Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

4 • PETŐFI NÉPE I 1977. augusztus 4. TUDOMÁNY - TECHNIKA Forrasztás - mikroszkóp alatt A számítógé­pekkel a ma is­mert legbonyo­lultabb felépí­tésű berendezé­sek technoló­giájában nem­csak az alkat­részek méretei­nek jelentős csökkentését, az elektromos tu­lajdonságok ja­vítását igyekez­tek elérni, ha­nem a nagy berendezés ele­meinek minden eddiginél na­gyobb megbíz­hatóságát is. E mellett termé­szetesen a tech­nológusok olyan feladatokat is kaptak, hogy nö­veljék az alkotóelemek működé­sének a sebességét, jelentősen csökkentsék azok méreteit, tegyék lehetővé, hogy az alkatrészek a kedvezőtlen környezeti adottságok és nagy mechanikai igénybevéte­lek esetén is zavartalanul működ­jenek. Erre vezettek a kutatások, melyekkel létrehozták az integrált mikroelektronikai áramköröket, számítógép-egységeket. Ma már különféle típusú integ­rált mikroelektronikai áramkörö­ket használnak e berendezések­ben. Így alkalmazásra kerülnek a félvezető alapú, egyetlen szilí­cium-tömbből gyártott elemek, a vékonyréteg-áramkörök, a félve­zető-fémoxid áramkörök stb. 0 Mikroszkóp segítségével forrasztják a miniatűr áramköröket. (MTI KUlföldi Képszolgálat.) A világ elektronikai gyáraiban serényen folyik a fejlesztő munka újabb és újabb megoldások kidol­gozására. A világhírű TESLA csehszlovákiai híradástechnikai gyárban például sokmilliós megta­karítást eredményeznek a szocia­lista országok hasonló vállalatai­val közösen végzett gyártmány­fejlesztési kutatások. A TESLA és a drezdai Elektro- mat Gyár szakemberei új techno­lógiát dolgoztak ki. amelynek lé­nyege. hogy az áramkörökben a hajszálnál háromszor vékonyabb arany vezetéket tiszta szilikonnal helyettesítik. Ezzel az eljárással javul az áramkör minősége és csökken a munkaráfordítás. Kétezer éves szívinfarktus A szívinfarktus semmiképpen sem a mai kor betegsége, bár két­ségtelen. napjainkban gyakoribb. Kínai kutatók, akik megvizsgáltak egy 2100 éves női múmiát, megál­lapították. hogy a nő nyilvánva­lóan szívinfarktusban halt meg, amelyet epekólika váltott ki. A mumifikált női holttestet Kö- zép-Kínában, a Han-dinasztia egyik sírjában fedezték fel. A ku­tatóknak sikerült a holttestet fel­boncolniuk. A mumifikálódott szervek meglepően jó állapotban voltak. Az agyat és az összes töb­bi szervet meg tudták vizsgálni. A nő 50 éves korában halt meg. egyszer szült. Számos betegsége volt. Érelmeszesedést, hét epekövet és rosszul gyógyult jobb alkartö­rést állapítottak meg, valamint tu­berkulózis maradványait és bél- férgesség jeleit találták rajta. Meg lehetett határozni a vércsoportját is: „A” vércsoporthoz tartozott. Az asszony rövid idővel a halála előtt dinnyét evett, mert gyomrában 138 dinnyemagot találtak. Romlik az emberi hallás Az ember hallása nem a legjobb az élőlények között, és az új vizs­gálatok tükrében még gyengébb­nek mutatkozik — elsősorban a környezet zajszintjének a növeke­dése miatt. Az átlagos emberi hal­lás felső határa 100 évvel ezelőtt 20 ezer Herzes hang meghallásáig terjedt, a mostani átlagos hallás­határ pedig csupán 16 ezer Herz. Aacheni kutatók vizsgálatai szerint a 70 éves szudáni négerek hallóképessége lényegesen jobb. mint a nyugat-németországi 30 éveseké. Míg régebben általában csak az idősebbek hallása romlott, újab­ban — főleg a zaj miatt — gyor­san növekszik a fiatal hallássé­rültek száma is. Ezenkívül gyak­ran okoznak hallássérülést a gyer­mekbetegségek (vörheny, kanya­ró), az agyrázkódás (közlekedési balesetek), továbbá némely anyag­csere. és vérkeringési zavar is. (KS) Habágyú, távirányításos tűzoltórakéta Az Egyesült Államokban újab­ban hathónapos tanfolyamokon nőket is kiképeznek a tűzoltásra. Eddig világszerte csaknem kizáró, lag férfiakra bízták ezt a nehéz és veszélyes feladatot. A ..gyen­gébb nemnek” e területre való betörését az tette lehetővé, hogy a tűzoltásban a fizikai erőnek ma már sokkal kisebb szerepe van. mint régebben. A tűzoltást ugyan­is sikerült gépesíteni. A tűzelfojtásra napjainkban ké­miai szerekkel vegyített vizet használnak. Jól bevált az a szin­tetikus habképző anyag, amelynek hatszázalékos vizes oldata egy­aránt alkalmas szilárd anyagok és kőolajipari termékek tüzének lo­kalizálására. Az oltás a habból kiváló, s az égő folyadék felületén azétterjedő filmréteggel történik. 0 Képeinken: tűzoltónők. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Ez percekig lezárja a tűzfészket, s akadályozza az úgynevezett visz- szagyulladást. A csaknem vízsű- rűségű habképző anyag — a hely­színtől függően 9 kilövellhető be­épített berendezésekkel, sugárcsö­vekkel. Legkedvezőbb a hatás ak­kor. ha habágyúval, porlasztva juttatják a habot a tűzre, eláraszt­va a felületet. A tűzoltás technikusai világ­szerte újabb oltóporokkal, oltógá­zokkal kísérleteznek. Ma már olyan oltópor is rendelkezésre áll. amelynek elektromos vezetőké­pessége elenyésző. így akár száz­ezer volt feszültségnél is bizton­ságos a használata. Előnye még, hogy légmentesen zárt tartályok­ban korlátlan ideig tárolható. A szakemberek véleménye sze­rint a jövő a tűzoltórakétáké, amelyeket nagy tüzek oltásánál, repülőtereken használnak majd. Távirányítással, rendkívül rövid idő alatt fogja megközelíteni a tűz fészkét a szárnyas rakéta, „gyom­rában” a nagyhatású oltóanyaggal. A bajai „kis csemege” aranyjelvényesei Nem, hiszem, hogy sokan lennének Baja lakosai közül, akik ne is­mernék a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 3104. sz. önkiszolgáló élelmiszerboltját, a város szívében árusító „kis csemegét". A vállalat első nagy bajai boltjaként 1963. áprilisában tárt ajtót vevőinek, s az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben az itt dol­gozóknak bőven volt alkalma a bizonyításra. És — mint az alábbiak­ból kitűnik — több soron bizonyítottak is. Az alapító tagok közül, a kollektíva tagjai sorában, hárman ma is itt dolgoznak: Vedelek Ist­vánná boltvezető és helyettesei, Scheidl Lászióné és Pintér Imre. Sőt, Vedelekné itt is kezdte a szakmát, és azóta is egyfolytában ehhez a bolthoz kötődik. * Panasz helyett elismerő szó Végigjárva a raktárakat és a szociális helyiségeket, megálla­píthatjuk, hogy a 3104-es nem éppen a legkorszerűbb boltok közé tartozik. Ennek ellenére egyike Baján a legnépszerűbbek­nek. Nagy a vevőkörük, s a másfélezer napi vásárlónak mint­egy a 70 százaléka „törzsvevő”. Az eladók jóformán névről is­merik mindőjüket. A kiszolgá­lás pontos, előzékeny, a hang­nem szívélyes; a jogos reklamá­ciókat — árucserével vagy kár­talanítással — helyben és nyom­ban elintézik. Feltétlenül mindez hozzájárul ahhoz, hogy a bolti panaszkönyv — nevét meghazud­tolva — immár 15. éve nem sé­relmeket hánytorgat fel, nem bí­rálatot tartalmaz, hanem benne csupa dicsérő, elismerő bejegy­zést olvashatunk. 