Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
2 m PETŐFI NÉPE • 1977. július 29. események sorokban PÁRIZS __________________ A hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Abdesszalam Triki líbiai külügyminisztert csütörtökön délelőtt fogadta Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök. A találkozón átfogó eszmecserét folytattak általában az afrikai helyzetről, ezen belül Líbiának a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatairól. Triki csütörtökön folytatta tárgyalásait Guiringaud francia külügyminiszterrel. LONDON Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke, aki Londonban a legújabb angol— amerikai békekezdeményezésekről tárgyal brit politikusokkal, szerdán soron kívül egyórás megbeszélést folytatott James Callaghan angol miniszterelnökkel, Egy brit szóvivő szerint a tárgyalás tájékozódó jellegű volt. (UPI) MOSZKVA__________________ A Szovjetunóból szerdán Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—934 jelzésű mesterséges holdat, melynek feladata a világűr kutatásának folytatása. A mesterséges hold berendezései kifogástalanul működnek. (TASZSZ) LYON Egy huligánbanda Lyonban megrongálta annak az öt ellenállónak emlékművét, akiket a hitleristák 1944 júliusában végeztek ki. A Rhóne-vidék kommunista szervezete tiltakozott a vandál tett ellen, mely megcsúfolja több százezer francia ellenálló emlékét. (TASZSZ) TOKIÓ ~ Fukuda japán miniszterelnök táviratban üdvözölte Teng Hsziao-pinget abból az alkalomból, hogy Teng újból elfoglalhatta a miniszterelnök-helyettesi posztot. Fukuda ugyancsak üdvözölte Hua Kuo-fenget, akit a KKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megerősítettek pártelnöki tisztségében. (AFP) BELFAST ~ Négy halottja és számos sebesültje van az ír köztársasági hadsereg (IRA) egymással rivalizáló szárnyai közötti legújabb összecsapásoknak. Az áldozatok között van a hivatalos IRA politikai szárnyának egyik vezető tagja is, aki a múltban már többször felszólította a fegyveres harcot előnyben részesítő úgynevezett ideiglenes szárnyat: hagyjon fel „alaptalan” és „gyilkos” támadásaival. (Reuter, AFP, DPA, UPI) CJ-DELHI Kolerajárvány ütötte fel fejét az indiai fővárost környező falvakban. A járvány főleg a gyermekek között terjed, de halálesetről nem érkezett jelentés <AFP) EGYIPTOM—LÍBIA Tárgyalások útján rendezik a vitás kérdéseket Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának az egyiptomi—líbiai viszályban közvetítő elnöke jószolgálati küldetését befejezve szerdán Damaszkuszba érkezett, s a palesztin hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy a két ország beleegyezett a vitás kérdések rendezését szolgáló csúcsértekezlet megtartásába. Jasszer Arafat szerint a találkozót vagy Kuvaitban, vagy Algírban rendezik meg. Nem közölte azonban, hogy az értekezletet mikor tartják, s kik képviselik rajta Líbiát és Egyiptomot. A két ország határán a jelek szerint nyugalom van. A békemegállapodás részeként a „szóháború” beszüntetését követelő Egyiptom csütörtökön ismét éles propagandatámadást intézett Líbia ellen. A félhivatalosnak tekintett kairói A1 Ahram című lap azzal vádolta a tripoli vezetést, hogy válsághelyzetet teremt, s még külföldön is toboroz önkénteseket az Egyiptom elleni harcra. Az egyiptomi—líbiai viszály rendezését célzó diplomáciai tevékenységbe bekapcsolódott Eyadema togói elnök szerdán Alexandriába érkezett, és tárgyalt Szadat elnökkel. A megbeszélés után tovább utazott Tripoliba. Spanyol kérelem a Közös Piac asztalán Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Marcelino Oreja spanyol külügyminiszter csütörtök délben átadta Henri Simonét belga külügyminiszternek. a Közös Piac soros elnökének azt a levelet, amelyben a madridi kormány kéri a hivatalos tárgyalások megkezdését Spanyolországnak az Európai Gazdasági Közösségbe való felvételéről. Ezt maga a spanyol külügyminiszter jelentette be csütörtök délután egy sajtóértekezleten, amelyet belga kollégájával együtt tartott. Simonét „történelminek” nevezte a felvételi kérelem átnyújtását, de rögtön