Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 3. Csodagép, csoda nélkül Erősítik a szocialista vonásokat • Ne vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, azolt- hatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss eredményeit megtestesítő tárgyi alkotások iránt tanúsítanak. Egy-egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületet megtöltő ember és eszköz, elektronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan, amilyeneket régebben fél óráig magyarázott a képzett szakmunkásnak is a művezető vagy a technológus. Szokás a techrfíka csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk egy-egy tetszetős holmi szinte megbűvöli jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül Jd, a csodamasina nem képes csodákra. A nemzetközi munkamegosztás fokozódásával folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika aránya népgazdaságban. Gondoljunk csak a gabonabéta- karító és más kombájnokra, a tehergépkocsikra, szerszámgépekre, vegyipari berendezésekre, hiszen egy-egy nagyberuházáson sok esetben tíz, tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gépek, berendezések kereken ötven százaléka külföldön készült. (Ennek 56 százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országokból származott.) A második ötéves terv idején, 1960 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még alig haladta meg a negyven százalékot, tavaly viszont már 55 százalékot ért el. • A számok összevetése nem hagy kétséget afelől, tartós folyamatról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesüléséről. Aminek persze ésszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszerzett technika milyenségét, idehaza kell felelősséggel eldönteni. Természetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hiszen tavaly minden beruházási száz forintból harminckilencet az ipar költött el, azaz a 150 milliárdból 58,5-et. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. Az arányok, egyébként is sokat mondóak. A szocialista szektor tavalyi, összesen 150 milliárd forint értékű beruházásaiból 66 milliárdot az építés, 73 milliárdot viszont a gép, berendezés vásárlás követelt, azaz 1976-ban is, meg 1975-ben is, megfordult a korábbi arány, az építéssel szemben a gépbes'zer- zés rukkolt az első helyre. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott folyamat, nem mértéke csökkentéséről, hanem összetétele ésszerűbb alakításáról van szó. • Sajnálatosan gazdag példatárunkba belemarkolva, vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építőanyagipari csodagépek beszerzése, amik ugyan nagyon szépek, de még egyetlen műszakban sem érték el — két év alatt! — a várt, ígért teljesítményt? Igaz, a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítésre kötelezte, ám a népgazdaságnak termékre, gazdaságosan előállított árura, s nem kártérítési-pénzre van szüksége. Folytathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berendezéssel, amit több ember javít, mint amennyi kezel, s perelni sincs kit, mivel a szállító csődbejutott... Ott vannak azután a kivagyiságból vett, de napi fél műszakban használt csodagépek, azután azok, melyek tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt el garanciális idejük, hogy a vízhatlan csomagolást tépték le mindössze a ládahegyről, ez volt az „üzemszerű próba"! Ne röstelljük leírni, bár szé- gyelnivalóan konyhai bölcsesség: a gépvásárlás szakma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bín- ját, még azt is — igen, azt is —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, mennyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a gépet. Ismerni szükséges a választékot — s nem egyetlen céget, hanem cégek sorát éppúgy, mint a már működő, ún. referencia-berendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, vagy nem kérik közreműködésüket, máskor meg úgy, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló nem ad pontos információt, mire van szüksége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás következményeként elillan a csoda, marad a kiábrándulás. • Egy valamire azért jó. Végre, tanulni, okulni belőle, s a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél is, szervezeteknél is, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a cselekedeteket. * V. T. A több mint hatezer hektáron gazdálkodó kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezet az elmúlt évi kimagasló termelési eredményekért ismét elnyerte a Kiváló termelőszövetkezet címet. Az elmúlt öt esztendő alatt már negyedszer vehették át a kitüntetést. A szakszövetkezet párttitkárát, Tóth Lajost kértük, beszéljen a pártalapszervezet termelést segítő munkájáról és a jövőt formáló elképzeléseikről. — A szövetkezet terve a népgazdasági terv része, s így népgazdasági érdek, hogy a mi elhatározásaink is valóra váljanak. Alapszervezetünk tömegpolitikai munkája a célok elérését, az országos politika helyi megvalósítását szolgálja. A gazdasági, termelési feladatokra való felkészítés, a terv végrehajtása és állandó ellenőrzése a pártszervezetünk egyik fontos feladata. Ezenkívül a közművelődési, oktatási, nő- és ifjúságpolitikai határozatok minél jobb, a helyi adottságoknak legmegfelelőbb teljesítéséért tevékenykedünk. A tömegpolitikai munkában az emberek gondolkodásában a szocialista vonások fejlesztése került előtérbe, valamint a munkahelyi demokrácia állandó fejlesztése. Mindez a gazdaságpolitikai feladatok gyorsabb, zökkenőmente- sebb megvalósítását szolgálja. Jelentős felvilágosító munkát végez a pártalapszervezet. Ebből az ifjúikommunisták, a szakszervezeti tagság, a nőbizottság, .s a gazdaság vezetői is kiveszik részüket. Ennek is köszönhető, hogy már hosszú idő óta működik szövetkezetünkben a szocialista brigádmozgalom. Ezek a kollektívák élen járnak a munkában, példát mutatnak nemcsak a termelésben, hanem az élet több területén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozó országos munkaversenyhez csatlakozva, egyebek között vállalta a szövetkezet tizenhét szocialista brigádja, hogy a tavalyinál kenyérgabonából 26, zöldségfélékből 124, szőlőből és gyümölcsből 106 vagonnal termelnek többet, mintegy 11 ezerrel növelik a pecsenyeliba-értékesítést. A szak- szövetkezetünk így az elmúlt évinél 12 millió forinttal több terméket állít elő. — Elégedett-e a párt- és gazdasági vezetők együttműködésével, az alapszervezet határozatainak teljesítésével? — A pártalapszervezet vezetőségének a gazdasági vezetőkkel, szakemberekkel, s hozzáteszem az egyéb társadalmi szervek elnökeivel, vezetőivel a határozatők teljesítéséért kifejtett munkája, együttműködése jó, azt mondhatom, kifogástalan- Mindannyian azonos cél érdekében dolgozunk: a gazdaságunk nagyüzemmé való fejlesztéséért, az egész tagság szociális, kulturális helyzetének javításáért. A pártalapszerveze- tünk javaslatára 1972 óta kéthetente, rendszeresen vezetői megbeszélésre került sor, ahol az ágazatvezetők beszámolnak munkájukról, terveikről, gondjaikról, határozatot hoznak a következő napokra érvényes teendőkről. A szakszövetkezet pártalapszerve- zetének vezetőségi ülésein viszont részt vesznek a gazdasági vezetők. Az említett két, úgy is mondhatnám fórum, alkalmat ad a gondolatok kicserélésére, az elhatározások megismerésére. AlapHeti négyszáz konténervonat Az első zárt nagykonténeres vonatszerelvény 1968-ban indult el Berlinből Rostockba. A szállításnak ez a modern, gazdaságos módszere hamarosan népszerű lett az NDK-ban, s ma már hetenként 400 konténervonat továbbítja az árut az ország területén. Az export és az import nagy részét is ily módon szállítják: a nemzetközi konténerforgalom az elmúlt öt esztendőben a hatszorosára emelkedett. Tizenkétezer nagy- konténerben történik a szállítás, a rakodás pedig húsz korszerű, gépesített átrakodóhelyen. A konténervonatokhoz konténerhajók csatlakoznak, a rakodó- és szállító géppark jelentős hálózatával. A „DDR CONT" 1972 óta működő szervezet. Szállítópartnereinek a száma évről évre növekszik. Szárazon és vizen zárt konténerláncot alakítottak ki például a Szovjetunióval, Bulgáriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával. Romániával és Lengyelországgal