Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-05 / 183. szám
1977. augusztus 5. 9 PETŐFI NEPE 9 9 Kunadacs megyénk legkisebb községei közé tartozik, de gyors fejlődését mutatja, % hogy lakosságának száma 1970 óta duplájára nőtt. A tanács igyekszik a fejlődő település jó ellátásáról gondoskodni. A falu közepén az elkészült új vegyesbolt és presz- 8zó után, augusztus 20-ra átadják az ÁFÉSZ vendéglőjét is. Itt már nemcsak italokat, de főtt ételt is felszolgálnak. Több új épület is bizonyítja, hogy „jó • Másfélszeresére emelkedett a forgalom az új vegyesboltban. év'1 az idei. Üj szárnnyal bővítették az óvodát, elkészült a régen várt takarékszövetkezet, korszerűsítik a Béke Tsz nőket foglalkoztató üzemét. Itt igazi női munkát végeznek, púdert, hintőport, fürdősót csomagolnak a Budapesti KHV részére. Pásztor Zoltán utánajártunk Mehet-e kisiparos SZOT-iidiilőbe? Egy vállalati dolgozó családi beutalót kapott a szakszervezettől SZOT-üdülőbe. Amikor azonban kiderült, hogy a felesége kisiparos, vissza kellett adnia, a SZOT Elnökség 1964. december 9-i ülésén hozott határozat alapján, mely az üdültetésről szólva a 11. pontjában kimondja: „Magániparosok, vagy ezzel azonos kategóriába tartozók még igényjogosult házastársukkal sem vehetnek részt szakszervezeti üdültetésben.” A szóban forgó vasmunkás hihetetlennek tartotta ezt, nem talált rá magyarázatot. Mert ezek szerint lehet egy vállalati dolgozónak akár tíz miniszteri kitüntetése, lehet ő a példaképek példaképe, akkor sem részesülhet az elismerésnek ebben a formájában, amennyiben ragaszkodik hozzá, hogy kisiparos feleségével nyaraljon. Akkor sem, ha érte hajlandó százszázalékos térítést fizetni. Magam is próbáltam magyarázatot keresni, de teljesen elfogadhatót nem találtam. Ezért levelet írtam a Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának, s tájékoztatást kértem. Mivel — a KIOSZ megyei titkárságától tudom — ez a probléma országosan és a megyében is nyaranta újra előfordul, közöljük Besenyei József, a fő- igazgatóság helyettes vezetője válaszlevelének felvilágosítást adó részleteit: „Jelen helyzetben — amikor a szervezett dolgozók száma meghaladja a 4 milliót, az üdülési lehetőség pedig ennek csak töredéke: 375 ezer — elsősorban az a feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élő szakszervezeti tagok üdülését tegyük lehetővé. Ez azonban alaprendelkezés, mely nem vehet figyelembe különböző, az általánostól eltérő szélsőséges igényeket. Minden indokolt esetben a szakszervezeti bizottságok megtalálták a kivezető utat, az illetékes ágazati-iparági szakszervezeti központon, illetve a szakszervezetek megyei tanácsán keresztül, méltányossági alapon kérték a kisiparos házastárs beutalását SZOT-üdülőbe. (Ezt kellett volna tennie az illető munkás vállalati szb-jének is. A cikkíró megjegyzése.) A méltányossági engedélyt az esetek többségében meg is kapták. Az alap- rendelkezésben foglalt tilalom és a méltányossági lehetőség ellenére, az alapszervezetek igen sok esetben szabálytalanul kisiparosokat, ügyvédeket is beutaltak kedvezményes térítési díj befizetése mellett üdülésre.” „Mindezeket összefoglalva, célunk továbbra is az, hogy elsősorban a szervezett dolgozók egyre fokozódó, jogos igényét a lehetőségekhez mérten mind nagyobb mértékben, mind magasabb színvonalon kielégítsük. Megnyugtatásul azonban közöljük, hogy ez évben új üdülési szabályzatot adtunk ki, melyben ... a SZOT Elnökség elvi állásfoglalása a következőkkel egészül ki: Amennyiben a szakszervezeti bizottság ebbe a kategóriába tartozó személyt utal be, az üdülőben csak akkor nyerhet elhelyezést, ha a üdülőre érvényes kereskedelmi önköltség összegét előzetesen megfizeti. Ehhez a kiegészítéshez még annyit hozzá kell tennünk, hogy kisiparosok ezentúl is csak igény- jogosult —, tehát szakszervezeti tag — házastársukkal együtt, rendkívül indokolt esetben utalhatók be SZOT-üdülőbe.” A választ — aminek tartalmával egyetértünk, s bizonyára az érdekelt munkás is —, ezúton köszönjük meg a SZOT Üdülési Főigazgatóságának. A. Tóth Sándor Rendelet az üzemi állatorvosok • ötven kisgyermek számára van hely a kibővített óvodában. és az állategészségügyi szaksegéderők működéséről • Az országban forgalomba kerülő és az exportra szállított összes hintőport itt töltik zacskókba, dobozokba. A Magyar Közlöny 59. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté az üzemi állatorvosok és az állategészségügyi szaksegéderők működéséről. A rendelet abból indul ki, hogy az állatorvosok lehetőség szerint ott legyenek alkalmazásban, vagy ott létesítsenek tagsági viszonyt — a tsz-ek esetében —, ahol a legtöbb teendőjük adódik, vagyis az állattartó — tenyésztő gazdaságokban. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az üzem állatorvosa ne csak a gazdaság állományával foglalkozzon, hanem az üzem térségében a kistermelők, háztáji gazdák állományát is ellássa. Tekintettel van a rendelet arra is, hogy nem mindegyik gazdaság kíván állatorvost foglalkoztatni; ilyen esetekben — amennyiben az állatállomány értéke vagy létszáma azt indokolttá teszi — az üzem vezetőjével egyetértésben az Illetékes állategészségügyi állomás állatorvost helyez ki az üzembe. Az üzemi állatorvos magángyakorlat keretében akkor láthatja el az egyéni állattartó állományát, ha — az üzem vezetőjének előzetes egyetértése után — az állategészségügyi állomás igazgatója a magángyakorlat folytatására engedélyt, illetőleg megbízást ad, és az állategészségügyi körzet területét meghatározza. A rendelet intézkedik az állategészségügyi szaksegéderők alkalmazásáról; számukat jelentősen növelni akarják, miután munkájukkal tehermentesítik az állatorvosokat. (MTI) Alkalomszerűség, fizikai erőszak A rablás, útonállás, kalózkodás egyik legrégibb bűncselekményfajta. Az emberek tudatában — ha egy rablásról olvasnak —.általában a kirablás szóból alkotott fogalom jelenik meg: valakitől minden értéktárgyát fizikai kényszer alkalmazásával elvették. Ma már nemcsak a szó értelmezésében, de a bűncselekmény elkövetésének módjában is változás történt. A Büntető Törvénykönyv 299. paragrafusának első bekezdése szerint: „Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is — mondja a második bekezdés —, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, avagy élet-, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz." Szerencsére, ez a bűcselek- ményfajta a megyében nem gyakori, a közrendet, a közbiztonságot nem befolyásolja. Mégis, miért foglalkozunk vele? Mert ez az erőszakos bűncselekmény könnyen megelőzhető, elhárítható. Érdemes idézni a statisztikát, amely szerint 1974-ben 28 1975- ben 26, 1976-ban 39 rablás történt magánszemélyek sérelmére. Mi az indítéka a rablásnak? A sértett, az elkövető ittassága és az óvatosság hiánya. Nézzünk egy példát erre. M. István izsáki lakos feljelentést tett, mert előző este Izsákon, az egyik italboltban leütötték, és 1480 forintját, valamint egy pár kesztyűjét ellopták. M. István ittas volt, s ugyancsak ittas állapotban voltak a fiatalkorú elkövetők, T. Jenő és B. Ferenc izsáki lakosok, akiket a feljelentést követően nem sokkal elfogtak és őrizetbe vettek. Ez a bűncselekményfajta tipikusan zárt településekhez kötődik. s a tapasztalatok szerint főleg szórakozóhelyek előtt, nyílt területen hétvégeken, a késő esti órákban követik el. Szembetűnő, hogy a sértettek 50—55 százaléka 25—29 év közötti férfi. Az elkövetők között 18—22 év közötti is akad szépszámmal. Valameny- nyi rablás elkövetőjének iskolai végzettsége rendkívül alacsony. A legfertőzöttebb e vonatkozásban Kecskemét város, ahol a rablások 40—50 százalékát követik el, mögötte áll Baja, majd Kiskunhalas. Az okozott kárérték viszonylag alacsony. Alig haladja meg az egy-kétezer forintot, de tudunk olyan rablásról is, ahol a sértettől mindössze 16 forintot loptak el. Ez abból következik, hogy maguk az elkövetők a további italozás céljára alkalmi, kocsmai ismeretség révén szerzett „baráttól”, ha kell, erőszakkal is — rablás utján — pénzt vegyenek el. Miután a sértett maga is ittas, nem tudja, hogy kirabolták, későn tesz feljelentést, sőt, akadt már olyan is, aki nem is élt ezzel a jogával. E bűncselekmény felderítése, a tettesek elfogása rendkívül nehéz, különösen, ha a feljelentés késik. (Nem marad helyszín, nincs eszköz stb.) Ennek ellenére, a rablások nem maradnak büntetlenül. Baján április 7-én este 11 óra tájban, az utcán ütötték le Cs. Imre bajai lakost, akitől 2400 forintot loptak el. Hét nap múlva (!) tett feljelentést, s a rendőrség négy nap alatt fogta el B. József foglalkozásnéllküli és H. Lajost, akiket letartóztattak. Mennyivel jobban segítette volna Cs. Imre a rendőrség munkáját, a bűnösök kézrekerítését, ha időben, a cselekmény megtörténte után teszi meg a feljelentést. Az is előfordul — ebből akad bőven —, hogy a sértett rablást színlel, csak azért, hogy el tudjon számolni a családjának az elmulatott, elkártyázott pénzzel. Márciusban történt, hogy E. József kelebiai lakos feljelentést tett két ismeretlen személy ellen, akik éjszaka leütötték és négyezer forintját elvették. Hosszú nyomozói munka során derült ki, hogy E. Józsefet nem bántották, pénzét nem vették el. A pénz családi kiadásra kellett volna, s így akarta letagadni. E. József ellen hamis vád miatt indítottak eljárást. önmagából adódik, hogy milyen módon lehet megelőzni e bűncselekményeket. Először is a vendéglátó egységek dolgozói ne szolgáljanak ki ittas embereket, s ugyanakkor e boltok felettes szervei fokozzák az ellenőrzést ezek meggátlása érdekében. Megelőzést szolgálja az óvatosság is, azaz kocsmai ismerősök, alkalmi ivócimborák, szeszbarátok nem mindig jó szándékból kísérik el a náluk Utasabb sértettet, hanem nyilvánvalóan azért, mert látták, hogy pénzt van nála. Gémes Gábor Akció-reakció vizsgálat gépkocsivezetőknél Akció-reakció vizsgálattal érdekes „nyomozó” munkába fogott az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi üzemegysége. Az ötletet az a megállapítás sugalmazta, hogy a közúti balesetek többsége hétfőn, munkaszüneti, illetve fizetési napok után következik be. Elhatározták, méréssorozatot indítanak és ehhez technikai segítséget a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani intézetétől kaptak. Egy állatkísérletnél alkalmazott, ez- redmásodperceket is mérő, adatokat leíró és rögzítő készüléket alkalmassá tettek gépkocsivezetők akció-reakció képességének vizsgálatára. A készüléket a gépkocsiba» helyezték el és azt összekap- csc ták a teherautó gáz- és fékpedáljával. Látómagasságban ismeretlen időpontokban felvillanó lámpafényre kellett reagálni a gépkocsivezetőknek, vagyis mintha előtte haladó jármű féklámpája gyulladna ki. A vizsgálat mindössze két percet igényel. Nyomon követhették például az italozás utáni „tompultságot”, amikor a szondázás már nem mutatott alkoholos hatást. Érdekes volt annak a jó fizikai erőben levő dolgozqpak a mérési adata, akinél az italozás gyanúja sem merülhetett fel. Nála viszont kiderült, hogy rendkívül nagy fizikai igénybevétel miatt jelentkezett még másnap reggel is szokatlan fáradtság, amely nagymértékben megnyújtotta a reakció idejét. Ugyanezt tapasztalták azoknál, akik „kidolgozták" magukat a munkaszüneti napokon. Választ kaptak a monotonitás hatására is. (MTI) PANORÁMA Terméshozamok előrejelzése Nyugat-Németországban, a kiéli egyetemen új eljárást dolgoztak ki az aratási eredmények előrejelzésére. Abból indultak ki, hogy a közép-európai feltételek között — például az őszi búza esetében — a terméseredményeket meghatározó legfontosabb három tényező közül kettő már áprilisban lemérhető: a kalászt hordoz» szárak száma és az egyes kalászokban levő magszám. Ezenkívül még az egyes búzaszemek súlyától függ a termés mennyisége, erre azonban — a későbbi hónapokban — sokféle környezeti adottság, időjárási tényező is hatással van. A kutatók két változó időjárási tényezőt vettek alapul, s ezeknek, valamint a szárak száma és a magszám figyelembevételével