Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
4 • PETŐFI NÉPE * , .->1.1*3 9, Ellenőrzés menetközben Az Izsáki Állami Gazdaság pártvezetőségének tapasztalatai ELŐREJELZÉS 1980-IG Mi várható a gépjárművezetők képzésében ? Negyedszázada alakult az Izsáki Állami Gazdaság. Kedvezőtlen adottságai miatt, 1974-ig állami támogatásban részesült. Nagyobbrészt homokon és szikes vályogtalajon gazdálkodik, sok a mélyfekvésű, belvizes terület. Az utóbbi esztendőkben itt is számottevően korszerűsítették a szervezeti felépítést, amely a szakosított területi tevékenységre épül. Az első kerület kertészeti, a második állattenyésztési, a harmadik borászati, a negyedik szolgáltató jellegű. A gazdaság pártvezetősége nemrég értékelte az V. ötéves terv Időarányos végrehajtását, az eddig végzett munkát. Ferenczi József, a pártvezetőség titkára elmondja: — Gazdaságunk IV. ötéves tervét eredményesen teljesítette, ez Jó alapokat nyújt az V. ötéves terv megvalósításához. A párt- és a gazdaságvezetés a dolgozók különböző fórumain lehetőséget adott a terv megtárgyalásra. Mindenki megkapta egy kis füzet formájában az V. ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. A cselekvési programokban, a munkatarvekben konkrét tennivalókat határoztunk meg, amelyeket folyamatosan értékelünk. A főbb fontos feladatokról szólva a pártvezetőség titkára Így nyilatkozik: — Törekszünk a termelő alapok gyors továbbfejlesztésére. Korszerűsítjük szőlőültetvényein - két. Újabb gyümölcsösöket létesítünk. Segítjük a zöldségprogram megvalósítását. Tovább folytatjuk az ésszerű gyepgazdálkodást, az V. ötéves tervidőszak alatt csaknem ezer hektár legelőt újítunk fel. Ezzel segítjük az állattenyésztés fejlesztését. Ez utóbbi alapját a húsmarhatartás adja. 1980-ra a húshasznosítású tehénlétszámot ezerre növeljük. A termelési szerkezet a tervidőszakban alig változik a gazdaságban. Legfőbb feladat eszközeik fokozott mérvű kihasználása, a minőségi munkavégzés általánossá tétele, a hatékonyság növelése. Az V. ötéves terv időszaka alatt több mint 43 százalékos termelésnövekedéssel számolnak. 1980-ra csaknem 400 millió forint termelési értéket szeretnének elérni. Tavaly 13 százalékos termelési érték emelkedést ütemeztek, a teljesítés 1 százalékkal több volt. Már az V. ötéves terv második esztendejének első félévét is értékelni tudták. — Igaz, csak a termelési feladatok végrehajtásának egy részét — magyarázza a pártvezetőség titkára. — A szántóföldi növénytermesztésben a vetésszerkezet az előirányzatnak megfelelően alakult, a terméskilátások kedvezőek. Száz hektáron termesztünk zöldségfélét. A tavasszal a tervezettnek megfelelően, 30 hektáron telepítettünk kajszibarackot. Sajnos, jelentős szőlő- és gyümölcstermés esett ki a fagyok miatt. A károk pótlására több intézkedést hoznak. Megszigorítják a költséggazdálkodást az egyes ágazatokban. Növelik a tehenészetben a hozamokat. Szeretnék az évi 3400 liter helyett 3800 literes tejtermelést elérni tehenenként. Fejlesztik a borászatot. A pártvezetőség állásfoglalásával összhangban a gazdaságvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az idei tervet teljesítsék. — A gazdaság jelentős termelési tartalékokkal rendelkezik —, folytatja Ferenczi József — egyik ilyen a környező mezőgazdasági szövetkezetekkel történő együttműködés. A szabad-Űj szintetikus ragasztóanyag: a GIPK A GIPK márkájú polimer ragasztóanyag a helikopter légcsavarszárnyalt tartja össze, erőssé teszi a gépkocsik fülkéjét, gyorsan és szilárdan ragasztja össze a lakások falainak dekoratív faburkolatát. A GIPK-nek nevezik a polimer ragasztóanyagokat tanulmányozó kirovakani Tudományos Kutató Intézetet. Az utóbbi öt évben mintegy 50 fajta különféle olyan ragasztóanyagot állítottak itt elő, amelyeket sikeresen alkalmaznak ma a termelésben, a háztartásiján. Az újdonságok közül a legjelentősebbek a polimer nyomólapok, amelyek a nyomdászatban pótolják a fémből készült kliséket. A polimer lapok könnyűek, egyszerűek, fémre nincs 'szükség a készítésüknél és nem kopnak. Egy-egy ilyen lapról milliós példányszámú lenyomatot, sőt festményekről kitűnő minőségű reprókat készíthetnek. Az örmény tudósoknak ez az új találmánya nagy érdeklődést váltott ki a fejlett nyomdaiparú országokban. (BUDAPRfcSS—APN) szállási Aranyhomok Termelő-] szövetkezettel megállapodást kötöttünk közös szőlőművelésre, telepítésre. Keressük a kooperációs lehetőségeket az orgoványi, a helyi Sárfehér Termelőszövetkezettel, valamint az ágasegyházi, az »orgoványi szakszövetkezettel. Közös erővel többre juthatunk a borászat fejlesztésében, a korszerű technológia alkalmazásában. Segíteni tudunk a szövetkezeteknek a helikopteres növényvédelemben, a szőlőszüretelés gépesítésében. Az eredményekhez eddig is hozzájárult a szocialista munkaverseny, mely egyre nagyobb mértékben bontakozik ki. Jelenleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett vetélkedéshez történik egyre több csatlakozás. Tavaly is mintegy félezren vettek részt a brigádmozgalomban. A vállalások nem kis mértékben járulnak hozzá a kertészetben jelentkező károk pótlásához. — A termelési sikereket a jó munkahelyi közérzet is elősegíti. Sokat teszünk dolgozóink lakáskörülményeinek javításásáért. Négy új lakást építettünk, villamosítottuk a tanyákat. Hat család részére nyújtottunk anyagi támogatást családi otthon építéséhez. Terv szerint halad a 10 szobás gyakornoki szállás építése. Jelentős összegeket ruházunk be a dolgozók étkeztetésének további javítására, öltözők, zuhanyozók építésére, a munkahelyre történő szállítás megszervezésére —, hangoztatja végezetül a pártvezetőség titkára. A pártvezetőség a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása érdekében, rendszeresen értékeli a gazdaság alapszervezeteinek cselekvési programját. A különböző testületi üléseken állandóan szerepel a tervek teljesítése. Rendszeresen ellenőrzik a termeléskiesések ellensúlyozására tett intézkedések megvalósítását. K. 8. A háztartási szemét kiváló trágya A Bécs környéki gazdálkodók a jövőben igen kevés költséggel oldják meg mütrágyaszükség létük fedezését. Lobau és Essling környékén 1976-ban egy 23 hektáros terilleleten kísérletképpen háztartási szemetet használtak trágya gyanánt. A terméseredmények bebizonyították, hogy a szemét igen jelentősen növeli a föld termőképességét. A tapasztalatok alapján Ausztriában rendszeresítik a háztartási szemét mezőgazdasági felhasználását. Egy, a közelmúltban elkészített statisztika szerint a megyében 1980-ra 57 ezer lesz a személygépkocsik száma. Jelenleg 43 ezer gépkocsit tartanak nyilván. Mintegy ezres növekedés várható a tehergépkocsinál, s kétszázas az autóbuszoknál. Érdekes módon a jelenlegi 54 ezerről 50 ezerre csökken a motorkerékpárok, s 5400-ról 5100-ra a mezőgazdasági vontatók száma. A fenti számokból könnyű olyan következtetést levonni, hogy négy év vonatkozásában főleg személygépkocsi, tehergépkocsi és autóbusz-vezetőket kell kiképezni. Emellett természetesen meg kell őrizni a segédmotorkerékpár-vezetől, a motorkerékpár-vezetői és a mezőgazdasági vontatóvezetői állományt. A megyében négy intézmény — az Autóközlekedési Tanintézet bajai és kecskeméti iskolája, a Magyar Autóklub megyei szervezete és a Magyar Honvédelmi Szövetség — végzi a gépjárművezetők képzését. Rajtuk kívül működik még a gépjárművezetőképző munkaközösség, ám az általuk kiképzettek száma nem döntő. A négy oktatási intézmény teljesítményéről, felszereléséről és oktatói gárdájáról, technikai eszközeiről szeretnék most olvasóinknak beszámolni. Az Autóközlekedési Tanintézet bajai Iskolája 1961-ben jött létre. Három korszerűen ellátott, minden igényt kielégítő tanteremmel, s jól felszerelt hi|jaelhárítási, karbantartási kabinettel rendelkezik. Négy évvel ezelőtt az országban elsőként tanpályát építettek. A bajai iskola Kiskunhalason és Kalocsán kirendeltséget nyitott, ahol az ügyintézőn kívül megfelelő számú gépkocsi áll rendelkezésre. A fejlődés üteméről néhány számot. Személygépkocsi-vezetőkből 1975-ben 1800- at. 1976-ban 2000-et képeztek ki, Hivatásos gépkocsivezetőt évente 300-at bocsátanak vizsgára. Évek óta száz autóbuszvezető nyer kiképzést. Az iskolánál két szocialista brigád működik, mindenik fontos feladatának tekinti a közlekedésre való nevelést, s bekapcsolódott a KBT munkájába is. Évek óta segítik és patronálják a madarasi, a mélykúti, a bajaszentiváni általános Iskolákat, ahol segédmotorkerékpár-vezetői vizsgára készítik fel a tanulókat. Kiemelkedő a kiskunhalasi úttörőház tevékenysége, ahol minden évben szinte valamennyi általános iskolát befejező tanulót felkészítenek a közlekedést ismeretekre. Az iskola feladatának tekinti az alankénzésen túl a gépjárművezetők továbbképzését. Az ATI kecskeméti iskolája hasonlóan jó eredményekkel dicsekedhet. Az oktatási tervet 1975-ben 116,8, 1976-ban 118,7 százalékra teljesítették. Jellemző, hogy 1975-ben 3014, 1976- ban pedig 4600 járművezetőt képeztek ki különböző tanfolyamokon. A múlt év legnagyobb A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (2.) Versenyek és versenyzők Néhány szakember tudja csupán: bárhol a világon adjanak el Volvo gyártmányú kanalas rakodót, azon a kanál magyar termék, immár hosszú esztendők óta. Amiből persze erős túlzás lenne arra következtetni, rakodókanalak készítésében mi állunk a nemzetközi mezőny élén. A Volvo-cég különböző berendezéseket szállít hazánkba, s ezekért fizetünk a már említett részegységgel. Amiből persze meglntcsak erős túlzás lenne most még arra következtetni, hogy a termék műszakilag nem kiváló, s az ilyesfajta együttműködés nem hoz hasznot. Megújuló tapasztalat Két esztendő alatt, 1974-ben és 1075-ben körülbelül 50—55 milliárd forint árveszteség érte népgazdaságunkat a cserearányok számunkra kedvezőtlen változása miatt. Köznapibban: amit vásárolnunk kellett, azt a korábbinál Jóval drágábban kaptuk, amit viszont eladtunk, az kevésbé drágult. Azt, hogy a nemzetközi kereskedelemben akármit nem lehet eladni tapasztalatok alapján hittük csak el. Sokak számára derült égből érkező villámcsapásként hatott a cserearányok változása, holott figyelmeztető jelekben már a korábbi években sem volt hiány. A kivitel ugyan folyamatosan növekedett, de áruszerkezete lényegesen nem változott, a gond nélkül és hosszú távon is értékesíthető termékek aránya csekély maradt az összeladásokon belül. Elevenítsünk csak fel egy útmutatást! Így hangzik: „Tovább kell fejleszteni a vállalatok exportérdekeltségét, ami a gazdaságosabban exportálható áruk szállítására ösztönöz, az előnytelenül értékesíthető termékek gyártását