folyó árucserében. De megbízásokat vállal más országokban is; így partnerei vannak Nagy-Britan- niában. Finnországban, az NSZK- ban és .Franciaországban. A szocialista országokkal folytatott konténeres szállítás az elmúlt h^rom évben több mint háromszorosára növekedett. (BUDA- PRESS — PANORÁMA) Környezetvédelmi mérnök Szerte a világban öntöttvas fürdőkádjairól híres a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára, de a szűkebb környezetben inkább arról, hogy „okádja a mérget” — ugyanis, így emlegetik. Talán nehezen hiszik el, de az utóbbi évtizedben itt a gyárban annyi környezetvédelmi szakember fordul meg, hogy jelenlétük szinte elválaszthatatlan az üzem életétől. Edelényi Szabó Árpádnét, a KÖJÁL munkatársát is itt találtam meg. Üzemel már az a kémény, amely a közvetlen lakóhelyi környezetet részben megkíméli a fluorgáz boldogításától, s mint környezetvédelmi mérnök most méréseket végez. Környezetvédelmi mérnök! — ez a szakma, hivatás nekünk még alig-alig ismerős. — Tizenkét éve dolgozom a KÖJÁL-nál, különben gyógysze- Tész az alap-szakképzettségem, s a munkaegészségügyi feladatokon belül azzal foglalkozom, hogy az üzemekben, csarnokokban, műhelyekben milyen tiszta, egészségre mennyire ártalmas a levegő. A környezetvédelemről szóló irodalom már öt évvel ezelőtt is érdekelt, hiszen egy műhely is része a tágabb értelemben vett környezetnek és így akadtam rá egy közleményben, hogy képeznek környezetvédelmi szakmérnököket. A gyerekek már elég nagyok voltak ahhoz, hogy ismét tanulhassak, s mivel nem értek műszaki, technológiai dolgokhoz, így nem a műegyetemre, hanem a Veszprémi Vegyipari Egyetemre jelentkeztem, mert ott biológiára, kémiára épített az oktatás; tehát az én alapképzettségemhez is vág. — Hányán kezdték a tanulmányokat? — Lehettünk vagy százan, de két év alatt sokan lemorzsolódtak. — A környezeti szennyezettség « s Stums’ &8Kt*líf\ # Edelényi Szabó Arpádné, aki a Lampart Zománcipari Müvek kecskeméti gyárában végez levegőtisztasági méréseket. szempontjából hol áll Bács-Kis- kun megye? — Szaknyelven úgy mondják, hogy „a harmadik lépcsőben foglal helyet”. Ez úgy érthető, hogy a nagy szennyezettségű ipari körzetek az elsőt jelentik, s így lefelé. Eszerint mi nem nagyon panaszkodhatunk, teendőink 1980— 85 után jelentkeznek majd, az igazi környezetvédelmi munka is azután kezdődhet. — Gondolom, érdemes volt végig küzdeni azt a két esztendőt az egyetemen ... — Igen, mert egyrészt nagyobb az ember áttekintése, másrészt mélyebbre lát, pontosabban tud elemezni. Bekapcsolódtunk a légtérszennyezést mérő országos hálózatba, ezzel például bővült a munkaköröm is —, szeretem csinálni. az az ieazsáe. — Itt Bács-Kiskun megyében hol a legszennyezettebb a levegő? — A ZIM légszennyezése a legjelentősebb, s most azt vizsgáljuk, hogy milyen eredménnyel jár az új kémény megépítése, mi változott. Annyit már eleve tudunk, hogy a fluor a magasba távozva jobban eloszlik, de még sok mindent nem tudunk pontosan, s azért végezzük a méréseket. — A technikai eszközök?... — Nem dicsekedhetünk, hogy jók, mert például az AEROMAT automatikus levegő-mintavevő gyakran elromlik, nem bírja egy kis motor a terhelést. Ezek a műszerek még most alakulnak, formálódnak a gyakorlati követelményekhez. Alkalmazunk még fluoridmérőt, fotométereket is, de ezek nem speciális környezetvédelmi műszerek. — Mint C7nlfpmhór hnövnn ft£. • A kísérleti kémény, amely a magasba juttatja a környezetre rendkívül ártalmas fluor gázt. li meg azt a társadalmi tevékenységet., amelyet gyűjtőnéven úgy nevezünk, hogy környezetvédelem? — Szerintem túl sokat beszélünk róla, s kevesebbet cselekszünk, cselekedtünk. Nagy elméleti követelményeket számonkéri a gyakorlattól, szerintem értelmetlen, mert nincsenek hozzá gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételek sem. — ön szerint ez a pálya szakma. vagy hivatás? — Kétségtelen, hogy szakismeret nélkül ezen a területen nem lehet dolgozni, tehát mindenképpen szakma, de olyan sajátosságai vannak, hogy ezt hivatásérzet, hivatástudat nélkül nem nagyon lehet, s talán nem is érdemes művelni. Számomra hivatás — mindenképpen az. Csató Károly szervezetünk mindenkor figyelembe veszi á felsőbb párthatározatokat és a helyi sajátosságoknak megfelelően intézkedik végrehajtásukról. Elmondhatom, hogy határozatainkat a szakszövetkezet vezetősége, a gazdasági, valamint egyéb területen is számításba veszi, sőt igényli állás- foglalásunkat. — Milyen kezdeményezéseket tett a pártvezetőség, és ezek megvalósulását miként ellenőrzik? — A pártalapszervezet a döntések megvalósulását figyelemmel kiséri. Ilyen egyebek között a zöldségprogramunk, amelyet az alapszervezet vezetősége kezdeményezett Feladatként jelölte meg a gazdasági vezetőknek, hogy a zöldségtermő terület állandó növelésével, a termelési színvonal javításával 1980-ra elérjék, hogy a szakszövetkezetünk ezer vagonnyi burgonyát és egyéb zöldségfélét termel. Ehhez kapcsolódik a 360 hektáros öntözéses kertészet megvalósítása, a 150 ezer köbméteres víztározó létrehozása. Az idén már 500 vagonnyi zöldséget tudunk értékesíteni, s minden reményünk megvan arra, hogy programunkat sikerrel végrehajtjuk. — A termelési feladatok teljesítésén túl rendszeresen vizsgáljuk a termelőeszközök, a termelő alapok további bővítésének lehetőségét. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy 1970 óta 49 millió forint értékű beruházást végeztünk, 40 százalékát saját anyagi eszközeinkből. Emellett 1970-től 1976-dg összesen 42,6 millió forint az elért nyereség. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok folytán 50—250 ezer forint beruházást igényel egy-egy hektár ahhoz, hogy ott intenzív gazdálkodást valósíthassunk meg- E beruházás például szőlő-gyümölcsültetvények létrehozását, gépek beszerzését, meliorációs munkáid elvégzését, valamint jelentős talajjavítást és műtrágyázást takar. Földjeink alacsony termőképes ségűek, s így nagy befektetés szükséges a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez. Évente 250—300 hektárnyi a tagok által felajánlott föld, vagyis az a terület, amin az említett beruházásokat végre kell hajtani, de rögtön hozzáteszem j anyagi lehetőségeink korlátozottak. — Kérem, szóljon az idei, és a következő évekre szóló feladatokról. — Folytatom az előbbi gondolatsort, hiszen a tagok által felajánlott, valamint a parlagterületek hasznosítása, ezeken az intenzív gazdálkodás megvalósítása a legfontosabb feladataink közé tartozik. Úgy látjuk, az elmúlt években már jelentős lépéseket tettünk a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása érdekében, amelyet töretlenül és a korábbinál még dinamikusabban kell folytatnunk, erősítve szak- szövetkezetünkben a szocialista vonásokat. Törekedünk a gazdálkodás hatékonyságának, a termelékenységnek javítására a még rejtett tartalékok feltárására. További jelentős lépéseket szeretnénk tenni a szőlőtermesztés és a borászat fejlesztésére, ugyanakkor a környezetünkben levő közös gazdaságokkal ilyen jellegű együttműködésre is. Az ültetvénytelepítési tervünkben meghatározott gyümölcsfajok eltele- pítése, valamint a termékek egyszerű, vagy a korábbinál teljesebb feldolgozása is egyik célunk. Nagy léptekkel kívánunk haladni a burgonya- és zöldségprogramunk sikeres teljesítésében, ezen a területen is alkalmazva a nagyüzemi módszereket. Cs. I. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Halálos előzés A KÖZELMÚLTBAN hirdetett ítéletet a Kecskeméti Megyei Bíróság közlekedési tanács annak a halálos közúti balesetnek az ügyében, amelyet Tresz József, a Bajai Állami Gazdaság gépkocsi- vezetője okozott. Az ügy azért érdemel figyelmet, mert a baleset körülményei, az elkövetés módja masok számára is több, hasznos tanulság levonására alkalmas. Tresz József vaskúti lakos 1977. február 1-én Budapestre akart menni az említett gazdaság pótkocsis teherautójával. Dunavecse belterületén egy több járműből álló gépkocsisort ért utói és annak előzésébe kezdett. Áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, s ekkor tűnt fel a kanyarban, vele szemben mintegy negyven kilométeres óránkénti sebességgel közlekedve egy Trabant. A két jármű összeütközött. A Trabant utasai közül Tarjányi Péter olyan súlyosan megsérült, hogy néhány nap múlva meghalt. Tarjányi Péterné súlyos, a másik utas, Horváth József könnyű sérülést szenvedett. A két járműben több ezer forint kár keletkezett. A bíróság megállapította, hogy Tresz József a halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettét valósította meg, s ezért egy év tíz hónapi szabadságvesztésre ítélte és három évre valamennyi járműkategóriára kiterjedően eltiltotta a vezetéstől. Tresz József nem először állt a bíróság előtt. Korábban három esetben volt már elítélve. Utoljára 1974-ben ugyancsak halálos balesetet okozott, s ekkor egyévi szabadságvesztést szabott ki rá a bíróság, amelynek végrehajtását három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A három év még nem telt el, amikor újabb balesetet okozott Tresz József, ezért a bíróság elrendelte a korábban kiszabott egy évi szabadságvesztés végrehajtását is. A TAPASZTALATOK szerint a közúti balesetek jelentős hányada származik szabálytalan előzésből. Az előzés végrehajtása nagy figyelmet, különös körültekintést igényel. Ilyen esetben ugyanis a járművezetőnek három tényező függvényében kell döntenie abban a kérdésben, hogy előzzön, vagy lemondjon erről a szándékáról. Ez a három tényező a saját gépkocsi, a megelőzendő jármű és a szemben közlekedő jármű sebessége. Saját sebességünk — ha a kilométer óra nem hibás — egyszerű odapillantással megállapítható. Nem jelent különösebb problémát az előttünk haladó jármű sebességének a felmérése sem. Nem könnyű azonban a szemben közlekedő jármű sebességének a felmérése. A helytelen távolságbecslés gyakran előfordulhat, különösen éjszaka. Ilyenkor talán a járművek tompított fényének erőssége adhat eligazítást. Ha ugyanis a jármű tompított fénye erősebb, ebből következtetni lehet arra, hogy közel van, s ilyenkor a vezető lemond előzési szándékáról. Nem egy balesetnek volt azonban előidézője az, hogy a fényforrás gyengéDD voltából a vezető a szembe jövő jármű távoli helyzetére következtetett, megkezdte az előzést, s amikor már a bal oldalon volt, akkor döbbent rá, hogy helytelenül becsülte fel a távolságot. Ekkor azonban a baleset már nem volt elkerülhető. A tanulság tehát a leírtakból az, hogy ha a vezetőben csak egy pillanatra is kétség merül fel arra, hogy az előzés baleset nélkül elvégezhető, mondjon le annak végrehajtásáról. AZ EMLÍTETT bírói ítéletből egyértelműen megállapítható volt, hogy a szemben közlekedő gépkocsi váratlanul, be nem látható kanyarból bukkant fel, s a vádlott Tresz József számára már csak az utolsó 25—30 méterről vált láthatóvá. De mert a pótkocsis teherautó vezetőjének szabad kilátása nem volt, az előzést semmiképpen sem lett volna szabad megkezdenie. Az előzés egyik feltétele ugyanis az, hogy a vezetőt a szabad előrelátásban semmi ne korlátozza. Ez Tresz József esetében az útka- nyar miatt nem volt meg. Ilyenkor a jármű vezetőjének mindig számítania kell egy szemben közlekedő jármű megjelenésére. A vádlottat közlekedési bűn- cselekmény miatt már három alkalommal ítélték el, két esetben halálos balesetért. A mostani bűncselekmény elkövetési módjából arra lehet következtetni, hogy Tresz József erőszakos, agresszív vezetői típus. Az eljárás során adatok merültek fel arra is, Rogy útja nem volt sietős, a fuvar lebonyolítása nem volt sürgős. Semmi sem indokolta tehát, hogy a kedvezőtlen forgalmi helyzetben előzésbe kezdjen. S hogy mégis ezt tette, kizárólag agresz- szív vezetési stílusával magyarázható. Az ügy legfontosabb tanulsága, hogy minden forgalmi helyzetben tartózkodjunk az erőszakos, agresszív vezetési magatartástól, módszerektől. Ez a stílus távol áll a hatályban levő közlekedési szabályok szellemétől. A MOTORIZÁCIÓ mai fejlődése mellett éppen az ellenkező tendenciának kell érvényesülnie, a türelmes, segítőkész közlekedési morál kialakítására kell törekednie minden járművezetőnek. Csak ennek felismerése és elterjedése vezethet a balesetek számának csökkenéséhez, a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez. Dr. Tasnádi Elek
