Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 84. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös magyar-szovjet műszaki fejlesztés Fiatalodó mezőgazdasági szövetkezetek Magyarország és a Szovjetunió kohászata, gép- és villamosener- gia-ipara már hosszú évek óta együttműködik a fejlesztésben és a gyártásban. Eddig több, mint 30 témában alakult ki kapcsolat a magyar és a szovjet intézmények, iparvállalatok között. A legfonto­sabb megállapodások elsősorban a közútijármű-gyártásban, a hír­adástechnikai iparban és a szer­számgépgyártásban jöttek létre. Az együttműködés fejlesztése szervesen, illeszkedik a KGST komplex programjához, valamint a hazai és a szovjet gazdaság­id 'ztés közép- és hosszútávú i űzéseihez. Különösen az utóbbi években kerültek előtérbe az olyan műsza­ki-tudományos megállapodások, amelyek megosztják a fejlesztő munkát, így a vállalatok egy-egy területre koncentrálhatják erői­ket. Az ilyen jellegű megállapo­dások a legjobb segítői az integ­rációnak — a munkamegosztás­nak. A kormányközi bizottság már korábban határozatot hozott arról, hogy közösen megvizsgálják a komplex együttműködés megszer­vezését a gáz- és kőolajipar ré­szére szükséges automatizálási, irányítástechnikai eszközök és rendszerek kifejlesztésére. Az egyezmény kiterjed a különböző rendszerek létrehozására, kísérle­ti munkadarabok elkészítésére, vizsgálatára. Javaslatokat dolgoz­nak ki a következő ötéves terv­időszakban megvalósítandó közös gyártásra. Az egyezmény perspek­tivikus együttműködést irányoz elő 1990-ig. A magyar és a szovjet vállala­tok kidolgozzák a gázipari üze­mek és kompresszorállomások számítógépes irányítási rendsze­rét, kialakítják a különféle gáz­mérő műszerek és automatizált gázmérő állomások terveit, külön­féle mennyiségmérő műszereket fejlesztenek ki az áramló olaj és víz mérésére. Közösen hozzák lét­re az olajvezetékek irányítási rendszerét, és ugyancsak közösen alakítják ki az automatizált irá­nyítási és hírközlő rendszereket az olaj- és gáztermelő üzemek és vezetékek részére. Ebben az együttműködésben az MMG Automatikai Művek — mint a fejlesztési munkák koor­dinátora és a fejlesztési feladatok többségének végrehajtója —, va­lamint a Videoton, a Telefongyár és a Vegyiműveket Építő Szerelő Vállalat érdekelt. Ezek a vállala­tok már korábban is együttmű­ködtek szovjet partnereikkel. A gáz- és kőolajvezetékekhez szüksé­ges különböző hírközlő láncok gyártásában a két ország között • Az Orenburg! gázfinomító vezérlőtermének korszerű automata be­rendezései már az együttműködést példázzák. szakosítási megállapodás már lét­rejött. Eszerint a berendezéseket döntően a Telefongyár szállítja évek óta a Szovjetunióba. A kü­lönböző automatikai elemeket is már tíz éve exportálja a magyar ipar a Szovjetunióba. Az új egyez­mény a korábbi megállapodáso­kat kiterjeszti újabb termékekre, s egyúttal lehetővé teszi azt Is, hogy a hazai gáz- és kőolajipar automatikai és irányítási rend­szer igényeit magasabb színvona­lon elégítsék ki. Az Egyesült Izzó egy szovjet lámpagyárral jelenleg is együtt­működik 40—80 watt teljesitme- nyű fénycsőgyártó gépsorok gyár­tásában. A gépsor óránként 1200 fénycső gyártására alkalmas, s a berendezést az Egyesült Izzó so­rozatban gyártja, s öt éve expor­tálja nemcsak a Szovjetunióba, hanem más szocialista országok­ba is. Nemrég új automata szerelő­sort fejlesztettek ki, melynek ter­melékenysége legalább kétszeres, és így óránként 2500—3000 fény­csövet állít majd elő. Nagy auto­matizáltsági foka révén a kiszol­gáláshoz is kevesebb személyzet szükséges, a berendezést össze­sen 15—16 dolgozó irányíthatja. Jelenleg még a legfejlettebb nyu­gati országokban sem szerezhe­tők be ilyen nagy teljesítményű fénycsőgyártó gépsorok. A meg­állapodás csak most jött létre, a fejlesztő munka azonban már fo­lyamatban van. Sőt a berendezés egyes részegységeinek gyártását már megkezdték, s a kísérleti darabok még ebben az évben el- . készülnek. A MOM és a szovjet kutatóin­tézetek, üzemek évtizedek óta együttműködnek. Ez a kapcsolat ma már kiterjed mind a műszaki és tudományos kutatás, mind a termelés területére. A Magyar Optikai Művekben előállított szá­mos műszert szovjet szakértők­kel együtt dolgozták ki. A KGST- országokkal folytatott együttmű­ködést vizsgálva: megállapítható, első számú partnereik a szovjet kutatóintézetek és üzemek a té­mák számát, és az ezekben meg­valósuló anyagi, szellemi értéke­ket tekintve. A megye mezőgazdasági szö­vetkezeteiben jelenleg mintegy húszezer 30 éven aluli fiatal dol­gozik. A Bácskai és a Duna mel­léki Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének ifjúsági mun­kabizottsága nemrég értékelte a tagszövetkezetekben végzett mun­kát. Megállapította, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1970-ben hozott határozata, vala­mint az ifjúsági törvény megjele­nése óta jóval többet törődnek a fiatalok gondjaival. A megye me­zőgazdaságában dolgozó szövet­kezeti fiatalok több mint 40 szá­zaléka a területi szövetség körze­tében tevékenykedik. A közös gazdaságokban a ko­rábbi évekhez viszonyítva emel­kedett a fiatalok aránya. Ez nem­csak a generációváltással függ össze, hanem a gazdaságok meg­szilárdulásának is eredménye. Ez utóbbi kedvezőbb feltételeket te­remtett a fiatalok szövetkezetbe lépéséhez. Erősödött a bizalmuk a közös gazdaság iránt. A tagként jelentkezők körében egyre növek­szik a fiatalok aránya, amit bi­zonyít az átlagéletkor alakulása is, amely 1972-ben még meghalad­ta a 42 esztendőt, tavaly pedig már csak 41 volt. Egyre több kulcsfontosságú munkahelyen ta­lálkozni huszonévesekkel, 30. élet­évüket be nem töltött fiatalokkal. A szövetkezetek arra töreked­nek, hogy tovább javuljon a fia­talok aránya, és mind több szak­képzett, illetve az iskolából kike­rülő ifjú váljék szövetkezeti tag­gá. Az iparosodó mezőgazdaság­nak ugyanis nagy szüksége van szakképzett munkásokra. Ez utób­binak egyik legbiztosabb forrása a jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozó, szakképzettséggel nem rendelkező fiatalok tanítása. A helyben történő képzésnek szá­mos szövetkezetben hagyományai vannak már, például a tompái Kossuth, a miskei Március 15., a szalkszentmártoni Petőfi, a nagy­baracskai Haladás Termelőszövet­kezetben. A felsorolt gazdaságok­ban a személyzeti vezető is szív­ügyének tekinti a képzettségi színvonal emelését. Érdemes len­ne módszereiket átvenni. A munkásutánpótlás egyik módja a tehetséges fiatalok fel­kutatása és számukra ösztöndíjak juttatása. Tanulmányi szerződést több mint kétszázhatvan fiatallal kötöttek a körzet szövetkezetei. Sajnos, az Igényekhez képest kevés az ösztöndíjasok száma, és a szakmák szerinti aránya sem egészen megfelelő. Ezért érdemes tervszerűbben megszervezni a képzést. Az . üzemek felmérve szakemberszükségletüket, már az általános iskola 7., 8. osztályába járó tanulókkal köthetnek tanul­mányi szerződést. Ezzel a mun­kásutánpótlást segítenék. A kö­zép- és felsőoktatási intézmények­ből kikerülő szakemberekkel is érdemes lenne még a tanulmá­nyi idejük elején megegyezni. A pályairányítás gondjaihoz tartozik, hogy a fiatalok nem elég tájékozottak, nem ismerik köte­A moszkvai vezérlő számítógép­intézet, a MOM és az MTA Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet az információtárolás újabb eszkS- zeneinek létrehozásán munkálko­dik, immár egy esztendeje, Inten­zíven dolgoznak az intézetek munkatársai, mivel elhatározták: 1979—80-ra a legkorszerűbb hát­tértároló elemmel látják el a ké­szülő számítógépeket. A vezető tőkés cégek is végeznek ilyen jel­legű kutatást. Velük közel egy időben szándékoznak létrehozni új, nagy kapacitású, és sokolda­lú tárolóeszközöket, amelyek kül­sőleg és a műszaki paraméterek tekintetében egyaránt versenyké­pesek lesznek. A szovjet és a ma­gyar partnerek megosztják a fel­adatokat, kölcsönösen ismertetik tapasztalataikat, a kutatások részeredményeit. Közös erővel tökéletesítik a száloptikai kötegeket is. E haj­lékony kábeleket — amelyekkel fényt és képet továbbítanak — a MOM-ban állították elő, tízévi munkával. A Szovjetunióban mintegy 20 különböző konstruk­ciójú orvostechnikai eszközt ké­szítettek ezekhez. Magyarország a kétoldalú megállapodás értel­mében fény- és képtovábbító szál- optikakötegek gyártására, a Szov­jetunió pedig az ezeket haszno­sító eszközök gyártására szakoso­dik. (MTI—APN) MŰANYAGOK EPITKEZESHEZ • A több mint félmilliárd forintos költséggel épülő barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyár termelőegységei közül egy — a bitumen­üzem — novemberben megkezdi a próbaüzemeltetést. A másik két üzemben jövőre 10 millió forint értékű műanyagkötésű színes hom­lokzatbevonatot, vakolat- és betonalapozót, papírtapéta-ragasztót és egyéb, építkezéshez szükséges műanyagot gyártanak majd. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele—KS) lebbről a mezőgazdasági szakmáid egy részét és azokat az intézmé- nyékét, ahol azok elsajátíthatók).1 Az esetek többségében csak az if­júsági táborokban, a betakarítás során ismerkednek a mezőgazda- sági üzemekkel. Az általános isko­lák és a termelőszövetkezetek kö­zötti kapcsolat erősítésének egyilo formája a két intézmény közöt* megkötött szocialista szerződés. Erre példa a bácsbokodi, a miskei, a hartai megállapodás. A szerződ® felek üzemlátogatásokat szervez-, nek, igyekeznek a mezőgazdaságii termelést sokoldalúan bemutatni a_ fiataloknak, segítenek a me­zőgazdasági szakkörök működésé­hez szükséges tárgyi és személyi feltételek njegteremtésében. A tapasztalatok azt bizonyítják; hogy ez a módszer jól bevált, és érdemes széles körben alkalmazni a szövetkezetekben, örvendetes; hogy a területi szövetség és a KISZ megyei bizottsága közötti együttműködési megállapodás egyik lényeges pontja az általá­nos iskolákkal kialakítandó kap­csolat erősítése, a mezőgazdasá­gi pályára történő irányítás előse-» gítése. Az említett módszerek elősegít­hetik a mezőgazdasági szövetke-; zetek további fiatalodását. A» egyre korszerűbb gépek, berende­zések jól képzett munkásokat kí­vánnak. Az új generációkra nagy szükségük van a közös gazdasá­goknak. ^ K. S. Szakmunkás- oklevél - érettségivel Csehszlovákiában a VI. ötéve» terv idején mintegy ötven száza­lékkal növekszik a gépipar ter­melése — ezért az iparág fejlesz­tésével szorosan összefüggő fel­adat a fiatal munkásnemzedélfl nevelése is. A 200 általános gép­ipari iskolában jelenleg 40 ezer ipari tanuló kiképzése folyik. A1 fiatalok 29 szakmát sajátíthatnak el s ezék közül hat szakmában kí­sérleti jellegű Oktatás folyik: a fiatalok a szakmunkás-oklevéllel érettségi bizonyítványt is kapnak, így tanulmányaikat főiskolai szin­ten tovább folytathatják. A tanulók ebben az oktatási formában négy év alatt fokozott tananyagot sajátítanak el. A négyéves, érettségivel járó szak­mák iránt az általános iskola ki­lencedik osztályos diákjai között igen nagy az érdeklődés. A kö­vetkező — 1977/78-as — iskolai évtől kezdve ezekre a szakmákra már az általános iskola nyolcadi­kosai is jelentkezhetnek. A jelek szerint a szakmunkás-oklevéllel együtt érettségi bizonyítványt is szerző tanulók száma 1980-ban ötször annyi lesz, mint két évvel ezelőtt. (BUDAPRESS — PRAGOPRESS) így - fából vaskarika Megmondom őszintén, — a kezdet kezdetétől vastag kétke­déssel olvastam a nikotinmentes cigaretták feltalálásáról, majd gyártásáról szóló híreket. Egyetlen, de alapvető fenntar­tásom volt, de az egyenértékű a hitetlenséggel. Tudniillik — akármelyik csodaszivarkáról ol­vastam, mindegyikről kiderült, hogy — füstöl. Persze, ezt gon­dolhattam volna, hiszen minden dohányos a füstjéért is szívja a becenevén koporsószögnek hí­vott terméket. A nikotinról most azért nem beszélek, mert a vi­lágmegváltónak kikiáltott ciga­rettakészítmények elsőrendű ér­deme a nikontinmentességük. Azaz, a hagyományos cigaretta élvezetet okozó sajátosságaiból csak a füstölés marad meg az új gyártmányokban. Ám — mondom, ha már füs­tölnek ezek az egészségmentő szívnivalók, megette a... Majd­nem azt mondtam: fene. Ha már füst, abból semmi jó nem származhat a tüdőre s a környe­zetre. Mert vegyünk csak a füst­félék sokaságából olyan kelleme- tes és emberemlékezet óta csö­mörig kiélvezett fajtát, mint a tömjénfüst. Nincs ölég bajunk avval is? Pedig — legjobb tudo­másom szerint — a tömjénezésbe sem kevernek nikotint. Legfel­jebb papírba csomagolják mint költeménybe, hízelgő levélbe, avagy felmagasztaló prózába ön­tött dicshimnuszt. Ekként pedig _ bizonyos edzési idő elteltével i s _ éppúgy a tömjénezett egyén s zervezetét roncsolhatja, mint a nikotin. Esetenként a túllihegé­sekkel, simogató nye'lvművele- tekkel eszközölt tömjénezés is hasonló kártevéshez vezet. De íveljünk vissza kiinduló té­mánkhoz, a nikotinmentes ciga­rettákról való hírveréshez. Egyik értesülést a Daily Telegraph rö­pítette világgá. Mondván, hogy „teljesen nikotinmentes cigaret­ták gyártását kezdték meg Iz­raelben”, Na, mondom, végre va­lami biztató újságféle az olajfák hegye alól. Mert csakugyan szép és emberbaráti vívmány, hogy a cigi alapanyagául egy salátafajta növényt használnak, amely kel­lemes, dohányra emlékeztető il­latot ad, a nikotin romboló ha­tása nélkül. Némi ellentmondás azért zavarta derűlátásomat, mi­vel azt olvastam, hogy a felta­láló orvos most keresi azt a pa­pírfélét, amely megfelel az új cigarettának, s az egészségre leg­kevésbé káros. Ugye, ugye? A doktor is csak akörül kapisgál, hogy saláta ide, saláta oda, az is füsttel ég, hát még a papír, amibe tekerni, tölteni kell a zöldségdohányt. Alig tértem napirendre a kö­zel-keleti füstölő-hír fölött — elintézve egy kifejező legyintés­sel —, már is szemet szúrt az újabb szenzáció. Eszerint csupán 0,1 százalék nikotint tartalmaz a Reynolds No 1-nek keresztelt új svájci cigaretta, amelynek előál­lítását több esztendős kutatás előzte meg, és gyártóik állítják, hogy ez a szivarka a dohányzás legtöbb mérgező anyagától men­tes, kátránytartalma is rendkívül alacsony. A hlrecskében eldug­tak azonban egy szócskát: „állí­tólag". Tehát messze van még a. széles körű gyakorlati bizonyítás­tól, hogy csak 0,1 percent volna a nikotintartalom, — meg a töb­bi. Ismét tamáskodva csóválja fejét az ember, noha a Reynolds cég tudományos szakemberei még ilyen érvet is kivágnak adu­ként a találmány mellett: egy szelet sült hal, vagy sült kolbász is több rákkeltő anyagot tartal­maz, mint egy Reynolds No 1 ■.. A csuda tudja, miért, de ezzel sem győztek meg. Máiért eszik a dolgozó sült halat, s megint másért gyújt cigarettára. No és a Reynolds No 1-et is el kell füstölni. Anélkül napestig szíhatná az adófizető polgár, ak­kor se érvényesülhetne, mint ci­garetta. Ha meg már füstöt kell beszippantgatni.... — de ezt már mondtam. Úgy, hogy már csak derültem a soros cigaretta-hírtől. Ebből azt tudtam meg, hogy kakaósze­mekből készített cigarettát kínál­nak a dohányosoknak Connecti­cut államban. Az új cigarettát a Rosen Emprises amerikai társa­ság gyártja. S ugye, már sejtik, ez sem tartalmaz nikotint. Vi­szont — már szinte restellkedve szajkózza az ember —, ezt is el kell füstölni, be és le kell szívni égéstermékeit. Enyhe vigasz szá­múnkra, hogy nem drágább a jelenleg árusitott cigarettáknál. És gondolkozzunk csak tárgyi­lagosan. A dohányos a dohány­ból készült szivarkát azért, füs­töli el, mert igazi dohányból csi­nálták, aminek ő a nikotinját habzsolja. Mármost — ki lehet szúrni a szemét holmi izékkel? Csak mert ezek is égnek és füs­tölnek? Ezért mondtam volna meg elő­re az angol Gallahers cégnek is, amikor ez év elején meghirdette reklámhadjáratát a részben szin­tetikus dohányból készült ciga­retta forgalmazásáról. Július 1- tői olyan — extragyenge és ext- rahosszú füstölnivalóval lepik meg a dohányosokat, amelyek csak igen kevés kátrányt tartal­maznak, nikotint pedig egyálta­lán nem. A töltelék 40 százaléka cellulózéból előállított „dohány”. Kétezer dohányos próbálta ki a cég felkérésére az új cigarettát, s a propaganda szerint igen kel­lemesnek találták az aromáját. No és a poén mindezek után. Hetilapunkból a HH-ből szerez­tük tudomást arról, hogy „Füst­be 'Vhennek azoknak a brit ciga­rettagyárosoknak reményei, akik nagy üzleti sikert vártak a cellu­lózé alapanyagú műdohányból készült, nikotinmentes cigarettá­tól.” Pedig — forintban számol­va — több mint két és fél mil- liárdot fektettek be a „műciga­rettába”, amelynek „dohánya” csaknem azonos színű az igazi dohánnyal. Nemcsak hogy a 22 millió brit dohányos nem igen vásárolja a július elsején csak­ugyan piacra dobott új terméket, hanem az állami egészségvédelmi tanács is óvja az önbecsapástól a dohányosokat. Egy telibe talá­ló aforizmával szemléltetik az öncsalás mértékét: „Áttérni a hagyományosról a műcigarettára, annyit jelent, mint nem a 40., hanem a 36. emeletről leugrani”. Kijelentik: nemhogy kátrányt tartalmaz a műcigi is, hanem némelyik fajtája még az igazinál is többet. Szóval — ha már füstöt kell szívni, — legyen az a müciga- retta kakaóizü, vagy emlékeztes­sen a zamata a fa rostjáéra —, mindenképpen fából vaskarika. A dohányzásról leszokni csakis abszolút „válással” lehet. Mert — jól tudhatja minden dohányos s az is, aki valaha bagózott: nem azért dohányzik az ember, hogy valami legyen a szájában. Ha ez így lenne, megmaradt volna az emberiség a cuclinál. Tóth István Mit kínál az AGROKER? Egycsapásra nehéz volna felmérni mennyi gép és termelő­eszköz hiányzik a megye mezőgazdaságából, vagyis milyen típusú erő- és munkagépekre lenne szükségük az üzemeknek. Ma már köztudott, hogy az utóbbi évek legnagyobb termésé­re számíthatunk az idén zöldségből, szőlőből, őszi gyümölcs­ből, cukorrépából, stb. Most azonban nem a növényféleségek felsorolása a cél, sokkal inkább az, hogy mit szeretnének; vagyis milyen gépeket keresnek a gazdaságok és mit kínál a megyei AGROKER. □ □ □ Ha nem is tragikus, az sem mondható, hogy rózsás a helyzet. Nem azért, mintha a megyei ke­reskedelmi vállalat nem töreked­ne az igények minél jobb kielégí­tésére. Kezdjük mindjárt az elején. Az AGROKER készlete csaknem 550 millió forint értékű, ebből több mint 220 millió az erő- és mun­kagép, az alkatrész, a gumikkal és ékszíjakkal együtt 86 millió forintot ér * az AGROKER-nél. Sok ez, vagy kevés, nehéz volna megállapítani. Első pillantásra úgy tűnik, nincs különösebb baj a kínálattal. Azzal valóban nincs, de a választékkal igen. □ □ □ A traktorok különféle típusa kapható, az MTZ 50-estől a RÁ­BA Steigerig. Gondot okoz vi­szont, hogy a közepes traktorok­ból viszonylag kicsi a kínálat. • Csak néhány 120 lóerős zetor ár­válkodik az udvaron a csaknem 230 darab MTZ és egyéb erőgépek mellett. Pedig a megye gazdasá-' gainak táblaméreteit figyelembe véve éppen a középkategóriájú 120—180 lóerős erőgépekre lenne a legnagyobb szükség. Nehezíti a helyzetet, hogy a mezőgazdasági üzemekben levő 120 lóerős zeto- rokhoz nincs alkatrész, emiatt jó néhány áll belőlük. Hiánycikk a rakodógép, gondot okoz az is, hogy a Cloos 6-os kombájnokra nem lehet felszerelni a kukorica­adaptert. Legtöbbször emiatt pa­naszkodnak a gazdaságok vezetői, de gyakran szóba kerül, hogy el­fogyott a fejlesztési alap, nincs pénz gépek vásárlására. Ha van is némi túlzás ezekben az állítások­ban, az esetek többségében igaz. Bizonyítja ezt, hogy az AGRO­KER által meghirdetett hitelak­ció a kombájnvásárlásoknál is jobb eredményeket hozott. Szint» valamennyi betakarítógép elfo­gyott. □ □ □ Pálfi Pál, az AGROKER igaz­gatója mesélte a minap: — Meg­keresett egy nagyüzem vezetője, elmondta, hogy ha hitelbe vásár rolhat gépeket, azonnal elvis* nyolc MTZ-traktort. Talán jobb lett volna, ha az említett vezető a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjához fordul segítségért. A* ott kapott információk alapján ugyanis, ha nem is korlátlanul; de a rászoruló gazdaságoknak ad­nak hitelt gépvásárlásokra. E cél­ból felülvizsgálják a gépbeszerzé-. sekre korábban adott hiteleket, és ha valamelyik üzem ezt nem használta fel, akkor átutalják azoknak a gazdaságoknak, aho) nagyobb szükség van rá. , B, Z, |

Next

/
Thumbnails
Contents