viszont szűkíti, A kezdeti tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy rendszeres ellenőrzéssel kell továbbfejleszteni ezt a tevékenységet is.” Az idézet a párt X. kongresszusa határozatából való, s a kongresszus 1970 novemberében tanácskozott t. > Azaz korántsem új, hirtelen megfogalmazott követelmény a versenyképesség növelése. A legtöbb helyen azonban nem vették komolyan, mert „ment a kocsi”, az árun valahogy túladott gyártó és kereskedő. Ennek a kényelmes helyzetnek vetett véget a sokat emlegetett világpiaci „árrobbanás”; a versenyképesség fokozása elsőrendű érdekké vált. Sok vita, kevés cselekvő Megbízható elemzések arra az elgondolkoztató következtetésre vezettek, hogy a legfőbb iparcsoportokat tekintve az élelmiszeripar termékei között találhatók a legnagyobb arányban a nemzetközi élvonalat elérők. Itt a termékek kétharmada megközelíti vagy eléri a legmagasabb mércét. Ha viszont csupán azokat az árukat vizsgáljuk, amelyek a legszigorúbb nemzetközi minőségi, korszerűségi követelményeket is teljesítik, akkor a vegyipar vezeti a ranglistát. A nemzetközi szinttől leginkább az építőanyaglpar marad el, de sajnos, a gépipar termékeinek is körülbelül negyven százaléka messze áll a versenyképességtől. Voltak és vannak viták azon, miként értelmezzük a versenyképességet, a termékek nemzetközi színvonalát, s nem a nézetek ütközése a baj, hanem a cselekvők táborának szerény létszáma. A versenyképesség, fogalomként, egyszerű. A legkisebb fajlagos ráfordítással előállított termék, az azonos, vagy hasonló áruk között — versenyképes. Ettől viszont további jó néhány lépés a tényleges cél, a társadalmi munkaráfordításokat kamatosán megtérítő árueladás. S ez utóbbi sem azonosítható még a versenyképességgel, mert maga az eladás — meghatározott körülmények között — úgy is lebonyolódhat, hogy az áru holnap már nem kellene a vevőnek. A versenyképesség tehát nem egy vagy több üzletkötés haszna, hanem olyan fejlesztési, termelési és értékesítési környezet, amelyben a gyártó gyorsan, rugalmasan igazodik a folytonosan változó követelményekhez. Ennek a környezetnek a kialakítása feltételek seregét teszi elengedhetetlenné. Így a többi között a gyártás és a gyártmány szakadatlan korszerűsítését, a fajlagos ráfordítások és hozamuk — hasznuk — állandó vizsgálatát éppúgy, mint a magas színvonalú szervezést, a piaci információk értő elemzését, az eladások ún. árnyterületének — az alkatrész utánpótlásának, a javításnak, karbantartásnak stb. — a létrehozását. Tavaly hazánk minden egyes lakosára 28 izzólámpa kivitele jutott, mivel az export 284 milliót tett ki. Az izzólámpák külföldi értékesítése 1971 és 1976 között 123 millió darabról 284 millióra nőtt, azaz gyors iramban. A magyarázat: a terméket a gyártó magas műszaki színvonalon, gazdaságosan állítja elő, az ár arányos a használati értékkel, a fejlesztés folyamatos, az izzólámpa hosszú távon is versenyképes. Mozgó célpont Ez így, leírva, roppant egyszerű. Ahhoz azonban, hogy tényként leírhassuk, a gyártónak az a fölismerése kellett: mozgó célpontot követ, akár a vadászok. Mozgó célpont? Igen, ezt értik meg a legnehezebben a termelők és a kereskedők. |Azt, hogy a versenytársak akkor se állnak ki a sorból, ha lemaradtak. A versenyképesség megőrzése ezért csak akkor lehetséges, ha a fejlesztési törekvések új és újabb igények kielégítését teszik elérhetővé, azaz megtörténhet, félre kell tolni azt, ami tegnap még biztonságot adott, de holnap maga a bizonytalanság lenne. Éppen ezért nincs olyan versenyképesség, amely áltálé-' ban létezik, amely minden termékre, termelőre érvényes. Ahogy a „versenyek", a különböző piacok más és más feltételeket diktálnak, úgy a „versenyzők”, gyártók és áruik is más és más követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Ezért aligha baj, ha a cég nem büszkélkedhet azzal, „kilencvenhét 'országba”! exportál. Vigye csak áruit öt vagy tíz országba, de: ott tartósan legyen versenyképes. Ma még ez kívánalom, mert különböző felmérések szerint a hazai vállalatok fele nem érzékel semmiféle versenyt. A kívánalom azonban mind gyorsabb tempóban alakul át szükségszerűséggé, kötelességgé. L. G. (Következik: A sétamenet normája.) eredményének a hivatásos gépkocsivezető-képzésben elért fejlődésünket minősítik, ugyanis egy év alatt ez 27,8 százalékkal növekedett. Az Iskola megkezdte rendszeres tevékenységét Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, illetve a Kecskemét vonzáskörébe tartozó községekben. A múlt esztendő Jelentős előrelépést hdzott a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében. Az oktatók állománya 27 százalékkal növekedett, s megvalósították a két hibaelhárítási tanterem létrehozását. Duplájára emelkedett a szemléltető eszközállomány. Sajnos, az iskola tanteremhiánynyal, elhelyezési nehézségekkel küzd, s ezért az igazi fejlődést csak az 1978-as esztendő hozhatja majd meg. Az MHSZ megyei gépjárművezető iskolája 13 kirendeltséggel rendelkezik a megyében, ahol megvannak nemcsak a tantermek, de a legmodernebb kiképzést, szemléltető eszközök is, az automata diavetítőktől a magnetofonokig. Az előadások hatékonyságának növelésére 1980-ig zárt láncú tévékészülékek beállítását tervezik. A 29 személy- és az egy tehergépkocsival 1975-ben 2900, 1976-ban pedig 3100 magángépkocsi-vezetőt képeztek ki. Az általános és középiskolákban szervezett gépjárműbarát szakkörökben — a megyében 11 ilyen működik, már hivatásos gépjárművezetői vizsgát is tettek, tavaly 120-an szereztek magán gépjáfművezetőt engedélyt. A Magyar Autóklub megyei szervezete 1974-ben kezdte meg a magánautósok kiképzését. Aa elmúlt évben több mint 1400-an szereztek jogosítványt. Az autóklub főleg a községekben — Lajosmlzsén, Szabadszálláson, Dunavecsén, Hartán, Kiskőrösön; Izsákon, Kecelen, s sorolhatnánk tovább — szervezi a tanfolyamokat. Alapelvük, hogy az adott helyen levő helyi csoport legyen a gépjárművezető-képzés iskolája is. Távlati programjukban főleg a KRESZ továbbképzést tartják fontosnak, s ezért megfelelő létszámban tartják az elméleti és gyakorlati oktatókat. A négy képző szerv, figyelembe véve a gépjárműállományt várható alakulását, könnyedén megbirkózik feladataival, sőt bizonyos kapacitástöbblet is jelentkezik majd a későbbiekben. A statisztika legalábbis erre utal, ám mi vitatkoznánk ezzel. Ugyanis, ha sikerül megvalósítani az oktatás elé tűzött feladatokat — az általános iskolás nyolcadikos korában rendelkezzen segédmotorkerékpár-vezetői, az érettségiző és szakmunkásvizsgát tett fiatal pedig motorkerékpár-, vagy személygépkocsi-vezetői jogosítvánnyal — nem kapagitástöbbletről, hanem, hiányról beszélhetünk, ugyanis ehhez még hozzá kell számítani az újonnan, de már felnőtt korban jogosítványt szerezni kívánók számát. Emellett, a törekvéseknek megfelelően, a már jogosítványt szerzettek továbbképzéséről is gondoskodni kell. Mindezek ellenére úgy véljük, hogy a négy képző szerv jól megvalósítja a maga elé tűzött célokat. Gémes Gábor •x-x-x.x»x*x-x-x-x-x..x-x*x-x.x.sx.:.x-x.x* Csendélet. Vujovich Irma képei Már a névé. nél meg kell állni, hiszen Vujovich Irma elsősorban nem lánykori nevén, hanem volt férje után, Prohászka Józsefnéként ismert Kecskeméten. Művészi munkásságáról nem tudósítanak lexikonok, néhány tucatra tehető ígéretes korai műveit főleg a család őrzi, múzeumban csak Békéscsabán és Kecskeméten található egy-egy. De mit tudhatunk meg Vujovich Irma életéről és festészeti, grafikai útkereséséről? Megint őt magát kell segítségül hívnunk, hogy az emlékezetében összegereblyézett mozaikszernek egymás mellé kerülhessenek, és valamilyen egésszé álljanak össze. 1898-ban született Kőrösladányban, de öt-hat éves kora óta kisebb-nagyobb megszakításokkal Kecskeméten él. 1918-tól három évig az Iparművészeti Iskolában Sándor Béla festőművész mellett, majd 1922—23-ban Réti István tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Néhány év múlva eljutott Münchenbe, ahol Ludwig Herterlch osztályán három szemesztert tanult, de szülei betegsége hazaszólította a bajor fővárosból. Közben 1924-ben elnyerte az Akvarell és Pasztellfestők Egyesületének kitüntetését is. 1933-ban férjhezment a kecskeméti művésztelepen dolgozó Prohászka József festőművészhez és a művésztelepi villájuk kis műtermében csendesen dolgozgatott. Kiállított néhány közös művésztelepi kiállításon is. Egy ilyen kollektív békéscsabai bemutatón vásárolta meg a békéscsabai múzeum a Bajor lány című képét. A harmincas években kétszer nyílt lehetősége arra, hogy a francia, főleg a párizsi múzeumok anyagát tanulmányozza. Művészi példaképei — annak ellenére, hogy ő is. mint tanárai a szárazabb müncheni iskolát járta ki — francia festők voltak. Cézanne, Renoir, Gauguin, Van Gogh és Maurice Denis. A francia festészet Iránti vonzódásáról, sőt annak mélyebb tanulmányozásáról árulkodnak másolatai is, amelyekről így vallott: „Azért csináltam őket, hogy a műteremben dísz legyen, maradjon nyoma, hogy ott jártam." Az Itt is látható Maurice Denis-másolaton kívüliek’ ugyanúgy, mint rajzai és festményei nagyobbik része, a II. világháborúban elpusztult vagy elkallódott. Művészi tevékenységéről így, java munkái hiányában teljes és megbízható képet nehéa kialakítani. A pályakezdő kísérleteit, vázlatait, iskolás stúdiumait és néhány továbbfejlesztésre érdemes, izgalmas megsejtését állítottuk egymás mellé. Mindebből túlzás nélkül kiolvasható, hogy Vujovich Irma az akadémista festészet műfajai közül a csendéletet és a portrét művelte legszívesebben. Arcképein mindig a karakterrögzítés és az anatómiai hűség a cél. Ahol nagyobb hangsúly esik az egyéniség sajátos jegyeinek a megmutatására és a belső feszültség föltárására, ott az eredmény is egyénibb és sajátosabb. A tájképei mélyterűek. A horizont a kép közepén vagy a felső szélén húzódik, nem úgy, mint az alföldi táj képtípusnál, ahol a kép alsó egyharmadában találkozik az ég a földdel. Mozdulatlan modellek, beállított csendéletek, perspektivikus tájképek kerültek ki a keze alól, és még a színei is mindig megszűrtek és tompák. Vagy ez nem más, mint az oly sokat emlegetett női-asszonyi finomság klvetülése? Aligha. Elsősorban alkati kérdés ez, az egyéniség, a csendesen visszahúzódó, mindig a háttérben maradó, a család gondjait: a betegápolást és a gyermeknevelést magára vállaló feleség és anya halkszavú költészete ez. Vujovich Irma sorsának különös paradoxona, hogy 79 évesen érhette meg első önálló kis kiállítását, melyen főleg a fiatalkori zsengéi szerepelnek a soha el nem készült, vagy elpusztult művek helyett is. Sümegi György , 1
