Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

4 • PETŐFI NÉPE * , .->1.1*3 9, Ellenőrzés menetközben Az Izsáki Állami Gazdaság pártvezetőségének tapasztalatai ELŐREJELZÉS 1980-IG Mi várható a gépjárművezetők képzésében ? Negyedszázada alakult az Izsáki Állami Gazdaság. Kedve­zőtlen adottságai miatt, 1974-ig állami támogatásban része­sült. Nagyobbrészt homokon és szikes vályogtalajon gazdál­kodik, sok a mélyfekvésű, belvizes terület. Az utóbbi esztendőkben itt is számottevően korszerűsítet­ték a szervezeti felépítést, amely a szakosított területi tevé­kenységre épül. Az első kerület kertészeti, a második állat­­tenyésztési, a harmadik borászati, a negyedik szolgáltató jel­legű. A gazdaság pártvezetősége nemrég értékelte az V. ötéves terv Időarányos végrehajtását, az eddig végzett munkát. Feren­­czi József, a pártvezetőség titká­ra elmondja: — Gazdaságunk IV. ötéves tervét eredményesen teljesítette, ez Jó alapokat nyújt az V. öt­éves terv megvalósításához. A párt- és a gazdaságvezetés a dolgozók különböző fórumain le­hetőséget adott a terv megtár­gyalásra. Mindenki megkapta egy kis füzet formájában az V. ötéves terv végrehajtásával kap­csolatos tennivalókat. A cselek­vési programokban, a munkatar­­vekben konkrét tennivalókat ha­tároztunk meg, amelyeket folya­matosan értékelünk. A főbb fontos feladatokról szólva a pártvezetőség titkára Így nyilatkozik: — Törekszünk a termelő ala­pok gyors továbbfejlesztésére. Korszerűsítjük szőlőültetvényein - két. Újabb gyümölcsösöket lé­tesítünk. Segítjük a zöldségprog­ram megvalósítását. Tovább folytatjuk az ésszerű gyepgaz­dálkodást, az V. ötéves tervidő­szak alatt csaknem ezer hektár legelőt újítunk fel. Ezzel segít­jük az állattenyésztés fejleszté­sét. Ez utóbbi alapját a húsmar­hatartás adja. 1980-ra a hús­hasznosítású tehénlétszámot ezerre növeljük. A termelési szerkezet a terv­időszakban alig változik a gaz­daságban. Legfőbb feladat eszkö­zeik fokozott mérvű kihasználá­sa, a minőségi munkavégzés ál­talánossá tétele, a hatékonyság növelése. Az V. ötéves terv idő­szaka alatt több mint 43 száza­lékos termelésnövekedéssel szá­molnak. 1980-ra csaknem 400 millió forint termelési értéket szeretnének elérni. Tavaly 13 százalékos terme­lési érték emelkedést ütemeztek, a teljesítés 1 százalékkal több volt. Már az V. ötéves terv má­sodik esztendejének első félévét is értékelni tudták. — Igaz, csak a termelési fel­adatok végrehajtásának egy ré­szét — magyarázza a pártveze­tőség titkára. — A szántóföldi növénytermesztésben a vetés­­szerkezet az előirányzatnak meg­felelően alakult, a terméskilá­tások kedvezőek. Száz hektáron termesztünk zöldségfélét. A ta­vasszal a tervezettnek megfele­lően, 30 hektáron telepítettünk kajszibarackot. Sajnos, jelentős szőlő- és gyümölcstermés esett ki a fagyok miatt. A károk pótlására több intéz­kedést hoznak. Megszigorítják a költséggazdálkodást az egyes ágazatokban. Növelik a tehené­szetben a hozamokat. Szeretnék az évi 3400 liter helyett 3800 li­teres tejtermelést elérni tehe­nenként. Fejlesztik a borászatot. A pártvezetőség állásfoglalásá­val összhangban a gazdaságve­zetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az idei tervet teljesítsék. — A gazdaság jelentős terme­lési tartalékokkal rendelkezik —, folytatja Ferenczi József — egyik ilyen a környező mező­­gazdasági szövetkezetekkel tör­ténő együttműködés. A szabad-Űj szintetikus ragasztóanyag: a GIPK A GIPK márkájú polimer ra­gasztóanyag a helikopter légcsa­­varszárnyalt tartja össze, erőssé teszi a gépkocsik fülkéjét, gyor­san és szilárdan ragasztja össze a lakások falainak dekoratív fa­burkolatát. A GIPK-nek nevezik a poli­mer ragasztóanyagokat tanulmá­nyozó kirovakani Tudományos Kutató Intézetet. Az utóbbi öt évben mintegy 50 fajta külön­féle olyan ragasztóanyagot állí­tottak itt elő, amelyeket sikere­sen alkalmaznak ma a termelés­ben, a háztartásiján. Az újdonságok közül a legje­lentősebbek a polimer nyomóla­pok, amelyek a nyomdászatban pótolják a fémből készült klisé­ket. A polimer lapok könnyűek, egyszerűek, fémre nincs 'szük­ség a készítésüknél és nem kop­nak. Egy-egy ilyen lapról milliós példányszámú lenyomatot, sőt festményekről kitűnő minőségű reprókat készíthetnek. Az ör­mény tudósoknak ez az új talál­mánya nagy érdeklődést váltott ki a fejlett nyomdaiparú orszá­gokban. (BUDAPRfcSS—APN) szállási Aranyhomok Termelő-] szövetkezettel megállapodást kö­töttünk közös szőlőművelésre, telepítésre. Keressük a koope­rációs lehetőségeket az orgová­­nyi, a helyi Sárfehér Termelő­­szövetkezettel, valamint az ágas­egyházi, az »orgoványi szakszö­vetkezettel. Közös erővel többre juthatunk a borászat fejleszté­sében, a korszerű technológia al­kalmazásában. Segíteni tudunk a szövetkezeteknek a helikopte­res növényvédelemben, a szőlő­­szüretelés gépesítésében. Az eredményekhez eddig is hozzájárult a szocialista munka­verseny, mely egyre nagyobb mértékben bontakozik ki. Jelen­leg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett ve­télkedéshez történik egyre több csatlakozás. Tavaly is mintegy félezren vettek részt a brigád­mozgalomban. A vállalások nem kis mértékben járulnak hozzá a kertészetben jelentkező károk pótlásához. — A termelési sikereket a jó munkahelyi közérzet is elősegíti. Sokat teszünk dolgozóink lakás­körülményeinek javításásáért. Négy új lakást építettünk, villa­mosítottuk a tanyákat. Hat csa­lád részére nyújtottunk anyagi támogatást családi otthon építé­séhez. Terv szerint halad a 10 szobás gyakornoki szállás építé­se. Jelentős összegeket ruhá­zunk be a dolgozók étkeztetésé­nek további javítására, öltözők, zuhanyozók építésére, a munka­helyre történő szállítás megszer­vezésére —, hangoztatja vége­zetül a pártvezetőség titkára. A pártvezetőség a gazdaságpo­litikai feladatok végrehajtása ér­dekében, rendszeresen értékeli a gazdaság alapszervezeteinek cse­lekvési programját. A különböző testületi üléseken állandóan sze­repel a tervek teljesítése. Rend­szeresen ellenőrzik a termelés­­kiesések ellensúlyozására tett intézkedések megvalósítását. K. 8. A háztartási szemét kiváló trágya A Bécs környéki gazdálkodók a jövőben igen kevés költséggel oldják meg mütrágyaszükség lé­tük fedezését. Lobau és Essling környékén 1976-ban egy 23 hektáros terille­­leten kísérletképpen háztartási szemetet használtak trágya gya­nánt. A terméseredmények bebi­zonyították, hogy a szemét igen jelentősen növeli a föld termő­­képességét. A tapasztalatok alapján Auszt­riában rendszeresítik a háztartá­si szemét mezőgazdasági felhasz­nálását. Egy, a közelmúltban elkészített statisztika szerint a me­gyében 1980-ra 57 ezer lesz a személygépkocsik száma. Je­lenleg 43 ezer gépkocsit tartanak nyilván. Mintegy ezres nö­vekedés várható a tehergépkocsinál, s kétszázas az autó­buszoknál. Érdekes módon a jelenlegi 54 ezerről 50 ezerre csökken a mo­torkerékpárok, s 5400-ról 5100-ra a mezőgazdasági vontatók szá­ma. A fenti számokból könnyű olyan következtetést levonni, hogy négy év vonatkozásában főleg személygépkocsi, tehergép­kocsi és autóbusz-vezetőket kell kiképezni. Emellett természete­sen meg kell őrizni a segédmo­­torkerékpár-vezetől, a motorke­rékpár-vezetői és