Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

1977. augusztus 3. 0 PETŐFI NEPE • S. Kommunista műszakrészletekben A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában az idén nagyszabású vállalkozásba kezd­tek: 1980-ig — 150 millió forintos beruházás keretében — egy 4 ezer négyzetméteres csarnokot építe­nek. Az üzemcsarnok az elkövet­kező évekre tervezett dinamikus termelésfelfutás egyik legfonto­sabb feltétele. Ide kerül majd egy új üzemrész, a tmk, a szerszám­műhely, a csomagoló részleg és az oktatóterem, valamint a szociális részleg, melyben jól berendezett fürdők, öltözők és mosdók állnak majd a dolgozók rendelkezésére. A beruházási munkálatok meg­kezdődtek. A segédmunkákból a gyári dolgozók is tevékenyen ki­veszik részüket. A vezetők javas­latára a második félévben nem egy szokásos kommunista műsza­kot szerveznek. Ugyanis a beruhá­zással kapcsolatos teendők folya­matosan jelentkeznek, ezért a szükséges munkák elvégzése több alkalomra elosztva célszerűbb. A brigádok részletekben teljesítik a nyolcórás kommunista műszakot. Z. J. Filmek diákoknak A megyei Moziüzemi Vállalat munkatársai elkészítették az ál­talános és középiskoláknak szánt, tananyaghoz kapcsolódó, aján­lott filmek jegyzékét. Mintegy húsz sorozatot kínálnak a megye- székhelyen és környékén tanu­lóknak. A hét évvel ezelőtt kez­deményezett sorozat-vetítéseket a fiatalok megkedvelték. A pénztárgépgyártók házatájáról Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat kecskeméti gyá­rában a hatszázötven négyzetmé­teres, új műhelycsarnok felszere­lésénél nagy gondot fordítottak a jó munkakörülmények kialakítá­sára. Korszerű világítótesteket és központifűtést alkalmaztak. A szellőztetést négy darab, óránként tízeze • köbméter levegőt „szállí­tó” v ntillátor szolgálja. Vezérlé­süket a kecskeméti MMG-gyárban készített berendezés látja el. amelynek az a feladata, hogy a csarnok hőmérsékletét optimális értéken tartsa. Nagy érzékelőiéi méri a levegő hőfokát, és növeli vagy csökenti a ventillátorok for­dulatszámát. Hasonló automata működik a szerelőműhelyben egyetlen ventillátorral, amelyhez még ebben az évben öt. nagy tel­jesítményű szellőztetőberendezést vásárolnak. • A műszaki osztály Bolyai János brigádja átdolgozta a Ratus A20 jelű pénztárgép gyártástechnoló­giáját. A frissen elkészült doku­mentáció rögzíti a műveleti sor­rendet. rendezi a normaidőt és részletesen előírja az alkatrész­gyártás műveletelemeit. Ezzel a technológiával indul ősszel a kö­vetkező széria gyártása, ami az eddiginél tervszerűbb és gazdasá­gosabb lesz. * Kiss Attila gyártásfejlesztő tech­nológus pénztárgépeket bejárató készüléket tervezett, melynek pneumatikus munkahengerei egy­szerre hat pénztárgép összegzőjét működtetik. A készülék jól bevált, a szerelde ennek egy továbbfej­lesztett változatát rendelte meg a kontsruktőröktől. * A munkaerőhiány enyhítésére vásárolta meg a kecskeméti gyár az Egyesült Izzó fülöpszállási te­lepét. A tavasz óta a gyárhoz tar­tozó fülöpszállási üzemegység 180 dolgozója egyre inkább bekapcso­lódik a pénztárgépgyártásba. Hat­vannyolc részegység prés-, forgá­csoló- és szerelési munkáit végzik saját és az anyagyártól kapott be­rendezésekkel. B. F. Jó hír autósoknak Űj alváz- és üregvédő a kecskeméti AFIT-nál • Trecskó János és Kiss Balázs alvázvédő szakmunkások a Korai védőanyaggal dolgoznak. (Tóth Sándor felvétele.) A kecskeméti AFIT-szervizben március óta kísérleteket folytat­nak új alváz- és üregvédő anya­gokkal, egyebek között az úgy­nevezett Korai védőanyaggal. Az osztrák Lobakonhoz hasonlóan a magyar alváz- és üregvédő is jó ellenálló képességű és nem utol­sósorban az is előnye, hogy 20— 30 százalékkal olcsóbb, mint az importált védőanyag. A kísérletet a kecskeméti AFIT-szerviz dolgozói a Nagy­nyomású Kísérleti Intézet mun­katársaival közösen még az idén értékelik, de már az eddigi ta­pasztalatok alapján is megálla­pítható, hogy a Korai védőanyag minősége kifogástalan. FILMJEGYZETEK Szabálytalan szabályos Általában véve ilyenkor nyá­ron játsszák nagyobb számban az olyan filmeket, amelyek té­len talán nem aratnának olyan egyértelmű sikert, mint ilyen­kor. Az elsőszámú kedvencek a detektívtörténetek, de nagy kö­zönséget vonzanak a könnyű víg­játékok is. Bizonyára ilyen meg­fontolással játsszák lassan már egy hete a kecskeméti mozikban, de a megye más filmszínházai­ban is a Szabálytalan szabályos című burleszket. Mert tulajdon­képpen burleszknek készült a film, nem pedig valamilyen sze- lídebb fajta vígjátéknak. Ameri­ka egyik, nálunk kevéssé ismert férfisztárjával, Jerry Lewis-sel találkozhatnak a nézők a bonyo­lult és meghökkentően humoros jelenetekben bővelkedő történet­ben. Mondanunk sem kell, hogy a filmet kimondottan az ő alka­tára, képességeire, tehetségére alapozták. Az összes elképzelhető helyzetek mind azt a célt szol­gálják, hogy az ő komikusi véná­ját minél többoldalúan használ­ják fel a nevettetés forrásaként. Jerry Lewis ugyanis több jól is­mert komikus stílusát keveri és ráadásul nem valami nevetséges fapofá, hanem jóképű férfi. Moz­gása ugyanakkor kimért, szinte gépszerű, mimikája pedig erősen emlékeztet az angol filmgyártás nagymenő komikus színészére, Norman Wisdomra. A keverék magávalragadóan érdekes. Csak- hát az ilyen régivágású, de friss gyártású filmekben az ötletem­berek, a gegman-ek mindig egy kicsit belemámorosodnak a kor­látlan lehetőségekbe. Nemcsak a főszereplők, hanem ők is túl­játsszék a történetet. A mese egy szanatóriumban játszódik le, ahol a történet kétbalkezes fő­hőse mint háziszolga ügyködik. Nincs olyan ötlet, amit végig ne játszana, nincs olyan ajtófélfa, amelynek neki ne menne, nin­csen olyan betegszállító kocsi, amely meg ne bokrosodna a ke­zében. Csakhogy a sok keve­sebb annál, mint ami igazán ha­tásos lehetne. Ez ennek a film­nek a legnagyobb baja, de a né­ző még így sem jár rosszul. Holttest a Themzéből Mindössze néhány napig ját­szották a megyeszékhelyen ezt a színes, szinkronizált nyugatné­met filmet. A film tulajdonkép­pen a kábítószer-csempészet el­leni küzdelem lehetséges mozza­natait gyűjti csoportba. Termé­szetesen több csempészbanda is küzd egymással, és a rendőrség minden alkalmat megragad arra, hogy saját embereit is beépítse mindegyik bandába. Különösen nagy sikerrel tevékenykedik egy igen bájos, táncosnőnek álcázott hölgy, aki a dallamos Myranda névre hallgat. A filmben szere­pel egy mindenre kész detektív­felügyelő is, valamint több kü­lönc milliomos, és elég gyakori a mesterségesen felszított feszült helyzet, s a bonyolult történet egyes szálainak kibogozása jó alaposan próbára teszi a néző képzelőerejét. A rendező Harald Philipp, aki a forgatókönyv írásában is részt vállalt, ügyesen próbálja elhitet­ni a nézőkkel, hogy a nyugatné­met színészek angolok és a tör­ténet valóban jellegzetesen a Szigetországból való. Persze, azt nem lehet tudni, mit szólnak mindehhez a híres-neves Scotland Yard szakértői. A szereplők közül meg kell említeni Werner Peters és Uschi Cl as nevét. Cs. L. MUNKAJOG (1.) Kinek mennyi szabadság jár? A szabadság általában hosszú időtartamú, több napra kiterjedő pi­henőidő. Megkülönböztetünk rendes, rendkívüli és fizetés nélküli sza­badságot. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll, amely a dolgozót a jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben fel­tétlenül megilleti. A dolgozó a rendes szabadságra hathónapi munkaviszonyban töltött idő után tarthat igényt. A munkaviszony szünetelésének tartamára nem csökkenthető a szabadság a következő esetekben: ha a kereső- képtelenséget betegség okozza, mely időre a dolgozó táppénzben része­sül; a szülési szabadság tartamára; a tíz éven aluli gyermek gondo­zása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azon­ban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, il­letőleg gyermekgondozási segély, ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti; a harminc napot meg nem haladó fize­tés nélküli szabadság idejére; a tartalékos katonai szolgálat idejére, továbbá minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a jogsza­bály átlagkereset fizetését írja elő. ÜJ MUNKAVISZONY — ÁTHELYEZÉS Az alap- és pótszabadságot a munkaviszonyban töltött naptári évre (január 1 — december 31.) állapítják meg. Tehát az évköz­ben kezdődött, vagy megszűnt munkaviszony után a rendes alap- és pótszabadságnak csak időarányos része jár. A dolgozó évi szabadságának kiadásához a fél munkanapot elérő töredék napot egész munkanapnak kell számítani. A ^ vállalathoz áthelyezéssel kerülő dolgozó szabadságának megállapításához az előző válla­latnál igénybe vett többletsza­badságot be kell számítani,’ il­letve a még hátralékos szabad- ságos az új munkahely köteles kiadni. PÓTSZABADSÁGRA JOGOSULTAK A dolgozót évenként 12 mun­kanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül minden munkavi­szonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. E pótszabadság Számításának alap­ja, mindig az előző év végéigei­ért munkaviszony időtartama, azaz a többletszabadság mindig a harmadik évben, január 1-től esedékes. Ha a munkaviszonyba beszámítható időket összeadva töredék évet kapunk, akkor a fél évet elérő töredék teljes évnek számít, ha ennél kevesebb, ak­kor nem veszi figyelembe. A fiatalkorúnak tizenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pót- szabadság jár, utoljára abban az évben részesül, amelyben a ti­zenhatodik, illetőleg a tizennyol­cadik életévét betölti. A dolgozó anyát három gyer­meke után évi két, minden to­vábbi gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságra jo­gosultság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermekeket'kell figyelembeven­ni. MEG KÜLÖNBÖZTETETT MUNKAKÖRÖK Egészségre ártalmas munka­körben — ha a munkaidőt nem csökkentették —, évi tizenkét munkanapig, sugárártalomnak ki­tett munkahelyen pedig évi hu­szonnégy munkanapig terjedő pótszabadság jár. Erre akkor jo­gosult a dolgozó, ha az egészség­re ártalmas munkakörben meg­szakítás nélkül egy éve dolgozik. Az egyévi munkavégzés elbírá­lásánál — a rendes, rendkívüli és tanulmányi szabadságot, to­vábbá az igazolatlan mulasztást kivéve — az egy hetet meg nem haladó időtartamú munkakiesést figyelmen kívül kell hagyni. Ha a dolgozó munkaköre a további­akban nem változik, akkor már minden külön számítás nélkül folyamatosan jár fi pótszabadság. A röntgen-, vagy rádiutnsu- gárzásnak kitett munkahelyen, ahol napi 3 óránál hosszabb időt tölt a dolgozó, évenként 12 mun­kanap, 5 év után pedig 18 mun­kanap, továbbá 10 év után 24 munkanap pótszabadság vehető igénybe. Az építőipari dolgozónak, ha a rendes szabadságát télen veszi ki, azon felül még évi hat munka­nap téli pótszabadság is jár. CSAK EGYFÉLE CÍMEN A pótszabadság csak egyféle címen jogos. A fiatalkor úaknak, az egészségre ártalmas munkakö­rülmények között dolgozóknak járó pótszabadság az őt megille­tő, a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt nem le­het több évi tizenkét munkanap­nál. Egyéb esetben, ha a dolgo­zót egyidejűleg többféle címen illeti meg pótszabadság, a kedve­zőbb mértékű pótszabadságra jogosult. Kivétel a többgyerekes anyák és a vak dolgozók pótsza­badsága, az építőiparban foglal­koztatottak téli pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság, mely az érintett dolgozót az egyéb címen járó pótszabadsá­gon felül és az évi tizenkét munkanapos határon túlmenően is megilleti. Gy. Gy. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Földön, vízen, levegőben A Szovjetunióban a szállítás az alapvető termelőerők egyötödét, aí népgazdaságban foglalkoztatottak kilenc százalékát, az országban ter­melt energiatartalékoknak több mint tíz százalékát köti le. • Riga tengeri kikötőjét úgy képezték ki, hogy fogadni tudja s „Ro—ro” típusú hajókat. A korszerű módszer lehetővé te­szi a rakodás maximális gépesítését és a konténer­szállító hajók ki­rakodásának gépesítését. (Fotó: APN—KS.) A szovjet közlekedési és szállí­tási tevékenység sok szempontból első helyet foglal el a világon. A vagonok kihasználtsága például öt-hatszorosa, mint az USA-ban. A szovjet vasúthálózat hosszát te­kintve csak egytized része a világ teljes vasútvonalainak, ennek el­lenére a földünkön évente vasúti úton szállított teherforgalom öt­ven százalékát bonyolítja le. A szovjet légi közlekedés a szállított személyek számát tekintve a má­sodik helyet foglalja el a vilá­gon. A tengeri kereskedelmi flot­ta a tonnaűrtartalom terén az ötö­dik. Melyik közlekedési eszközt ré­szesítik előnyben a Szovjetunió­ban: a vasutat, a repülőgépeket, a tengeri, vagy folyami hajókat, a gépkocsit, vagy a csővezetékeket? A kilencedik szovjet ötéves terv folyamán (1971—1975) a szállí­tásokban a vasút játszotta a veze­tő szerepet. Az acélból készült „országutakon” valósult meg a teherszállítás, majd 62 és a sze­mélyszállítás több mint 44 száza­léka. Az 1976—1980-as időszakra a tervek szerint több mint hétszáz milliárd tonnakilométerrel kell növelni a vasút forgalmát. A tize­dik ötéves terv befejező évében tehát a vasúti teherszállításnak meg kell közelítenie az évi négy­trillió tonnakilométert. A teherfuvarozás terén a Szov­jetunióban a második helyet a tengeri szállítás foglalja el. 1975- ben 445 milliárd tonnamérföldet teljesített a tengeri kereskedelmi flotta. A tengeri szállítást a tize­dik ötéves terv előirányzatai alap­ján 25 százalékkal kell bővíteni. A szállításokban jelentős szere­pet tölt be a gépkocsi. A folyami szállítás szerepét el­sősorban a folyóutak földrajzi el­helyezkedése és az időjárási vi­szonyok határozzák meg. 1975-ben a folyami teherszállítás értéke 475 millió torma volt. 1980-ra a tervek szerint ezt a mennyiséget több mint 600 millió tonnára kell növelni. Az AEROFLOT járatai által re­pült útvonalak teljes hossza meg­haladja a 800 ezer kilométert, eb­ből körülbelül 330 ezer kilométer a nemzetközi légiút. A polgári lé­giforgalom gépei több mint há­rom és fél ezer várost és lakott települést érintenek. Az AERO­FLOT jelenleg a világ 68 orszá­gának 80 légikikötőjébe indít me­netrendszerű járatokat. 1975-ben az AEROFLOT szol­gálatait 98,1 millió utas vette igénybe. Ha figyelembe vesszük a Szov­jetunió óriási kiterjedését, úgy bátran mondhatjuk, hogy a világ egyetlen más országában sem je­lent olyan komoly problémát ilyen nagy mennyiségű áru ilyen hatal­mas távolságokra történő szállí­tása, mint itt. Az ország legfonto­sabb ipari központjai (Moszkva, Leningrad,, Harkov stb.) száz és ezer kilométerekre vannak az or­szág keleti részében és Szibériá­ban elterülő hatalmas fűtőanyag- és energiaforrásoktól. Az olaj és olajszármazékok, a gáz elsősor­ban csővezetéken jut el az Urálba és a Szovjetunió európai részébe. 1960-ban az ország teljes teher­szállításának alig több mint há­rom százalékát bonyolították cső­vezetéken, 1975-ben pedig ez az érték már 17,2 százalék volt... Az ország szállítási problémái­nak egyik alapvető megoldása az egységes szállítási rendszer létre­hozása lesz. Jurij Fedorov APN—KS Üj rákkutató központ Varsó mellett Lengyelországban 1932-ben kez­dődött a rákos megbetegedések el­leni szervezett harc: ebben az év­ben jött létre ugyanis Varsóban az Onkológiai Intézet. Alapításá­hoz nagymértékben hozzájárult a nagy lengyel tudós. Maria Sklo- dowska-Curie asszony, kétszeres Nobel-díjas, aki hosszú évek ki­tartó munkájával felfedezte a rá­diumot és a polóniumot — azt a két elemet, amelyek forradalma­sították a sugárzással és a rákos betegség gyógyításával kapcsola­tos tudományt. A rendkívül érté­kes elemből Sklodowska-Curie egy grammot ajándékozott a lengyel Onkológiai Intézetnek, melynek épülete előtt ott áll emlékműve, s melyet róla neveztek el. A közelmúltban a Varsó mellet­ti Urs.ynówban megkezdték egy új, hatalmas onkológiai központ épí­tését. A központ feladata lesz a rák tudományos vizsgálatainak to­vábbfejlesztése. a megelőzés és a betegség ellen folyó harc megszer­vezése. Az építés országos üggyé vált, megalakult az onkológiai központ építésének társadalmi bizottsága, melynek tiszteletbeli tagjává vá­lasztották Maria Sklodowska-Cu­rie lányát — Ewa Curie-Sklo- dowskát. Az ursynówi onkológiai központ 17 épületből áll majd, és a tervek szerint 1985-ben adják át. Jelen­leg az ún. „könnyű stádiumban levő betegek szállodája” épül. A már gyógyult és kiegészítő gyógy­módokra szoruló páciensek kap- nap majd ide beutalót. Az intéz­mény többi épületeiben 9 klinika — 600 ággyal — kap helyet, s itt lesz 14 tudományos kutatóegység. B Sklodowska emlékműve a var— sói Onkológiai Intézet előtt. valamint a rák elleni harc szer­vezésével foglalkozó intézet. Eze­ket a legújabb, legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekkel sze­relik majd fel. Az új onkológiai központ létre­hozásához a Nemzetközi Egészség­ügyi Alap is hozzájárul, de az épí­tésben Lengyelország szinte vala­mennyi társadalmi rétege és min­den közigazgatási területe részt vesz. (BUDAPRESS - INTER-t PRESS) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents