Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-20 / 221. szám
1977. szeptember 20. • PETŐFI NEPE • S T NÉPEK BARÁTSÁGA Ünnepség Battonyán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, abból az alkalomból, hogy Battonya, hazánk első településeként 33 évvel ezelőtt szabadult fel, Népek barátsága ünnepséget szerveztek vasárnap a nagyközségben. Az ünnepség elnökségében ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, I. V. Sza- linion, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság magyarországi képviselője, V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és több más személyiség. Ünnepi beszédében Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára emlékeztetett arra, hogy a közeljövőben ünnepeljük az emberiség nagy sorsfordulójának, a tNagy Októberi Szocialista Forradalomnak a 60. évfordulóját. Beszámolt a csepeli felhívás nyomán kibontakozott munkaver- seny-mozgalomról, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozva rámutatott: az enyhülést minden békeszerető ember kívánja. A beszéd után Apró Antal átadta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kollektív tagságát igazoló oklevelét Battonya lakosságának. Felszólalt a szovjet testvérmegyék küldöttségének vezetője is. Áz ünnepség koszorúzással ért véget. Űj típusú szovjet villanyvonat • A Moszkva—Leningrad közötti 650 kilométeres vasúti pályaszaka* szón próbálják ki azt az új ER—200 típusú villanyvonatot, amely 200 kilométeres óránkénti sebességre is képes. Az elektromos mozdony automata vezérlésű. (Telefotó—MTI—TASZSZ—KS) Szüret előtt... A megyében megkezdődött a szüret, s rövidesen forrni kezdenek a borok. A szüret a vidám- Bág, a jókedv ünnepe, ám tapasztalataink szerint, amelyet a statisztika szomorú számokkal re. gisztrál, azt bizonyítja, hogy a szüret idején halnak meg a legtöbben közlekedési baleset következtében. A balesetek oka, hogy a gyalogosok, kerékpárosok és gépjárművezetők ittas állapotban merészkednek ki a közútra. •Idejében szólunk tehát, figyelmeztetünk; ma már a megnövekedett gépjárműállomány, az utak telítettsége mellett, az ittas járművezetők vagy saját, vagy mások életét veszélyeztetik, tesznek embereket egész életre nyomorékká ! S hogy ez mennyire így van, azt a múlt év számadatai tükrözik. Az elmúlt esztendő szeptemberében—októberében összesen 246 közlekedési baleset történt a megye útjain. A halálos áldozatok száma csupán e két hónap alatt 36 volt, s egyetlen hónapra, az októberre, 25 halálos áldozatot mutattak ki. Minden negyedik közlekedési balesetet ittas személy okozott, ugyanis a halálos eseteket számolva, a két hónapban nyolc ember vesztette életét ittasság következtében. Az adat azért” is megdöbbentő, mért, tavaly, a tizenkét hónapban, összesen húszán vesztették életüket ittasság miatt. A számok nem hazudnak, éppen ezért kell felkészülni arra, hogy szeptember és október hónapban várhatóan több ittas személy tartózkodik gyalogosan, vágj' járművel a közutakon, mint az év korábbi hónapjaiban. Manapság már nem a főközlekedési utakon, hanem a mellékutakon, földutakon történik az ittasságból származó balesetek legnagyobb része. Hogy miért? A tanyákon, a közös gazdaságok pincészetében, vagy az egyéni gazdáknál felhörpintett murci gyorsan a fejekbe száll, de a gépjárművel, kerékpárral közlekedők közül, akik ezt megteszik, a főútvonalakra nem mernek kihajtani, megpróbálnak, ha kerülővel is, a földutakon vagy a kevésbé forgalmas útvonalakon hazajutni. Mondani sem kell, hogy ma már a földutak, az egyesek szerint kevésbé forgalmas utak nem léteznek, mindenütt, még a tanyavi- lágban is, jelentősnek számít a gépjárműforgalom. Néhány évvel ezelőtt még elég sok ittas gépjárművezetőt szűrtek ki a forgalomból az E—5-ösön, ma már az ilyen szempontból legveszélyesebb útszakaszok a • 44-es út Lakitelek és Tiszakécs- ke közötti szakasza, az Ágasegyháza—Izsák közötti út, a Solt- vadkert—Bocsa közötti útszakasz, s természetesen valamennyi lakott területen belüli út. Az. ittas járművezetőket tekintve a 19 és 60 év közötti férfiak állnak az első helyen. Az utóbbi időben — ha elvétve is — akadnak női vezetők, akik szintén üluminált állapotban vesznek részt a közúti forgalomban. A balesetek 85 százaléka a délutáni napszakban, 14 és 22 óra között következett be, amely szintén bizonyítja, hogy a műszak után, hazatérés előtt kortyolnak a kerékpárosok, a gépjárművezetők, a gyalogosok. Az elmúlt évben a legtöbb ittasságból származó szerencsétlenséget a személygépkocsi-vezetők okozták, de eket közvetlenül követik a motorkerékpárosok. Nem lehet szó nélkül hagyni a kerékpárosokat sem, akik amellett, hogy nem ismerik a közlekedés alapvető sza- >. -irályait, úgyséraiX-8tójk $áM*vo- ' ‘hátkoiik -irtás jarmíhtezétés tilalma. A legtöbb kerékpárhajtó úgy véli, hogy a kerékpár nem jármű, s ezért fogyaszthat szeszes italt. Anélkül, hogy teljes egészében elmarasztalnánk őket, meg kell mondanunk: a rendkívül labilis jármű méginkább azzá válik, ha használója még fel is önt a garatra. Balesetek okozóivá és áldozataivá válhatnak ezek az emberek. Az országos statisztika szerint Bács-Kiskun megye a „legfertőzöttebb” ittasság vonatkozásában. Igaz. a megye bortermelő jellege is hozzájárul ehhez, ám nem törvényszerű az, ahol a bort termelik, ott a gépjárművezetők is igyanak. Jó betartani, megfogadni a következő tanácsot: aki vezet. az ne igyék, aki ivott, az pedig ne vezessen! Ne hajtson kerékpárt, se lovas kocsit, semmilyen járművet, amellyel önmaga és mások testi épségét veszélyezteti. Gémes Gábor KÉPERNYŐ Kísértés A háromrészes Kísértés megtekintése után olvastam el Székely János hasonló című regényét. Egyikért sem lelkesedem, a maga műfajában mindkettő közepesen sikerültnek minősíthető. Bizonyítsam, hogy sem az írás, sem a tévé-film nem remekmű? Mire mennék? Milyen alapon várható el egy műsorszolgáltató intézménytől, hogy állandóan a csúcsokat ostromolja. Nyilvánvaló, hogy szerkezeti hibái, fekete-fehérrel megrajzolt figurái miatt az írás ellenáll ama kísértésnek, hogy valaki ennek alapján mélyebb bepillantást kapjon a magyar történelem egy szomorú korszakába. A Tanácsköztársaság leverését követően külföldre menekült fiatal költőben még a Németországban és Amerikában töltött évtizedek után is megmaradt a gyerek-: :,és ifjúkor retténéte, .felháborította a magyar társadalom elmaradottságai' 'a kétkeziek10 kiszolgáltatottsága. A Kísértést már az a világhírű, sikeres forgatókönyvszerző írta, aki megtanulta a hatáskeltés mesterségét. Érdemes egy pillantást vetnünk az 1919-ben emigrált radikális, vagy szocialista, kommunista érzelmű, tehetséges fiatalokra. Életútjuk további alakulását tekintve némi egyszerűsítéssel három csoportba oszthatók: a legjobbak, a legmesszebb látók, a társadalmi fejlődés irányát felismerők arra törekedtek, hogy művészetükkel, tudományukkal az eljövendő átalakulást gyorsítsák, szolgálják. Maradandó értékű művészeti alkotásokkal. tudományos művekkel gyakoroltak hatást korukra, A korszerű tartalom és forma szintézisére törekedtek, egy pillanatra sem mondtak le sem egyéni ambícióikról, sem vállalt közösségi feladataikról. Néhányan azt gondolták, hogy az eszme, igazsága, a szándék tisztasága önmagában is elegendő: kevés figyelmet fordítottak a megformálásra, az új vívmányok érvényesítésére. Székely János, azaz John Pen sok tehetséges társával egyetemben bekerült az álomgyárosok, a szórakoztató nagyiparosok közé. Elsősorban az akkoriban kibontakozó filmcsinálásban kamatoztatták — vagy sorvasztották el — tehetségüket. A világért sem állítom, hogy Székely Jánost, a mosónő házasságon kívül született gyermekét magához hajlította volna ez a csillogó környezet. Pályafutása tanúsítja, hogy többre vágyott, mást akart a polgári demokráciánál, a szocializmus irányában kereste a jövőt. Művészetén azonban letörölhe- tetlen nyomokat hagytak a kapitalista filmgyártásban töltött évtizedek. A Kísértésben is köny- nyen kimutathatók az amerikai karrier-regények sablonjai, akaratlanul is alkalmazkodott az úgynevezett átlagolvasók ízléséhez. A tálalás, az előadásmód nem nélkülözi az ügyes, a mesterség alapos ismeretét bizonyító megoldásokat. , A környezetrajz, a társadalmi háttér annyira halovány, erőtlen, hogy Szántó Erika és Esztergályos Károly forgatókönyvírók meg sem próbálkozhattak a szereplők elmélyültebb jellemzésével, az összefüggések, a folyamatok feltárásával. Hiába is akarták volna, nincs ehhez matéria a regényben. Talán ezért időztek hosszabban a szállodai dolce vita bemutatásával. József Attila két sora többet mond el a külvárosi nyomorról, a Béla édesanyjához hasonló sorsú mosónőkről mint ennek a filmnek sok festett köny- nyektől csepegő képsora. Mégis, soha rosszabbat! Lekötötte a nézőket a nehéz sorsú fiú küszködése. Heltai Nándor A kör bezárult? Á műtrágyatárolás megoldásának gondjai A magyar mezőgazdaság a világranglistán az éllovasok mögött foglal helyet. Műtrágya-felhasználásunk évenként — bruttó súlyban — négy és fél millió tonna. Hogy ez milyen sok, arra jellemzésül hadd említsük meg, hogy 1938-ban Magyarországon, kukoricával együtt, összesen 7 millió tonna szemesgabona termett, de ennek nagyobbik részét a termelés helyszínén használták fel — megették, megetették. Tehát még az akkor egy-, millió tonnányi cukorrépával együtt se kellett nagy távolságra szállítani akkora tömeget, mint most csupán a műtrágyát. Méghozzá ezt nem csupán 100—200 km esetenként nagyobb távolságra fuvarozni kell, de tárolni is. A gyárak ugyanis egész évben egyenletesen termelnek, a műtrágya felhasználása pedig zömmel lökésszerűen ősszel, valamint kisebb mennyiségben tavasszal történik. Az elnök nem szórja a pénzt Mi a gyakorlat most? A főag- ronómus kinéz valahol egy partosabb helyet, azt elegyengetik, ledöngölik. Odarakják halmokba, prizmákba a műtrágyát, letakarják fóliával. Aztán süti a nap, veri az eső, néha aláfolyik a víz, máskor a vihar letépi róla a takarót. Bizony, jelentős a veszteség. országosan évenként másfél milliárd forintra becsüljük. A hatóságok néhol türelmetlenek, büntetőeljárást indíttatnak a szövetkezeti vezetők ellen, mert több . milliós kár keletkezett a műtrágyatárolás, -szállítás közben. Pedig az az elnök, vagy fő- agronómus nem szándékosan pazarolja a pénzt. Egyszerűen nem tud a sokmilliós értékkel mást kezdeni. Ez így sokáig nem megy. A műtrágya mozgatását és tárolását meg kell oldani.' Javaslatokban nem szűkölködünk, szélsőséges ötletek is adódnak. Ilyen például, hogy szállítsuk, tároljuk ezt ä vegyszert gumiból készült konténerekben. Csakhogy egyetlen konténer 5 ezer forintba kerül. Ráadásul ehhez daru kell, meg ember. Volt aztán olyan javaslat is, hogy épüljenek komplex kombinátok, amelyek nemcsak a tárolást, de a kiszórást is elvállalják, meg a labormunkát is elvégzik. Ehhez anhyi pénz kellene, amennyi senkinek nincs. Nem elég a szándék és a pénz Műtrágyaügyben nem kell járatlan úton indulnunk, elég ha példát veszünk a búzáról. A búza nagyjából ugyanolyan anyag, mint a szemcsézett műtrágya. Lapátolható, szívható-fújható, (pneumatikusan szállítható), bármely fedett helyen elterítve tárolható. A búzánál ezt az utat járjuk. A kombájnról pótkocsira eresztik, a pótkocsi garatba önti, a garatból levegő fújja a tárolótoronyba vagy színbe. Ugyanez megoldható a műtrágyánál is. A gyárban vagonba ömlesztik, a fogadóállomáson markoló vagy pneumatikus megoldással „átsegítik” a teherautóra, az elviszi egy hatalmas, fedett színbe, kiborítja. Azután, mikor annak ideje elérkezett, jönnek a szórókocsik, megrakodnak a fedett színben, amely akkora, hogy akár teherautó, akár traktoros pótkocsi nyugodtan forgolódhat benne. Még jobb, ha ebbe a bizonyos színbe már eleve iparvágányt vezetnek, tehát be tud állni a vagon. Nagyjából úgy 20—30 ezer hektáronként- kellene egy ilyen műtrágyaraktárt építeni. Sokan azt gondolták, hogy annyi nehéz problémát megoldottunk már, ugorjunk neki, csináljuk meg ezt az AKT (Agrokémiai Társulás) hálózatot is. Ekkor derült ki, hogy ez nemcsak szándékon és pénzen múlik. Az akadályok megszám- lálhatatlanok, néha nevetségesek és bürokratikusak, máskor azonban valóságosak és betonke- ménységűek. Kellene néhány típusterv ElSször is: nincsen jól használható típusterv. Mindegyik centrumot külön-külön kellene megtervezni, erre viszont kapacitás nincs. És nem lenne jó megismételni * a sertésteleppéldát, amikor megépült vagy háromszáz telep, legalább 200 féle megoldással. Sokba került az a kapkodás. Beszéltünk az iparvágányról Itt a helyzet egyszerűen nevetséges. Senki nem tudja például Magyarországon, hogy egyáltalán kinek szabad iparvágányt tervezni. Aztán jön a gyakran emlegetett tűzvédelem. Kétségtelen, hogy a műtrágyák egyike-másika gyúlékony, valamint az is, hogy ez a vegyszer szétmarja a vasat, tehát a színeket fából kell építeni. (Agárdon gyártanak ideálisan alkalmas, 24 méter fesztávolságú hangárokat fából.) Ezért a> szabályok nagyon szigorúak. Csakhogy, ha minden előírást pontosan megvalósítanak, akkor a beruházási költségnek mindössze 35 százaléka szolgálhatja a műtrágya tárolását és kezelését, a többi a cugehőr. Hétmilliárdból megoldhatnánk Említettük: ma évi másfél milliárd forintra becsüljük a szállítás és tárolás során előálló veszteséget. Egy-egy célnak megfelelő telep 40—50 millió forintba kerülne, hétmilliárd forintból a műtrágyatárolás problémáját lényegében az egész országban megoldhatnánk, a veszteséget kiküszöbölhetnénk, vagy minimálisra csökkenthetnénk. De kinek van hétmilliárd forintja? Ügy tűnik, hogy senkinek. A mezőgazdasági üzemek erre a tervidőszakra nem tervezték be a műtrágyaprobléma megoldását. Tehát a pénzt csak egyéb fejlesztésektől tudnák elvonni. Az. állam mindössze * 20 százalékos támogatást tud adni, a műtrágyagyártó ipar elzárkózik, a kereskedelem legfeljebb valamicske áldozatra hajlandó. A kör bezárult. Pedig ezt a hétmilliárd forintos hálózatot nagyon érdemes lenne kiépíteni. F. B. Forradalmi demokrácia: ütközet menet közben A forradalmi demokrácia és a fejlődés nem kapitalista útja volt a témája annak a beszélgetésnek, amelyet G. Kim "profesz- szor, a történettudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az Azija i Afrika Szivodnya című tudományos és társadalompolitikai folyóirat főszerkesztője folytatott I. Podkopajevvel, az APN munkatársával. AZ ÚJSÁGÍRÓ: A nemzet felszabadításáért folytatott küzdelem egyre szorosabban összefonódik a széles tömegeknek a szocialista eszmények megvalósítására irányuló törekvésével. Ezzel magyarázható a különféle szocialista elméletek és koncepciók megjelenése az ázsiai és afrikai országokban. Ezeknek az országoknak jelentős része, (ahol a forradalmi demokrácia van a kormányrúd- nál), gyakorlatilag már a szocialista orientáció útjára lépett. Nem beszélne arról, hogyan értékelik ezt a jelenséget a marxisták? G. KIM professzor: A gyarmati uralom sokévszázados rendszerének összeomlását, a felszabadult országok nem kapitalista útjának lehetőségét Lenin elméletileg előre megmondta. Zseniális előrelátással rámutatott, hogy a nemzeti felszabadító mozgalmak nem állnak meg félúton, hogy „ ... a világforradalom eljövendő döntő ütközeteiben a Föld népessége többségének eredetileg a nemzeti felszabadulás jegyében indult mozgalma a kapitalizmus és az imperializmus ellen fordul majd...” A nemzeti felszabadító harcnak' az imperializmus és a proletárforradalmak korában szerzett tapasztalata alapján Lenin továbbfejlesztette és sokoldalúan megindokolta azt a még Marx és Engels által felvetett eszmét, hogy az elmaradott országok a fejlődés kapitalista szakaszának elkerülésével áttérhetnek a szocializmusra. Lenin úgy vélte: ennek az átmenetnek fontos feltétele, hogy ezek az országok szoros kapcsolatokat teremtsenek a nemzetközi proletariátussal, hogy szoros szövetséget alkossanak Szovjet-Oroszor- szággal. A fejlődés nem kapitalista útjának lenini eszméi megvalósultak a szocialista építés folyamán a Szovjetunióban. A volt orosz birodalomhoz tartozott népek a fejlettebb nemzetek munkásosztályának a támogatásával történelmileg rövid idő alatt hajtották végre a feudális elmaradottságból a szocializmusba való áttérést. Az elmaradott, félgyarmati és gyarmati népek szocialista útjának a Szovjetunióban felgyülemlett tapasztalatait az egyes országok feltételeihez való alkotó alkalmazásuk miatt kell tanulmányozni. Ez a tapasztalat nemcsak azért értékes, mert a forradalom fejlődésének általános törvényszerűségei vannak, hanem azért is, mert a szocialista forradalom Oroszországban, elsősorban a Szovjet-Keleten a társadalmi fejlődés számos problémáját megoldotta, s ezek .tartalmukban hasonlítanak az ázsiai és afrikai országokéhoz. A forradalmi demokrácia, mint politikai erő saját hazájában egész sor olyan gyökeres átalakítást hajt végre, amely objektíve antikapitalista jellegű és következésképpen megteremti a szükséges feltételeket a fejlődés szocialista útjára való áttéréshez. A marxisták természetesen nem erőszakolják rá senkire saját nézeteiket. A gyarmati járomtól megszabadult népek maguk határozzák meg fejlődésük útját. A szociálist# közösség országai teljes mértékben tiszteletben tartják minden nép politikai választását és készek minden támogatást megadni progresszív kezdeményezéseikhez. Feladatukat nem abban látják, hogy a tudományos szocializmus és a forradalmi-demokrata gyakorlat közti különbségeket hangsúlyozzák, hanem abban, hogy e különbségeket látva felszínre hozzák és erősítsék azt, ami közös, ami a kommunista és munkáspártok és az összes demokratikus nemzeti rétegek 'szocialista törekvéseit eg esíti. AZ ÚJSÁGÍRÓ: A folyamat nyilvánvalóan növekedni fog annak arányában, ahogy a szocialista orientációjú országokban a munkásosztály sorai gyarapodnak, ahogy továbberösödnek a világszocializmus és a nemzetközi proletariátus pozíciói. G. KIM professzor: Ez kétségtelen. Minden valódi forradalmárnak mélységes meggyőződése, hogy csakis a tudományos szocializmus mutatja meg a fiatal nemzeti államok előtt álló problémák megoldásának reális útjait. A valóban demokratikus erők keresik és meg is találják azokat a közös elemeket, amelyeknek össze kell kapcsolniuk őket a tudományos szocializmussal. Korunkban vannak olyan alapvető tényezők, amelyek objektíve ösztönzik a forradalmi demokrácia élen járó részének átállását a marxista-leninista tanítás oldalára. Ezek közé a tényezők közé tartoznak: a városi és falusi félproletár tömegek politikai öntudatának növekedése, a forradalmi demokraták együttműködése a kommunista pártokkal a hazafias haladó frontok keretei között; a reális szocializmus léte és a szocialista közösség országaival való kapcsolatok erősödése. AZ ÚJSÁGÍRÓ: így tehát a forradalmi demokraták ideológiai koncepcióinak a tudományos szocializmus irányában való fejlődése, valamint a szocialista orientációjú országoknak a társadalom megújításának útján elért bizonyos sikerei, az ön véleménye szerint, a munkásosztály világméretű harcát tükrözik, s annak az egész mai történelmi fejlődésnek a következményei, amelynek menetét egyre jobban a szocialista rendszer erejének növekedése határozza meg? G. KIM professzor: Természetesen. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a szocialista országok léte, anyagi és politikai támogatása nélkül a kispolgári demokrácia^ forradalmi lehetőségei történelmileg korlátozottak lennének és nélkülöznék a szocialista perspektívát. Kétségtelen az a tény is, hogy a forradalmi demokrácia gyakorlati tevékenysége — még ha ennek a demokráciának társadalmi okok által meghatározott gyengeségei és ellentmondásai is vannak — az imperializmus és a feudalizmus pozícióinak felszámolására, a tőkés kizsákmányolás korlátozására. Éppen a forradalmi demokrácia történelmileg progresszív szerepe az oka annak, hogy a kommunista pártok sokoldalúan együttműködnek vele. Különösen szorosakká váltak ezek a kapcsolatok az utóbbi években. Tizenkilenc forradalmi-demokrata párt vett részt az SZKP XXV. kongresszusának munkájában. Képviselőik hangsúlyozták a kommunisták és a forradalmidemokrata pártok szilárd politikai kapcsolatainak jelentőségét. A kongresszust nemcsak a szovjet kommunisták fórumának tekintették, hanem a forradalmidemokratikus erők , fórumának is. A kommunista és a forradal- mirdemokrata pártok közti fejlődő politikai és ideológiai együttműködés nagy jelentőségű tényező. Ez az együttműködés fokozza a tudományos szocializmus jótékony hatását a szocialista orientációjú országokban végbemenő forradalmi folyamatokraj ösztönzi a szocialista tendenciák erősödését a nemzeti felszabadító forradalmak övezetében, megteremti az egyik fontos előfelté-. tételét annak, hogy a nemzeti felszabadító forradalmak szocialista forradalmakba nőjenek át. (APN—KS) ( Ősszel a legtöbb az ittasságból származó baleset