a mezőgazda­­sági vontatóvezetői állományt. A megyében négy intézmény — az Autóközlekedési Taninté­zet bajai és kecskeméti iskolája, a Magyar Autóklub megyei szer­vezete és a Magyar Honvédelmi Szövetség — végzi a gépjármű­­vezetők képzését. Rajtuk kívül működik még a gépjárművezető­képző munkaközösség, ám az ál­taluk kiképzettek száma nem döntő. A négy oktatási intéz­mény teljesítményéről, felszere­léséről és oktatói gárdájáról, technikai eszközeiről szeretnék most olvasóinknak beszámolni. Az Autóközlekedési Tanintézet bajai Iskolája 1961-ben jött létre. Három korszerűen ellátott, min­den igényt kielégítő tanterem­mel, s jól felszerelt hi|jaelhárítá­­si, karbantartási kabinettel ren­delkezik. Négy évvel ezelőtt az országban elsőként tanpályát épí­tettek. A bajai iskola Kiskunha­lason és Kalocsán kirendeltséget nyitott, ahol az ügyintézőn kívül megfelelő számú gépkocsi áll rendelkezésre. A fejlődés ütemé­ről néhány számot. Személygép­kocsi-vezetőkből 1975-ben 1800- at. 1976-ban 2000-et képeztek ki, Hivatásos gépkocsivezetőt évente 300-at bocsátanak vizsgára. Évek óta száz autóbuszvezető nyer ki­képzést. Az iskolánál két szocia­lista brigád működik, mindenik fontos feladatának tekinti a köz­lekedésre való nevelést, s bekap­csolódott a KBT munkájába is. Évek óta segítik és patronálják a madarasi, a mélykúti, a baja­­szentiváni általános Iskolákat, ahol segédmotorkerékpár-vezetői vizsgára készítik fel a tanulókat. Kiemelkedő a kiskunhalasi úttö­rőház tevékenysége, ahol minden évben szinte valamennyi általá­nos iskolát befejező tanulót fel­készítenek a közlekedést ismere­tekre. Az iskola feladatának te­kinti az alankénzésen túl a gép­járművezetők továbbképzését. Az ATI kecskeméti iskolája hasonlóan jó eredményekkel dicsekedhet. Az oktatási ter­vet 1975-ben 116,8, 1976-ban 118,7 százalékra teljesítették. Jel­lemző, hogy 1975-ben 3014, 1976- ban pedig 4600 járművezetőt ké­peztek ki különböző tanfolya­mokon. A múlt év legnagyobb A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (2.) Versenyek és versenyzők Néhány szakember tudja csu­pán: bárhol a világon adjanak el Volvo gyártmányú kanalas ra­kodót, azon a kanál magyar ter­mék, immár hosszú esztendők óta. Amiből persze erős túlzás lenne arra következtetni, rako­dókanalak készítésében mi ál­lunk a nemzetközi mezőny élén. A Volvo-cég különböző berende­zéseket szállít hazánkba, s eze­kért fizetünk a már említett részegységgel. Amiből persze meglntcsak erős túlzás lenne most még arra következtetni, hogy a termék műszakilag nem kiváló, s az ilyesfajta együtt­működés nem hoz hasznot. Megújuló tapasztalat Két esztendő alatt, 1974-ben és 1075-ben körülbelül 50—55 mil­liárd forint árveszteség érte nép­gazdaságunkat a cserearányok számunkra kedvezőtlen változá­sa miatt. Köznapibban: amit vá­sárolnunk kellett, azt a koráb­binál Jóval drágábban kaptuk, amit viszont eladtunk, az kevésbé drágult. Azt, hogy a nemzetközi kereskedelemben akármit nem lehet eladni tapasztalatok alap­ján hittük csak el. Sokak szá­mára derült égből érkező vil­lámcsapásként hatott a csereará­nyok változása, holott figyel­meztető jelekben már a korábbi években sem volt hiány. A ki­vitel ugyan folyamatosan növe­kedett, de áruszerkezete lénye­gesen nem változott, a gond nél­kül és hosszú távon is értékesít­hető termékek aránya csekély maradt az összeladásokon belül. Elevenítsünk csak fel egy út­mutatást! Így hangzik: „Tovább kell fejleszteni a vállalatok ex­portérdekeltségét, ami a gazda­ságosabban exportálható áruk szállítására ösztönöz, az előny­telenül értékesíthető termékek gyártását viszont szűkíti, A kez­deti tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy rendszeres ellenőrzéssel kell továbbfejlesz­teni ezt a tevékenységet is.” Az idézet a párt X. kongresszusa határozatából való, s a kong­resszus 1970 novemberében ta­nácskozott t. > Azaz korántsem új, hirtelen megfogalmazott kö­vetelmény a versenyképesség nö­velése. A legtöbb helyen azon­ban nem vették komolyan, mert „ment a kocsi”, az árun vala­hogy túladott gyártó és keres­kedő. Ennek a kényelmes hely­zetnek vetett véget a sokat em­legetett világpiaci „árrobbanás”; a versenyképesség fokozása el­sőrendű érdekké vált. Sok vita, kevés cselekvő Megbízható elemzések arra az elgondolkoztató következtetésre vezettek, hogy a legfőbb iparcso­portokat tekintve az élelmiszer­­ipar termékei között találhatók a legnagyobb arányban a nem­zetközi élvonalat elérők. Itt a termékek kétharmada megkö­zelíti vagy eléri a legmagasabb mércét. Ha viszont csupán azo­kat az árukat vizsgáljuk, ame­lyek a legszigorúbb nemzetközi minőségi, korszerűségi követel­ményeket is teljesítik, akkor a vegyipar vezeti a ranglistát. A nemzetközi szinttől leginkább az építőanyaglpar marad el, de saj­nos, a gépipar termékeinek is körülbelül negyven százaléka messze áll a versenyképességtől. Voltak és vannak viták azon, miként értelmezzük a verseny­­képességet, a termékek nemzet­közi színvonalát, s nem a néze­tek ütközése a baj, hanem a cselekvők táborának szerény lét­száma. A versenyképesség, foga­lomként, egyszerű. A legkisebb fajlagos ráfordítással előállított termék, az azonos, vagy hasonló áruk között — versenyképes. Et­től viszont további jó néhány lépés a tényleges cél, a társa­dalmi munkaráfordításokat ka­matosán megtérítő árueladás. S ez utóbbi sem azonosítható még a versenyképességgel, mert ma­ga az eladás — meghatározott körülmények között — úgy is lebonyolódhat, hogy az áru hol­nap már nem kellene a vevő­nek. A versenyképesség tehát nem egy vagy több üzletkötés haszna, hanem olyan fejlesztési, termelési és értékesítési környe­zet, amelyben a gyártó gyorsan, rugalmasan igazodik a folytono­san változó követelményekhez. Ennek a környezetnek a kialakí­tása feltételek seregét teszi elen­gedhetetlenné. Így a többi között a gyártás és a gyártmány szaka­datlan korszerűsítését, a fajla­gos ráfordítások és hozamuk — hasznuk — állandó vizsgálatát éppúgy, mint a magas színvona­lú szervezést, a piaci informá­ciók értő elemzését, az eladá­sok ún. árnyterületének — az alkatrész utánpótlásának, a ja­vításnak, karbantartásnak stb. — a létrehozását. Tavaly hazánk minden egyes lakosára 28 izzólámpa kivitele jutott, mivel az export 284 mil­liót tett ki. Az izzólámpák kül­földi értékesítése 1971 és 1976 között 123 millió darabról 284 millióra nőtt, azaz gyors iram­ban. A magyarázat: a terméket a gyártó magas műszaki színvo­nalon, gazdaságosan állítja elő, az ár arányos a használati ér­tékkel, a fejlesztés folyamatos, az izzólámpa hosszú távon is versenyképes. Mozgó célpont Ez így, leírva, roppant egy­szerű. Ahhoz azonban, hogy tényként leírhassuk, a gyártó­nak az a fölismerése kellett: mozgó célpontot követ, akár a vadászok. Mozgó célpont? Igen, ezt ér­tik meg a legnehezebben a ter­melők és a kereskedők. |Azt, hogy a versenytársak akkor se állnak ki a sorból, ha lemarad­tak. A versenyképesség megőr­zése ezért csak akkor lehetsé­ges, ha a fejlesztési törekvések új és újabb igények kielégítését teszik elérhetővé, azaz megtör­ténhet, félre kell tolni azt, ami tegnap még biztonságot adott, de holnap maga a bizonytalanság lenne. Éppen ezért nincs olyan versenyképesség, amely áltálé-' ban létezik, amely minden ter­mékre, termelőre érvényes. Ahogy a „versenyek", a különbö­ző piacok más és más feltétele­ket diktálnak, úgy a „verseny­zők”, gyártók és áruik is más és más követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Ezért aligha baj, ha a cég nem büszkélkedhet azzal, „kilencvenhét 'országba”! exportál. Vigye csak áruit öt vagy tíz országba, de: ott tartó­san legyen versenyképes. Ma még ez kívánalom, mert külön­böző felmérések szerint a hazai vállalatok fele nem érzékel sem­miféle versenyt. A kívánalom azonban mind gyorsabb tempó­ban alakul át szükségszerűséggé, kötelességgé. L. G. (Következik: A sétamenet nor­mája.) eredményének a hivatásos gép­kocsivezető-képzésben elért fej­lődésünket minősítik, ugyanis egy év alatt ez 27,8 százalékkal növekedett. Az Iskola megkezd­te rendszeres tevékenységét Kis­kőrösön, Kiskunfélegyházán, il­letve a Kecskemét vonzáskörébe tartozó községekben. A múlt esz­tendő Jelentős előrelépést hd­­zott a személyi és tárgyi felté­telek megteremtésében. Az ok­tatók állománya 27 százalékkal növekedett, s megvalósították a két hibaelhárítási tanterem lét­rehozását. Duplájára emelkedett a szemléltető eszközállomány. Sajnos, az iskola tanteremhiány­nyal, elhelyezési nehézségekkel küzd, s ezért az igazi fejlődést csak az 1978-as esztendő hoz­hatja majd meg. Az MHSZ megyei gépjármű­­vezető iskolája 13 kirendeltség­gel rendelkezik a megyében, ahol megvannak nemcsak a tan­termek, de a legmodernebb ki­képzést, szemléltető eszközök is, az automata diavetítőktől a magnetofonokig. Az előadások hatékonyságának növelésére 1980-ig zárt láncú tévékészülé­kek beállítását tervezik. A 29 személy- és az egy tehergépko­csival 1975-ben 2900, 1976-ban pedig 3100 magángépkocsi-vezetőt képeztek ki. Az általános és kö­zépiskolákban szervezett gépjár­műbarát szakkörökben — a me­gyében 11 ilyen működik, már hivatásos gépjárművezetői vizs­gát is tettek, tavaly 120-an sze­reztek magán gépjáfművezetőt engedélyt. A Magyar Autóklub megyei szervezete 1974-ben kezdte meg a magánautósok kiképzését. Aa elmúlt évben több mint 1400-an szereztek jogosítványt. Az autó­klub főleg a községekben — Lajosmlzsén, Szabadszálláson, Dunavecsén, Hartán, Kiskőrösön; Izsákon, Kecelen, s sorolhat­nánk tovább — szervezi a tan­folyamokat. Alapelvük, hogy az adott helyen levő helyi csoport legyen a gépjárművezető-képzés iskolája is. Távlati programjuk­ban főleg a KRESZ továbbkép­zést tartják fontosnak, s ezért megfelelő létszámban tartják az elméleti és gyakorlati oktatókat. A négy képző szerv, figyelem­be véve a gépjárműállományt várható alakulását, könnyedén megbirkózik feladataival, sőt bi­zonyos kapacitástöbblet is jelent­kezik majd a későbbiekben. A statisztika legalábbis erre utal, ám mi vitatkoznánk ezzel. Ugyanis, ha sikerül megvalósíta­ni az oktatás elé tűzött felada­tokat — az általános iskolás nyolcadikos korában rendelkez­zen segédmotorkerékpár-vezetői, az érettségiző és szakmunkás­­vizsgát tett fiatal pedig motor­­kerékpár-, vagy személygépko­csi-vezetői jogosítvánnyal — nem kapagitástöbbletről, hanem, hiányról beszélhetünk, ugyanis ehhez még hozzá kell számítani az újonnan, de már felnőtt kor­ban jogosítványt szerezni kívá­nók számát. Emellett, a törek­véseknek megfelelően, a már jo­gosítványt szerzettek továbbkép­zéséről is gondoskodni kell. Mindezek ellenére úgy véljük, hogy a négy képző szerv jól megvalósítja a maga elé tűzött célokat. Gémes Gábor •x-x-x.x»x*x-x-x-x-x..x-x*x-x.x.sx.:.x-x.x* Csendélet. Vujovich Irma képei Már a névé. nél meg kell állni, hiszen Vujovich Irma elsősorban nem lánykori nevén, hanem volt férje után, Prohászka Jó­­zsefnéként is­mert Kecske­méten. Művészi munkásságáról nem tudósíta­nak lexikonok, néhány tucat­ra tehető ígé­retes korai mű­veit főleg a család őrzi, múzeumban csak Békéscsa­bán és Kecs­keméten talál­ható egy-egy. De mit tud­hatunk meg Vujovich Irma életéről és fes­tészeti, grafikai útkereséséről? Megint őt ma­gát kell segít­ségül hívnunk, hogy az emlékeze­tében összegereblyézett mozaik­szernek egymás mellé kerülhes­senek, és valamilyen egésszé áll­janak össze. 1898-ban született Kőrösladány­­ban, de öt-hat éves kora óta kisebb-nagyobb megszakításokkal Kecskeméten él. 1918-tól három évig az Iparművészeti Iskolában Sándor Béla festőművész mellett, majd 1922—23-ban Réti István tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Néhány év múlva eljutott Münchenbe, ahol Ludwig Herterlch osztályán há­rom szemesztert tanult, de szülei betegsége hazaszólította a bajor fővárosból. Közben 1924-ben el­nyerte az Akvarell és Pasztell­­festők Egyesületének kitüntetését is. 1933-ban férjhezment a kecs­keméti művésztelepen dolgozó Prohászka József festőművészhez és a művésztelepi villájuk kis műtermében csendesen dolgozga­tott. Kiállított néhány közös mű­vésztelepi kiállításon is. Egy ilyen kollektív békéscsabai bemutatón vásárolta meg a békéscsabai múzeum a Bajor lány című ké­pét. A harmincas években két­szer nyílt lehetősége arra, hogy a francia, főleg a párizsi múzeu­mok anyagát tanulmányozza. Mű­vészi példaképei — annak elle­nére, hogy ő is. mint tanárai a szárazabb müncheni iskolát jár­ta ki — francia festők voltak. Cézanne, Renoir, Gauguin, Van Gogh és Maurice Denis. A fran­cia festészet Iránti vonzódásáról, sőt annak mélyebb tanulmányo­zásáról árulkodnak másolatai is, amelyekről így vallott: „Azért csináltam őket, hogy a műterem­ben dísz legyen, maradjon nyo­ma, hogy ott jártam." Az Itt is látható Maurice De­­nis-másolaton kívüliek’ ugyan­úgy, mint rajzai és festményei nagyobbik része, a II. világhá­borúban elpusztult vagy elkalló­dott. Művészi tevékenységéről így, java munkái hiányában tel­jes és megbízható képet nehéa kialakítani. A pályakezdő kísér­leteit, vázlatait, iskolás stúdiu­mait és néhány továbbfejlesztés­re érdemes, izgalmas megsejté­sét állítottuk egymás mellé. Mindebből túlzás nélkül kiolvas­ható, hogy Vujovich Irma az akadémista festészet műfajai kö­zül a csendéletet és a portrét művelte legszívesebben. Arcké­pein mindig a karakterrögzítés és az anatómiai hűség a cél. Ahol nagyobb hangsúly esik az egyéniség sajátos jegyeinek a megmutatására és a belső fe­szültség föltárására, ott az ered­mény is egyénibb és sajátosabb. A tájképei mélyterűek. A hori­zont a kép közepén vagy a fel­ső szélén húzódik, nem úgy, mint az alföldi táj képtípusnál, ahol a kép alsó egyharmadában talál­kozik az ég a földdel. Mozdulatlan modellek, beállí­tott csendéletek, perspektivikus tájképek kerültek ki a keze alól, és még a színei is mindig meg­szűrtek és tompák. Vagy ez nem más, mint az oly sokat emlege­tett női-asszonyi finomság klve­­tülése? Aligha. Elsősorban alkati kérdés ez, az egyéniség, a csen­desen visszahúzódó, mindig a háttérben maradó, a család gond­jait: a betegápolást és a gyer­meknevelést magára vállaló fe­leség és anya halkszavú költé­szete ez. Vujovich Irma sorsának külö­nös paradoxona, hogy 79 évesen érhette meg első önálló kis ki­állítását, melyen főleg a fiatal­kori zsengéi szerepelnek a soha el nem készült, vagy elpusztult művek helyett is. Sümegi György , 1

Next

/
Thumbnails
Contents