Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-19 / 195. szám
-----------------------------------------------------:-------------------------------------------------1 977. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 3 A NAGYÜZEMI TARTÁS KÜSZÖBÉN fi Fellendülőben a juhászat Kunszentmiklóson Kunszentmiklóson azt mondják az idős emberek, valamikor rengeteg birka legelt a község határában. Most újból örülnek, mert a helyi Egyetértés Termelőszövetkezet jóvoltából ismét emelkedik az állomány. Különösen azóta, amióta gazdaságon belül értő kezekbe került a gyep- gazdálkodás. Megkezdődött a vízrendezés, a kiskunsági emberek feljavítják a kiégett puszta gyepét, éspedig olyan szakértelemmel, hogy öröm nézni. Ez a körültekintő, mindenre kiterjedő tevékenység ad biztos alapot arra, hogy a szövetkezet megvalósíthassa elképzeléseit. Kényszerítő körülmények — A mi adottságaink egyenesen megkövetelik, hogy ezt az ágazatot fejlesszük, — mondja Selyem Zsigmond, a szövetkezet elnöke. — A gyenge termőképességű talajaink terméseredményeinek fokozásában sokat segít majd a juhtrágya, amiből feleannyi is elegendő a jó termés eléréséhez, mint más istállótrágyából. Van ötezer hektár szikes legelőnk, amit másra, mint a juh legeltetésére, amúgy sem tudnánk hasznosítani. Parlagon viszont nem hagyjuk. Ezen a területen is értéket tudunk előállítani. Ahogy az állományt növeljük, olyan mértékben javítjuk a rét. és legelőgazdálkodásunkat is. — Jelenleg hány anyajuh van? — Most több, mint tízezer, amit a tervidőszak végéig tizenötezerre, később pedig húszezerre szeretnénk növelni. Ugyanis ennyit tud ellátni olcsó tömegtakarmánnyal a fent már említett terület. — Épület is keif a sok jószágnak ...? — Egyedi tervek alapján — amelyet a MÉM engedélyezett — saját építőbrigádunkkal öt. egyenként ezer férőhelyes, korszerű, gépesíthető juhhodályt építünk a tervidőszak végéig. Ebből' még az idén elkészül kettő, a másikat november végére ígérik. Az építési költség darabonként 1 millió 300 ezer forint, amihez 40 százalékos állami támogatást kapunk. "WT... ujij:)iiuiiíu USKJIitl I» Megoldás a társulás — Milyen ütemben valósítják meg elképzeléseiket? — Nagyon meg kell fontoljuk minden lépésünket, mert a je,L lenlegi állami támogatás bár jelentős, könnyelműsködés esetén könnyen elcsúszhat az ember. A juhászat akkor hoz valamit a közös kasszába, ha szívvel, lélekkel nekilátunk a munkának. Jövőre felépítjük a másik két juhhodályt, és 1979-ben az ötödiket. Még az idén 2500-zal növeljük az anyaállományt, amiből 1500 a saját szaporulat, ezret pedig a gyapjúforgalmi vállalattól vásárolunk olyan feltétellel, hogy az ellenértéket a szaporulatból fizetjük majd vissza több éven keresztül. A fejlesztésekkel egyidő- ben az idén vagy tavasszal szeretnénk megalakítani a juhtenyésztő társulást, hogy a majdan elkészülő, 5 ezer férőhelyes bárányhizlaló és yerke-nevelő az év minden szakában ki legyen használva. Hiszen mi a jelentős állománynövelés ellenére sem tudnánk kellően feltölteni ezeket az épületeket. Saját szaporulatból esetleg két hodályt tudunk üzemeltetni folyamatosan, hármat pedig majd a társult gazdaságok bárányaival hasznosítunk. Szorgalmas juhászok — Az iparszerű tartás sok szakembert követel. — Van nyolc szakmunkásunk, brigádvezetőink pedig technikumi végzettséggel rendelkeznek. A juhászok egy-két kivételtől eltekintve, szorgalmas emberek, értik a munkájukat. Űj jelentkezőkben sincs hiány, a felvételnek viszont határt szab, hogy nem tudunk szolgálati lakást biztosítani. Elmondhatom, hogy a szövetkezet vezetői mindannyian jól érzékelik a képzett szakemberek fontosságát, nélkülük megvalósíthatatlanná válnának elképzeléseink. * Az 1970-es évek végére Bács- Kiskun megyében is a perifériára került juhtenyésztés most fellendülőben van. A jelenlegi köz- gazdasági szabályozók mellett is több gazdaság érdeklődik, nő az anyajuh-állomány. A tenyésztés is jól alakul. Az iparszerű nagyüzemi tartás feltételei azonban még hiányosak. Kunszenímikló- sihoz hasonló érdemes volna több helyütt szakosított telepeket létrehozni, amelyeket ellátnának gépesített takarmány-elosztóval, önitatóval. A Lászlófal- vi Tenmelőszövetkezetben már alkalmazott villanypásztorral, meg lehet oldani a rét, legelő szakaszos legeltetését, így kevesebb juhász is elegendő az állatok gondozásához. Mindkét gazdaságtól tanulhatnak az üzemek. Érdemes átvenni a jó módszereket, hiszen ha nagy nyereséget nem is könyvelhetnek el a gazdaságok — nem is nyerészkedés a céljuk — a kunszentmiklósiak példája bizonyítja, hogy érdemes az ágazattal foglalkozni. ,A gyaps- júforgalmi vállalatnak az idén csaknem 370 mázsa gyapjút adtak át, amelynek kilójáért több, mint 98 forintos* átlagárat könyvelhettek el. E kedvező felvásárlási ár jelentős mértékben hozzájárul, hogy a kiskunságiak ne fizessenek rá a juhtartásra. (Kép és szöveg: Béna Zoltán.) • A kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben az építők rövidesen átadják az első, ezer férőhelyes juhhodályt. Tisztavatás a Parlament előtt Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén a Parlament előtt avatják néphadseregünk tisztjeit. Az ivrri tudósítója az egyik tanintézetükben, a Kossuth Lapos katonai főiskolán érdeklődött, hogy az elmúlt négy évben milyen körülmények között készültek fel a hallgatók a haza védelmére. A Kossuth Lajos katonai főiskola néhány éve újjáépült bázisán jól átgondolt elvek alapján valósították meg az eredményes tanulás feltételeit. Az új épületeket ennek a célnak megfelelően alakították ki. A régebbi megszt - kott laktanyai hangulatot feloldja az új kollégiumi elhelyezési mód, a szobák otthonosak, azösz- szes helyiséget és a folyosókat központi fűtéssel látták el. A KISZ-klub berendezéseivel is jól illeszkedik az összképbe. Bőr fotelek, modern vonalú asztalok és székek, rézdomborítású faliképek, , rádiók, televíziók, magnetofonok és lemezjátszók segítik a szabad idő kulturált eltöltését. A sportigények kielégítésére fedett tornacsarnok, sportkombinát épült. A tantermekben a már működő tévé-rendszer korábban megoldhatatlan feladatok elvégzését is lehetővé teszi. Televízión egy előadást több tanteremben is közvetíthetnek, s ez a tanárok tehermentesítését is szolgálja. Az oda- vissza rendszerű televíziós berendezések hatékonyságának növelésére képmagnót és számos kiegészítő eszközt vásároltak. Ezek segítségével nemcsak élő adóst követíthetnek. hanem táblázatokat, összeállításokat is, valamint lehetőség nyílik arra is, hogy az elhangzó előadásokat rögzítsék és szükség szerint a képernyőn megismételjék. Egyszerre adhatnak akár több tanteremben is azonos, vagy tantermenként eltérő műsorokat a központi irányító szobából. A hallgatók beszámoltatása, vizsgáztatása is korszerű gépi eszközökkel történik. Ez a mpdszer a szorongás elkerülése mellett a felelet értékelésénél kizárja az emberi szubjektivitást, mert a tész- kérdésekre adott gombnyomásos választ gép értékeli. A rendeltetésének megfelelő épületek, a korszerű berendezések, úi audiovizuális rendszerek együttes hatásával a katonai főiskola hazai tanintézmények élvonalába került. A modern elhelyezés és oktatás lehetővé teszi, hogy az innen kikerülő tisztek magas szinten képzett, jól felkészült, sokoldalú emberekké váljanak. ÖSSZNÉPI VÉLEMÉNYCSERE Vita az új szovjet alkotmányról „Ma is őrzöm az Izvesztyijának azt a számát, amely 1918-ban az első szovjet alkotmányt tette közzé. összehasonlítottam a mostani alkotmánytervezetet az előzővel — amely 1936 óta jelenleg is érvényben van — és a legelsővel, vagyis az 1918-ban megjelenttel.” Az idézet P. Básztrikinnek, a Moszkvai 1. számú Golyóscsap- ágygyár dolgozójának a Nagy Honvécjő Háború veteránjának leveléből származik. Eleven cáfolata azoknak a nyugati lapokban megjelent írásoknak, amelyek azt bizonygatják, hogy a Szovjetunió új, sorrendben negyedik alkotmánya nem keltett különösebb érdeklődést, nem tartalmaz lényeges új elemeket az előzőhöz képest. Alkotmány — történelem A Szovjetunióban zajló több mint két hónapja tartó össznépi vita során — amely a legteljesebb nyilvánosság előtt, a rádió és a televízió közreműködésével, a napilapok hasábjain folyik — nem egyszer elhangzott a kérdés: mi tette szükségessé az új alkotmány kidolgozását. A kérdésre egy kis történelmi visszapillantással válaszolhatunk. Az első szovjet alkotmányt 1918. július 10-én, a szovjetek V. össz- oroszországi kongresszusa fogadta el. Az első alaptörvény szövege az eszerekkel és a „baloldali kommunistákkal vívott elkeseredett vitában született. Az akkori körülmények között a maihoz hasonló széles körű össznépi vitáról szó sem lehetett. A demokratizmust, az össznépi vitát a bolsevikok, különösen pedig Lenin felvilágosult- sága helyettesítette. Az első alkotmány törvényesítette a proletár- diktatúrát a tanácsok hatalmának formájában, megalapozta a föderációs berendezkedést, meghirdette a nemzetek és a fajok egyenjogúságát és minden egyes állampolgár kötelességévé tette a munkát, biztosította a választás és a választhatóság jogát, kizárva annak gyakorlásából a megbuktatott cári rend képviselőit, a kizsák- mányolókat, a papokat és a hatalom más képviselőit. A második szovjet alkotmányt, amely egyben a Szovjetunió első alkotmánya volt, 1924. január 31-én fogadták el. Ez a dokumentum a Szovjetunió központi államhatalmi szerveinek jogkörébe utalta a külpolitikát, a hadüzenet és a békekötés jogát, a Szovjetunióba való felvételt, a fegyveres erők ügyeit, valamint a népgazdasági tervezést. Ugyanakkor minden köztársaság megőrizte saját alkotmányát és jogát az unióból való kilépésre. Az 1924-es alkotmány megfelelt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasági és politikai viszonyainak, de a tulajdonviszonyok változásával, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával újabb alaptörvény kidolgozása vált szükségessé. Ezt a mai napig érvényben levő alkotmányt a szovjetek VIII. rendkívüli össz- szövetségi kongresszusa fogadta el 1936. december 5-én. Ez a nap negyven éven át piros betűs ünnep volt a Szovjetunióban — az alkotmány napja. A szocialista demokrácia kibontakozása Napjainkban' sok tényező indokolta az új alaptörvény kidolgozását. Ezek közül az egyik legfontosabb a szocialista demokrácia további elmélyítésének és ki- szélesítésének szükségessége. A harmincas évek második felében, a szocialista társadalmi és tulajdonviszonyok általánossá válása mellett sem voltak meg a megfelelő kül- és belpolitikai fetételek a szocialista demokrácia teljes kibontakozásához, míg napjainkban a Szovjetunió politikai és gazdasági életének valamint nemzetközi helyzetének számos sajátossága kedvezően befolyásolja és szükségszerűvé teszi az alkotmányos demokratizmus tökéletesítését, a társadalmi, politikai polgár- és szabadságjogok hangsúlyosabb megfogalmazását. Az új alkotmány szövege, s a legfontosabb módosítások ismertek. Ezért azok helyett vessünk egy pillantást arra, milyen érdekesebb észrevételek és módosító indítványok fogalmazódtak meg az alkotmányozó bizottsághoz, a lapok szerkesztőségeihez érkezett levelekben és a gyűléseken elhangzott nyilvános vitákban. A szovjet emberek érdeklődésére és gondolkodásmódjára vall N. Bogatirjovnak, a voronyezsi gépgyár szerelőjének levele, aki egyebek között ezeket írta: — A munkához való jog Október nagyszerű vívmánya. A szovjetek országában a dolgozó embert megbecsülés és tisztelet övezi. De mi legyen azokkal — kérdezi — akik nem akarnak dolgozni, és nem becsületes úton akarnak érvényesülni? Bogatirjov véleménye szerint az új alkotmánynak rögzítenie kell a szovjet emberek döntő többségének elítélő álláspontját a munkakerülőkkel szemben. Javaslat az „ártatlanság vélelméről” A vitában sokan szólnak hozzá az ifjúságot érintő kérdésekhez. N. Szimonov a közgazdaságtudományok kandidátusa: a Pravdának írott levelében ezt írta: „Nem értek egyet azzal, hogy 18 éves korra szállítsák le a választhatóság korhatárát.” Ellenvetését azzal indokolja, hogy a középiskolából éppen csak kikerült fiataloknak sem szakmai ismeretük, sem élettapasztalatuk nem lehet elegendő. Vajon valóban eredményesen láthatják-e el tanácstagi vagy képviselői megbízatását, különösen ha a legfelsőbb államhatalmi szervek küldötte? — kérdezi. Mint már említettük, az új alkotmánytervezet egyik legfőbb vonása a szocialista demokratizmus és a jogrend további erősítése, tökéletesítése. Hogy ez a kérdés mennyire foglálkoztatja az embereket, az kitetszik A. Golovkov minszki jogász professzor észrevételéből. A tervezet meghatározott esetekre szavatolja az állampolgárok bírósági jogvédelmét (például életük, egészségük, vagyonuk és személyes jogaik elleni támadások esetében), de nem mondja ki, hogy az állampolgárok alkotmányos jogait a bíróság szavatolja. A professzor ilyen értelmű kiegészítést javasol a jövendő alkotmányhoz. A. Pavil moszkvai ügyvéd egyetértőleg idézi levelében az alkotmánytervezetnek azt a tételét, hogy bírói ítélet nélkül senki sem büntethető, de ennek előzményeként az „ártatlanság vélelme” néven ismert fontos jogi elv alkotmányba iktatását is javasolja. Talán ez a néhány példa is elegendő annak alátámasztására, hogy a Szovjetunió új alkotmányáról folyó országos vita valóban össznépi és érdemi. Jogászok és egyszerű munkások szólnak hozzá a legfontosabb kérdésekhez, ha úgy tetszik, bírálják a dokumentum egyik vagy másik megfogalmazását és konkrét javaslatokat tesznek. Aligha kétséges, hogy a javaslatok egy része tükröződik majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóján életbe lépő új alkotmányban. K. A. PANORAMA Szibéria víztartálya Hazánk területének egyharma- dát foglalná el Szibéria hír,es tava, a Bajkál-tó, amely ugyan területét nézve csak a világ nyolcadik legnagyobb tava, víztömegét tekintve azonban a második. Víztömege földünk édesvízkészletének csaknem 1/5-ét, a kontinensnyi Szovjetunióénak pedig több mint 80 százalékát tartalmazza. A Bajkál-tó ugyanis nagyon mély, átlagosan 730 méter, a legnagyobb mélysége pedig 1620 méter. A Bajkál kereken 456 méterrel fekszik a tenger szintje felett: 1620 méteres mélysége tehát azt jelenti, hogy szárazföldünknek egy olyan természet teremtette horpadásában foglal helyet, amely 1164 méterrel mélyebbre nyúlik a tenger szintjénél. A Bajkál télen — a tavat borító jégréteg ellenére — sem szűnik meg táplálni folyóját, az An- garát, mégpedig nem csekély mennyiségű vízzel. A tó 366 fp- lyónak a végpontja, és ezek egy hazánknál öt és félszer nagyobb területről vezetik bele a vizet. Az arizonai Stewart Obszervatóriumban egy angol és egy új- zélandi csillagász páratlan fény- képfelvételt készített. Az OH 471 jelzésű objektum — az eddig felfedezett legtávolabbi égitest — egy kvazár. A kvazárokat, e csillagszerű megjelenésű kozmikus rádió-forrásokat 1963-ban fedezték fel. Felmérhetetlenül hatalmas arányú energiatermelés jellemzi őket. Az elsőnek felfedezett kvazár egy- billiószor fényesebb, mint a Nap! Az említett kvazár 9 milliárd fényév távolságban van tőlünk. A fény egy másodperc alatt 300 • A Bajkál-tónak turisták által kedvelt romantikus szépségű Peszcsanaja-öble. Ezek közül csak a legnagyobbak évi 60 km3 vizet szállítanak a Bajkálba, amihez eső vagy hó formában közvetlenül a tóra hulló további 9 km3 járul. Minthogy az ottani átlagosan alacsony hőmérsékleten a párolgás csekély — a tó felületére számítva ugyancsak 9 km3 évente —, a Bajkálba ömlő folyók vize teljes egészében az Angarán csapódik le. Ez a roppant vízmennyiség és az Angara nagy esése ideális körülményeket teremtett arra, hogy óriási, olcsó energiát adó vízi erőműveket építsenek rajta. Elsőként 1958-ban az irkusztki erőmű készült el, ezt követte a bratszki és részben már működő uszty- ilimszki. Ez utóbbi látja el majd árammal a több szocialista ország (köztük hazánk) összefogásával és közös hasznára épülő cellulózkombinátot, s már dolgoznak a következő, a Bogucsaniban épülő vízi erőmű tervezésén is. ezer kilométert fut be, tehát egy év alatt hozzávetőlegesen 9,5 billió kilométert. Ezek szerint az OH 471 jelzésű kvazarról elinduló fénysugár mintegy 85 ezer trillió kilométert tett meg mindaddig, amíg Földünkre megérkezett. Más szóval a fénysugár elindulása és megérkezése között eltelt idő éP' pen kétszerese Földünk — mint bolygó — teljes életkorának. A számítások szerint a szóban levő kvazár másodpercenként 270 ezer kilométeres sebességgel távolodik naprendszerünktől — tehát a hozzánk viszonyított sebessége csaknem megközelíti a fényét. Urándúsítás - lézerrel Ha az uránban rejlő energiát reaktorban akarják felhasználni, előbb dúsítani kell a benne csak 0,7 százalékban jelenlevő 235-ös izotópot, mert a hagyományos atomreaktorok 2—3 százalékos dúsítású nukleáris tüzelőanyagot követelnek meg. A dúsítás eddig diffúzióval vágy gázcentrifugálás- sal történt. A diffúzióval való dúsításhoz rendkívül sok áram kell. Ennél tízszer kevesebb áram elég a gázcentrifugás dúsításhoz, ezért ez az eljárás mintegy 20—30 százalékkal olcsóbb is. A kutatóknak most sikerült laboratóriumi körülmények között lézerrel dúsítani az uránt: ez a módszer még olcsóbbnak és egyszerűbbnek ígérkezik. A lézeres dúsítás azon alapszik, hogy pontos rezgésszámra hangolt lézerrel valamely elemből annak meghatározott izotópja gerjeszthető. A gerjesztett atomok (például az urán—235) azután már elektromos, mágneses vagy kémiai módszerekkel különválaszthatok a többi atomtól. A kutatók kísérletükben urángőzt bocsátottak át két festékanyag-lézeren, 235-ös urán izotópot gerjesztve. Ezeket az atomokat — egy harmadik: széndioxidlézerrel ionizálva — elektromos töltésű lapokon gyűjtötték össze. E folyamat a jelentések szerint 24 óra alatt két gramm 60 százalékos tisztaságú urán 235-öt ad. Ha a lézeres1 dúsítás beválik, több szempontból is előnyös. Kisebb és olcsóbb berendezéseket kíván, és legfeljebb ugyanannyi, de esetleg kevesebb energiát fogyaszt, mint az eddig használt eljárások. Ezenfelül így a természetes uránból az összes urán— 235-öt le lehetne választani, ami eddig nem sikerült. • Lézersugaras berendezés munka közben. A „legtávolabbi” égitest
