Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János fogadta > Abdullah AI Ahmart Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Abdullah AI Ahmart, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkár-helyettesét, aki az MSZMP KB meghívására küldöttség élén látogatott hazánkba. A baráti légkörű találkozón megerősítették a két ország, a két párt szolidaritását az imperializmus ellen. A társadalmi haladásért, az igazságos közel-keleti rendezésért, a világ békéjéért folytatott küzdelemben. A megbeszélésen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Az Abdullah AI Ahmar vezette küldöttség pénteken elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,' a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Ott volt Szikra László, hazánk damaszkuszi nagykövete és Saddik Saddikni, Szíria budapesti nagykövete. A látogatásról közleményt hoztak nyilvánosságra. (MTI) KÉTSZÁZÖTVEN ÚJ MŰSZAKI DIPLOMÁS Tanévzáró a kecskeméti főiskolán XXXII. évi. 160. szám Ára: 90 fillér 1977. július 9. szombat A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége tegnap két fontos témát vitatott meg a kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezetben tartott ülésén. Egyrészt az állattenyésztés fejlesztéséről szóló jelentést, másrészt a szövetkezeti jogászok munkáját. A tanácskozáson részt vett dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke. A szövetség műszaki és termelés fejlesztési bizottsága részletes jelentést állított össze a körzet közös gazdaságainak állattenyésztéséről, az eddig elért eredményekről és megjelölte a további tennivalókat is. Legtöbb tapasztalati anyagot a szarvasmarha-tenyésztésről dolgoztak fel. Megállapította a jelentés és a vita során is erről sok szó esett, hogy központi intézkedések hatására jelentősen fejlődött az ágazat, növekedett a tehénállomány és a tejtermelés. A kiskunsági szövetkezetek is jó úton járnak a fajtaátalakításban. Nem elegendő azonban a keresztezés ahhoz, hogy növekedjék a tejhozam. Több takarmányról is kell gondoskodni. Ezenkívül nagyobb ütemben szükséges képezni'hozzáértő szakembereket. Sok helyen a keresztezett állomány tenyésztési színvonala elmarad a követelményektől. A kiskunsági szövetkezetek középtávú terveikben 1980-ig a tehénállományuk 57 százalékos fejlesztését irányozták elő. Szövetségi átlagban 1980 végére csaknem 3500 literre szeretnék növelni a tehenenkénti tejhozamot. Az állományfejlesztéshez már jelenleg is elegendő a férőhely. A szakemberek megítélése szerint a takarmányszükséglet megtermeléséhez is megvannak a feltételek. Ehhez természetesen az kell, hogy korszerűsítsék ez utóbbit is. Az állattenyésztés többi ágazatairól szólva, a jelentés megállapítja, hogy leggyorsabban a baromfitenyésztés fejlődik. A baromfihizlalást segítő beruházásokra csaknem 30 millió forintot fordítottak az elmúlt esztendőben a közös gazdaságok. Nagyon jelentős a körzetben a libatenyésztés. Az elmúlt évben az országból 488 tonna libamájat szállítottak exportra, ebből a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 203 tonnát adott. Az ágazat fejlesztésére egyszerű társulást alakítottak. A tíz szövetkezeti gazdaság, a kiskunfélegyházi fogyasztási szövetkezet és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat részvételével alakult társulás ez év májusában kezdte meg működését azzal az elhatározással, hogy az V. ötéves terv végére évente 400 vagon hízott libát, 150 vagon pecsenyelibát szállít. Az ehhez szükséges egymillió naposlibát maga kelteti. A termelőszövetkezetek területi szövetsége az eddigi gyakorlatnak megfelelően, továbbra issegíti az állattenyésztési ágazatok’ fejlesztését. Tanfolyamokat, szakmai tanácskozásokat, tanulmányútokat és bemutatókat szervez. A szövetkezeti jogászok munkájáról szóló beszámolót az önkormányzati és a jogi bizottság terjesztette elő. A körzet közös gazdaságaiban és szövetkezeti vállalatainál összesen 67 jogász tevékenykedik. Az üzemi jogtanácsosi rendszer bevált, a szövetkezeti jogászok többsége részt vesz a vezetésben és annak nélkülözhetetlen segítőjévé vált. Tevékenységük segíti a törvényesség megszilárdítását, a