Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 81.

I

SZÉNBÁNYÁSZAT

Kettős gond a kecskeméti Törekvés Tsz-ben

Mélyből a magasba

Képletesen is, meg ténylegesen is mélyből a magasba tart a legnagyobb hagyományú magyar iparterületet. Mostoha esztendők után biztatóak a fejlesztési tervek, s e képletes felfelé igyekvést kiegészíti a valóságos, mind nagyobb súlya lesz a ..magas”, azaz a felszíni kitermelésnek. Kipillantva a nagyvilágba: augusztus 16-án azt ■jelentette az AP hírügynökség, hogy míg 1976-ban az ipari energia 18 százalékát nyerték szénből,

i978-ban ez az arány már 82 százalék lesz az Egyesült Államokban. A szén rehabilitálása mindenütt gyorsan zajlik: törvényszerűen.

Üj helyzet

Hazánkban, a nemzetközi ösz- Bzehasonlítás szerint, magas a szén kitermelési költsége. Ennek tükrében érthetővé válik, miért csökkent egy évtized alatt — az apró, alacsony termelékenységű egységek megszüntetésével — ,134-ről 58-ra a szénbányák száma, igaz úgy, hogy az egy bányára jutó termelés 75 százalékkal emelkedett. A nemzetközi kereskedelem árarányainak átalakulása azonban új helyzetet teremtett, összevetve a hazai széntermelés költségeit — millió kalóriában számolva — az import energiahordozók mai árával, kiderül, ez utóbbiak — a beszerzési forrástól függően — kétszerié, négyszerié drágábbak a hazai szénnél. Azaz hiba lenne pangásra ítélni a szénbányászatot. Fejleszteni kell, de ésszerűen, a gazdaságosságra ügyelve.

Túl kemény kifejezés a- pangás? Egy évtized alatt 31,4 millió tonnáról 25 millióra apadt a kitermelt szén mennyisége, csökkent átlagos fűtőértéke is. Hat év alatt, 1971 és 1976 között egymillió tonnával mérséklődött a felszínre hozott feketeszén, s még erőteljesebben — hárommillió tonnával — a barnaszén tömege. A lignit részesedése ugyanakkor nőtt: 1971-ben még csak ötödé a teljes széntermelésnek, tavaly már annak harmadát adja. A negyedik ötéves tervben mindössze egy jelentős beruházást valósítottak meg — a vison- tai Thorez külfejtést —, a termelés azonban itt tetemesen elmaradt a tervezettől. Külön intézkedéssorozatra volt szükség a helyzet javítása érdekében. A bányászok egy tonna szénnel sem maradtak adósak a negyedik öt- : rés tervben, de korántsem állíthatták, mindenben megnyugtatónak látják a jövőt. Ez kapott hangot az országgyűlés 1976. októberi ülésszakán is, amikor — a nehézipari miniszter beszámolójához kapcsolódva — több képviselő szóvátette: a döntések elhúzódása sok zavart okoz, megnyirbálja a végrehajtásra fordítható időt.

Szilárdabb alapok

Kétségtelen, a kedvezőtlen hatások mellett tekintélyes a súlya a kedvezőekmek is. Másfél évtized alatt háromról 5,8 tonnára emelkedett az egy produktív műszakra jutó széntermelés. A tartósain biztosított bányavágatok a teljes hossz felét sem érték el 1960-ban, 1975-ben viszont meghaladták a 83 százalékot. A negyedik ötéves tervben folyamatosan bővült a géppel jövesztett és felrakott szén aránya a teljes termelésen belül, ma minden ezer tonna szénből 750-et géppel rakodnak. Az egy frontfejtésre Óutó széntermelés mennyisége húsz százalékkal gyarapodott a középtávú tervidőszakban, azaz

a korábbinál szilárdabb alapokra támaszkodhatnak a fejlesztési tervek mind rövidebb, mind hosz- szabb távon,

Mielőtt azt htmnők, semmi gond most már, írjuk le gyorsan: az ötödik ötéves tervben a szénbányászatban 15 százalékos termelékenységnövelés a program szerinti feladat, s ezt döntően a gépesítés fedezheti. A technikai megújulást az is sürgeti, hogy a gépállomány negyede nullára leírt. azaz teljesen elöregedett, így már érthető, miért szögezi le az ötödik ötéves tervről szóló törvény 19. paragrafusa: „Fokozni kell a szénbányák gépesítését.” A gondokat érzékelteti a következő tény: egy ember helyettesítése félmillió forintba kerül a szénbányászatban! Ennek ismeretében már érthetőbb, az ötödik ötéves tervben, a negyedikhez mérten miért növekednek negyven százalékkal a szénbányászati beruházások. s 1976 januárja óta miért fordíthatják a teljes értékcsökkenési leírást fejlesztési feladatokra a bányáknál. Ugyancsak a miértekre adandó válaszok közé tartozik az 1980 végéig fölépítendő tízezer bányászlakás éppúgy — jövőre például 2400 kerül tető alá —, mint az eocénprogram keretében új bányák megnyitása. Átfogó, s végre távlatokat adó intézkedésekről van szó tehát; bár mindezek ellenére a jelen tervidőszakban is állami árkiegészítésre szorul a szénbányászat.

Már nem mostoha

A szénhidrogének térhódítása azt a képzetet keltette, s nem egészen alaptalanul a szénbányászokban, hogy mostohagyerekek. Ma eltűnőben van ez az érzés — s okkal! —, amit rövidebb és hosszabb távra meghatározott feladatok egyszerre táplálnak. Igaz, az ötödik ötéves tervben 25 millió tonna körül marad az évi széntermelés, de 1981 és 1990 között — az eocénprogram következtében, ahol a márkushegyi és nagyegyházi bánva építése már tart, a mányi és a lencsehegyi egység beruházási propramja pedig most készül — 28—30 millió tonnára növekszik. Ráadásul ezek az új bányák nagy termelékenységű, mlpden tekintetben korszerű, tehát gazdaságos kitermelést tesznek lehetővé. Kapcsolódik azután ehhez, ugyancsak hosszabb távon húsz bánya műszaki rekonstrukciója, aminek eredményeként a gépesítés színvonala megkétszereződik, s a munka termelékenysége szintén kétszerese lesz a mostaninak.

Sokféle feladat összetorlódott annak következtében, hogy míg 1970-ben ötven, 1975-ben már csak 36. százalék volt a szilárd energiahordozók részesedése a teljes energia-felhasználáson belül. A Dunai Vasmű kokszolóművének bővítése elengedhetetlenné teszi például a mecseki feketeszén-bányászat átfogó rekonstrukcióját. a gépesítés meggyorsítása a fokozott nemzetközi kooperációt, s nagyok még a tartalékok az üzem- és munkaszervezésben, A szénfelhasználás belső arányai tovább módosulnak, 1980-ra a szén ötven százaléka a villamosenergia-termelésbe jut — 1975-ben 44 százalék —, megmarad a kommunális ágazat magas részesedése — 22 százalék 1980-ban. 23 százalék 1975-ben —, míg erőteljesen csökken a közlekedésé. A szénre szükség van. Ez az egyszerű mondat — aminek súlyt a népgazdasági tervek adnak — nagy erkölcsi erő ma szénbányászok tízezrei számára.

M. O.

• Hét-nyolcezer mázsa pritaminpaprikára számítanak.

0 Jobb oldali képUnk: az iroda dolgozói is segítenek az almaszedésben.

A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben Is alig győzik a munkát ezekben a hetekben. Két nagy gondjuk van, egyik a munkaerőhiány, a másik az, hogy nincs elegendő göngyöleg.

Szmolenszky László elnök a tennivalókat sorolja:

— Hatvan asszony szedi a prj- taminpaprikát, csaknem ötvenen az almát. Több mint száz vagon

szőlőre számítunk, a szüretben a diákok segítségét kértük. Ötszörös váltásban mintegy ezer fiatal dolgozik a szőlősorok között. Ezenkívül még vendégmunkások is szüretelnek. Az irodából 20 dolgozó tevékenykedik az almaszedésben. Ilyen szervezéssel tudjuk csak megoldani, hogy a termés biztonságba kerüljön.

Könnyebb a helyzet a burgonyaszedésben. Négyszázötven vagon

0 Szép termést Ígér a burgonya. Két ilyen kombájn naponta 13—IS vagon termést takarít be. (Tóth Sándor felvételei)

termésre számítanak. Itt a gépeké a szó a betakarításban. Két kombájn naponta 13—15 vagon terményt szállít az egyszerű burgonyatermesztő társulás raktárába. Itt történik a válogatás is. A társulást a megyei ZÖLDÉRT kezdeményezte.

A közös gazdaság szocialista brigádjai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, akár éjjel-nappali munkával is megoldják, hogy november 7-re betakarítják a termést.

