Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

S « PETŐFI NÉPE • 1977. július 9. események sorokban NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön egyhangúlag javasol, ta, hogy a júnias 27-én függet­lenné vált Dzsibuti Köztársasá­got vegyék fel az ENSZ-be. ENSZ-körökben biztosra veszik, hogy az újonnan függetlenné vált köztársaságot szeptember 20-án, az ENSZ 32. közgyűlésén világszervezet tagjai közé. (DPA, AFP, UPI) HAVANNA A kubai fegyveres erők ve­zérkari főnökének meghívására csütörtökön kéthetes baráti lá­togatásra Havannába érkezett Oláh István altábornagy, a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari fő­nöke, honvédelmi miniszterhe­lyettes, az MSZMP KB tagja. DELHI Az indiai kormány határozot­tan fellép a neutronbomba gyár­tása ellen — jelentette ki csü­törtökön Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter a központi parlament alsóházában. A kép­viselőknek az amerika neutron­­bomba előállítására vonatkozó interpellációira válaszolva Vadzs­paji hangsúlyozta, hogy az in­diai kormány teljes mértékben ellenzi bármilyen tömegpusztító fegyverfajta kidolgozását. (MTI) CARACAS A venezuelai kormány csütör­tökön arról tájékoztatta Chilét, hogy nem hajlandó politikai me­nedékjogot biztosítani annak a négy chilei állampolgárnak, aki csütörtökön Peruba térített egy chilei belföldi utasszállító repü­lőgépet. A döntés egyben azt is jelenti, hogy Venezuela megszün­teti a négy gépeltérítőnek a ve­nezuelai limai nagykövetségen eddig biztosított ideiglenes me­nedékjogot. A gépeltérítők to­vábbi sorsáról egyelőre nincsen .. hír. (AFP, EFE) V Az amerikai kormány csütör­tökön felkérte a kongresszust, hagyja jóvá hét, AWACS-tipusú légi előrejelző és ellenőrző radar­­rendszer eladását Iránnak. Ha a kongresszus jóváhagyja az 1 228 millió dolláros ügyletet, Irán lesz az első külföldi állam, mely hozzájut a bonyolult elekt­ronikus berendezéshez. A radar­­rendszer megvásárlásáról több európai NATO-állam folytat je­lenleg tárgyalásokat amerikai il­letékesekkel. (AFP) RAWALPINDI------------------------------------■----­Ziaul Hak tábornok, a pakisz­táni katonai kormányzat veze­tője csütörtökön három polgári személyt nevezett ki kormányá­ba. Aga Sai-t külügyminiszterré, Sarifuddin Pirzada ügyvédet, ko­rábbi külügyminisztert pedig mi­niszteri rangban főügyésszé ne­vezte ki. A különböző miniszté­riumok tevékenységét Guljam Iszhak Han, a hadügyminiszté­rium miniszteri rangban levő fő­titkára ellenőrzi. Leonyid Brezsnyev fogadta a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit Bokor Pál az MTI tudósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke pén­teken a Kremlben fogadta a Moszkvában akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetőit, köztük Marjai Józsefet, a Magyar Nép­­köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Az SZKP KB főtitkára ez al­kalommal első ízben találkozott a diplomáciai testület tagjaival ál­lamelnöki minőségében. A dip­lomáciai képviseletek vezetői kor­mányaik nevében szívélyesen üd­vözölték Leonyid Bresznyevet a magas állami tisztségbe történt megválasztása alkalmából. A külföldi diplomaták nevé­ben Robert A. D. Ford kanadai nagykövet, a diplomáciai testü­let doyenje mondott beszédet. Ford elöljáróban megjegyezte, hogy a jelenlevők a politikai vé­lemények és a társadalmi-gaz­dasági rendszerek rendkívül szé­les skáláját képviselik, s faji, va­lamint nyelvi vonatkozásban is különböznek egymástól, mint ahogy igen különböző az általuk képviselt országok politikai vi­szonya is a Szovjetunióval. (A nagykövetek egy része a közel­múltban érkezett csak állomás­helyére, mások régebben képvi­selik országukat, maga a kana­dai nagykövet viszont végig fi­gyelemmel kísérhette Leonyid Brezsnyev politikai tevékenysé­gét.) „Tizenkét és fél éven keresztül szemtanúja voltam, elnök úr, an­nak,"'hogy milyen hatékonyan irá­nyította ön a Szovjetunió sor­sát, s mély tisztelettel figyel­tem. hogy főtitkári minőségében milyen nagy művészettel foglal­kozott személyesen országa bel­politikájának kérdéseivel, s ami még nagyabb jelentőségű szá­munkra: a szovjet külpolitika ki­dolgozásával — mondotta Ford. — A diplomáciai testület tagjai most nagy megelégedéssel fogad­ták Leonyid Brezsnyev megjele­nését az államfői poszton. Ez az elégedettség szorosan kapcsolódik ahhoz a meggyőződéshez, hogy az ön politikája változatlanul a ba­ráti és kölcsönösen előnyös kap­csolatok kiépítését célozza más államokkal” — mondotta. Leonyid Brezsnyev köszönetét mondott Ford üdvözlő szavaiért, majd egyebek között elmondotta: „A jelenlegi nemzetközi fejlő­dést erőteljes dinamizmus jel­lemzi. Szüntelenül növekednek a lehetőségek a béke megszilárdí­tására, de ugyanakkor nőnek a békére leselkedő veszélyek is. A széles látókörű politika, az ész­szerű diplomácia egyik elsőrendű feladata nyilvánvalóan az, hogy minden módon szélesítse ezeket a lehetőségeket és csökkentse a veszélyeket”. Az SZKP KB főtitkára megje­gyezte, hogy e feladat megoldá­sában nagy szerepe van mind a Szovjetunióban dolgozó külföldi diplomatáknak, mind a külföldön dolgozó szovjet megbízottaknak. Leonyid Brezsnyev a nagykö­veteken keresztül a következő üzenettel fordult a külföldi ál­lamfőkhöz: „A világban lénye­gében nincs olyan ország és olyan nép, amellyel a Szovjetunió ne törekedne jó viszonyra. Nincs olya időszerű nemzetközi kérdés, amelynek megoldásához a Szov­jetunió ne lenne kész hozzájá­rulni. Nincs olyan fegyverfajta — mindenekelőtt tömegpusztító fegyver —, amelynek korlátozá­sához ne lenne hajlandó hozzá­járulni. ne lenne kész a kölcsö­nösség alapján betiltani, s más országokkal megegyezve kivonni a katonai fegyvertárból.” Végezetül Leonyid Brezsnyev hangoztatta a Szovjetunió kész­ségét a részvételre minden olyan nemzetközi akcióban, amely a békés együttműködés és a nem­zetközi biztonság erősítését szol­gálja. (MTI) Parasztmilíciák Etiópiában • Az etióp forradalmi kormány felhívására több százezer paraszt lé­pett be a haladó vívmányok megvédésére alakított milíciába. Képün­kön: az egyik milicista egység kiképzésen vesz részt. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR____________ „Regionális csendőr” Az amerikai kormány felkérte a kongresszust, hagyja jóvá hét, AWACS-típusú légi előrejelző lo­kátor-rendszer eladását Iránnak. Eddig a washingtoni hír, amely újra bizonyítja azt, hogy az Egyesült Államok politikusai és tábornokai milyen nagy jelentő­séget tulajdonítanak az Iránhoz fűződő kapcsolatoknak. A közép­keleti császárság lenne az első, amely hozzájuthatna e legkorsze­rűbb lokátor-rendszerhez, meg­előzve ezzel több európai NATO- államot. Ha figyelembe vesszük, hogy Carter és alelnöke, Mondale még az elnökválasztási kampány so­rán oly aggodalmaskodóan beszélt a Perzsa-öbölben megindult fegyverkezési versenyről, egyben kilátásba helyezte a fegyverszál­lítások csökkentését, netán le­állítását akkor jól látható: az amerikai kormányzat már régen túltette magát aggodalmain. A Pentagon tervei egybeesnek Te­herán hatalmi ambícióival. Az ország az olajkincsre építve nagy arányú gazdaságfejlesztési és fegyverkezési programba kez­dett. A fő fegyverbeszerzési for­rás az Egyesült Államok. Már­­már szállóigévé vált egy ameri­kai külügyi tisztviselőnek az a jónéhány évvel ezelőtt elhang­zott mondása, miszerint „a sah mindent megvásárolhat, kivéve atombombát”. Valóban, Teherán sok milliárd dollárt költött ame­rikai fegyverekre, s még nem is gyártják az Egyesült Államokban az F—16-os vadászbombázót, de Irán már több mint 150 dara­bot rendelt. Irán olyan modern harceszközöket kapott, amelyek kezelése meghaladja a hadsereg általános tudásszintjét. Egyes amerikai vélemények szerint mi­re az iráni katonák elsajátítják e hadfelszerelések működtetését, addigra azok már el is avul­hatnak. Mindenesetre az ország­ban már jelenleg is több mint tízezer amerikai katonai tanács­adó tevékenykedik. A Washington által Iránnak szánt szerep lényegében egysze­rű: az országnak valamifajta „re­gionális csendőr” feladatát kell betöltenie. A tőkés világ kőolaj - ellátása szempontjából kulcsfon­tosságú Perzsa-öböl ellenőrzése mellett nagyon is megfelelne a wasingtoni stratégáknak, ha Irán kiterjesztené tevékenységét az Indiai-óceánra is. A most el­adásra javasolt lokátor-rendszer ezt a célt is szolgálná, s eqpellett lehetővé tenné a Szovjetunió dé­li körzeteinek fokozottabb figye­lését is. Emellett Irán vezető sze­repet játszik a közép-keleti ha­tósugarú katonai tömbben, a CENTO-ban is, amelynek révén befolyásolhatja a dél-ázsiai vi­szonyokat. S ha szükség van rá, akár az Arab-félszigeten is kép­viselheti saját — de talán ennél fontosabb: az Egyesült Államok — érdekeit. Ha az amerikai kongresszus jóváhagyja a kormány javaslatát — s ugyan miért ne hagyná jó­vá? — akkor az újabb korszerű amerikai hadfelszerelés eladása Iránnak méginkább fokozza a fegyverkezési versenyt a Perzsa­öbölben. Z. I. A Szovjetunióban kialakultak a feltételek a termelés szako- « sításának és koncentrációjának elmélyítéséhez. Ennek a folya­matnak a kezdeményezői ma­guk a kollektív gazdaságok vol­tak. Ma már a termelés szako­sítása és koncentrációja, a gaz­daságok kooperálása és az ag­ráripari integráció tervszerű, cél­tudatos jelleget öltött. A jövő­ben a gazdaságközi és az agrár­ipari egyesüléseket (ma már kö­rülbelül 6300 ilyen egyesülés lé­tezik) a területi és az ágazati kritériumok, a helyi körülmé­nyek és lehetőségek figyelembe­vételével hozzák létre, szigorú­an betartva a gyakorlat által igazolt önkéntesség elvét és meg­őrizve a gazdaságok önállóságát. A szervezési formák kiválasztá­sánál figyelembe veszik a tudo­mányos megalapozottságot, az irányításban a demokratikus centralizmus érvényesülését, to­vábbá a parsztság anyagi érde­keltségét a termékek mennyi­ségének és minőségének növelé­sében. A tizedik ötéves tervidőszak­ban összesen 170 milliárd rubelt ruháznak be a mezőgazdaság fejlesztésébe. Ez 39 milliárddal több. mint az előző ötéves terv­időszakban beruházott összeg. A mezőgazdaság körülbelül kétmil­lió új traktort kap, mintegy 160 LE összteljesítménnyel, 1 millió 350 ezer tehergépkocsit, félmil­liónál több gabonabetakarító kombájnt és különböző mezőgaz­dasági gépeket — 23 milliárd rubel értékben. (APN) Termővé tett földek A Szovjetunió mezőgazdasági termőterületei több mint 600 