Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-31 / 204. szám

1977. augusztus 31. • PETŐFI NEPE • 3 Felkészülten a pártoktatási évadra — Ennyi könyvet kaptunk! Ugye, segítesz becsomagolni, anyu? — mondja az ötödikes kis­lány, miközben szinte leejti a de­gesz iskolatáskát. Igen, még néhány nap, s vége a vakációnak, megkezdődik az 1977 78-as tanév. — A vezető-propagandisták többsége már átvette, néhányan pedig a napokban veszik kézhez a kecskeméti járási pártbizottság megbízólevelét — említi a párt- bizottság illetékes munkatársa. Igen, küszöbön az új pártokta­tási évad. amelynek előkészíté­sére — a Központi Bizottság múlt év október 26-i határozatának szellemében — megkülönbözte­tett gondossággal törekedtek a pártszervek és az alapszerveze­tek. A pártszervezetek tervszerű te­vékenysége mellett a politikai is­meretek gyarapítása iránti igényt is jelzi, hogy a járásban ezúttal csaknem kétezer-ötszázán — túl­nyomó többségük párttag — kez­dik meg, illetve folytatják a ta­nulást. Kunszentmiklóson és Ti- szakécske után az idén Lajosmi- zsén is önálló esti egyetemi osz­tályt indít a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatósága. Emlí­tést érdemel, hogy ide a harminc­négy jelentkezőből huszonötén nyertek felvételt: a nagyközség esti egyetemet el nem végzett, szinte valamennyi vezetője tanul. Négy községben: Izsákon, Ke­rekegyházán, Tiszakécskén és Ja- kabszálláson szervezett új tanfo­lyamon a marxista—leninista vi­lágnézet alapjaival ismerkedik meg behatóbban az együttesen több mint hetven résztvevő. E tanfolyamon való részvétel felté­tele a marxista középiskolai, vagy ennek megfelelő előképzett­ség. A pártoktatásba bekapcsoló- dók nagy többsége ' mintegy tíz­féle alapozó, illetve továbbképző tanfolyamon gyarapítja majd tu­dását. A legnagyobb érdeklődés ezúttal — szemben az előző években tapasztalt gazdaságpoli­tikával — a világnézeti és etikai szeminárium iránt nyilvánul meg: erre több mint négyszázan jelentkeztek. Csaknem ugyan­ennyi a szocialista társadalom fejlődésének kérdéseit taglaló, alapozó tanfolyamra jelentkezők száma. A vezető propagandisták — a kecskeméti járásból tizenheten — szeptember 6-án tanfolyamon kezdik a felkészülést. Kevéssel később valamennyi kurzuson ta­nuláshoz látnak a hallgatók, kezdetét veszi a pártoktatási évad. Az MTA Csillagvizsgáló Inté­zete Bajai Obszervatóriuma ren­dezésében az Űrkutatási Kor­mánybizottság, s a MTESZ Köz­ponti Asztronautikai Szakosztá­lya közreműködésével tegnap kezdődött*meg az az ötnapos tu­dományos tanácskozás, amelyen a felsőlégköri kutatás legújabb eredményeit és tennivalóit tár­gyalják meg. Az eszmecserére ez alkalommal .hét országból össze­sen harmincöt. tudós és csillagá­szati szakember érkezett a Sugo- vica-parti városba. A tanácsko­zást dr. Kincses Ferenc városi ta­nácselnök nyitotta meg, majd a megjelenteket Papp György, az MSZMP bajai városi bizottságá­nak első titkára köszöntötte. Ezt követően elhangzott az el­ső előadás: dr. Ladisláv Sehnal, a Cospar Working Group elnöke beszélt a legújabb felsőlégkör- kutatás eredményeiről. A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet tagja a So­roksári Paradicsomtermesztési Rendszernek. A gazdaság az idén 82 hektáron termeli e fontos nö­vényt. Művelését teljesen gépe­sítették, sőt a feldolgozás egy ré­szét is megoldották. A hét elején volt a műszaki átadása a lényerő állomásnak, amelyet a Kecske­méti Konzervgyárral kialakított együttműködés alapján létesítet­tek. A berendezés mintegy más­fél millió forintba került, épület­ről a termél-szövetkezet gondos­kodott. — Három magyar gyártmányú paradicsombetakarító kombáj­nunk van. Ezek is megkezdték a munkát. Egy-egy ilyen betakarí­tógép naponta másfél-két hektár területről gyűjti be a termést. Mintegy száznegyven ember munkáját végzi el tízórás mű­szakban. A munkaerő csökkenése mindinkább szükségessé teszi va­lamennyi zöldségféle szedésének gépesítését. A rendszer összes gé­pe, berendezése, beleértve a lé­nyerő állomást is, 13 millió fo­rintba került. A soroksári mód­szer — az erőgépeket kivéve — magyar gyártmányú gépeket al­kalmaz —, tájékoztat Fazekas Béla, a szövetkezet elnöke. A Tiszagyöngye a . kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tar­Paradicsomszüret géppel • A paradicsomszedő kombájn tartálykocsiba üríti a termést. (Méhesi Éva felvételei) tozik, ezért megyei keretből évente jelentős támogatást kap általános talajjavításra. A melio­ráció minden esztendőben 70—90 hektár területet érint. A javított talajon termesztik a zöldségfélé­ket. többek között a paradicso­mot is. Jó termésre számítanak. A tervezett 340 mázsa hektáron­kénti átlagot az eddigi mérések alapján jelentősen meghaladja a hozam. Főként amerikai fajtákat termesztenek, amelyek gépi sze­désre alkalmasak. — A paradicsomon kívül egyéb zöldségféléket is termesztünk — folytatja Fazekas Béla. — Az el­múlt évi vetésterületnél mintegy 20 százalékkal többet. A termés általában a tavalyinál jobb. Ezért 30—35 százalékkal nagyobb mennyiséget szándékozunk érté­kesíteni. A termelőszövetkezet megszer­vezte a tagoktól történő felvásár­lást is. Háromszázhúsz gazdával kötöttek megállapodást áruátvé­telre. Mintegy 200 vagon zöldség­félére számítanak a háztájiból. Hat felvásárló telepet létesített a közös gazdaság az átvétel meg­gyorsítására. K. S. :.■<:<! Ui’t :■ :íiil j; ,;.\k A • A feldolgozó állomáson asszonyok válogatják a paradicsomot. Külön rakják az érett termést. Ez kerül a feldolgozó berendezésbe, amely héjától megtisztítja és zúzalékot présel belőle. in; (.iiilbu Egy harminc évvel ezelőtti parlamenti választásról Li BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Varrott és vert csipkék A textilművesség két ifjabb ága, a varrott és a vert csipke készítése a XVI. század közepén jelent meg Európában. A két ne­mes csipke ősét azok a kelme- szél-eldolgozási módok képezték, amelyekkel a szövött anyagok végein szabadon álló fonalakat megerősítették, hogy ezzel meg­akadályozzák a kelmék felbom­lását. A megerősítés a nyitott szö­vetszál beszegésével vagy a lógó fonalak összecsomózásával tör­tént. A varrott és a vert csipke Olaszországból származik, de to­vábbfejlődésében nagy szerepet játszott Németalföld és Francia- ország is. A csipkeművészet eb­ben a három országban érte él fejlődésének csúcspontját és in­nen terjedt tovább. A varrott és a vert csipkék többnyire annak a helységnek nevét viselik, amelynek lakossága az illető csip- keíajtát eredetileg készítette vagy forgalomba hozta. A minták azonban vándoroltak, és a köl­csönhatás is nagy volt. Idők múl­tával tehát a név a csipke típu­sát jelölte már és nem a hely­séget, ahol készült. A csipkék értékelésekor elő­ször azt állapítják meg, hogy varrott vagy vert technikával ké­szültek-e, milyen a mintán a sű­rűbb és a ritkább részek aránya, és a kidolgozási mód illik-e a mintához. Végül azt is mérlege­lik, hogy ornamentikájuk — dí­szítő elemeik összessége — kor­hűnek, hitelesnek tekinthető-e. A valódi csipkék eleinte lenfonal­ból készültek. A késői barokk 0 Orosz népi csipke készítése a! Sznyezsinka háziipari szövetke­zetben. korban gyakran használtak se­lyem-, sőt arany- és ezüstfonalat is, de a művészi értékű csipkék mindenkori „legnemesebb" anya­ga mégis a lenfonal maradt. A vért csipke készítésének munkaeszközei a képen láthatók: az orsó alakú verőfák, a forgat­ható hengeres párna és sok-sok gombostű. A készítendő csipke papírra felvitt mintáját gombos­tűkkel erősítik a hengerpárnára. A verés négy fonál összefonódá­sát jelenti. A Lenin-park Havannában A havannai Lenin-park helyén egy évtizeddel ezelőtt még mo­csár és bokrokkal borított domb­vidék volt. Egy 14 fős építészcso­port tervei alapján 1972 áprilisá­ban kezdődött az építkezés, s ma a park a kubai főváros legnép­szerűbb kulturális központja és kirándulóhelye. A 670 hektárnyi területen bam­buszligetek váltakoznak árnyas fasorokkal, a különleges trópusi bozótokat pedig lugasok tarkít­ják. A parkon kilenc kilométer hosszú „sétáló-vasút” vezet ke­resztül: a kocsikat piciny gőz­mozdony vontatja. A lovaglópá­lya és a mutatványos pavilonok érdekes szórakozást kínálnak. A „Rodeo” stadionban rendszerel- sen rendeznek lovasversenyeket, birkózó-, ökölvívó- és súlyemelő bajnokságokat. Állandó úttörő­tábor is van a park területén. A Lenin-park központja — mesterséges tó. Ennek közepén egy mesterséges szigeten szabad­téri színpad működik, amelynek nézőtere a meredek parton, am- fiteátrumszerűen épült. A tó mel­lett a kubai főváros legnépsze­rűbb, Amelia Pelaesről elnevezett képtára várja a látogatókat. So­kan látogatják azt a jól felszerelt fazekasműhelyt is, amelyben bárki megpróbálhatja az agyag­formálást. Ennek közelében iro­dalmi színpad és a könyvújdon­ságok bemutatója várja a vendé­geket. A park egyik érdekes látvá­nyossága az akvárium, amelynek spirál alakú betonépítményében az ország valamennyi édesvízi halfajtája megtekinthető. (BU- DAPRESS —^RENSA LATINA» A parlamenti választások — polgári körülmények között — rendszerint csak arra jók, hogy a különböző politikai ’pártok fel­mérjék eszmei-politikai befolyá­suk hatókörét, tisztázzák az erő­viszonyokat, s legfeljebb azt ha­tározzák meg, hogy az uralkodó osztályok, esetleg a középrétegek mely csoportjai gyakorolják majd a kormányzati hatalmat, de köz­vetlenül nem veszélyeztetik a nagyburzsoázia és szövetségesei politikai uralmát, s ritkán vezet­nek gyökeres fordulathoz. Az 1947. augusztus 31-én megtartott magyarországi parlamenti vá­lasztások azonban döntően kü­lönböztek a hagyományos polgári jeilegű választási erőpróbától. Nemcsak azért, mert a népi de­mokrácia akkor már lényegesen különbözött a polgári demokrá­ciától. hanem azért is, mert je­lentős hatással volt a munkás­osztály és burzsoázia között a ha­talomért vívott harc kimenetelé­re. Mi indokolta, hogy alig két év­vel az 1945-ös, első, szabad, de­mokratikus képviselőválasztás után ismét választásokat rendez­zenek Magyarországon? 1947 nya­rára ha/talmas változások zajlot­tak le a magyar társadalom szin­te minden szférájában. A földre­form 1945 tavaszán szétzúzta a feudális eredetű nagybirtok-rend­szert, s számottevően átalakítot­ta a parasztság belső szerkezetét, életviszonyait. A bányák és nyersanyag források államosítá­sa, a nehézipari nagyüzemek ál­lami kezelésbe vétele, majd a bankok nacionalizálásának kiví­vása á tőkés termelési viszonyo­kat korlátozta, illetve számolta fel. A hároméves terv törvénybe- iktatása és végrehajtásának meg­kezdése, augusztus elsején pedig már a nemzetgazdaság szocialista elveken alapuló, tervszerű irá­nyításának kezdetét jelentette. A kötelező nyolcosztályos, általános iskola bevezetése, a felnőttokta­tás megszervezése, s egyéb de­mokratikus kulturális reformok az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumán ütöttek rést. 1947 tavaszán — kora nyarán — a politikai erőviszonyokban is változások kezdődtek. Az ún. Ma­gyar Közösség összeesküvése kö­rüli politikai harcokban — jólle­het maga az összeesküvés nem volt jelentős és nem jelentett reális veszélyt a népi demokrá­ciára — a Kisgazdapárt súlyos presztízs-vereséget szenvedett, jobb- és szélsőjobboldala meg­gyengült, vidéki tömegbázisában erjedés indult. Nagy Ferenc mi­niszterelnök távozása után (aki egyébként nem volt összeeskü­vő), a párt élére Dobi István ve­zetésével új, baloldali összetéte­lű vezetőség került. A baloldali pártok — elsősor­ban az MKP — viszont megerő­södtek, megnőtt irántuk az ér­deklődés. Mindezek ellenére a politikai hatalom belső megosz­tottsága továbbra is fennállt. A végrehajtó hatalomban, elsősor­ban az erőszakszervezetekben, különösen a politikai rendőrség­nél, de az államapparátus nagy v részében is, a Kommunista Párt és baloldali erők túlsúlya érvé­nyesült. A törvényhozásban el­lenben még mindig a Kisgazda­párté volt a többség, a 421 man­dátumból továbbra is 187-tel ren­delkezett. A parlamenti többség birtokában a Kisgazdapárt és a mögötte álló jobboldali erők las­síthatták, noha meg azért már nem akadályozták a forradalmi átalakulás folyamatát. A mun­káspárti baloldal előtt tehát az a feladat állt, hogy új választások kiírásával megváltoztatta a par­lamenti erőviszonyokat és átala­kíttassa a kormányt. A választásokon tíz. párt vett részt. Az MKP, az SzDP, az NNP és az FKgP mellett önállóan in­dult a katolikus színezetű De­mokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor, valamint a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Ra­dikális Párt. Két új. jobboldali csoportosulás is felbukkant: a Pfeiffer Zoltán vezette Magyal Független Magyar Demokrata Párt. A koalíciós pártok választási szövetségre léptek egymással, s közös nyilatkozatban kötelezték el magukat a reakció elleni harc továbbvitele, a népi demokrácia vívmányainak megvédésére, a 3 ér és terv és a bankok államosí­tásának végrehajtása mellett, ön­álló törekvéseiket azonban nem adták fel. Kommunista párt a „Jólét, rend, függetlenség” jel­szavával óvatosan, mérsékelt kampányt folytatott, messzeme­nően figyelembe vette a kispol­gárság és a középréteg beállított­ságát. Azt kívánta elérni, hogy az MKP váljék a munkásosztály vezető erejévé, és a magyar köz­élet második legnagyobb pártjá­vá a Kisgazdapárt után. A Kis­gazdapárt az egyszer már bevált 1945-ös választási taktikáját sze­rette volna megismételni, s a polgári demokrácia érdekében agitált. A jobboldali ellenzéki pártok, érdekellentéteik, politi­kai nézeteltéréseik miatt nem alakítottak választási blokkot. Abban a reményben, hogy a bé­keszerződés életbelépése. 1947. szeptember 15-e után a szovjet csapatok elhagyják Magyarorszá­got rendkívül intenzív, élesen kommunista- és népi demokrá­ciaellenes kampányt, folytattak. A választási küzdelem élesebb, keményebb. bonyolultabb volt, mint 1945-ben. Mint akkor, most is reális társadalmi erők csaptak össze, de a tét. is nagyobb volt. Azt lehetett volna várni, hogy a fő ellentét a választási szövetség­be tömörült koalíciós pártok és a polgári ellenzék között alakul ki. Nem ez történt. Igaz: a kor­mánykoalíció és az ellenzék szemben álltak egymással, de va­lójában mindkét táboron belül is heves küzdelem folyt. Szinte azt lehetne mondani, hogy mindenki mindenki