— Az említetteken kívül még mintegy ezer vagon silókukoricát kell betakarítani, 350 vagon kukoricát, 200 vagon káposztát. 1600 hektáron el kell vetnünk az őszieket. Szervezett, összehangolt munkával tudjuk csak elvégezni ezt a sok feladatot. A munkaerőt valahogy csak előteremtjük, azonban a göngyöleget kevésbé tudjuk. Naponta kell közelharcot vívnunk azért, hogy legyen elegendő láda akár a paprikaszedéshez, akár az almához. Az almát azért nem tudja a ZÖLDÉRT exportra szállítani, mert csak belföldi csomagolásra alkalmas ládái vannak —, bosszankodik az elnök.

A Törekvésben jelentkező gondok általánosak. A megyei ZÖLDÉRT sok erőfeszítést tesz a ládahiány csökkentésére. A termés még az utóbbi hetek aszályos időjárása ellenére is, magasabb a vártnál. Így aztán nem győzik a nagy mennyiségű áru átvételét

— Reméljük, hogy az illetékesek levonják a tanulságot a tapasztalatokból. Az idén a kormányintézkedések hatására fellendült a termelési kedv. Az átvételi gondok miatt azonban félő, hogy jövőre nem termelnek ehnyit. A mi tagjaink megszerették például a pri- taminpaprikát, szívesen foglalkoznak művelésével. Nem biztos, hogy jövőre akkora területen vetik, mint az idén. Mi azzal is csökkentettük a felvásárló vállalatok terheit, hogy a háztájiból átvesz- szük az árut.

A népgazdaság jövőre is számol azokkal a termékekkel, amelyeket a kisüzemekben állítanak elő. Természetesen nemcsak a zöldség-, és gyümölcstermesztésről van itt szó, hanem az állattenyésztésről is. A felvásárlás zökkenőmentesebbé tétele érdekében az illetékeseknek az eddiginél többet kellene tenni.

A termelőszövetkezet elnökének véleményével egyetérthetünk. Sok fáradságba került, míg eljutottunk idáig. Kár lenne tönkretenni az eddigi eredményeket, csökkenteni a termelési kedvet.

K. S.

Plakátpályázat a VIT-re

A VIT gondolatát megjelenítő plakátok tervezésére két pályázatot hirdetett a KISZ KB. Az 1078- as havannai VIT tiszteletére a Művészeti Alappal közösen kiírt pályázaton hivatásos, művészetl- alap-tagsággal rendelkező grafikusok és alkotó kollektívák vehetnek részt.

A szolidaritási és VIT-plakátok tervezésére szóló, a Népművelési Intézettel közös másik felhívás a 35 éven aluli nem hivatásos grafikusoknak, képzőművészeknek, kollektíváknak, szakköröknek, KISZ-eseknek szól. A VIT gondolatát — „Antilmperialista szolidaritás, béke, barátság” — kell képpé formálni.

A pályaműveket a vállalkozóknak névvel és címmel ellátva 50X70 centiméteres méretben november 15-ig kell beküldeniük az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat propaganda osztályára.

A pályázatokat ez év december 31-ig- értékelik és a jövő év tavaszán a Budapesten megnyíló VIT-parkban bemutatják. díjnyertes alkotások eljutnak Havannába, a XI. VIT-re is. (MTI)

A TÁRGYALÓTEREMBŐL

A bűncselekmények zömét a múlt év szeptemberében követte el az a három fiatalember, akiket a közelmúltban ítélt el a Bajai Járásbíróság. Az ügy elsőrendű vádlottja Szabó Béla Baja, Kálvária utca 78. szám alatti lakos, a másodrendű Szablcs Ferenc tőle néhány házzal távolabb, a Kálvária utca 86. számú házban lakott. A harmadik mindössze tizenhét éves. a fiatalkorú B. M. ugyancsak bajai lakos. Ismerték egymást, baráti viszonyban voltak. Mindegyik tisztességes szakmával rendelkezett. Szabó gépkocsivezetőként dolgozott a bajai DÉLTEX-nél, Szabics lakatos volt a Bajai Mezőgazdasági Kómbinátnál, s ugyanott állt alkalmazásban a fiatalkorú vádlott is. mint szerelő.

A három fiatalember a munka utáni időtöltésnek azt a módját választotta, amely általában nem a fiatalokra jellemző: kártyáztak. Legtöbbször Szabó Béla lakásán jöttek össze és verték a lapot. Közben elhatározták, hogy valahová elmennek lopni. F.

K.-nak már volt ebben némi

Valahol lopunk valamit

Szorgos munkával pótolható a lemaradás Kiskunhalas ipari üzemeiben

A kiskunhalasi városi pártbizottság a január 14-én megtartott ülésén több mint 20 százalékos termelésnövelést állított feladatul az idén a város ipara elé. Az előirányzott fejlődési ütem gyorsabb az országosnál, sőt még az azt túlszárnyaló megyei tervnél is. Célul tűzték ki az exportképes termékek arányának javítását az előállított gyártmányok között, a termelési szerkezet korszerűsítését, a termelőeszközök és a munkaerő jobb kihasználását, a termelékenység fokozását, valamint a munkaszervezés és irányítás színvonalának emelését.

Az első félévben — bár a kitűzött célok elérése érdekében történtek előrevivő változások — a halasi üzemek nem tudták megvalósítani a magas előirányzatot. A termelésük együttes értéke 1 milliárd 142 millió forint volt. amivel 96.4 százalékra teljesítették a tervet. A tárcaipar egységei 5, a tanácsi ipar fél százalékkal maradt el az elképzelésektől. míg az ipari szövetkezetek 2.2 százalékkal túlteljesítették közös előirányzatukat. A kedvezőtlen képet némileg javítja az a tény, hogy Halas ipara a múlt év azonos időszakához képest 13,9 százalékos termelésnövelést ért el az első félévben.

A lemaradás a Kötöttárugyárban volt a legtetemesebb, értéke 50,6 millió forint. Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat Gyára 6,7, a Fémmunkás gyár 4, a Papíripari Vállalat helyi egysége 3,9 millió forinttal maradt el az előirányzattól.

Az elmaradást valamelyest ellensúlyozta, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat gyára 10,4, a • Ganz-MAVAG gyár pedig 11,2 millió forinttal túlteljesítette a tervét.

A Papíripari Vállalat gyárában átmeneti rendeléshiány, az ÉPFA-gyárban létszámhiány, a Fémmunkás üzemben a termék- összetétel kedvezőtlensége akadályozta' egyebek közt az első félévi termelést.

A Halasi Kötöttárugyárban — melynek beruházása még folyamatban van — több okra vezethető vissza a lemaradás. A tervezett 557 ezer termék helyett csak 430 ezret készítették el az időszakban. Emellett csökkent az első osztályú áru aránya, s nőtt az osztályos áru mennyisége. Az első osztályú kötöttáru a tervezett 53 helyett csak 44,7 százalékot tett ki. Közrejátszott még, hogy a feladatok elvégzéséhez a tei vezett létszámnak csupán a

84,3 százaléka állt rendelkezésre.

Az első félévben öt halasi üzem szállított exportra együttesen 233,9 millió forint értékű cikket, s ez a múlt év azonos időszakához képest 23 százalékos növekedést jelent. Az export- szállításban számottevően nem maradtak el a tervtől a halasi üzemek. Közülük a legjelentősebb export termelő a baromfifeldolgozó gyár volt, 224,9 millió forintos kivitellel.

A szolgáltatásban ténykedő 11 egység összesen 77,1 millió forint értékű munkát végzett el az esztendő első fejében, s ezzel 23 százalékkal túlteljesítette a tervet.

Az építőipari ágazathoz tartozó üzemek 140,6 millió forintos termelést értek el az első hat hónapban, 16,5 százalékkal magasabbat. mint tavaly ebben az időszakban, de a tervtől így is elmaradtak 6,5 százalékkal. Az építőipari tevékenység 90 százalékát a Halasi Építőipari Vállalat és a Dél-iBács megyei Vízmű Vállalat dolgozói végezték el.

A kiskunhalasi ipari egységek első félévi össznyeresége alatta maéadt a múlt esztendő azonos időszakában elért nyereségnek.

Az MSZMP halasi végrehajtó bizottsága az augusztus végén megtartott, s az első félévi munkát értékelő ülése után felhívta az üzemek párt- és gazdasági vezetőinek figyelmét, hogy a tervtel jesítésbeli lemaradás behozását segítsék elő ésszerű anyagi ösztönzéssel. az újítómozgalom fel- pezsdítésével. továbbá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére folyó munkaverseny erejének kihasználásával, A lemaradás — városi méretekben — bepótolható az esztendő végéig. A. T. S.

gyakorlata. Még a múlt év júliusában a bajai TÜZÉP-telep elől egy Simson motort vitt el. sikeréről beszámolt Szabónak is és egész nap ketten használták a járművet. De a fiatalkorútól függetlenül Szabó és Szabics kettesben is bonyolítottak le egy akciót: a Nagy István utcában egy garázs oldalát kifeszítették, s onnan festéket, ecseteket, hígítót loptak, mert Szabóéknál egy házi klubot akartak kialakítani.

A további lopásoknak már nem volt köze a tervezett klubhoz, mert a tavaly szeptemberben, az esti kártyázás után a késő éjszakai órákban Baján a Bokodi úti új lakótelepen kötöttek ki. Itt az egyik társasház pincéjét álkulccsal kinyitották és nagy meglepetésükre egy csomó lőszert találtak. Mindet elvitték. Később a nyomozás során kiderült, hogy a lőszert Major József (Baja. Bokodi út 30—32 szám alatti lakos) rejtegette, s ezért őt felelősségre vonták, s a bíróság ötezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Ugyancsak tavaly szeptemberben egy esti kártyázás közben határozták el. hogy valahová elmennek és lopnak valamit. Ismét a Bokodi úton kötöttek ki és a már bevált módszerrel felnyitottak egy pincét. Onnan elloptak egy négyszemélyes sátrat. harapófogót, kalapácsot, re- szelőket. fúrót, franciakulcsot, i satut, fűnyírót, csónakmotor-aj- katrész.eket, villáskulcsokat, ösz- szesen ötezer forint értékű holmit. De mert féltek, hogy a rendőrség házkutatás során ezeket megtalálja, az egészet elásták. Persze a rendőrség így is megtalálta. Aztán loptak motorkerékpárt. amit szétszereltek, a vázat pedig a Ferenc csatornába dobták. Egy padlásra felhatolva — természetesen éjszaka — onnan fényképezőgépet. villanykörtéket. egy másik padlásról szőnyegeket. bútorszövetet. Egy garázsból szerszámokat, a Petőfi-szige- ten motorkerékpárokat. Az egyik itt lopott. Babetta típusú motort három nap múlva a tulajdonosa megismerte. Éppen Szabó Béla közlekedett vele, amikor az illető megállította. Mondta, hogy ez az motorja. Erre a tolvaj otthagyta a járművet ö pedig elszaladt.

A három fiatalember azonban nemcsak motorokat, szerszámokat lopott. A zsákmányban találhatunk horgászó felszerelést, korcsolyát, ka» putelefont, egészségügyi dobozt, poroltó ké- szüléket, tűzőgépet, 35 darab kü- lönBöző ajtókulcsot, közúti jelzőlámpát vezetékkel, használt drótkefét, villanybojlerhoz való hőkorlátozókat, műbőrtáskát stb. Az egész tolvajlás érdekessége, hogy a lopásokból egyiknek sem származott semmiféle haszna. A lopott holmit el nem adták, el nem cserélték, csak szerelték, elásták, raktározták azokat. Igaz. a motorokkal rövidebb-hosszabb ideig fut- károztak. Ügy látszik az éjszakai „kirándulások" öncélú szenvedélyéé váltak, szükségét érezte a háó rom fiatalember, hogy izgalmas kalandokba bocsátkozzon, mitsem törődve azzal, hogy ez előbb utóbb a börtönbe vezet. Mert, hogy ezzel tisztában voltak, az kétségtelen. Szabó betöltötte a huszadik életévét, Szabics már elmúlt tizenkilenc. Tudniuk kellett. hogy amit csinálnak. az bűncselekmény, s ezért felelni kell.

Így is történt. A Bajai Járás- bíróság Szabó Bélát 18 rendbeli különböző bűncselekmények elkövetése miatt egy év és hat hónapi börtönre ítélte, két évre pedig eltiltotta a közügyektöl. Szabics Ferenc egy év két hónapot kapott, s ugyancsak két évre tiltották el a közügyektöl. A fiatalkorú B. M. büntetése hét hónap szabadságvesztés, amit a fiatalkorúak fogházában kell letöltenie. Az ítélet jogerős és végrehajtható.

Az esetnek — az elítélteken túl — komoly tanulsága van azok számára is, akik az ügyben sértettként szerepeltek. Volt közöttük olyan, aki éjszakára sem zárta le az utcára nyíló garázst, aki szintén lezáratlanul hagyta motorját az utcán az esti, éjszakai órákban. Nem volt lezárva annak a kél padlásnak az ajtaja sem. ahonnan szintén jelentős értékeket loptak a tettesek. Más kérdés, hogy a lezárt ajtókat álkulccsal felnyitották. De milyen zárak voltak a pinceajtókon, ha azokat könnyedén ki lehetett nyitni? Természetesen nem a tolvajok bűnét akarjuk) kisebbíteni, csupán figyelmeztetni szeretnénk arra az oly sokszor hangoztatott intelemre, hogy a megelőzésnek az is egyik módszere. ha lehetetlenné tesszük a lopást, ha nem adunk alkalmat a hasonló bűncselekmények elkövetésére. G. S.