mil­lió hektárt tesznek ki. A földek háromnegyed része azonban a csapadékszegény, aszályos zóná­ban fekszik. Közép-Ázsia köz­társaságaiban és sok más vidé­ken a földművelés öntözés nél­kül egyszerűen elképzelhetetlen. Víz nélkül itt a legjobb talajok is terméketlenek maradnak. Az aszály gyakran sújtja Kazahsz­tán és Ukrajna hatalmas terüle­teit, a Volgavidéket, Észak-Kau­kázust, Szibériát. Az aszály óri­ási ingadozásokat eredményez a terméshozamban. Ugyanakkor sok millió hektárnyi mezőgazdasági termőterület — mindenek előtt az Oroszországi Föderáció nem feketeföldű övezetében, a Balti­kumban, Belorussziában, az uk­rajnai Poleszjében, Távol-Kele­ten — lecsapolásra és egyéb ta­lajjavítási munkálatokra szorul. Az utóbbi tíz évben a Szov­jetunió a vízgazdálkodási léte­sítmények építési ütemét és mé­reteit tekintve — az első helyre került a világon. Az öntözött gabonaföldek területe több mint másfélszeresére növekedett: je­lenleg mintegy hárommillió hek­tár. A javított talajú földek egész területe meghaladja a 25 millió hektárt, s ehhez 1980-ig újabb 9,7 millió hektár járul. A javított talajú földek, amelyek a szántóterületeknek és az ül­tetvényeknek mindössze nyolc százalékát teszik ki, jelenleg a mezőgazdasági termékek egyne­gyedét adják, öt év múlva pe­dig az innen kapott mezőgazda­­sági termékek részaránya már az össztermelés egyharmadát teszi ki. • Gépi művelésű folyópart a nyemirovszkíj-i er­dészetben, Ukrajna területén. • Jobbra: Talajjavítási munkálatok az Anylks­­csájszki terület „Raguvele” szovhozának földjein. SZOVJET ÉLET LAPSZEMLE Levelek az emberi jogokról Az utóbbi időben több ame­rikai lap és folyóirat szerkesztő­ségébe érkeztek olyan olvasói le­velek, amelyekben az amerikai állampolgárok elítélték a Carter­­kormánynak az emberi jogok kö* rül csapott propagandisztikus lár­máját — írja a TASZSZ New York-i tudósítója. A New York Times egyik ol­vasója például levelében fölhá­borodva kérdezi, hogy vajon mi­ért félnek a New York-iak éjjel egyedül az utcára menni s miért szerelnek lakásuk ajtajara két­­három biztosító zárat. A Szovjet­unóban — írja a New York-i olvasó —, az emberek nem fél­nek egymástól. Ilyen félelem csak Amerikában létezik. A Daily World egyik olvasója levelében megállapítja, hogy míg az amerikai kormány „az emberi jogokért harcol”, addig az Egye­sült Államok számos polgára szá­mára nem biztosítják a gazdasági, társadalmi és kulturális szabad­ságjogokat. A szocialista orszá­gok — mutat rá az amerikai lap olvasója —, méltán emelik ki az emberi jogok közül a munkához, a tanuláshoz és az orvosi ellá­táshoz való jogot. Az igazi sza­badsághoz — írja az olvasó — elengedhetetlenül szükséges a jö­vőbe vetett bizalom. Ezt nagyon jól tudják a Szovjetunióban, a ezért függetlenül attól, hogy mit beszélnek az amerikai propagan­disták, a Szovjetuniónak nincs méltó párja az igazi emberi jo­gokért vívót harcban. A Time-mazagin egyik olvasója azt hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok akkor szónokolhat majd némi joggal az emberi jo­gokról, amikor az amerikai bírák nem kezelik elfogultan a nége­reket és a szegényeket. (TASZSZ) Meg kell akadályozni az atomfegyverek további elterjedését A nukleáris fegyverek elter­jesztésének megakadályozása a béke erőinek egyik legfontosabb feladata a háború veszélyének el­hárításáért vívott harcban — ál­lapítja meg pénteki számában a Pravda rámutatva arra a poten­ciális veszélyre, melyet a nem nukleáris országok atomenergeti­kájának fejlesztése jelent. „A Szovjetunió mindig az atomener­gia békés célokra történő széles felhasználásának híve volt, s ezen a humánus területen orszá­gunk továbbra is együtt fog mű­ködni más országokkal. Biztosíta­ni kell azonban a szigorú garan­ciákat arra, hogy a nukleáris fegyverek nem terjednek tovább”. A szovjet lap szerint e problé­ma egyetlen megoldását az jelen­tené, ha az atomsorompó egyez­ményhez valamennyi ország csat­lakozna, a nemzetközi atomener­gia ügynökség ellenőrzését pedig a nem nukleáris országok teljes nukleáris tevékenységére kiter­jesztenék, a jelenlegi helyzetben, a nukleáris exportőrök londoni tanácskozásának határozata nem teszi lehetővé az összes atom­technikát importáló országok nemzetközi ellenőrzés alá voná­sát. A Szovjetunió abból indul ki, hogy az atomfegyverek elterjesz­tésének megakadályozásával kap­csolatos kérdések távolról sem kereskedelmi jellegűek, hanem nagy jelentőségű politikai prob­lémák. Rendkívül fontos kérdésnek tartja a Pravda a nukleáris anya­gok őrzését, vagyis az ilyen anya­gok ellenőrzés nélküli felhaszná­lásának. katonai célra való alkal­mazásának megakadályozását. A szovjet álláspont szerint nemzet­közi megállapodásra van szük­ség, mely biztosítja az országok felelősségrevonhatóságát a nuk­leáris anyagok megőrzéséért. A nemzetközi atomenergia ügynök­ség már kidolgozta az erre vonat­kozó javaslatokat. A Szovjetunió úgy véli, hogy ezek alapján olyan nemzetközi egyezménynek kell születnie, mely tartalmazza a megfelelő szankciókat a megálla­podás megsértése esetére. Magyar-angol vegyesbizottsági tárgyalások Július 4—8. között magyar— angol gazdasági vegyesbizottsági tárgyalások folytak Budapesten. A két delegációt Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár, illetve J. R. Steele, kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezette. A 'delegációk áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatai­nak alakulását és fejlesztési le­hetőségeit, valamint a két orszá­got érintő kereskedelempolitikai kérdéseket. Az ülésszakot megelőzően és annak folyamán a delegációt el­kísérte angol üzletemberek konk­rét üzleti és kooperációs tárgya­lásokat folytattak számos magyar vállalattal. A két fél kifejezte, hogy ösz­tönzi és bátorítani fogja a vál­lalatokat a harmadik piaci együtt­működési lehetőségek jobb ki­használására. A vegyesbizottság megvizsgál­ta a két ország műszaki-tudomá­nyos kapcsolatainak alakulását is. Megállapította, hogy az elért eredmények mellett az együtt­működés további jelentős fejlesz­tésére van lehetőség. Különösen a szakemberek tanulmányútjai­nak száma növelhető. A tárgya­lásokról készült jegyzőkönyvet a delegációk vezetői pénteken ír­ták alá a külkereskedelmi mi­nisztériumban. Az aláírásnál je­len volt R. Parsons, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Az angol delegáció vezetőjét fogadta Hetényi István tervhiva­tali államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Kapo­­lyi László nehézipari miniszter­­helyettes és Tímár Mátyás, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Tüntetők Rómában Dél-Olaszország gazdaságának fokozott tárpogatásáért szerveztek tüntetést olasz gyári munkások Rómában. Hasonló tüntetéseket ren­deztek az ország más részeiben Is. Képünkön: az Olasz munkások transzparenseikkel Róma utcáján, (Telefotó — AP — MTI —• KS.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents