Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-20 / 221. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 84. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös magyar-szovjet műszaki fejlesztés Fiatalodó mezőgazdasági szövetkezetek Magyarország és a Szovjetunió kohászata, gép- és villamosener- gia-ipara már hosszú évek óta együttműködik a fejlesztésben és a gyártásban. Eddig több, mint 30 témában alakult ki kapcsolat a magyar és a szovjet intézmények, iparvállalatok között. A legfontosabb megállapodások elsősorban a közútijármű-gyártásban, a híradástechnikai iparban és a szerszámgépgyártásban jöttek létre. Az együttműködés fejlesztése szervesen, illeszkedik a KGST komplex programjához, valamint a hazai és a szovjet gazdaságid 'ztés közép- és hosszútávú i űzéseihez. Különösen az utóbbi években kerültek előtérbe az olyan műszaki-tudományos megállapodások, amelyek megosztják a fejlesztő munkát, így a vállalatok egy-egy területre koncentrálhatják erőiket. Az ilyen jellegű megállapodások a legjobb segítői az integrációnak — a munkamegosztásnak. A kormányközi bizottság már korábban határozatot hozott arról, hogy közösen megvizsgálják a komplex együttműködés megszervezését a gáz- és kőolajipar részére szükséges automatizálási, irányítástechnikai eszközök és rendszerek kifejlesztésére. Az egyezmény kiterjed a különböző rendszerek létrehozására, kísérleti munkadarabok elkészítésére, vizsgálatára. Javaslatokat dolgoznak ki a következő ötéves tervidőszakban megvalósítandó közös gyártásra. Az egyezmény perspektivikus együttműködést irányoz elő 1990-ig. A magyar és a szovjet vállalatok kidolgozzák a gázipari üzemek és kompresszorállomások számítógépes irányítási rendszerét, kialakítják a különféle gázmérő műszerek és automatizált gázmérő állomások terveit, különféle mennyiségmérő műszereket fejlesztenek ki az áramló olaj és víz mérésére. Közösen hozzák létre az olajvezetékek irányítási rendszerét, és ugyancsak közösen alakítják ki az automatizált irányítási és hírközlő rendszereket az olaj- és gáztermelő üzemek és vezetékek részére. Ebben az együttműködésben az MMG Automatikai Művek — mint a fejlesztési munkák koordinátora és a fejlesztési feladatok többségének végrehajtója —, valamint a Videoton, a Telefongyár és a Vegyiműveket Építő Szerelő Vállalat érdekelt. Ezek a vállalatok már korábban is együttműködtek szovjet partnereikkel. A gáz- és kőolajvezetékekhez szükséges különböző hírközlő láncok gyártásában a két ország között • Az Orenburg! gázfinomító vezérlőtermének korszerű automata berendezései már az együttműködést példázzák. szakosítási megállapodás már létrejött. Eszerint a berendezéseket döntően a Telefongyár szállítja évek óta a Szovjetunióba. A különböző automatikai elemeket is már tíz éve exportálja a magyar ipar a Szovjetunióba. Az új egyezmény a korábbi megállapodásokat kiterjeszti újabb termékekre, s egyúttal lehetővé teszi azt Is, hogy a hazai gáz- és kőolajipar automatikai és irányítási rendszer igényeit magasabb színvonalon elégítsék ki. Az Egyesült Izzó egy szovjet lámpagyárral jelenleg is együttműködik 40—80 watt teljesitme- nyű fénycsőgyártó gépsorok gyártásában. A gépsor óránként 1200 fénycső gyártására alkalmas, s a berendezést az Egyesült Izzó sorozatban gyártja, s öt éve exportálja nemcsak a Szovjetunióba, hanem más szocialista országokba is. Nemrég új automata szerelősort fejlesztettek ki, melynek termelékenysége legalább kétszeres, és így óránként 2500—3000 fénycsövet állít majd elő. Nagy automatizáltsági foka révén a kiszolgáláshoz is kevesebb személyzet szükséges, a berendezést összesen 15—16 dolgozó irányíthatja. Jelenleg még a legfejlettebb nyugati országokban sem szerezhetők be ilyen nagy teljesítményű fénycsőgyártó gépsorok. A megállapodás csak most jött létre, a fejlesztő munka azonban már folyamatban van. Sőt a berendezés egyes részegységeinek gyártását már megkezdték, s a kísérleti darabok még ebben az évben el- . készülnek. A MOM és a szovjet kutatóintézetek, üzemek évtizedek óta együttműködnek. Ez a kapcsolat ma már kiterjed mind a műszaki és tudományos kutatás, mind a termelés területére. A Magyar Optikai Művekben előállított számos műszert szovjet szakértőkkel együtt dolgozták ki. A KGST- országokkal folytatott együttműködést vizsgálva: megállapítható, első számú partnereik a szovjet kutatóintézetek és üzemek a témák számát, és az ezekben megvalósuló anyagi, szellemi értékeket tekintve. A megye mezőgazdasági szövetkezeteiben jelenleg mintegy húszezer 30 éven aluli fiatal dolgozik. A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének ifjúsági munkabizottsága nemrég értékelte a tagszövetkezetekben végzett munkát. Megállapította, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1970-ben hozott határozata, valamint az ifjúsági törvény megjelenése óta jóval többet törődnek a fiatalok gondjaival. A megye mezőgazdaságában dolgozó szövetkezeti fiatalok több mint 40 százaléka a területi szövetség körzetében tevékenykedik. A közös gazdaságokban a korábbi évekhez viszonyítva emelkedett a fiatalok aránya. Ez nemcsak a generációváltással függ össze, hanem a gazdaságok megszilárdulásának is eredménye. Ez utóbbi kedvezőbb feltételeket teremtett a fiatalok szövetkezetbe lépéséhez. Erősödött a bizalmuk a közös gazdaság iránt. A tagként jelentkezők körében egyre növekszik a fiatalok aránya, amit bizonyít az átlagéletkor alakulása is, amely 1972-ben még meghaladta a 42 esztendőt, tavaly pedig már csak 41 volt. Egyre több kulcsfontosságú munkahelyen találkozni huszonévesekkel, 30. életévüket be nem töltött fiatalokkal. A szövetkezetek arra törekednek, hogy tovább javuljon a fiatalok aránya, és mind több szakképzett, illetve az iskolából kikerülő ifjú váljék szövetkezeti taggá. Az iparosodó mezőgazdaságnak ugyanis nagy szüksége van szakképzett munkásokra. Ez utóbbinak egyik legbiztosabb forrása a jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozó, szakképzettséggel nem rendelkező fiatalok tanítása. A helyben történő képzésnek számos szövetkezetben hagyományai vannak már, például a tompái Kossuth, a miskei Március 15., a szalkszentmártoni Petőfi, a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezetben. A felsorolt gazdaságokban a személyzeti vezető is szívügyének tekinti a képzettségi színvonal emelését. Érdemes lenne módszereiket átvenni. A munkásutánpótlás egyik módja a tehetséges fiatalok felkutatása és számukra ösztöndíjak juttatása. Tanulmányi szerződést több mint kétszázhatvan fiatallal kötöttek a körzet szövetkezetei. Sajnos, az Igényekhez képest kevés az ösztöndíjasok száma, és a szakmák szerinti aránya sem egészen megfelelő. Ezért érdemes tervszerűbben megszervezni a képzést. Az . üzemek felmérve szakemberszükségletüket, már az általános iskola 7., 8. osztályába járó tanulókkal köthetnek tanulmányi szerződést. Ezzel a munkásutánpótlást segítenék. A közép- és felsőoktatási intézményekből kikerülő szakemberekkel is érdemes lenne még a tanulmányi idejük elején megegyezni. A pályairányítás gondjaihoz tartozik, hogy a fiatalok nem elég tájékozottak, nem ismerik köteA moszkvai vezérlő számítógépintézet, a MOM és az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet az információtárolás újabb eszkS- zeneinek létrehozásán munkálkodik, immár egy esztendeje, Intenzíven dolgoznak az intézetek munkatársai, mivel elhatározták: 1979—80-ra a legkorszerűbb háttértároló elemmel látják el a készülő számítógépeket. A vezető tőkés cégek is végeznek ilyen jellegű kutatást. Velük közel egy időben szándékoznak létrehozni új, nagy kapacitású, és sokoldalú tárolóeszközöket, amelyek külsőleg és a műszaki paraméterek tekintetében egyaránt versenyképesek lesznek. A szovjet és a magyar partnerek megosztják a feladatokat, kölcsönösen ismertetik tapasztalataikat, a kutatások részeredményeit. Közös erővel tökéletesítik a száloptikai kötegeket is. E hajlékony kábeleket — amelyekkel fényt és képet