Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

1977. augusztus 4. % PETŐFI NÉPE 0 5

„A MAI NAPON A CSALÁDTERVEZÉSRŐL LESZ SZÓ"

Hetenként kétszer — délelőtt — megszólal a hangszóró a kiskunfélegyházi kórház szülészeti osztályának kórtermében és előadásokat hallhatnak a betegek a családtervezésről, a helyes életmódról, a terheseket és a 'kismamákat megillető juttatásokról, kedvezményekről és más egészségügyi témákról. Ezek az előadások részei a kórházi dolgozók felvilágosító munkájának. Dr. Tóth Sándor igazgató főorvost kerestük fel kérdéseinkkel.

Egészségügyi felvilágosítás a kórházban

• Felvételünkön balról jobbra: Rigó Ilona, dr. Francia László és Tokai Julianna.

— Mi a véleménye a kórházban folyó betegségmegelőzést szolgáló felvilágosító tevékenységről?

— A megyei egészségnevelési csoport felügyelete alatt a megye minden kórházában foglalkoznak egészségügyi felvilágosítással — mondja a főorvos.

— Szerény anyagi lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk ezt minél magasabb színvonalra emelni. Kórházunkban háromtagú brigád irányítja a munkát, osztályonként pedig az osztály- vezető főorvosok mellett egy orvos és egy nővér felelős a feladatok elvégzéséért. Eddig a szülészeten és a belgyógyászaton állították össze az osztály profiljának megfelelő, hangszalagról lejátszható előadásokat. Hamarosan a sebészéti osztály betegei is hallhatják a hasznos tanácsokat. Az orvosi tevékenység része kell, hogy legyen a gyógyításon kívül a megelőzés is, melyet többek között, a felvilágosító munkával lehet elérni. Nagyon örülök, hogy aránylag rövid idő alatt figyelemre méltó eredményt értek el a kollégáim. Nem kis része van ebben a kórházi egészségnevelési csoport tagjainak, nevezetesen dr. Francia László szüilész-nőgyó- gyász szakorvosnak, valamint Rigó Hona kórházvezető főnővérnek és Toka Julianna asszisztensnek.

— A kórházon kívülre el jut-e az egészségügyi felvilágosításuk?

— A TIT keretén belül hét orvosunk tart rendszeres előadásokat a város üzemeiben, vállalatainál — válaszolta az igazgató főorvos. — A középiskolások családi életre való nevelését osztályfőnöki órák keretében tartott előadásokkal segítjük.

— Meg kell 'becsülni ezt a lelkes, odaadó munkát, hiszen cy- vosaink szabad idejüket feláldozva, társadalmi munkában végzik a feladatokat. Visszatérve a kórházban folyó felvilágosító tevékenységre; főorvosi értekezleten évente értékeljük az egészségnevelési csoport munkáját, megbeszéljük a feladatokat, a szakmai problémákat. Osztályvezető főorvosaink év közben is bármikor rendelkezésükre állnak a szakmai problémák megoldásában a felvilágosítással megbízottaknak.

— Szakirodalommal el tudjcík-e látni az érdeklődő betegeket?

— Jelenleg nincs beteglkönyv- itárunk, csak a megyei egészség- nevelési csoporttól kapott bros- sürákka'l tudjuk kielégíteni a betegek érdeklődését. A szakszervezet segítségével azonban néhány hónapon belül megnyílik a kórházban a városi könyvtár letéti kölcsönzője. Itt a betegek elsősorban a szépirodalommal találkozhatnak, hiszen a megfelelően válogatott olvasmányok lehetőséget teremthetnék arra, hogy eltereljük figyelmüket ‘betegségükről és az esetleges, körülöttük zajló negatív élményekről. A kórház igen szűk anyagi fedezete csupán az orvosaink részére megrendelt hazai és külföldi szakkönyvek, folyóiratok beszerzéséhez elégséges. Természetesen a hozzánk fordulóknak szívesen ajánlunk ismeretterjesztő könyveket, melyéket aztán a városi könyvtárban, Vagy akár a könyvesboltokban beszerezhetnek.

— Milyen új módszerek megvalósításán fáradoznak mostanában?

— Szeretnénk felvilágosító filmeket is vetíteni. Ennek egyetlen akadálya, hogy nincs hely. Véleményem szerint nincs megfelelő összegű anyagi támogatás az egészségügyi felvilágosító munkához. Ezért a helyi, szerény lehetőségeket: orvosaink, ápolónőink lelkesedését kihasználva kell előbbre lépnünk — fejezte be dr. Tóth Sándor.

□ □ □

Dr. Francia Lászlót, Rigó Ilonát és Tokai Juliannát éppen megbeszélés közben zavarjuk. Az ügyeletes szobában pereg a magnószalag, a családtervezésről szóló előadást hallgatják a betegek a kórtermekben.

— Valóban hallgatják-e?

— Elég lenne benézni néhány kórterembe — válaszolja dr. Francia László —, de meggyőző bizonyíték az a sok kérdés is, amellyel megállítanak egy-egy

adás után a betegek a folyosón. Általános tapasztalat, hogy örülnek az előadásoknak, továbbra is foglalkoztatja őket a felmerülő kérdések és szívesen hallgatnak bővebb magyarázatot is.

'— Nagy szükség van erre a munkára — veszi át a szót Rigó Ilona kórházvezető főnővér. — Az egyszerű, idős, tanyai betegeinket sokszor még az elemi egészségügyi rendszabályokra is meg kell tanítani. Megítélésünk szerint nagyon alacsony az egészségügyi kultúra, ennek emeléséért elsősorban nekühk kell tenni. Az egészségügyi dolgozók túlterheltsége bizonyos akadály, de a személyes odaadás, lelkesedés pótolja a hiányzó perceket.

— A kórház vöröskeresztes alapszervezetének vezetőségi tagjaként dolgozom az egészségnevelési csoportban — mondja Tokai Julianna. — Itt főleg szervezési feladatokat látok el. Eddig nyolc előadásról készítettünk szalagot, hamarosan bővítjük a szalagtárunkat.

— Módszertani tanácsokat, tapasztalatokat honnan vesznek?

— Három éve foglalkozunk intenzíven kórházunkban az egészségügyi felvilágosítással — válaszolta dr. Francia László. A múlt évben Szentesen és Szegeden, az idén Szentendrén vehettünk részt országos módszertani kongresz- szuson. Igen jó kapcsolatunk van a megyei egészségnevelési csoporttal. Ha pedig jó módszerről hallunk, melyet más kórházakban e területen eredményesen alkalmaznak, akkor személyesen is felkereshetjük őket tapasztalat- cserére.

B. I.

MUNKAJOG (2.)

A szabadság kiadásának szabályai

Célszerű, ha az üzemek, műhelyek és osztályok — létszám szerint, személyre lebontva — előre elkészítik éves szabadságolási tervüket. Természetesen a dolgozó kérelmére engedélyezhető a szabadságnak eltérő időben való kiadása is. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg, de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni és kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell venni. A gyermekes dolgozókat, valamint azokat, akik már hosszabb időt töltöttek a vállalatnál, kívánatos előnyben részesíteni. A terv összeállításakor azt is vegyék figyelembe, hogy aki egyik évben nyáron volt szabadságon, arra a következő években télen, ősszel, utána tavasszal kerüljön sor.

Csak a dolgozó beleegyezésével

A szabadság időpontját — a kollektív szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal közölni kell a dolgozóval.

Helyes, ha a dolgozót az évi rendes szabadságának mértékéről az év elején írásban tájékoztatják,

s egyben felhívják, hogy megadott határidőn belül közölje: mely időpontban és mértékben kívánja szabadságát igénybe venni. Munkatorlódás, betegség, vagy más ok miatt ha a szabadságot el kell halasztani, akkor később, az akadályoztatás megszűntétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ezt az időpontot viszont a vállalat csak a dolgozó beleegyezésével, vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg; a kollektív szerződés eltérő határidőt is előírhat.

Ha a munkaviszony — az áthelyezés esetét nem számítva — év közbén kezdődött, csak az évi alap- és pótszabadság arányos része jár, kiadása csak a munkaviszony első hat hónapjának elteltével igényelhető. A szabadság, kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. Ilyen esetben is biztosítani kell, hogy egybefüggően vehesse ki a hat munkanap szabadságot.

Különleges esetek:

A munkaviszony év közbeni megszűnése, vagy sor- (első tényleges) katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot az év folyamán már nem lehet kiadni, úgy annak a vállalatnál eltöltött időre eső arányos részét az évben meg kell váltani. Ha pedig a dolgozó rnár több szabadságot vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, a különbözetre járó átlagkeresetet munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „munkavállalói igazolólap”-ra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívták be, vagy munkaviszonya nyugdíjaztatása miatt, esetleg halála következtében szűnt meg. Az áthelyezett dolgozó egvüttesen kania meg szabadságát a két vállalattól.

Miután a javító-nevelő munkára ítélt dolgozónak a büntetés alatt szünetel a munkaviszonya, azért az évnek csak arra az időszakára illeti meg a rendes szabadság arányos része, amikor már a munkaviszonya alapján végzett munkát.

Beszámított szabadnapok

A hét minden napja munkanap, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalati munkaidőbeosztás szerint (például ötnapos munkahét esetén szombatqn stb.) munkát kell-e végeznie. E szabály alapvető célja az, hogy a dolgozóknak a munkahét hosszától függetlenül azonos mértékű szabadságot kell biztosítani. Ugyanis ha a szabad napokat nem kellene beszámítani a szabadságidőbe, akkor

Ifjúsági turizmus és politika

Az elmúlt 20 esztendőben a nemzetközi ifjúsági táborok sorát építettük fel az ország leglátogatottabb üdülőterületein. Áprilistól októberig 40 ezer fiatalt vár a verőcemarosi, hetvenezret pedig a két balatoni, a földvári és a Kilián-telepi tábor. S e 110 000 fiatalnak csaknem 40 százaléka külföldi állampolgár. Érkeznek a Szovjetunióból, más szocialista, de fejlődő országokból is. Céljuk a pihenés, az üdülés, a turisztika, a sportolás. És akarva, akaratlanul a politizálás.

Politizálva üdülni? — badarság, mondaná, aki először hallja. — Ha üdülni megyek, nem érdekel sem a munka, sem a tanulás, mégkevésbé a politika — folytatná. Pedig téved, ha azt hiszi: a Dunában vagy a Balatonban fürdeni távolabb áll a politikától, mint ha munkahelyén vagy az iskolában tanítanák a történelemre, vagy a marxizmus—leninizmusra.

Az említett táborokba 60— 70 000 magyar fiatalt küld a KISZ vagy a SZOT. A beutalókért heti 70—150 forintot fizetnek az üdülők. Ezért szállást, naA szervező és a végrehajtó:

Az intézmény 20 évvel ezelőtt létesült, kormányhatározat alapján. Feladata az ifjúság üdültetése. Területeit növeli, táborait bővíti, fejleszti, tevékenysége egyre sokrétűbb. Foglalkozik a külföldiek Magyarországra, és a magyar fiatalok külföldre utazásával, szervezi az ifjúságot. Tevékenységével a mozgalomhoz, a politikához hozza közel, és köti hozzá a fiatalokat. Munkáját a párt ifjúsági szövetsége határozza meg, anyagi támogatásáról szintén a KISZ gondolkodik. A fiatalok üdülésének és étkezésének költségeihez, jelentős támogatást ad az Állami Ifjúsági Bizottság is.

S hogy az Express e politikai és gazdasági munkáját mindig az adott hazai és nemzetközi körülményeknek megfelelően végezze, a KISZ KB Intéző Bizottsága 2—3 évenként értékeli az eltelt időszakot és megszabja a soronkövetkező feladatokat.

Melyek voltak az elmúlt néhány év főbb tennivalói? Csak néhányat említve közülük. Külpolitikájában: Az Express az ifpi háromszori étkezést és szervezett pVogramokat kapnak. Mi ez, ha nem politika? Ha tetszik, nevezhetjük ifjúságpolitikának, hiszen a fiatalok táborai ezek; nevezhetjük szociálpolitikának (annyira kedvezményes); belpolitikának (a magyar fiatalok kapják); kultúr- és sportpolitikának (a nívós programokért); és külpolitikának (mert számos külföldi fiatal nyaral itt és látja, mit nyújt egy szocialista ország fiataljainak). Mindenre lehetőségük nyílik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ifjúsági táboraiban.

az Express

júsági turisztika eszközeivel működjön közre a KISZ és a szocialista országok ifjúsági szövetségei közötti kétoldalú megállapodások megvalósításában; fordítson nagy figyelmet a szocialista országok fiataljai és a magyar fiatalok közötti barátság, együttműködés és tapasztalatcsere érdekében a ki- és beutazó ifjúsági csoportok politikai és szakmai programjára. Biztosítson megfelelő politikai programot a kapitalista országokból hazánkba érkező fiataloknak. Erősítse kapcsolatát a fejlődő országok' ifjúságával, különösen a latin-amerikai és az arab országok haladó szervezeteivel. Egyúttal fejtsen ki aktív tevékenységet a nemzetközi ifjúsági turisztikai szervezetekben. A belpolitikai vagy belföldi üdültetési feladatok pedig többek között a következők: Változatlanul fejleszteni az ifjúságpolitikai alapból támogatott középiskolai, egyetemista és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok üdültetési lehetőségét: részt vállalni a hagyományos ifjúsági rendezvényeken kívül a KB

sportosztálya és a megyei KISZ- bizottságok által szervezett különböző ifjúsági találkozók lebonyolításában : hozzájárulni a belföldi turizmus fejlesztéséhez; alakítani, szervezni az országjáró fiatalok programjait.

