Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 5.

Sok pénz, kevés vállalkozó

Rögtön igazítva a cím túl feszesre szabott mondatán: tisztességes javadalmazásért sincs elegendő jelentkező bizonyos — köznapian nehéznek nevezett — fizikai munkára.

Mi az igazság alkatrész-ügyben?

• Ma a Munkásoknak körülbelül egyharmada lát el olyan feladatokat, amelyeket nehéznek nevezhetünk. (A hivatalos csoportosítás ugyanis többféle kategóriát különböztet meg, négy főbbet, s közülük kettő a közgondolkozás szerinti nehéz.) Ez a tábor 430 ezer főt számlál, tekintélyes sereg tehát, apadása fontos népgazdasági területeket hozhat súlyos helyzetbe.

Sémákra hajló osztályozó kedvünk könnyen meghúzza a határvonalat: nehéz fizikai munkával keresi kenyerét a bányász, a kohász, néhány fémfeldolgozó szakma művelője, azután a rakodó- munkás ... Ami ugyan igaz, de bővíteni szükséges a sort. Hiszen a könnyűiparban — a fafeldolgozásban, a bőrgyártásban, a textilüzemek festődéiben, a papírgyártásban — szintén tekintélyes számban lelni nagy erőkifejtéssel vagy kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozókat. Ugyanakkor tevékenykednek már úgy kohászok, hogy fizikai igénybevételük a vezérlőasztal gombjainak nyomogatása és karok tologatása, a működnek teljesen automatizált fafeldolgozó sorok, ahol a fizikai munka a berendezések felügyelete.

Idén májusban a szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére háromezer forint volt. Ez azonban éppúgy magába foglalja a bányászok 3906 forintos keresetét, mint a kohászok 3421

forintját, a fafeldolgozó ipar 2743, s a textilruházati ipar 2326 forintos havi átlagbérét. A részletezés azért érdemel papírt, hogy kitapinthassuk, egy-egy iparterületen belül is jelentősek az eltérések, mert a kohászat 3421 forintos ösz- szegező adata mögött az 1600 és 6400 forintos szélső pontok is ott rejlenek.

• Közelebb rísz a megértéshez, ha a normál erőkifejtéssel, normál munkakörülmények között dolgozók, valamint a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények között tevékenykedők órabérét vetjük össze. Az eltérés — a filléreket fölkerekítve — pontosan tíz forint. Persze, megintcsak átlagosan, mert ezen belül is — ahogy a szakemberek fogalmaznak — nagy a szóródás. Van 6,60-as és 29,40-es tényleges órabér; négy és félszeres különbség. A pénzzel tehát — egy-egy vállalaton belül azonban léteznek kivételek — különösebb baj nincsen. A kemény munka adta kenyér vastagabb.

Ez azonban — a létszámváltozási adatok tanúsítják — nem elég. Folyamatosan emelkedik a munkások iskolázottsági szintje — öt esztendő alatt például a betanított munkásoknál 49,9 százalékról 55,7 százalékra bővült az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya —, s vele igényük az emberibb feladatok iránt. Az inat szakasztó gürcölés tiszteletet érdemel, de — mint a fiatalok magatartása int erre — nem életoéfl, nem szükségszerű. „Ha nehéz is, de legyen érdekes, változatos a feladat, s ne izmok monoton őrlése. A kedvezőtlen munkakörülmények egy részét — lám, van tárgyilagosság is — rövid idő alatt üzemen belüli intézkedésekkel fölszámolhatnák. Sűrűn pusztán azért kell nagy fizikai erőt kifejteni, mert az eszközök rosz- szak, hibásan állnak hosszú ideig.”

• Az előbbi három mondatot egy szociológiai vizsgálat anyagából idéztük. Töprengésre okot adó vélemények, mert sok bennük az igazság. A vállalatok, üzemek irányító posztjain állók azonban legtöbbször úgy vélekednek, „oda kell nyomni bőven a forintot”, s kész, a holnap meg majd csak kialakul valahogy. A szemléleti torzulások, tévhitek mellett a lassú haladásnak — a nehéz fizikai munka mérséklésében, illetve fölszámolásában — oka az is, hogy egy-egy munkás helyettesítése géppel az iparban átlagosan 400 ezer forintba kerül! Nem a szándékok, hanem a pénzügyi lehetőségek döntik tehát el sok helyen, mekkorát léphetnek. Ugyanakkor az szintén igaz, sűrűn a nemtörődömség tartja fenn a korábbi állapotokat, mert csekély beruházással, de sok szervezéssel javítani lehetne rajtuk. A tény, a sok pénzért is kevés vállalkozó folyamata ma már világosan kirajzolódott. Csak a tényt tudomásul venni kevés.

• A következtetések levonása a feladat, mert máskülönben tevékenységi körök sora juthat oda, hogy egyre több pénzért egyre kevesebb lesz a vállalkozó.

M. O.

Hazánk legnagyobb és legkorszerűbb

cukorgyára lesz

• Kábán » napokban elkészült az ország legnagyobb és legkorszerűbb cukorgyárának alapozása. A létesítményt, amelyen jelenleg 17 hazai és külföldi nagyvállalat 1300 munkása dolgozik, 1979-ben adják át az üzemeltetőknek. Képünkön: az épülő cukortároló silók alapjai. (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — Telefotó — KS.)

Lapunk egyik korábbi számának Sajtóposta rovatában szóvá tettük, hogy megyénkben, ahol a háztáji területek, illetve kiskertek zömében gyümölcsösök és szőlő- ültetvények vannak, sokan keresik a biztonságos növényvédelem nélkülözhetetlen eszközeihez, a kézi permetezőgépekhez szükséges alkatrészeket, de hiába. Nem kaphatók például szórócsövek, vagy a tartálytestek — szintén gyakran elromló — csapjai és egyéb tartozékai. Közöltük Mintái Béla tompái lakos esetét, aki a hiányzó két méternyi hosszú szórócsövet magas létrával próbálta helyettesíteni, s el is érte a gyümölcsfa minden ágát, ám a létra egy óvatlan pillanatban eldőlt, a nevezett pedig olyan szerencsétlenül zuhant a földre, hogy eltörött a lába.

Bár e közérdekű ügyben jó néhány kereskedelmi szerv érintett, sorainkra mégis csupán egyetlen helyről, a műszaki cikkeket forgalmazó VIDIA Kereskedelmi Vállalat szegedi központjából érkezett írásbeli válasz. Ebből kiderül, hogy a gyártó cég, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat tiszakécskei üzeme nem fogadott el idei szállítási kötelezettséggel járó alkatrész-megrendelést a VIDlA-tól, hivatkozván arra, hogy a többi kereskedelmi szerv — AGROKER, SZÖVÁRU és a különböző szövetkezeti társulások — részére összesen 26 millió forint értékű permetezőgép-alkatrészt készít 1977-ben, s ez a mennyiség kielégíti az országos keresletet. Végül megtudjuk, hogy ez a vállalat korábban nagy mennyiségű ilyen árut szerzettbe,

amit — a készlettől függően — igénylés alapján szívesen bocsát az állami és a szövetkezeti kereskedelem üzletei rendelkezésére.

Eme őszinte és példás segítőkészségről tanúskodó reagálást köszönjük, s reméljük, élnek is vele a címzettek.

Elgondolkodunk azonban a* ipartól származó információn, miszerint országos igényt elégítenek ki Tiszakécskén. Nos, higgyünk az ideális helyzet realitásában. De akkor óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: vajon miért következhet be az, hogy az üzemtől nem is olyan távoli helységekben

— ráadásul ugyanazon megyében

— is régóta hiánycikkek a kézi- permetezők alkatrészei?

A gordiuszi csomónak tűnő ügyben felvilágosítást kértünk a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek megyei központjától, a ME- SZÖV-től, ahol elmondották, hogy a kétségkívül létező gond orvoslása érdekében a megye legnagyobb gyümölcs- és szőlőtermesztő körzeteiben az eddigieknél is pontosabban kell felmérni és kielégíteni a kézi permetezők alkatrészei iránti igényeket. Szükséges tovább javítani a mezőgazdaságban használható (műszaki cikkek árusítását végző szakboltok ellátását. Minderre pedig akkor kerülhet sor, ha a jövőben gyümölcsözőbben működik együtt a kereskedelem és az ipar.

Az utóbbiakkal mi is egyetértünk. S bízunk abban, hogy az illetékesek érdemi intézkedése révén mielőbb zökkenőmentessé válik megyeszerte az említett alkatrészek vásárlása!

□ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □

A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén több mint kétszáz diák tölti nyári szakmai gyakorlatát. Az első éves főiskolások és a szakközép- iskolások a fizikai munka szépségeivel és természetesen a nehézségeivel ismerkednek meg, elsajátítják a gyakorlati tudnivalókat. A felsőbb évesek az irányító, a kivitelezési, a tervezési munkálatokban vesznek részt. Az ó gyakorlati munkájuk célja, hogy megismerkedjenek a munkahelyi technikus, művezető munkakörével, a vállalat szervezeti rendszerével, a műszaki irányítás rendjével, adminisztrációjával. A gyakorlat négy hete alatt szabadon választott témájú dolgozatot is készítenek.

A budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskoláról 105- en dolgoznak a vállalatnál. Két brigádjuk a kecskeméti vásár- csarnok, két brigád a széchenyi- városi lakóházak, egy a Széchenyi városi szolgáltatóház és egy új megyei kórház építkezésén aegédkezik. A pécsi Pollack "Mihály Műszaki 3 brigádja a bajai Húskombinát, egy brigád a szé- chenyivárosi lakóházak építésén dolgozik. A szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskola diákjai Nagykőrösön munkálkodnak.

Nagy Endrénének, a vállalat oktatási felelősének szavai szerint a diákok a gyakorlati tapasztalataik alapján szerződést köthetnek a vállalattal, így támogatást kapnak tanulmányaik folytatásához és a vállalat is hosszabb távra tudja biztosítani szakemberszükségletét.

A megyei kórház építkezésén találkoztunk Somogyi Sándor

• — fgy kell elhelyezni • téglát — magyarázza Elek István szakoktató Fehér Valériának és Gerendás Annának.

lan még nekünk a fizikai munka. Szerencsére társaink és a munkások is segítenek. Reggel fél 7-től este negyed 6-ig dolgozunk, bizony holtfáradtan zuhanunk az ágyba. Minden szombatunk szabad, a hétvégén jut idő a barangolásra, a strandolásra.

— A vállalat KISZ-esei két Ismerkedési estet rendeztek számunkra — folytatja Iszlay Zsuzsa. — Nagyon várjuk a kirándulást, melyen a tervek szerint kecskeméti és bajai építkezéseket fogunk meglátogatni.

A kórház gazdasági épületének tetején Horváth Rita és György Károly éppen a betont simítja. Láthatóan beleszoktak a munkába, pedig mindketten gimnáziumot végeztek. Szívesen fogadják Mészáros Andreától és Berceli Ildikótól a hűsítő fagylaltot, jólesik a forró tetőn. Az étvágyukat sem veszi el a közelgő ebédidő előtt, mert a friss levegőn végzett nehéz munka jó étvágycsináló.

— Szinte mindannyian kivitelezői munkakörben szeretnénk dolgozni, amint elvégeztük a főiskolát — mondja Horváth Rita. — Jobban érdekel bennünket ez a változatos, jó "szervezőkészsémásodéves főiskolással. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról jött két társával. A széche- nyivárosi lakóházépítkezésen ismerkednek a művezetői teendőkkel.

— Kecskeméti vagyok és az is maradok, mivel szerződés fűz a vállalathoz és jövőre, ha végzek, ide jövök majd dolgozni. Ezt a négyhetes gyakorlatot nagyon jól tudom hasznosítani, ismerősök, jóbarátok várnak vissza, nem kell majd sok időt töltenem az ismerkedéssel a beilleszkedéssel.

Kulesák János szakoktató keze alatt 15 fiú és 8 lány ismerkedik a betonozás, a válaszfalazás, a nyílászáró szerkezetek elhelyezésének és az egyéb fizikai munkát igénylő feladatok rejtelmeivel.

— Elégedett vagyok a hozzám beosztott diákokkal — mondja. — Szorgalmasan, lelkesen dolgoznak, nem ijednek meg a fizikai munka nehézségeitől még a lányok sem. Azért meglátszik, ki érettségizett építőipari szakközépiskolában, ki gimnáziumban. A volt szakközépiskolásoknak nem ez az első találkozásuk a gyakorlati feladatokkal, tudták, mi vár rájuk. Jelenleg a trafóház befejező munkálatait és a gazdasági épület tető lejt betonozását végzik.

Lipcsei Gábor Tarhosról jött, most végezte az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola első évfolyamát. Szakközépiskolát végzett.

— A DÉLÉP-nél töltöttük középiskolás éveimben a nyári gyakorlatokat — meséli —, de véleményem szerint itt, a BÁCS- ÉP-nél sokkal jobban előkészítették a munkaterületünket, folyamatosan tudunk dolgozni, több a tanulási lehetőségünk. A városközpont volt a másik meglepetés, kicsit már a szakember szemével nézhetem és többünk megállapítása szerint a kecskemétiek büszkék lehetnek kialakuló centrumukra.

— A város nekünk is nagyon tetszik — szól közbe Törnek'Ágnes —, a munka már kevésbé. Gimnáziumban érettségiztünk Iszlay Zsuzsával együtt, szokat• A megyei kórház gazdasági épületénél használják fel a Gulyás Zoltán és Németh Péter keverte maltert.

get, fizikai tűrőképességet igénylő gyakorlati munka, mint a tervezőintézeti. Jómagam a budapesti Ingatlankezelő Vállalathoz szeretnék kerülni.

— A nyáron megkötöm a szerződést a sárvári Vasipari Szövetkezettel — veszi át a szót Mészáros Andrea. — Építésvezető szeretnék lenni, nem volna jó egy irodában „penészedni”.

A szolgáltatóház építkezésén is budapesti főiskolásokat találunk. Szakoktatójuk Elek István, brigádvezetőjük Dobos Albert.

— Nagyon nehéz a helyzetem brigádvezetőként — mondja Dobos Albert. — Néhány évvel idősebb vagyok a többieknél, az iskolaévben egy padban ülünk, most pedig felelős vagyok a rendért, a fegyelemért. Saját képem jelenik meg bennük, I9éves koromban még engem is nehezebben lehetett kormányozni és nehéz megkövetelni tőlük azt, amit annak idején én sem csináltam szívesen. Szerencsére vagyunk annyira jó haverok mindannyian, hogy belátják az igazamat. Legtöbben möst találkoznak először a malterral, a téglával és furcsa a lányoktól is ugyanolyan erőfeszítést kérni, mint a fiúktól. Hamar eltelt az idő, mindenki izmosabb, barnára sültebb lett ez alatt.

Holop Miklós panaszkodik:

— Rossz a munkaszervezés, most is téglát kell cipelnünk, mert annak idején nem a megfelelő helyre rakták le a szállítók. Az ellátás sem a legjobb, azt csodálom, hogy a vállalat munkásai bírják a fizikai munkát ilyen koszt mellett!

— Látod, még ez is a hasznodra válik — inti le a méltatlankodót Fekete Valéria. — Majd a saját munkahelyeden emlékezhetsz arra, ilyen hibákat nem szabad elkövetni, mert a munkásaid látják kárát. Akkor majd meglátod, nem is olyan könnyű megszervezni egy építkezés menetét!

A főiskolások négyhetes „vendégszereplésük” tanulságokkal szolgál saját maguk és a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat számára is.

Berkes írisz

• A tető lejt betonozását végzi Mészáros Andrea, Horváth Rita, Berceli Ildikó és Kustár Elemér. (Opauszky László felvételei.)

„Eladók” Jelige, Kecskemét: Önök nyitott kapukat döngetnek, amikor a „hírős” város most épülő új piac- csarnokának mielőbbi megnyitását sürgetik, hiszen ez a célja a beruházó és az építőipari vállalatnak, valamint a leendő létesítményt üzemeltető városi tanácsnak Is. Információnk szerint kellő ütemben folynak a kivitelezési munkálatok, melyek várhatóan még az idén befejeződnek. A csarnokot a terveknek megfelelően a jövő év első felében nyitják meg a vásárlóközönség számára.

Ozv. Faragó Giborné, Tlszaaipár:

Illetékesektől tudjuk, az ön életkörülményei rendezettek — hiszen jövedelmező háztáji gazdálkodást folytat —, következésképp ntm inéi kelt, hogy a nagyközségi tanácstól kapjon . szociális támogatást. 11a ez utóbbira majd rás torul, eltartásáról, megsegítéséről a Jó anyagiakkal rendelkező gyeitrokei gondoskodni tudnak.

Haskó Pál, Bócsa: Az ön birtokában 3500 négyzetméternél valamivel nagyobb kertterület van, ami után jogosan és számszakilag helyesen állapított meg jövedelemadót a bot sai tanács szakigazgatási szerve. Érdeklődésére közöljük még, hogy a vonatkozó kormány-, illetve pén; ügy- miniszteri rendelet alapjár. mezőgazdaságilag művelhető földterületnek kell tekinteni a beépítetlen házhelyet is, s ha annak nagysága meghaladja az 1500 négyzetmétert — négyszáztíz négyszögölt —, tulajdonosának szintén fizetnie kell a jövedelemadót.

„Jóakaró” Jelige, Tlszaaipár: Megdöbbenve olvastuk a súlyos testi sértést előidéző családi perpatvarról szóló levelét. Bár az ilyesféle cselekményt — főleg az Idős emberek és a nők elleni tettlegességet — mi mélységesen elítéljük, de az ügybe- ni közbenjárásra sem jogunk, sem lehetőségünk nincs. Ezért javasoljuk, a sértett a Járásbíróságtól kérjen jogorvoslatot, s garanciát arra, hogy ne következzék be többé hasonló eset.

„Kiskőrösi olvasó" Jelige: A sokak által kedvelt dísznövény, a fuk- szia egyik legfélelmetesebb károsí- tója az üvegházi molytetü. Tojásait sajnos nem pusztítja el a gyengébb hatású növényvédő szer, sőt erre szinte érzéketlenek a lárvái is a fejlődésük egyik szakaszában, amikor az életműködésük csaknem teljesen szünetel. Van azonban lehetőség e molytetü elleni erdeményes védekezésre is, mégpedig oly módja, hogy az Unlíosz 50 EC 0,1 százalékos koncentrációjú, vagy az Unifosz G aerozolos rovarirtószert keli a növényre, illetve a felette levő légtérbe permetezni. Növényenként célszerű 1—3 liternyi permedét fe’hasz- nálni, s a rovar teljes kiirtásához elegendő a három naponként elvégzett összesen háromszori permetezés. Reméljük, hogy e tanácsunkkal — melynek alapjául szolgál a megyei növényvédő állomás szakembereitől kapott információ — segíthetjük az ön fukszia növényeinek a megmentését is!

Pullai Béláné, Kecskemét: A szerkesztőségünkhöz érkezett levelében foglaltakkal kapcsolatban felvilágosítást kértünk az Eszak-Bács-Klskun megyei Vízmű Vállalat főmérnökétől. Szekeres Istvántól, aki elmondotta, hogy a kecskeméti Marx tér és a Mihó utca találkozásánál nemrégen valóban végeztek csatornadugulást megszüntető munkát a vállalat dolgozói, akik azonban nyomban elszállították a helyszínről az aknából származó szennyet, s az egyéb törmeléket. Ami pedig a Jelenleg is ott levő földkupacot illeti — mely eső alkalmával kétségkívül előidézhet újabb dugulást a csatorna aknájában —, az annak a vállalatnak a mulasztását bizonyltja. melynek valamilyen kommunális teendője volt arrafelé hetekkel ezelőtt. Nos. minthogy az illetékes kiléte előttünk is ismeretlen, felkutatására ezúton hívjuk fel a városi tanács műszaki osztályát l

Sándor Balázs, Kiskunhalas: Kár, hogy nem jelölte meg pontosan azt a városi italboltot, ahol — mint soraiból kiderül — rendszeresen kiszolgálják szeszes itallal a törzsvendégeknek számító ittas embereket, ahol szinte állandó a duhajkodás, a közbotránnyal is felérő hangoskodás. Ebben a vendéglátó egységben ugyanis bőven lenne dolga a kereskedelmi felügyelőknek, s talán a rendőrségnek is. Kérjük hát, hogy a helyt tanács kereskedelmi csoportjánál, vagy a megyei kereskedelmi felügyelőségnél ismételje meg a — már kontkrétumokat is tartamazó — bejelentését, amit haladéktalan intézkedés követ majd.

Szűcs Mihály, Mélykút: Panaszát felkérésünkre kivizsgálta a megyei tanács vb kiskunhalasi járási hivatala, s megállapította, hogy az ön — meglehetősen elhanyagolt állapotban levő — tanyája és a hozzátartozó fél holdnyi föld a helyi Alkotmány Termelőszövetkezet táblájába ékelődve található, s így akadályozza a környező területek nagyüzemi művelését. Tekintettel arra, hogy e tanyai lakóépület már régóta üres, ezért — a földtulajdon megvételével és továbbfejlesztésével kapcsolatos jogszabályok értelmében — megszűnik annak, illetve a mezőgazdasági területnek a személyi tulajdon Jellege, a az ingatlanokat a közös gazdaság használatába kell vonni. Ezt követően ön lebonthatja az épületet, ám ha ezt nem teszi, további sorsáról a téesz határoz. Ügyének érdemi rendezése végett javasoljuk, mielőbb keresse fel az említett mezőgazdasági nagyüzemet 1

Vinczur József, Hart»; Mint az Illetékesektől megtudtuk, az éjjeliőr bérezése miatti panaszával ön fordult már a munkahelye, a hartal Erdei Ferenc Termelőszövetkezet munkaügyi döntőbizottságához, majd fellebbezett a bírósághoz. Ez utóbbi szerv is elutasította keresetét, hivatkozván a tsz-törvény no. paragrafusára, miszerint a közös gazdaság állapítja meg, hogy a dolgozóját teljesítmény, vagy a munkában eltöltött idő alapién díjazza. Ezzel a Jogával élt tehát az említett szövetkezet vezetősége, amikor tavaly októberben döntött arról, hogy az éjjeliőrök napidíjas elszámolás szerint kapják a fizetésüket, végezetül tájékoztatjuk arról, hogy a szövetkezet vezetősége augusztusi ülésén foglalkozik a tsz-dolgozók munkaidejét és díjazási rendszerét előíró 19/1977. (V. 25.) m£M—MüM számú együttes rendeletből adódó feladatokkal. » ennek során újra megtárgyalják az ön sérelmét, amit indokolt esetben orvosolni fognak.

összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.

Műszaki fejlődés Ukrajna iparában

Több, mint ezer ember szabadul fel annak eredményeként, hogy a nyugat-ukrajnai Luck- ban megkezdődött a villamosberendezéseket gyártó üzem gyökeres rekonstrukciója. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyárból egyetlen munkást is elbocsátanának. Mindegyik új, magasabb szakképzettséget követelő munkát és magasabb fizetést kap.

Az alacsony minőségű munka alkalmazása egyre inkább visz- szaszorul. Az elavult gépeket programvezérlésű automatikus

gépsorok váltják fel. A felszabadult munkások átképzési tanfolyamon vesznek részt, s a tanfolyam idején korábbi munkabérüket kapják. A rekonstrukció eredményeként jelentősen növekszik a gyár termelési kapacitása. A műszaki fejlesztés — a munkáslétszám növelése nélkül — lehetővé teszi, hogy az ötéves terv végére a termelés mennyisége megkétszereződjön.

A lucki SVár példája számos más ukrajnai üzemben is követésre talált. (BUDAPRESS—APN}

HflHHHI