Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-22 / 223. szám
Í • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 88. Egy beruházás első lépései Függőhíd helyett hárfahíd , .y,= A Dunáéhoz hasonlóan, időnként a Rajna medre is szűkében van a víznek, óm a szép vonalú hidak így is büszkén ívelnek át a folyón. Közülük az egyik legszebb a képen látható düsseldorfi ferdekábeles híd. Hárfahfd- nak is szokták nevezni ezt a típust. annak ellenére, hogy a rézsútos kábeleket nem mindig vezetik párhuzamosan, hanem olykor nyalábszerűen, sugarasan. A hárfahidak elterjedése a hatvanas évek közepétől számítható, azóta viszont igen sok ilyen ferdekábeles híd épült világszerte. A ferdekábeles hidakkal csak jóval kisebb távolságok ívelhe- tők át, mint a függőhidakkal. A hárfahidak pólyaszerkezete nem a két „karó” közé kifeszített kötélzeten függ, hanem közvetlenül a pilonokon. Ennek az alapelvnek az alkalmazásával igén sok változatban épültek már hárfahidak, s még nagyon sokféle változatban képzelhetők el. Nem ritka például az aszimmetrikus megoldás sem, amikor csak egy pilonon függ a hídtest. A kisebb nyílású hidakon gyakran alkalmazott megoldás, hogy egy- egy, a pályatest hosszanti középvonalában álló pilonra függesztették fel a hídszerkezetet. A ferdekábeles hidaknál a pilonok formája, szerkezeti felépítése is sokféle lehet. A hárfahidak tervezési számításaihoz bonyolult matematikai apparátusra van szükség, így nem csodálható, hogy a hídkü- lönlegesség iránt csak az utóbbi időben — a korszerű számítógépek elterjedésével — élénkült meg az érdeklődés, Persze, kór lenne tagadni, hogy az építészetben is van divat, így a ferdekábeles hidak gyors elterjedése nem kizárólag a gazdaságos- sági számítások kedvező eredményeinek köszönhető. A ferde kábelek egyébként esztétikailag csupán akkor zavaróak, ha két- síkú kialakításúak. Forradalom a röntgendiagnosztikában Az orvosi radiológia alapját képező röntgensugárzás felfedezése óta talán legnagyobb forradalmát éli át. Néhány éve megszületett egy olyan, a röntgendiagnosztika szempontjából minőségi változást jelentő találmány, amely az eddig nehezen hozzáférhető területeken is eredményesen alkalmazható. Köztudott, hogy a hagyományos felvételkészitésnél a vizsgálandó test a röntgencső és a fényérzékeny lemez között van. A sugarak áthatolnak a testen, amelynek különböző részei egymástól eltérő mértékben nyelik el, illetőleg eresztik át őket. Ily módon a sugárzásra érzékeny lemezre a test egyes részeiről ugyancsak egymástól eltérő árnyékok vetülnek. Emiatt a képen a részletek nem ismerhetők fel, ami a hagyományos röntgendiagnosztika egyik korlátja. A másik az, hogy a test képe a röntgenfilmen egyetlen síkban jelenik meg, tehát egymásra vetítve jelennek meg mindazok a sugórelnyelő pontok, amelyek a sugár irányában a testben egymás mögött vannak. A röntgen- felvétel emiatt nehezen értékelhető. A modern röntgen-rétegvizsgá- lattal (tomográfiával) az említett hiányosságok nagy része kiküszöbölhető. A módszer lényege az, hogy a sugárforrást és a filmet egyidőben, ellenkező irányban, egyenlő távolsági arányok megtartása mellett meghatározott forgóstengely körül kell mozgatni. Ilyen körülmények között a forgástengely síkjában levő rétegről élesen ábrázolt kép keletkezik, míg a fölötte és alatta levő zavaró árnyékok jelentős mértékben zárhatók, A képerősítő televíziórendszernek a röntgendlagnosztt- kóban való alkalmazása még további előrehaladást jelentett, nemkülönben a számítógépesített tengelyirányú tomográfia bevezetése is, amely a test egyes szelvényeinek ábrázolására szolgál. Ma már számos világcég foglalkozik ilyen berendezések előállításával. A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára fennállásának alig hat éve alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Míg az első évben 60 millió forint volt a termelésük értéke, addig az idén már 206 millió forinttal számolnak. Külön említésre méltó, hogy ezt a jelentős fejlődést viszonylag azonos létszámmal, a termelés megfelelő fejlesztésével érték el. Legfőbb gyártmányuk a közúti légfék-szerelvény. abból az idén mintegy 150 millió forint értékűt gyártanak, jórészt az Ikarusz gyár részére. A fiatal gyárban — ahol a dolgozók átlag é,otkc"» jelenleg 28 esztendő — most újabb nagy beruházás megvalccítására kerül sor. A 150 millió forintból 36 milliót kap a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a 4 ezer négyzetméteres csarnok építéséért. Az egész beruházás kivitelezését jelentős mértékben meggyorsította — és olcsóbbá is tette — a gyár harminc szocialista brigádjának felajánlása. A 350 brigádtag vállalta, hogy személyenként 12 órai társadalmi munkát végezve részt vesznek a tereprendezésben, a gyár kerítésének áthelyezésében és a belső betonút építésében. Külön említésre méltó, hogy a brigádon kí- vübek nyolc órát vállaltak, de nagyon sokan közülük annyit dolgoztak mint a brigádtagok. A terep elkészült, járható már a mintegy 500—600 méter hosz- szú, három méter széles betonút. az önkéntes munkavállalók becsülettel teljesítették felajánlásaikat. A napokban már megjelentek az építők gépei, s kezdetét vette a nagy munka. Az új csarnokban lesz majd a korszerű gépekkel felszerelt fékszerelde, a szerszámműhely és a tmk-műhely. tesznek itt raktárak, és a 250 személyes öltöző-fürdő is tovább javítja a dolgozók szociális körülményeit. Külön bemutatótermet is létesítenek, ahol a gyárban készült fékszerelvények karbantartását működtetésének szabályait tudják majd megismertetni a megrendelőkkel. A gyár műszaki gárdája már teljes erővel dolgozik az új csarnok célgépeinek a tervezésén, illetve elkészítésén. Igen nagy szükség lesz a termelést tovább növelő gépekre, hiszen az új csarnok használatbavétele után, 1080-ban már 326 millió forintos termelési értéket kell létrehoz- niok, s ebben az évben a járműipar már 290 millió forint értékű fékszerelvényt vár a kecskeméti gyártól. O. L. Akadozik az olajtartalmú magok átvétele Ötödik esztendeje, hogy ismét termesztenek szójababot a megye gazdaságai. Évről évre növelik a termőterületet, tavaly három és fél ezer, az idén pedig 4300 hektáron vetették a fehérjében és olajban gazdag növényt. Azok a gazdaságok, amelyek nem termelési rendszerekhez csatlakozva termesztik a szóját, a bab értékesítésére a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat Duna—Tisza közi Központjával kötöttek termelési szerződést. A vállalat a megyei gazdaságoktól két évvel ezelőtt mintegy kilencezer, az idén a tervek szerint 24 ezer mázsát vesz át. Ezenkívül felvásárolnak még mintegy 6 ezer mázsányit azoktól, akik a szerződéskötést korábban elmulasztották. A megye legnagyobb szójafer- melője a mískei Március 15. Tsz, ahol ötszáz hektáron vetették a növény magját, s mintegy kilencven vagon termést szállítanak a vállalatnak. Jelentős a szalk- szentmártoni Petőfi Tsz 240, a hercegszántói Lenin Tsz kétszáz hektáros szójabahtermő területe is. Az eddigi tapasztalatok szerint a termés jobb, mint a múlt esztendőben, hektáronként várhatóan 30—40 százalékkal többet tudnak betakarítani a tavalyihoz képest. . A vetőmagtermeltető vállalat valamennyi • olajipari növény magját felvásárolja és a Növény- olajipari és Mosószergyártó Vállalatnak adja át. A szójababon kívül a napraforgó, a repce és a mustármag átvételét megkezdték. A növényolajipari vállalat viszont nem tudja átvenni a termés nagyobb részét, emiatt tárolni kell. Az eddigi gondokat mutatja, hogy szójababból egyetlen mázsányit sem szállíthattak még a feldolgozóba, a napraforgónak is csupán 8 százalékát vette át az ipari vállalat. Jelenleg a megye termelőszövetkezetei tárolnak egyebek között 54 vagon repce-, 50 vagon szója- és 25 vagon napraforgómagot. A gazdaságok azonban nem sokáigjcépesek erre, ugyanis két héten Bélül elkezdődik a kukorica betakarítása, s ennek tárolásához a magtárakra szükség lesz. . A Vetőmagter- meltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi Központja igyekszik segíteni a gondokon. Ideiglenes 'udvari tároláshoz vasúti talpfákat, ponyvákat küld a gazdaságoknak. Csupán az a kérdés, hogy ilyen tárolás mellett megóvható-e a most még igen Jó minőségű termés? Kazanlaki levendula • Nagy teljesítményű munkagép emeli helyére azt a zsaluzatot, ameljfaek segítségével az épületet tartó betonoszlopot készítik. Buloáriában nagy hagyományai vannak a levendulatermesztésnek. Az illóolaj’tartalmú növényt ma már nagyüzemi módszerekkel termesztik. A dél-bulgáriai Kazanlak mezőgazdasági kutatóintézetben új, bőtermő levendulafajtákat nemesítettek. amelyek különböző időben virágoznak. Ez lehetővé teszi a betakarítási időszak meghosszabbítását, a feldolgozóipar folyamatos ellátását. Az új levendulafajták rendkívül alkalmasak a gépi művelésre és betakarításra. Egy hektár levendula terméséből 60—100 kilogramm értékes olaj préselhető, s igy egy-egy hektárról mintegy 2600 leva a tiszta jövedelem. A kutatóintézetben nem csupán a termesztés feltételeit megjavító kísérleteket folytatnak. U) technológiák, gépek kialakításán is fáradoznak: új betakarítógépet szerkesztettek, és tökéletesítették a levendulapalántázás gépesítését is. Bulgária ma — Franciaországot is megelőzve — a világ első levendulaolaj-termelő országa. A termőterületet 1980-ig — a tervek szerint — egyharmaddal növelik. (BUDAPRESS-SOFIA- PRESS) v.%<4<vXv.4vIvX*X*X*X-X*X4óXóX4*X*t*X*X .-XSWttW'XWX’X'X-I'XW'X'X'XíOXóXí'XóXóXóX-X'X-XWóX^XóX'XtoXóXóXóX'XóXWXWX i%VAV*v*vX*X#XvXve#XvX*X,X,X*X*X*X#XvX*X#X*X,XvX#X*X*X*X*X*X#X*X*X,X,X*X#X*X*X,X#X*X,X,X,X#X Fürdőkultúra és termálturizmus (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Hazai fürdőkultúránk több ezer éves hagyományokra tekinthet vissza. Alapjait a rómaiak vetették meg. ök terjesztették el a fürdés kultuszát Britanniától Pannóniáig. Aquincumban. a provincia egyik nagyvárosában mozalkberakásos, luxusfürdőszobákat találtak a régészek. A római birodalom hanyatlása után a fürdőkultúra is visszaesett. Jóval később, a XII. században, a Johannlta lovagrend épített gyógykórházat, a mai Rudas fürdő helyén, a Gellérthegy lábánál. A magyar fürdőkultúra Mátyás király uralkodása alatt Indult virágzásnak, majd a törökök építettek új fürdőket, nagy részük ma is fennáll. A termálvizek hasznosítása, a 18. század második felében indult rohamos fejlődésnek, ekkor vált Budapest a hazai fürdőélet központjává. 1937-ben, a fürdők, klimatikus gyógyhelyek és tengerparti üdülők nemzetközi szövetségének székhelyévé választották. Ezzel fővárosunk hivatalosan is az elismert fürdővárosok élvonalába emelkedett. Ma már ott tartunk, hogy termálvízkészletünkkel egyetlen európai ország sem versenyezhet. Magyarország területének közel háromnegyed részén nyerhető hévíz és jelentős részük gyógyhatású. Mit jelent ez? Olyan kincses- bányát, amely korántsincs kimerítve. Egyesek erre hivatkozva sürgetik a gyógyvizeink idegen- forgalmi lehetőségeinek jobb kiaknázását, mások a meglehetősen költséges beruházások miatt kétségbe vonják annak gazdaságosságát. Ami biztató, hogy most készül az idegenforgalom hosszútávú fejlesztési koncepciója, amelynek lényeges fejezetét alkotják a gyógyturizmus hazai fejlesztésének főbb elvei és céljai. Erről kértünk részletesebb ismertetést, dr. Czeglédi Józseftől, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkárhelyettesétől. — Vitathatatlan, hogy hazánk idegenforgalmi adottságai közül, a gyógyvízkincs a legjelentősebb. A felszabadulás előtt 68, jelenleg 545 kút ad, 35 °C feletti vizet. Ebből 157-hez tartozik fürdő, uszoda és 23 lett hivatalosan is gyógyfürdővé minősítve, napi 50 ezer személyes befogadó- képességgel. A gyógyfürdőkre épült kórházak, szanatóriumok kapaditása 3000 ágy, ami még a belföldi lakosság egészségügyi ellátására sem elegendő. A külföldi betegeknek mindössze 180 áll rendelkezésre. Gond az is, hogy a fürdőknek csak 15 százaléka teljesített. Nagy részük helyi kezdeményezésként jött létre, részben ezért sem felel meg színvonaluk, a nemzetközi turizmus igényelnek. — A gyógy- és termálforrások tehát önmagukban még nem képeznek idegenforgalmi értéket. Mi kell ehhez? — Nemzetközileg elismert gyógyvíz, szakszerűen — gyógyszerrel és más vízgyógyászati eljárásokkal együttesen — alkalmazott komplex terápia, valamint az üdülőterület kedvező természeti feltételei és egészséges klímája. — Bács-Klskun megye rendelkezik ilyen adottságokkal? — Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy hiányoznak a gyógy-idegen- forgalom már említett feltételei. Ezért sem szerepel a kiemelt, nemzetközi érdeklődésre számot- tartható, gyógy-idegenforgalmi helyek között. Ami nem jelenti azt, hogy nincsenek értékes termálvizei, Ezekkel elsősorban a tágabb értelemben vett termál- turizmust fejleszthetné. A gyógy- idegenforgalom és a termálturizmus nem ugyanaz. Az utóbbi főleg a hazai turisták szabad idejének eltöltésében, az ifjúsági testedzésben játszhat fontos szerepet különösen ott, ahol szinte az egyetlen természeti lehetőség a kikapcsolódásra és a felüdülésre. — Megítélése szerint a megyénkben található hévizü fürdők közül, melyekre érdemes áldozni? — Ennek az eldöntése nem rám tartozik. Mielőtt azonban a megye illetékes szervei határoznának, nem árt alaposan megvizsgálni a tartósan kitermelhető vízhozamot, a vizek sótartalmának vegyi összetételét, az általános települési adottságokat és a gyógyfürdők szolgáltatása iránt jelentkező reális helyi igényeket. Ilyen megfontolások alapján feltétlenül érdemes lenne foglalkozni a dávodi, a tőserdei és a tiszakécskei fürdők továbbfejlesztésével. Kecskemét jó fekvése, növekvő tranzitforgalma szintén kifizetődővé tenné, ha még többet fordítanának a termálturizmus fellendítésére. Bár a részleteket nem ismerem, gon-' dolom, ugyanez vonatkozik