ellen harcolt, A Kis­gazdapárt már nem játszott sze­repet. augusztus elején megkez­dődött teljes széthullása. Több­nyire az ellenzéki pártok ragad­ták magukkal híveit. Feszülteb­bé vált a két munkáspárt viszo­nya is. Rákosi ígéretével ellen­tétben, az MKP taktikai okokból — ismét felvetette a fúzió kér­dését, ami az SzDP vezető körei­ben tiltakozást, váltott ki. Ekkor mondotta Szakasits Árpád, az SzDP főtitkára: „széles az út, el­férünk rajta mindketten". A választások több szempont­ból is váratlan eredményt hoztak. A győzelmet az MKP szerezte meg. s ezzel nemcsak a munkás- osztály, de a magyar politikai élet, legnagyobb, legerősebb párt­jává vált. A kommunisták 300 ezer szavazattal és 30 mandá­tummal kaptak többet, mint 1945-ben. Az SzDP visszaesett, kb. 100 ezer szavazattal keveseb­bet szerzett. A Kisgazdapárt vi­szont katasztrofális vereséget szenvedett, több mint 1 millió 900 ezer szavazatot vesztett, ko­rábbi választói táborának 7,6 szá­zalékát. Meglepetésnek számított, hogy a jobboldali ellenzéki pár­tok jelentősen előretörtek, s a nyugati katolikus pártokat utá­nozni próbáló Demokrata Nép­párt lett a második legnagyobb politikai szervezet az országban. Ha a nagy politikai tömböket nézzük, akkor világosan látszik, hogy az MKP, SzDP, NPP és a Kisgazdapárt együttesen mintegy 3 millió szavazattal, az össZsza- vazatok 60,9 százalékát szerezték meg, míg a jobboldali ellenzék csak 36,2 százalékot ért el. A vá­lasztási erőpróbát tehát a kor­mánykoalíció nyerte meg, azaz a néptömegek nagy része a népi demokrácia, a 3 éves terv és az államosítások folytatása mellett adta le a voksát. A választási siker lényegében tiszta körülmények között követ­kezett be. A korabeli polgári el­lenzéki sajtó, sőt az SzDP veze­tősége is nagy lármát csapott az ún. „kék cédulák”-kal történt visszaélések miatt. Ma már tud­juk, hogy a szabálytalanul le­adott szavazatok száma nem ha­ladta meg a 60 ezret, az összes érvényes szavazatok 1 százalékát, s mindkét munkáspárt élt vele. ha nem is egyforma mértékben. Az is világos, hogy hiba volt a baloldal részéről ilyen módszert alkalmazni, hisz a kormánykoa­líció anélkül is simán nyert vol­na. Az országgyűlésben, majd az új kormányban, amelyet ismét Dinnyés Lajos vezetett, baloldali, demokratikus többség alakult ki. A politikai hatalom belső meg­osztottsága tehát megszűnt. Va­lójában ennél több történt. A Kisgazdapárt széthullásával, s a polgári ellenzék választási vere­ségével a magyar uralkodó osz­tályok képviselői kiszorultak a kormányzati hatalomból, azaz a hatalom gyakorlásából, bár a közéletből még nem. Az 1947. augusztus 31-én meg­tartott parlamenti választások után a baloldali erők számára kedvezőbbé vált a terep a hata­lomért vívott harc szempontjá­ból, s könnyebbé vált a szocia­lista fordulat meggyorsítása. V. I. Képek a fejlődő Vietnamból • A Vietnami Szocialista Köztársaságban elsőrendű feladat a mező­gazdaság gépellátása. A termelőszövetkezetek igényeinek kielégítésé­be bekapcsolódtak a helyi kisüzemek is. A Huu Nghi-i Szivattyúgyár az év első félévében két és félszer annyi szivattyút adott át a mező­gazdaságnak, mint az elmúlt esztendő megfelelő időszakában. • Vietnamban is a nyár a fő üdülési szezon. A szakszervezetek kor­szerű üdülői évről évre egyre több dolgozót és családtagot tudnak fogadni. Képünkön: A Hanoi közelében levő Nyugati-tó mellett épült fel ez a korszerű üdülő, ahol évente 5 ezer dolgozó pihenhet. (Fototj — VNA — MTI — K S.) Csillagászati szeminárium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents