Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

a termelők szolgálatában A megyei AGROKER Vál­lalat jelentős feladatot tölt be a megye mezőgazdaságá­ban, hiszen biztosítania kell a mezőgazda­­sági termeléshez szükséges gépeket, anyago­kat, segédanyagokat — műtrágyát, növény­védő szert, egészen a munka- és védőruháig —, az alkatrészeket. Gyakorlatilag el kell látni a megye mezőgazdasági nagyüzemeit és kistermelőit minden olyan eszközzel, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb földművelést, a magasabb terméshozamok elérését. Ez — ha figyelembe vesszük a raktárkészlet beha­­tároltságát — nem könnyű feladat. A keres­kedelem annál dinamikusabb, minél gyor­sabb az áru és a pénz körforgása. A megyei AGROKER Vállalat évente négyszer forgat­ja meg a 600 millió forintos raktárkészletét, s ezért a forgalom eléri, sőt meghaladja a 2,4 milliárdot. A fő cél a jó ellátás biztosítá­sa, amelyet még a nyereségnek is alárendel­tek. Nem csoda hát, ha elégedett a megye és a megyén kívüli vevőkör. • Az MTZ—80-as erőgép. A fejlődés ütemére jellemző, hogy míg 1973-ban „csupán” egy­­milliárd volt a vállalat forgalma, addig ez évben a tervezett forga­lom eléri a 2,5 milliárdot, sőt bi­zonyos vonatkozásokban meg is haladja. A kereskedelemhez azonban nem elég csak a gyártó cégektől kapott áruféleségeket eladni, kezdeményezni is kell. A megyei AGROKER Vállalat számtalan kezdeményezése közül ezúttal csupán néhányat soro­lunk fel: Országosan a megyei AGROKER Vállalat foglalkozik a kisadagú műtrágyák és nö­vényvédő szerek csomagolásával. Nemcsak a megyét látják el, ha­nem az ország 16 AGROKER vállalatát is, s hogy jól, azt bi­zonyítja: kis kiszerelésű műtrá­gyákból és növényvédő szerekből nincs hiány. 38 lerakat Másik kezdeményezésük: A kiskereskedelmi egységek — ÁFÉSZ és BIK-boltok — ellátá­sa céljából bizományi lerakatokat hoztak létre, s ily módon több mint 38 helyen állandó készlet áll rendelkezésre bázis és bizo­mányi raktárakban. Mi ebben az új? A kiskereskedelmi boltegy­ségek csak akkor fizetnek, ha árukészletüket eladták. Így nem kell növelniük a saját terhűkre az árualapot. Az AGROKER több ÁFÉSZ-szel közösen szakboltot nyitott a megye több helységé­ben. Közöttük Kecskeméten, Ti­­szakécskén, Togipán, Kiskunha­lason. Ezekben a szakboltokban a mezőgazdasági árutermeléshez szükséges anyagok, gépek, eszkö­zök, növényvédő szerek, műtrá­gyák és segédanyagok kaphatók minden mennyiségben. Szeret­nénk hozzátenni, hogy ezek az üzletek is bizománybán dolgoz­nak. Meg kell említenünk AGRO­KER Vállalat bácsalmási mező­­gazdasági boltját, amely jelentő­sen elősegíti a kisárutermelők maximális ellátását a különféle 'árucikkekkel. Az ÁFÉSZ-boltoktól, ameny­­nyiben nagy tételben vásá­rolnak növényvédő szert és azt nem tudják értékesíteni, az árut a vállalat visszavásárolja. Az AGROKER gondoskodik arról, hogy a megyében gyártott termé­keket, mint például a Kiskun­halason készülő modulbarakot, vagy a Kecskeméten gyártott, alumíniumvázas fólia-alagutakat országosan forgalmazza. A kez­deményezések körét a jövőben méginkább kiterjesztik, újabb módszereken és megoldásokon gondolkoznak. A termelők szol­gálata fontos kérdés az AGRO­KER Vállalatnál, hiszen azt tart­ják. hogy mindig többet kell nyújtani a felhasználóknak. Nem elég eladni egy gépet, vagy nö­vényvédő szert, arról is gondos­kodni kell, hogy használásához szükséges tapasztalatok, infor­mációk, tájékoztatások szintén eljussanak a vásárlóhoz. Marketing osztály Igen sok gyártmányismertetőt, illetve szórólapokat szerkesztet­tek, amelyen tájékoztatást kap­nak a termelők a helyes techno­lógiáról és a szerfelhasználásá­ról. Mégemlítenénk a színvona­las és nagyszámú újsághirdeté­seket, amelyek a jobb vevőtájé­koztatást szolgálják. Országos börzéken és különböző értékesí­tési kampányokon rendszeresen részt vesznek. Ezért tartják fenn marketing osztályukat, amely­nek dolgozói főleg a piaci napo­kon szaktanácsadást tartanak a kistermelők részére, illetve a ki­állítások, szakmai bemutatók, igényfelmérések, a vállalatok gyorsabb információ szerzését is biztosítják, valamint az erőgép- és munkaeszközök beszerzési le­hetőségét. Ezt célozza a mozgó­bolt üzemeltetése, amely főleg a tanyavilágba viszi el a legújabb és leghatékonyabb műtrágyákat, növényvédő szereket, vagy éppen a legmodernebb berendezéseket. Jelentős nagyságrendű gépkocsi­­parkot üzemeltet a vállalat, csu­pán azért, hogy a megrendelt árut idejében eljuttassa a bolthá­lózatba. Igaz, ez nem gazdaságos, de elengedhetetlenül szükséges. Garanciális javítás Az AGROKER Vállalat nagy tnennyiségű erő- és munkagépet hoz forgalomba, ám nemcsak el­adja ezeket a berendezéseket, de szolgáltatásképpen garanciális ja­vításukat is vállalja. Ezért kötöt­tek szerződést a MEZŐGÉP kis­­kunmajsai gyáregységével. Ott helyezik üzembe a gépeket, s végzik el a garanciális javítást, karbantartást. A Jánoshalmi Me­zőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézettel szerződést kötött az AGROKER Vállalat a mezőgazdasági erő- és munkagépek kezelőinek rendsze­res továbbképzésére, azzal a cél­lal, hogy növekedjen a gépek ki­használási foka, munkateljesít­ménye, élettartama, csökkenjen a szakszerűtlen kezelésből szár­mazó gépállás, a javításhoz szük­séges alkatrész-igény. Ez nem a vállalat feladata lenne, de á költ­ségeket mégis a vállalat vállalja, hogy az új gépek, berendezések helyes üzemeltetése céljából, gyakorlati és elméleti oktatást nyújtsanak a felhasználóknak. A közös gazdaságokból ott tanul­nak a traktorosok, munkagépke­zelők. hogv az el őf rá soknak meg­felelően üzemeltessék a beren­dezéseket. Évente öt-tíz alkalom­mal az új erő- és munkagépso­rokat üzemközben mutatják be a vásárlóknak. A szezonális mun­kák előtt ugyancsak tájékoztató­kat tartanak a mezőgazdasági szakembereknek, ahol az új gé­pek, műtrágyák, növényvédő sze­rek ajánlata mellett bemutatják a helyes és célszerű felhasználást. Alkatrész ellátás Régi és állandóan visszatérő gond a mezőgazdaságban a már meglevő gépek alkatrész ellátása. A szabály az, hogy egy-egy erő­vagy munkagéphez tíz évig kell alkatrészt biztosítani, illetőleg annak garanciális Javítását el­végezni. Ezért a vállalat maxi­mális készleteket tárol különböző erő- és munkagép alkatrészek­ből. Ennek a mennyiségére jel­lemző, hogy évente átlagosan számítva 100 millió forint értékű alkatrész-készlet áll rendelkezés­re. Ez az egész kereskedelmi készlet egyhatoda. Teszik ezt a javítások folyamatossága érdeké­ben, sőt még hitelt is^ nyújtanak, hogy a felhasználók idejében megkaphassák a gépeket, beren­dezéseket. Tavaly például az ön­tözőberendezések vásárlására nyújtottak hitelt, az idén pedig kombájnokat vásárolhattak a termelő üzemek. Az AGROKER Vállalat egyik legnagyobb megrendelői a terme­lési rendszergazdák. Igyekeznek igényeiket kiemelten kezelni. A MEZŐGÉP vállalatokkal — ame­lyek főleg munkagépek előállítá­sában érdekeltek — szintén jó kapcsolatot tartanak fenn az igé­nyek gyors kielégítése érdeké­ben. Az AGROKER Vállalat ter­mészetesen nem mindig rendel­kezik mindenféle szükséges anyaggal, vagy eszközzel, ilyen­kor az igényelt eszközöket a társ­­vállalatokkal ideszállíttatják. Biztató jövő Néhány szó a jövőről. Bizta­tóak a gépellátás kilátásai. Ez év második felében 20 Rába— Steiger 180-as univerzális, hazai gyártású traktort tudnak már eladni és még minden mennyi­ségben beszerezhető. Rövidesen megjelenik a K—701-es 300 ló­erős traktor, amelyből már jövő­re vásárolhatnak a gazdaságok. Már most is kapható a K—700/A 215 lóerős traktor, jövőre vár­ható és minden mennyiségben megvásárolható a Zetor 12045, 120 lóerős és a T—150 K gumi­kerekes 150 lóerős szovjet trak­tor is. Ebben az évben, de a jövő évben is korlátlanul besze­rezhető és viszonylag még min­dig olcsó és megbízható az MTZ—80-as erőgép, amely fel­váltja a korábban már jól is­mert 50 lóerős MTZ-traktort. Újdonságnak számít az MTZ—82 négykerék-meghajtású traktor, amely a homokos talajon meg­bízhatóan dolgozik. A második félévben már kapható lesz a Zetor—5748 kistraktor, amely négykerék-meghajtással, jobb utóda lehet a régi UE—50-es traktornak. A vállalat igyekszik — s erre már szerződés van — beszerezni komplett gépsorokat, amelyek RAU- és IHC-licence alapján készültek, az ekétől a kultivátorig. (X) Rekord eredmények születtek tavaly a ré­mi Dózsa Termelőszövetkezetben. A szorgal­mas és lelkiismeretes tagság, valmint a veze­tőség munkájának elismerését jelentette, hogy a múlt évi teljesítményükért ismét el­nyerték a Kiváló termelőszövetkezet címet. Létrehozták azokat a termelési feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a rájuk háruló népgazdasági terveket teljesítsék. A természeti és közgazdasági, valamint üzemi viszonyokat figyelembe véve kialakították a legmegfelelőbb termelési szerkezetet, ame­lyen a későbbiekben nem lesz majd szüksé­ges változtatni. Ennek alapja az, hogy a nö­vénytermesztési ágazat csaknem teljesen az állattenyésztés takarmányszükségletét ter­meli meg. ÉVENTE HUSZONKÉT MILLIÓ NAPOSCSIBÉT <s7Af T ÍT MEGRENDELŐINEK a remi Dózsa T er melőszö vetkezet • Az új keltetőUzeMr ben a legkorszerűbb kö­rülmények között kel­tetik a tojásokat. Ai idén 14 millió napos­csibét értékesít a rémi Dózsa Tsz. segítettek a vízvezeték-szerelés­ben, a tetőfedésben a palázásban, minden vasajtót és kaput elké­szítettek, és részt vettek a kelte­tőgépek beszerelésében is. A nagy összefogás eredménye, hogy, a múlt év decemberében elké­szült a keltetőüzem és a műsza­ki átadása is megtörténhetett; Az idén január 4-én a francia gyártmányú, Bekoto típusú gé­pekbe berakták az első tojáso­kat. Az előkeltetőben kilencven­­ezerhétszáz, az utókeltetőben pe­dig több mint 15 ezer tojás fér. összesen 24 gép működik. Azóta már három és fél millió napos­csibét szállítottak e! a szövetke­zetből. £xprcsz és pccseti., bárány exportra A rémi Dózsa Termelőszövet­kezet juhágazata a baromfit kö­vetően a legtöbb termelési érté­ket állítja elő. Tavaly 1700 anya­juhot és szaporulatát tartották a téeszben. Terveik szerint a jövő év végére négy és félezerre nö­velik az anyajuhok számát. A hizlalás mellett elkezdődött a tenyésztői munka is. Harmincezer bárányt hizlalnak jövőre, amelyet a Gyapjú és Textilnyersanyagforgalmi Válla­latnak adnak át, ahonnan ex­portra szállítják. A juhágazat fejlesztése érdekében három anyajuh hodályt és három bá­rányhizlalót építenek. Ezek be­ruházási költsége meghaladja majd a tízmillió forintot. A sertéstenyésztést és hizlalást is fontosnak tartják. Az elmúlt évben csaknem 1400 hízott ser­tést értékesítettek- amelyből több mint félmillió forint nyereségük származott. Nagy gondot fordí­tanak a háztáji- és kisegítő gaz­daságok munkájának segítésére, irányítására. A tagoknak tavaly húszezer tojótyúkot adtak át. a tojásokat pedig visszavásárolták. A háztáji csirkenevelés fellendí­tése érdekében csaknem 20 ezer előnevelt baromfit szintén a háztáji gazdaságoknak juttattak, ezenkívül ötvenhat kocasüldőt is tenyésztésre adtak ki a háztáji gazdaságoknak. Az étkezési búzán kívül saját felhasználásra termesztik a többi kalászos gabonát, a kukoricát és a lucernát. A tavalyi hektáron­kénti 58 mázsás búzahozamot igen jó eredménynek tartják, a kukorica termésátlagát már ke­vésbé. Az aszályos időjárás mi­att nem érték el az előző évek 75—85 mázsás hektáronkénti termésmennyiségét. A lucerna­területet növelik, az idén 58 hek­táron végeznek új telepítést. Figyelemreméltó eredményeket értek el a szőlőtermelésben. A több mint száz hektáros ültet­vény hároméves hektáronkénti átlagtermése meghaladja a 120 mázsát. Ezen még tovább sze­retnénk javítani, ezért évente 30—40 hektáron elvégzik a nagy­üzemi termelés feltételeit meg­teremtő korszerűsítést. A szövetkezet tavalyi árbevé­tele 178,5 millió, a nyeresége pe­dig 11,6 millió forint volt. A ter­melési értékük hetven százalékát az állattenyésztés adta. Tízszer több árut termel ez az ágazat, mint a növénytermesztés. Vezető helyen a baromfitenyésztés Szerkezeti változást hajtottak végre tavaly a baromfiágazatban. A broyler csirke neveléséről fo­kozatosan áttértek a Hibro hús­hibrid előállításához szükséges szülőpárok tartására, vagyis a csirkehizlalás helyett a tenyész­tésre. A szövetkezet tagja a Hunnia hibridtársulásnak. E társulás Hollandiából vásárolja a nagy­­szülőpárokat, amelynek utódjait tartják a szövetkezetben. Ezzel a szülőpároknak tojásait keltetik. A tojásból kibújó naposcsibék a Hibro néven elterjedt, kiváló súlygyarapodásra képes húshasz­nosítású hibridek azok- amelyek a nagyüzemek baromfitelepeire kerülnek. Tavaly a termelőszö­vetkezetben több mint 120 ezer szülőpárt tartottak, s ezek tojá­sait saját bérkeltetőkben keltet­ték. összesen 11,5 millió napos­baromfit adtak át a megrende-A tojás-értékesítés növelését is fontosnak tartják a termelő­­szövetkezetben. Terveik szerint jövőre kétmillió tojást exportál­nak Ausztriába és Jugoszláviába, három év múlva várhatóan en­nek csaknem kétszeresét. Vásároljon Hibro húshasznosítású naposcsibét, 52 nap alatt másfél kilósra hizlalható. Kiváló takarmányértékesítő. Napos korban ivar szerint könnyen szétválasztható. A rémi Dózsa Tsz. új keltetőjéből kiváló minőségű napos baromfikat szállít a megrendelőknek! • Évről évre növelik az anyajuhállonányt. Rövidesen négy és fél­ezer anyajuh szaporulatát szállítják exportra. A további együttműködés érdekében löknek. Az idén a szövetkezet 12 millió naposbaromfit értékesít, jövőre 15, három év múlva több mint húszmilliót. Ekkor 210 ezer szülőpárt tartanak majd a gaz­daságban. A hibrideknek igen nagy elő­nye, hogy a kakasokat és a jér­­céket már napos korban a szárnytollak alapján biztonság­gal szét lehet választani. Ez min­den gazdaságnak előnyös, mivel a kakasokat külön épületben le­het nevelni, ami több haszonnal jár. Elsőként kell megemlíteni, hogy a kakasok jobb takarmány­értékesítők a jércéknél. Egy hét­tel hamarabb, vagyis hathetes korukra elérhetik a másfél kilós súlyt, amikoris átadhatók a fel­dolgozóiparnak. Erre azonban a baromfitartó gazdaságoknak és a feldolgozó­nak is fel kell készülnie. Első­sorban az a feladat, hogy legyen olyan épület a baromfihizlaló te­lepeken, ahonnan megoldható az egy héttel korábbi szállítás. Ezt az épületet évente eggyel több­ször lehet kihasználni, mint a többit. Ha a gazdaságok nem akarják az úgynevezett épület­forgót növelni, akkor is hasznos az ivar szerinti külön hizlalás. Gyors építkezés, összefogással A szövetkezetben mindössze négy és fél millió tojás kikelteté­sére volt lehetőség. Az értékes tojások nagyobb részét vállala­tok, téeszek keltetőibe kellett szállítani. Sok gondot okozott a bérkeltetés az ágazatban tevé­kenykedőknek. Nem voltak elé­gedettek a kelési százalékkal, a napos állatok fejlettségével sem. Ezért határozták el, hogy har­mincmillió forintot költenek egy új keltetőüzem létesítésére. Az elmúlt év augusztusában a gépműhely mögötti területen még csupán homokbuckák vol­tak. Kevesen hitték, hogy az itt szeptemberben elkezdődött épít­kezés még az esztendő végére befejeződik. A beruházás gyors megvalósí­tása sok munkaerőt igényelt, ezért minden ágazatban 50—60 munkással kevesebben dolgoz­tak, és az építkezésnél tevékeny­kedtek. A vezetők és a szakem­berek úgy szervezték ősszel a betakarítási, talajelőkészítési munkálatokat, hogy sehol sem legyen fennakadás. A gépműhely dolgozói felállí­tották a keltetőépület vasvázát, Huszonhárom társgazdasággal áll kapcsolatban a rémi Dózsa Termelőszövetkezet, mindannyi­an tagjai a Hunnia társaságnak. A partnerek naposcsibét szállí­tanak. Tudják, hogy a gazdasá­gok eredményes munkája attól io függ, hogy jól fejlett napos­csibéket szállítanak részükre. Az új keltetőkből kikerülő napos baromfik a tavalyinál is jobb minőségűek, teljes mértékben ki­elégítik a követelményeket. A szövetkezetben fontosnak tartják a partneri kapcsolatok fejlesztését. Ez nemcsak a ba­romfiágazatra értendő, hanem a juhászatra is. Ennek az ágazat­nak a dinamikus fejlődéséhez igen sok segítséget kaptak a Gyapjú és Textilnyersanyagfor­galmi Vállalattól. Három termelési rendszernek tagja a szövetkezet. Az említett Hunnián kívül a KITE kereté­ben kukoricát, a kunbajai rend­szerhez csatlakozva a szőlőt ter­mesztik. Terveik szerint kapcso­lataikat továbbfejlesztik a köl­csönös előnyök és érdekek figye­lembevételével. A szövetkezet — a termelés fejlesztése érdekében — az ötödik ötéves terv végéig összesen 113 millió forint értékű beruházást is megvalósít, (x)

Next

/
Thumbnails
Contents