Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megyénkben ma befejeződik • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-? ben n búm betakarítása után altalajlazítást végeznek. Ezen * területen lucernát telepítenek. ft# •§ü PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 179. szám Árai 90 fillér 1917. július 31. vasárnap AUGUSZTUS: A KISZ-ESEK HÓNAPJA Fesztivál-előkészületek Augusztus bizonyos tekintetben a KISZ-esek hónapja lesz. A megállapítás különösen illik a Bács-Kiskun megyei ifjú­kommunistákra, hiszen alig egy hét múlva rendezik meg a VII. Szelidi Ifjúsági Politikai Találkozót. a búza betakarítása Az esős nyár késleltette Bács-Kiskun megyében is a kalá­szos gabona betakarítását. A mezőgazdasági üzemek jól fel­készültek az aratásra, úgy szervezték a tennivalókat, hogy a szokásosnál kevesebb időt fordítottak erre a nagy munkára. Az elmúlt héten a megyében 2—15 milliméter csapadék hullott, a hétvége azonban száraz volt, és így a gazdaságok­ban nyújtott műszakban valamennyi kombájn részt vett a búza betakarításában. Az állami gazdaságok — mint már erről korábban beszámoltunk — egy hete befejezték, a termelőszövetkezetek ma estig szállítják be a szemtermést a raktárakba. A hatodikén és hetedikén sorra kerülő esemény részletes prog­ramja elkészült. Szombaton — az első napon — délelőtt a megye KISZ-aktivistái közül jó néhányan azon a tanácskozáson vesznek részt, amely az Edzett Ifjúságért tömegsport mozgalom indításának tapasztalatait összegzi, s a továb­bi feladatokat határozza meg. A téma előadója Spiegel József, a KISZ Központi Bizottsága honvé­delmi és sport osztályának helyet­tes vezetője. Bizonyára sokakat érdekel napjaink nemzetközi ifjú­sági mozgalmának helyzete. Erről (Folytatás a 3. oldalon) A megyében 93 ezer hektáron termeltek búzát. Az eddigi jelen­tések szeriint hasonló átlagtermés várható, mint egy esztendővel ezelőtt. A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet­ben a csaknem kétezer hektáros kalászos gabona aratását nyolc E—512-es kombájnnal tegnap délig learatták. Étkezési búzából 39,3 mázsás hektáronkénti ter­méshozamot értek el, hét mázsá­val többet, mint tavaly. A köz­ség másik szövetkezetével, az Üj Élettel együttműködtek a kalászosok betakarításában, köl­csönösen segítették egymást kombájnokkal. A búza betakarí­tása után azonnal hozzákezdtek a szalmabetákarításhoz és a ta­laj előkészítéséhez. A Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben 62 hektáron elvégezték a másod­vetést is. A vaákúti Bácska Tsz búza- és ősziárpa-tábláiról már a hét ele­jén magtárba került a termés. A búza átlaghozama meghaladta a 48 mázsát hektáronként, az őszi árpából pedig 42,3 mázsát takarí­tottak be egy-egy hektárról. A szövetkezetben 300 hektáron vé­gezték el a tarlóhántást, s a na­pokban befejezik a másodvetést is. Az eddigi értesülések szerint Örömmel fogadták ä dolgozók a műszakpótlékok rendezését Július 1-től a Minisztertanács határozata alapján egységes, felemelt — délutánra 20, éjszakára pedig 40 százalékos — műszakpótlékot fizetnek az iparban, az élelmiszer-kiskeres­kedelemben és a vendéglátóiparban a több műszakban dol­gozóknak. Az állam 1,8 milliárd forint támogatást ad ehhez. Azok a vállalatok kapják a segítséget, amelyeknél 1976-ban a második-harmadik műszakban teljesített munkanapok aránya elérte az összes munkanapok nyolc százalékát. A műszakpótlék egységesítése és felemelése elsősorban a délutánra és éjszakára vállalt munka anyagi elismerését szolgálja, s Bács-Kiskun megyében körülbelül 15 ezer embert érint. Az iparban — az anyagi érdekeltség növelésével — elősegíti a gépek jobb, több műszakos kihasználását is. összeállításunkban arról számolunk be, hogy három ipari üzemben milyen visszhangot váltott ki a műszakpótlékok rendezése a dolgozók körében. Az ipari szövetkezetek közül többek közt a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termé­keket Gyártó Ipari Szövetkeze­tét érinti a Minisztertanács ha­tározata. A második félévre 227 ezer forintot kaptak a Könnyű­ipari Minisztérium jóváhagyásá­val, de ez mintegy 68 ezer fo­rinttal kevesebb a kifizetendő műszakpótlék összegénél. A kü­­iönbözetet az OKISZ közbenjá­rásával reméli megkapni a la. rjosmizsei szövetkezet — tudtuk meg Fodor András főmérnöktől. Az idénre 55 millió forint ér­tékű tőkés exporttermék előállí­tását tervezte a Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet. Év­közben — bérpreferencia elnye­rése végett — vállalták, hogy 4 millió forinttal magasabb nyuga­ti exporttervet teljesítenek. A nagyobb feladat elvégzéséhez jókor jött a műszakpótlék-fizeté­si lehetőség ösztönzőleg hat, ugyanis az érdekelt, mintegy 320 munkás abban az üzemrészben dolgozik, ahol a kefét, seprűt, fregolit, nyújtófát és a többi exportcikket gyártják. A jövedel­mük a 20 százalékos pótlék ré­vén havonta átlagosan körülbelül 150—200 forinttal lesz nagyobb. A bérkiegészítésben részesülők — akiknek többsége gépeken dolgo­zik — természetesen örömmel fogadták a változást, minthogy eddig nem volt állandó műszak­­pótlék a szövetkezetnél. — Amikor a Magyar Közlöny május 22-i számában megjelent a Minisztertanács határozata a műszakpótlékról, azonnal meg­kezdtük a végrehajtásra való fel­készülést — mondja Körmöczi Béláné, a Kecskeméti Baromfi­­feldolgozó Vállalat munkaügyi osztályának vezetője. — A fo­lyamatosan üzemelő munkahelye­ken — kazánházban, tollfeldol­­gozóban és másutt — dolgozók délután 14 órától 22-ig 30, míg az este 10-től reggel hatig dolgo­zók 50 százalékos pótlékot kap­nak. Kecskeméti gyárunkban 48-• Nagy Elekné munka közben. an, Kiskunhalason 41-en dolgoz­nak folyamatosan. A feldolgozó­pályákon a jobb kihasználás te­szi szükségessé a második mű­szak bevezetését. Júniusban kez­dett egy délutános műszak, a hí­zott liba feldolgozása a felada­tuk. A rendelet hatályba lépése előtt is igyekeztük premizálni az „elvesztett estéket”, kétszáz fo­rint külön jutalmat adtunk a részt vevő dolgozóknak. Most már hivatalosan is többet ke­resnek a délutáni munkával. Vállalatunknál különben össze­sen 614 dolgozó az év végéig 3 millió forinttal több keresethez jut a műszakpótlékkal. A feldolgozó gépsoron Nagy Elekné gyártásközi ellenőrrel váltunk néhány szót. — Amikor nyilvánosságra ke­rült a rendelet — mondja Nagy­­né —, a gyár gazdasági és poli­tikai vezetői széleskörűen is­mertették a dolgozókkal. Megbe­széltük párttaggyűlésen is, de munka közben is sok szó esett a keresetnövekedésről. Kiszá­moltuk ám, hogy míg korábban 200 forintot kaptunk, addig ezen­túl 450—500 forinttal lesz több Jól halad a másodvetés Megkezdődött a szántóföldi zöldségfélék felvásárlása a rémi Dózsa Tsz-ben érték el a legnagyobb átlagtermést, ugyanis hektáronként 54 mázsa búzát tudtak betakarítani. Nem sok­kal maradt el emögött a kiskun­félegyházi és a mélykúti Lenin, valamint a Borotai Termelőszö­­vétkezet, valamennyi közös gaz­daságban hektáronként több mint 50 mázsa búza termett. Már péntek reggelre befejez­ték a kalászos gabona aratását a bajai és kalocsai járásban. A hét utolsó napjaiban elsősorban a szakszövetkezetek kisebb parcel­láin volt még lábon a gabona, valamint azokban a gazdaságok­a borítékban. Véleményem sze­­• rint általában elégedettek a dol­gozók, hiszen többen vannak már közöttünk olyanok, akiket az­előtt nem lehetett áthívni a dél­előttös műszakból. Most jöttek önként... A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyára hagyomá­nyosan kétműszakos üzem. Szük­ség van itt a délutáni munkára, arra, hogy a gépmunkások ele­gendő székalkatrészt készítsenek elő a másnap délelőtt dolgozók részére. A 650 dolgozót foglalkoz­tató gyárban 132 munkásra vo­natkozik a műszakpótlékról szóló rendelet. Az előzetes számítások szerint mintegy 300—350 forint­tal növekszik azoknak a kerese­te, akik minden második héten délutáni műszakban dolgoznak. A gépműhely II. Rákóczi Fe­renc brigádja már kétszer sze­rezte meg a mozgalom arany fo­kozatát. A kollektíva, egyik tag­jától, Tóth Sándor asztalostól kértünk véleményt. — Tizenhét éve dolgozom itt — mondta. — Volt időm meg­szokni a két műszakot. Amikor megtudtam munkatársaimmal együtt a jó hírt, természetesen örültem. Nekem például havonta legalább 400 forinttal több lesz a keresetem, s miután van az OTP-nél 100 ezer forint tartozá­som, Valamivel könnyebben tu­dom törleszteni a részleteket. Az új családi házam hamarabb lesz tehermentes, ha több lesz a jö­vedelmem. # A dunavecsei Béke Tsz-ben a héten befejezték az aratást, a a termésátlag meghaladta a tavalyi mennyiséget. (Pásztor Z. felvételei) ban, ahol a viharkártétel miatt csak lassan tudták a kombájnok levágni a kalászokat. A rozs, a triticálé betakarítása is a vége felé közeledik, mintegy másfélezer hektárról kell learat­ni a termést az elkövetkező na­pokban. iBács-JCislkun megyében mint­egy 12 ezer hektár másodvetést terveztek a közös gazdaságok. Már mintegy 9 ezer hektáron fe­jezték be, amelynek 15 százalé­kán zöldségféléket és burgonyát, a többi területen takarmánynö­vényt termesztenek. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat eddig két és fél ezer vagon zöld­séget, gyümölcsöt vásárolt fel. A tavalyinál lényegesen több kaj­szibarackot, csaknem kilenc é* fél ezer tonnát, valamint a várt­nál jóval több uborkát. A salá­­tauborka értékesítésével igen sok gond van, felvevőpiac hiá­nyában a vállalat kénytelen na­gyobb mennyiségeket megsemmi­síteni. Az előrejelzések szerint valamennyi szabadföldön ter­mesztett zöldségféléből a terve­zettnél nagyobb termés várható, s emiatt a paradicsom és papri­ka átvételénél újabb nehézségek­re számít a ZÖLDÉRT. Jelenleg paradicsomból naponta 10—12, zöldpaprikából 5—6, sárgadiny­­nyéből 3, görögdinnyéből pedig 5 vagonnyit vásárol fel a megyei vállalat. Cs. I. Űj fajtákat jegyeznek a kalocsai paprikakutatók A magyar paprika őrzi, tartja egyeduralmát a világpiacon: 36 országban használják ételízesítő­ként. Ebben jelentős részük van a kalocsai paprikakutatóknak is. A korábbi évek nemesítéséből köztermesztésbe került új fajták­kal megújhodott a világhírű ka­locsai tájkörzet fűszerpaprika­termelése. Intenzív termesztésre alkalmasabb, színanyagban gaz­dagabb őrleménynek való kerül­het a malomba. A hozam- és színképződés fo­kozása mellett a fűszernövény betegséggel szembeni ellenállóké­pességének növelése, a tenyész­­idő rövidítése a mostani kutatási téma. Évenként több ezer keresz­tezés utódjaiból válogatják ki azokat az egyedeket, amelyek a kívánt tulajdonságokat örökítik. Az idén is több mint 2500 „há­­zasítás” történt a tenyészkertben, s egyben jegyzik a korábbi sze­lekciókból kikerült fajtajelöltek tulajdonságát, alkalmazkodóké­pességét. Közöttük jó néhány olyan törzset tartanak nyilván, amely tovább forradalmasíthatja a magyar fűszerpaprika-termesz­tést. Egyesek már most, két hét­tel korábban érlelik termésüket az eddig ismert fajtáknál. Ezzel a tulajdonsággal nemcsak több színanyagot nyernek, hanem biz­tonságosabbá teszik a termelést, mivel az érés nem nyúlik a hi­deg, fagyveszélyes őszbe. Ezen­kívül a betegséggel szemben is ellenállóak az új hibridek, s ho­zambari sem maradnak el a kí­vánalomtól. Kalocsán, a fűszerpaprika-ku­. » Szálljunk ki a kocsiból! I A csodás pillanat írói ele• venítését olvasva, a szobában ülve is meg lehet érteni, sőt meg lehet