dolgozták ki azt a bonyolult matematikai^ eljárást, amellyel a termés mény- nyisége előre felbecsülhető. Az .adatok értékelését számítógép végzi. Az NSZK-ban az elmúlt évben a búzahozamra vonatkozó előzetes számítások csupán 6 százalékkal tértek el a valóságos hozamoktól. E siker alapján az új eljárást egyéb kultúrnövényekre (burgonyára, cukorrépára) is kiterjesztik, továbbá más országok megbízásából kidolgozzák az elő• Képünkön: a gabona aiagssá— mának a megállapítása. rt jelzés módszerét, figyelembe véve kultúrnövényeinek tulajdonságait és az éghajlati viszonyokat. Már befejezés előtt állnak a törökországi vizsgálatok, és elkezdték az argentin és a Fülöp- szigeti adatok gyűjtését is. A módszert a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete világszerte be akarj» vezetni. Madárszigetek a tengereken A tengerek szigetei természetes „légikikötőt” pihenő- és fészkelőhelyet jelentenek azoknak a madaraknak, amelyek élelmüket a tengerekből nyerik. Ezek a madarak naponként több ezer tonna halat ejtenek zsákmányul és fogyasztanak el. A kormo- ránok — az egyik legismertebb tengeri halászma- . darak, amelyek a szigeteken fészkelnek — reggelenként felderítő csapatokat küldenek a szigetről a tenger felé, s ha a csapat észrevesz egy nagyobb halrajt, lecsap a tengerre. Ez jeladás a többieknek. Hosszú, végtelennek látszó sorokban repülnek a megjelölt irányba, s nekiesnek a halaknak. Egy-egy madár több tucat halat is felfal: az egyik kormo- rán gyomrában 76 darab 10—12 centiméter hosszú halat számoltak meg. A kormoránok oly közel rakják egymás mellé a fészküket, hogy egy négyzetméterre gyakran 3 fészek esik. Vannak olyan telepek, amelyekben egymillió felserdült kormorán él együtt. Az egyik kutató szerint az egyik perui szigeten 5 600 000 kormorám él. Az ember jelenlétét elég jól tűrik. Ha valaki csendesen a telep közelébe megy, a kormoránok néhány méterre visszavonulnak tőle, úgy, hogy 15—18 méteres körben helyezkednek el. Elképzelhető, hogy kis területen ennyi madár milyen tömegű trágyát halmoz fel. Miután ez a trágya foszforban és nitrogénben igen gazdag, évszázadok óta használják. Képünkön; részlet egy madár- szigetből a Barents-tengeren. Buddha „megtisztulása” A világ egyik legnagyobb Buddha-szobra Japánban található, Nara városában. A buddhizmus mintegy másfél ezer évvel ezelőtt jutott át az ázsiai kontinensről a szigetországba, ahol a természetkultuszból és őstiszteletből álló sintoizmus mellett azóta is a legelterjedtebb vallás. A buddhizmus Japánban sok tekintetben eltér a többi országétól, mivel már az első misszionáriusok is több engedményt tettek a sintoizmusból áttértek számára. A buddhizmus eredetileg a bölcsek számára szolgáló tanítás kívánt lenni, követőinek nem meny- nyiségére, hanem minőségére helyezte a súlyt. Amikor mindinkább vallási mozgalommá lett, a földi lemondás jegyében lelki megváltást ígérvén a hívőknek, igyekezett megnyerni a nagy tömegeket. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy engedményeket tett ízlésüknek és igényeiknek is. Ennek jegyében került sor a mind nagyobb és mind pompásabb templomok építésére. A vallási kultusz a régebbi időkben csupán ereklyék tiszteletére korlátozódott, később terjedt el az a vallási szokás, hogy Buddhát képeken, szobrokon ábrázolják. Így születtek azután az egyre nagyobb Buddha-szobrok, s amint az lenni szokott, rövidesen a gigantizmus vadhajtásai is megjelentek. Természetesen semmi sem lehetett elég drága e szobrok anyagául, aminek eredményeként a kisebb szobrokat színaranyból, a nagyobbakat arany borítással készítették, és igen bőkezűen bántak a díszítő drágakövek felhasználásával. Végül is valóban lenyűgözővé váltak a vallásnak e külsőséges jegyei, s monumentalitásukat máig is mindenki megcsodálja. A szobrok rendszeres „karbantartást”, tisztítást kapnak, ezt meghatározott szertartás keretében végzik az arra érdemes személyek (a képen is éppen ezt teszik). (MTI Külföldi Képszolgálat.) \ Fejlődő _ kisközség
