Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1917. augusztus 31. Exportfejlesztő hitelek felhasználása Ismeretes, hogy a kormány 45 milliárd forint exportfejlesztő hitelkeretet létesített. Ebből eddig 39 milliárd forint igénybevételét engedélyezték. A cél a termelési szerkezet olyan jellegű átalakítása, amely lehetővé teszi a népgazdaság adottságainak jobb kihasználását, a kedvezőbb jövedelmezőséget, a gazdaság dinamikus fejlődését, s azt, hogy a külkereskedelem a cserearányok romlását ne csak megállapítsa, hanem javítsa Is. Gazdaságosság, jövedelmezőség A világpiacon az értékviszonyok átrendeződtek. A nemzeti jövedelmek újraelosztása megy végbe, s ilyen viszonyok között kell népgazdaságunk termelési szerkezetét átalakítanunk. A 45 milliárd forintos keret tőkés hitelből származik, amit 5—10 év alatt igen kemény kamatfeltételek mellett kell visszafizetnünk, Ehhez pedig a piac igényeinek megfelelő, jól konvertálható (minden piacon jól értékesíthető) árualap megtermelésére van szükség. Fontos követelmény tehát, hogy a hitelek felhasználásával növekedjen a jövedelmező gazdasági export; a beruházás megfelelő devizahozamot eredményezzen, s gyorsan megtérüljön; és a termék hosszú távon értékesíthető legyen. A vállalatok jövedelmezőségét számos tényező befolyásolja. Közülük kettőre különösen érdemes figyelmet fordítani. Az egyik a meglevő és a fejlesztéssel bővülő beruházások kapacitásának jobb kihasználása, a másik az élőmunka termelékenysége. Látszólag ez a két tényező összefügg, mégis egymástól különálló önköltségi tényezőként kell felfogni. Az Alföldi Cipőgyárnál például a gépi kapacitás 90—92 százaléka csak 60—70 százalékra van kihasználva, amit létszámhiánnyal magyaráznak. Ugyanakkor termelő létszám 75 százaléka 100—180 százalékra 'képes a normát teljesíteni, miközben a produktivitás évről évre alig növekszik. Míg a gépi kapacitás jobb kihasználása az önköltséget javítaná, addig a műszakilag nem megalapzott munkanormák felesleges bérráfordításként rontják az önköltséget, s a munkaerő kihasználatlanságára utalnak. Az egy munkásra jutó termelés mennyiség» például 1974-ben 1388 pár volt, 1978 évben 1640 pár, s az idei termelés is csak 1659 pár cipőt vesz figyelembe. Számtalan ehhez hasonló példa van, ami azt igazolja, hogy meglevő kapacitásainkat érdemes a jövedelmezőség növelése érdekében jobban kihasználni. Annál is inkább, mert a szubvenció megszűnő gazdasági szabályozóként fogható csak fel. ha el akarjuk érni, hogy a belső és külső piac árviszonyai helyesen befolyásoljanak bennünket a gazdaságos termelés és fogyasztási szerkezet gyorsabb kialakítására. Érdekeltség Az exportfejlesztő hitelek Igénybevevői, eddig általában nagyvállalatok voltak a kis- és középvállalatok, valamint a szövetkezetek, pedig csak igen mérsékelt érdeklődést tanúsítottak. Mi ennek az oka? A hitelkeret eddi gi igénybevételéből példánk az élelmiszergazdaság 34 százalékkal részesedik. Ebből a mező- gazdaság nyolc, az élelmiszeripar 20 százalékos részarányt mondhat magáénak. Arinak, hogy a mezőgazdasági üzemek az export- árualapot bővítő fejlesztésében nem eléggé aktívak, oka, hogy a mezőgazdaság jelenlegi termelési színvonala nem Jud látványos produktivitás-növekedést felmutatni. A többlettermék előállításához magas színvonalú, biztonságos, egyenletes termelésre van szükség. Ezt pedig csak elsősorban a termelési rendszerekhez csatlakozott gazdaságok képesek elérni. Ezért voltak elsősorban a rendszergazdák az exportbővítő hitelek igénybevételének kezdeményezői és -serkentették azokat a gazdaságokat, amelyeknél az adottságok megvoltak és ahol a megfelelő produktivitást magas fókú szervezettséggel a bizonytalansági tényezők megszüntetésével biztosítani tudták. így például a Bajai Kukorica termelési Rendszerben résztvevők 148 millió forintos össz-befektetéssel a termelésfelfutás évében 21390 tonna kukorica és 11 ezer tonna kenyérgabona-többlet előállítására vállalkoznak, aminek deviza- bevétele 4—4,5 millió dollár, 30 forint alatti kitermelési mutatóval. A Bácsalmási Napraforgótermelési Rendszer 25 millió forint befektetéssel 1100 tonna többlet napraforgó előállítását vállalja. ' ^ A mezőgazdasági üzemeknél az exportérdekeltség nem egyértelmű. Az üzem ugyanis az exportált nyersáruért ugyanannyit kap, mint amennyit a belföldi értéke- sítésű árujáért. Egyedül a hús értékesítésénél ismert az exportminősítés fogalma és az annak megfelelő árviszony. Hasonló a helyzet az ipari termékekkel kapcsolatban. Míg az előbbieket a kedvező hitelfeltételek (lejárat, kamat) valamennyire érdekeltté teszik, az utóbbiak vonatkozásában. például a kisipari szövetkezet csak akkora árbevételt tud realizálni az általa gyártott kolóniái bútorért, mintha azt a belföldi kereskedelemben értékesítené. A zöldség- és gyümölcstermékek esetében van ugyan mód közvetlen export-szerződés kötésére és teljesítésére, azonban az exportáló szervek a termelővel szemben olyan magas csomagolási igényekkel Tépnek fel. hoev arra már a termelő nem vállalkozik. mert az exoortfelárból az nem térül meg, vagyis érdemleges .jövedelmet nem tesz lehetővé számára. Űjabb lehetőségek Az iparvállalatok jó része országos vállalat, vagy tröszti szervezetben működik. Ezeknél a központi szervek döntik el, hogy milyen mértékben vehetnek részt a konvertálható árualapot növelő fejlesztési programban. Ebből következik, hogy ezek az országos, nagy szervezetek saját termelő bázisukra fogalmazták meg a fejlesztés lehetőségét és nem kutatták az együttműködési lehetőségeket a kis- és középüzemekkel. A kis- és középvállalatok, valamint szövetkezetek eddig sem voltak különösebben exportra orientálva. Lényegesen kevesebb erőfeszítéssel a belföldi piacokon is megtalálták számításaikat hiszen kapacitásukat a kis sorozatok termelésére állították be. A világpiacon pedig gazdaságosan értékesíthető terméket csak nagy sorozatban termelt áruval lehet produkálni. Felmerül a kérdés, Bacs-Kis- kun megyében milyen területeken érdemes a további lehetőségeket kiaknázni az export árualap építésére? > A termelési rendszerek korántsem tekinthetők teljesen kiépültnek, illetve befejezettnek. A kenyér- és takarmánygabona mellett a cukorrépa, a fűszerpaprika, a napraforgó, a szőlő- és gyümölcstermelési rendszerek további kiépítése és bővítése lehetőségekét kínál az export árualap növelésére, s az ilyen jellegű hitelek igénybevételére. Még megoldásra váró feladat a juhászati ágazat komplex féjlasztése. Kedvező exportlehetőségek teszik érdemessé e tevékenység zárt rendszerének kialakítását, amely kedvezőbb jövedelmezőséget, a beruházás gyors megtérülését és egyre javuló devizakitermelési mutatót biztosíthatna. A nagyüzemi sertéstelepek kihasználtsága is elmaradt a lehetőségek mögött. A sertéstermelés növelését szolgálná az ISV battériás rendszer alkalmazásának széles körű kiterjesztése. Ahol az adottságok megvannak, ott a májliba, a pecsenyeliba és pecsenyekacsatermelés megfelelő szakosodás kibontakoztatásával a BOV irányító, összehangoló tevékenysége mellett ugyancsak exportnövelő tényezővé válna. Kedvező exportlehetőségeket kínál a sütőiparban az édes és a sós, valamint a száraztészta-félék termelése. A konvertálható árualapok növeléséhez jelentős mértékben hozzájárulna, ha a külkereskedelmi szervek és a termelők közös érdekeltségi rendszerben együtt kutatnák és keresnék a lehetőségeket. A külkereskedelem nem zárkózhat el információjával a termelőktől. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a termelő a nettó devizahozam kiszámításához nem kapja meg a szükséges ártényezőket, vagy csak általánosan megfogalmazott választ kap a kitermelési mutatókra vonatkozóan. A külkereskedelem ne csak a nagy volumeneket gyártó termelőket keresse fel információival, hanem a kis- és középüzemeknél is kedvezményezzen. Lépjen ki a bizományosi rendszerből és társuljon a termelővel. Ez gyorsítani fogja a termelési szerkezet átalakításának folyamatát, fokozza az eszközök hatékony kihasználására való törekvést, s ezáltal jelentősen növekedhet a minden piacon jól értékesíthető árualap volumene és annak jövedelmezősége. Szendrey Sándor IFA-alkatrészt is árusítanának NAPENERGIA HAJTJA A SZIVATTYÚT Kérdésünkre, hogy ez vagy az az áru kapható-e, gyakran elutasító a válasz. Sajnos az idén még nem küldött az ipar, éppen most fogyott el, jobbik esetben hozzáteszik az eladók; nézzen be a jövő héten, hátha az újabb szállítmánnyal érkezik a keresett cikkféleségiből is. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat 731- es számú kunszentmiklósi autóalkatrész szaküzletének dolgozói még ennél is többet tesznek. Felírják a vásárló nevét, lakcímét, s amikor megérkezik a kért áru, értesítik a vevőt. Mindez nem kis adminisztrációs munkával jár, mégis vállalják az eladók. Mint Kúti Imre, a bolt vezetője mondja, nemcsak a nagyobb forgalomból származó több fizetésért, hanem, hogy elégedettek legyenek a vásárlók. Arra a kérdésemre, ml indokolta a bolt megnyitását, az üzlet vezetője így válaszol. — Kunszentmiklóson és környékén nem volt egyetlen autós szaküzlet sem, gépkocsi viszont annál több. Csak itt a községben több mint hatszáz személyautó található. Tulajdonosaiknak még egy tömítőgyűrűért is Budapestre vagy Kecskemétre kellett utazniuk. Ennek elkerülésére határozta el a tanács egy évvel ezelőtt, hogy megnyitja ezt a szakboltot. A helyi Egyetértés Termelőszövetkezet átadott egy régi épületet, amelyet a saját építő brigádja alakított át erre a célra. — Mekkora árukészlettel rendelkeznek? — Több, mint 1 millió 200 ezer forinttal. A havi forgalmunk eléri a 350—400 ezer forintot. Kaphatók gumiabroncsok, Trabant, Wartburg motorok, karosszérialemezek, szélvédő üvegek, hogy csak a főbbeket említsem. Még bővíteni szeretnénk a választékot. A lakosság ellátásán kívül a mezőgazdasági üzemeknek is szívesen segítenénk. Vállalnánk a szállításokhoz oly nélkülözhetetlen IFA tehergépkocsik alkatrészeinek árusítását. Ez azért is indokolt lenne, mert jelenleg nincs AUTOKER-fiiók a megyében. Az AUTOKER illetékeseinek érdemes lenne megfontolni a javaslatot, már csak azért is, mivel ezt Bács-Kiskun megye mező- gazdasági jellege is indokolná. Rövidesen megkezdődnek az őszi betakarítások és a szállításokhoz nélkülözhetetlenek a jól bevált, de gyakran alkatrészhiány miatt veszteglő IFA tehergépkocsik. Kényszerpihenőjük nemcsak az adott gazdaságnak okoz kárt, hanem mindannyiunknak, mert a késedelmes szállítások miatt sok értékes mezőgazdasági érték mehet veszendőbe. B. Z. A Villamosipari Kutató Intézet is kísérletezik a napenergia hasznosításával. Szilícium alapanyagú elemek összeállításával sikerült tartós energiaforrásokat kialakítania. A Dunántúlon már működik egy 200 wattos napelem kísérleti példánya, amit az intézet fejlesztett ki. Képünk: napenergia működtet egy vízszivattyút. EBEK HARMINCADJÁN A FÉLEGYHÁZI FÜRDÖSZÁLLŐ A változás reményei A kiskunfélegyházi egykori fürdőszálló még enyészettől tépázottan is szép épület. A környezetbe jól illeszkedik eklektikus stílusával. „Volt a város egyik éke" — mondják. „A város szégyene ma!” — hallom. Lehet elszomorodni, hogy volt, ami volt, lehet megsértődni, hogy az ami —, de egyiktől sem változik az épület. Emlékeztető a városi tanács 1976. novemberi ülésén elhangzottakra: „Amikor az interpellációkra került sor, az egyik tanácstag lassan, nyugodtan felállt: — Tisztelt Tanácsülés! Interpellációm nagyon rövid lesz. Csak ennyi; ml lesz a fürdővel? Köszönöm. Csend. Amikor a válaszok következtek dr. Dobos Ferenc tanácselnök erre a kérdésre csak annyit mondhatott: — Fürdőnk van, be-kellett zárni, nem tudom mi lesz a fürdővel... — összeráncolta a homlokát, végignézett a tanácstagokon, maga is gyötrődve a fürdőt fenntartó, a felújítást tervezők és mások sok-sok packázásaitól, a való helyzetről beszélt. Elmondta, hogy állnak most. Minden tanácstag arcára a megfeszített figyelem ült, mert ahogy mondják; Kiskunfélegyházán a nagy múltú, messze vidéken is közkedvelt fürdő komoly várospolitikai téma. Az első kontraszt — Jaj, kedveském, gyönyqrű volt ez az épület, nagyon szép volt, a szobákat mindig finom urak bérelték a háború előtt, s nagyon jó volt a víz, jöttek Pestről, Kecskemétről, Halasról, mindenhonnan, mert híre járta, hogy messze vidéken nincs még egy ilyen ’ szép, jó fürdő. Meg ugye, a legtöbb embernek itt se volt és ma sincs még fürdőszobája, az itteniek is nagyon szerették ... amíg hát volt, amíg ebek harmincadjára nem hagyták... Mert már csak halni jár bele a lélek, meg tanyázni a patkány, egér. Mostmár a jóisten pénze se lenne elég megmenteni a romlástól és egyszercsak dőlni kezd majd a fala, aztán szépen széthordják az emberek ... • Kép: elölről. Tények •... hátulról, (Méhes! Éva felvételei.) ! Az épület legutóbbi használói voltak: Észak-Bócs megyei Vízmű Vállalat, Kecskemét, Izsáki út 13. (telefon: 13-831). Bócs megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 1. (telefon: 56). Babucz Lajos a fürdőszállóval szomszédos strand vezetője emlékszik: már 15 évvel ezelőtt fel akarták újítani az épületet, terv is készült, de mégsem újították fel. Dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke arról beszélt, hogy g. felújítást tervező vállalat irreálisan magas felújítási összeget állapított meg, mégpedig több mint 40 millió forintot. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert a tervezői díj annál magasabb, minél több a tervezett munkák összértéke, s ők is „piacról élnek”, jó ha nyereséges a vállalat. Ennyi pénze sem a városnak, sem a vállalatoknak nem volt, de ha lett volna sem költhették volna erre az épületre, mert állapota annyira leromlott, hogy papírforma szerint az eszmei értéke nulla, márpedig ilyen építményre tízmilliókat költeni az érvényes törvények szerint tilos. Második kontraszt Dr. Dobos Ferenc tanácselnököt július végén felkerestük. kértük, hogy tájékoztasson bennünket a fürdőszálló sorsáról. „Válasza” meglepő volt, ugyanis arra kért bennünket, ha az „ügyet” jól akarjuk: szolgálni, akkor a témára térjünk vissza augusztus közepén, addigra minden tisztázódik, érdemben tájékoztathatja a közvéleményt. Egyetértettünk. Végjáték A témára visszatértünk. A tanácselnök immár nem gondterhelten, hanem örömmel tájékoztatott bennünket a fürdőszálló jövőjéről. — Megállapodtunk a kiskunfélegyházi Lénia Termelőszövetkezettel, hogy az épületet eredeti formájában felújítja, szállodát és vendéglátó egységet alakítanak ki. A munkákat két ütemben végzik el. Egyik ütemben 1978—79-ben elkészül a szálloda és az étterem, második ütemben 1979—80-as években a volt fürdőrészt további vendéglátó egységek céljára alakítják át. A felújításhoz a megyei tanács 3 millió forinttal járul hozzá. A megállapodást néhány nap múlva írásba fektetjük, ezzel megoldódott egy olyan várospolitikai gondunk, amely évtizede a figyelem középpontjában áll. Csató Károly Áthelyezés egyoldalúlag ? A vidéki textilgyár — átszervezésre és létszámcsökkentésre hivatkozással — egyik varrónőjét teljesítménybéres vetülékcsé- velői munkakörbe helyezte. Ez ellen az illető a munkaügyi döntő- bizottságnál panasszal élt. Arra hivatkozott, hogy az intézkedés sérelmes, mert nemcsak, munkaköre, bérezése, de még a munkavégzés ideje is megváltoznék. Egyébként Is új feladatát egészségi állapota miatt sem tudná ellátni. Jelenleg órabéres, egy- müszakos, a csévelői munkakörben pedig három műszakban, teljesítménybérben kellene dolgoznia. A munkaszerződés módosításához nem adta beleegyezését. A munkaügyi döntőbizottság a panasznak helyt adott, az áthelyezési határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte, hogy a varrónőt tovább is eredeti munkakörében foglalkoztassák. A döntőbizottsági határozat megváltoztatásáért és az áthelyezés hatályban tartásáért agyár munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság a keresetnek helyt adott, a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a varrónőnek a csévelői beosztásba történt átirányítását helyben hagyta. Az ítélet indokolásában megállapította: a varrónő nem szakmunkás, beosztása segédmunkás, tehát betanított munkás-kategóriába tartozik, akár varrodai, akár csévelői beosztásban dolgozik. Az áthelyezéssel munkaköre nem változott, ezért közös megegyezésre nincs szükség. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést a vállalat és a dolgozó csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződésnek három fő tartalmi eleme van: megállapodás a munkakörben, a munkabérben és a munkavégzés helyében. Évekkel ezelőtt, amikor a munkaviszonyt létesítették, abban egyeztek meg, hogy az illető varrónői munkakört tölt be, egy- műszakos beosztásban dolgozik és havi 2000 forint a munkabére. A gyár azzal az intézkedéssel, hogy alkalmazottját varrónői munkakörből vetülék-csévelői munkakörbe helyezte, egyoldalú munkaszerződés-módosítást hajtott végre, ami jogszabály szerint törvénysértő. Nemcsak munkakörét, hanem bérezését, munkahelyét és műszakbeosztását is megváltoztatta, tehát a munka- szerződés minden tartalmi eleme módosult. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves, így döntése törvénysértő. Ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni és a gyár keresetét elutasítani. Az apaság éi a szülői felügyelet A szülők elváltak és kiskorú fiúgyermeküket a bíróság az anyánál helyezte el. A diák 17 éves volt, amikor anyja hozzájárulása nélkül közelben lakó apjához költözött. Ott-tartózkodása alatt a szomszéd 16 éves leánya teherbe esett. Amikor a gyermek megszületett, a fiú apja kíséretében megjelent a gyámhatóságnál, s kijelentette: a gyermek tőle származik. Az apa a nyilatkozat megtételéhez hozzájárult, s ennek alapján az újszülöttet a diák nevére jegyezték be az anyakönyvbe. Néhány hónap múlva a fiú visszament anyjához, és annak beleegyezésével, az apaság vélelmének megdöntése iránt pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság elutasította. Álláspontjuk szerint az apasági elismerő nyilatkozat érvényesen jött létre, mert a fiú apja akkori az anyai szülői felügyelet szünetelése folytán ezt a jogkört gyakorolta, s a nyilatkozat megtételéhez hozzájárult. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte. A határozat indokolása szerint a fiú, amikor az apaságot vállal-; ta, 16 éves, tehát cselekvőképességében korlátozott személy volti akinek a nyilatkozata csak törvényes képviselője hozzájárulásával érvényes. A Családjogi Törvény értelmében, ha a szülőié nem élnek együtt, a gyermek feletti felügyeleti jogokat és kötelezettségeket az a szülő gyakorolja, akinél elhelyezték. Ebben az esetben a diáknak az önkényes lépése, hogy időlegesen apjához költözött, az anyának törvényen alapuló szülői felügyeled .tét és az ezzel együttjáró törvé-; nyes képviseleti jogát nem szüntette meg. Ebből következik, hogy az apaságot elismerő nyilatkozat — az anya hozzájárulása hiányában — hatálytalan. A Legfelsőből Bíróság természetesen nélkülözd hetetlennek tartja, hogy a bíród ság megállapítsa, vajon a gyerd mek a fiútól származik-e, vagy sem. H. E.