továbbítanak — a MOM-ban állították elő, tízévi munkával. A Szovjetunióban mintegy 20 különböző konstrukciójú orvostechnikai eszközt készítettek ezekhez. Magyarország a kétoldalú megállapodás értelmében fény- és képtovábbító szál- optikakötegek gyártására, a Szovjetunió pedig az ezeket hasznosító eszközök gyártására szakosodik. (MTI—APN) MŰANYAGOK EPITKEZESHEZ • A több mint félmilliárd forintos költséggel épülő barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyár termelőegységei közül egy — a bitumenüzem — novemberben megkezdi a próbaüzemeltetést. A másik két üzemben jövőre 10 millió forint értékű műanyagkötésű színes homlokzatbevonatot, vakolat- és betonalapozót, papírtapéta-ragasztót és egyéb, építkezéshez szükséges műanyagot gyártanak majd. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele—KS) lebbről a mezőgazdasági szakmáid egy részét és azokat az intézmé- nyékét, ahol azok elsajátíthatók).1 Az esetek többségében csak az ifjúsági táborokban, a betakarítás során ismerkednek a mezőgazda- sági üzemekkel. Az általános iskolák és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat erősítésének egyilo formája a két intézmény közöt* megkötött szocialista szerződés. Erre példa a bácsbokodi, a miskei, a hartai megállapodás. A szerződ® felek üzemlátogatásokat szervez-, nek, igyekeznek a mezőgazdaságii termelést sokoldalúan bemutatni a_ fiataloknak, segítenek a mezőgazdasági szakkörök működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek njegteremtésében. A tapasztalatok azt bizonyítják; hogy ez a módszer jól bevált, és érdemes széles körben alkalmazni a szövetkezetekben, örvendetes; hogy a területi szövetség és a KISZ megyei bizottsága közötti együttműködési megállapodás egyik lényeges pontja az általános iskolákkal kialakítandó kapcsolat erősítése, a mezőgazdasági pályára történő irányítás előse-» gítése. Az említett módszerek elősegíthetik a mezőgazdasági szövetke-; zetek további fiatalodását. A» egyre korszerűbb gépek, berendezések jól képzett munkásokat kívánnak. Az új generációkra nagy szükségük van a közös gazdaságoknak. ^ K. S. Szakmunkás- oklevél - érettségivel Csehszlovákiában a VI. ötéve» terv idején mintegy ötven százalékkal növekszik a gépipar termelése — ezért az iparág fejlesztésével szorosan összefüggő feladat a fiatal munkásnemzedélfl nevelése is. A 200 általános gépipari iskolában jelenleg 40 ezer ipari tanuló kiképzése folyik. A1 fiatalok 29 szakmát sajátíthatnak el s ezék közül hat szakmában kísérleti jellegű Oktatás folyik: a fiatalok a szakmunkás-oklevéllel érettségi bizonyítványt is kapnak, így tanulmányaikat főiskolai szinten tovább folytathatják. A tanulók ebben az oktatási formában négy év alatt fokozott tananyagot sajátítanak el. A négyéves, érettségivel járó szakmák iránt az általános iskola kilencedik osztályos diákjai között igen nagy az érdeklődés. A következő — 1977/78-as — iskolai évtől kezdve ezekre a szakmákra már az általános iskola nyolcadikosai is jelentkezhetnek. A jelek szerint a szakmunkás-oklevéllel együtt érettségi bizonyítványt is szerző tanulók száma 1980-ban ötször annyi lesz, mint két évvel ezelőtt. (BUDAPRESS — PRAGOPRESS) így - fából vaskarika Megmondom őszintén, — a kezdet kezdetétől vastag kétkedéssel olvastam a nikotinmentes cigaretták feltalálásáról, majd gyártásáról szóló híreket. Egyetlen, de alapvető fenntartásom volt, de az egyenértékű a hitetlenséggel. Tudniillik — akármelyik csodaszivarkáról olvastam, mindegyikről kiderült, hogy — füstöl. Persze, ezt gondolhattam volna, hiszen minden dohányos a füstjéért is szívja a becenevén koporsószögnek hívott terméket. A nikotinról most azért nem beszélek, mert a világmegváltónak kikiáltott cigarettakészítmények elsőrendű érdeme a nikontinmentességük. Azaz, a hagyományos cigaretta élvezetet okozó sajátosságaiból csak a füstölés marad meg az új gyártmányokban. Ám — mondom, ha már füstölnek ezek az egészségmentő szívnivalók, megette a... Majdnem azt mondtam: fene. Ha már füst, abból semmi jó nem származhat a tüdőre s a környezetre. Mert vegyünk csak a füstfélék sokaságából olyan kelleme- tes és emberemlékezet óta csömörig kiélvezett fajtát, mint a tömjénfüst. Nincs ölég bajunk avval is? Pedig — legjobb tudomásom szerint — a tömjénezésbe sem kevernek nikotint. Legfeljebb papírba csomagolják mint költeménybe, hízelgő levélbe, avagy felmagasztaló prózába öntött dicshimnuszt. Ekként pedig _ bizonyos edzési idő elteltével i s _ éppúgy a tömjénezett egyén s zervezetét roncsolhatja, mint a nikotin. Esetenként a túllihegésekkel, simogató nye'lvművele- tekkel eszközölt tömjénezés is hasonló kártevéshez vezet. De íveljünk vissza kiinduló témánkhoz, a nikotinmentes cigarettákról való hírveréshez. Egyik értesülést a Daily Telegraph röpítette világgá. Mondván, hogy „teljesen nikotinmentes cigaretták gyártását kezdték meg Izraelben”, Na, mondom, végre valami biztató újságféle az olajfák hegye alól. Mert csakugyan szép és emberbaráti vívmány, hogy a cigi alapanyagául egy salátafajta növényt használnak, amely kellemes, dohányra emlékeztető illatot ad, a nikotin romboló hatása nélkül. Némi ellentmondás azért zavarta derűlátásomat, mivel azt olvastam, hogy a feltaláló orvos most keresi azt a papírfélét, amely megfelel az új cigarettának, s az egészségre legkevésbé káros. Ugye, ugye? A doktor is csak akörül kapisgál, hogy saláta ide, saláta oda, az is füsttel ég, hát még a papír, amibe tekerni, tölteni kell a zöldségdohányt. Alig tértem napirendre a közel-keleti füstölő-hír fölött — elintézve egy kifejező legyintéssel —, már is szemet szúrt az újabb szenzáció. Eszerint csupán 0,1 százalék nikotint tartalmaz a Reynolds No 1-nek keresztelt új svájci cigaretta, amelynek előállítását több esztendős kutatás előzte meg, és gyártóik állítják, hogy ez a szivarka a dohányzás legtöbb mérgező anyagától mentes, kátránytartalma is rendkívül alacsony. A hlrecskében eldugtak azonban egy szócskát: „állítólag". Tehát messze van még a. széles körű gyakorlati bizonyítástól, hogy csak 0,1 percent volna a nikotintartalom, — meg a többi. Ismét tamáskodva csóválja fejét az ember, noha a Reynolds cég tudományos szakemberei még ilyen érvet is kivágnak aduként a találmány mellett: egy szelet sült hal, vagy sült kolbász is több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint egy Reynolds No 1 ■.. A csuda tudja, miért, de ezzel sem győztek meg. Máiért eszik a dolgozó sült halat, s megint másért gyújt cigarettára. No és a Reynolds No 1-et is el kell füstölni. Anélkül napestig szíhatná az adófizető polgár, akkor se érvényesülhetne, mint cigaretta. Ha meg már füstöt kell beszippantgatni.... — de ezt már mondtam. Úgy, hogy már csak derültem a soros cigaretta-hírtől. Ebből azt tudtam meg, hogy kakaószemekből készített cigarettát kínálnak a dohányosoknak Connecticut államban. Az új cigarettát a Rosen Emprises amerikai társaság gyártja. S ugye, már sejtik, ez sem tartalmaz nikotint. Viszont — már szinte restellkedve szajkózza az ember —, ezt is el kell füstölni, be és le kell szívni égéstermékeit. Enyhe vigasz számúnkra, hogy nem drágább a jelenleg árusitott cigarettáknál. És gondolkozzunk csak tárgyilagosan. A dohányos a dohányból készült szivarkát azért, füstöli el, mert igazi dohányból csinálták, aminek ő a nikotinját habzsolja. Mármost — ki lehet szúrni a szemét holmi izékkel? Csak mert ezek is égnek és füstölnek? Ezért mondtam volna meg előre az angol Gallahers cégnek is, amikor ez év elején meghirdette reklámhadjáratát a részben szintetikus dohányból készült cigaretta forgalmazásáról. Július 1- tői olyan — extragyenge és ext- rahosszú füstölnivalóval lepik meg a dohányosokat, amelyek csak igen kevés kátrányt tartalmaznak, nikotint pedig egyáltalán nem. A töltelék 40 százaléka cellulózéból előállított „dohány”. Kétezer dohányos próbálta ki a cég felkérésére az új cigarettát, s a propaganda szerint igen kellemesnek találták az aromáját. No és a poén mindezek után. Hetilapunkból a HH-ből szereztük tudomást arról, hogy „Füstbe 'Vhennek azoknak a brit cigarettagyárosoknak reményei, akik nagy üzleti sikert vártak a cellulózé alapanyagú műdohányból készült, nikotinmentes cigarettától.” Pedig — forintban számolva — több mint két és fél mil- liárdot fektettek be a „műcigarettába”, amelynek „dohánya” csaknem azonos színű az igazi dohánnyal. Nemcsak hogy a 22 millió brit dohányos nem igen vásárolja a július elsején csakugyan piacra dobott új terméket, hanem az állami egészségvédelmi tanács is óvja az önbecsapástól a dohányosokat. Egy telibe találó aforizmával szemléltetik az öncsalás mértékét: „Áttérni a hagyományosról a műcigarettára, annyit jelent, mint nem a 40., hanem a 36. emeletről leugrani”. Kijelentik: nemhogy kátrányt tartalmaz a műcigi is, hanem némelyik fajtája még az igazinál is többet. Szóval — ha már füstöt kell szívni, — legyen az a müciga- retta kakaóizü, vagy emlékeztessen a zamata a fa rostjáéra —, mindenképpen fából vaskarika. A dohányzásról leszokni csakis abszolút „válással” lehet. Mert — jól tudhatja minden dohányos s az is, aki valaha bagózott: nem azért dohányzik az ember, hogy valami legyen a szájában. Ha ez így lenne, megmaradt volna az emberiség a cuclinál. Tóth István Mit kínál az AGROKER? Egycsapásra nehéz volna felmérni mennyi gép és termelőeszköz hiányzik a megye mezőgazdaságából, vagyis milyen típusú erő- és munkagépekre lenne szükségük az üzemeknek. Ma már köztudott, hogy az utóbbi évek legnagyobb termésére számíthatunk az idén zöldségből, szőlőből, őszi gyümölcsből, cukorrépából, stb. Most azonban nem a növényféleségek felsorolása a cél, sokkal inkább az, hogy mit szeretnének; vagyis milyen gépeket keresnek a gazdaságok és mit kínál a megyei AGROKER. □ □ □ Ha nem is tragikus, az sem mondható, hogy rózsás a helyzet. Nem azért, mintha a megyei kereskedelmi vállalat nem törekedne az igények minél jobb kielégítésére. Kezdjük mindjárt az elején. Az AGROKER készlete csaknem 550 millió forint értékű, ebből több mint 220 millió az erő- és munkagép, az alkatrész, a gumikkal és ékszíjakkal együtt 86 millió forintot ér * az AGROKER-nél. Sok ez, vagy kevés, nehéz volna megállapítani. Első pillantásra úgy tűnik, nincs különösebb baj a kínálattal. Azzal valóban nincs, de a választékkal igen. □ □ □ A traktorok különféle típusa kapható, az MTZ 50-estől a RÁBA Steigerig. Gondot okoz viszont, hogy a közepes traktorokból viszonylag kicsi a kínálat. • Csak néhány 120 lóerős zetor árválkodik az udvaron a csaknem 230 darab MTZ és egyéb erőgépek mellett. Pedig a megye gazdasá-' gainak táblaméreteit figyelembe véve éppen a középkategóriájú 120—180 lóerős erőgépekre lenne a legnagyobb szükség. Nehezíti a helyzetet, hogy a mezőgazdasági üzemekben levő 120 lóerős zeto- rokhoz nincs alkatrész, emiatt jó néhány áll belőlük. Hiánycikk a rakodógép, gondot okoz az is, hogy a Cloos 6-os kombájnokra nem lehet felszerelni a kukoricaadaptert. Legtöbbször emiatt panaszkodnak a gazdaságok vezetői, de gyakran szóba kerül, hogy elfogyott a fejlesztési alap, nincs pénz gépek vásárlására. Ha van is némi túlzás ezekben az állításokban, az esetek többségében igaz. Bizonyítja ezt, hogy az AGROKER által meghirdetett hitelakció a kombájnvásárlásoknál is jobb eredményeket hozott. Szint» valamennyi betakarítógép elfogyott. □ □ □ Pálfi Pál, az AGROKER igazgatója mesélte a minap: — Megkeresett egy nagyüzem vezetője, elmondta, hogy ha hitelbe vásár rolhat gépeket, azonnal elvis* nyolc MTZ-traktort. Talán jobb lett volna, ha az említett vezető a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjához fordul segítségért. A* ott kapott információk alapján ugyanis, ha nem is korlátlanul; de a rászoruló gazdaságoknak adnak hitelt gépvásárlásokra. E célból felülvizsgálják a gépbeszerzé-. sekre korábban adott hiteleket, és ha valamelyik üzem ezt nem használta fel, akkor átutalják azoknak a gazdaságoknak, aho) nagyobb szükség van rá. , B, Z, |