210 között az élen Ilyen az üzlet a vevők szem­szögéből nézve. S most lássuk, mit tettek le a vállalat, a nép­gazdaság asztalára. Az első fél­év forgalmi tervét száz száza­lékra teljesítették. Növeli en­nek értékét, hogy az egy főre jutó havi termelékenység a tava­lyihoz képest 27,5 százalékkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy minden egyes dolgozó havonta 126 500 forint értékű árut ad el, ami a BÉK 210 boltja, üzlete kö­zül a legjobb teljesítmény. A fél esztendő összes forgalmi ered­ménye megközelíti a 9 millió fo­rintot. A brigád „együtt van” Nem kis része van a sikeres, jó munkában a bolt létrejötté­vel csaknem egyidejűleg meg­alakított Vörös Október szocia­lista brigádnak, amelynek tíz-ti- zenkét tagja méltóképp kívánja ünnepelni a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulóját. A gazdasági mutatók növelésén túl a politikai és szakmai okta­tásban való fokozott részvétellel. A brigád — mint mondják —, nagyon együtt van, összetart. Hagyományosak a közös kirán­dulások — legutóbb Siófokon jártak —, a kollektív színházlá­togatások. Ha valaki beteg lesz közülük, már másnap felkeresik, jó szóval és ajándékkal. Rend­szeres a baráti, munkatársi kap­csolat a nyugdíjasokkal, és a gyes-en levőkkel is. A szocialista brigád, fennállása óta már há­rom ízben érdemelt ki oklevelet, bronz és ezüst plakettet, tavaly pedig a szocialista brigádjelvény arany fokozatát nyerték el. A bolti kollektíva egészének jó munkáját bizonyítja, hogy az utóbbi hét évben hatan kapták meg a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Vedelek Istvánné, a bolt — s egy személyben a bri­gád — vezetője 1972-ben a Bel­kereskedelem Kiváló Dolgozója lett. Tapasztalt gárda A „kis csemegében” dolgozók átlagos életkora 33 év. Az itt dol­gozók többsége gazdag szakmai tapasztalattal dicsekedhet, amit ki-ki rendre megoszt az ifjabb nemzedék képviselőivel. A nők boltja ez, hiszen a már említett Pintér Imrét kivéve csupa ssz- szony és lány sürög-foro.g a pul­toknál és a raktárakban. El­mondhatjuk, hogy a férfiakkal vetekedő energiával és igyeke­zettel. Napjában hat hektóllter tej és 7 mázsa kenyér fogy, s nemrég egyetlen napon 32 mázsa árut kellett megmozgatniuk. Hogy ennek ellenére szeretik a munkát, annak titka a családias légkör, a szilárd emberi-munka­társi kapcsolat, ami itt él és hat; az a tény, hogy a gondok, prob­lémák sose maradnak megoldat­lanul. A hivatalos két műszakot társuk érdekében nem ritkán egésznapozás váltja föl, s akadt már eset, amikor a szabadságidő szakadt meg a helyettesítés ked­véért. A 60. évforduló alkalmából az eddiginél is erőteljesebben és lelkesebben igyekeznek a koráb­bihoz nasonlóan teljesíteni — s szándékaik szerint túlszárnyalni — vállalásukat. A tenniakarás, a jó együttműködés bizonyára meg is hozza gyümölcsét, s a jubile­umi eredmények igazolják majd a Vörös Október szocialista bri­gád — a bolti kollektíva — helyt­állását. Jóba Tibor Élelmiszeripari kutatások A KGST Élelmiszeripari Állan­dó Bizottságának tevékenységében jelentős helyet foglal el az ipar­ág munkaigényes folyamatainak gépesítése, és automatizálása. Az első időszakban meghatározták a különféle élelmiszeripari beren­dezésekkel szemben támasztott műszaki követelményeket, majd matematikai módszerekkel meg­adták a fontosabb paramétereket. Ez lehetővé tette a technológiák széles körű egyeztetését, ily mó­don lehetőség nyílt 15 élelmiszer- ipari ágazatban 70 technológiai gépsor egységesítésére. Tizennégy élelmiszeripari ágazatban elemez­ték azt is, hogy miként lehetne fokozni a technológiai folyamatok hatékonyságát. Tanulmányozták a kialakult nemzetközi gyakorlatot és az így összeállított anyagot messzemenően figyelembe vették a KGST-országok távlati élelmi- szeripari terveinek kimunkálásá­nál. A nemzetközi élelmiszer-keres­kedelemben a gazdaságos szállí­tás alapvető feltétel. Olyan gön­gyölegméretek kialakítása a cél, amely a szállítóeszközök 95—100 százalékos kihasználását teszi le­hetővé. Hazánk ebben messzeme­nően érdekelt, egyebek között a konzervexport miatt. A bizottság már korábban jóváhagyta a kon- zervüvegek új szabványait, azért, hogy az üvegtérfogat kedvező ki­használása lehetővé tegye a cso­magé ási, szállítási költségek csök- kenté-iét. Egy példa az együttmű­ködésre: a félliteres söröspalac­kok méreteinek egységesítése le­hetővé tette az importüvegek ha­zai újratöltését, s így évente rendszeresen több, mint 20 millió söröspalack gyártása alól mente­sül a magyar üvegipar. (MTI—APN) KITÜNTETETT DOLGOZÓK KENDŐZETLEN Ül. . v A gépkezelő Egy színes tv története 0 Guzsván Ferencné (Méhesl Éva felvétele.) Guzsván Fe- rencnét. a Ka- locsavidéki Fű- szerpaprika és Konzervipari Vállalat dolgo­zóját ötvenhá­rom éves korá­ban érte az öröm: április 4-én kitüntet­ték az Élelmi­szeripar kiváló dolgozója cím­mel. Ma is meghatódik, ha valaki a minisz­teri elismerés­ről kérdezi, s azt mondja, hogy ő nem ta­lál rá magyará­zatot. mért ép­pen őt tisztel­ték meg. ö csak dolgozott és dolgozik min­dennap, igyek­szik minél job­ban elvégezni, amit rábíznak a vezetők, de hát — mondja — mi másra is lenne hivatott egy munkás­asszony. A kitüntetett munkásnőt tizennégy évvel ez­előtt vették föl a vállalat kalocsai gyárának állandó jelleggel foglal­koztatott dolgozói közé. Mór ko­rábban Is dolgozott az üzemben, idénymunkásként. — Az ötvenes években, meg a hatvanas évek elején a magam­fajta tanulatlan személynek elég nehéz volt még Kalocsán állandó munkahelyet találni — emlékezik vissza Guzsván Ferencné. — A konzervgyártásnál dolgoztam az első időkben, mert akkor még itt a gyárban is készültek zöldség-, főzelék- és más konzervek. Azóta változtak a gyártmányok. Kézben hordtuk még az uborkásládókat, meg általában mindent kézzel kí­náltunk. Asztalok mellett dolgoz­tunk. A raktárban gúlában volt rakva az áru. Kézről kézre ado­gattuk egymásnak, olyan volt az anyagmozgatás. A mostani fiata­lok helyzetét össze se lehet ha­sonlítani a mienkkel, a mai gépe­sített munkát a régivel. Guzsván Ferencné mostanában hagymát szárít, pontosabban hagymaszárító gépet kezel. — Exportra megy a nagyrésze — tájékoztat. — Megtisztítják a hagymafejeket, utána behozzák ide. a szárítóba. Itt megmossuk, szeleteljük, úgy terítjük a cseré- nyekre. amiken a szárító gépbe tesszük a nyers hagymát. A szá­rítási idő négy óra, hetvenöt­nyolcvan fokon. Mikor kivesszük, kiválogatjuk a rosszát, úgy cso­magoljuk a nylon zsákokba. De nem így viszik külföldre, hanem előtte még a vállalat dunapataji telepén osztályozzák és átcsoma­golják ízlésesen. A szárítógépet én kezelem. Bal­esetveszély nincs mellette. Ebben a szezonban még géphiba sem volt. Leginkább a hőfokra kell vi­gyázni. nehogy túl meleg legyen a gépben, mert túlságosan megpi­rulna a hagyma. Guzsván Ferencné tagja az ezüstkoszorús Április 4 szocialista brigádnak. Kollektívájából négyen dolgoznak együtt, egy műszakban. Kovács Istvánnéval, Korsós Gá* bornéval és Kákonyi Jánosnéval. Ketten szeletelnek és terítenek, ketten pedig szárítanak és válo­gatnak. Az összhang jó a négy asszony közt. hiszen évek óta együtt vannak. — A szorgalmával, megbízható­ságával másokra is jó hatással van — jellemzi Guzsvánnét az üzemvezetője. Dömötör József. — Nem először ismerte el a vállalat a jó munkáját, többször kapott már pénzjutalmat, s egyszer ki­tüntették a vállalat kiváló dolgo­zója címmel. Az idén több jó munkás közül esett rá a válasz­tás. Erényei közt különösen dicsé­retes. hogy a tizennégy év alatt a közösség érdekeinek megfelelően mindig oda állt dolgozni, ahová kérték. A háromműszakos munkát is zokszó nélkül vállalta, pedig közben csapás érte. meghalt a férje. A hagymaszárító gépet két éve kezeli, és a technológiai elő­írásokat mindig betartja. Sok ilyen munkásnőt kívánok a válla­latnak. A. T. S. ÚGY NÉZ KI, hogy bírósági ügy lesz egy színes televízió ga­ranciális javítása körüli vitából. Kulcsár Ferenc, Szalkszentmár- ton, Alkotmány utca 85. szám alatti lakos ugyanis a múlt év ja­nuár 9-én vásárolt egy VIDEO­TON gyártmányú színes televíziót 19 ezer forintért. A készüléket a GELKA január 23-án üzembe he­lyezte a tulajdonos előzetes beje­lentése alapján. Kulcsár Ferencék nézték a műsort, gyönyörködtek. De nem sokáig, öt nap múlva, 1976. január 28-án a készülék el­romlott. A tulajdonos elolvasta a Jótállási jegyzetfüzetben találha­tó tudnivalókat: „A készülékre 12 havi jótállást vállalunk az üzem­be helyezés napjától számítva, ha ön az üzembehelyezési igényét a vásárlástól számított 30 napon be­lül bejelentette az illetékes szer­viznek ..." Ez megtörtént, így te­hát nyugodtan jelenthette a hi­bát a GELKA-nak. A szerelő kiment a helyszínre, de a hibát ott nem tudta elháríta­ni, a készüléket be kellett szállí­tani a műhelybe. Új képcsövet ka­pott a televízió, s egyéb javítások is szükségessé váltak. Február 13-án a készülék újra csődöt mon­dott, a szerviz február 20-án meg­javította. Egy hét múlva ismét javítani kellett a 19 ezer forintos televíziót, s a február 26-án kelt bejelentés alapján a GELKA március 12-én javította meg a készüléket a tulajdonos lakásán. A következő levél — amelyet a tulajdonos írt a GELKÁ-nak. 1976. július 15-én kelt és ismét ar­ról értesítette a szerviz embereit, hogy rossz a készülék. EZ A LEVELEZÉS azután még folytatódott szeptemberben, ok­tóberben, decemberben kötszer írt Kulcsár Ferenc, az idén ja­nuárban szintén. Csak azért sorol­juk ezeket a bejelentéseket, mert a GELKA bár minden esetben „kiszállt”, javítást nem végzett, mert szerinte a készüléknek nem volt semmi baja. A tulajdonos megunta a dolgokat és január 18-án személyesen kereste fel a VIDEOTON gyár márkaszervizét azzal a panasszal, hogy a GELKA nem végzi megfelelően a javítá­sokat. S itt jön az egész ügy for­dulata: a GELKA szakemberei minden esetben megállapították, hogy a készülék jó (az utóbbi négy-öt esetről van szó), a VI­DEOTON mégis újra kicserélte a képcsövet, s összesen 5350 forint értékű javítást végzett a készü­léken, amit Kulcsár Ferenc haza­vitt. Február 9-én újra megjelent a színes televízióval Székesfehér­váron, ahol csőhibát találtak és kijavították, de a tulajdonos ek­kor már nem volt hajlandó átven­ni a 19 ezer forintos készüléket, otthagyta és hazament, ö ugyanis azt kérte, hogy cseréljék ki, adja­nak másikat. A VIDEOTON erre nem volt hajlandó, mondván, hogy a szabályzat szerint csak ak­kor cserélhető a készülék, ha a garanciális időn belül hatszor kell javítani — kivéve a biztosítékok cseréjét. Kulcsár Ferenc panasszal for­dult a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, s leírta kálváriája történetét. A megyei NEB levélben kereste meg a VI­DEOTON gyárat, de onnan csak többszöri sürgetésre válaszoltak: nem cserélnek, mert öt javítás után lejárt a garancia. Rejtelem, hogy miként jött ki az öt javítás. Egyetlen javításról van szó csu­pán, s akkor minden további nél­kül kicseréli a készüléket a gyár, amely egyik levelében többek kö­zött ezt írta a megyei NEB-nek: „1976. VII. 15-én a tulajdonos le­velet írt a GELKA-nak, hogy ké­szüléke hibás. A GELKA hanya­gul töltötte ki a munkalapot, így nem állapítható meg, hogy mikor szállt ki a javítás végett, de az biztos, hogy a munkalapon javí­tás nincs feltüntetve és nem is vé­geztek ...” Honnan tudják ezt Székesfehérváron? Ugyanis, ha elismerik a munkalap hanyag ki­töltését, ebből még nem követke­zik, hogy a televízió hibátlan lett volna. MÉG EGY MOZZANAT az ügyben. A székesfehérvári gyár bekérte a GELKA-tól a színes te­levízió javításával összefüggésben keletkezett iratokat, amelyhez kí­sérő levélben a következőket mel­lékelte a feladó GELKA: „A vevő a GELKÁ-t, illetve annak szak­embereit idegileg teljesen kisze­kálta ... Kulcsár Ferenc színes televíziója hibátlan, a kép minő­sége azért nem jó, mert a buda­pesti adó vételénél a nyári idő­szakban külföldi adók bezavar­nak ...” Érdemes megfigyelni a szövegezést, amely szerint a tele­vízió hibátlan, csak a kép nem jó. Ezt közölték a vevővel is, aki — érthetetlen módon — nem nyu­godott meg. Az ügy jelenleg ott tart, hogy a 19 ezer forintos készüléket Szé­kesfehérváron őrzik, s ha a tulaj­donos ismételt felszólításra sem viszi el, átadják a Bizományi Áruháznak értékesítés végett, a kapott összeget pedig átutalják Kulcsár Ferencnek. A megyei NEB azt javasolta Kulcsáréknak, hogy igényük érvényesítése végett forduljanak a bírósághoz, mert a VIDEOTON az ügyet lezártnak tekinti. Nem tudjuk, hogy a tulaj­donos fordul-e bírósághoz, azt pedig főleg nem tudjuk, milyen álláspontra helyezkedik majd a bíróság. ABBAN VISZONT igazat adha­tunk Kulcsár Ferencnek, amit a NEB-hez küldött levelében kér­désként feltesz: „Az a vélemé­nyem, hogy egy ilyen nagy válla­latnak a hírneve nem 19 ezer fo­rintot ér...” Ügy látszik, tényleg nem annyit. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents