. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésével, a gazdasági szerkezet korszerűsí­tésével például tervezés híján éppúgy nem lehet érdemben fog­lalkozni, mint ahogy a propa­gandamunka, vagy a közművelő­dés színvonala sem fejleszthető, ha nem rendelkezünk ehhez meg­felelő helyi programmal. A hosz- szú távú teendők eleve megkö­vetelik a tervszerűséget, s mivel a pártmunkáhan növekedett ezek súlya, részaránya, így az előrelá­tásnak, a tervezésnek is fokozó­dott a szerepe. • Sokféle területen érezhető a pártmunkában ez a folyamat. Említést érdemel például a ká­dermunka tervszerűségének erő­södése. Ma már mind több he­lyen tapasztalható, hogy céltu­datosan foglalkoznak az arra al­kalmasnak ítélt személyek veze­tővé nevelésével, az ehhez szük­séges tulajdonságok erősítésével, a képzési feltételek biztosításá-" val. így egy-egy hely megürese- dése nem vált ki kapkodást, ta­nácstalanságot. az utánpótlás a fizikai dolgozók, a nők és a fia­talok soraiból statisztikai kérdés helyett természetes folyamatként mutatkozik. De hasonló tenden­cia érződik általában a politi­kai képzés, a pártoktatás szerve­zésénél is, amely szinte min­denütt több évre szóló tervek alapján történik. S igen erősen Otven évvel ezelőtt jelent meg a 100 százalék című kommunista irodalmi-politikai folyóirat. Az évforduló alkalmából az MSZMP KE Párttörténeti Intézete, az MTA Irodalomtudományi Inté­zete és a Petőfi Irodalmi Mú­zeum hétfőn tudományos emlék­ülést rendezett a Párttörténeti Intézetben. Vitaindítót tartott Illés László irodalomtörténész. fokozódik a tagfelvételi munka, a párttaggá nevelés céltudatossága is, mind az egyes személyek fel­készítésében, mindpedig a párt összetételének tudatos alakításá­ban. E kedvező és örvendetes folya­matnak azonban — s erről sem hallgathatunk —, vannak bizo­nyos árnyoldalai. Mi tagadás, he­lyenként a tervezés bürokratikus és formális vonásokat is ölt, s ezzel a munka előmozdítója he­lyett annak fékjévé válik. A pa­pír bűvölete ismert honi betegsé­günk, s még nem találták fel azt az orvosságot, mely egyszer s mindenkorra immunissá tenne bennünket vele szemben, megóv­na tőle. Néhol ismét erőt és időt von el az érdemi munkától olyas­féle munkatervek „gyártása”, amelyek csupán az íróasztal fiók­jának: készülnek, valóságos orien­tációt nem nyújtanak. Újra terv­be foglalják olykor azt, amit egy másik terv már tartalmaz: avagy a pártszervezet saját programja­ként megismétli, amit a gazda­sági vezetés a cselekvés irányvo­nalaként egyszer már megfogal­mazott. Készülnek a tervek, ame­lyek végrehajtását lehetetlenség valóságosan megszervezni és el­lenőrizni, mert csupán ködös ál­talánosságokat és formálisan min­denkire, valójában senkire sem kötelező jókívánságokat, óhajo­kat tartalmaznak. # Van azután a terveknek egy olyan fajtája is, amely éppenhogy nem általános, hanem nagyon is konkrét, precíz, részletes, de ép­pen ebből a sajátosságból eredő­en nehezíti az adott területen a munkát. Készültek például az utóbbi időben*nem egy helyen olyan, úgynevezett pártépítési tervek, amelyek szinte mérnöki pontossággal vázolták fel, kiket kívánnak felvenni az. -elkövetke­ző esztendőkben. Egy-egy ilyen terv láttán az emberben már-már olyan kép ötlött fel, hogy ha va­lamelyik dolgozó a pártszervezet­hez fordulva felvételét kérné, a párttitkár a tervbe belelapozva azt mondaná: „igen. 1981 első félévében még van egy szabad helyünk, ide előjegyzem”. Ez per- * sze karikírozott túlzás, de né­mely ilyen terv ténylegesen alig hagyott lehetőséget az élet való­ságához történő rugalmas igazo­dásra. • Márpedig a tervszerűség ak­kor — és csak akkor .— éssze­rű. ha párosul a rugalmassággal. Az élet nem igazodik teljesen a legjobban átgondolt tervekhez sem, a valóság mindig vet fel olyan kérdéseket, amelyekre nem lehetett korábban gondolni. Aki igazán előrelátó, ezt is számítás­ba veszi. Az ilyenfajta ésszerű és rugalmas tervszerűség az, ami célhoz vezet. Gy. L. at I .’..ü-m.v.'c mányi Intézet főmunkatársa, majd történészek, irodalmárok méltatták a 100 szá­zalék című folyóirat szerepét a marxista—leninista gondolat ter­jesztésében, a szocialista iroda- lom és művészet népszerűsítésé­ben. Felszólalt Tamás Aladár író, a folyóirat egykori szerkesztője is. (MTI) Tovább szakosodik a BNV Emlékezés a 100 százalékra Nőtt a vám- és a devizabüntettek száma Az utasforgalom ellenőrzésének tapasztalatai Az idegenforgalmi lőidény vé­gén arra kértük a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancsnokát, hogy tájékoztassa olvasóinkat a megye két — a kelebiai vasúti és a hercegszántói közúti — vámhi­vatalának munkájáról. Elöljáró­jában szeretnénk elmondani, hogy ebben az évben, pontosabban augusztus 31-ig az utasforgalom a múlt évihez viszonyítva mint­egy 70 százalékkal emejkedett. Amíg Hercegszántón az elmúlt év első nyolc' hónapjában 72 ezer utas lépett be, s 85 ezer hagyta el az országot, addig ebben az év­ben 128 ezren érkeztek, s 138 ez­ren léptek ki az országhatáron. Kelebián ennél valamivel. kisebb mértékben nőtt az utasforgalom. Tavaly 255 ezren, az idén 278 ez­ren utaztak be országunkba. A múlt évben 235 ezren, az idén 258 ezren távoztak külföldre. Az utasforgalommal szinte pár­huzamosan növekedett a vám- és devizabűntettek, illetve szabály- sértések száma is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a pénz­ügyőrük, s velük közösen a határ­őrök jó felderítő munkája sem. Érdemes részletezni azokat az ese­teket, amelyek a két vámhivatal­nál történtek. A hercegszántól vámhivatalnál ebben az évben, két vámbűntettet derítettek fel, amely összesed 66 ezer forint ér­téket képviselt. A devizabűntet­tek száma 18 volt, amelynek érté­ke meghaladta a 104 ezer forintot. Érdekes módon, a deviza-szabály- sért ‘sek elkövetésében tapasztal­hat) jelentős növekedés. Tavaly 155, ebben az évben pedig már 220 deviza-szabálysértés történt, s az utóbbi összegszerűségében meghaladta a 416 ezer forintot. Miből származnak ezek a sza­bálysértések? Főként hazai fize­tőeszköz, forint tiltott kiviteléből. Jő néhány utasnál marad „vélet­lenül” különböző rejtekhelyeken egy-két ötszázforintos. Ez önma­gában szabálysértés, amely a fi­zetőeszköz elkobzását és az elkö­vető megbüntetését vonja maga után. I A kelebiai vámhivatalnál ha­sonló az arány, ám ott a vám­szabálysértések növekedtek, míg a deviza-szabálysértések valame­lyest csökkenést mutatnak. Ta_ valy 134-en követtek el vámsza­bálysértést, amely megközelítette a 850 ezer forint összeget. Az idén 192 vámszabálysértőt értek tetten, az áru értéke pedig meghaladta az egymillió 320 ezer forintot. Sajnálatos módon, a vámbűntettek száma majdnem megduplázódott, összegszerűségé­ben azonban háromszorosára nőtt. Amíg tavaly 364 ezer forint ösz- szegű vámárut foglaltak le, ez év első nyolc hónapjában a vámáru értéke 830 ezer forint. Emelke­dést tapasztaltak a devizabűntet­tek vonatkozásában is. A tavalyi 48 esettel szemben az idén 131 devizabűntett történt. A két vámhivatal összességében több mint 800 ezer utast ellenőr­zött, 842 vám- és devizabűntettet, illetve szabálysértést derített fel, amelynek összege meghaladja a 3 millió 800 ezer forintot. Gyakor­latilag az esetek száma egyhar- madával. a veszélyeztetett össze­gek pedig egynegyedével növe­kedtek. Az áru — főleg a hiánycikk — behozatala Is dívik még, különö­sen viszonteladás céljából. Isme­retlen elkövetők három esetben például 113 márkás farmernadrá­got rejtettek el a nemzetközi gyorsvonaton. A nadrágok 94 400 forintot értek. Minies Drágán ju­goszláv állampolgár 25 farmer- nadrággal akart üzletelni, ám a 20 ezer forint értékű árut lefog­lalták. Papp Sándorné 22 700, Vincze Józsefné 19 300 forint érté­kű árut próbált itthon értékesí­teni. Egy nemrégiben történt, s ed­dig még nem tapasztalt csempé­szésről is szót kell ejtenünk. Ke­lebián a nemzetközi gyorsvo,- naton történt vámellenőrzés során Mohamad Mesar Ashar és társa, pakisztáni állampolgárok egy sporttáskába bevaerva, originált csomagolású bádog teásdobozban 489 gramm hasist, s 140 gramm ópiumot kíséreltek behozni Ma­gyarországra. A kábítószercsem­pészeket leleplezésük után a ha­tóságok előzetes letartóztatásba helyezték Mindkét vámhivatalnál hatékonyan segítenek a pénzügy­őrök a határőrizeti szerveknek. A vámvizsgálat során előkerült ok­mányok és gyanú alapján több magyar állampolgár disszidálás! szándékát derítették fel. A hozzánk látogatási, turiszti­kai, vagy átutazási céllal érkező utasok, a határra érkezve jó be­nyomásokat szerezhetnek, udva­rias. előzékeny hatóságokkal ta­lálkoznak. Azok azonban, akik az utazást haszonszerzésre, il­letéktelen jövedelem biztosításá­ra használják, nem érdemel­nek kíméletet, az őket megillető elbánásban részesülnek. Ugyanígy járnak azok is, akik az országból próbálnak akár devizát, akár va­lamilyen árucikket illegálisan ki­vinni. Pénzügyőreink jó munká­ját, tettrekészségét bizonyítja^ hogy ez egyre kevesebb embernek sikerül. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents