Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
4 ’E ® 1977. augusztus 9. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS ■■■■■■■ A KGST-országok fejlesztik konténeres szállítási rendszerüket • Konténerkikötő a Szovjet-Távolkeleten. KISZ-esek a mezőgazdasági üzemekben — A mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak hány százaléka KISZ-tag? — kérdeztük Nagy Imrétől, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság mezőgazda- sági és falusi felelősétől. — Az állami gazdaságokban 20 százalékos, a tsz-ekben 14 százalékos a szervezettség. A különbség az állami gazdaságok magasabb termelési színvonalával, a gépesítéssel magyarázható. A termelő- szövetkezetek esetében a tanyán élők különleges helyzete nehezíti meg a fiatalok összefogását. Mesz- szire laknak egymástól, s értelmetlen lenne 4—5 fős közösségekből alapszervezeteket verbuválni. A cél: jól dolgozó, lelkes KISZ-csoportok alakítása. — Melyek a mozgalmi munka eltérő vonásai? — A dolgozó KISZ-tagoknak legfőbb kötelességük az, hogy legjobb tudásuk szerint végezzék munkájukat. így különbségek vannak például a tanulók egyéni vállalásainál és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok felajánlásai között. De például az „Edzett Ifjúságért”, vagy a klubmozgalomban mindenki részt vesz. A munkahelyeken megnő a párt, szakszervezet és a KISZ összehangolt munkájának jelentősége. Ennek különösen akkor látjuk a szerepét, ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ra országosan 150 ezerrel kevesebben dolgoznak majd a mezőgazdaságban, mint jelenleg. — Melyek a jellemző egyéni vállalások? — Hosszú a lista.* Üzemanyag-megtakarítás, termények megóvása, a parlagföldek felkutatása, sőt még a háztáji termelés növelése is lehet egyéni vállalás, hisz ez a népgazdaság érdekeit is szolgálja. — Mi a helyzet a versenymozgalmakkal? — Bács-Kiskunban 1328 a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok száma, ebből az ifjúsági kollektívák száma 98, az ezekben tevékenykedő KISZ-tagok pedig 1593-an vannak. A összes brigád* tag közül egyébként 3491 még nem töltötte be 30J évét. — Milyen formái vannak a versenyeknek? — Kezdjük a „Védnökségi mozgalommal”, ami kiterjed a húsprogramra, a környezetfásításra, hogy csak ezt a kettőt említsem. A kiskunhalasi járásiak például egy baromfikeltető építése felett vállaltak védnökséget. Az általuk végzett társadalmi munkának nagy szerepe volt abban, hogy az új, korszerű létesítmény időben elkészült. Egy másik" mozgalom a Radar, aminek külön jelszava is van „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” r — És mit vettek már észre, vagy oldottak meg? — A kiskőrösi fiatalok például az üzemanyagfelhasználást és a takarmányozást kísérik figyelemmel. Nagyrészt a kunfehértói KISZ-esek érdeme az, hogy az állami gazdaságban 10 százalékkal nőtt a borkősavtermelés. » — Milyen rendezvények lesznek a közeljövőben? — Két nagyobb eseményre készülünk. Az egyito a tanyai fiatalok IV. országos találkozója Horto^ bágyon, amelyen 45-en képviselik megyénket. A másik az ÁFÉSZ ifjú dolgozóinak hagyományos soltvadkerti tábora. H. Gy. Kecskemét jelenidőben II. A népesség Kecskemét népessége a századforduló óta több, mint kétszeresére nőtt, és jelenleg meghaladja a 94 ezer főt. 1949-től napjainkig a népesség gyorsuló ütemű növekedése figyelhető meg, különösen az 1960-as évektől, amikor kezdetét vette az ipari munkahelyek tömeges kialakítása. A nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése maga után vonja az országok közötti áruszállítás gyors ütemű növekedését. A jelenség világméretű, s hasonlóan világméretűek a forgalom bővülését kísérő szállítási problémák. Megoldásukra különböző technikai és gazdasági elgondolások születtek. A KGST-országok erősödő együttműködését is bővülő áruforgalom jellemzi. Erről általában értékben — forintban vagy transzferábilis rubelben — szokás megemlékezni. A növekvő érték mögött azonban nagyobb árutömeg is értendő. Tehát az eddiginél jóval több szállítanivaló. Becslések szerint a szocialista országok közötti áruszállítás mennyisége 1975 és 1990 között legalább kétszeresére növekszik. Ez önmagában is alapvető változást jelent, s emellett jelentősen módosul az áruösszetétel is. A gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások alapján lényegesen növekszik a gépek, műszerek, vegyszerek, könnyű- és élelmiszeripari termékek részaránya. Ügy tűnik, ha nő a rakományok mennyisége, akkor új, gyors mozdonyokra, nagyobb teherbírású hajókra, vasútvonalakra, új tengeri kikötőkre van szükség. Ez azonban csak részben oldhatja A KGST-országok atomerőműveinek együttes kapacitása 1980- ban eléri a 30 ezer megawattot, s elektromosenergia-szükségletük- nek közel egytized részét fedezi. Az előző tervidőszakban a szocialista országok atomerőműveinek teljesítménye mintegy hétszeresére nőtt — 1100 megawattról 7500-ra. Jelenleg a SzotjetunióSzámtalan tanulság kívánkozik egyik dunántúli megyénk nyugdíjas-felméréséhez. A felmérést nem nyugdíjasok készítették, hanem a szakszervezetek megyei tanácsa. A nyugdíjasok helyzete volt a vizsgálat tárgya. Sikerének nyitja pedig, hogy konkrétan igyekezett összegezni a dolgot. Mert — úgymond — a nyugdíjasokkal nem általában, hanem differenciáltan kell törődni. Az 1976. januári mozgalmi statisztika alapján — számításba vették, hogy a szakszervezeti tagok közül mennyi a nyugdíjas. Ennek megfelelő számú — nyolcezer — kérdőívet szerkesztettek. Eddig nincs is semmi rendkívüli a dologban. Am ezúttal nem a postára, nem a rovatok gépies kitöltésére bízták a felmérés sikerét. Az adatgyűjtést a csaknem 7,5 ezer nyugdíjas személyes meglátogatásával kezdték. A munkában kétezer szakszervezeti tisztségviselő — bizalmi és szocialista brigádtag, szb-tag és szociálpolitikai felelős — vett részt. Ami a dolog tartalmi részét illeti — a kérdések, illetve a válameg a gondokat, ráadásul igen költséges beruházások révén. Gyorsabb és olcsóbb megoldást kínál a konténeres szállítási rendszer kiépítése. Ez meggyorsítja — a szállítórendszerek átbocsátóképességének megnövelése útján — ban, az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában dolgoznak atomerőművek. A közeljövőben hasonló létesítmények épülnek fel Lengyelországban, Magyarországon és Romániából. Kubában is jóváhagyták már az atomerőmű építésére vonatkozó döntést. Képünkön: épülő atomerőmű látható, Bulgáriában. szók teljes képet adnak a nyugdíjas körülményeiről, életmódjáról. Az anyagi-szociális helyzettől az egészségi állapotáig. E három tényező együttes ismeretében alakul ki a feladatok sorrendje, hogy kit, miben kell segíteni. Mert nyilvánvaló, hogy más elbírálás alá esik az — ilyen a 40 százalék —, aki nyugdíjas létére is dolgozik, mint aki, noha anyagilag rászorulna, kora, vagy betegsége miatt képtelen erre. Jóllehet, a felmérés általában elég törékeny egészséget, tehát az orvosokkal fenntartott szoros, rendszeres kapcsolatot tükröz, vi- szonylag ritka a panasz. A többség elégedett a rendel őintézeti, kórházi ellátással, gondozással. A mégis fel-felbukkanó panaszok nyomán — a felmérés jóvoltából, — mód nyílt eljárni, intézkedni. Lehetséges továbbá azon eltűnődni, hogy miért olyan feltűnően kevés az igény szociális otthoni elhelyezésre. A még létező „szer etetház”-felfogás mellett, alighanem azért, mert házaspár elhelyezésére nincs lehetőség. Pea forgalmat. Ugyanakkor gazdaságos megoldás is, mert lehetővé teszi a járműpark ésszerűbb kihasználását. A „gördülő ládák” használatával szinte folyamatosan úton tarthatók a teherautók, vasúti kocsik, hajók, sőt a repülőgépek. Lényegesen rövidebb idő kell ugyanis a konténerek rakodásához. A szállításban a leggyengébb láncszem ma még az átrakodási művelet. Erre jut a költségeknek legalább ötödrésze, s több százezer embert foglalkoztat. Nem lehet belőle kiküszöbölni a kézi erőt, s nehézkes a korszerű rakodóeszközök kihasználása is. Gyökeresen megváltozik azonban a kép, ha az árukat nagy tételekben, konténerekben szállítják a feladótól a címzettig. így az átrakodási helyeken — például, ha vagonból hajóba, illetve viszont kell áthelyezni a szállítmányt — minimális időveszteséggel továbbítható az áru. Az új szállítási mód alkalmazásának haszna különösen megnövekedett a KGST-országokban azóta, hogy megjelentek a világ- szabványnak megfelelő 20 és 30 tonnás konténerek. Bevezetésük mégkönnyítette az ömlesztett és a gyorsan romló áruk szállítását, lehetővé tette a konténerek szállítására szolgáló járművek egységesítését. Ezáltal könnyebben összekapcsolhatóak a különböző szállítási rendszerek, a vasúti, tengeri és közúti rakodóhelyek. Egyben könnyebbé vált az egységes szállítási rendszer számítógépes irányításának bevezetése is. A nagyszabású programot 1971- ben a Komplex Programban határozták meg először. Jelenleg a KGST-országok konténerparkja több, mint 50 ezer egységet számlál. Eredményesen működik 114 átrakóállomás, 123 konténervonat. Ezek útvonalának hossza összesen 42 ezer kilométer. Rendszeres ösz- szeköttetés van a tagországok fővárosai között. Az elmúlt öt évben a konténeres szállítások mennyisége csaknem kétszeresére növekedett. A KGST XXX. ülésszakán a továbbfejlesztésről hoztak intézkedéseket. Ezek figyelembe veszik a szállítási technológia komplex jellegét. Az intézkedések megvalósítása során nyert műszaki eredmények a KGST-országok nemzeti szállítási rendszereinek tulajdonává válnak és hozzájárulnak ahhoz, hogy 1980-ig a rakományoknak körülbelül 20 százalékát, 1990-ig pedig több, mint felét konténerekben szállítsák. (APN—MTI) dig de sok lakást tenne hozzáférhetővé, ha végre kiterjeszthetnénk a nyugdíjasok házának bevált formáját. Ez azonban egyelőre csak terv, vagy remény, hiszen a hagyományos szociális otthonok befogadóképessége is igen lassan bővül. A gondoskodás speciális formája a kapcsolat a régi munkahelyivel. Ez az úgynevezett mentális (lelki) gondozásnak is beillő megnyilvánulás tartja fent az emberben a szükségesség érzetét. Amelynek jelentőségére abból is következtethetünk, hogy a megkérdezettek 63,3 százaléka igényli az üzemi rendezvényekre való meghívást, Kétségtelen tehát afeletti örömük is, hogy egyáltalán megkeresték őket, kérdéseket intéztek hozzájuk. Jólesett ez annak is, akinek jól megy a sora, de kiváltképp annak, aki segítségre szorul. Es aki meg is kapja. Ez is egyik fő tanulsága a szak- szervezeti felmérésnek, amely igazán követésre méltó példa. L. M. A népességgyarapodás elsődleges forrását akkor még a bevándorlás képezte, a természetes szaporodás nagyobb arányát csak a későbbiek során bevezetett népesedéspolitikai intézkedések váltották ki. A város ipari fejlődése azonban továbbra is nagy szívóhatást gyakorolt a vonzáskörzet népességére. A jelenleg ingázók közel 8 ezres létszámának egy része olyan bevándorló, akik feltehetően előbb-utóbb városlakók kívánnak lenni. A növekedés következményei kifejeződnek a város demográfiai szerkezetében és ellátottságának színvonalában. Külterületen 15 százalék Jellemző Kecskemétre a külterületi lakosságnak a többi megyeszékhelyet meghaladó aránya. 1960-ban még a lakosságnak mintegy 30 százaléka élt külterületem Azóta a jelentős belterületre költözés, s kismértékben a belterületi határok kiterjesztése következtében ez az arány számottevően csökkent. Az 1970. évi népszámlálás szerint a város lakosságának egyötöde élt külterületen. Jelenleg arányuk — Nyíregyházához hasonlóan — 15 százalékra tehető. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtizedben a város népességszáma több mint egyötödével, évi átlagban 2 százalékkal növekedett, gyorsabban az előző évtizednél. Az 1970—77. közötti években a népességszám növekedési üteme már az előző évtizedét is lényegesen meghaladta. A városfejlesztési célkitűzések megvalósítása során a belső városrészben végrehajtott szanálásokkal, illetve az új lakótelepek folyamatos felépülésével a lakás- állomány területi elhelyezkedésében számottevő arányeltolódás ment végbe, ami a népesség városrészenkénti megoszlását is jelentősen módosította. A városközpontban — főként a szanálások és a városrekonstrukció eredményeképpen — jelentősen csökkent a lakosok száma, ugyanakkor az új lakótelepeken többszörösére emelkedett. Valamelyest csökkent az utóbbi hét év alatt az iparterületek lakossága is. A város legerőteljesebben fejlődő területei a lakótelepek, ezek közül is kiemelkedik a Széche- nyiváros és Műkertváros. A lenin- városi lakótelep kiépülése gyakorlatilag a II. ötéves tervidőszakban befejeződött, népességszáma azóta ötezer fő körüli. A széchenyivárosi lakótelep építése csak a III. ötéves tervidőszak második felében kezdődött, igazi lendületet azonban a IV., s főleg az V. ötéves tervidőszak során vett. A városban felépült házgyár is elsősorban ezen a területen fokozta a lakásépítkezést. Az 1970. évi népszámlálás idején Széche- nyivárosban alig 1400-an laktak, a jelenlegi lakosságszám már meghaladja a tízezret. A népesség területi elhelyezkedésének módosulása együttjár a népsűrűség városrészenkénti változásával. Jelenleg legsűrűbben lakott területek: a széchenyivárosi lakótelep, a belső lakóterület, a leninvárosi lakótelep, a városközpont és a széchenyivárosi villanegyed. Az elmúlt hét év folyamán a lakótelepek népsűrűsége közel kétszeresére emelkedett, s egyidejűleg csökkent a városközponté. Nők és férfiak A lakosság nemenkénti megoszlásában bekövetkezett változások jellemzője, hogy a város- központban és a belső lakóterületen számottevően nőtt az egyedülálló idős nők száma, jelentős nőtöbbletet eredményezve. A nők aránya a városközpontban a legmagasabb (56,5 százalék), és számottevő a belső lakóterületeken (53,9 százalék). A külső lakóterületek felé haladva csökken a nőtöbblet. A nemek aránya legkiegyenlítettebb a lakótelepeken, míg az iparterületeken férfi-többletről beszélhetünk. 1960 óta a város egészében javult a nemek aránya. A népesség nemenkénti megoszlása egyenes következménye a lakosság korcsoportok és városrészek közötti eloszlásának. Az „elöregedő” városrészekben az átlagot meghaladó a nők aránya, a fiatalabb városrészekben inkább kiegyenlített. Az 1970. évi népszámlálás időpontjában a város gyermekkorú lakosainak száma meghaladta a 17 ezret, ami az összlakosság 21,3 százaléka. Arányuk a városközpontban és a belső lakóterületen lényegesen alacsonyabb a városi átlagnál, ugyanakkor a lakótelepeken, valamint a külterületeken számottevően magasabb. A kor- összetétel alakulásában a lakótelepeken a fiatal házasok magas aránya, a külterületeken pedig az átlagosnál nagyobb gyermekszám játszik főként közre. A munkaképes korú lakosság aránya városrészenként ugyancsak figyelemre méltó különbségeket mutat. A fiatalabb (15—39 éves) munkaképes korú népesség körzetenkénti aránya 38—55 százalék között ingadozik, kiemelkedő az iparterületeken és a lakótelepeken. Az idősebb (40—59 éves) munkaképes korú népesség városrészenként kisebb szóródást jelez. Az öregkorú (60 éves és idősebb) lakosság aránya a lakótelepeken alig magasabb 6 százaléknál, ezzel szemben magas a belső városrészekben, valamint a külterületeken, ahol a 15 százalékot is meghaladja. • A mükerivárosi gyerekek új óvodájukban. A népesség kormegoszlására vonatkozó adatok támpontot adhatnak a korhoz kötött intézmények (bölcsőde, óvoda, szociális otthonok, stb.) fejlesztési terveinek városrészenként differenciált kialakításához. A népesség városrészenként eltérő korösszetételével szoros ösz- szefüggést jelez a gazdasági aktivitás területi különbözősége is. Az időskorúak magas aránya miatt a külterületeken a városi átlagnál (52,2 százalék) alacsonyabb az aktív keresők aránya (48,9 százalék), s lakótelepeken pedig a produktív korúak kiemelkedő aránya következtében az átlagot meghaladja (55,4 százalék). Az inaktív keresők aránya a városi átlagnál (10,5 százalék) lényegesen alacsonyabb az egyéb belterületen (3,9 százalék), a lakótelepeken (7,1 százalék), valamint a külterületeken (7,9 százalék), kiemelkedően magas viszont a belső lakóterületeken (14,1 százalék). Ennek okai összetettek. A belső lakóterületek átlagosnál magasabb arányában elsősorban az egyedülálló idős nők nagy száma, általában az idős korosztály nagy hányada játszik közre. Ezzel szemben a lakótelepeken ugyanennek a korosztálynak az elenyésző nagysága eredményezi elsősorban az inaktív keresők alacsony arányát. Keresők és eltartottak Az eltartottak aránya az eddig, leírtakkal összhangban a külterületeken és a lakótelepeken a legnagyobb. Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Kecskemét közel 42- ezer aktív keresőjének több mint fele a városközpontban és a lakóterületeken élt. Az elmúlt hét év folyamán ez az arány minden bizonnyal a lakótelepek javára módosult. A város erőteljes iparosítása következtében az aktív kereső lakosság közel fele az iparban és az építőiparban, 37 százaléka pedig a tercier ágazatokban dolgozott. A mezőgazdasági foglalkozásúak részaránya a megye- székhelyek átlagánál még mindig magasabb: 15 százalék. Ennek oka alapvetően az, hogy a nagyszámú külterületi lakosság 46 százaléka a mezőgazdaságban talál munkaalkalmat. Az aktív keresők összevont népgazdasági ágak szerinti aránya városrészenként méltó eltéréseket mutat. Az ipari és az építőipari foglalkoztatottak aránya kiemelkedő az ipartelepeken és a külső lakóterületeken. A mező- gazdasági keresők aránya csak az egyéb belterületen és a külterületeken jelentős. A tercier ágazatokban foglalkoztatottak arányszáma az „öregedő" városközpontban és a belső lakóterületeken a legmagasabb, de feltűnően magas a lakótelepeken is. A fizikai dolgozók részaránya lényegesen meghaladja a városi átlagot a külső lakóterületeken, az egyéb belterületeken és természetesen legmagasabb .a külterületeken. Ugyanezekben a városrészekben egyúttal kiemelkedő a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak aránya is. A szellemi dolgozók aránya a belső városrészekben a legmagasabb, de a lakótelepeken már rneghaladja a belső lakóterületeket. Ez arra utal, hogy a lakótelepeken élő lakosság iskolai végzettsége kedvezőbb a városi átlagnál. Wolfárt Mária a KSH közgazdásza Atomerőművek épülnek A szakszervezet kíváncsi a nyugdíjasokra