szövetkezetek demokratikus és alapszabályszerű működését, a tulajdon fokozott védelmét, az érdekek összehangolását, a szocialista vonások fejlesztését. A tanácskozáson megállapították, hogy a szövetkezeti jogvédelmet tovább kell fejleszteni, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági követelményeknek megfeleljen. K. S. A gépipari és automatizálási felsőfokú képzés egyik legfontosabb magyarországi műhelyében pénteken ünnepélyes eseményre került sor. A kecskeméti műszaki főiskolán zsúfolásig megtelt a nagyterem a nappali és levelező tagozat diplomakiosztására. Az ország minden részéből érkezett, végzős fiatalok vették át tegnap a szép hivatásukra jogosító oklevelüket. Fiatalok vállalata: aSZÜV 3. oldal Gazdag külföldi utazási program 3. oldal Versenyek és versenyzők 4. oldal Heti rádióéi televízió műsor 5. oldal Immár hetedik éve kezdte meg az üzemmérnökképzést a kecskeméti intézmény. Megújult körülmények között, új tanszéki épületekben és laboratóriumokban készülhetnek feladatukra a fiatalok. Az utóbbi esztendők joktatás-korszerűsítési eredmé-' nyei alapján indul az életnek az a kétszázötven lány és fiú is, aki tegnap vette át oklevelét dr. Molnár Benedektől, a műszaki főiskola főigazgatójától. A végzett hallgatókat bőséges elhelyezkedési lehetőség várja. A különböző gépipari és automatizálási szakokat befejezett hallgatók rövidesen az ipar megfelelő ágazataiban hasznosítják az elmúlt években szerzett elméleti és gyakorlati tudásukat. A diplomakiosztással egy időben sor került a felvételi csúcsbizottság döntésére is. Ez megszabja, hogy szeptembertől hányán folytathatják tanulmányaikat a kecskeméti műszaki főiskolán. Az ipar igénye a jövőben egyre fontosabbá teszi a hírős városban működő főiskolára való pályairányítást. V. M. Virágzik a fűszerpaprika A Tiszazugban terein a kalocsai fűszernövény Bővíti termőkörzetét a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat. A világhírű fűszerpaprika keresettsége ösztönzi az ipart és a termelőket az ágazat fejlesztésére, korszerűsítésére. Reformját Kalocsa környékén kezdték meg, ahol az országban elsőnek dolgozták, ki á paprika nagyüzemi termesztési rendszerét. Alapja a modern technológia alkalmazása, új fajták meghonosítása, s a komplex gépi feltételek megteremtése. Eredménye pedig, hogy a korábbi éveknél kevesebb kézi erővel háromszorosára nőttek a terméshozamok. A járulékos létesítményekkel együtt végrehajtott termelésfejlesztés nem jelentett minőségi romlást, sőt az új fajtákból készült őrlemény több színanyagánál fogva keresettebb a világpiacon, s 36 országba exportálják a kalocsai fűszerpaprikát. Az alapanyagot a hagyományos tájkörzetből, őrlésre készen kapja az ipar. Az idén 6200 hektárról, az előző éveknél jóval nagyobb területről várják a nyers árut. A földeken most virágzanak a tövek, s a helyrevetésből egyenletes növényállomány alakult ki, utat hagyva a betakarító gépeknek. Mivel a Duna mentén jelentősebb területbővítésre nincs lehetőség, új termőhelyet keresnek a kalocsai fűszerpaprikának. Erre alkalmas ökológiai viszonyokat a Tiszazug kínál, ahol a Tisza II. vízlépcsőjének csatornarendszeréből öntözhetik a paprikaföldeket. Ez évben a tiszaföldvári, a nagyrévi, a tiszaugi és a kunszentmártoni termelőszövetkezetek már 300 hektáron termesztik a fűszernövényt. Sikeres honosítás után kétezer hektárra bővítik majd a területet a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalattal kooperálva. V. E. Értékes gépek, nagy lehetőségek Ha nem vennénk figyelembe, nem alkalmaznánk a technika új vívmányait, ß korszerű eljárásokat, nem tennénk meg minden lehetségest a termelékenység emelésére, akkor elmaradnánk a kapitalizmus és a szocializmus erői közötti világméretű küzdelemben. A legmodernebb gép se sokat használ, ha nincsenek jól képzett kezelők, akadozik az anyagellátás, vagy a termelt áru minősége elmarad a kívánatostól. Arról a kárról nem is szólva, ha valamilyen ok miatt hosszabb-rövidebb ideig tétlenül áll a gép. A nagy értékű termelő berendezések alig kifejezhető mértékben növelték az irányítók, a szervezők felelősségét. Nem okozott zavart, ha a hagyományos építkezésen eltört két malterosláda rúdja, vagy hiányzott két vakoló kőműves. Tíz-százezres károk keletkeznek, ha egyetlen csavar hiánya, vagy a kezelő akadályoztatása miatt órákig áll a toronydaru. A falusi kovácsműhely fújtató ja évtizedek, évszázadok múltán is használható szerszám, mit se veszt értékéből. Egy nagy teljesítményű nyomdai rotációs gép vagy automata öntözősor egykét évtized múltán korszerűtlenné válhat. Közérdek a meglevő termelő berendezések maximális kihasználása. Minél drágább egy gép, minél többet termel (termelhetne), annál inkább. Az MSZMP Központi Bizottsága két alkalommal is foglalkozott a hatékonysággal, a termelékenységgel kapcsolatban az adott ipari teljesítőképesség növelésének szükségességével, lehetőségeivel. A kecskeméti városi pártbizottság javaslatára, kérésére, a járási-városi népi ellenőrzési bizottság az 1974. és 1975. végén hozott határozatok mikénti végrehajtását vizsgálta az elmúlt hetekben a megyeszékhely hat, a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemében. A megállapítások, tanulságok többsége általános érvényű más gyárakra, vállalatokra is vonatkoztathatók. Elgondolkoztató, hogy bár a párthatározatok megjelenését követően az illetékes vezetők intézkedési tervet dolgoztak ki a termelő berendezések kihasználásának javítására, roszszabbodott a helyzet. A gépkihasználás kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A munkarend szerint lehetséges három műszakkal szemben két műszakot irányoztak elő az elmúlt két esztendőben. Sajnos 1975-ben 1,3, a következő évben 1,2 volt az átlagos műszakszám. Természetesen üzemenként változik a kép. A legkedvezőbb a helyzet — különösen az értékes berendezések hasznosítását mérlegelve — a SZÍM- ben és a LAM PART Zománcipari Művek kecskeméti gyárában. Ez utóbbi helyen már az országos rendelkezéseket megelőzően alkalmazták a második és harmadik műszak támogatására az anyagi ösztönzést. A Szerszámipari Müvek hatékony termelése részben — a jó szervezésen kívül — a koszerű gépparknak is köszönhető. Ráolvasással, varázszavakkal, óhajokkal aligha érhetők el az égetően szükséges, mind halaszthatatlanabb változások. A nehézségek ismerete nem adhat felmentést. A munkaerőhiány enyhülése csak központi és helyi összefogással lehetséges. Már most érzékelhető a második és harmadik műszakban dolgozók bérét növelő kormányintézkedések hatása. Kedvező változások remélhetök a megyei tanács kategória-rendeletétől, a munkahelyek fontosság szerinti besorolásától. De a gyárakon belül is van bőven tartalék. Az Újpesti Gépelemgyárban például 77 termelő-munkást 39 karbantartó szolgál ki. Noha másutt is viszonylag sokan dolgoznak TMK-ban, itt-ott kívánnivalót hagy maga után a gépek állapota. Igaz, ehhez néha a rossz pótalkatrész-ellátás és a géppark elavulása is hozzájárul. (A Kéziszerszámgyárban például 166 gépből 108 nullértékű.) öntözéssel, vállalati átcsoportosítással, munkaügyi intézkedésekkel, az improduktív létszám csökkentésével, az egyik-másik üzemben tapasztalható kezdeményezőkészség elterjesztésével lényegesen többet adhatnak a közösségnek a nagy értékű termelő berendezések. Valóra kell váltani a lehetőségeket. H. N. I II • Az ÉPFA kecskeméti parkettagyára nemrégen kezdte meg a szalagparketta gyártását. Tavaly az első félévben nem szállítottak ebből a gyártmányukból exportra. A második félévben is csak 17 ezer négyzetméter kelt el. Az idén az első félévben 42 ezer négyzetmétert, az év második felében újabb 52 ezer négyzetmétert adtak el külföldi vásárlóknak, felvétele.) ■MM Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, növekedtek a szociális célokra fordított összegek Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az első napirendi pont keretében az 5 évre szóló vállalati szociálpolitikai tervek időarányos tapasztalatairól s a további feladatokról szóló jelentést tárgyalták meg. A vállalatok első ízben készítettek 5 évre szóló szociálpolitikai tervet, s már ebből a szempontból is megvolt az időszerűsége, hogy a végrehajtás tapasztalatait a megye szakszervezeti testületé számbavegye. Az 1976. évről készült beszámolók azt igazolják, hogy a vállalatok többsége eleget tett a tervidőszakban rájuk háruló kötelezettségeknek. Tovább javultak a megye dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedtek a szociálpolitikai célokat szolgáló összegek. Ami például a szociálpolitikai tervek egyes fejezeteit illeti, a szűkszavúan felsorolt eredmények is jelentős eredményekről tanúskodnak. Nagy számban vásároltak anyagmozgató gépeket — targoncákat, szállító járműveket, emelőgépeket, stb.; MEZŐGÉP, az építőipari vállalatok, Vegyesipari Vállalat, hogy csak néhányukat említsük. Több helyen kisgépesítéssel csökkentették a fizikai munka nehezét, bár’ e tekintetben még van mit tenni a kereskedelemben, leszámítva azokat az egységeket, ahol nincs mód kisgépek alkalmazására. Javították a munkahelyi körülményeket. Jelentős összegeket fordítottak a szociális létesítmények fejlesztésére, többek közt a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál, az ÉPFA kiskunhalasi üzeménél, a Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalatnál, MEZŐGÉP-nél; erőfeszítéseket tettek ez irányban a kereskedelemben is. Nőtt az üzemi étkeztetésben részesülők száma; tavaly 53 ezren vették igénybe ezt a kedvezményt az előző évi 49 és fél ezerrel szemben. Az ellátás így is csak a dolgozók 30—35 százalékára terjed ki, a bővítés tehát indokolt. Üj munkásszállásokat építettek, a meglevőket bővítették, korszerűsítették. Az ÉPSZER például 7 millió 230 ezer forintot fordított összesen erre a célra 1976-ban. A Volán 9. sz. Vállalat pedig a pihenőszállások szociális, kulturális színvonalának emelésére költött 643 ezer forintot. Jelentős pénzeken szereztek be, vettek bérbe, szállítóeszközöket a munkások szállítására. így növekedett a saját gépkocsiállomány is a Kecskeméti Baromfifeldolgozó V.-nál, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű V.-nál. az IGV kiskőrösi üzeménél, a Halasi Kötöttárugyárnál. Ebben a tervciklusban 45,5 millió forintot kívánnak felhasználni a vállalatok gyermekintézmények fejlesztésére, ill. helyek vásárlására; ez az öszszeg 15 millióval tetézi a IV. ötéves terv ilyen kiadásait. Legnagyobb gond napjainkban is a kivitelezői kapacitáshiány. Az előző tervidőszakénál 13 millióval többet — 163 millió forintot irányoztak elő a vállatok lakásjutta tások segítésére. A lakásépítési és vásárlási alapok felhasználásánál elsősorban a fizikai dolgozók, nagycsaládosok és fiatal házasok lakásproblémájának megoldását helyezik előtérbe. Tavaly 43 millió forintot tett ki az összes vállalati támogatás, ami 26,3 százalékos időarányos felhasználást jelent. Szükséges azonban, hogy az OTP-s, és lakásépítési szövetkezeti lakások határidőre megépüljenek, mivel a vállalati alapok közel 50 százalékát ilyen építkezési formákkal kívánják felhasználni. Nőtt az üdültetésben résztvevők száma; előreléptünk üzemegységügy terén Is. Jelentős erőfeszítéseket tettek a művelődés, a szabad idő kulturált eltöltése feltételeinek megteremtésére. Különösen nagy gondot fordítottak a munkahelyek az általános iskola hiányzó osztályainak elvégeztetésére, a szakmunkások továbbképzésére. Komoly összegekkel járul hozzá sok vállalat a dolgozók gyermekeinek tanulásához: A tervezettet meghaladó összegeket használ fel oktatási célokra a Bajai FÉKON, a FÉMMUNKÁS V., a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Amit az SZMT elnöksége a további feladatoknál — többek között — hangsúlyozott: gyáregységekre nézve is gondoskodni kell évekre szólóan ütemezett szociálpolitikai tervekről, mert ez ideig számos ilyen üzemben tájékozatlanok a dolgozók a rájuk vonatkozó tervekről; javítani kell a vállalati szakszervezeti szervek ellenőrző tevékenységét, emelni felkészítésük, színvonalát, hogy folyamatossá tegyék magukra nézve is a szociálpolitikai tervek megvalósításának figyelemmel kisérését, a végrehajtás megkövetelését, számonkérését. A második napirendi pont témája az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat tervezetének véleményezése. A törvénytervezet alapelveivel, rendező módszereivel a jelenlevők egyetértettek. T. I. Tanácskozás az állattenyésztés fejlesztéséről