érezni a leírtak gazdagságát, de a természet­tel való találkozás nagy em­beri örömét csak magunk sze­rezhetjük meg. tgy értjük meg az írót, a költőt, amint a hegyfokon állva a mélység fö­lött, a magasság övén lebeg­ve így kiált fel: „Tenger mé­lyét, ég magasát Mind elérem könnyedén. Ha akarom én”* A természet nélkül az em­ber nem érezheti embernek magát. A természettel va­gyunk azok, akik lehetünk. Prózaibb szavakra váltva: egyrészt tisztelni kell a gép­kocsit. Kiváló ajándéka a technikának, az ember jól tudja hasznosítani munkájá­ban és akkor is, amikor „vi­lágot akar látni’’. Gyors, moz­gékony, rugalmas helyváltoz­tatásra alkalmas. Van azon­ban egy nagy veszélye: öncé­lú kalickává válhat és az em­ber számára a természetet az ablakkeretben, vagy vissza­pillantó tükörben futó film­kockákká silányíthatja. Ismer­jük már a családi autókirán­dulások hét végi rossz sablon­jait: száguldás egy telekre, megállás a megszokott útmen­ti presszónál, nyári vendéglő­nél, s aztán ugyanazon az út­vonalon rohanás vissza. Nem állunk meg az erdőnél, a vi­rágzó völgynél, a műemlék kastélynál, a szép templom­nál, a múzeumnál, a szikla­bércnél, a pitypangos rétnél — ezerszer végigszáguldunk az M 7-esen, de Gorsium ró­mai kori emlékeit pillantás­ra sem méltatjuk. Városain­kat, falvainkat gyakran csak az '• autótérképről ismerjük. Hegyeinket és völgyeinket csak megpillantjuk. Nem találkozunk igazán a saját hazánkkal sem. Nem állítjuk meg az autót, mert közben már tizenöt Tra­bantot és Skodát megelőztünk a Ladával. A gyalogos turisták azt ál­lítják, hogy mindennek az autó az oka. Az igazság az, hogy az autós, az ember a hibás, aki nem lép rá a fék­re, és aki még nem tervezi hét végi napjait. Ezért kell megszületnie a jelszónak, amelyik a maga parancsoló módjával is ro­konszenves: Szállj ki a ko­csiból! Ez a jelszó arra szólítja fel tató intézetben, ahol több mint háromszáz hazai és külföldi fajta nyújt összehasonlítási alapot a kutatóknak, a technika segítségé­vel gyorsult a fajtanemesítés. Az intézet fitotronjában, ahol télen - nyáron folyamatos a termelés, már a második generációjú fű­­szerpaprikát vetik augusztus első napjaiban. A szabadföldben most beért, rövid tenyészidejűek mag­ja kerül a klímaházba. Ezzel a módszerrel éveket nyernek a ku­tatók, amelynek a paprikater­melők és az ipar látja hasznát. A korábbi nemesítésű fajtaje­löltekből már az idén is, az el­ismerteken kívül jó néhány ka­pott üzemi parcellát a Kalocsa környéki lűszernövénytermő föl­deken. V. E. a kocsitulajdonosokat, apákat és anyákat, felnőtteket, autó­vezető családtagokat, hogy végre változtassák meg az ostoba viszonyt gép és em­ber között, ne legyenek töb­bé az autó rabjai, hanem ál­lítsák a Trabantokat, Skodá­kat, Ladákat az ember szol­gálatába. Használják a ko­csijukat arra, hogy közelebb kerülhessenek a természethez, hogy megismerjék hazánk leg­szebb tájait, azok gazdagságát. Ennek egyetlen módja van. Ki kell szállni az autóból! Még arra sincs szükség, hogy külön tervezzük az utakat. Menjünk csak a megszokott útvonalon, akár a hétvégi ta­nyánk felé, de ne tartsuk fon. tosnak, hogy gyorsan odaér­jünk. A Duna-kanyarba tartunk? Hát álljunk meg azonnal az óbudai romoknál és végre nézzük meg: mi van ott? Sé­táljunk egyet Szentendre gyönyörű utcáin, ballagjunk ki a skanzenbe, Visegrádon másszuk meg a fellegvárat és ha még emlékszünk rá, a Du­na fölé hajolva mondjuk el József Attila versének néhány felszökő szavát. A sort ki-ki tetszés szerint folytathatja. Álljunk meg az árokpar­ton, heverjünk le a fűbe és nézzük a kék eget. Hajoljunk le a virág szirmához, vegyük észre a surranó gyíkot. De az istenért, szálljunk ki végre a kocsiból! S. J. • Széklábakat készít gépével Tóth Sándor asztalos.

Next

/
Thumbnails
Contents