Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

Feldolgozott baromfi hazánkban először a kiskunhalasi gyárból került ki 125 évvel ezelőtt. Ezt követte a kecskeméti gyár, ahonnét ugyancsak több mint száz éve szállították el az első vágott csirkéket. A két gyár fej­lődése az elmúlt 25 évben vált dina­mikussá. A IV. ötéves tervben vég­rehajtott rekonstrukció hatásaként mondhatjuk el, hogy az ország leg­nagyobb baromfihúsgyára Kecske­méten van. Nem sokkal fog elmarad­ni, a már két éve tartó átalakítás és korszerűsítés befejezte után, a kis­kunhalasi gyár termelése sem. Az iparágon belül önálló kecskeméti és a kiskunhalasi gyáregységet egyesíti a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vál­lalat. Harminc országban vásárolják a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat termékeit múlva a pecsenyecsirke-feldol­gozót. Ezután már óránként 6000 szárnyas kerül le erről a szalag­ról. A kecskeméti gyárban ne­­gyedmilliárd forintot költenek 1980-ig az élelmiszertörvényben előírt higiénikus termelés meg­valósítására. E program kereté­ben még elkészül 90 millió fo­rintos költséggel a hulladékfel­dolgozó üzem is. A naponta fel, gyülemlő 180—200 mázsa mellék­­termékből magas fehérjetartal­mú takarmánylisztet gyártanak. A beruházások befejezése után nemcsak a hazai ellátást és vá­lasztékot, hanem az exportot is növeli a vállalat. Terveik szerint 1980-ban már 44 ezer tonna árut értékesítenek. Hosszú távú szerződés = biztonság -f- felár Másfél száz mezőgazdasági üzem szállítja a feldolgoznivalót a vál­lalat gyáraiba. A partnergazda­ságok és a feldolgozó vállalat érdeke és törekvése azonos. Meg­mutatkozik ez egyebek között a baromfifajok és -fajták megvá­lasztásánál, amely igazodik a piac igényéhez, és az ilyen áru a legjobban értékesíthető. Ezek­ben a témákban a vállalat szak­emberei rendszeresen tanácskoz­nak az állattartó nagyüzemekkel és segítséget adnak, ami nem­csak szaktanácsadásban nyilvánul meg, hanem a vállalat saját me­zőgazdasági telepein a libate­nyésztő munkában is. E telepek­ről látják el az állattartó gazda­ságok egy részét hibrid-baromfi­val, kísérleteznek az új fajták meghonosításával, s korszerűsítik a tenyésztési eljárásokat. A kecskeméti telepen libaneve­lésre és keltetésre rendezkedtek be. A rácalmási telepen hibrid­­liba-tenyésztés és -szaporítás fo­lyik, valamint kísérleteznek a zárt rendszerű galambtenyésztés megvalósításával. Évente innét 440 ezer naposlibát szállítanak el. A zárt rendszerű csirketartás­hoz hasonló libahizlalási techno­lógiát is kidolgoztak, és a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetben al­kalmazták először. Innét évről évre több libát szállítanak a fel­dolgozóba, és a mája exportminő­ségű, 45 százalékban első osztá­lyú. A korábbi években az jellemez­te a vállalat és a termelők kap­csolatát, hogy évenként kötöttek szerződést a szállítandó mennyi­ségre. A vállalat az egyenlete­sebb alapanyag-ellátás, valamint a mezőgazdasági üzemeknél a biztonságos értékesítés érdekében ma már rendszeressé tette a több évre szóló termelési szerződéseket. Az idén a feldolgozásra kerülő áru 80 százalékát kötötték le ilyen szerződésekkel. Ez a terme­lőnek még azzal a haszonnal is jár. hogy a vállalat felárat fizet, amely például 50 vagon csirke átadása esetén százezer forint -többletbevételt jelent a mezőgaz­dasági nagyüzemeknek. E szer­ződési rendszert tovább fejlesz­tik. A Bács-Kiskun megyei part­nerekkel egyszerű együttműködé­si megállapodást is kötnek, és ez egyebek között az állattartó gaz­daságoknak a biztonságos napos­­baromfi-szállítást is jelent. Je­lenleg hét megyéből vásárolják az állatokat, ennek 70 százalékát Bács-Kiskunból. Az arányt to­vább szeretnék növelni, s az éves alapanyag-szükségletnek 85—90 százalékát 60—100 kilo­méteres körzetben akarják meg­termeltetni. Segítik a kisáru termelőket A nyersanyagellátásban jelen­tős szerepük van a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak, akik első-* sorban libahizlalással, galamb- és nyúltenyésztéssel foglalkoznak. A vállalat jelentős segítséget nyújt a kistermelőknek. Egyebek kö­zött a töméshez sovány libákkal látják el a körzetben tevékeny­kedő mintegy négyszáz háztáji gazdát. Különösen fontos, hogy jó. exportminőségű mája legyen a libáknak. A megfelelő nagyságú, ugyanakkor el nem zsírosodott libamájért külön prémiumot fi­zetnek a háztáji libatartóknak is. Ezen a címen 1975-ben összesen 23 millió forintot adtak a te­nyésztőknek. Nyúl és galamb Hazánkban kevésbé kedvelt, de külföldön igen keresett a feldol­gozott házinyúl. Több országban az egészséges táplálkozás szem­pontjából tulajdonítanak na­gyobb jelentőséget a nyúlfogyasz­­tásnak, ugyanis fehérjékben gaz­dag és könnyen emészthető. Van­nak országok, ahol „gyógyhús­­ként” kínálják, mivel fogyasztá­sa az érelmeszesedést nem segíti elő. Az utóbbi négy évben meg­háromszorozódott a pecsenyenyúl­­feldolgozás és -értékesítés. A • Elöhütés után a pulykákat polietilén taszkokba teszik. Az idén II* vagonnyi pulykát értékesítenek. vállalatnak partnergazdasága a vaskúti Bácska Tsz, ahol egy esz­tendővel ezelőtt kezdődött el a nyúlfeldolgozás. Az elmúlt hat évben meghá­romszorozódott a vágott galamb értékesítése. Mintegy fél kilo­gramm súlyú szárnyast konyha­készen, szép csomagolásban éven­te hét vagonnal szállítanak a külföldi megrendelőknek. Vásároljon konyhakész baromfit A leg olcsót gyorsabban elkészíthető higiénikusabb Az országban legnagyobb ke­reslete a bontott csirkének van. Két évvel ezelőtt 6,4, tavaly már 8,4 vagon vágott baromfit érté­kesítettek a hazai üzleteikben. A vállalat jelenleg 80 kis- és nagy­kereskedelmi egységet lát el ba­romfihússal. Értékesítési körze­tükbe tartozik Bács-Kiskun me­gyén kívül Fejér és Tolna megye is. Leggyorsabban és legolcsóbban készíthetők, mintegy 100 recept szerint, ebédek és vacsorák a hi­giénikusan csomagolt gyorsfa­gyasztással tartósított baromfi­húsból. A választék bővítése ér­dekében ettől az évtől kezdve a tavalyinál 20 szá­zalékkal több, kisebb cso­magolású, darabolt csirkét hoz­nak forgalomba, amelynek fel­dolgozása a háziasszonyoknak még nagyobb könnyebbséget je­lent. Ha azt akarják, hogy a gyorsfagyasztott csirke húsa ugyanolyan ízletes maradjon, mintha akkor, frissen vágták volna, vigyázni kell a tárolásra, valamint fokozatosan, szobahő­mérsékleten kell tartani, hogy a „fagytól kiengedjen”. Még egy jótanácsot minden háziasszony elfogadhat: a jégből felengedet» baromfit újra ne fagyasszák, a mélyhűtőben sem, mert azután történik meg, hogy a húsa pety­hüdt lesz és zamatanyagait is el­veszíti. A fagyasztott baromfi» viszont a hűtőszekrények mély­hűtő részeiben hosszabb ideig el lehet tartani. A vállalat öt minta­boltjában állandóan kapható mélyhűtött és előhűtött feldol­gozott és darabolt baromfi, va­lamint csirkeaprólék és belsősé­gek. Tollgyártás, tojásértékesítés F.urópában egyedülálló nagy-, iágú és teljesítményű tollfeldol­­*ozó üzemmel rendelkezik a cecskeméti gyár. Ide érkezik az >rszág valamennyi' gyárának mel­­ékterméke, az ipari toll. Nagy eljesítményű automatikus rend­szerű gépek találhatók ebben az üzemrészben. Az óriási keverő­­jerendezés egyszeri töltéssel 2— !,5 tonna tollat tud egységesíteni is hasonlóan nagyméretű a 3—4 tamrás osztályozógép is. A toll­feldolgozó üzemben évente 3000 tonna toll gyártására van lehető­ség. A védjeggyel ellátott kecs­keméti toll szinte a világ minden tájára eljut, jelenleg 14 országba exportálják. Jelentős a vállalat tojásfelvá­sárlása, feldolgozása és értékesí­tése. Az elmúlt évben csaknem 150 millió tojást vásároltak meg, amelynek egy részét a külföldi megrendelőknek szállították. A dolgozók érdekében A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a mun­kakörülmények javítására. Min­den lehetőséget megragadnak, hogy a kisgépek üzembe állításá­val mentesítsék dolgzóikat a nehéz fizikai munkától. Gondot fordítanak a dolgozók orvosi el­látására. A kecskeméti gyárban jól felszerelt rendelőben főfog­lalkozású orvos tevékenykedik. Valamennyi üzemegységükben megoldották a dolgozók étkezte­tését is. A kecskeméti és a kis­kunhalasi gyárnak saját óvodája és bölcsődéje van, ahol valameny­­nyi dolgozó gyermekét elhelye­zik. Támogatják a lakásépítőket. Kecskeméten a vállalat kezdemé­nyezésére lakásépítő szövetkezet is létesült. Rendszeresen gondos­kodnak a dolgozók és a gyerme­keik üdültetéséről, segítséget ad­nak a tömegsportmozgalom ki­bontakozásához és a szabad Idő kulturált eltöltéséhez. A vállalat­nál mindén lehetőséget megad­nak a szakmai alap és tovább­képzéshez. Itt minden dolgozó szakmunkás-bizonyítványt sze­rezhet. (X) • Baromfiszakboltjaikban mindig kaphatók az ízletes termékeik. • A vállalat* karbantartói a csoma­golóvonal korszerűsítésén dolgoznak. • Minden vállalati dolgozó gyerme­két a saját bölcsődéjükben és óvodá­jukban elhelyezik. • A félautomata tollosztályozó gépek működés közben. A IV. ötéves terv időszaká­ban a fejlődést jól mutat­ja, hogy a vállalati terme­lési értéke 1975-ben már csak­nem elérte a kétmilliárd forin­tot, 42 ezer tonna baromfit dol­goztak fel, amely egyben azt is jelenti, hogy öt esztendő alatt 30 százalékos termelésnövekedést ért el a vállalat. Mindezt úgy, hogy folyamatosan fejlesztették a technológiát és javították a munkahelyi körülményeket is. Kecskeméten az elsők között he­lyezték üzembe a teljesen auto­matizált baromfi-feldolgozó gép­sort. A holland gyártmányú, úgynevezett STORK-vonalról óránként ma már csaknem öt és fél ezer konyhakész csirke kerül­het le. Tetszetős csomagolásban, csak a legértékesebb testrészek — fej és a láb nélkül — találha­tók. A belsőségeket külön kis cso­magban mellékelik. Naponta átlagosan 15 vagon­nyi készárut szállítanak el a vál­lalat gyáraiból. Csirkéből ötezer, pecsenyekacsából kétezer-ötszáz, hízott libából félezer az óránkén­ti feldolgozás. Az elmúlt évek­ben növekedett és szervezettebbé vált a felvásárlás. A' tavalyi négyezer-kétszáz vagonnyi ba­romfinak 70 százalékát a megye gazdaságaiból és kisüzemeiből vették meg. Az idén a tervek szerint ötezer vagonnyi feldol­goznivalót vásárolnak meg, 1980- ban pedig a baromfi-felvásárlá­sukat 550 vagonra növelik. Nem­csak a termelékenység, hanem a minőség is javult, Különösen jellemző ez a libamájra. Az első és másodrendű libamáj aránya az összes feldolgozott mennyisé­gen belül 1975-ben még csupán 35 volt, tavaly viszont már el­érte az 50 százalékot. A vállalat dinamikus fejlődé­se lehetővé tette az export növe­lését is. A IV. ötéves terv idő­szakában másfélszeresére növel­ték a korábbi külföldi szállítá­sok mennyiségét. Mintegy nyolc­vanféle terméket kínál a vál­lalat a kereskedelemnek. Külön­böző módon feldolgozott barom­fit, nyulat, galambot, tojást, va­lamint tollat értékesítenek a vi­lág harminc országában. A kony­hakész baromfiféléket tizenhét állam vásárolja rendszeresen, leg­többet a Szovjetunió, az NDK, Anglia, Olaszország, de eljutnak áruik Japánba, Kuwaitba és Li­banonba is. Rendszeresen bővítik a válsztékot, javítják a minősé­get, Nemrég úgynevezett grill-li­­bával jelentkeztek az NSZK-pia­­con. Több országban keresett még a csirkefiié, illetve a kotlett is. A termelés hatékonyságának javításával, a takarékosabb gaz­dálkodással, az újítások gyors bevezetésével megteremtették a termelési eredmények és a nyere­ség növelésének lehetőségét. A tavalyi nyereségük 32,2 millió fo­rinttal volt több, mint 1975-ben, s meghaladta a 107,5 millió fo­rintot. A tervüket 26,5 millió fo­rinttal teljesítették túl. Mindezt annak ellenére, hogy a vállalat állandó munkaerőhiánnyal küzd, s a munkáslétszám csökkent is az elmúlt évben. A hiányzó munkaerőt kisgépekkel pótolták elsősorban, valamint olyan mun­kaszervezési változásokat végez­lek, amely hozzájárult a terme­lés és a gazdaságosság növeke­déséhez. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat — illetve a két jog­előd gyár — az elmúlt negyed­század alatt egyebek között el­nyerte a Kiváló gyár, a Kiváló Vállalat, az Élüzem, a Szocialis­ta munka gyára kitüntető címe­ket. a SZOT és a Miniszterta­nács vándorzászlaját. Az elmúlt esztendőben elért kiváló eredmé­nyeikért ismét megkapták a Ki­váló vállalat címet. A vállalat két gyárának kor­szerűsítése napjainkban tovább folyik. Az V. ötéves terv idősza­kában összesen 400 millió forint értékű beruházást valósítanak meg. Nemrég kezdték el az úgy­nevezett higiéniai programot, amelynek befejezése után eleget tudnak tenni a szigorú magyar és európai szabványoknak és ezen­kívül a gyárakban általánossá válik a legkorszerűbb termelés­technológia és technika. A kiskunhalasi gyár rekonst­rukciójára 186 millió forintot költenek 1980-ig. Egyebek kö­zött 25 vagon áru befo­gadására alkalmas hűtőtároló készül, már a következő esztendőben üzembe helyezik a fagyasztó alagutakat, s két év • A vállalat gyáraiba naponta 56 ezer csirkét szállítanak a mezőgazdasági üzemek. Az új technológia bevezetése óta az állatokat már a gépkocsikon a szalagra függesztik.

Next

/
Thumbnails
Contents