hozzáfűzte, hogy a felvételi tárgyalások „nehezek és bonyolultak” lesznek, tehát „türelmesen” kell a tanácskozásokkal haladni. Marcelino Oreja is aláhúzta a tárgyalások során előreláthatólag felvetődő kérdések bonyolultságát, s azt mondotta: nem hiszi, hogy a Közös Piacba való belépésre 8—9 évnél hamarabb sor kerül. ★ Csütörtökön. nyolc királyi rendeletet közölt a spanyol hivatalos közlöny. A rendeletek értelmében, Adolfo Suarez miniszterelnök javaslatára, kegyelemben részesítik az ETA baszk szervezet nyolc tagját, akiket körülbelül két hónappal ezelőtt kiutasítottak Spanyolországból. A rendeletek megjelenéséig azt híresztelték. hogy a spanyol hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki a baszk politikusok ellen, s — mint az AFP egyik korábbi anyagában jelentette — letartóztatásuk esetén ismét kitoloncolás vár rájuk. (AFP, EFE) Szovjet, amerikai és angol tájékoztatót hallgatott meg a leszerelési bizottság GENF A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén a Szovjetunió, az Egyesült,;Államok és Nagy- Brít'ánnia’ képviselői tájékoztatták a résztvevőket a küldöttségeik közötti háromoldalú tanácskozásról. Ezen a három ország delegációi a nukleárisfegyver-kísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó szerződést érintő kérdéseket tekintették át. A Szovjetunió képviselője a bizottság előtt kijelentette, hogy országa a kísérletekkel kapcsolatos problémák mielőbbi megoldását szorgalmazza, s ennek érdekében konkrét, építő jellegű erőfeszítéseket tesz, mivel ezt a feladatot nagyon fontosnak tartja a nukleárisfegyverkezési verseny megfékezéséhez. Éppen ez a kérdés fogtálja élt.az egyik. iwi& ponti helyet a leszerelési bizqlC sá^eVékéSységében is. — Mindhárom ország képviselői intenzívnek és tárgyszerűnek nevezték a szerdán véget ért előzetes tárgyalásokat. A brit küldött azt a reményét hangoztatta, hogy már a következő tárgyalási fordulóban esetleg sikerül kidolgozni egy átfogó megállapodást. Az atomkísérletek eltiltásáról szóló egyezmény megkötése az amerikai küldött szerint „komoly hozzájárulás lenne az atomfegyverek! továbbadásának megfékezését célzó általános törekvésekhez”. (TASZSZ, UPI) A kibontakozás akadályai Egyelőre nyári szabadságukat töltik a diplomaták, üresek a bécsi Hofburg termei. Eredmény az elmúlt fordulóban sem született. A rendkívül fontos biztonsági kérdések, amiről *a tárgyalások folynak, indokolják, hogy a tájékoztatás általában igen szűkszavú, de indokolt az európai közvélemény érdeklődése is a bécsi megbeszélésekről. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Közép-Európában csökkentsék a két szembenálló országcsoport fegyveres erőinek létszámát, s a hadseregek birtokában levő pusztító eszközöket. A megállapodás rendkívül fontos lenne egész kontinensünk számára. Az APN szovjet sajtóügynökség kommentátora megjegyezte: „Lehetséges lenne a jövőben felére csökkenteni a térségben levő fegyveres erőket. Ezzel az érdekelt országok évente 20—25 milliárd dollárt takaríthatnának meg.” Hogy ez milyen hatalmas összeg, azt jól szemlélteti az adat, hogy ebből fel lehetne építeni 15—20 darab kétmillió kilowatt teljesítményű villamos erőművet, 4—5 millió gyermek számára iskolát, s 600—800 ezer kórházi helyet. Nyilvánvaló, hogy valamennyi részt vevő ország rendkívül érdekelt abban, hogy a tárgyalások eredményt hozzanak. A szocialista országok egyoldalú jóakarata azonban nem elegendő. A több, mint három esztendeje folyó megbeszélés-sorozat világossá tette: a Nvugat taktikája azt a célt szolgálja, hogy egyoldalú katonai előnyökhöz jusson. A tárgyalóasztal „nyugati” felén ülő felek (NSZK, a Benelux államok, Nagy-Britannia, USA és Kanada) nem tettek le arról, hogy a hamis „asszimetria érvre” hivatkozva a Varsói Szerződéshez tartozó országokat (Szovjetunió, NDK. Csehszlovákia és Lengyelország) a sajátukénál nagyobb mértékű csökkentésre bírják. Az atlanti országok visszautasítják a szocialista államok javaslatát az egyenlő százalékarányú csökkentésről és azt követelték, hogy a Varsói Szerződés országai háromszor annyi katonát szereljenek le, mint ők. Ráadásul a NATO- fegyverzetet nem semmisítenék meg (bizonyos elavult amerikai nukleáris harceszközök kivételével). hanem továbbra is az NSZK területén raktároznák. Ennek a követelésnek a tarthatatlansága nyilvánvaló. Nyilvánvaló már csak azért is, mert a két tárgyaló államcsoport egyaránt beterjesztette Közép-Európában állomásozó fegyveres erőinek létszámát, s lényeges különbség közöttük nincs. A NATO- hatalmak hadseregeiben 981 ezer katona szolgál, a szocialista országok fegyveres erőinél pedig 987,3 ezer. A szárazföldi csapatok állománya ebből 791, illetve 805 ezer főt tesz ki. A csapatok fegyverzete természetesen a két oldalon különböző, s ez a tény indokolja az egyes fegyverfajták mennyiségében meglevő különbségeket is. A tények azonban, úgy tűnik, nem mindenki számára beszélnek magukért. A szocialista országok tárgyalása készségét számos tény bizonyította. Nyilvánvaló, a Varsói Szerződés tagállamainak nem az adok-veszek alku, hanem a kölcsönösen elfogadható alternatíva keresése az elfogadható. Éppen ezért javaslataikba beépítettek olyan elemeket is, melyeket a nyugati tárgyalófél vetett fel először. így például hozzájárultak ahhoz, hogy a csökkentés első szakaszában a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában állomásozó csapatait és fegyverzetét csökkentsék. Ugyanakkor azonben nem járulnak hozzá olyan nyugati követelések elfogadásához, mint az úgynevezett „közös plafon”, ami egyes gazdaságilag gyengébb atlanti országok csökkentéseit a lényegesen harcképesebb Bundeswehr erősítésével egyenlítené ki. A szocialista közösség országainak vezetői több ízben kijelentették: érdekük a térségben a katonai feszültség csökkentése. Ezért például javasolták: a tárgyalásokon részt vevő országok kötelezzék magukat fegyveres erőik „befagyasztására”. A válasz erre a javaslatra sem volt kedvező. Sőt, a NATO növelte csapatainak létszámát. Az atlanti vezetők arra törekednek, hogy tovább erősítsék haderejüket, s a nyugat-európai hadseregeket még az amerikai cirkáló rakétával is fel kívánják szerelni. Nyilvánvaló, a leszerelési tárgyalások mindig is bonyolult feladatot jelentettek. Itt azonban valamivel többről van szó, mint a két tárgyaló államcsoport közötti katonai paritás kérdéseiről. A közép-európai térség évszázadunkban már két ízben volt pusztító világháború színhelye. Felismerte a bécsi zsákutca veszélyét Schmidt, az NSZK kormányfője is. A kancellár a reykjaviki sajtóértekezletén hangsúlyozta: fontos lenne haladást elérni a közép-európai csapatcsökkentésben. M. G. Atom -békés célokra Húsz éve, 1957. július 29-én lépett hatályba az ENSZ határozata alapján az az alapokmány, amelyet egy, e célra összehívott nemzetközi diplomáciai értekezlet dolgozott ki és fogadta el a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség létrehozásáról. Az ENSZ családjához tartozó, de attól függetlenül működő szervezetnek kezdetben nyolcvan, jelenleg több mint száz állam, közöttük hazánk is tagja. A Becsben székelő ügynökség célkitűzését az alapokmány így határozta meg: „ ... feladata, hogy meggyorsítsa és szélesebb körűvé tegye az egész világon az atomenergia felhasználását a béke, az egészségügy és a jólét érdekében. Lehetőségeinek határán belül biztosítsa, hogy az általa vagy kérésére, illetve felügyelete vagy ellenőrzése mellett nyújtott támogatást ne használják föl katonai célok előmozdítására.” Nagy figyelmet fordít a NAÜ arra, hogy az energiában szegény, illetve a fejlődő országokban elterjedjenek az atomerőművek, amelyek működési és szervezési, biztonsági tapasztalatait az ügynökség gyűjti össze és bocsátja a tagállamok rendelkezésére. Az ügynökség munkájának egyik fő területe a természetes környezetet szennyező radioaktív anyagok viselkedésének, sorsának és következményeinek tanulmányozása. A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség az ENSZ egyik legjelentősebb és legéletképesebb szervezete. Különös jelentőséget kapott, amikor az atomsorompószerződés megvalósításának ellenőrzését ráruházták; és kidolgozta, megkötötte a biztosítéki egyezményeket az egyezményt aláíró államokkal. IA szervezet húsz éve dolgozik az emberiség félelmetes eszközének, az atomnak a békés célokra történő felhasználásán, s eddigi munkája azt mutatja: a jövőben is a békés emberi célok megválásához eredményesen járulta f hozzá. 1 - «* NAPI' KOMMENTAR Háború Ogadenért? Egyiptom és Líbia határán pillanatnyilag elcsitultak a fegyveres összecsapások, de nem így Afrika keleti „szarvában”, ahol etiópiai és Szomáliái csapatok vívnak kisebbfajta háborút. A két szomszédos ország viszályának gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza. Az 1960- ban független államként alakult kb. 4 millió lakosú Szomália kezdettől fogva igényt támasztott Etiópia Ogaden nevű tartományára. Gyakorlatilag a két ország közötti határ csak papíron létezett eddig is, mert hiszen a Szomáliái namédok szabadon legeltették jószágaikat etióp területen. (Addis Abeba-i kormánykörök egyik panasza: ha Szomáliában a szarvasmarha-állomány meghaladja a hárommilliós szintet, akkor — tekintettel arra, hogy egy állat rideg tartásához 100 hektárnyi legelő szükségeltetik — ezt az ország kormánya jogcímnek tekinti egész Etiópia területének bekebelezésére...) Külön sajnálatossá teszi a viszályt az a tény, hogy mindkét ország élén alapjában haladó kormánvzat áll, s külpolitikájukat eddig az imperialista- és ?varmatosíFásellenesség jellemezte. Az Addis Abeba-i kormány helyzetét súlyosbítja, hogy kétfrontos harcra kényszerül: Ogadenen kívül meg kell birkóznia az ország északkeleti részén levő Eritrea tartoíhány lakosságának szeparatista mozealmával. Ez. a mozgalom. valamint á nem arab lakosságú de _muzulmán vaííású és az Arab Liga tagságát bíró Szomália is a konzervatív arab országok támo«atását élvezi Etiópiával szemben, amelynek haladó rendszere szálka az imperialista erők szemében. Ezzel magyarázható Washingtonnak és Londonnak a nanokhan tett beielentése, hogy hajlandó fegyvereket szállítani Szomáliának. Az etióp—Szomáliái konfliktus további elmérgesítése csak az imperialista erők malmára hajtaná a vizet. Á két ország alapvető érdekei és a fekete kontinens egységének ügye egyaránt azt követeli meg, hogy a fegyveressé fajult vitát békés módszerekkel oldják meg. P. V. A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA Tovább kell fejleszteni a gyermek- és ifjúságvédelmet A gyermek- és ifjúságvédelem feltételei tovább javultak azzal, hogy az idén 20 millió forinttal növelték a rendszeres nevelési segélyezésre fordított összeget — állapítja meg az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke, valamint az oktatási miniszter együttes jelentése, amelynek alapján a Minisztertanács határozott a gyermekes ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről. . A múlt évben több mint 93 ezer 700 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván az iskolákban és a gyámhatóságoknál. Ezenkívül több ezer súlyosan veszélyeztetett fiatalt utógondozásban részesítettek. Valójában ennél is több gyermek érdekében tevékenykedik az ifjúságvédelmi hálózat: figyelembe kell venni például azt is, hogy a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt a gyermekek sokszor felügyelet nélkül maradnak. Arra is tekintettel kell lenni, hogy még sok gyermek él veszélyeztetett körülmények között a család rossz anyagi helyzete, vagy kedvezőtlen lakáskörülményei miatt. A gyermekek harmonikus fejlődésében azonban a rendezetlen családi élet, főleg az alkoholizmus rejti a legfőbb veszélyt. A veszélyeztetettség megelőzése és az utógondozás az egész társadalom feladata, az állami szervek erőfeszítései mellett nem nélkülözheti a szülői felelősségvállalást, s a munkahelyek család- és ifjúságvédő tevékenységének erősítését sem. Tavaly a gyámhatóságok mintegy 350 ezer kiskorút és gondnokság alatt álló felnőttet gondoztak. Az első fokú gyámhatóságok 600 000 ügyben jártak el. Az ügyintézők nagy megterhelését mindenekelőtt a társadalmi pártfogó hálózat megerősítésével, a pártfogók erkölcsi megbecsülésének fokozásával, illetve jutalmazásával lehetne tovább csökkenteni. Ma már valamennyi általános iskolánkban ifjúságvédelmi megbízott tevékenykedik. Ez sajnos még nem mondható el a középfokú intézményekről, s ugyancsak fokozottabb törődést igényelnek a veszélyeztetett, valamint az állami gondozott fogyatékos tanulók is. A főváe«gi és a megyei tanácsok'’ éádi'é^59 toevdfefi tan'áéfcadót hoztak létre, de területi megoszlásuk egyenetlen. Budapesten például huszonkettő működik, de van megye, ahol egy sem. Pedig az intézmény fontos feladatokat lát el: az elmúlt évben több mint 15 ezer gyermekkel foglalkoztak. Napjainkban a gyermek- és ifjúságvédő intézetek 119 hivatásos pártfogója több ezer fiatallal foglalkozik. Bűnüldöző szerveket segítő munkájuknak is része van abban, hogy az utóbbi két évben csökkent a fiatalkorú bűnözés. Minden elismerést megérdemelnek a gyermek- és ifjúságvédelmi célokért tevékenykedő önkéntesek, a társadalmi pártfogók is. Munkások, szocialista brigádtagok, pedagógusok, katonatisztek, nyugdíjas rendőrök segítik a nagyobb körültekintést igénylő, pedngógialiag megalapozott gyámhatósági döntések kialakítását. Az elmúlt évben több mint 6800 gyermeknek biztosítottak rendszeres nevelési segélyt, több százan intézetben nevelkednek. Az állami gondozottak több mint 30 százalékára nevelőszülők viselnek gondot. A tapasztalatok szerint az intézetből kikerülő fiataloknak nem könnyű áttérni az önálló életre. Ezért fontos lenne, hogy utógondozó pedagógusok működjenek azokban az otthonokban, amelyekben 18 éves korukig nevelkednek a gyermekek. A nevelők értékes segítséget nyújthatnak a fiataloknak lakásgondjaik megoldásában, vagy az új munkahelyi közösségbe való beilleszkedésben. A Minisztertanács — egyetértve az előterjesztéssel — úgy határozott, a jövő év szeptemberétől biztosítani kell, hogy az érintett nevelőotthonokban alkalmazzanak utógondozó pedagógust. Ugyancsak 1978. szeptemberétől jutalomban részesíthetik a legeredményesebben dolgozó társadalmi pártfogókat is. Lényeges intézkedés: az első- és másodfokú gyámhatóságok ügyintézői tanácsi továbbképzésben, illetve az államigazgatási főiskolán, vagy a gyógypedagógiai tanárképző főiskolán kapnak jogi, pedagógiai és pszichológiai ismereteket nyújtó gyámügyi szakmai képzést, továbbképzést. (MTI) a üülbso: is-« ei.'dÚL i;.».: Andreotti befejezte tárgyalásait Washingtonban Giulio Andreotti olasz miniszterelnök csütörtökön befejezte háromnapos megbeszéléseit James Carter amerikai elnökkel. Mint a Fehér Háznak a tárgyalásokról kiadott közleménye hangsúlyozza, az eszmecseréken a politikai, gazdasági és katonai kérdések széles körét tekintették át. Andreotti és Carter konkrét lépésekben is megállapodott a két ország közötti katonai együttműködést illetően. A Fehér Ház bejelentette, hogy hamarosan megkötnek egy megállapodást katonai felszerelések olaszországi eladásáról. Washingtonban rosszallással fogadták azt az olasz irányvonalat, hogy az országban a baloldali erők közreműködésével széles koalíciót hozzanak létre. Az Egyesült Államok vezető körei Andreotti látogatását felhasználták arra, hogy az olaszországi politikai erők egységtörekvéseit megzavarják, nyomást gyakoroljanak rá. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Lengyel képzőművészeti kiállítás A magyar—lengyel ifjúsági barátsági napok alkalmából fiatal lengyel képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás július 28-án a Lengyel Kultúrában. A megnyitón jelen volt Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára és dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele—Telefotó—KS) • A japán parlament rendkívüli ülésszaka Tokióban megkezdődött a japán parlament nyolcnapos rendkívüli ülésszaka. A felsőházi választásokat követő első ülésen a szenátus a liberális demokrata Jaszui Ken és a szocialista Kasze Kan személyében megválasztotta új elnökét, illetve alelnökét. Huszonnégy év óta ez az első eset, hogy az alelnöki tisztség szocialista politikusnak jutott. A Liberális Demokrata Párt elvesztette többségét a felsőháa tizenhat állandó bizottsága közül hat bizottságban.
