Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
2 « PETŐFI NÉPE <K 1977. július 12. események sorokban NEW YORK_________________ A szocialista, valamint az el nem kötelezett országok csoportja határozattervezetet terjesztett az ENSZ dekolonizációs bizottsága elé. A dokumentumtervezet élesen elítéli az imperialista hatalmak katonai ^tevékenységét a gyarmati területeken. A határozattervezet hangsúlyozza: Rhodesia és Namíbia kisebbségi fajüldöző rezsimjei fegyveres erőszakhoz folyamodnak, abból a célból, hogy uralmukat fenntartsák ezeken a területeken, és aka dályozni próbálják a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmainak szabadságharcát. BUKAREST _______________ Hétfőn délelőtt a román fővárosban megkezdődött a munkástanácsok első kongresszusa. Nicolae Qeausesfcu, az RKF főtitkára, román államié a megnyitó ülésen elhangzott beszédében méltatta a román munkásosztálynak a szocializmus építésében elért eddigi eredményeit, és részletesen szólt az ötéves terv előirányzatai teljesítésének jelentőségéről. (MTI) SAN~ JÖÜT A Hondurasi Kommunista Párt Tegucigalpában megtartott harmadik kongresszusa egyhangúlag határozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról, s ebben felhívja a hondurasi kommunistákat az ország demokratikus erőit, hogy soraik tömörítésével ünnepeljék meg évszázadunk legnagyobb eseményének jubileumát. HAVANNA ’~ '' __ A kubai külügyminisztérium szombaton hivatalosan is bejelentette, hogy befogadja azt a négy chilei állampolgárt, aki a hét elején Chiléből . Perpba térített egy utasszállító repülőgépet. A gépeltérítők eredetileg Venezuelától kértek politikai menedékjogot, de az elutasította kérelmük teljesítését, a négy chilei szombaton Kubába utazott. Egyiptom katonai főügyésze vasárnap Kairóban elmondta, hogy az a szélsőséges muzulmán szervezet, mely a múlt hét elején elrabolta és meggyilkolta a volt vallásügyi minisztert, terveket szőtt az egyiptomi kormányzat megdöntésére. Mint a fővész közölte, a szervezet letartóztatott vezetője bevallotta, hogy a szélsősége.' csoport terroregységeket hozott létre számos arab országban azzal a tervvel, hogy megdöntse a fennálló kormányokat. Célkitűzéseiket politikusok elrablásával akarták kikényszeríteni. (Reuter) bonST ’ Hamburgban folytatódik Araias, volt SS obersturmbahnführer háborús bűnös pere, aki a második világháborúban a Lett Szovjet Köztársaság területén több mint 35 ezer személy lemészárlását irányította. (TASZSZ) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Ciprusi mementó Mint a hírügynökségek jelentették. New Yorkból visszaérkezett Nicosiába Javier Perez de Cuellar, Waldheim ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottja. Cuellar, aki beszámolt a főtitkárnak a szigetország helyzetéről, Nicosiában kijelentette: fokozza erőfe szítéseit „annak érdekében, hogy mielőbb folytatódjanak a két ciprusi, 'közösség képviselőinek még június elején megszakadt tárgyalásai”. Az, aki csak valamelyest is figyelemmel kísérte az elmúlt esztendők ciprusi fejleményeit, tisztában van azzal, hogy a különmegbízottnak, enyhén szólva, nem lesz . könnyű dolga. A ciprusi főváros szívében húzódó „zöld vonal” két oldalán élő népközösségek a. görögök és a törökök között sok érzelmi-politikai gyújtóanyag halmozódott fel. A megbeszélések eddig is hoszszadalmosak voltak és nem az elmúlt hónapban szakadtak meg először — talán nem is utoljára. Mégis minden amellett szól, hogy egyszerűen nincs más út a kibontakozásra, mint a két közösség képviselőinek megegyezése egy kölcsönösen elfogadható modus vivendiben — aztán pedig e remélhetőleg egyszer majd megszülető megállapodás maradéktalan betartása. Aligha túlzás a kijelentés: ez nemcsak az ő érdekük, hanem az egész világé. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékelteti egy közelgő évforduló. Július 15-én lesz ugyanis három esztendeje, hogy az akkor még uralmon levő görög katonai junta sugallatára és segítségével egy szélsőséges csoport meg akarta dönteni Makariosz érsek-elnök kabinetjét. A kísérlet olyan láncreakciót indított el, amelynek tanulságai ma is figyelemre méltók: 1. az elvetélt akció veszélyessége anynyira nyilvánvaló volt, hogy siettette az athéni ezredesek bukását; 2. a török hadsereg válaszul megszállta a szigetország jelentős részét; 3. egyes nyugati fővárosokban erősödtek azok a törekvések, hogy a ciprusi „megoldást” kívülről, a NATO-diktátuma alapján kellene a szigetországra erőszakolni. 1974. július 15-e figyelmeztető mementó: Ciprusnak el nem kötelezett, független országnak kell maradnia. Minden másfajta célkitűzés nemcsak Ciprust, hanem a Közel-Kelet szempontjából is oly fontos térség érzékeny egyensúlyát — tehát a bókét is fenyegeti. H. E. Hatályba lépett a magyar-NDK barátsági szerződés Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete hétfőn Budapesten — a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában — kicserélte a két ország párt- és kormányküldöttségének legutóbbi találkozása alkalmából Berlinben 1977. március 24-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítő okiratait, s ezzel a két nép testvéri barátságának és együttműködésének további elmélyítését szolgáló szerződés hatályba lépett. Az eseményen részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Roska István és Szarka Károly külügyminiszter-helyettesek, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhelyettes, Gadó Ottó és Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesei, Szita János, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Jelen voltak a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének vezető munkatársai is. (MTI) # Púja Frigyes és Gerhard Reinert aláírja az okmányokat. (Telefotó—MTI—KS) Szovjet vezetők üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyev és j Alekszej Koszigin a mongol népi forradalom 56-ik évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökét és Zsambin Batmönhöt, a Minisztertanács elnökét. A szovjet vezetők megállapították, hogy a Mongol Népköztársaság jelentősen hozzájárul a szocialista államok közös harcához, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért folyik. Rámutattak, hogy évről évre erősödik a szocialista internacionalizmus elvein alapuló barátság a két párt és a két ország népei között, s az együttműkör désnek újabb lendületet adott a mongol párt- és kormányküldöttség tavaly októberben tett szovjetunióbeli látogatása. (TASZSZ) Felsőházi választások Japánban 0 Japánban a vasárnap megtartott felsőházi választásokon az eddig összeszámlált szavazatok alapján a kormányzó Liberális Demokrata Párt a vártnál jobban szerepel. Közcp-európal idő szerint hét óra harminc percig a 126 felsőházi mandátumból Fukuda Takeo miniszterelnök konzervatív pártja 59-et szerzett meg. A legnagyobb ellenzéki párt, a Japán Szocialista Párt mandátumainak száma 21, a középutas Komeito-párt 12, a Japán Kommunista Párt 3, a Demokratikus Szocialista Párt 3, az YJj Liberális Klub 1, a kisebb pártok ugyancsak 1, míg a függetlenek 2 mandátumot szereztek. Képünkön: Takeo Fukuda miniszterelnök és felesége szavazás közben. (TELEFOTO —* AP—MTI—KS) A nagy körutazás Vagy most, vagy csak 178 év múlva Az 1976—78. években ritka alkalom kínálkozik a Naprendszer küls$ bolygóinak felderítésére. Éppen most július- -augusztusban adódik a legjobb indítási lehetőség Ez a felderítő rakéta pontosan 12 év múlva jutna el a nyolcadik bolygó, a Neptunus térségébe. Az asztronautika szakemberei ezt a vállalkozást Grand Tour-nak, nagy túrának, „kirándulásnak” nevezik. (Az űrhajózó országok közül jelenleg csak a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA lenne képes ezt a nagyszabású kísérletet végrehajtani.) 1. Az űrkorszak első két évtizedében igen sok érdeklődő ember észrevehette, hogy nem indíthatnak űrrakétát bármikor, bármerre. tetszés szerint - ha azt akarjuk, hogy a műszeres előőrs cél ba is jusson. Az égitestek folytonos keringése akadályozza a tetszés szerinti Indítást. A bolygók különböző méretű (hosszúságú) pályákon, rná? é? lás idő alatt ke-ülik meg a Napot. A szüntelenül mozgó bolygóknak az egymáshoz (és a Naphoz) viszonyított helyzete mindig különböző lesz. Így például a gyorsan keringő Vénus „lekörözi” a Földet, a Föld meg a Marsot, s mindezt kényelmesen figyeli a Jupiter, csaknem 12 éves keringési idejével. A kedvező startlehetőséget indítási ablaknak nevezzük. A Vénusra 584, a Marsra 780 naponként indíthatunk rakétát, ám mindegyiknek az utazási ideje más és más lesz. A Föld csaknem tizenkétszer kerüli meg csillagát, amíg a Jupiter csupán egy keringést végez. A Jupiter irányába 399 naponként indíthatnánk űrautomatát. Minél meszszebb van egy külső bolygó, annál inkább rövidül a két kedvező indítás közötti kivárás! idő, például a Neptunusra 368, a Plútóra 366 naponként küldhetnénk robotgépet. Mégis van valami, ami ezt a gyakori indítást akadályozza. 2. A legfőbb akadály a nagy sebesség-igény. Egy Plutó-rakétát még a Föld körzetében másodpercenként 16,6 kilométeres kezdősebességre kellene felgyorsítani. Ilyen rakéta pillanatnyilag még nem létezik. (Ha létezne, akkor 46 év múlva érné el a Plútó bolygót ám rádiói addigra felhallgatnának.) Mi hát a teendő?. Van már olyan — többfokozatú — rakéta, amely képes elérni a másodpercenkénti 14 kilométeres sebességet. A Jupiter eléréséhez ez éppen elegendő. De hogyan tovább? Az emberi gondolkodás egyik dia. dalának is nevezhetjük a következő megoldást. Kiszámították: a Jupiter, a Naprendszer óriása tömegvonzásával tovább gyorsítja a már-már „elfáradó” rakétát! Ha két égitest egymáshoz közel halad el, gravitációs energiát cserélnek egymással. A parányinak tűnő műszertartály ugyan nem zavarja a Jupitert, ám megfordítva ez nem így van. A Jupiter (a pontosan előkészített „randevú” során) másodpercenként mintegy két kilométeres többletsebességet ad á földi hírnöknek s az így már képes a gyűrűs Saturnus világáig eljutni. Ott újabb gyorsítást kap s ezután behatol az Uranus térségébe, majd megközelíti a Neptunust és létrejön a nagy körutazás. 3. Mirithogy minden bolygónak minden pályaadata más, az előbbiekből sejtjük: a nagy körutazás csak bizonyos konstellációban lehetséges. Mindenesetre, a Jupiter és a legkülső bolygók egymáshoz viszonyított helyzete döntő. Ha a mostani kísérlet nem jönne létre, akkor a legközelebbire pontosan 178 évig kellene várni. A Jupiter gyorsító hatását (az Uranus és a Neptunus eléréséhez) csak a harmadik évezredben, a XXII. században, pontosan 2155-ben lehetne legközelebb kihasználni. Bizonyára, addigra lesznek már nagyobb teljesítményű. gyorsabb rakétáink: ám a tudománynak minden lehetséges segítséget fel kell használnia, a most adódó első lehetőségeket is ki kell aknázni a cél elérésére. Egy Gand Tour rakéta a számítások szerint az indítás után öt évvel érkezne a Saturnushoz, 1986-ban haladna el az Uranus mellett és 1989-ben kezdené meg a Neptunus felderítését. 4. Egy Grand Tour rakétának sok feladata lenne. Le kell fényképezni a Jupitert és a nagyobb holdjait. Ez utóbbiakon előbb vagy utóbb éppúgy lakható bázisok épülnek majd, mint amilyeneket a Holdra is terveznek. A Saturnus gyűrűrendszerének és holdjainak lefényképezése után (ezt televíziós adással is megoldhatják), fel kell deríteni az Uranust. Igen nagy a valószínűsége, hogy az Uranus dermedt világában a Saturnuséhoz hasonló gyűrűrendszer van. Lehet, hogy a gyűrűs bolygók gyakoribbak, mint azt sokáig hitték. (Az Uranus feltételezett gyűrűit ez év tavaszán fedezték fel.) A bolygórendszer belső vidékén négy bolygó rója köreit. A Merkur, a Vénus és a Mars Földtípusú, szilárd kérgű, nagy sűrűségű égitestek. A negyediknek számított Jupiter sűrűsége egynegyede a Földének, annyi mint a Napé. A gyűrűs Saturnus „úszna a vízen”, mert sűrűsége csak 0,7 gramm köbcentiméterenként. A tudománynak az a véleménye, hogy e szilárd kéreggel nem rendelkező furcsa óriásbolygók tanulmányozása a Föld születésének, a Naprendszer keletkezésének megértéséhez legalább anynyira fontos, mint a közeli Hold kutatása. G. K. LAPSZEMLE A Pravda vasárnapi számában Georgij Ratianyi, a szovjet lap külpolitikai szemleírója, a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulását és Carter amerikai elnöknek a szárnyasrakéták tömegméretű gyártására vonatkozó döntését vizsgálja. A Pravda szemleírója hangsúlyozza, hogy az óceánon túl egyesek figyelmen kívül hagyják a Szovjet—amerikai kapcsolatokban felhalmozódott értékes történelmi tapasztalatot, s megfeledkeznek arról a pozitívumról, amelyet oly nagy munkával sikerült elérni. Mindez méltán váltja ki a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentőségét ismerő nemzetközi közvélemény aggodalmát. A hivatalos körökhöz közelálló amerikai tömegpropaganda — állapítja meg a Pravda cikkírója — könnyűszerrel téríti le a józan \ ész útjáról a tájékozatlan amerikaiakat. A legharciasabb militarista körök mintegy jelszóra azonnal támadásba lendültek a B—1 típusú nehézbombázók tömeges gyártását leállító elnöki döntés ellen. A szárnyasrakéták és a többi új fegyverfajta kérdése ily módon a háttérbe húzódik. A washingtoni kormányzat az efféle támadások és saját megnyugtató nyilatkozatai fényében igyekszik úgy feltüntetni magát, mintha lépéseket tenne az enyhülés biztosítására, és megfelelő módon takarékoskodna a nép vagyonával. „Valójában az amerikai imperializmus egyszer már megbukott politikájának felélesztése — zárja következtetéseit a Pravda szemleírója — egyáltalán nem segíti elő a szovjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődését. (TASZSZ) Ki hallgatja le az amerikai telefonokat? Szergej Bulancev, a TASZSZ kommentátora a New York Times legutóbbi szovjetellenes vádaskodásaival kapcsolatban a következőket írja: A New York Times hétfői számában olyan értesülést közöl, hogy a Szovjetunió állítólag megsérti „az amerikai állampolgárok millióinak alkotmányos jogait”, mivel titokban lehallgatja azok telefonbeszélgetéseit. A meglepő híreszteléssel kapcsolatban önként felvetődik a kérdés: hogyan történik mindez a gyakorlatban? A válasz roppant egyszerű: Washingtonban és az Egyesült Államok egész hatalmas területén — írja az amerikai lap — az „oroszok” elektronikus műszereket szereltek íel... Nyilvánvaló, hogy a New York Times szerkesztőinek állítása nem teljesen alaptalan, mindössze vádaskodásaik címzettjét tévesztették el. Azt ugyanis minden amerikai újságolvasó tudja, hogy az Egyesült Államokban nem a Szovjetunió, hanem az úgynevezett Központi Hírszerző Hivatal, azaz közismert rövidítéssel a CIA végez telefonlehallgatásokat, s amint ezt maga a New York Times is több ízben megírta: a nagyhatalmú ügynökségnek még csak nem is ez a legnagyobb törvénysértése. 1947 óta egyedül az amerikai kongresszusban több mint kétszáz törvénytervezetet terjesztettek elő a CIA önkényének korlátozására. (TASZSZ) Tízezer tüntető támogatta a Grunwick-gyár sztrájkőreit LONDON László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Az utóbbi évek legnagyobb tömegdemonstrációja zajlott le hétfőn London északi részén. A szakszervezetek felhívására az ország minden részéről érkeztek a fővárosba a munkásküldöttségek, hogy kifejezzék szolidaritásukat á Grunwick-gyár dolgozóival, akik tizedik hónapja sztrájkolnak az embertelen munkakörülmények és szakszervezeti jogaik semmibe vé_ tele miatt. Skóciából, Walesből, Közép- Angliából, mintegy tízezer tüntető gyűlt össze hétfőn reggel, munkakezdéskor, hogy a Grunwick dolgozóival együtt sztrájkőrséget álljon az üzem előtt. Köztük volt Arthur Scargill, a Yorkshirei-i bányászok vezére, akit néhány hete őrizetbe vettek már egyszer a Grunwick sztrájkőrségén. A hatalmas tömeg fegyelmezett felvonulása ellenére a négyezres rendőri erő hamarosan provokálni. kezdte a tüntetőket és számos összecsapás robbant ki. Harminc tüntetőt és rendőrt kórházba szállítottak, legalább 50 tüntetőt letartóztattak. A legizgalmasabb percek ismét azok voltak, amikor megérkezett a Grunwick-gyár busza a sztrájktörőkkel. A tüntetők sorfala mindenfelől előrenyomult, hogy elzárja az utat a bejárat felé, mire a lesben álló lovasrendőrök ia elővágtattak és elkeseredett dulakodásban szorították vissza a tüntetőket. Az autóbusz szüntelen dudálással tankként törtetett előre a sűrű tömegben. A t'öbb órát késett műszakkezdés után a tízezer tüntető hosszú sorokban végigvonult a Willesden kerületben. „A dolgozók egyesült erejét sohasem törik meg” — zúgott az ütemes harci jelszó. A legfelső bíróságon hétfőn folytatódott George Ward Grunwick tulajdonos pere a kormány munkaügyi békéltető és döntőbírósága ellen, amely februárban felszólította a tulajdonost, hogy ismerje el üzemében az APEX szakszervezetet és vegye vissza elbocsátott dolgozóit. Egy londoni szállodában megkezdte munkáját az a nyilvános vizsgálóbíróság is, amelyet a kormány bízott meg a Grunwick-ügy okainak tisztázásával. • Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, hétfőn hivatalában fogadta Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-helyettest, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Barity Miklós, hazánk prágai és Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) 0 Sithole visszatért Rhodesiába Kétévi száműzetés után visszaérkezett Rhodesiába N. Sithole lelkész, a színesbőrű többség egyik ismert . politikusa. A megfigyelők nem tartják lehetetlennek, hogy a Mugabétől és Nkomótól jobbra álló lelkész esetleg hajlandó tárgyalni a kormánnyal. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Letérés a józan ész útjáról
