Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-26 / 200. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás péntek estig: általában kevés felhő, eső nem valószínű. Mérsékelt, napközben délkeletire, délire forduló szél, hajnalban helyenként párásság. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 21—26 fok között. HÁROMSZÁZHETVEN MILLIÓS BERUHÁZÁSSAL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! korszerűsítik a ZIM kecskeméti gyárát PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxii. évf. 200. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 26. péntek • Pecséri Ede és Nagy Tibor aláírja a hitelszerződést. (Pásztor Zoltán felvételei) Véget ért a II. Szovjet-Magyar Ifjúsági Barátságfesztivál Csütörtökön délelőtt a II. Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátságfesztivál magyar klubjának otthont adó barátság házában megtartotta záróülését a küldöttség vezetőiből, díszvendégeiből és tagjaiból álló 28 tagú fesztiváltanács. A két ifjúsági szervezet vezetője egybehangzóan megállapította, hogy a hatnapos leningrádi eseménysorozat méltóképpen járult hozzá a magyar és szovjet ifjúság barátságának elmélyítéséhez. A fesztiváltanács záróülésének kedves színfoltjaként Borisz Pasztu- hov, a szovjet űrhajósok kézjegyével ellátott tablót nyújtott át a fesztiváltanács tagjainak. A sajtóközpontban dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára ösz- szegezte a gazdag rendezvénysorozat eredményeit. Maróthy László rendkívül eredményesnek, gazdagnak és méltónak minősítette a fesztivált. „Senkinek sem volt kétsége e rendezvény sikerét illetően. Barátságunk kipróbált és az élet minden területét áthatja. Kapcsolatainkat ápolják pártjaink, állami szintű együttműködésünk napról napra szorosabbá válik, állampolgáraink érzései mind bensőségesebbek” — jelentette ki a magyar küldöttség vezetője. A KISZ KB első titkára rámutatott: „A fesztivált jó hangulat jellemezte. Nem kis része volt ebben annak, hogy Leningrád látta vendégül a két ország fiataljait. Szeretjük ezt a várost és tiszteljük lakóit. Itt mindig a szellem fényessége uralkodott és ez ragyogott 1917 őszén is. A nap folyamán bezárta kapuit a magyar klub, amely a fiatalok életét bemutató kiállításaival és rendezvényeivel több mint hétezer érdeklődőt vonzott. Az „Aurora” filmszínházban befejeződött a magyar filmhét, amelynek során telt házak előtt vetítették a többi között a „Falak”, az „Ötödik pecsét”, és a „Vörös rekviem” című filmeket. Forró hangulatú nagygyűléssel ért véget csütörtökön Leningrád- ban a II. Szovjet—Magyar IfjúTervek a gyümölcstermesztés fejlesztésére Tapasztalatcsere Dunavecsén A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei kertészeti szakosztályának, az állami gazdaságok megyei főosztályának, valamint a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére kajszitermesztési tapasztalatcserét tartottak tegnap Dunavecsén, a Béke Termelőszövetkezet központjában. Ebben a gazdaságban már régóta foglalkoznak e fontos gyümölcs termesztésével. Az idén is elég jó termést, hektáronként 110 mázsát szüreteltek. A tegnapi tanácskozáson megvitatták az idei termelési tapasztalatokat és azt, hogy miképp lehetne előbbre lépni a csonthéjasok termesztésében. Szó volt a művelés korszerűsítéséről, a modern növényvédelemről és ápolásról, a gépi szüretről. A dunavecsei Béke Termelő- szövetkezet elkészítette a pályázati kérelmet egy gyümölcstermesztési rendszer engedélyezéséhez. Erre az adott ösztönzést, hogy a gazdaság kajszitermesztési eredményeit elismerik a környező mezőgazdasági nagyüzemek és érdeklődnek a technológia iránt. A kialakítandó termelési rendszerhez még nyolc termelőszövetkezet kapcsolódna. Ezek összes gyümölcsöse megközelíti a 630 hektárt. Ebből 400 hektár a kajszi. Az elképzelések szerint ezekben az üzemekben még mintegy 800 hektár gyümölcsös létesítésére van lehetőség, melynek fele kajszi lenne. Ezenkívül száz hektáron meggyet, ugyanekkora területen barackot és almát telepítenének, 50—50 hektáron pedig cseresznyét és szilvát. Az V. ötéves terv hátralevő időszakában 240 hektár ültetvény létesülne. A dunavecsei Béke szakemberei a területi szövetség és a Kertészeti Kutató Intézet közreműködésével dolgozták ki a technológiát. Legfontosabb feladatnak a hozamok növelését, az ágazat agrotechnikai és gépesítési színvonalának emelését tartják. Szeretnék az iparszerű gyümölcstermesztést megvalósítani, először a kajszinál. A konzervipari célokra szánt termés szedését rázógépekkel oldanák meg. Ezeket a berendezéseket nemcsak a baracknál, hanem a többi csonthéjas gyümölcsnél is alkalmazzák. Az elképzelések szerint a jelenlegi 100—120 mázsa hektáronkénti termésátlagot a kajszinál a Béke Termelőszövetkezet 140— 160 mázsára növelné. A tapasztalatcsere résztvevői megtekintették a vendéglátó termelőszövetkezet csonthéjas ültetvényeit. Burgonyaszedés előtt Kiskunfélegyházán • Karbantartást végeznek a szerelők a kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet burgonyaszedő kombájnján. A közös gazdaságban néhány nap múlva megkezdik a száz hektáron termesztett, különböző fajtájú burgonya szedését. (O. L.) Elkészült a háromniillioinodik fürdőkád sági Barátságfesztivál. Délután 5 órára zsúfolásig megtelt a Nagy Október hangversenyterem négyezer fő befogadására alkalmas nagyterme. A nagygyűlésen Borisz Pasztuhov és dr. Maróthy László beszédet mondott, majd a KISZ KB első titkára a fesztivál emlékeként a Magyar Tanácsköztársaság emlékművet adta át a Lenini Komszomolnak, a Komszomol leningrádi területi bizottságának pedig a Barátság Zászlaját nyújtotta át. Magyar népviseletbe öltözött lányok és fiúk komszomo- lista társaiktól átvették a II. Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátságfesztivál Zászlaját és a lenini Komszomol ajándékát, az Auróra cirkáló makettjét. Ezt követően a leningrádi területi iKoimszomol-bizottság elnöklő titkára javasolta, hogy a fesztivál résztvevői intézzenek levelet Kádár Jánoshoz és Leonyid Brezsnyevhez. A levél szövegét Pokorni Józsefné, a KISZ KB és Vlagyimir Celujev, a Komszomol KB tagja, brigádvezetők olvasták Tel a nagygyűlés résztvevői előtt. Az est második részében szovjet és magyar művészek bemutatóját tekintette meg a közönség. (MTI) Jelentős esemény zajlott le tegnap a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárában. Pecséri Ede, a ZIM vezérigazgatója és Nagy Tibor, a Magyar Nemzeti Bank Kohó- és Gépipari Hitelfőosztályának helyettes vezetője 370 millió forintos hitelszerződést írt alá, s ezzel zöld utat kapott a kecskeméti gyár újabb nagyszabású rekonstrukciója. Pecséri Ede az aláírást megelőző' megbeszélésen hangsúlyozta, hogy az egy évtizeddel ezelőtt végrehajtott fejlesztés során jelentős kádgyártóbázis jött létre. Az akkor korszerűnek számító üzem azonban már nem felel meg a mai technikai igényeknek, bár még jelenleg is jók a termelési mutatói. Az öntöde is teljesíti feladatát, de megérett a továbbfejlesztésre, a többi üzemrésszel együtt. Elsősorban az eddig kézi erővel végzett zománcozás gépesítésére van szükség. Nagy Tibor rámutatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint is jó célokat szolgál az a jelentős összegű hitel, amelyet a beruházás megvalósítására nyújtanak. Jóváhagyták az eredetileg kért hitel összegének felemelését is, mert azt — elsősorban a kádak nagyarányú tőkés exportjának lehetőségeit figyelembe véve — indokoltnak találták. A beruházás részleteiről Szövegjártó Zoltán, a gyár főmérnöke adott tájékoztatót. Elmondta, hogy az új, automata programvezérlésű formázósort a jelenlegi kézi öntőben szerelik fel. Az anyagmozgatás gépesítésére konvejort (szállítószalagot) építenek be, s ez szállítja a még meleg kádakat egy hűtosza- kaszon át a tisztítóüzemtie. Egyébként az utóbb említett üzemrész korszerűsítésére is jelentős összegeket fordítanak. A tisztítóból ugyancsak konvejor továbbítja a kádakat a szintén korszerűsített zománcozó üzembe. Az automata zománcozó gépsor szerelését már az idén megkezdik, ugyanis a világ- viszonylatban jelenleg legkorszerűbb berendezések már megérkeztek. A kemencék pakurávaf Történő üzemeltetéséről gázüzemeltetésre térnek át. A beruházás lebonyolításához, valamint a modern berendezések üzemeltetéséhez megfelelő műszaki és szakembergárda áll rendelkezésére. A beruházási hitelből jelentős összeget — mintegy 60 millió forintot — fordítanak munka- és környezetvédelemre. Berendezéseket szerelnek fel az üzemcsarnokokban a por, valamint a kúpoló kemencékből kijutó füstgázok elszívására, s természetesen arról is gondoskodnak, hogy azok ne a város lakótelepeit szennyezzék. A légkondicionáló berendezések megfelelő hőmérsékletet biztosítanak az üzemrészekben. A munkát lényegesen megkönnyítő gépek kerülnek a homokműhelybe, ahol a formázóhomok keverését végzik. Tegnap egyébként még egy esemény volt a ZIM kecskeméti gyárában. Az 1948. évi államosítás óta elkészült a hárommilliomodik fürdőkád, amelyet Károlyi Imre brigádja zománcozott. A hárommillió kádból 1 242 888-at exportáltak. N. O. # A tegnap elkészült hárommilliomodik kád. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt a Mongol Népköztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A Miniszter- tanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság fejlődésének első félévi tapasztalatairól és javaslatot tett a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének feladataira. A kormány a jelentést és az előterjesztett javaslatokat elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminiszternek az ez évi pénzügyi helyzet várható alakulásáról, valamint az 1978. évi állami költségvetés kidolgozásának feladatairól szóló előterjesztését. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a pénzügy- miniszter előterjesztését a borforgalmi adóztatás 1978. január elsején életbe lépő egyszerűsítéséről. A könnyűipari miniszter a cipőipar helyzetéről, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke pedig a lakosság cipőellátásának tapasztalatairól tett előterjesztést. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és határozott a további tennivalókról. A nehézipari miniszter jelentést tett az alumíniumipari központi fejlesztési program 1976. évi végrehajtásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kitüntetések után 3. oldal Panoráma 3. oldal Két nap alatt új tető 4. oldal Múltidéző 4. oldal Tíz év — tíz vélemény A VII. Népzenei Találkozó elé 5. oldal Űttörő élet Sport 5. oldal 7. oldal Irodalmi emlékhelyek Bizonyára sokan vannak, akik láttak már érdeklődő csoportokat, szemlélődő embereket valamely irodalmiművészeti emlékhelyen. S kit ne ragadna magával annak a látványa, hogy magyarok és külföldiek, fiatalok és idősebbek egyaránt lelkesülten, izgatottan hajolnak a tárlók fölé, ahol mondjuk, halhatatlan költőnk, Petőfi Sándor kézírását látják, vagy éppenséggel azokat a tárgyakat nézegetik elfogódott szeretettel, amelyeket egykor nemes elődünk tartott a kezében? Sietünk leírni, hogy nem valamiféle sznobság, nem felszínes-üres lelkendezés az ilyesfajta élményszerzési vágy, hanem sokkal több ennél: egyebek között a múltunk megismerésére irányuló törekvés, ragaszkodás múltbéli értékeinkhez, haladó hagyományainkhoz. Egyszóval a hazaszeretet szép megnyilvánulása. Nyilván e felismerés vezette s vezeti ma is és a jövőben azokat, akik beosztásukból, munkakörükből eredő kötelességüknél fogva arra törekszenek, hogy az ilyen helyek, múzeumi jellegű intézmények sokasodjanak és gazdagodjanak. Gondolunk itt elsősorban a múzeumok dolgozóira, szakembereire, közművelődésünk irányítóira. Azokra, akik az utóbbi időben különösen aktívan munkálkodnak az ilyesfajta célok minél jobb megvalósításán. Szívesen említünk példákat is. A szalkszentmártoniak sok éves gyűjtőmunkával, közös összefogással, leginkább saját erőből megteremtettek egy kitűnő Petőfi-múzeumot az egykori Petrovics-kocsma helyén, ahol annyi szép művét írta a költő annak idején, családjához haza-hazalátogatva. Vagy egy újabb példa: Szabadszálláson rendbehozták s a látogatók elé tárták azt a csőszkunyhót, ahol gyermekkorában József Attila játszadozott a nagyapjánál. Remek dolog ez is. Mint ahogy annak tartjuk azt is, hogy Apostagon egy emlékszobát rendeztek be a Nagy Lajos-kultusz ápolására. Nagy írónk ugyanis ebben a községben született. Ha már a szülőházát nem tudták megmenteni a pusztulástól — sajnos —, legalább ily módon adózzanak klasszikusunk emlékének. Amikor erről a témáról szólunk, ide kívánkozik egy tömör mondat az új közművelődési törvényből, mely így szól: „A Magyar Népköztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista hazafiság erősítését segítő kulturális értékek, népi—nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését.” Ügy hisszük, nem kell különösebben bizonyítanunk, hogy ez az ösztönző, cselekvésre biztató mondat egyben a kötelességünket is jelzi: azt, hogy nem nyugodhatunk belé múltbéli értékeink elvesztésébe. Szerencsére Bács-Kiskun bővelkedik irodalmi emlékhelyekben. Petőfi, Katona, Jókai, József Attila, Nagy Lajos neve mellett felemlíthetjük Mátyási Józsefét, Táncsics Mihályét, Babits Mihá- lyét, Szász Károlyét, Tóth Kálmánét, Móricz. Zsigmondét és Németh Lászlóét is. A rangos névsor fokozottan kötelezi az illetékeseket további cselekvésre. Annak érdekében, hogy egyrészt mentsük és őrizzük az irodalmi emlékhelyeket, másrészt, hogy belső tartalmukban, a' látnivalókat tekintve fokozatosan és tervszerűen gazdagítsuk azokat. Mert lesz még jó ideig mit tennünk. A kiskunfélegyházi Hattyú-házat még inkább és kizárólag irodalmi emlékhellyé kellene tenni, Petőfihez méltóan, s hogy nemzetiségi példát is említsünk: fel kellene kutatni Katytnáron Mijo Mándity házát, s legalább egyelőre emléktáblával jelölni. Annak a derék és sokoldalú férfiúnak ^ az emlékére, aki olyan sokat" tett életében a magyarországi bunyevác lakosság szellemi-erkölcsi épülésére. Végezetül ide kívánkozik még egy javaslat. Gondolkozni kellene azon is, hogy összefoglaló kiadvány s különféle ismertető füzetek segítségével miként lehetne az eddiginél jobban és eredményesebben széles körben ismertté tenni az örvendetesen gazdagodó irodalmi emlékhelyeinket. V. M.
