Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

4 « PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 18. I Nukleáris műszertechnika TUDOMÁNY - TECHNIKA Az atomsugárzások és a kozmi­kus sugárzások részecskéinek, a mesterségesen gyorsított részecs­kéknek, valamint a fény- és rönt­gensugárzás fotonjainak kimuta­tása, számlálása és mérése csak akkor vált lehetségessé, amikor az ipar megfelelő műszereket bo­csátott a fizikusok, csillagászok és kémikusok rendelkezésére. E műszerek egyik csoportja a szcin- tilláció jelenségeit hasznosítja, a fluoreszkáló anyagoknak azt a tu­lajdonságát, hogy a beléjük üt­köző részecskesugárzásokra fény­felvillanásokkal „válaszolnak”. Szcincillációs anyagoknak — amelyekben az ütközés következ­tében előálló fékeződéskor az el­nyelt energia számottevő hányada látható fénnyé alakul át — két nagy csoportját különböztetik meg, a szervetlen és a szerves ve- gyületekét. A szervetlen foszfor- vegyületek fényhatásfoka na­A New England Journal of Me­dicine egyedülálló esetről közöl beszámolót: két 14 hónapos iker leány sómérgezést szenvedett an­nak következtében, hogy a báty­juk játékából (nyilván a felnőtte­ket akarta utánozni) háromne­gyed kilogramm konyhasót etetett meg velük. A gyermekeket két nap múlva vitték kórházba álta­lános tünetekkel: bágyadtság, hő­emelkedés, az orr- és szájnyálka­hártya enyhe belövelltsége, ét­vágytalanság, a vizelet hiánya. A gyermekek infúziós terápiára ha­marosan meggyógyultak. § I gyobb és fénykibocsátásuk átlagos időtartama hosszabb, mint a szer­veseké. Mfg az előbbiek inkább a gamma-sugárzás, az utóbbiak a béta-sugárzás kimutatására alkal­masak. A szcintillációs számlálók vonatkozásában igen fontos, hogy a foszforokban keletkezett fény lehetőleg minél kisebb veszteség­gel jusson el a fényelektromos sokszorozóba, amely a sugárzást elektromos jellé alakítja át, alkal­massá téve az elektronikus készü­lékkel való regisztrálásra. A jobb hatásfok — kisebb veszteség — elérése céljából meglehetősen nagy kristálydarabokat, vagy egy­nemű oldatok formájában előál­lítható szcintillációs anyagokat használnak. Ez utóbbi típusra szolgál például a képen látható két csehszlovák gyártmányú szcintillátor, amelyekben p-Terfe- til nevű szcintillációs műanyag van. NAGYKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN: A százéves Lajosmizse A hajdani betyárcsárda helyére épült tanácsháza bejáratá­nál nemzetiszín-keretes plakát fogadja az érkezőt. Tudat­ván, hogy augusztus 19-től, alkotmányunk ünnepének elő­estéjétől csaknem a hó végéig rendezvények, ünnepi meg­mozdulások sorozata zajlik Lajosmizsén. Tanácsülés, nagy­gyűlés, óvodaavatás, sport- és szellemi vetélkedők, kiállítá­sok, a községből elszármazottak baráti találkozója, meg még mennyi minden. A nagyközség — az idén százéves. • Az Asztalos János utca szép új házsora. Súlyos mérgezés - konyhasótól (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A legősibb macska fajta A párduc vagy leopárd a leg­ősibb nagymacska fajtájú raga­dozó állat. Eredetileg igen nagy földterületen élt egész Eurázsiá­ban és Afrikában. Valamikor Európában is elterjedt volt, sőt a • Kétéves afrikai leopárd a novo- szibirszki állatkertben. (MTI Kül­földi Képszolgálat — KS) jégkorszakban még hazánk terü­letén is. Az éghajlati és földrajzi eltérések ellenére külsejében és szervezeti felépítésében is egysé­ges állatfajnak maradt meg. Ugyanabba a fajba tartozik pél­dául az amur-leopárd is. mint az afrikai trópusokon élő rokona. Az előbbi a rideg éghajlati körülmé­nyekhez alkalrhazkodott. dús szőr- zetű, bundája hosszú szálú. Az af­rikainak a szőre viszont igen rö­vid. Sok helyen, ahol még száz évvel ezelőtt viszonylag gyakori volt, ma már kipusztult, vagy ki­pusztulóban van. Ennek ellenére Afrikában Marokkótól kezdve a fokföldi Jóreménység-fokig, Ará­biában, egész Kis- és Közép- Ázsiában, Nyugat-Szibéria déli részein, ehhez csatlakozva egész Dél-Ázsiában, Jáváig és Koreáig, Dél-Kínában, valamint Délkelet- Szjbériában az Amurig mindenütt előfordul még ma is. Nem lehet pontosan tudni, hogy melyik vi­déken irtották már ki teljesen, mert rendkívül rejtett életmódot folytat, s még a kíméletlen üldö­zéshez is jól tud alkalmazkodni. A lepoárd a helyi táplálkozási lehetőségekhez szokott: éppúgy vadászik a nagy termetű antilo­pokra, szarvasokra, zebrákra, és vaddisznókra, mint az egér nagy­ságú rágcsálókra, vagy kisebb ma­darakra. Az emberevő leopárd vi­szont rendkívül ritka. WilMiiíilM Kunok, jászok szál­X ílfg láshelye, már az önálló- ..fsW sulását megelőző jó hat- &z^z £wel. Hányattatás, szenvedések dúlták a századok során ezt a népet. Menekülés, török rabság egyebek közt az osztályrésze. Majd 1740-től Jász­berényhez kerül, a jász város le­gelőként hasznosítja a területet, amely — az egykorú híradások szerint — ekkor a pásztorok—be­tyárok világa volt. Már a múlt század elején mintegy 3—4 ezer ember élt az itteni pusztákon. A zárt település magva 1855-ben alakul iki, majd 1877-ben létre­jön az önálló közigazgatási egy­ség: Jász-Lajosmizse Nagyköz­Mindezt él kellett mömlahtfífk anjiak* érzékeltetéséhez, hogyan alakult, formálódott Lajosmizse, s lett azzá, ami napjainkban. És ha ma riportot kíván készíteni a krónikás, nehéz helyzetben van. Hiszen ha mindazt fel akarná sorolni, ami él, munkál, pezseg, a fejlődést szolgálja itt, akkor kötetnyi monográfia kerekedhet­nék az írásból. Szólnia kellene a megye egyik legerőteljesebben gyarapodó, városiasodó nagyköz­ségének — immár több mint hét éve az — ipari üzemeiről, ame­lyek egyike-másika országosnál is nagyobb hírű, jelentőségű; az eredményesen munkálkodó me­zőgazdasági társulásokról; a kul­turális és a szociális élet, vagy a lakossági ellátás szinte napon­ként sokasodó mérföldköveiről. A bőség zavara az, ami korlá­tok közé szorítja mondanivalón­kat, s arra kényszerít, hogy a te­lepülés lakói életének különféle területeiről csupán néhány kira­gadott példát hozzunk fel. Mint­egy a magunk részéről is üdvö­zölvén ezzel a centenáriumát ülő Lajosmizsét. Mozi - jegykezelő nélkül Chicagóban megnyílt a világ el­ső, jegykezelő nélkül üzemelő mo­zija. Az ülőhelyek számozottak. A látogató megfelelő pénzdarabot dob be egy automatába, amelyből kiesik a belépőjegy. A jegyen lyu­kak vannak, mégpedig minden je­A közös európai űrkutatás csúcsszerve bemutatta az európai űrlabóratórium, a SPACELAB 1:1 arányú modelljét. A laboratórium belső tere 15 méter hosszú és 4 méter széles. A SPACELAB-repü- lések 1980-ban kezdődnek. Az űr­laboratóriumot 10 európai állam építi fel közösen. A laboratórium belsejében skafander nélkül, megfelelő atmoszférikus nyomá­son dolgozhatnak az űrhajósok és a kutatók. A kiállításon a labora­tórium belsejébe egy férfi és egy női bábut állítottak, jelezve, hogy a SPACELAB vegyes összetételű gyen más és más elrendezésben. Az üléseken záróberendezés van. Ennek a nyílásába kell dugni a megfelelő számmal ellátott, lyu­kasztott jegyet. Ha a lyukasztás megfelelő, lecsapható az ülés, és helyet lehet foglalni. legénységgel repül majd. Ez lesz az űrkutatás történetében az el­ső olyan alkalom, hogy űrhajós kiképzés nélküli hölgyek utazhat­nak Föld körüli pályán. A SPACELAB-ot az amerikai űrkomp viszi majd fel pályájára. 1976. szeptember 27-én repült elő­ször az ORBITER—1., tehát az űr­komp pilótás fokozata, amely az űrrepülések során visszatér majd mindig a Földre. A valódi világ­űrrepülést a fejlesztés alatt álló ORBITER—2. végzi majd, 1980- tól. Üzemeik, amelyek egy részét a fővárosból te- “ lepítették ide, a nagy- község több ezer dolgo­zóját foglalkoztatják. Ami a me­zőgazdaságot illeti, megyénknek ebben az északi csücskében ta­lán a legintenzívebb a háztáji termelés. A szövetkezetek mind­egyikének külön háztáji agronó- musa van, s a gyümölcstermés és a jószágállomány 90 százaié1 ka a szövetkezetek közbeiktatá­sával -kerül értékesítésre. A kö­zös gazdaságok ezenkívül a ház­táji állattartás elősegítésére le­gelőt és takarmányt is juttatnak. Az egykor nyakasnak, befelé fordulónak tartott jászok—kunok ellenkező előjelűvé tették a haj­Hölgyek az űr laboratóriumban közt a háztáji állattartás forgal­mából, bevételéből is fedezik adójukat a gazdák. Hogy mennyire nem jellemző már a befelé fordulás, igazolja ezt, hogy . az utóbbi 3—4 évben csaknem Í300 tanya kapott vil­lanyt, s ebben — a megyétől ka­pott anyagi támogatás mellett — a saját zsebbe nyúlásnak is ré­sze volt. (És abban, hogy jól pros­perálnak, szerepe van annak, hogy a villanyt a gazdálkodás korszerűbbé tételére — így pél­dául öntözésre — is felhasznál­ják-^j|T.— +-jrt gyguA ■ S amiről, a.fnár eddig-iá' szép szádban Jn$gfeSßirtr lápi - vagy" rádiós megemlékeze- sek alig-alig szóltak: Lajosmi­zsén mély gyökere, s szép jövő­je van a sportéletnek. A falusi spartakiádokon a nagyközség — járási első lett. Jó eredmények­kel büszkélkedhet az Edzett ifjú­ságért mozgalom. Megvalósult a községi sportliget — benne egy csomó pálya labdajátékok űzé- séhez —, s a közelmúltban kap­tak újabb pályaépítésre az OTSH- tól 400 ezer forintot. A minőségi sport vonatkozásában sem kell szerénykedniük: labdarúgóik, ké­dani jelzőket. Élniakarásukat, hi­tüket a jövőben napról napra bi­zonyítják. Legyen szó akár a ter­melő tevékenységről, akár pát­riájuk szebbé tételéről, bármikor bizton számítani lehet rájuk. Ga­bonát, kukoricát jóval az átlag fölött termelnek. A tsz és a szak- szövetkezetek fejlődését haszno­san szolgálják és ékesszólóan bi­zonyítják a szőlő—gyümölcstele­pítés távlati tervei, amelyek 1900-ig újabb ezer hektár bete­lepítésével számolnak. A rét- és legelőgazdálkodás, -javítás nagy­üzemi eredményeit igazolja, hogy a lajosmizsei közös gazdaságok rendre színhelyei tudományos ta­pasztalatcseréknek. Említést ér­demel 5 a Kossuth - Szakszövetke­zet: gyümölcsösében! 'folyó; cse­pegtető rendszerű^ öntözés csak­úgy, mint a Népfront Tsz' törek­vései a juhtenyésztés fellendíté­sére. A helyi ÁFÉSZ pedig a fó­lia alatti zöldségtermesztésben mutathat fel jó példákat. Érdekes módon — és 'l ez a jó hagyományok őrzésére vall — semmit sem veszítettek jelentő­ségükből a mizsei vásárok. Az állat- és kirakodóvásárok szinte ünnepszámba mennek; ezernyi malac, borjú és egyéb jószág cse­rél ilyenkor gazdát, s a többi • A nagyközség legnagyobb ipari központja a Vízgépészeti Vállalat. Képünkön: egy hidroglóbusz, szerelés közben. • Az alsó képen: utolsó simítások az alkotmány ünnepén átadásra kerülő új óvodán. (Tóth Sándor felvételei.) • A 272 személyes tanyai kollégium. zilabdásaik, a megyei bajnokság­ban az első helyet foglalják el. S vajon hol lenne ez így, ha nem Pólyák Imre szülőföldjén: társa­dalmi vezetőség Szervezésével, irányításával hatvan úttörő, kis­gyerek ismerkedik a birkózósport szépségeivel, a küzdelem gyö­nyörével. Z0S0M Divatos szóval élve, A . gyermekcentrikus szedd­lélet a jellemző az itt élőkre. A szülők, ha ki­csinyeikről van szó, a lehető leg­messzebbre elmennek az áldozat- foriptjsif&ai;. mun­kájukkal s támogatják a gyer- mgMni^mények^. „ fejlesztését. Csak egy példát: az uj, 100 sze­mélyes óvoda építéséhez a válla­latok, üzemek, szövetkezetek sa­ját fejlesztési alapjából nyújtott másfél millió mellé a lakosság — kommunista szombatok munka­béréből — egymillió forintot tett hozzá. — A legörvendetesebbnek azt tar­tom — így kommentált beszélge­tésünk alkalmával dr. Havasi László nagyközségi tanácselnök — hogy településfejlesztési fel­adataink — a kommunális ellá­tástól az óvodabővítésig, s még sorolhatnék tovább — a lakosság legteljesebb egyetértésével és tá­mogatásával találkoznak. Elkép­zeléseink így lényegesen hama­rabb valósulhatnak meg, mintha csupán állami pénzre kellene számítanunk. S már sorolja a jövő év fel­adatait is: hozzáfogni a nyolc­tantermes iskola és mellé egy 18x36 méteres tornacsarnok épí­téséhez; no meg, amit a lakos­ság már régóta igényel, kér: nagyközségi strandfürdő létreho­zásához. Azon a másfél órás ft filmen — Schmidt ^ László, a Vízkutató és Fúró Vállalat mérnöke készítette, felesége közreműkö­désével —, amelyet az augusztus 19-i ünnepi tanácsülésen levetí­tenek, ott sorjáznak majd, sok más büszkesége mellett az itt élőknek, az általunk elmondot­tak. Felidézik a filmkockák a megye virágos kertjének címére- rangjára pályázó nagyközség tá­jait. létesítményeit, embereit, Akik augusztus néhány utolsó napjáhan bizonyosan az orszá­gos érdeklődésnek is homlokte­rébe Kerülnek. Jóba Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents