Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megyénkben ma befejeződik • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-? ben n búm betakarítása után altalajlazítást végeznek. Ezen * területen lucernát telepítenek. ft# •§ü PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 179. szám Árai 90 fillér 1917. július 31. vasárnap AUGUSZTUS: A KISZ-ESEK HÓNAPJA Fesztivál-előkészületek Augusztus bizonyos tekintetben a KISZ-esek hónapja lesz. A megállapítás különösen illik a Bács-Kiskun megyei ifjúkommunistákra, hiszen alig egy hét múlva rendezik meg a VII. Szelidi Ifjúsági Politikai Találkozót. a búza betakarítása Az esős nyár késleltette Bács-Kiskun megyében is a kalászos gabona betakarítását. A mezőgazdasági üzemek jól felkészültek az aratásra, úgy szervezték a tennivalókat, hogy a szokásosnál kevesebb időt fordítottak erre a nagy munkára. Az elmúlt héten a megyében 2—15 milliméter csapadék hullott, a hétvége azonban száraz volt, és így a gazdaságokban nyújtott műszakban valamennyi kombájn részt vett a búza betakarításában. Az állami gazdaságok — mint már erről korábban beszámoltunk — egy hete befejezték, a termelőszövetkezetek ma estig szállítják be a szemtermést a raktárakba. A hatodikén és hetedikén sorra kerülő esemény részletes programja elkészült. Szombaton — az első napon — délelőtt a megye KISZ-aktivistái közül jó néhányan azon a tanácskozáson vesznek részt, amely az Edzett Ifjúságért tömegsport mozgalom indításának tapasztalatait összegzi, s a további feladatokat határozza meg. A téma előadója Spiegel József, a KISZ Központi Bizottsága honvédelmi és sport osztályának helyettes vezetője. Bizonyára sokakat érdekel napjaink nemzetközi ifjúsági mozgalmának helyzete. Erről (Folytatás a 3. oldalon) A megyében 93 ezer hektáron termeltek búzát. Az eddigi jelentések szeriint hasonló átlagtermés várható, mint egy esztendővel ezelőtt. A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben a csaknem kétezer hektáros kalászos gabona aratását nyolc E—512-es kombájnnal tegnap délig learatták. Étkezési búzából 39,3 mázsás hektáronkénti terméshozamot értek el, hét mázsával többet, mint tavaly. A község másik szövetkezetével, az Üj Élettel együttműködtek a kalászosok betakarításában, kölcsönösen segítették egymást kombájnokkal. A búza betakarítása után azonnal hozzákezdtek a szalmabetákarításhoz és a talaj előkészítéséhez. A Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben 62 hektáron elvégezték a másodvetést is. A vaákúti Bácska Tsz búza- és ősziárpa-tábláiról már a hét elején magtárba került a termés. A búza átlaghozama meghaladta a 48 mázsát hektáronként, az őszi árpából pedig 42,3 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. A szövetkezetben 300 hektáron végezték el a tarlóhántást, s a napokban befejezik a másodvetést is. Az eddigi értesülések szerint Örömmel fogadták ä dolgozók a műszakpótlékok rendezését Július 1-től a Minisztertanács határozata alapján egységes, felemelt — délutánra 20, éjszakára pedig 40 százalékos — műszakpótlékot fizetnek az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban a több műszakban dolgozóknak. Az állam 1,8 milliárd forint támogatást ad ehhez. Azok a vállalatok kapják a segítséget, amelyeknél 1976-ban a második-harmadik műszakban teljesített munkanapok aránya elérte az összes munkanapok nyolc százalékát. A műszakpótlék egységesítése és felemelése elsősorban a délutánra és éjszakára vállalt munka anyagi elismerését szolgálja, s Bács-Kiskun megyében körülbelül 15 ezer embert érint. Az iparban — az anyagi érdekeltség növelésével — elősegíti a gépek jobb, több műszakos kihasználását is. összeállításunkban arról számolunk be, hogy három ipari üzemben milyen visszhangot váltott ki a műszakpótlékok rendezése a dolgozók körében. Az ipari szövetkezetek közül többek közt a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezetét érinti a Minisztertanács határozata. A második félévre 227 ezer forintot kaptak a Könnyűipari Minisztérium jóváhagyásával, de ez mintegy 68 ezer forinttal kevesebb a kifizetendő műszakpótlék összegénél. A küiönbözetet az OKISZ közbenjárásával reméli megkapni a la. rjosmizsei szövetkezet — tudtuk meg Fodor András főmérnöktől. Az idénre 55 millió forint értékű tőkés exporttermék előállítását tervezte a Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet. Évközben — bérpreferencia elnyerése végett — vállalták, hogy 4 millió forinttal magasabb nyugati exporttervet teljesítenek. A nagyobb feladat elvégzéséhez jókor jött a műszakpótlék-fizetési lehetőség ösztönzőleg hat, ugyanis az érdekelt, mintegy 320 munkás abban az üzemrészben dolgozik, ahol a kefét, seprűt, fregolit, nyújtófát és a többi exportcikket gyártják. A jövedelmük a 20 százalékos pótlék révén havonta átlagosan körülbelül 150—200 forinttal lesz nagyobb. A bérkiegészítésben részesülők — akiknek többsége gépeken dolgozik — természetesen örömmel fogadták a változást, minthogy eddig nem volt állandó műszakpótlék a szövetkezetnél. — Amikor a Magyar Közlöny május 22-i számában megjelent a Minisztertanács határozata a műszakpótlékról, azonnal megkezdtük a végrehajtásra való felkészülést — mondja Körmöczi Béláné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat munkaügyi osztályának vezetője. — A folyamatosan üzemelő munkahelyeken — kazánházban, tollfeldolgozóban és másutt — dolgozók délután 14 órától 22-ig 30, míg az este 10-től reggel hatig dolgozók 50 százalékos pótlékot kapnak. Kecskeméti gyárunkban 48-• Nagy Elekné munka közben. an, Kiskunhalason 41-en dolgoznak folyamatosan. A feldolgozópályákon a jobb kihasználás teszi szükségessé a második műszak bevezetését. Júniusban kezdett egy délutános műszak, a hízott liba feldolgozása a feladatuk. A rendelet hatályba lépése előtt is igyekeztük premizálni az „elvesztett estéket”, kétszáz forint külön jutalmat adtunk a részt vevő dolgozóknak. Most már hivatalosan is többet keresnek a délutáni munkával. Vállalatunknál különben összesen 614 dolgozó az év végéig 3 millió forinttal több keresethez jut a műszakpótlékkal. A feldolgozó gépsoron Nagy Elekné gyártásközi ellenőrrel váltunk néhány szót. — Amikor nyilvánosságra került a rendelet — mondja Nagyné —, a gyár gazdasági és politikai vezetői széleskörűen ismertették a dolgozókkal. Megbeszéltük párttaggyűlésen is, de munka közben is sok szó esett a keresetnövekedésről. Kiszámoltuk ám, hogy míg korábban 200 forintot kaptunk, addig ezentúl 450—500 forinttal lesz több Jól halad a másodvetés Megkezdődött a szántóföldi zöldségfélék felvásárlása a rémi Dózsa Tsz-ben érték el a legnagyobb átlagtermést, ugyanis hektáronként 54 mázsa búzát tudtak betakarítani. Nem sokkal maradt el emögött a kiskunfélegyházi és a mélykúti Lenin, valamint a Borotai Termelőszövétkezet, valamennyi közös gazdaságban hektáronként több mint 50 mázsa búza termett. Már péntek reggelre befejezték a kalászos gabona aratását a bajai és kalocsai járásban. A hét utolsó napjaiban elsősorban a szakszövetkezetek kisebb parcelláin volt még lábon a gabona, valamint azokban a gazdaságoka borítékban. Véleményem sze• rint általában elégedettek a dolgozók, hiszen többen vannak már közöttünk olyanok, akiket azelőtt nem lehetett áthívni a délelőttös műszakból. Most jöttek önként... A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára hagyományosan kétműszakos üzem. Szükség van itt a délutáni munkára, arra, hogy a gépmunkások elegendő székalkatrészt készítsenek elő a másnap délelőtt dolgozók részére. A 650 dolgozót foglalkoztató gyárban 132 munkásra vonatkozik a műszakpótlékról szóló rendelet. Az előzetes számítások szerint mintegy 300—350 forinttal növekszik azoknak a keresete, akik minden második héten délutáni műszakban dolgoznak. A gépműhely II. Rákóczi Ferenc brigádja már kétszer szerezte meg a mozgalom arany fokozatát. A kollektíva, egyik tagjától, Tóth Sándor asztalostól kértünk véleményt. — Tizenhét éve dolgozom itt — mondta. — Volt időm megszokni a két műszakot. Amikor megtudtam munkatársaimmal együtt a jó hírt, természetesen örültem. Nekem például havonta legalább 400 forinttal több lesz a keresetem, s miután van az OTP-nél 100 ezer forint tartozásom, Valamivel könnyebben tudom törleszteni a részleteket. Az új családi házam hamarabb lesz tehermentes, ha több lesz a jövedelmem. # A dunavecsei Béke Tsz-ben a héten befejezték az aratást, a a termésátlag meghaladta a tavalyi mennyiséget. (Pásztor Z. felvételei) ban, ahol a viharkártétel miatt csak lassan tudták a kombájnok levágni a kalászokat. A rozs, a triticálé betakarítása is a vége felé közeledik, mintegy másfélezer hektárról kell learatni a termést az elkövetkező napokban. iBács-JCislkun megyében mintegy 12 ezer hektár másodvetést terveztek a közös gazdaságok. Már mintegy 9 ezer hektáron fejezték be, amelynek 15 százalékán zöldségféléket és burgonyát, a többi területen takarmánynövényt termesztenek. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat eddig két és fél ezer vagon zöldséget, gyümölcsöt vásárolt fel. A tavalyinál lényegesen több kajszibarackot, csaknem kilenc é* fél ezer tonnát, valamint a vártnál jóval több uborkát. A salátauborka értékesítésével igen sok gond van, felvevőpiac hiányában a vállalat kénytelen nagyobb mennyiségeket megsemmisíteni. Az előrejelzések szerint valamennyi szabadföldön termesztett zöldségféléből a tervezettnél nagyobb termés várható, s emiatt a paradicsom és paprika átvételénél újabb nehézségekre számít a ZÖLDÉRT. Jelenleg paradicsomból naponta 10—12, zöldpaprikából 5—6, sárgadinynyéből 3, görögdinnyéből pedig 5 vagonnyit vásárol fel a megyei vállalat. Cs. I. Űj fajtákat jegyeznek a kalocsai paprikakutatók A magyar paprika őrzi, tartja egyeduralmát a világpiacon: 36 országban használják ételízesítőként. Ebben jelentős részük van a kalocsai paprikakutatóknak is. A korábbi évek nemesítéséből köztermesztésbe került új fajtákkal megújhodott a világhírű kalocsai tájkörzet fűszerpaprikatermelése. Intenzív termesztésre alkalmasabb, színanyagban gazdagabb őrleménynek való kerülhet a malomba. A hozam- és színképződés fokozása mellett a fűszernövény betegséggel szembeni ellenállóképességének növelése, a tenyészidő rövidítése a mostani kutatási téma. Évenként több ezer keresztezés utódjaiból válogatják ki azokat az egyedeket, amelyek a kívánt tulajdonságokat örökítik. Az idén is több mint 2500 „házasítás” történt a tenyészkertben, s egyben jegyzik a korábbi szelekciókból kikerült fajtajelöltek tulajdonságát, alkalmazkodóképességét. Közöttük jó néhány olyan törzset tartanak nyilván, amely tovább forradalmasíthatja a magyar fűszerpaprika-termesztést. Egyesek már most, két héttel korábban érlelik termésüket az eddig ismert fajtáknál. Ezzel a tulajdonsággal nemcsak több színanyagot nyernek, hanem biztonságosabbá teszik a termelést, mivel az érés nem nyúlik a hideg, fagyveszélyes őszbe. Ezenkívül a betegséggel szemben is ellenállóak az új hibridek, s hozambari sem maradnak el a kívánalomtól. Kalocsán, a fűszerpaprika-ku. » Szálljunk ki a kocsiból! I A csodás pillanat írói ele• venítését olvasva, a szobában ülve is meg lehet érteni, sőt meg lehet érezni a leírtak gazdagságát, de a természettel való találkozás nagy emberi örömét csak magunk szerezhetjük meg. tgy értjük meg az írót, a költőt, amint a hegyfokon állva a mélység fölött, a magasság övén lebegve így kiált fel: „Tenger mélyét, ég magasát Mind elérem könnyedén. Ha akarom én”* A természet nélkül az ember nem érezheti embernek magát. A természettel vagyunk azok, akik lehetünk. Prózaibb szavakra váltva: egyrészt tisztelni kell a gépkocsit. Kiváló ajándéka a technikának, az ember jól tudja hasznosítani munkájában és akkor is, amikor „világot akar látni’’. Gyors, mozgékony, rugalmas helyváltoztatásra alkalmas. Van azonban egy nagy veszélye: öncélú kalickává válhat és az ember számára a természetet az ablakkeretben, vagy visszapillantó tükörben futó filmkockákká silányíthatja. Ismerjük már a családi autókirándulások hét végi rossz sablonjait: száguldás egy telekre, megállás a megszokott útmenti presszónál, nyári vendéglőnél, s aztán ugyanazon az útvonalon rohanás vissza. Nem állunk meg az erdőnél, a virágzó völgynél, a műemlék kastélynál, a szép templomnál, a múzeumnál, a sziklabércnél, a pitypangos rétnél — ezerszer végigszáguldunk az M 7-esen, de Gorsium római kori emlékeit pillantásra sem méltatjuk. Városainkat, falvainkat gyakran csak az '• autótérképről ismerjük. Hegyeinket és völgyeinket csak megpillantjuk. Nem találkozunk igazán a saját hazánkkal sem. Nem állítjuk meg az autót, mert közben már tizenöt Trabantot és Skodát megelőztünk a Ladával. A gyalogos turisták azt állítják, hogy mindennek az autó az oka. Az igazság az, hogy az autós, az ember a hibás, aki nem lép rá a fékre, és aki még nem tervezi hét végi napjait. Ezért kell megszületnie a jelszónak, amelyik a maga parancsoló módjával is rokonszenves: Szállj ki a kocsiból! Ez a jelszó arra szólítja fel tató intézetben, ahol több mint háromszáz hazai és külföldi fajta nyújt összehasonlítási alapot a kutatóknak, a technika segítségével gyorsult a fajtanemesítés. Az intézet fitotronjában, ahol télen - nyáron folyamatos a termelés, már a második generációjú fűszerpaprikát vetik augusztus első napjaiban. A szabadföldben most beért, rövid tenyészidejűek magja kerül a klímaházba. Ezzel a módszerrel éveket nyernek a kutatók, amelynek a paprikatermelők és az ipar látja hasznát. A korábbi nemesítésű fajtajelöltekből már az idén is, az elismerteken kívül jó néhány kapott üzemi parcellát a Kalocsa környéki lűszernövénytermő földeken. V. E. a kocsitulajdonosokat, apákat és anyákat, felnőtteket, autóvezető családtagokat, hogy végre változtassák meg az ostoba viszonyt gép és ember között, ne legyenek többé az autó rabjai, hanem állítsák a Trabantokat, Skodákat, Ladákat az ember szolgálatába. Használják a kocsijukat arra, hogy közelebb kerülhessenek a természethez, hogy megismerjék hazánk legszebb tájait, azok gazdagságát. Ennek egyetlen módja van. Ki kell szállni az autóból! Még arra sincs szükség, hogy külön tervezzük az utakat. Menjünk csak a megszokott útvonalon, akár a hétvégi tanyánk felé, de ne tartsuk fon. tosnak, hogy gyorsan odaérjünk. A Duna-kanyarba tartunk? Hát álljunk meg azonnal az óbudai romoknál és végre nézzük meg: mi van ott? Sétáljunk egyet Szentendre gyönyörű utcáin, ballagjunk ki a skanzenbe, Visegrádon másszuk meg a fellegvárat és ha még emlékszünk rá, a Duna fölé hajolva mondjuk el József Attila versének néhány felszökő szavát. A sort ki-ki tetszés szerint folytathatja. Álljunk meg az árokparton, heverjünk le a fűbe és nézzük a kék eget. Hajoljunk le a virág szirmához, vegyük észre a surranó gyíkot. De az istenért, szálljunk ki végre a kocsiból! S. J. • Széklábakat készít gépével Tóth Sándor asztalos.
