Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

8 • PETŐFI NÉPÉ • 1911. július 31. HETI VILÁGfífRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Belgrádiban folytatódik az európai biztonsággal foglalkozó előkészítő találkozó. — Afrikai frontországok csúcsértekezlete Zambiában. — Országos forradalmi operatív parancsnokság alakul Etiópiában. KEDD: Kádár János és Leonyid Brezsnyev baráti találkozója a Krím­ben. — Az olasz kormányfő a Fehér Házban tárgyal. SZERDA: A genfi leszerelési bizottságot tájékoztatják a szovjet—ame­rikai—angol megbeszélésekről, a teljes atomcsend érdekében. — Előterjesztik az új török kormányprogramot. CSÜTÖRTÖK: Közvetítő tevékenység a tartós egyiptomi—líbiai tűz­szünet megvalósításáért, amerikai fegyverszállítási ígéret Csád­­nak. — Pakisztánban megszüntetik Bhutto házi őrizetét. — Spanyolország közös piaci tagságáért folyamodik. PÉNTEK: Ellentmondó jelentések a súlyosbodó harcokról etióp— Szomáliái csapatok között. — Kuala Lumpurba összehívták az ASEAN-országok állam- és kormányfőit. — Bejelentik a következő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót. SZOMBAT: Üjabb feszültséghullám Dél-Afrikában. — A BVT akció­hetet hirdet a neutronbomba ellen. A hét három kérdése Lassan már közhelynek tűnhet ez állandóan visszatérő megálla­pítás, hogy a nemzetközi helyzet mennyire bonyolult és ellentmon­dásos, de július utolsó hete is újabb adalékokkal szolgált erre vonatkozólag. Jogos és határozott bírálat a szovjet lapokban a fegyverkezési verseny élesztősét szolgáló új ámerikai tervekkel szemben, ugyanakkor az újabb tárgyalási erőfeszítésekről tanús­kodó szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó bejelentése: katonai összetűzések és felfokozott diplomáciai tevékenység Afrika egyes térségeiben; útkeresés Dél­­kelet-Ázsiában. S miközben egyes nyugati vezetők „temetik" az enyhülést, a szocialista közösség országai — amint ez kifejezésre jutott Kádár János és Leonyid Brezsnyev baráti találkozóján a Krímben — számos konkrét ja­vaslatot terjesztettek elő a bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért s kedvezően fogadják más államoknak pozi­tív kezdeményezéseit is. Hogyan állnak a belgrádi előkészületek ? Szaharai hőhullámmal küszkö­­ködött a jugoszláv főváros, de a világ talán legkorszerűbb kon­ferencia-központjában, a Száva­­palotában tökéletes légkondicio­nálás biztosítja az egyenletes hő­mérsékletet. Az európai bizton­sággal foglalkozó előkészítő ta­lálkozó ülései ebben a szakasz­ban nem nyújtanak különösebb látványosságot, ám erőteljes munka folyik, kötöttebb vagy kötetlenebb formák között na­ponta több összejövetelre is sor kerül. Néhány technikai-szerve­zési kérdésben a héten megegye­zés történt, de a lényeget illető­en továbbra is jelentősek az el­lentétek. A szocialista országok abból a kézenfekvő tényből indulnak ki, hogy a helsinki záróokmány pon­tosan lefektette és körvonalazta a belgrádi találkozó lehetőségeit és feladatait. Nyugati részről azon­ban nem titkolt kísérleteket tesz­nek a helsinki dokumentum „át­írására" s el akarják téríteni a megbeszéléseket az eredetileg kijelölt pályáról. Ezért a látszóla­gos napirendi és egyéb viták mögött a szembenálló vélemé­nyek ütköznek s a jelenleg folyó, kívülről hosszadalmasnak tűnő tisztázási és vitafolyamat levehet majd bizonyos terhelést a későb­bi érdemi találkozó munkájáról. A jelek szerint némileg elhúzód­hatnak a megbeszélések, de re­mélhetőleg nem a terméketlen huzavona, hanem az ésszerű kö­zeledés jegyében. Egy spanyol kompromisszumos indítvány a hét végén erősítette a kibontako­zás reményét. Ez azonban első­sorban néhány nyugati ország hajlandóságán múlik... A belgrádi találkozó sikere ter­mészetesen összefügg az enyhü­lés általános helyzetével és a részt vevő 35 ország kapcsolatai­val. A kétoldalú viszonylatokban pedig közismerten kiemelt helyet foglalnak el a Szovjetunió, és az Egyesült Államok tárgyalásai. Moszkva és Washington kapcso­latai ma korántsem olyanok, mint lehetnének, az új amerikai admi­nisztráció magatartása, különös­képpen pedig a fegyverkezési haj­sza kiterjesztése új ‘területekre (szárnyasrakéta, neutronbomba, MX rakéták) fékezi, sőt vissza­veti a fejlődést. A SALT-szakér­­tők ülései (a héten két alkalom­mal találkoztak Genfben), a tel­jes atomcsend érdekében folyta­tott eszmecsere, valamint a szep­temberi, bécsi Gromiko—Vance találkozó bejelentése azonban jel­zi a kibontakozás lehetőségeit is. Hangsúlyoznánk: a lehetőségeket, amelyek valóra váltásáért so­kat kell tenni, hiszen az Európa körüli politikai klíma aligha mondható egyenletesnek ... Mi a helyzet Etiópia körül? Miközben Kairó és Tripoli kö­zött szópárbajok váltották fel a fegyverek feleselését — mind sú­lyosabb harcokról érkezik hír Etiópia és Szomália határikörze­teiből. A katonai helyzet nehezen áttekinthető, hiszen a két fél ál­tal kiadott hadijelenlések megle­hetősen ellentétesek s felkere­kíthetik a másik tábor veszte­ségeit. A gyarmatosítás időszaka sok más súlyos örökség mellett szá­mos területi vitát hagyott hátra, hiszen a kolonialisták befolyási övezetei mesterségesen szakítot­tak szét törzseket, tájegységeket. Ezért szinte törvényszerűek a határkonfliktusok, időszakonkén­ti robbanások Afrikában. Csak­hogy a szenvedélyek szabadjára eresztése egyik érdekelt ország számára sem hasznos és különös­képp aggodalmat kelt, amikor két haladó törekvésekkel kísérletező ország kerül szembe. A Pravda az „erők elvonásáról” írt a líbiai— egyiptomi összetűzésekkel kap­csolatban s ugyanez vonatkozik az etópiai—Szomáliái határhábo­rúra is. Az egyetlen járható út a tűzszünet és a viták tárgyalásos úton történő megoldása. Az igazi veszély ugyanis ab­ban áll, hogy ezeket a konfliktu­sokat sietnek kihasználni mind­azok, akik a Közel-Keleten és Af­rikában egy sajátos „pax ameri­­canat”, washingtoni recept szerin­ti rendezést kívánnak. Az ame­rikai és angol fegyverszállítási, valamint szaúd-arábiai pénzbeli segélyígéretek bizonyítják az iga-Eav zsoldos portréja. (A moszk­vai Krokoavilból.) Tiszta kezek? (A párizsi Inter­national Herald Tribune-ből.) A UÍT V ADUT • Dr. Szekér Gyula mi­­niszterelnök­­helyettea csütörtökön hivatalában fogadta dr. Otmar Emmingert, a Deutsche Bundesbank elnökét. Képünkön: dr. Szekér Gyula, Otmar Emminger és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a találkozón. 9 A francia légierő Normandia- Nyeman ezre­dének néhány pilótája kedd óta Moszkvában vendégeskedik. • Marceiino Oreja spanyol külügyminiszter (baloldalt) átnyújtotta a Közös Piac miniszteri tanácsa belga elnökének, Henry Simonet-nak országa hivatalos tagfelvételi kérelmét. Szakértők szerint — az ügy bonyolultságára való tekintettel — a felvételre legfeljebb nyolc-kilenc év múlva kerülhet sor. (Telefotó—AP) KÉT ÉVVEL HELSINKI UTÁN V. Az Országos Béketanács elnökségének állásfoglalása Két esztendeje írták alá Hel­sinkiben 33 európai ország, va­lamint az Egyesült ÁJlamok és Kanada legfelsőbb szintű veze­tői az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányát. A helsinki záródokumentum mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok következe­tes békepolitikája, az erőviszo­nyoknak a szooializmus javára történt történelmi módosulása következtében kialakult nemzet­közi politikai enyhülés eredmé­nye. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia sike­re nyomán kedvezőbb feltételek jöttek létre a békés egymás mel­lett élés kiteljesedéséhez, a tár­sadalmi haladás további előrelen­düléséhez- Helsinkiben olyan dokumentum született, amelynek megvalósítása megfelel Európa és a világ népei érdekeinek, a kölcsönös bizalom olyan egysé­ges egésznek tekintendő alapok­mánya, amely figyelembe veszi a nemzetközi realitásokat. A helsinki tanácskozás sikeres befejezéséért és a záródokumen­tumban foglaltak megvalósításá­ért. — békepolitikájuknak meg­felelően — a szocialista országok tettek legtöbbet. Nem a Szovjet­unión, a testvéri szocialista or­szágokon múlott, hogy az enyhü­lés folyamata az utóbbi időben lelassult. A Helsinkiben elfoga­dott alapelvek valóraváltását — a szocialista országok őszinte tö­rekvései és számos nyugat-euró­pai kormány együttműködési szándéka ellenére is —, komoly veszélyek fenyegetik. A fegyver­kezésben és a hidegháborús lég­kör visszahozásában érdekelt im­perialista körök — a helsinki zá­­ródkmány ajánlásait egyoldalúan eltorzítva, az emberi jogok vé­delme ürügyén — rágalomhad­­járatot indítottak a Szovjetunió, a szocialista országok ellen. A nemzetközi légkör mérgezésével á fegyverkezési hajsza fokozásá­ról, agresszív szándékaikról kí­vánják elterelni a világközvéle­mény figyelmét. Ez a kampány nemcsak a hel­sinki alapelvek érvényesülését veszélyezteti, de akadályokat gör­dít a kölcsönös bizalmon és jó­indulaton alapuló szovjet—ame­rikai kapcsolatok bővülése és megszilárdulása elé is. Gátol ia az egész emberiség Szempontjá­ból létfontosságú, a fegyverkezé­si hajsza csökkentésére hivatott SALT II. tárgyalásokat, megne­hezíti az előrehaladást a bécsi közép-európai haderő, és fegy­verzetcsökkentési tárgyalásokon. Szovjet fenyegetésről szóló ko­holmányokat terjesztenek, és ez­zel próbálják igazolni új tö­megpusztító fegyverek: a szár­nyasrakéták és a neutronbomba tömeges gyártását. Mindezekkel a lépéseikkel az agresszív impe­rialista körök akadályokat állí­tanak a tárgyalások sikeres folytatása elé, ugyanakkor a tárgyalások egyhelyben topogá­­sáért a szocialista országokra igyekeznek hárítani a felelőssé­get. Az Országos Béketanács el­nöksége elítéli az enyhülés lefé­kezésére irányuló imperialista tö. rekvéseket, amelyek politikai veszélyeik mellett rendkívüli mennyiségű anyagi eszközt von­nak el a társadalmi-gazdasági felemelkedéstől, ugyanakkor alapvetően nem változtatják meg a valóságos erőviszonyokat. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy az enyhülés — mint objektív tör­ténelmi folyamat — továbbra is realitás marad, amelyet lassíta­ni lehet, de megakadályozni nem. A béke és biztonság, a társa­dalmi haladás ügye elválasztha­tatlan, az egész emberiség lét­érdeke. Helsinki szelleme ezért is gyakorol mozgósító hatást a Világ haladó közvéleményére, s lendíti tovább a társadalmi-, tö­megmozgalmak, köztük a ma­gyar és a nemzetközi bókemoz­­galom harcát is. A békeszeretö közvélemény, a népek békevá­gyát kézzelfoghatóan bizonyítja az is, hogy a Béke-világtanács új stockholmi felhívását több száz­­millióan írták alá. Hazánk és a szocialista országok békeszerető népei véleményének nemes bi­zonysága az, a nemzetközi tömeg­­mozgalommá szélesedett szocia­lista munkaverseny is, amelyet Csepel dolgozói hirdettek meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteleté­re. Meggyőződésünk, hogy a szo­cialista építésben elért eredmé­nyek tovább növelik a szocializ­mus vonzerejét, a szocialista Magyarország tekintélyét és sú­lyát a békés egymás mellett élés politikájának erősítésében. Az Országos Béketanács elnök­sége a helsinki dokumentumok ünnepélyes aláírásának második évfordulóján, kontinensünk és világunk békéjének, biztonsá­gának érdekében sürgeti az euró­pai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt célkitűzések következetes megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy a belgrádi tanácskozásokon Európa és a világ népei érdekei­nek megfelelően tovább erősödik az enyhülés, az államok közötti együttműködés. A magyar béke­mozgalom a jövőben is mindent megtesz ennek előmozdítására. Országos Béketanács elnöksége ai szándékokat. Az a tény, hogy Egyiptom és Szudán mellett Csád és Szomália is szóba kerül a fegyverszállítmányok címzettjei között olyan átfogó észak-afrikai és vörös-tengeri stratégiai elkép­zeléseket tükröz, amelyek a ha­ladó rendszerek, köztük a nagy fejlődést megtett Etiópia elszige­telésére, sőt megfojtására. i Mi a jelentősége az ASEAN-csúcsnak ? Malaysia fővárosában, Kuala Lumpurban rövidesen összeül az öt ASEAN-ország (Indonézia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thai­föld s a vendéglátó Malaysia) csúcsértekezlete. Nemcsak egy­mással tárgyalnak, hanem egy ke­let-ázsiai vendéggel, közvetlenül a csúcs másnapján megérkezik Fukuda japán kormányfő is. A SEATO hivatalos halotti le­velének kiállítása, tehát a tömb feloszlatása; a Vietnami Szocia­lista Közitársaság ENSZ felvéte­lének javaslata; Laosz konszoli­­dálódási erőfeszítései jelezték az elmúlt hetekben a délkelet-ázsiai térségben végbemenő pozitív vál­tozásokat. Ezzel egyidejűleg Wa­shingtonban nem titkolják, hogy az ASEAN szövetségen belül szí­vesen látnák a katonai együtt­működés erősödését. (Az öt or­szág közül Thaiföld és a Fülöp­­szigetek eddig a SEATO tagja volt, sí az amerikaiak főként Bangkokra támaszkodva szívesen segítenék, befolyásolnák „kívül­ről’- az állam-osoportot. Tevéke­nyebbé vált Japán is. Részben az Egyesült Államokkal egyez­tetve terveit, részben saját szám­lára dolgozva, hiszen Déllkelet- Azsia régi célpontja a szigetor­szág gazdasági expanziójának.) A tömbtemetés mutathatta, hogy az Egyesült Államok nem képes már a régi módon folytatni politikáját ebben a fontos tér­ségben, a vietnami vereség hatá­sa továbbra is kisugárzik. Az ASEAN-tervek azonban jelzik, hogy Washington egyelőre nem céljain és szándékain, hanem csupán beavatkozásának módsze­rein változtatott... Réti Ervin • Washingtonban közel-keleti út­járól tartott sajtótájékoztatót Cyrus Vance, az EgyesUlt Álla­mok külügyminisztere. Képünkön: Vance a sajtófogadáson. Leonyid Brezsnyev az 1952. jú­lius 23-án végrehajtott egyiptomi forradalom 25. évfordulója alkal­mából táviratot intézett Anvar Szadat egyiptomi elnökhöz. Üze­netében haladást és jólétet kívánt a baráti egyiptomi népnek. A táv­irat megállapítja: ..Az 1952. július 23-i forradalom megnyitotta az egyiptomi nép előtt a politikai és gazdasági füg­getlenséghez. a társadalmi szabad­sághoz és haladáshoz vezető utat. A Szovjetunió határozottan támo­gatta az egyiptomi nép felszaba­dító harcát. A két népnek az im­perializmus és a neokolonializmus elleni harchoz, az izraeli agresz­­szió következményeinek felszámo­lásához, valamint az igazságos és tartós béke megteremtéséhez fű­ződő közös céljai megbízható és Diplomáciai kapcsolatok Grenadával A Magyar Népköztársaság és Grenada attól az óhajtól vezérel­ve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden téren erősítsék kapcsolataikat, az Egyesült Nem­zetek célkitűzéseivel és alapel­veivel összhangban elhatározták, hogy diplomáciai kapcsolatot lé­tesítenek egymással nagykövet­ségi szinten. Grenada a Karib-tenger dél­keleti részében elterülő, 344 négy­zetkilométer nagyságú sziget. 1974. februárjában nyilvánították hi­vatalosan független állammá, ko­rábban Nagy-Britannia külbir­­toka volt. (MTI) szilárd alapot biztosítanak a szov­jet—egyiptomi kapcsolatok sokol­dalú fejlődésének”. Választáviratában Anvar Szadat köszönetét mondott az üdvözle­tért, s fejlődést és felvirágzást kí­vánt a baráti szovjet népnek. Táv­irata megállapítja: „Az egyiptomi nép szilárdan tá­mogatja azokat a közös erőfeszí­téseket, amelyek célja, hogy a két ország kölcsönös érdekeit figye­lembe véve, a világ békéjéneK és nyugalmának érdekében, a köl­csönös tisztelet és az egymás bel­­ügyeibe való be nem avatkozás alapján erősítsék az EAK és a Szovjetunió baráti kapcsolatait és pozitív együttműködését”. (TASZSZ) Pajetta Belgrádban A JKSZ KB elnöksége meghí­vására rövid látogatásra pénteken Belgrádba érkezett az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának háromtagú küldöttsége Giancarlo Pajetta, a párt politikai bizottsága és titkársága tagjának vezetésével. A delegáció megbe­széléseket folytatott a JKSZ KB elnökség képviselőivel a nemzet­közi helyzet, s a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről, valamint a két párt együttműködéséről. Takeo beszéde Fukuda Takeo kormányfő be­szédet mondott a japán parlament szombati ülésén. A miniszterelnök beszédében ismét a japán külpoli­tika sarkkövének minősítette az Egyesült Államok és a szigetor­szág kapcsolatainak fejlesztését. „Együtt akarok ijiűködni Carter elnökkel, hogy megfeleljünk azok­nak a követelményeknek, amelye­ket a nemzetközi színtéren orszá­gainkkal szemben támasztanak” — mondotta. Kínáról szólva kifejtette, hogy kormánya „örökre seóló jószom­szédi és baráti viszonyt óhajt Kí­nával, s további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a le­hető legrövidebb időn belül és mindkét fél számára elfogadható módon megköthessék a béke- és barátsági szerződést”. Fukuda hangoztatta, a japán kormány a Szovjetunióval fejlesz­teni kívánja a gazdasági, kultu­rális. kereskedelmi és a személyi kapcsolatokat. Egyidejűleg azon­ban megismételte azt a korábbi álláspontját, amely a Szovjetunó­val szemben támasztott területi követelések teljesítésétől teszi függővé a japán—szovjet kapcso­latok szilárd alapokra helyezését és fejlesztését. AZ EGYIPTOMI FORRADALOM ÉVFORDULÓI ÁN Táviratváltás Leonyid Brezsnyev és Anvar Szadat között

Next

/
Thumbnails
Contents