Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
'S <v‘ '. ETÖFI NÉPE I 1977. augusztus 10. % Kecskemét jelenidőben III. Szociális és kommunális ellátás Feltételek és feladatok A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának helyzete Kecskemét egészségügyi intézményei a város különböző területein elszórtan működnek, nem alkotnak összefüggd, sajátos rendeltetésű városrészt. Ez a helyzet jelentős mértékben nehezíti az elmúlt évben előtérbe állított törekvést, amely a járó- és fekvőbetegellátó intézetek együttműködésére irányul. Az egészségügyi alapellátás személyi feltételei általában biztosítottak; a tárgyi tényezők, az intézmények területi elhelyezkedése azonban nem megfelelő, így az ellátás sem mondható kielégítőnek. Mezőgazdaságunk fejlődése a hetvenes években nemzetközi összehasonlításban nézve is figyelemre méltó. A termelés növekedésének természetesen meg van az anyagi alapja, a rendelkezésre álló termelőeszközök gyorsan gyarapodtak. Ezzel egyidőben a termelőerők összetétele is lényegesen változott. A művelt terület és a munkaerő csökkent, így az anyagi-műszaki bázis jelentősége viszonylagosan és abszolút mértékben is megnövekedett. Mezőgazdasági körökben közhelynek számít, hogy a termelés összes anyagi ráfordításának kereken 60 százaléka ma már ipari eredetű. A termelés hatékonyságát döntő mértékben befolyásolja tehát az anyagiműszaki bázis hasznosítása. Orvosi rendelők 1976. végén 24 általános felnőtt- és 11 gyermekorvosi körzet szolgálta az egészségügyi alapellátást, közülük egy-egy körzet betöltetlen volt. A betegek ellátásához mindenképpen kevés a 10 orvosi rendelő, amelyek közül a Madách téri, a hunyadi- és műkertvárosi felnőtt- és gyermekkörzetként egyaránt üzemel. A belső lakóövezet további három pontján működik külön gyermekorvosi rendelő. Néhány városrész (Vacsiköz, Rendőrfalu, Széktó) ellátottsága főképpen a rendelőtől való nagy távolság miatt kedvezőtlen. Felnőtt körzeti rendelő mind a négy lakótelepen van, bár, a Széchenyiváros- ban létrehozott 2 körzetnek (az ott lakó 10 ezer ember részére) csak ideiglenes jellegű, egyébként lakás céljára készült helyiséget alakítottak ki. Gyermekorvosi rendelő azonban sem itt, sem a leninvárosi lakótelepen nincs, ahonnan az egyébként is túlzsúfolt máriavárosi rendelőbe kell Vinni a beteg gyermekeket. Az elmúlt évben egy-egy körzeti orvos átlagos napi betegforgalma 47 volt, ezen belül a felnőttkörzetekben 49, a gyermekkörzetekben 41, mindkettő jóval magasabb a megyei átlagnál. Az egyes körzetek leterheltsége különböző. A jelenlegi körzetbeosztást 1968-ban készítették, a lakosság akkori területi eloszlásának megfelelően. Az azóta bekövetkezett nagyarányú változásokat nem követte az orvosi körzetek lényeges módosítása. Az átszervezést most végzik, rövidesen elkészül a népességszámnak megfelelő, reálisabb körzetesítés, bár az intézmény-ellátottságon ez sem fog javítani, csak a leterhelést teszi egyenletesebbé. A fejlettebb, jobb egészségügyi ellátást nyújtó megyei rendelőintézetre és a kórházra hárul a megyeszékhely saját népességén túl egyéb települések lakóinak gyógyítása is. Ezen kívül a megyei kórház vonzáskörzete kiterjed a szomszédos Pest és Szolnok megye közeli helységeire. A rendelőintézet átlagos napi betegforgalma a legutóbbi évben meghaladta a 3100 főt. A 8 gyógyszertár többnyire a városközpontban és a belső lakóterületen található, az egyéb városrészek közül csak a lenin- és hunyadivárosi lakótelepen van egy-egy gyógyszertár. Az elmúlt évi 77 millió forintos forgalmat 1500 négyzetméter körüli összes alapterületen bonyolították le. amelynek megközelítően egyötöde az elárusító terület. Az összeadásnak több mint felét a városközpont 2 intézménye teljesítette, amelyekben egy-egy eladóra átlagosan 555 ezer forint forgalom jutott. 17 általános — 6 középiskola, 3 szakmunkásképző intézet és 3 főiskola működik. Valamennyi iskolatípus vonzáskörzete messze túlterjed a városon, sőt a közép- és felsőfokú iskolák esetében a megyehatáron. Az 1976/77. tanév kezdetekor a város egész területén az általános iskoláknak megközelítően 8800 tanulója volt, s közülük mintegy ezer kisdiák járt a központi belterületen kívül eső iskolákba. Ezeknek a főleg külterületi iskoláknak igen alacsony a kihasználtsága, nem úgy, mint a város, belterületén. Az elnéptelenedés miatt került sor az utóbbi években az általános iskolák körzetesítésére, ami erősen hozzájárult a belterületi intézmények jelenlegi zsúfoltságához. A 6 középiskolából 3 a városközpontban található. Ezek kihasználtsága lényegesen alacsonyabb, mint az általános iskoláké: egy- egy osztályteremre- átlagosan 32 tanuló jut. A megyeszékhely középiskoláiba — ebben a tanévben — közel 400 diák utazott naponta lakóhelyéről. Jellegéből adódóan az átlagot meghaladó a vidékről bejárók aránya a Közgazda- sági Szakközépiskolában. Ugyancsak számottevő (a tanulók több mint egytizede) a nem Bács megyei lakos, akik kollégiumban, vagy magánháznál laknak a tanév időszakában. A belső lakóterület felekezeti középiskolájában kiemelkedő (57 százalék), a más megyéből származó Siákok aránya, ami abból adódik, hogy ilyen típusú gimnázium mindösz- sze 10 van az országban. Az általános és középiskolák magas „bejáró-tanuló” aránya nyilvánvalóan hatással van a városkörnyéki tömegközlekedésre is. Mivel külön iskolajáratok általában nincsenek, tanév idején jelentősen növelik a közlekedési eszközök zsúfoltságát. Közlekedés, posta A településen belüli tömegközlekedés színvonalát egyrészt az úthálózat mennyisége és minősége, másrészt a járműállomány nagysága határozza meg. Kecskeméten a KPM és a tanács kezelésében levő belterületi utak együttes hossza megközelítően 205 kilométer, és ennek 60 százaléka van valamilyen burkolattal ellátva. A város közlekedésrendje az elmúlt időszakban jelentős mértékben megváltozott. Az egyik fő változás a kettős körútrendszer kialakítása. A másik módosítás: az új, járműforgalom nélküli városközpont kiépítése, valamint az autóbusz-közlekedés javítása érdekében Széchenyivá- rosban és a MÁVAUT-pályaud- var mellett új alközpontok létrehozása. A megyeszékhely belső közlekedését 20 viszonylaton bonyolítják le, amelyek hossza mintegy 220 kilométer. A járatokat 1976- ban csaknem 20 millió utas vette igénybe, másfélszer annyi, mint 5 évvel ezelőtt. Az egyes városrészek közötti összeköttetés kielégítő. A városközpontot 13, a belső lakóterületet mind a 20, a külső lakóterületet és a lakótelepeket 16, az iparvidékeket pedig 14 viszonylat érinti. Legkedvezőbbnek a körjárat tekinthető, amely csaknem 8 kilométeres vonalhosszával 9 városrészt köt össze; egyebek között két lakótelepet és mindkét ipari övezetet is érinti. Kevésbé kielégítő viszont a Rendőrfalu és a Széktó környékének ellátottsága; az előbbibe csak egy, az utóbbi városrészbe 2 viszonylaton közlekedik autóbusz. A járatsűrűséget (néhány útvonal kivételével) többé-kevésbé az igénybevételnek megfelelően alakítják. A csúcsforgalmi időszakban, a szokásos munkaidőkezdéskor és -befejezéskor általában 15 percenként, a széchenyivárosi járatokat 5 percenként indítják. Egyéb napszakokban az autóbuszok többsége fél- vagy egyórán- ként közlekedik. A hírközlés és postaszolgáltatás helyzete Kecskeméten korántsem olyan kielégítő, mint a köz-, lekedésé. A 6 postahivatal, illetve fiókposta a belső lakóterületen, a Leninvárosban és a központi belterület határán kívül helyezkedik el, viszonylag nagy távolságra a legtöbb városrész lakóitól. Egy-egy postahivatalra közel 16 ezer lakos jut, több mint másfélszerese a megyeszékhelyek átlagának. A telefonhálózat hasonló mértékben, mintegy 40 százalékkal terheltebb a megyeszékhelyek átlagánál. Javulást csak a tervezett íVstabővítés és az új telefonközpont elkészülése eredményezhet a következő években. Agó Erzsébet a KSH közgazdásza \ Képünkön: a Kecskeméti Konzervgyár II. telepének óvodájában rajzolnak a gyerekek. • Az ipari eredetű anyag- és eszközfelhasználás három nagy tétele közül a takarmányköltség a legnagyobb. E téren nagy az előrelépés, általános a gazdaságos ipari keveréktakarmányok használata. Gondként jelentkezik viszont a termékek változó minősége és a fajlagos takarmányfelhasználás lassú javulása. A műtrágya és növényvédőszer- felhasználás ugyancsak nagy mértékben növekedett. Sajnos, az utóbbi két évben a műtrágyánál megtorpanás tapasztalható, pedig a termelés tervezett növelése csak növekvő tápanyagellátással valósítható meg. Szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek rosz- szul értelmezett takarékosságból ne mérsékeljék a műtrágya-felhasználást. Ugyanakkor fontos, hogy a műtrágyázás talajkémiai vizsgálatokra alapozva, a termőföld tényleges tápanyagtartalmának megfelelően történjék. A gépfenntartás költsége (üzemanyag nélkül) a takarmányozás és a kemikáliák felhasználásának költségénél kisebb, mégis e témakör néhány kérdésével nagy nyomatékkai indokolt foglalkozni. A munkaerő csökkenése miatt, illetve a termelékenység növekedése érdekében ugyanis a termelés gépesítése az elmúlt években és a jelenlegi tervidőszakban is nagymértékben fokozódik. Jelenleg az összes állóeszközök egynegyede gép, berendezés, jármű. Az V. ötéves terv idején pedig a mezőgazda- sági beruházásokban a gépesítés részaránya a terv szerint megközelíti a 60 százalékot. A gépek, technikai berendezések nagy és egyre nélkülözhetetlenebb segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak. A hatékony alkalmazás érdekében azonban országosan és a gazdaságokban egyaránt sok még a tennivaló. A fejlődés egyik jellemzőjel, hogy a termelési folyamat komplex gépesítése, gépcsoportok alkalmazása kerül előtérbe. A termelési rendszerek a gyakorlatban is mutatják, hogy az összehangolt géprendszerek teljesítménye nagyobb, kihasználása 20—30 százalékkal kedvezőbb az átlagosnál. Az ilyen géprendszerek kiszolgálása is egyszerűbb, gazdaságosabb. Érthető és helyeselhető tehát, hogy a gazdaságok keresik a korszerű, rendszerekbe bemetszhető gépeket. Fáradozásuk azonban nem mindig jár sikerrel. A használt géptípusok számának csökkentése és az összhang megteremtése egyaránt gondot okoz. Gyakori és jogos kritika, hogy a kívánt gépet nem tudják beszerezni, ezért hasonló, de más típusú (esetleg eltérő teljesítményű) gépet vásárolnak helyette. Ez az üzemelési költéget megnöveli, a javítást, karbantartást megnehezíti, mégsem könnyű a helyzeten változtatni. Korszerű gépekből ugyanis a kereslet a nemzetközi kereskedelemben is nagyobb mint a kínálat, így sok esetben kénytelenek vagyunk tudomásul venni a lehetőségeket. Hosszú lejáratú szerződések megkötése, esetleg nemzetközi termelési kooperációk létesítése távlatban segíthet e nehézségeken. Addig is szükséges azonban a belföldön forgalomba kerülő gépek figyelmes forgalmazása, a beszerzések alaposabb .mérlegelése, hogy legalább üzemen belül csökkenjen a géptípusok száma. • Hasonló probléma tapasztalható a munkagépeknél. A korszerű, nagy teljesítményű traktorokhoz például ma még gyakran nem áll rendelkezésre megfelelő teljesítményű munkagép. Ezt a feszültséget is meg kell szüntetnünk, részben tervszerű importtal, részben a hazai gyártás megszervezésével. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy azonos munkára gyakran korszerű és közepes teljesítményű gépek is ismertek. A gazdaságok joggal a legkorszerűbb gépet szeretnék megvásárolni. Mégis azt kell mondani, hogy ez a törekvés nem mindig célravezető. A legkorszerűbb gépekből legtöbbször csak igen kevés áll rendelkezésre, a termelés gépesítését, az elhasználódott gépek műszakilag, gazdaságilag egyaránt indokolt cseréjét azonban nem szabad a legeslegújabb gépekre való várakozás miatt halogatni. 1 A terméig? gépelése qz említett nehézségek ellenére már eddig is döntő válto,záfct hozott a . mezőgazdaságban. Az egyre korszerűbb, nagy teljesítményű gépek, gépsorok alkalmazása viszont nemcsak a termelés technológiáját változtatja meg. Magas szintű ismereteket és követelményeket támaszt a munkát szervező szakemberekkel és az üzemfenntartást biztosító műszaki szolgáltatással szemben. E téren azonban még számottevő .ge elmaradás. A karbantartás, javítás színvonala, feltételei nagyon differenciáltak. Megfelelő színvonalú hibamegelőző karbantartást a termelő üzemeknek csupán egynegyedében végeznek. Ennek következménye, hogy tízezer traktoron végzett diagnosztikai vizsgálat tapasztalatai szerint a kormányszerkezet és a villamos szerelvények több mint 50 százalékánál, a motorok 38 százalékánál volt kifogásolható a műszaki állapot. Az üzemképesség fenntartásához szükséges karbantartás-javítás elvégzéséhez műhelytér szükséges. A műhelytér a IV. ötéves terv időszakában 16 százalékkal növekedett, ez azonban nem elég. • Jelenleg egy 60 lóerős traktorra átlagosan 18 négyzetméter jut, lényegeden kevesebb a műszakilag indokoltnak tartott 25 négyzetméternél. Fokozza a gondot, hogy a meglevő műhelyek is elaprózódtak, felszereléseik korszerűtlen. Mintegy 600 tsz nem rendelkezik például szervizberendezéssel, amely az alapvető karbantartás elengedhetetlen berendezése. A műhelyek szakmunkáslétszáma jelentős, mintegy 60 ezer fő. Gondot jelent azonban, hogy a technikai eszközök műszaki színvonalának emelkedését nem követte a szakmunkások továbbképzése. A munkát irányítók, szervezők száma sem elegendő. A tsz-ekben jelenleg több mint 300 fő szakmunkásra és mintegy hatezer lóerő teljesítményű gépre jut átlagosan egy mérnök. A felmérések azt is mutatják, hogy a gazdaságok egy részében a gépészek nem rendelkeznek kezelési, karbantartási utasítással, nem ismerik kellően a gépbeállításokat. Főként az újabb típusú gépeknél hiányzik az utasítás, ami kedvezőtlenül hat az üzemelésre, a javítások elvégzésére. A korántsem teljes körű, szemléltetésként említett nehézségek mutatják, hogy a gépállomány fejlődésével az üzemelés feltételei döntően objektív okok következtében nem tartottak lépést. Pedig érdemes és szükséges a problémák megoldásával foglalkozni. Reprezentatív felmérés adatai szerint ez úton az egy hektárra jutó javítási költséget 13—15 százalékkal, az üzemanyag-fogyasztást 14—16 százalékkal, az alkatrész-felhasználást 14 százalékkal lehetne csökkenteni. Emellett a gépek üzembiztonsága is növelhető, a meghibásodások száma 36 százalékkal, a hibák kijavításához szükséges idő 50 százalékkal csökkenthető. • A gépkapacitás hatékonyabb kihasználása megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozottabb figyelmet fordítsanak gépeik üzemeltetésére, karbantartására, javítására. Ehhez azonban segítségre van szükségük. A feladatokat csak az ipari szolgáltató és a kereskedelmi vállalatokkal történő szoros együttműködéssel lehet eredményesen megoldani. Ki kell építeni a nagy gépek javítására is alkalmas szervizhálózatot, tovább kell javítani az alkatrész- ellátást, s biztosítani kell a szakmai ismeretek foyamatos fejlesztését,' kiegészítését. Mindez az irányító szervek munkájával szemben is növekvő követelményeket támaszt. Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottsága alosztály vezető j e CSÄNYI DINNYÉSEK KÖZÖTT KUNSZÁLLÁSON Bölcsőde, óvoda, iskola Nem kielégítő Kecskeméten a gyermekintézmény-ellátottság sem. A 6 területi és 2 üzemi bölcsőde összesen 390 hellyel rendelkezett 1976-ban. A területi bölcsődék egyetlen intézmény kivételével 110—115 százalékos ki- használtságúak (a gondozott gyermeklétszámhoz viszonyítva) a beírt .gyermekek száma néhol 35, sőt 79 százalékkal is meghaladja a tényleges helyszámot. 1976 végén több mint 230 kisgyermek várt elhelyezésre. A lakótelepek közül csak a Lenin- és Széche- nyivárosban épült eddig bölcsőde, a többi tanácsi intézmény a városközpontban, illetve a belső lakóterületen működik. A tervek szerint az elkövetkező években a Széchenyivárosban további kettő, összesen 200 személyes, a Hunyadivárosban 60, az ipari övezetben 75 személyes bölcsőde építése várható. A város egyéb részein előirányzott fejlesztéssel együtt mindez 400 további kisgyermek elhelyezését teszi lehetővé. Az elmúlt évben Kecskemét központi belterületén a 26 óvoda 2127 férőhelyére megközelítően 2900 gyermeket írattak be. A helykihasználás átlagosan 135 százalékos, ezen belül az üzemi óvodákban 116, a területiekben 140 százalékos volt. Intézményenként azonban még sokkal nagyobbak az eltérések. Különösen kedvezőtlen a helyzet az egyes lakótelepi óvodákban, ahol 160, sőt 170 százalékos a zsúfoltság. Kecskemét a megye oktatási központja. Központi belterületén Számomra a természet, a kiskunsági kultúrvegetá- ció örök csodája a dinnye. Képtelen vagyok elképzelni, hogyan bír egy-eigy növény két, három, négy sőt nyolc, tíz, tizenkét liter vizet és oly tömérdek cukrot összegyűjteni, magába szívni ezen a sivár, csapadékszegény, forró homokon ... Jó, jó, tudom én, mélyre lehatolnak a gyökerei, meg errefelé viszonylag magasan van a talajvízszint, de akkor is ... Öntözés nélkül, hűvösség nélkül...? Apropó: hűvösség. Pádár Gábor a kunszállási határban mintha leckét mondana föl, olyan szabatosan fogalmaz: — A meleg éghajlatot, a napsütötte, lehetőleg sík fekvésű tájat és a laza szerkezetű talajt szereti. Azt tartják, ahol a szőlő megérik, ott a dinnye a szabadban termeszthető, ahol viszont a szőlő már nem, de a kukorica és a dohány még vígan megél, ott a dinnye már csak üvegházban marad meg. Egyébiránt, különösen a szabad fekvés, a nyílt terep kívánatos neki. Még a fák árnyékát se szíveli. Nálunk, Csányon az a mondás járja: a dinnye csak a saját kapásának árnyékát tűri el, de egyszerre abból se sokat. Gabi bácsi 59 éves, felesége, Marika néni valamivel kevesebb. Negyedik éve a kunszállási Alkotmány Tsz tagjai. Dinnyések. Heves megyéből, Csányból, Ami legalább akkora rangot, hírnevet jelent a szakmában, mint hagymatermesztőnek lenni Makón vagy paprikákertésznek Kalocsa környékén. S ha már ezt a hasonlatot hoztuk fel, jelentsük is ki — a szakkönyvekre támaszkodva, persze, — hogy a dinnye is zöldség. Avagy: a dinnye zöldség is. Kobaktermésű, a tökfélék családjába tartozik. A nagy, göm- bölyded, kemény héjú, húsos, bő levű „görög” inkább a tökre emlékeztet, míg a kisebb, többnyire gerezdes, sima vagy görcsös, érdes felületű, világoszöld vagy narancssárga bélű, illatos-aromás „sárga” az uborkával rokon. De, mert kitűnő üdítők és szomjúságoltók — gyümölcsként fogyasztjuk mind a kettőt. Tehát: gyümölcs is a dinnye. A Pádár házaspár ebben a kérdésben nem foglal állást. Nekik aztán teljesen mindegy, hová sorolják az okosok, számukra a dinnye — akár zöldség, akár gyümölcs — a dologgal, a megélhetéssel, a reszkírral, a vándorélettel volt egyenlő mindenkor. Csányon, Horton, Fegyverneken évszázadok óta virágzik a „diny- nyeipar”. Nincsen lakosa a három községnek, aki valamilyen formában ne kötődne e nyári finomsághoz. Még ma is évente félezer család rajzik szét a szélrózsa minden irányába, szerencsét próbálni. A szüzföldeket, a „még ki nem dinnyézett” parcellákat keresik, főként az Alföldön, mind gyérebb sikerrel. Pádár Gábor a hagyományteremtő csá- nyi mesterek leszármazottainak, s a ma nyughatatlan „világjáróinak” egyike. A 60-as évek legelején még vegyes kertészetet igazgatott az otthoni közös gazdaságban, aztán egyszercsak vándorbotot vett a kezébe. Apósa éppen Kecskemét mellett diny- nyézet.t? hát ők is délnyugatnak fordultak. Kilenc éven át —, amíg meg nem szűnt — a félegyházi Móra Tsz vendégei voltak, most meg Kunszálláson ütöttek tanyát immár negyedszer. Egyszerű fiuk — ez most már bizonyos — nem örökli ősei tudományát: villamos mérnök Zalaegerszegen, s így augusztus derekán szüleinél tölt pár napot. A körülményekkel elégedettek. A szövetkezet törődik velük — ezt érzik és hangoztatják is. Kilenc hektáron gondos talajelőkészítés és egy takaros kis faház várt rájuk tavasszal. Általában március első felében jönnek és szeptember végéig maradnak. Kezdődik a munka a trágyázással, a melegágycsinálással. A dinnyemagot maguk hozzák: sárgából a gerezdes zentait, görögből a szigetcsépit, amely hibridfajta — nagyméretű, kései Mar- sovszkynak és az apróbb, korai Bébi cukornak a keveréke — és ezért minden alkalommal újból meg kell vásárolni. Ez a kettő vált be leginkább a Duna—Tisza közi klimatikus és geológiai viszonyok között. Május 10—15-e körül ültetik ki a palántákat és következik a kapálás, lókapával meg kézzel is, ez évben például ötször. A permetezést közben — ha kell többször is — a téesz végzi el. A szedés a termesztők feladata, segítőkről, rakodókról gondoskodni — úgyszintén. A végelszámolásnál az összbevétel 45 százaléka az övék. Az idei termés — bár nagy aszály volt, az eső valahogy folyton elkerülte a vidéket — kielégítőnek ígérkezik, legalábbis a minőséget tekintve. A négy hold sárga már „lement”, volt vele baj bőven, a nyulak is meg-megharapdálták, de azért szépen fizetett. Pestre, a Bosnyák térre hordták a gazdaság autói. A görög is biztató, a formája is, az íze is, (az ára is), ennek nagy részét a ZÖL- DERT-en keresztül exportálják majd, csak most már jégverés ne jöjjön... Jó tanácsot is kaptam Gabi bácsitól —, amit örömmel adok közre, kapaszkodót nyújtva vele laikus, s a piacon állandó kétségek közt vergődő vevőtársaimnak — arra vonatkozóan, hogyan kell megállapítani a görögdinnye érettségét. Mindig a hangjáról — szólt a szentencia —, miközben tenyérrel paskoljuk. Amikor olyan a hangja, mint a sült kenyérnek, azaz, ha „visszapofázik”, akkor érett. Á még zöld golyóbis üvegesen kong. A másik módszer: meg kell nézni a hasát. Hogyha az a világosabb kis folt sötétsárga-halványpiros színezetű, egészen biztos, hogy ehető..«. Kutasl Ferenc • A szigorú és szemfüles dinnyecsősz. • Dinnyeszüret a kunszállási határban: Pádár Gábor és felesége. (Méhesi Éva felvételei)