Kiskunhalasra is. — A következő évek várhatóan A törökök Idejében ilyen volt » Rudas- fürdő. új fejezetet nyitnak gyógyvizeink hasznosításában. Elkészült ugyanis a magyar kormány és az ENSZ támogatásával, a termálvízre alapozott üdülés és idegen- forgalom fejlesztési tervezete. Az Országos Vízügyi Hivatal is előterjesztést készített az Állami Tervbizottság számára a termálvizek geotermikus energiájának hasznosítására. Hogyan érinti ez megyénket, függetlenül attól, hogy a központi elképzelésekben egyelőre nem szerepel? — Elsőnek a már kiépült fürdőközpontokat kell továbbfejleszteni, ez vitán felül áll. Így észszerű és gazdaságos. Gyógyszállót is oda érdemes építeni, ahol a korszerű egészségügyi ellátás már adott vagy könnyen létrehozható. Csak ezt követően kerülhet sor újabb helyek bevonására. Ez azonban nein jelentheti azt, hogy a központi fejlesztésből kimaradt fürdőket el kell hanyagolni. A belföldi igényekről sem szabad megfeledkeznünk, minden erővel szorgalmazni kell a helyi fürdőkultúra és a termálturizmus kibontakoztatását. Ennek érdekében minden érintett intézménynek, így a megyei tanácsoknak is elküldtük az Országos Idegenforgalmi Tanács határozatát, a termálvizek idegenforgalmi hasznositásáról. Számítunk rá, hogy helyi erőfeszítésekkel is támogatják az országos célkitűzések eredményes megvalósítását. A jövőben tehát mindazon helyeket,- amelyek termálvízzel rendelkeznek, előnyben kell részesíteni a fejlesztési döntéseknél. Olyan lehetőség ez, amelynek kihasználására bőséges alkalom kínálkozik megyénkben. Fürdőink helyzetén pedig több okból is kívánatos javítani. — Felkarolásuk mellett szól, hogy meghosszabbítják a turisták itt-tartózkodásának idejét és magát az idegenforgalmi szezont. Megszüntetnék a turizmus túlzott Budapest- és Balaton-központúságát. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni jelentőségüket a lakosság egészségvédelmében. Köztudomású, hogy sok a reumás megbetegedés. A betegállományban levőle 10 százaléka mozgásszervi beteg. Kiesésük a termelésből, valamint gyógykezelésük, szűkén számítva is kétmilliárd forint veszteséget jelent a népgazdaságnak. A gyógyvizes terápia jelentősen csökkentheti a táppénzen töltött időt. Arról nem is beszélve, hogy a gyógyfürdők rendszeres használata megelőzi a betegségeket, felfrissíti, karbantartja a szervezetet. Végül pedig a termálvizekre alapozott beruházások jelentős szerepet játszhatnak a település fejlesztésében Is. Meggyőző érvek. Hivatkozni és építeni lehet rájuk. Természetesen megalapozottan és az eddiginél jobban egyeztetve a közös érdekeket és erőforrásokat. Nem az a cél, hogy szemkápráztató luxuslétesítményekbe öljük az amúgy is kevés pénzünket, hanem ott, ahol mód van rá, az emberek javára fordítsuk természeti adottságainkat. A termálvizek hasznosak és nélkülözhetetlenek. Segítenek karbantartani az ízületeket, az egészséget. Sokat beszélünk arról, hogy túlhajtot- tan, egészségtelenül élünk. Ezzel együttjár az érelmeszesedés, a szívinfarktus fokozott veszélye. Vajon hányán tudják, hogy a termálvíz, a rendszeres fürdőzés az ilyen ártalmaknak is komoly ellenszere? Felfrissít, pihentet, tartósítja a fizikai erőnlétet. Ezért sem ablakon kidobott pénz, amit a hazai fürdőkultúra, a termálturizmus kibontakoztatására fordítunk. Sokszorosan megtérül. A jó közérzetű, munkabíró, egészséges emberek számának gyarapodásában. Vadas Zsuzsa Képünkön: új hárfahid Düsseldorfban.
