Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-27 / 227. szám
4 ® PETŐFI NEPE 9 1977. szeptember 27. kedd SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az erdőgazdálkodás gépesítése Több mint negyedszázada Magyarország és a Szovjetunió között együttműködési megállapodás jött létre, amely egyebek között kiterjed az erdőgazdálkodásra is. A munkában az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet Duna—Tisza közi kísérleti állomásának munkatársai is részt vesznek. Hogy mindez milyen előnyöket jelent hazánk erdészetében, erre Walter Ferenc, az állomás igazgatóhelyettese, egyúttal tudományos főmunkatársa, a KGST koordinációs központ tudományos műszaki tanácsának tagja adja meg a választ. Cél: a géprendszerek kialakítása — A szerződés meghatározó szerepet játszott erdőgazdálkodásunk gépesítésében. A Szovjetunióból behozott facsemete-ültető gépek jelentették az első lépést. Amikor az 50-es évek kp- zepetáján megjelentek a nehéz lánctalpas traktorok a mélyforgató ekék, majd később a motorfűrészek, a tuskókiemelők szinte forradalmasították az erdőtelepítést és a fakitermelést. A Szovjetunióból importált gépekkel együtt természetesen átvettük az új eszközök és a munkaszervezés kutatási tapasztalatait is. Ezek nemcsak a termelést szolgálták jól. hanem elősegítették a hazai tudományos kutatás, valamint a műszaki fejlesztés megalapozását is. Enélkül nem lehetett volna ilyen gyorsan eredményeket elérni, de az együttműködés a korszerű módszerek, az intenzív hazai kutatások ellenére még ma is bőven van tennivaló. — Az 1960—1970-es évek közötti időszak tartalmilag is elkülönül az előzőktől. Ekkor mór meghatározó szerepet kaptak az együttműködés szervezeti formái. A KGST erdészeti munka- csoportjának segítségével a kísérleti állomásunk is bekapcsolódott a munkába. A tevékenység egyrészt az erdőgazdaság technikai követelményeinek kidolgozására. egyeztetésére, a géprendszerek összeállítására, másrészt az időközben kialakított eszközök minősítésére, vizsgálatára irányultak, örvendetes, hogy főleg erdőművelési gépekből hazánk is több típust állított elő. A legismertebbek a su- hángkitermelő, erdészeti gödörfúró, az egy- és kétsoros csemeteültető, gyökérfésű stb. Így a KGST-országokból beszerzett gépekkel kialakult a mályforga- tásos erdősítés teljes gépsora. Korszerűsödött, bővült az erdő- gazdasági géppark a szovjet gyártmányú lánctalpasok újabb típusaival, valamint az MTZ- traktorokkal. A faanyag-szállításban jól alkalmazhatók a ZIL tehergépkocsik. újabban MAZ-tí- pusú tehergépkocsik, az anyag- mozgatásban GAZ-targoncák stb. — Hátrányként jelentkezik, hogy főleg az erdőművelésben használt géptípusok elsősorban mezőgazdasági munkára készültek, és viszonylag kevés . a speciális erdészeti gép. Ezért a jelen és az elkövetkező időszak feladata a speciális erdőművelési eszközök, illetve többcélú gépcsoportok kialakítása. A követelmények egyre nőnek Ezek szerint egy sor megoldatlan kérdésre kell még válaszolniuk a kutatóknak az elkövetkező időszakban. Megtalálni a legkedvezőbb és leggazdaságosabb módszereket, hogy a fejlődéssel lépést tarthasson a magyar erdőgazdálkodás is. — A magasabb követelményeknek megfelelően némileg változtak az együttműködés szervezeti formái. Erre a komplex program tartalmazza az alapvető intézkedéseket. Megvalósítására hivatottak a KGST keretében működő koordinációs központok. Kettőnek a munkájában mi is részt veszünk az egyik téma az erdőművelés komplex gépesítése, amelynek a Szovjetunió Puskinói Erdészeti Kutató Intézete a központja, a másik téma a faanyagok komplex felhasználása, ezt a Pozsonyi Faipari Kutató Intézet irányítja. Ahhoz, hogy egységes álláspont alakulhasson ki — amelyet mi és más tagországok elfogadnak — a részletkérdésekben is együttműködés szükséges. — Az egyes résztémákban is szoros kapcsolat alakult ki a szovjet erdészeti kutató intézetekkel. Az erdőművelés komplex gépesítésében van előrelépés. ■ Kölcsönösen hasznosítható eredményekről ' adhatunk számot. Ilyen például az új erdősítési gépsor, amelynek tervezését és szerkesztését a mi kísérleti állomásunk, kutatói végezték. Előnye, hogy á tuskó kiszedése nélkül is elvégezhető a talajelőkészítés az erdőtelepítésekhez. A kutatók figyelembe vették az energiatakarékossági szempontokat is. Jelenleg e művelési eszUszty-ilimszkiek a VIT jegyében Munkásellátás Kalocsán Világszerte folynak az előkészületek az 1978-as havannai XI. Viiágifjúsági Találkozóra. Készülnek a nagy eseményre az uszty-ilimszki internacionalista építőcsapat tagjai is. Az angarai ifjúsági várost — a vízlépcső harmadik erőművét és a hatalmas faipari komplexumot — nemcsak oroszok, ukránok, kazahok és lettek építik ... Hat szocialista ország vesz részt a leendő cellulózgyáróriás építésében. A munkahelyeken a szovjet fiatalok mellett bolgár sofőrök, magyar építőmunkások is dolgoznak. Nemrég érkezett egv fiatal munkacsapat az NDK-ból. A németeknek még „akklimatizá- lódniuk” kell, ám a bolgárok és a magyarok már szibériaiaknak nevezik magukat. — Az ifjúsági világtalálkozóra való felkészülésük alapja a közös rohammunka. Jelszavuk most az, hogy Október hatvanadik évfordulójának tiszteletére hatvan versenymunkahetet szerveznek. A fiatalok arra gondolnak, hogy jövőre, a fesztivál tiszteletére 11 hetes munkaversenyt indítanak. ..Meleg” napok járnak most Uszty-Ilimszkben. Az építők vállalták, hogy az októberi jubileumig üzembe helyezik az erőmű mind a 15 aggregátját. 1979-ben köz energetikai és munkaminőségi vizsgálatát végezzük az együttműködés keretében. Ezenkívül a szovjet szakemberek érdeklődnek a burkolt gyökérzetű csemetetermesztés hazánkban kidolgozott módszere, s a finn paperpoot (papíroellás) gépsor általunk kipróbált üzemeltetési eredményei iránt is. A gépesítési kutatásokon kívül más területeken is bővültek a kapcsolatok a szovjet társintézetekkel. Egységes metodika szerint folynak a kísérletek az erdőtelepítésekben. Ennek főként a gyorsan növő fafajok termesztésében van nagy jelentősége. A közelmúltban alakult ki szorosabb kapcsolat a környezet- és erdővédelmi kutatások terén. Ennek érdekében több kutatónk járt a Szovjetunióban, tapasztalatcsere céljából. Ugyanakkor onnan is több szakember kereste fel kísérleti állomásunkat. Itt tanulmányozták a termőhely-feltárás, az erdősítés, a gépesítés, a nyártelepítés eredményeit, módszereit. Az együttműködés előnyei Mindez hozzájárul az együttműködés elmélyítéséhez, a szorosabb együttműködéshez a kutatásban, a gépgyártásban egyaránt. Más szocialista országokkal is ilyen jók a kapcsolataik? — Nem panaszkodhatunk. Több kutatási területen azonban mindössze egy éve indult meg az együttműködés. Ide tartozik az erdőgazdaság optimális erő- és munkagépállományának valamint összetételének meghatározása, a mobil gépsorok és berendezések kialakítása például a faforgács előállítására és annak hasznosítására az úgynevezett vágásterületeken. Ennek kivitelezését a Szovjetunió koordinálja, de a kutató intézetünk több munkatársa is részt vesz a munkában. — Az egyedi célgépek beszerzésével sajnos még ma is sok a gond. A pénzügyi nehézségeken túlmenően a kereskedelmi szervek se szívesen foglalkoznak egykét géptípus behozatalával. Még ennél is nagyobb problémát jelent az alkatrészek hiánya. Ezen változtatni kellene, mert csak akkor tudjuk kamatoztatni az együttműködésben rejlő előnyöket. Biztató, hogy újabban több szocialista ország is bővíti erdészeti gépgyártó kapacitását. Ezek közé tartozik > Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország. Ügy véljük, hogy e nemzetközi kooperáció előnyeit kihasználva a tervidőszak végére sikerül pótolni lemaradásunkat az erdészeti munkák gépesítésében. B. Z. beindul az uszty-ilimszki cellulóz gyártása. Munka tehát akad bőven. A közös, baráti munka is meghozza a maga gyümölcsét. Az egyik bolgár gépkocsivezető nemrég a szakma kiváló mestere címét nyerte el. A versenyben az első helyre a magyar épí- tőbriigád került. A. Roszlov APN—KS Nemzetközi régész expedíció Az elmúlt évben mongol régészekből, néprajzkutatókból és ívrkológusokból, valamint szovjet, lengyel kollégáikból álló nemzetközi régész expedíció indult útnak Mongóliában ősi településhelyek felkutatására. zl paleontológiái leletek tanúsága szerint az ország területe — a Góbi-sivatag déli része, az északon fekvő Hobszogol-tó,1 a keleti Kalkin-gol, nyugatra pedig az Altáj vidéke — a történelem előtti időkben termékeny vidék volt', amelynek a lakossága élelmet keresve vándorolt. Megállapították, hogy Mongólia fontos csomópontja volt a Szibériából, Mandzsúriából, Kínából, Indiából kiinduló útvonalaknak. A régészek követték a hunok által lakott helyek nyomait is. Számos ilyen településhelyre leltek, temetkezési helyeket ástak ki, írott emlékekre bukkantak. 12gy másik érdekes leletük a Kérőién partján, a Gunszak-ovo hegy mellett húzódó barlangból való. Az itt talált ősi barlangra)- zol; vadállatokat ábrázolnak. Mongóliában egyébként -70 ősi körajz található, az eddigiek egyszerű vázlatokból vadászjelenetek soráig mutatják az egykor itt élt emberek életét. A Góbi-sivatag keleti részén tíz temetkezési helyet ástak ki, amelyek tartalma a szomszédos országok XII—XIII. századbeli temetőiben találtakhoz hasonló. (BUDAPRESS — MONCAME) AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA alapvető kérdésként foglalkozott a munkásosztály szerepével, helyzetével. A határozat a többi közt kimondja, hogy a párt- és állami vezetésnek nagy figyelmet kell fordítani a munkások élet- és munkakörülményeinek javítására. E feladatok figyelembevételével vizsgálta nemrégiben Kalocsa Város Tanácsa a munkásellátás helyzetét, feltárva a nehézségeket és rámutatva a tennivalókra. A vizsgálat négy fő területre terjedt ki. A város iparában 6761 munkást foglalkoztatnak. Ezeknek csaknem az 50 százaléka a város körüli településekről jár be naponta dolgozni. A munkaalkalmakat teremtő város vajon mit tesz az ipari munkásság ellátása érdekében? Ami a munkásellátást illeti, Kalocsa is kiemelt települések közé tartozik, ahol 1973. január 1-től az állami vállalatok munkásai állami és külön munkahelyi támogatással építhetnek, illetve vásárolhatnak lakást. A munkahely lakásépítési alapjából az eladási ár legalább 20 százalékát adja támogatásként. Az állami támogatás mértéke egyszobás lakásnál 40 ezer, három- és ennél több szobásnál 80 ezer forint. Ezen felül gyermekenként 30 ezer forint a szociálpolitikai kedvezmény. Tavaly 18 munkáscsalád kapott' tanácsi bérlakást, az idei első félévben pedig tíz. (Megjegyzés: 1976 ■—i<-oen nem épült tanácsi bérlakás.) 1976-ban 110 OTP-beruhá- zású lakásból 75-öt, 31 ÉPSZÖV- (láncház-) lakásból húszat kapott munkáscsalád. Ebben az évben 58 különféle jellegű lakás közül munkáscsaládoknak 40 jutott. Sajnálatos tény, hogy a tanács magára maradt a lakásépítés gondjaival, holott a lakás-, különösen a munkáslakás-építés nem kizárólag tanácsi feladat, s végrehajtásából a vállalatoknak is tevékeny részt kellene vállalniuk. A SÜTŐIPARI Vállalat meny- nyiségileg és minőségileg egyaránt megfelelő kenyeret juttat a lakosságnak. A nehézségek e tekintetben a kereskedelem indokolatlanul óvatos rendeléseiből adódnak, s ez különösen a peremboltok körzetében vált ki elégedetlenséget. A tej- és tejtermék-ellátás sem kielégítő, s az üzem a begyűjtött tejmennyiségnek csupán a felét tudja feldolgozni. A húsellátás a városban hat bolt feladata. Ezeknél főként a nyitvatartási renddel van baj, ami miatt a délután, műszak után hazainduló munkások már nem jutnak áruhoz. A ZÖLDÉRT hosszú ideje nem bővítette hálózatát, így az ÁFÉSZ- és BÉK-boltokat kellett zöldség-gyümölcs-árusításra kötelezni. Ennek ellenére az ellátás színvonalában meghaladja az országos átlagot, igaz, hogy az árak is „fővárosi szintűek”. Az egyéb kereskedelmi ellátás javulása várható a tervidőszak végén létesítendő korszerű ABC kisáruház és a már épülő iparcikk-kisáruház majdani megnyitásától. A szolgáltató hálózat huzamosabb idő óta egyhelyben topog, bár az idén némi fejlődés tapasztalható: GELKA-szerviz és ruha- tisztító szalon nyílt meg. Még a tervidőszakban munkába lep a szolgáltatóház, amelyben fodrászat, kozmetika, szabóság, GELKA, ru- ha-gyorstisztító és cipőjavító részleg lesz. A magánkisipar addig is igyekszik segítséget nyújtani a szolgáltatási igények kielégítésé- hoz. A VOLÁN járművei napjában mintegy 5 ezer utast szállítanak. A közlekedés igazodik a műszakokhoz. Az utóbbi két évben négynégy autóbusszal gyarapodott, illetve gyarapszik a város autóbuszparkja, s 1980-ig előreláthatólag még hat-nyolccal. Három üzem egyébként saját busszal szállítja munkásait. a munkások Altalanos műveltségének fejlesztésében jelentős a közművelődési intézmények szerepe. A Művelődési Központban és Ifjúsági Házban munkásklub működik. Továbbképzési kabinet, szocialista brigádok fóruma, szabadegyetemi előadássorozatok is szolgálják a munkásművelődést Az ősszel politikai vitakör- vezetők számára rendeznek fórumot. Sikerrel növeli munkásolvaA mezőgazdasági termékek forgalmazásának rendkívül sokrétű ismeretanyagát foglalja ösz- sze könyvében dr. Győrvári István. Elsősorban a piacot és a piaci kínálat kérdését tárgyalja. Foglalkozik a piac szabályozásával, az állami felvásárlás rendszerével, a külföldi piacokat alakító tényezőkkel. A könyv második részében külön tárgyalja a terménykereskedelmet, a zöldség-, burgonya- és sóinak számát a Nagy Lajos Könyvtár: az T975 évi 204-gyel szemben az idén 332-en iratkoztak be. Hasonló eredményekkel büszkélkedhet a Széchenyi lakótelepi klubkönyvtár. Évről évre növekszik a TIT-előadások száma is. A JOBB EGÉSZSÉGÜGYI ellátás érdekében néhány év óta úgy igazították a körzeti orvosok rendelési idejét, hogy az a bármely műszakban dolgozóknak megfelelő legyen. A város nagyobb üzemeiben megszervezték az üzemegészségügyi szolgálatot. Napjainkban hat üzemben élnek ezzel a lehetőséggel, a hetedikben pedig rövidesen bevezetik. A rendelőintézet párhuzamos szakorvosi rendeA párt vezető szerepének és politikai befolyásának érvényesüléséhez alapvető feltétel, hogy a pártszervezetek következetesen hajtsák végre a párthatározatokat. ismerjék fel a helyi körülményekből adódó feladatokat, és azokat a párt politikája szellemében oldják meg. A X. párt- kongresszus döntő láncszemnek jelölte meg a pártalapszerveze- tekben folyó munka színvonalának, hatékonyságának növelését, a XI. kongresszus pedig az elért eredmények elismerése mellett további feladatként adta a pártszer vezetek munkájának fejlesztését. A kongresszusi határozatok alapján a pártszervezetek élete, munkája lényegesen változott, mégis napjainkban is ezen a szinten fordul elő a legtöbb hiba a pártirányításban, a határozatok végrehajtásában és a pártellenőrzésben. Az alapszervezetek munkája fejlődött, többségük gyorsan elsajátította a politika érvényesítésének módszereit, mindinkább képesek az öntevékeny munkára. Ugyanakkor az alapszervezetek számottevő csoportjában a gondok, a megoldatlan problémák évről évre visz- szatérnek, munkájukban nincs előrehaladás, vagy legalábbis alig mérhető. Kiút a hátrányos helyzetből Mi az Oka annak, hogyazalap- szervezetek egy része, a sok-sok erőfeszítés ellenére sem tud előbbre lépni? A kérdés leegyszerűsítését jelentené, ha a gyengébb, vagy gyenge működés okait csupán az alapszervezetekben dolgozó párttagokban keresnénk, s egyértelműen őket hibáztatnánk. A probléma ennél sokkal összetettebb. Valamennyi alapszervezet meghatározott társadalmi, gazdasági környezetben dolgozik, fejti ki tevékenységét. Ez a környezet pedig állandóan változik, fejlődik. Legkézenfekvőbb példa erre a termelőszövetkezetek egyesülése. A gazdaságok egyesülésével megváltozott az . alapszervezetek helyzete. A kisebb gazdaságok, mint üzemegységek működtek tovább, s amennyiben a községi és járási pártszervek nem fordítottak gondot az alapszervezetek szervezeti kereteinek fejlesztésére, az itt működő pártszervezetek hátrányos helyzetbe kerültek. A gazdasági, döntések többsége 'egy szinttel magasabban történt, s az alapszervezeteknek nem volt módjuk ezek befolyásolására. A párttagok is úgy érezték, hogy munkájuk formális. A községi és járási pártszervek többsége okult ebből, s a gazdaságok egyesülésével egy időben megoldják a pártszervezetek szervezeti kereteinek problémáit is. A várt fejlődés elmaradásának oka lehet a káderhiány is. Egy- egy pártszervezetben kevés az olyan jól felkészült párttag, aki érti és képviseli a mindennapi munkában a párt politikáját, aki hatással tud lenni környezetére, példát mutat dolgozótársainak. Nem egy pártszervezetben gongyümölcskereskedelmet, majd a különböző állatok értékesítését. Hasznos tanácsokkal szolgál a könyv, amely megkísérli annak a forgalmi keretnek a bemutatását, amelyben a mezőgazdasági újratermelés megvalósul. Bizonyos tehát, hogy a könyv, amelyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentetett meg, a gyakorlatban tevékenykedő szakemberek körében nagy érdeklődésre talál. léseit a dolgozók — hogy a termelésből ne essenek ki — munkaidőn kívül vehetik igénybe. AZ ILLETÉKESEK még ebben az évben igyekeznek a vállalatok kislétszámú építő részlegeit a munkáslakás-építkezésekbe bevonni. Intézkednek afelől, hogy a boltokban az egész nyitvatartási idő alatt legyen elegendő kenyér, tej és tejtermék. Keresik annak a lehetőségét, hogy a húsboltok közül néhány a hét bizonyos napjain két műszakban legyen nyitva. Folyamatos feladat még lehetőség szerint üzemi boltok létesítése, valamint a peremkerületi kereskedelmi ellátás javítása. J. T. dot okoz a tisztségekre alkalmas párttagok választása. Ez is főként a kisebb létszámú üzemi, vagy területi alapszervezetben jelent nehézséget. Számos ilyen alapszervezetben jól felkészült, üzemekből pártmegbízatással átirányított káderekkel oldják meg a személyi vezetőségi gondokat. Kézzelfoghatóbb segítséget A pártszervezetek egy részének eredményesebb munkáját objektív okok nehezítik, de az eredménytelenség mögött csaknem minden esetben megtalálható a felsőbb — leginkább a közvetlen felettes pártszervek mulasztása is. Nem arról van szó, hogy a pártszervek nem éreznek felelősséget a párt- szervezetek munkájáért, fejlődéséért, még csak arról sem, hogy nem igyekeznek mindent megtenni eredményesebb működésükért. Munkájuk legfőbb fogyatékossága, hogy segítségnyújtásuk gyakran általános, nem elég differenciált, nem elég konkrét. Valamennyi alapszervezet párttitkára kellő eligazítást és tájékoztatást kap felsőbb pártszervétől. Napjainkban már az is gyakorlattá vált, hogy a járási, vagy a városi pártbizottságok instruktorai rendszeresen látogatják, segítik az alapszervezeteket. Számos pártbizottság aktívacsoportokat létesített, : amelyek tagjainak is ez a feladatuk. Mindezek ismeretében úgy tűnik, hogy szervezeti oldalról minden rendben Van, nem hiányzik a kellő segítség. Valójában nem az értekezletek és az információk mennyisége kevés, látogatójuk is akad bőven az alapszervezeteknek — főként azok titkárainak. Az érdemibb, a kézzelfoghatóbb segítséget igénylik a gyengén működő alapszervezetek. A titkári értekezleten kapott tájékoztatást, feladatokat nem mindegyik párttitkár hasznosítja azonos hatásfokkal. Többségük számára ez elegendő útmutatás ahhoz, hogy a pártvezetőség tagjaival együttesen a párthatározatokat területuKon alKaimazzák. Ezekben a pártszervezetekben érvényesül a kollektivitás, személyreszólóan elosztják a feladatokat, nagy biztonsággal és önállósággal szervezik a határozatok végrehajtását. Számos párttitkár azonban nem tud mit kezdeni a feladatokkal. Ez adódhat a pártmunkában való járatlanságából, de abból is, hogy nincsenek mellette kellően felkészült vezetőségi tagok, akikkel megbeszélné, megosztaná a tennivalókat. A határozat pedig nem kevesebb, a feladat gyűlik, a munka csak marad, a pártszervezet nem gazdája területének, sokasodnak a gondok, problémák. Mi lehet a célravezető? Egyetlen hatásos módszer az, ha a pártbizottságok az alapszervezeteket segítő munkájukban megkülönböztetett módon kezelik az egyes alapszervezeteket. Mindegyik szervezetnek olyan segítséget igyekeznek nyújtani, amely biztosítja hatékony működésüket. Ez alatt érthető az is, hogy az erős, az öntevékeny pártszervezetek annyit kapjanak, ami munkájukhoz szükséges, de az is, hogy a gyenge pártszerveztek segítése érdekében a pártbizottságok operatívan kapcsolódjanak be a feladatok végzésébe. Felvetődhet a kérdés: vajon a pártbizottságok ilyen mértékű segítsége, ha úgy tetszik „beavatkozása” nem sérti-e az alapszervezetek önállóságát. A demokratikus centralizmus elve alapján a felsőbb pártszerveknek nemcsak joguk, hanem kötelességük az alsóbb pártszervezeteket segíteni aj?- ban, hogy területük politikai irányítói legyenek. Csakis a megkülönböztetett, konkrét segítséggel — ilyen a beszámolókhoz, a munkatervekhez, a cselekvési programokhoz nyújtott támogatás, vagy egy-egy határozat végrehajtásának szervezése — léphetnek ki egyes pártszervezetek abból a szűk körből, amelyben napjainkban még mozognak. M. S. AUTOMATA-GYÁRFÁS 9 A Finommechanikai cs Elektronikai Műszergyártó Szövetkezetnél készülnek a postai bélyeg automaták, valamint a BKV jegyárusító automatái. A magyar automatákat megkedvelték az NDK-ban és Lengyelországban is. (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS.) KÖNYVESPOLC A mezőgazdasági termékek forgalmazása Megkülönböztetett módon
