Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
1977. július 30. • PETŐFI NÉPE • í Korszerűen - gazdaságosan Köztisztaság nagyközségi módra Kunszentmiklós, reggel nyolc óra. A tanács költségvetési üzemének kapuján kigördül a rakodódaruval felszerelt IFA tehergépkocsi. Irány a Petőfi-lakótelep. Ott a platóra hat szeméttel telt tartály kerül, helyükbe üres konténereket rak a gép. A csaknem köbméteres tározók a községtől délre létesült szeméttelepen ürülnek ki. A kocsi fordul, sorra járja az óvodákat, iskolákat, hivatalokat és üzemeket, köztereket és lakótömböket, öszszegyűjti a teli tartályokat és üreseket ad helyettük. Heti két alkalommal... Ezt ma már minden kunszentmiklósi csendes örömmel veszi tudomásul, hovatovább természétesnek tartja. A szervezett szemétszállítás megvalósítása azonban nem ment simán, sok erőfeszítéssel járt. — A köztisztasági szabályrendelet meghatározta, a Petőfi-lakótelep létrejötte pedig megkövetelte a szervezett hulladékszállítás megoldását — mondja Ajpli László, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Elegendő pénz akkor sem volt, most sincs, természetes tehát, hogy a gazdaságosságra kellett és kell törekednünk. A nagyvárosi törmelékszállítás adta az ötletet. Az ott használatos konténerek mintájára, könnyebb anyagból ötven, 0,8 köbméteres tartályt készítettünk. Ezek mozgatása azért olcsó, mert a szokványos rakodóraruval felszerelt IFA teherautóval megoldható. Közben pedig a kocsi építőanyagot szállíthat. Ez az év kísérleti esztendő... — Hogyan fogadták a kezdeményezést a községben ? — Nagyon kedvezően. Az ötven konténer már gazdára talált, újabb hetvenötre lenne szükség. A Dunavecsei Vegyesipari Vállalat azonban csak az év végére ígéri a tartályokat. Véleményem szerint érdemes volna e módszer elterjesztésének lehetőségét a megyében másutt is megvizsgálni. Darus gépkocsi ugyanis majdnem mindenütt van, a konténereket is gyárthatná valamelyik nagyvállalat — szériában ... — Mennyibe kerül a szemétszállítás? — Ezt a kísérleti év végén állapítja meg a tanácsülés. Mindenesetre szerény térítést tervezünk. A gépkocsi tehát járja az utakat, viszi a szemetet. Amit a szállítás előtt nyilván össze kell söpörni, gyűjteni... — így van — bólint a vb-titkár. — Ám az emberek mind igényesebbek önmagukkal szemben is. Egyre több a Tiszta udvar — rendes ház” tábla, napról napra nő azoknak a száma, akik belátják, nemcsak a kerítésen belül, de a közterületeken is elengedhetetlen a rend, a tisztaság. — Kunszentmiklóson évek óta gond, hogy nincs utcaseprő. Most ez is megoldódik. Sikerült ugyanis az Országos Köztisztasági Egyesület segítségével egy felújított utcaseprőgépet vásárolnunk. Az üzempróba megvolt, ősztől folyamatosan dolgozik. A köztisztasági helyzetről természetesen sok mindent lehet még mondani. Idetartozik, hogy az elmúlt években csaknem húsz kilométeres földutat pormentesítettünk. Nagy jelentőségű a három éve, hatmilliós költséggel épült szennyvíztisztító telep, amelynek kapacitása olyan nagy, hogy az egész községet kiszolgálhatja. Jelenleg a Petőfi-lakótelep lakásai vannak rákötve, de ha megépül az acélszerkezeti üzemet bekötő 2,8 kilométeres gerincvezeték, ami egyébként keresztül szeli a községet, több száz lakás kapcsolható rá. Minden szempontból — így természetesen a köztisztaság terén is — meg kell felelnünk napjaink igényének, a városiasodás támasztotta követelményeknek. Nem elhanyagolható az sem, hogy Kunszentmiklóst csaknem körülöleli a Kiskunsági Nemzeti Park. Tehát a köztisztaság mindannyiunk fontos, közös ügye. i Sitkéi Béla A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Az ifjúsági parlamentek fokozták a fiatalok közéleti aktivitását A múlt év szeptembere és 1977. februárja között húszezer munkahelyi és tanintézeti, 450 nagyvállalati, alágazati — fővárosi és megyei —, továbbá 25 országos ágazati szintű ifjúsági parlamentet tartottak meg. A szocialista demokrácia e sajátos ifjúsági fórumainak tapasztalatait az Állami Ifjúsági Bizottság előterjesztése alapján csütörtökön vitatta meg a Minisztertanács. • Teherautóra kerülnek a hulladékkal telt tartályok a Petőfi-lakótelepen. Körúton az utcaseprő gépkocsi. (Bognár Lászlóné felvételei) Kétszerannyi munkahelyi-intézményi parlamentet hívtak össze, mint az első alkalommal, 1974- ben. A tapasztalatok szerint, a több mint egymillió fiatal közvetlen részvételét biztosító „alapszintű” fórumok bizonyultak a leghatékonyabb formának. A munkahelyi küldöttek középszintű parlamentjei elsősorban a tanácsok közvetlen felügyelete alá tartozó ágazatok és intézmények területén végeztek értékes munkát, továbbá ott. ahol tapasztaltcsere lehetőséget nyújtottak a szétszórt telephelyeken tevékenykedő nagyvállalatok fiataljainak. Az ágazati parlamentek demokratizmusát az alágazati szekcióülések növelték. A tapasztalatok birtokában a Minisztertanács a SZOT Elnökségével és a KISZ Központi Bizottságával együttesen határozott a parlamentek rendszerének továbbfejlesztéséről. Eszerint a jövőben a munkahelyeken és az oktatási intézményekben két évenként — legközelebb 1978-ban —. míg felsőbb szinteken az ötéves népgazdasági tervek készítéséhez igazodva — külön minisztertanácsi határozat alapján — hívnak össze parlamenteket. Az ÁIB jelentésében beszédes számok jelzik: lényegesen megnőtt a fiatalok „parlamenti kedve”. A fórumokon a 14—30 éves korosztály mintegy kétharmada részt vett, ami azt is jelzi, hogy a munkahelyeken a „tisztelt ház” felerészt KlSZ-en kívüli fiatalokból tevődött össze. Az ifjúság aktivitásának értékét növeli, hogy az összejöveteleket túlnyomórészt munkaidőn túl, illetve szombat-vasárnap tartották meg. A Minisztertanács elisme-Tőserdei pillanatképek Hétköznap háborítatlan nyugalom honol a Tőserdőben. A csónakok kikötve, nyaralók lezárva, egyedül a strandon zajlik az élet. A közönség összetétele változatos. Vannak törzsvendégek és alkalmi napfürdőzők, akik így teszik kellemessé a hivatali kiküldetést. Előkerülnek a kártyák, a vesztes fizeti a játékosok sörét. A kempingből átvezényelt iskolásgyerekek megrohanják a medencéket, a pedagógusok minden igyekezete, hogy kordában tartsák őket — csődöt mond. Nekik nem nagy élvezet ez a strandolás. Fel-alá szaladgálnak, szétválasztják a verekedőket, csendesítik a hangoskodókat, szemmeltartják és megetetik a lármás és farkaséhes gyerekhadat. A legidősebb csüggedten ül egy halom kenyér és több kiló felszeletelt parizer között. Az egyik kamasz három adagot is felmarkol, több kislány szipog, hogy nekik csak kockasajt jutott. Ki tud ilyen kavarodásban rendet tartani? A másik tanárnéni egy kislánnyal veszekszik, aki még a strandon sem hajlandó levetni nagyestélyinek is beillő maxiszoknyáját. Ezzel lepték meg a szülei — táborozásra! A kilencesztendős divathölgy tetszenivágyásának egy jólirányzott dobás vet véget. Valamelyik srác hozzávágta az őszibarackját és ezzel jól látható foltot ejtett a szoknyát ékesítő csipkefodron. Az osztály vihog, a kárvallott egetverően bömböl, a tanárnők most az egyszer nem bánták volna, ha a kedves szülők is látják, hogy a sátorozás nem öltözködési vetélkedőre való!... □ □ □ Aki a Tőserdőbe jön, nyugalmat, kikapcsolódást keres. Tiszta levegőt, a sétálók feje fölött öszszehajló lombok zöld boltozatát, a Holt-Tisza-part festői látványát, csöndet, amelyet még bársonyosabbá mélyít a levelek finom neszezése és a vízimadarak szárnyának csattogása. Mindez együtt van, megtalálható ebben a páratlanul szép környezetben, amely hétvégén mégis inkább búcsújáróhelyre hasonlít. Vasárnap hajnalban motorzúgás veri fel a Tőserdő őserdei csendjét. Hosszú sorokban érkeznek az autósok a természet lágy ölére, vízben mártózni, friss levegőt szippantani. Gyerekek nyaralnak az erdőben, ami legalább olyan sűrű és titokzatos, mint egy igazi dzsungel, persze veszedelmes ragadozók nélkül. Szelíd őzek néznek ki a fák közül, mókusok ugrálnak az ágakon, városi gyerekeknek ez is élmény. Lehet majd mesélni róla az iskolában. Sajnos az is előfordul, hogy mutatóba is akarnak vinni valamit. Teknősbékát, nádat, ágakat, tavirózsát, mindent, ami fontos és védett tartozéka a táj növény- és élővilágának. Átlőtt szívekkel, névjelekkel telikarcolt fák is őrzik a tájpusztító kirándulók lehangoló emlékét. Alig fordul elő, hogy a szülők megakadályozzák csemetéik „tevékenykedését”, sőt ők járnak elöl a rossz példával. Pedig mennyivel okosabb és hasznosabb is lenne, ha a közös családi kirándulást egybekapcsolnák a természet megismertetésével. És megszerettetésével. Hiszen a madarak nem azért vannak, hogy fogdossuk, és a fák, hogy tördeljük, karistoljuk, pusztítsuk őket. Ezt is meg kellene már tanulni, illetve tanítani. Máskülönben félő, hogy a Tőserdő sajátos, pihentető szépsége is áldozatul esik a természet élvezetét roszszul értelmező kirándulók egyéni kisajátító akcióinak és vadságának. □ □ □ Az egyik kis ház kapuján messzire virító fehér papírlap. Rajta óriásbetűkkel ez áll: „EGYKOMÁM — ISZQK.” Alatta részletes leírása annak, hogy hol. A sétálók, akik azt hitték, hogy a ház eladásáról szerezhetnek információt, mosolyogva mennek tovább. Vágyódó pillantásokat vetnek a pompázatos díszkerítések mögött hivalkodó nyaralókra. Van itt mindenféle, csúcsos- és lapostetejű, köralakú és szögletes, nyájasan egyszerű és hivalkodóan felfuvalkodott,. aszerint, hogy mekkora a tulajdonos pénztárcája és nagyravágyása. Ahol még akad egy zsebkendőnyi szabad terület, ott már fürdőnadrágra vetkőzött férfiak ássák a talajt, rakják a téglát. Építkeznek. Az igyekezet érthető. A Tőserdő ideális hely a városi élet fáradalmainak a kipihenésére. bár maholnap eltakarják a házak a tájat. A bérházból kimenekülök arra ébrednek, hogy itt sem csöndesebb az élet. A szomszédból lábascsörgés hallatszik, fűnyírók zúgnak, rádiók bömbölnek. motorok berregnek, borotválkoznak, kávét darálnak. A telep hétköznap alszik, hétvégeken hirtelen és lármásan élni kezd. □ □ □ Csendes pihenést kevesen engedélyeznek maguknak. A férfiak az autóknak és a kertnek esnek neki, az asszonyok a konyhának. Sütnek-főznek, terítenek, mosogatnak. Mire az utolsó lábast is elmossák, vége a vasárnapnak, indulhatnak vissza Kecskemétre. Erkély nélkül valamirevaló ház nem épül a Tőserdőben. De az egyik kezemen összeszámolhatnám, bányán használják arra, amire rendeltetne. Napozásra, pihenésre, meghitt esti beszélgetésekre a csillagfényes tőserdei égbolt alatt. Csak dísznek van. Kifelé. Hadd tátsa a száját, aki arra sétál. Egy biztos: aki építette nem koplalja meg az árát. A tőserdei program csúcspontja — az evés. Nyaralókon belül és kívül. A csárdákban, pecsenyesütő bódékban, strandon és a vízparton. Az autók csomagtartójába bepakolt élelmiszerek mennyisége, egy ország népét is megmenthetné az éhhaláltól. - Az asszonyok, ahogy kiszállnak a kocsiból, már kezdik is az etetést: csirkecombot nyomnak a gyerekek kezébe, szalámit szeletelnek, kenyeret vajaznak, gyümlöcsöt mosnak. A férjek sűrűn fordulnak a boros- és sörösüvegekkel. Majd miután az utolsó szálig elfogyott a hazai, indul a menet frissensült lángosért, palacsintáért. Az idős palacsintaréssel nyugtázta: a parlamentek előkészítése, lebonyolítása a korábbinál szervezettebb, összehangoltabb volt, javult a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek közötti munkamegosztás. A fórumok eseményeit élénk társadalmi érdeklődés kísérte, s a tanácskozásokon ott voltak a párt, a társadalmi és az állami szervek képviselői. A gazdasági vezetők többsége tartalmas beszámolóban értékelte az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetét, szólt az előző parlamenteken elhangzott javaslatok sorsáról, tájékoztatást adott a soron levő teendőkről. Viszont voltak, akik adósak maradtak az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló további feladatok kijelölésével, és több helyen arról sem beszéltek, hogy mit várnak az új nemzedéktől. A csütörtöki ülésen hozott határozat a következőképpen szabályozza az ifjúsági parlament jogkörét: állást foglal az ifjúsági törvény helyi végrehajtását összegező beszámolóról, valamint a munkahelyi pénzeszközök ifjúságpolitikai célokra történő felhasználásáról. egyetértési jogot gyakorol az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló intézkedési tervvel, dönt a felsőbb szintű parlamentek küldötteinek megválasztásáról és a továbbítandó javaslatokról, észrevételékről. A lezajlott ifjúsági parlamenteken élénk, alkotó vita bontakozott ki. Az eszemecserék középpontjában mindenütt a munkahely, az iskola egészét érintő gondok, javaslatok álltak. A fiatalok felelősséggel szóltak a közösség dolgairól. sokszor javaslatokat is megfogalmaztak az említett hibák orvoslására. A Minisztertanács megállapította: a második alkalommal megrendezett ifjúsági parlamentek eredményesen teljesítették az ifjúsági törvény helyi és ágazati végrehajtásának ellenőrzésében megjelölt feladataikat, fokozták a fiatalok közéleti aktivitását. A parlamenti vitákban elhangzott. magasabb szintű vizsgálatot igénylő észrevételek egy része megegyezik a KISZ IX. kongreszszusának az állami szervekhez intézett javaslataival. A fiatalok további indítványainak megvizsgálására a Minisztertanács tudomásul vette az Állami Ifjúsági Bizottság kiegészítő feladattervét. Egyúttal felhívta az érdekelt minisztereket. az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az összegyűjtött észrevételek vizsgálatának eredményéről tájékoztassák az Állami Ifjúsági Bizottságot. (MTI) Nemzetközi Aida a szegedi szabadtérin .Jbjjoonoíii (Pásztor Zoltán felvétele) sütő házaspár, — akik már szeretnék becsukni a boltot — tréfásan panaszkodott, hogy megfenyegették őket. Amíg a bódéra nem akad másik vevő, nem hagyhatnak fel a sütéssel, mert mi lenne az emberekkel a Tőserdőben, lángos és palacsinta nélkül? Éhen nem vesznének, de ami igaz, az igaz: nem szívesen mondtam vóina le magam sem ezekről a finomságokról. Hiszen mindez a sokféle szín és íz, — jó és kellemetlen vegyesen — együtt jelenti a Tőserdőt. Ahol még sok minden hiányzik a derűs és kényelmes üdüléshez, de ahol a természet szépsége kárpótol minden bosszúságért. Kár, hogy a vasárnapi kirándulók ezt nem viszonozzák. Csatateret hagynak maguk után. A zöld gyep ki sem látszik a szétdobált hulladék alól. Zsíros papírszalvéták, összegyűrt újságok, lerágott csontok, ételmaradékok, üres konzervesdobozok mindenütt. A fák közé diszkréten beállított szeméttároló edényeket vagy' pem ismeri senki, vagy rest használni. □ □ □ Furcsák az emberek. Amint kilépnek a lakásukból, átváltoznak. Aki otthon a vendégeivel is lehúzatja a cipőt, nehogy bepiszkítsák a drága subaszőnyeget. kint a szabadban annál elnézőbb saját magával. Lehet azért, mert ezt nem érzi a sajátjának. Pedig ez is az övé. Mitöbb. mindannyiunké! Ezért sem ártana jobban megbecsülni!... Vadas Zsuzsa Miközben a müvelődéselméleti nyári egyetem 250 résztvevője — népművelők, könyvtárosok, tanácsi dolgozók — előadásokat hallgatnak a művelődéspszichológia legújabb hazai és külföldi eseményeiről, a hétvége újabb nagyszabású eseményeket tartogat a szegedi ünnepi heteken. Az ifjúsági napok rendezvénysorozatát, valamint az Aida bemutatóját. Tizenegyedik esztendeje viszszatérő program itt több mint tízezer fiatal nyári randevúja. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkeznek különvonatokkal, különbuszokkal az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda meg a városi KISZ-bizottság háromnapos nonstop rendezvényére. Az elmúlt évtizedben tehát jó százezren látták a karneváli fölvonulásokat, vettek részt politikai nagygyűléseken, táncoltak késő éjszakáig az utcabálakon. Az idén új színfolt gazdagítja a hagyományos műsorokat: az első magyar—lengyel barátsági napok eseménysorozata. A lengyelek mellett jugoszláv, belga, szovjet. NSZK-beli és francia fiatalok is bejelentkeztek. Bár az Aida utoljára 1968-ban ment, ez a Verdi-opera a legsikeresebb produkciók emlékét hagyta a szegedi dómszínpadon. Az elmúlt 19 évadban háromszor mutatták be, mindannyiszor rangos külföldi vendégművészekkel. Akikben most sincs hiány: a címszereplő Lorenza Canepa Itáliából, Radames: Francesco Ortu Sponyolországból, Amneris: Gisela Schröter az NDK-ból, Amo-0 Radames szerepében Francesca Ortiz. (Ács Sándor felvétele) nnsro: Nikola Szmocsevszki Bulgáriából érkezett — íme a nemzetközi stáb. Mikó András rendezte az eddigi Aida-premiereket, ő állította be most is a színpadot Forrai Gábornak az egyiptomi művészetet nagyhatású tablóképben fölmutató díszletei között. A karmester Pál Tarnál viszont először dirigálta Verdi remekét, melyben a külföldi énekesek partnerei szegedi szólisták voltak: Gregor József, Sinkó, György, Karikó Teréz, Réti Csaba. N. I. Virágtermesztők tapasztalatcseréje a kertészeti főiskolán Három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — városgazdálkodási üzemeinek, mezőgazdasági szövetkezeteinek szakembereit hívták meg arra a bemutatóra, amelyet tegnap rendeztek Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem főiskolai kara dísznövénytermesztési és kertfenntartási tanszéke, valamint a Royal Sluis holland cég kezdeményezésére. A főiskola bemutatókertjében csaknem negyven egynyári virágfajta pompázik változatos színekben. A résztvevők tájékozódhattak a virágok szaporításának, termesztésének korszerű módszereiről, számos új fajtával találkozhattak. A Royal Sluis cégnek több évtizedes kapcsolata van a magyar vetőmagtermesztéssel. Nemcsak virággal, hanem zöldségfajták előállításával és szaporításával is foglalkozik. Nemrég kötött tízéves megállapodást az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat, valamint az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal zöldség- és virágvetőmagok közös előállítására. Megállapodtak a nemesítési együttműködésben is. A cég a szerződés alapján máris rendezett több zöldségtermesztési, vetőmagelőállítási bemutatót. Sor került a Margitszigeten egy nagyobb szabású virágtermesztésí tapasztalatcserére is. Ennek példájára rendezték meg tegnap Kecskeméten a bemutatót. A több, mint százéves holland cég új virágfajtái nagy sikert arattak. Különösen a petúniák, bársonykák, valamint paprikavirágok tetszettek. Az új hibridek egy része jól tűri a szárazságot, egész nyáron virít, színben gazdagabb választékú, mint a régi fajták. A bemutató célja elsősorban a városi parkok virágválasztékának növelése. A Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzeme rövidesen rendel is az új fajtákból, amelyek jövőre már a városközpont díszítését szolgálják. \
