Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 3. BELGRÁDI TANÁCSKOZÁS Vitatéma a felszólalók sorrendje és a befejezés időpontja események sorokban ADUISZ ABEBA _____________ E tiópia kedden az Afrikai Egy­ségszervezet miniszteri tanácsa rendkívüli értekezletének azonna­li összehívását kérte „az Etiópia el­len elkövetett Szomáliái agresszió kivizsgálására —, jelentették be Addisz Abebában. (AFP) TOKIÓ Fukuda japán miniszterelnök kedden fogadta Alekszandr Iskov szovjet halgazdasági minisztert. A találkozót konstruktív, nyílt légkör jellemezte. A szovjet mi­niszter a Japán partjainál foly­tatandó halászat feltételeit rög­zítő szovjet—japán kormányközi megállapodásról tárgyal Tokió­ban. (TASZSZ) VARSÓ Autóbaleset következtében éle­tét vesztette hétfőn Tadeusz Ku- nicki, a LEMP Központi Bizott­ságának póttagja, könnyűipari mi­niszter, kiemelkedő közéleti sze­mélyiség. (PAP) DAMASZKUSZ Szíriában kedden országszerte tovább folytatódtak a parlamenti választások, mivel hétfőn a vá­lasztások első napján a szavazás­ra jogosultaknak még a fele sem jelent meg az urnáknál. Ilyen esetekre a szíriai választási tör­vény a szavazás fél nappal tör­ténő meghosszabbítását engedé­lyezi. (AFP) NEW YORK Megtartotta első ülését az a kü­lönleges ENSZ-bizottság, amely nemzetközi konvenciót dolgoz ki a túszok ejtésének megakadályo­zására. A bizottság munkájában 35 ország képviselői vesznek részt. (TASZSZ) JOHANNESBURG Johannesburg Soweto nevű kül­városában hétfőn színesbőrű diá­kok, iskolások és munkanélküliek tömegei tüntettek a faji megkü­lönböztetés ellen. A rendőrség könnyfakasztó bombákkal, gumi­golyókkal, majd tűzfegyverekkel támádt a tüntetőkre, s közülük egy fiatalembert megölt, egy má­sikat pedig megsebesített. (UPI, Reuter) WASHINGTON Űj rakétahordozó atom tenger­alattjárót kapott az amerikai flot­ta. Az „Indianapolist” Groton- ban bocsátották vízre. (Telefoto — APMTI—KS) Belgrádiban kedden délelőtt két részben tartották meg az euró­pai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanácskozá­sának 53. plenáris ülését. Erre azért volt szükség, hogy a talál­kozó napirendjével kapcsolat­ban még fenntartásokkal élő küldöttségek közelebb hozhassák egymáshoz álláspontjukat. Az ülés második részében meg­állapították, hogy a nézetek ösz- szeegyeztetésén tevékenykedő nem hivatalos csoport bizonyos haladást ért el, de a végső meg­állapodás érdekében még újabb erőfeszítéseket kell tenni. Ezért a nem hivatalos csoport — amely a nyugati államoknak és a szo­Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Üjabb nagyarányú bérkövetelé­sek kedden ismét szertefoszlat- ták a brit kormánynak azt a re­ményét, hogy a szabad bértár­gyalásokra való visszatérés első szakasza viszonylag „zökkenő- mentes” lesz. Mintegy 8000 olaj- finomító munkás ugyanis kere­ken 30 százalékos béremelést kö­vetelt, és ez éppen a duplája annak, amire a kormány számí­tott. A több ezer olajfinomító mun­kás követelését röviddel azután terjesztette elő, hogy béremelési tárgyalások kezdődtek az angol autóipar legnagyobb vállalatánál, a British Leylandnál is. A vi­lágszerte ismert gépkocsi-típuso­kat gyártó, államosított üzem Tegnap e hasábokon Vance amerikai külügyminiszter kőrút­jának közel-keleti vonatkozásai­val foglalkoztunk. Cyrus Vance azonban néhány nap múlva Londont is érinti, és a brit fő­városban folytatott tárgyalásai­nak első számú témája: Ähode- sia. A jelentések mozaikjai ösz- szefüggő képpé állnak össze, és ma már csaknem biztos, hogy az Egyesült ÁUámiök külügyminisz- r terp„ Londonban brit kollégájá­val, dr. Öwennel egy, Rhodesiá­val kapcsolatos, immár közös an­gol-amerikai terv „utolsó simí­tásain” dolgozik majd. Nem ez lesz az első nyugati rögtönzés, amelynek a rhodesiai drámával összefüggésben tanúja a világ — és félő, hogy nem is az utolsó. Vessünk egy pillan­tást arra, hogy milyen motívu­mok is készítik ilyen intenzív te­vékenységre ebben a kérdésben Londont és Washingtont. Ami az angol aktivitást illeti, nem egy londoni lapban szere­pel olyan kitétel, hogy >7agy- Britannia kabinetjének „lelkiis­mereti kötelessége” a rhodesiai rendezésben való közreműködés. A kifejezés enyhén szólva szo­katlan. Mit értenek rajta egyes angol kommentátorok? Azt, hogy Anglia az ötvenes és hatvanas évtized fordulóján az cialista közösség országainak a képviselőiből tevődik össze — tovább folytatja munkáját. Idő­közben a többi ország is igyek­szik összeegyeztetni a még nyi­tott kérdésekben vallott nézetei­ket. í'gy például azt illetően, hogy miként állapítsák meg a találkozó felszólalóinak sorrend­jét és ki, mikor elnököljön a plenáris üléséken. A legvitatot­tabb kérdés a találkozó befeje­zésének időpontja. Több nyuga­ti ország, elsősorban Nagy-Bri- tarmia küldöttsége ugyanis azt alkarja, hogy ezt ne határozzák meg. Az előkészítő értekezlet kedden délután is ülésezett’ (MTI) vezetősége tervet dolgozott kfaz órabérben dolgozó, mintegy 80 ezer munkás bérköveteléseinek kielégítésére. A legutóbbi bérkövetelések alapján bizonyosnak tűnik, hogy a szakszervezetek, amelyek az elmúlt kát évben a „társadalmi szerződés” érdekében korlátoz­ták béremelési igényeiket, most harcot indítanak a dolgozók élet­színvonalában bekövetkezett csökkenés felszámolására. A ke­reskedelmi hajózás és repülés tisztviselőinek szövetsége szerdán terjeszti elő 17,7 százalékos bér­emelési követelését, és a közeli napokban hasonló igényekkel állnak elő a londoni újságírók, több ezer Chrysler-gyári munkás és a Southampton! dokkmunká­sok is. „egy ember — egy szavazat” el­ve alapján ígért függetlenséget rhodesiai gyarmatának, mégis el­tűrte, hogy a fehér kisebbség megteremtse ott a maga brutális diktatúráját. Ez persze nemcsak erkölcsi, hanem politikai teher­tétel is, ami alaposan megnehe­zíti London és a változó Afrika kapcsolatait. Az amerikai aktivitás oka egyértelmű: Washington meg­próbálja — mint minden konti­nensen — Afrikában is lassítani azt a folyamatot, amit a State Departmentben „aggasztó ütemű radikalizálódásnak” neveznek. Magyarul: az angol és az ame­rikai érdekek megegyeznek ab­ban, hogy Smith uralma ne „rob­banással”, vagyis népi háborúval érjen véget, a valóban haladó erők győzelmével, hanem „foko­zatosan”, és a konzervatív, Nyu­gat-barát helyi erők térnyerésé­vel. Ez a stratégiai cél, minden más csak taktikai elem. A Rhodesia igazi függetlenségéért küzdő többség azonban, mint erre Nko- mo keddi havannai nyilatkozata is rámutat, nem kér sem a stra­tégiából, sem a taktikából és el­utasít minden „kívülről hozott kényszermegoldást”. H. E. „ VESZÉLYES SZAKASZ” A portugál KP helyzetelemző dokumentuma A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága dokumentu­mot hagyott jóvá, amelyben részletes elemzésnek veti alá az utóbbi hónapok belpolitikai, gazdasági és társadalmi fejle­ményeit, és ezzel 'kapcsolatban élesen bírálja a Soares-ikormányt. „A Portugál Kommunista Párt és a portugál demokrácia új, veszélyes szakasza” címet viselő dokumentum megállapítja: a portugál parlamentben a Szocia­lista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Szociális Centrum párt összefogásával a közelmúltban elfogadott törvény- tervezetek új és veszélyes sza­kaszt jelentenek a portugál de­mokrácia számára. A nagytőké és a nagybirtokosok politikai eszközt kaptak kezükbe a dolgo­zók és a portugál nép ellen. „Ezek a törvények — szögezi le a portugál KP nyilatkozata — kirívóan sértik az ország alkot­mányát, és olyan jogköri eszköz­tár megteremtését szolgálják, amelynek segítségével átfogó hadműveletet akarnak indítani a forradalom vívmányai ellen. A dökumentum úgy véli, hogy a jelenlegi kormánypolitika el­választhatatlanul összefügg a szabadságjogok napról napra tör­ténő tömeges megsértésével. Bi­zonyítékul felsorolja, hogy a me­zőgazdasági miniszter döntőbírói intézkedéseket léptet életbe az agrárreform ellen; a vállalatokat visszaadják a szabotőr tulajdo­nosoknak, korlátozzák a tájékoz­tatási szabadságot és a sztrájk­jogot, s így a kormány politiká­ja bátorítja a fasiszta erők te­vékenységét. A Portugál Kommunista Párt úgy véli — állapítja meg vége­zetül a nyilatkozat —, hogy a kormány eladósodási politikája nem oldja meg a gazdaság talp- raállításának életbevágóan fontos problémáit és veszélyezteti az ország nemzeti függetlenségét. t (AFP) Meghalt Powers % Helikopterszerencsétlenség ál­dozata lett Gary Powers, akinek gépét 1960-ban lelőtték a Szov­jetunió felett. Az U—2-es egykori kcmpilótája az utóbbi években egy tévétársaság pilótája volt. (Telefoto — AP) Nincs remény Londonban a zökkenőmentes bértárgyalásokra NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Rhodesiai rögtönzések A KENNEDY-ÜGY ÚJRA KÍSÉRT Gyilkosok összeesküvése 2. A „bűvös golyó” elmélete Tíz évvel ezelőtt a bírálók el­vetettek sok olyan eseményt és tényt, amelyhez ma visszatértek. Nem a tények változtak meg, hanem a felfogásuk, az értékelé­sük. A Warren-bizottság állás­pontjának ereje nem a jelentés tartalmában és következtetései­ben rejlett, hanem az azt aláíró személyekben. Akkor ők az or­szág legtekintélyesebb emberei­nek számítottak. 1964-ben még elhitték az ilyen jeles államfér­fiak puszta szavát. Vietnam és a a Watergate-botrány után azon­ban kevés olyan ember akad, aki hajlandó feltétel nélkül elhinni mindent, ami a hivatalos Wa­shingtonitól származik. Az a feltevés, hogy Oswald nem egymaga cselekedett, min­dig kissé fantasztikusnak látszott. Ha pedig összeesküvés volt, ak­kor szükségképpen kísérletek is történtek a leleplezésére — még pedig olyan méretű kísérletek, amelyekben a dallasi rendőrség, a CIA, a titkosszolgálat (a pénz­ügyminisztériumnak az Egyesült Államok elnökének őrzését ellá­tó szolgálata — a Szerk.), az FBI és talán maga az elnök is részt veit. Tíz évvel ezelőtt kissé ne­héz lett volna egy ilyen változa­tot megemészteni. Közben azon­ban lejátszódott a Watergate- ügv — az összeesküvés, amely­be a CIA, az FBI, az igazság­ügyi minisztérium és Nixon, az Egyesült Államok elnöke is be­lekeveredett. Kiderült, hogy az összeesküvés lehetősége igenis reális. A forgatókönyv hiányosságai A Warren-bizottság működésé­nek legelső napjától fogva hal­lani sem akart összeesküvésről. Earl Warren főbíró, aki csak azután foglalta el a bizottság el­nökének tisztét, hogy Johnson el­nök erős nyomást fejtett ki rá, már a legelső zárt ülésen világo­san a tagok értésére adta, hogy küldetésük nem annyira vizsgá­lati, mint inkább politikai jelle­gű. Mivel saját nyomozó apparátu­sa nem volt, a bizottság munká­jában a CIA-ra és az FBI-ra ha­gyatkozott. Ezzel kapcsolatban néha ellentmondások merültek fel. Az FBI jelentése például azt állította, hogy Kennedy elnököt és Connally kormányzót más­más golyó sebezte meg. Az elnök sebeinek az FBI által végzett le­írása szintén különbözött a bi­zottság által közzétett boncolási jegyzőkönyvtől. A bizottság ver­ziója annyira hiányosnak és he­venyészettnek látszott, hogy az Amerikai Törvényszéki Orvosta­ni Akadémia teljesen szakszerűt­lennek nyilvánította. Az FBI szakértőinek véleménye az elnök két sebéről — az egyik a fején volt, a másik néhány centimé­terrel a nyaka alatt — megfosz­totta hitelességétől a bizottság által az eseményekről készített forgatókönyvet. A titkosszolgálat ügynökei — a merénylet szemta­núi és az elnök felboncolásánál jelen voltak — szintén azt állí­tották, hogy a háton levő séb a nyaknál jóval lejjebb volt. Ugyanezt mutatja a boncolást végző orvosok által készített váz­lat is. Az elnök zakóján és ingén szintén a váll alatt voltak a go­lyó ütötte lyukak. Ilyen tények­kel szemben a bizottság a hely­zetében egyedül lehetséges utat választotta — nem vett tudo­mást róluk. A bizottság jogászai a gyilkos­ságról saját változatot terjesztet­tek elő, amely ellentétben áll a ballisztikai szakvélemények, a boncolás eredményeivel, vala­mint az összes tanú vallomásával is. Ez később a „bűvös golyó el­mélete” elnevezést kapta. A „magányos gyilkos” A Warren-bizottság a követ­kezőt ainiotta: azon a napon a Dealey téren három lövést adtak le, s mindhármat az elnök háta felől. Az utolsó, végzetes lövés tarkón találta az elnököt. A má­sodik golyó elrepült mellette, és a járdáról visszapattanva, meg­sebzett egy nézőt. Az első. „bű­vös” golyó pedig az elnök hátába talált, a nyak tövénél, és a nya­kán áthatolva, Connally hátába fúródott. Azután, a kormányzó melléből a jobb mellbimbó alatt távozva, a jobb csuklójába ha­tolt, s végül a csípőjét is meg­sebezte. Röviden szólva: egyet­len golyó hét> nyílást ütött. Ha csupán egyetlen gyilkos lőtt volna, aki a texasi tankönyv- raktár hatodik emeletén rejtőzött el, akkor a bizottság verziójának volna értelme. Lényegében ez az egyetlen olyan elmélet, amely megfelel a „magányos gyilkos” verziójának, minthogy a gyil­kosságot feltehetőleg okozó esz­köz — egy 1940. évi gyártmá­nyú, „Mannlicher-Carcano” már­kájú puska — elavult, nem auto­mata és kényelmetlen kezelésű fegyver volt. A bizottság által végrehajtott szakértői vizsgálat kimutatta, hogy az alatt az 5,6 másodperc alatt, amely az elnök első és utolsó, halálos sebesülé­se között eltelt, ebből a puskából fizikailag lehetetlen háromnál ‘ több lövést leadni. (Folyt, köv.) Eddig 155 politikai párt működését engedélyezték Spanyolországban (Folytatás az 1. oldalról.) Kommunista Párt elnöke, parla­menti képviselő, még mindig nem kapta meg a minden spanyol ál­lampolgárt megillető személyi igazolványát — közölte az SKP egyik szóvivője. Az illetékes ha­tóságok a késedelmet a bürokra­tikus eljárási szabályokkal indo­kolják. * A spanyol kormány kedden to­vábbi két párt törvényes műkö­dését engedélyezte. A döntés ér­dekessége az, hogy mindkét párt — a Spanyol Demokratikus Köz-í társasági Akciópárt és a Kataló- niai Baloldali Köztársasági Párt — nyíltan a monarchia eltörlését és a köztársaság visszaállítását követeli. A két párt legalizálásával egjr, időben a spanyol belügyminisz­térium bejelentette, hogy Franco halála óta több mint 155 politikai pártot törvényesítettek Spanyol- országban, és hogy az elkövetke­zendő hetekben további működési engedélyek kiadása várható. (AP, UPI) Tárgyalások Alexandriában • Alexandriában kedden .folytatta hivatalos megbeszéléseit Cyrux Vance amerikai külügyminiszter, aki hétfőn érkezett az egyiptomi ki­kötővárosba, közel-keleti látogatókörútjának első állomására. Az ame­rikai diplomácia vezetője kedden délelőtt egyiptomi kollégájával Isz- mail Fahmi külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszélé­sen elsősorban a genfi konferencia előtt tornyosuló akadályok és a konferencia megrendezésével kapcsolatos eljárási kérdések kerültek szóba. Képünk a Szadat elnökkel folytatott hétfői tárgyaláson ké­szült. (Telefoto — AP) Flesch István, az MTI tudósí­tója jelenti: Kedden megérkezett Tokióba, F*tT Haft; a Kínai'*' NépKozíaíSsaíff új nagykövete. Személyében Pe­king egyik legrégibb és legta­pasztaltabb diplomatáját küldte a japán fővárosba. A hatvanegy éves nagykövet 27 évi diplomá­ciai pályafutás után kerül új állomáshelyére. Fu Haót Tokióba elkísérte felesége, is aki tanácso­si rangban közvetlen munkatár­sa lesz. A japán kormány Szato Sodzsi személyében augusztus 10-én kül­di a kínai fővárosba új nagykö­vetét, aki magával viszi Fukudia Takeo kormányfő Hua Kuo- feng-<hez intézett üzenetét. Ebben a japán miniszterelnök — kiszi­várgott hírek szerint — arra szó­lítja fel a kínai vezetőt, hogy folytassák a tárgyalásokat a bé­ke- és barátsági szerződés meg­kötéséről- A megbeszélések je­lenleg holtponton vannak, a ja- ■ Bábkormány ugyanis még nem Söntfett arról, hogy Peking köve­telésre bevegye-e a szerződésbe a nyíltan a Szovjetunió ellen irányuló úgynevezett antihege- mónia-záradókot. Mint japán laptudósítók Pe- kingből jelentik, Teng Jing-csao asszony, a kínai országi népi gyűlés állandó bizottságának al- elnöke, Csou En-daj özvegye az oszakai televízió jelenleg Kíná­ban tartózkodó munkatársai előtt rosszallását fejezte ki a szerző­dés megkötésének késedelme miatt. Kijelentette, hogy a dol­gok elhúzódásáért nem a kínai felet terheli a felelősség, és ar­ra kérte. a japán vendégeket, hogy ösztönözzék mielőbbi dön­téshozatalra Fukuda miniszterel­nököt. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Thaiföldi csapatok Kambodzsa határánál Thaiföldi csapatok vonulnak fel a kambodzsai határ térségében, ahonnét gerilla-tevékenységet jelentenek a hírügynökségek. (Telefoto —AP—MTI—KS.) • Líbia sajtóértekezlet Több mint kétezer egyiptomi katona esett fogságba, és a líbiai lég­védelem 27 egyiptomi harcirepülőgépet lőtt le az ország ellen intézett egyiptomi agresszió során — közölte Tripoliban megtartott Sajtóérte­kezletén Abdusszalam Dzsallud, a líbiai legfelsőbb népi kongresszus legfelsőbb titkárságának tagja. Dzsallud elmondta, hogy a harcok so­rán nagyszámú páncélost is megsemmisítettek. A 27 lelőtt repülőgép közül 24 líbiai területen zuhant le. A líbiai veszteséglistán 27 halott és 22 sebesült szerepel, az. egyiptomiak kilenc líbiai harckocsit lőttek ki. Az egyiptomiak által foglyul ejtett líbiaiak számát Dzsallud’ hat­nyolcra becsülte. (AFP) Megérkezett Tokióba Kína új nagykövete

Next

/
Thumbnails
Contents