Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

I 4 • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 17. • A DusnokI Egyesült Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben 70 hektárról géppel takarították be a jó minőségű zöldbabot. Felvételün­kön pótkocsikkal szállítják el a leszedett termést. (Sz. F.) Konstruktőrök és közgazdászok • A konstruáló mérnöktől, mű­szaki szakemberektől gyakran el­várja a közvélemény, hogy szün­telenül eresszék szabadjára a fan­táziájukat és akár naponta szer­kesszenek új gépcsodákat, beren­dezéseket. Ily módon feltalálói magatartásról tegyenek tanúbi­zonyosságot, mintha valameny- nyien Edison, Watt, vagy Eötvös Loránd egyenesági leszármazottai lennének. Az effajta várakozás hiú ábránd. Elsősorban nem is azért, mivel nem születhetnek mindennap nagy feltalálók, de még kiváló újítók sem, hanem — és főként — azért hiábavaló várakozás ez, mert a túl sok találmány, merőben új megoldás átvételére, elterjesztésé­re, gyártására nem is lenne sehol a világon elégséges anyagi, terme­lési erő. A haladásnak, a technika meg­újításnak tehát létezik egy jó­zan és reális tempója, amelyet a világ az ésszerűség, mércéje sze­rint elfogadhat. A konstruktőrök­nek pedig lényegében szükségte­len e „tempónál” gyorsabban „al­kotni”, mint ahogyan káros el­maradni is a technikai haladás menetétől. A hazai ipar jelenlegi legfonto­sabb programja a termékszerke­zet váltása sem képzelhető el úgy, hogy most, a vállalati konstruk­tőrök éjt nappallá téve szerkesz- szék az új gyártmányokat. Ezek termelésére, tömeges megjelené­sük esetén nem tudnának átállni a gyárak, de nehezen találnának a számukra felvevő piacot is. • Mindebből az következik, hogy időről időre meg kell újitani a gyártmányszerkezetet és együtt kell haladni a nemzetközi me­zőnnyel, de mindez csak folyama­tosan történhet, nagy ugrások, ciklusok nélkül. S ha olykor — egyik-másik területen (mint ez most a hazai iparban néhol ta­pasztalható) a gyártmányok szín­vonala elmarad a fejlett ipari országokétól, akkor ott a tempót természetesen növelni kell. Máról holnapra azonban nem lehet több ezer gyártmánytól megválni, s több ezer új termék gyártását el­kezdeni. Tartós, folyamatos és arányos műszaki fejlődésre kell te­hát törekedni valamennyi ágazat­ban és vállalatnál. Elvárható-e azonban a vállalati konstruktőröktől, hogy minden esetben képesek legyenek, egy- magukban, egyedül megállapíta­ni, hogy a fejlesztési tempó és az irány megfelelő-e? Ez a mai vi­lágban, a specializálódás magas szintjén aligha várható el az al­kotó műszaki szakemberektől, legalábbis azt. hogy ebben téved­hetetlenek legyenek. Más a dol­guk. Nekik arra kell figyelniök, hogy a szakmájuk, a tudományág, amelyhez tartoznak, hogyan ha­lad, merre tart, milyen új ered­mények születnek, s azokat ho­gyan lehet az adott vállalatnál hasznosítani. • A legjobb szakemberek per­sze részt is vesznek az adott szak­ma újdonságainak gyarapításá­ban, mint újítók, feltalálók. Nem bizonyos azonban, hogy vala­mennyi saját, vagy idegen mű­szaki-tudományos eredményt azonnal lehet, vagy kell a soro­zatgyártásban, a gyártott termé­kek konstrukciójában hasznosíta­ni. Hogy kell-e vagy sem, az sok mindentől függ. Például a piaci kereslettől, a versenytársak ere­jétől, a nemzetközi piacokon, a nyersanyagbeszerzési lehetőségek­től, a létező géppark használha­tóságától az új termék gyártásá­ban, vagy, hogy a nemzetközi munkamegosztás mire ad lehető­séget, mire ad módot a vállalat szakmunkásgárdájának az össze­tétele, beruházási ereje és így to­vább, csak a legfontosabb körül­ményeket említve. Ezt az összhangot — ennek meglétét és mértékét — a köz­gazdászoknak kell megítélniük: a tervezőknek, a piackutatóknak, a számviteli szakembereknek a ren­delkezésre álló pénzügyi, könyve­lési, adatokból, árstatisztikákból, piaci jelentésekből, világgazdasá­gi informácioKhól. A közgazdásznak természetesen nem hivatása, hogy a konstruktőr munkájának műszaki, szakmai értékét megítélje. Egy-egy konst­rukció változtatás, vagy egy új gyártmány előállítási költségeit azonban már ő számítja ki, s azt is ő láthatja világosan, hogy az „újdonságért” hol, milyen ár érhe­tő el. Végtére is — leegyszerűsítve a dolgot — a közgazdasági szak­embereknek kell felelniök azért, hogy megél-e a gyár vagy sem, te- her-e a költségvetés számára, hogy a bevételek egyik „forrása”. Egy hajó, a munkájukat jól vég­ző gépészek nélkül nem haladhat egy „csomónyit” sem, de az irány­tűt, a széljárást figyelő kormá­nyos nélkül, ha halad is, aligha jut célba. Körülbelül ilyen a kap­csolat a mai, korszerű vállalati gazdálkodásban is a konstruktő­rök, ■ technológusok és a közgaz­dászok között. • Kell valakinek figyelnie a vi­lággazdasági széljárást ahhoz, hogy a műszakiak tehetsége, szor­galma, tudása és alkotókészsége a legjobb hatásfokkal, a legjobb irányba vigye a vállalati munkát. G. F. A mongóliai meteorológiai szolgálat Ulánbátorban működik a mon­gol meteorológiai és hidroló­giai tudományos kutatóintézet. Az intézet 9 osztálya és labora­tóriuma operatív időjárás-előre­jelzéssel foglalkozik és hidrome- teorológiai adatokat szolgáltat az ország népgazdaságának. Kövessük nyomon az intézetbe érkező információkat. Az időjá­rás-előrejelző osztályon térké­pekre jegyzik az adatokat: a le­vegő nedvességéről, a légnyomás­ról, a szél sebességéről és irá­nyáról stb. Ezután a földi időjá­rást és a légkörben zajló folya­matokat tükröző térképek mete­orológus-mérnökök kezébe ke­rülnek, akik összeállítják a fél­napos, egésznapos, háromnapos, periodikus és havi időjárás-elő­rejelzést. Az intézetben külön laborató­rium foglalkozik azokkal az ada­tokkal, amelyeket a meteoroló­giai mesterséges holdak és a ra­darállomások szolgáltatnak a felhőtakaróban végbemenő folya­ma tokról. A mongol meteorológiai köz­pont a nemzetközi meteorológiai hálózat része: az északi félteke minden területéről érkeznek ide adatok, s az intézet az ország időjárására vonatkozó informá­ciókat juttat el más országokba. Megvalósulóban a tervek Gyors fejlődés a Kalocsai Állami Gazdaságban • A csemegekukorica-kombájn szállítószalagját javítja és szereli ösz- sze a lakatos brigád. (Klíma Győző (elvételei.) Tallózás üzemi lapokban Megismertetni — megszerettet­ni a címe a Bács megyei Építők júliusi számában megjelent elem­ző írásnak, amely az építőipari szakmák utánpótlásgondjaival és a vállalati tennivalókkal foglal­kozik. A szerző, Nagy Endréné oktatási előadó elmondja, hogy a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat az 1977—78-as tanévre csupán 50—60 százalékra tudta „teljesíteni” a beiskolázási ter­veket. Kevesen érdeklődnek az építőipari szakmák iránt. Vissza­térő probléma a cégnél, hogy a szakmunkástanulók egy része le­morzsolódik, a tapasztalatok sze­rint a bejárási nehézségek, a gyenge tanulmányi eredmény, vagy a szakmától való elidegene­dés miatt. A bajok orvoslásához adott ér­tékes tanácsok között az üzemlá­togatások tartalmasabbá tételé­ről szólva azt javasolja az okta­tási előadó, hogy a pályaválasztó fiataloknak engedjék meg egy- egy balesetmentes munkafolya­mat kipróbálását. A vállalatnál dolgozó szülőktől azt kéri, ismer­tessék meg gyermekeikkel a szakmájukat, mert vannak cse­meték, akiknek téves elképzelé­seik vannak szüleik munkájáról. A megye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek lapja, a Szövetkezeti Élet júli­usi számában többek közt arról számol be, hogy a jászszentlász- lói takarékszövetkezetnek öt hó­nap alatt 4 millió forinttal nőtt a betétállománya. A takarékszövet­kezetbe összesen hat község la­kói viszik megtakarított pénzü­ket. A betétállomány nagy üte­mű gyarapodását családlátogatá­sokkal segítették elő a takarék- szövetkezet dolgozói. A Nem kérik a pénzüket című írás a Bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezetet választotta színhelyéül, ahol fellendülőben van az újítómozgalom. Az első félévben négy újítást adtak be a műhelybeli brigádok. A szövet­kezet — mint az újítási előadó nyilatkozza — szakmai lapokat járat és előadásokat szervez a dolgozók fejlődése érdekében. A cikk címe arra utal, hogy az újí­tók elsősorban nem az újítási díjért, hanem az alkotás örömé­ért foglalkoznak egy-egy feladat megoldásával. Kooperációban: megduplázódott a termelés — mondja annak a tudósításnak a címe, amely a Solti Vegyesipari Szövetkezet 1976. évi sikeréről, az árbevétel megkétszerezéséről számol be. Mint a főkönyvelő nyilatkozatá­ból kiderül, a nagy eredmény titka az, hogy a termelésben döntő szerephez juttatták a vál­lalatokkal való együttműködést. Az Építőgép július-augusztusi száma értékeli az Építőgép-gyár­tó Vállalat első félévi tervtelje­sítését. A cég a kitűzött célok nagyrészét elérte. A kalocsai kis­gépgyár elmaradt a befejezett termelés tervétől. Ennek az volt az oka, hogy az egész félév során akadozott a gégecsőellátás. A Harmadszor is kiválóak let­tek című riport a kalocsai gyár­ba viszi el az olvasókat, a Ziper- novszky szocialista brigádot mu­tatja be. Az ÉPGÉP kalocsai kisgépgyá­rával ellentétben a Lamport Zo­máncipari Művek megyénkben gyára, a kecskeméti fürdőkádgyár nem rontotta, hanem javította a vállalati teljesítmény-átlagot. Ez derül ki a cég első félévi mun­káját értékelő első oldalas cikk­ből a Zománc augusztus 20-i szá­mában. A kerekdombi üdülőben jár­tunk címet viselő riport a kecs­keméti gyár sok-sok társadalmi munkával létrehozott pihenőhe­lyét mutatja be a vállalati lap olvasóinak. A. T. S. Jó alapok Az előző évek eredményei megfelelő alapokat teremtettek merész tervekhez. A párt- és gaz­daságvezetés némrég értékelte a Központi Bizottság 1975. novem­beri határozatának végrehajtá­sát. Mint ismeretes, ez utóbbi a szocialista nagyüzemek fő felada­tául a hozamok további erőteljes növelését jelölte meg. Felhívta a figyelmet a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöld­ség-, és gyümölcstermelési prog­ram végrehajtására. A Kalocsai Állami Gazdaság növénytermesztési ágazatának eredménye az elmúlt esztendő­ben csaknem 80 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szintet, annak ellenére, hogy néhány ter­mésátlag alatta maradt a terve­zettnek. A termelési érték 52 szá­zalékát a növénytermesztés adta. Az előző évek megalapozó tevé­kenysége, a meliorációs terület- rendezés befejezésével lehetővé vált a vetésszerkezet korszerűsí­tése. Szépen termett a búza, a hektáronkénti hozam megközelí­tette az elmúlt esztendőben a 49 mázsát. Jól sikerült a mustár, a csemegekapor, valamint a lucer­natermesztés. Az említett növé­nyek a vártnál jóval többet hoz­tak. A szakosodási folyamat kü­lönösen a zöldségtermesztésben volt jelentős. 1975-ben 264 hek­tár, tavaly már 665 hektár volt a termőterület. Az idén 710 hek­tárra növelték a zöldségfélék ve­tését. A szántóterület mintegy negyedrészével kapcsolódnak be a programba. Ezenkívül 160 hek­táron fűszerpaprika-magot ter­melnek. Száz hektárra növelték az export célokra termelt olaj­ipari növények vetésterületét. Több tej és hús Elsősorban a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését szorgalmaz­ták. Ennek megfelelően több mint félezer héktárön termeszte­nek tömegtakarmányt. Tavaly a magyartarka tehénállományból több mint 220-at lecseréltek Holstein-fríz keresztezésből szár­mazó tehenekre. Tavaiv az egy tehénre jutó hozam a tervezett 4125 literrel szemben 4371 liter volt, ami 9 százalékkal maga­sabb az előző évinél. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a gazdaság dolgozói, s a szocialis­ta brigádok vállalták a tehenen- kénti 5000 literes tejtermelés el­érését. Vágómarhából 500 mázsá­val többet szeretnének értékesí­teni, mint tavaly. András Ferenc, a pártvezető­ség titkára és Suhajda István, a gazdaság igazgatója, elmondják, hogy a kalocsai járási párt-vég­rehajtóbizottság is nemrég érté­kelte a gazdaság munkáját. A já­rási vezetők több tennivalóra felhívták a figyelmüket, ami je­lentős segítséget ad további mun­kájukhoz. Mi az, amit érdemes megemlí­teni, amire érdemes odafigyelni, ötven mérnöki képesítésű szak­ember dolgozik a gazdaságban. Érzik, felelősséggel vállalják . a feladatok végrehajtását,' "tudnak érte harcolni, jó a kollektív szel­lem. ” Együttműködések Kevés olyan gazdaság van, amely annyi kooperációban vesz részt, mint a kalocsai. Érdemes felsorolni ebből néhányat. Több év óta tagja a hosszúhegyi alma­termesztési, a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszernek. A fűszer­paprika-termesztésben együttmű­ködik a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet kalocsai kutató állo­másával. Belépett a Kalocsa Vi­déki Agráripari Egyesülésbe. A kölcsönös előnyök figyelembevé­telével, megállapodást kötött az öiegcsertői Petőfi Termelőszövet­kezettel. Az exportcélokra ter­melt olajipari növényekre vonat­kozóan együttműködést kezdemé­nyezett a környező termelőszö­vetkezetekkel. Tavaly például több mint 700 mázsa terméket vett át tőlük. Erre az esztendőre 170 hektár területre kötött ter­melési szerződést velük, öt tsz­szel együttműködik a lucerna feldolgozásában. A gazdaság ki­dolgozta a tejtermelési és takar- raánytermesztési rendszerének tervezetét. Bizonyos együttmű­ködés már alakult ki eddig is más üzemekkel. Jól tejelő tehe­nekből juttatott az idén a dus- noki Munkás-Paraszt Termelő­szövetkezetnek. Van egy társulásuk, a Kiskő­rösi Állami Gazdasággal, sertés- tenyésztésre. Ez a telep az elmúlt esztendőben veszteséggel zárt. A gazdaságoknak közös erővel szor­galmazniuk kell, hogy a sertés- kombinát rentábilissá váljék. Van elég rátermett szakember, aki ezt meg tudja oldani. Úgy értékelik, hogy jó a mun­kahelyi demokrácia a gazdaság­ban. A szocialista munkaver­senyben, a brigádok tevékenysé­gében viszont sok a formalitás. E témában a pártszervezetnek, a gazdasági vezetésnek tervsze- t űbb, összehangoltabb munkára kell törekedniük — állapították meg a járási párt-végrehajtóbi­zottság ülésén. A gazdaság munkáját értékel­ve, a járási pártvezetés leszögez­te, hogy a vezetők, a dolgozó kol­lektívák igyekeztek minden le­hetőséget kihasználni, hogy a Központi Bizottság 1975. novem­beri határozatát a maguk terü­letén megvalósítsák. Ennek kö­szönhetően érték el nagyszerű eredményeiket. K. S. • A paprikatermés szikkasztójának épületét szerelik a Kalocsai Ál­lami Gazdaságban a dabasi Fehér Akác Tsz szerelőbrigádjának tagjai. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Amikor a vevőt kártalanítani kell Egy vidéki szövetkezet áruhá­zában egy tisztviselő 3300 forint­ért szekrényt vásárolt. Otthon észrevette, hogy a bútor mozog, ajtaját nem lehet kinyitni és egyéb hibái miatt is használha­tatlan. Szavatossági igényét há­rom napon belül bejelentette, kérve, hogy a szekrényt cseréljék ki. A szövetkezet, amelynek bú­toráruházában vásárolt, csak egy hónap múlva adott csere-szek­rényt. Ezt azonban az illető — azonos hibák észlelése miatt —, csupán a vételár leszállítása mellett volt hajlandó átvenni. Kérését a szövetkezet azzal az indoklással utasította el, hogy a gyártó vállalat a hibás szekrény kicserélését felajánlotta, s mi­után a vevő nem fogadta el, a vételár-leszállítási igénnyel nem óhajt foglalkozni. A vásárló a szövetkezet ellen pert indított, amelyben ezer forint vételár visszafizetését követelte. Törvényességi óvásra, végső fo­kon az ügyben a Legfelsőbb Bí­róság döntött: a szövetkezetei ezer forint visszatérítésre köte­lezte. A bírósági szakértő véle­ménye szerint ugyanis a szek­rény, jelenlegi állapotában, ren­deltetésszerű használatra alkal­matlan, alapvető konstrukciós hibája van, kijavítani nem lehet. A 3300 forintos eladási árhoz vi­szonyítva értéke mintegy 30 szá­zalékkal csökkent. — A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság — a kö­telezett kijavítás vagy árleszál­lítás helyett az árut kicserélheti, ha az jelentősebb késedelem nél­kül lehetséges. Belkereskedelmi minisztériumi rendelet értelmé­ben a kereskedelmi szerv a vé­telár leszállítása helyett jogosult az árut hibátlanra kicserélni, amennyiben arra a kifogásolás­kor nyomban lehetőség van. Ha a minőségi kifogás alapos, a ve­vőt azonnal kártalanítani kell. — A szövetkezet azonban — hangzik tovább a határozat — a hiba bejelentése után csak hat hónappal később ajánlotta fel a csere-szekrényt. Ám a szakértői vélemény is alátámasztotta, hogy a cserebútor is hibás volt. A ve­vő által igényelt ezer forint ár- leszállítás pedig megközelítően megfelel a szakértő által javasolt értékcsökkentés mértékének, ezért ennek megfelelően kellett dönte­ni. Házasság reményében költött rá? Egy vidéki elvált asszony a já­rásbíróságon egy szerelő ellen in­dított perében elpanaszolta: a férfi házasságot ígért neki. Ebben bízva hosszabb ideig élelmezte, költött rá, de az illető otthagyta, ezért kiadásainak visszatérítését kérte. A tárgyaláson a szerelő el­mondta: három gyermekes, nős ember, komoly szándék nélkül, de valóban ígért házasságot az asz- szonynak, egy ideig együtt is él­tek, ám a költségeket a saját ke­resetéből fedezte. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely új bi­zonyítási eljárást rendelt el. A döntés indoklása szerint an­nak a kérdésnek elbírálásánál, hogy az asszony mennyiben köl­tekezett jóhiszeműen és egyálta­lán bízhatott-e a férfi házassági ígéretében, figyelembe kell venni az ügy előzményeit és összes kö­rülményeit. Tanúvallomás szerint ugyanis a kapcsolat évek óta fennállott közöttük, márpedig ha ez való, a kártérítési igény el­bírálásánál nyomatékos jelentő­ségű lehet, hogy az asszony nem az ígérettel törődve, hanem csak a kapcsolat érdekében tartotta fenn a viszonyt. Tehát esetleges anyagi károsodása nem önhibá­ján kívül következett be, hiszen az ígéretben nem bízhatott. Egyébként igényével kapcsolat­ban vizsgálni kell a felek szemé­lyi és egyéb körülményeit is, fő­ként azt, hogy a férfi személyes ingóságait magával vitte-e az asszonyhoz, a felek között közös gazdálkodás volt-e, továbbá a szerelő a családjával fenntartot­ta-e az érintkezést. E tények fel­derítése annak elbírálásához is szükséges, hogy a nő mennyire vehette komolyan a házassági ígéretet. Mindezeket az új eljá­rásban kell kideríteni. H. E. Zöldbab 70 hektárról A Kalocsai Állami Gazdaság az 1977. évi termelési tervében erőteljes fejlesztést hatá­rozott el. 1975-höz viszonyítva csaknem 55 százalékos termelési értéknövekedést irányo­zott elő. A nagyszabású feladat megvalósítá­sa érdekében a vezetőség intézkedési tervei készített, melynek megvalósítására mozgósí­totta a párttagságot, a szocialista brigádokat; az összes dolgozót.

Next

/
Thumbnails
Contents