Helsinki után Bécsben

Hogy ezek a feladatok mennyire politikai jellegűek, azt bizonyítják azok a nemzetközi tárgyalások, amelyeknek tárgya az ifjúsági turizmus. A helsinki értekezlet záróokmánya külön fejezetet szentelt ennek a témának. És az EBK nyomán ült ösz- sze 1975 decemberében, Bécsben az I. Európai Ifjúsági és Diák Utazási Konferencia is. Itt 22 nemzetközi ifjúsági turizmus. A helsinki értekezlet záróokmánya külön fejezetet szentelt ennek a témának. Itt a huszonkét nemzetközi ifjúsági és turisztikai szervezet tárgyalta meg a helsinki záróokmányban foglaltak végrehajtásának lehetőségeit. A legalapvetőbb kérdésekben pedig közös határozatokat fogadtak el a résztvevők. Az értekezlet előkészítésében és lebonyolításában aktív tevékenységet fejtett ki a magyar delegáció, az Express küldöttsége is.

Az eredmények szépek, biztatóak, de ahhoz, hog^ a párt-, a KISZ-, a kormány-, valamint a nemzetközi határozatoknak eleget tegyünk, még bőven van tennivalónk. Az idegenforgalom, ezen belül az ifjúsági turizmus szakembereket követel. Bár az Ex- pressnél dolgozók 96 százaléka szakképzett munkaerő, az új létesítmények létszámgondokat vetnek fel. Szükség van az üdülőhelyek állandó fejlesztésére. Szándékban — és végre egy terület! — anyagiakban sincs hiány. Ám építőkapacitás nélkül nem épülhetnek új táborok, új szállodák. Aki többet tehetne ezen a területen az ifjúságért, az az építőipar. Elsősorban rajtuk múlik, hogy fiataljainkat az ország még több tájára, még kulturáltabb környezetbe küld- hessük üdülni, tíirázni-politizál- ni.

M. M.

Késik

Épül az országos mentőbázis

a telefonkönyv

— Nyomdai kapacitáshiány miatt nem tudják kiadni az idén a kecskeméti telefonkönyvet, még szerény kivitelben sem. Az öt éve forgalomban levő, három megyére szóló távbeszélőnévsor adatai nagyrészt elavultak, és az új előfizetők számát nem is tartalmazzák. A hasonló új könyv kiadására csak az évtized végére van kilátás.

például egy évben huszonnégy munkanap szabadságra jogosult dolgozó, öt és fél napos munkahét esetén, legalább évi 16 órai átlag- keresettel és két munkanappal — ötnapos munkahét esetén pedig legalább évi 32 órai átlagkeresettel és négy munkanappal — több szabadságban részesülne a heti 44 órás munkaidőt hat nap alatt le- dolgozókkal szemben.

Egyenértékűség tehát akkor jön létre, ha a részletekben kiadott szabadságot is úgy számolják el, mintha egybefüggő lenne. Például a dolgozónak évi 24 munkanap rendes szabadság jár és két- heterként van szabadnapja, ez esett n a szabadságidőből akkor is két szabadságnapot kell szabadnapon kiadottnak tekinteni, ha a dolgozó a szabadságát két-há- rom napos részletekben veszi ki. Ez esetben minden 11 nap után egy napot kell ilyen címen beszámítani, illetőleg már kiadott szabadságként nyilvántartani. Az előző rendelkezéseket a 3/1973. (II. 3.) MüM sz. rendelet 9. paragrafusának (2) bekezdése értelmében a rendes (1 alap- és pót-) szabadságra és a rendkívüli szabadság különböző formáira külön kell alkalmazni. Például a 24 munkanap rendes szabadság után 2 munkanapot kell igénybe vett szabadságként beszámítani, míg a dolgozót megillető tanulmányi szabadságból csak akkor, ha annak mértéke a 11, illetve a 23 munkanapot meghaladja. Ebben az esetben egy, azaz két napról lehet szó.

Gy. Gy.

Budapesten, a Róbert Károly körút, a Vágány utca és a Mohács utca által határolt területén épül az ötödik ötéves terv egyik legjelentősebb egészségügyi beruházása, az országos mentőbázis. A 196 milliós költségű beruházás az Országos Mentőszolgálat korszerű igényeket kielégítő központja lesz. Várható, 1980-as átadása után megszűnik az áldatlan állapot a Markó utcában, ahol a mentőszolgálat már csak nagy nehézségekkel tudja ellátni feladatát. Itt a központ már réges rég kinőtte kereteit.

Az új bázison 11 ezer négyzet- méter hasznos terület áll rendelkezésre és ezt az Iparterv célszerű, ugyanakkor impozáns tervei szerint építik be. A hatalmas. 140 méter hosszú és 36 méter széles, kétszintes, nagy fesztávolságú csarnoképület ad helyet az országos központi raktárnak, a központi szerviz- és javítóműhelynek, valamint a gépkocsitároló állomásnak. Ugyancsak itt kap helyet egy fővárosi mentőállomás, amely egyébként 72 járművével az ország legnagyobb mentőállomása lesz.

A Róbert Károly körútra néző hétszintes központi épület megfelelő tárgyi feltételek között működő irányító központja lesz az ország 159 mentőállomásának, a légi betegszállításnak, a mentőkórháznak, az ellenőrző apparátusnak és a vezeték nélküli hírközlésnek.

A terveket a 31. számú Állami Építőipari Vállalat váltja valóra. A munkálatok a bontással, p szükséges terület szabaddá tételével tavaly indultak, jelenleg a csarnoképület cölöpözése folyik. Az idén minden jel szerint az ütemtervének megfelelően elkészül a csarnok, valamint a központi irányító épület alapja.

Ismét a biztonsági övről

Bélyegzés a forgalmi engedélyben

A személy- és kistehergépkocsik tulajdonosai, üzemben tartói közül jó néhányan július 1. óta — ekkor vált kötelezővé a biztonsági öv használata — meglehetősen nagy zavarban voltak. No, nem azért, mintha hiányzott volna a biztonsági öv járműveikből, hanem mert ezt az életet és testi épséget óvó berendezést nem lehetett a járműbe beszerelni. A régebbi típusú gépjárműveknél ugyanis vagy egyáltalán nem képeztek ki rögzítő elemeket, vagy pedig nem az európai szabványnak megfelelő — kétpontos — csavarhelyeket építettek be. Nyilvánvaló volt. hogy ezekben a járművekben vagy egyáltalán nem lehet biztonsági övét használni, vagy pedig a szabványtól eltérően, csak kétpont-felfüggesztéses biztosító berendezést lehet szerelni.

Nagyon sokan — helyesen — úgy döntöttek, hogy kétpont-felfüggesztéses gépkocsijukba saját maguk, vagy szakértő szerelő segítségével kialakítják a harmadik rögzítő elemet, s ilyen módon járművüket felszerelhetik az európai szabványnak megfelelő biztonsági övvel. Nagyobb bajban voltak azok. akik járműveikben egyáltalán nem találtak felfüggesztési pontokat.

A KPM Autófelügyelete — igaz, egyhónapos késéssel — végre rendet teremtett ebben az ügyben. Azok, akik nem gyárilag, hanem saját maguk, vagy szakértő szerelő által kialakított rögzítő elemekhez csatlakoztatják a biztonsági övét, jól jártak, mert a műszaki vizsgán ezt a megoldást elfogadják, miután ellenőrizték a beépítés szakszerűségét. Mi lesz azokkal. akik olyan gépjárművekkel rendelkeznek, amelyekbe nem lehet még ilyen módon sem beépíteni a rögzítő pontokat? Erre is történt intézkedés. Amennyiben a gépkocsivezető, tulajdonos, üzembentartó kéri, a KPM Autófelügyelete a gépkocsi forgalmi engedélyébe a következő bejegyzést teszi: „Biztonsági övvel felszerelni nem kell.” Ezt a bejegyzést aláírással és körbélyegzővel látják el.

Mi az értelme ennek a bejegyzésnek? Röviden annyi: igazoltatáskor a forgalmi engedély bejegyzése alapján a rendőr hivatalosan is tudomást szerez a biztonsági öv beszerelésének képtelenségéről, s így a gépkocsi tulajdonosát útjára bocsátja. Mondani sem kell. hogy a közeljövőben már ilyen jellegű ellenőrzésekre is sor kerül, ezért érdemes az olyan gépkocsitulajdonosoknak, akiknek kocsijába biztonsági övét beszerelni nem lehet, a forgalmi engedélybe ezt jelöltessék meg.

G. G.