Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

1977. július 29. • PETŐFI NÉPE • Í ,, Akarom: tisztán lássatok!” Befejeződött az Ady-vetélkedő Befejeződött a Magyar Rádió­ban az Ady Endréről rendezett műveltségi vetélkedő, amelynek mindvégig szépen küzdő részt­vevője volt, s végül második he­lyezettje lett a Kecskeméti Ka­tona József Társaság héttagú csa­pata. A verseny egyes szakaszaiba behallgató vagy netán végigiz­guló néző meggyőződhetett róla, hogy néhány korábbi hasonló ve­télkedőtől eltérően, ez a mostani igazán színvonalas volt. A Ma­gyar Rádió és a társ-rendezőszer­vek megtalálták azt a formát, amely a résztvevők és a hallga­tóság számára is érdekessé, iz­galmassá tette a versenyt. Élve­zetes volt a versrészletekkel, énekszámokkal tűzdelt és színessé tett vetélkedő, amely alkalmat adott a hallgatóságnak is arra, hogy sokkal többet tudjon meg az eddiginél a nagy magyar költőről, Ady Endréről, akinek születési évfordulója szolgáltatott jó ürü­gyet erre a nemes szellemi küzde­lemre. Külön öröm volt számunkra, hogy kecskeméti csoport is be­jutott a döntőbe és ott igen kis pontszámmal került csak a má­sodik helyre. De tulajdonképpen nem is ez volt a lényeg, hanem a nagyszerű felkészülés, melyről a csapatok tanúbizonyságot tet­tek. Néha még a zsűri tudós tag­jai is álmélkodtak az ismeretek ilyen bőségén, a szenvedélyes, ér­zelmektől is átfűtött, a költőóri­ást szerető, értő és érző válaszo­kon. A siker igen nagy mértékben volt köszönhető a versenyt mind­végig a tőle már megszokott ki­tűnő felkészültséggel és szellemes intellektussal vezető Rapcsányi Lászlónak és segítőtársainak, a kecskeméti csapatnál például Poór Klárinak. A műsor díjait Tömpe István, az Állami Rádió és Televízió Bi­zottság elnöke adta át a győzte­seknek, az első dunaújvárosi, a második kecskeméti és a harma­dik miskolci csapatnak. S végül hadd álljon itt — né­mi túlzással szólva az utókor szá­mára — a kecskeméti, kiválóan szereplő csapat névsora: Ittzésné Kövendi Katalin, Könyves Pi­roska, Mészáros Ágnes, dr. Szap­panos Mária, Somogyi György (az előző műsornál a csapatot erősí­tette Vándorfy (László is, aki szí­nészi elfoglaltsága miatt nem ve­hetett részt a döntőn.) A csapat kapitánya és annak lelkes szer­vezője, Heltai Nándor, lapunk fő­­munkatársa volt, maga is aktív résztvevő. Gratulálunk a sikerhez. T. P. Fél év alatt kétmillió külföldi turista Az első félévben 3,5 millió kül-. földi érkezett hazánkba, hétszáz­ezerrel több, mint az előző év első hat hónapjában. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyorsmérlege szerint közülük kétmillióan turistaként lépték át a határt, vagyis leg­alább egy éjszakát Magyarorszá­gon töltöttek. Legtöbben az üdü­lési előszezonban, májusban és júniusban utaztak be az országba. A- turisták számának növeke­dése a tavalyi első félévhez vi­szonyítva 33 százalék, ez 494 ezer­rel több vendéget jelent. Külföldre is több magyar uta­zott az első félévben, mint ta­valy, 13 százalékkal nőtt a szá­muk, ez 178 ezer személlyel je­lent többet. 1977. január elseje és június vége között több mint másfél millió magyar állampol­gár utazott határainkon túlra. (MTI) Magyarul is A Zeneműkiadó Vállalat gon­dozásában a hazai zenemű- és könyvesboltokban is megjelent a Szovjetunió állami himnuszának kottája. A szöveget Gábor Andor és Nádas Katalin fordította. A kiskunfélegyházi dohánybe­váltó udvarára egymás után gör­dülnek be a dohánylevelekkel megrakott tehergépkocsik. Az ár­nyas fák alatt szorgalmas lányok­­asszonyok helyezik a haragoszöld leveleket a tűsor-keretekre... — A szárazság miatt az idén már július 8-án megkezdtük a dohány beváltását, illetve szárí­tását — mondja Mészáros Ferenc üzemvezető-helyettes. — Tavaly csak július 18-án érkezett az első szállítmány. — Az eddigi tapasztalatok? — A dohány minősége jó, a termesztéssel foglalkozó gazdasá­gok egyre szakszerűbben végzik munkájukat. Az idén a múlt évi­hez hasonló nagyságú területre kötöttünk szerződést: 1072 hektár dohány termését juttatjuk majd a fermentáló üzembe. Ezzel az ipari növénnyel különben nem­csak a nagyüzemek, hanem a háztáji termelők is foglalkoznak, velük az idén 272 hektárra kötöt­tünk termelési szerződést. A termelőszövetkezetek közül az élen jár a tiszaalpári Tiszatáj Tsz, 281 hektáros dohányterüle­tével. Az ő munkájukat már négy Balthes kombájn is segíti. Ezzel a gazdasággal különben üzemünk Május 1. nevű szocialista bri­gádjának is igen jó a kapcsolata. A 31 tagú kollektíva, Dobák Dé­­nesné vezetésével még a tavasz­­szal szocialista szerződést kötött. Egész évben részt vesznek a bri­gád tagjai — családtagjaikkal együtt — a dohány művelésében. Azt, hogy a szerződést milyen komolyan veszik, bizonyítja: 80 hektáron ők ültették el a do­hánypalántákat. Most, szombaton és vasárnap is Tiszaalpárra ké­szülődnek, megkezdik a levelek törését, a termés betakarítását. Elismerést érdemel kitűnő do­hánytermesztéséért a kiskunfél­egyházi Kiskunság Termelőszövet­kezet, de külön kell beszélnünk a pálmonostorai Keleti Fény Tsz dohányszakembereiről. Ebben a gazdaságban ugyanis — ahol je­lenleg 89 hektár termésének be­takarítását kezdik meg — 1974- ben kísérleteket kezdtek egy új fajta kialakítására. Sikerüket bi­zonyítja, hogy az idén már el is fogadták a Pálmonostori fajtát, amely erős vetélytársa lesz a he­vesi és más fajtáknak. Ez az új dohány bőtermő, a világos leve­lek aránya eléri a hatvan—nyolc­van százalékot, s a többinél ala­csonyabb a nikotintartalma. Vál­lalatunk körzetében már 380 hektáron termelik ezt a fajtát, jövőre pedig még ennél is na­gyobb területre jut palánta. A Keleti Fény Tsz ugyanis az idén 6 ezer négyzetméteren foglalkozik magtermesztéssel s ebből mint­egy 100 hektárra elegendő magot nyernek. O. L. # Fekete Pálné csoportvezető és párttitkár (jobbról) megbeszéli a Május 1. brigáddal a hétvégi felada­tokat. • A 21 szárítókamrában egyszerre 1000 mázsa dohányt tudnak szántani. A brigád férfitagjai helyezik be a súlyos levelekkel telt tűsorkereteket a szárítóba. Hétköznap az üzemben vasárnap a földeken Szállításszervezés a mezőgazdaságban Mint arról hírt adtunk, az idén Kecskeméten rendezték meg a Fuvaroztatók Nyári Egyetemét. Egy hét alatt több olyan előadást hallgathattak a résztvevők, amelyek bőséges információt tartalmaztak a közlekedési ágazat fejlesztéséről. A mezőgazdasági szállítások és a rakodás gépesítéséről Lehoczki Mihály, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtitkárhelyettese adott áttekintést. Előadásának néhány fontosabb megállapítását érdemes ismertetni. Köztudott, hogy napjainkban a mezőgazdaság adja a nemzeti jö­vedelem 20 százalékát és az is ismeretes, hogy tovább fokozódik az élelmiszer-termelés. A párt XI. kongresszusán elfogadott prog­ramnyilatkozat előírja, hogy 1990—I995-re meg kell kétszerez­ni a mezőgazdaság termelését, ami kihat a szállításokra és az anyagmozgatásra is. Ez idő alatt várhatóan tizenhat százalékkal nő majd a talajmunkákra fordított munkaidő, a szállításoké 30 szá­zalékkal. Ugyanakkor mintegy 45 százalékkal növekednek a szállí­tási távolságok is. A számítások szerint ebben az időszakban az önköltségnek csaknem 35—40 szá­zalékát teszi majd ki az anyag­­mozgatás, aminek gépesítését kormányhatározat írja elő. Nyilvánvaló, ha bármelyik ter­mény vagy termék előállításának komplex gépesítését akarjuk meg­oldani, nem szabad figyelmen kívül hagyni az ehhez kapcso­lódó anyagmozgatást sem. A sok áru továbbítása minden üzemben nagy feladatot jelent, amit köny­­nyítene, ha a gazdaságok integ­rált szállítási láncokat alakítaná­nak ki, fejlesztenék a vasúti át­vevőhelyeket és terményátadó-he­­lyeket. □ □ □ A mezőgazdaságban jelenleg található gépeknek, eszközöknek 20 százaléka a szállítást és rako­dást szolgálja. A csúcsmunkák időszakában ez kevés, máskor vi­szont felesleg mutatkozik a szál­lítókapacitásban. Ez az ingado­zás: nem kis gondot okoz hiszen évente nem kevesebb, mint 220 millió tonna terméket kell meg­mozgatni országosan, a megye mezőgazdaságában ennek 10—12 százalékát. Többségét a nyári és az őszi betakarítás időszakában. Ilyenkor akadozik az áru to­vábbítása, ami legtöbbször vesz­teséget okoz. Ennek elkerülésére ésszerű volna ha a mezőgazdasági üzemek szerződést kötnének más vállalatokkal. Az év más idősza­kában felesleges eszközeiket át­adnák a partnerüzemeknek, a me­zőgazdasági szállítások csúcsidő­szakában pedig a vállalatok te­herautói segítenének a termény fuvarozásában. Ennek összehan­golása feltétlen segítené a kapa­citások jobb kihasználását, az üresjáratok csökkentését. Mind­ennek megvalósításához azonban szükség lenne a gazdasági és pénzügyi szabályozók megváltoz­tatására is. A szállítási csúcsokat több mű­szak szervezésével is ki lehetne egyenlíteni. Ennek viszont leg­többször a személyi feltételei hiá­nyoznak, vagyis kevés a gépko­csivezető. Könnyítene, ha a kriti­kus időszakban a más területen tevékenykedő, de jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat is felkér­nék a gépjárművek vezetésére. Ez annál inkább időszerű, mivel a gabona betakarítása után nemso­kára megkezdődnek az őszi fuva­rozások. □ □ □ A termékek nagy tömegét kell továbbítani azonos időszakban, ami meghatározza a szállítást és a rakodást is. Ez utóbbit jól meg­oldották a búzánál, kukoricánál, ami szinte emberi kéz érintése nélkül kerül a magtárakba. Nem kell bizonygatni, mert tény, hogy az üzemi szállítások jelentős ré­szét a szántóföldi növénytermesz­tés köti le, amit csak úgy lehet szakszerűen elvégezni, ha szerve­sen beillesztik a termesztéstech­nológiába. A zöldség-gyümölcs továbbítása azonban még ma sem megoldott, annak ellenére, hogy polgárjogot nyert a rakodólapos és konténe­res szállítás. Terjednek a speciá­lis szállítóeszközök, a tankautók, a 'billenőplatós járművek, de még mindig kevés van belőlük. Ter­mészetes, hogy a szállítóeszköz és az anyagmozgatás leggazdaságo­sabb megszervezése nem oldható meg máról holnapra. Határt szab az üzem anyagi lehetősége, még­­inkább az, hogy hiányoznak a korszerű eszközök. A megoldás /észben a gépkísérleti intézetekre vár. Addig is arra kell törekedni, hogy a betakarítási gépsor telje­sítményéhez igazodjon a szállító­gépek teljesítménye, mert csak így lehet megteremteni az össz­hangot a termelőeszközök között, zökkenőmentesebbé, gyorsabbá tenni a szállítást, rakodást. B. Z. PANORÁMA Műszerek „Szvetlána” márkával A Szovjetunió tizedik ötéves tervének egyik legfontosabb fel­adata a tudományos-műszaki ha­ladást döntő mértékben megha­tározó ágazatok gyorsított fej­lesztése. A leggyorsabban fejlő­dő vállalatok egyike a leningrádi Szvetlána Termelői Egyesülés. A Szvetlána márkával ellátott elektrovákuumos műszerek, in­tegrált áramkörök, miniatűr elektronikus számítógépek és közszükségleti cikkek egyre na­gyobb keresletnek örvendenek. A népszerűség oka a termékek jó minősége. Az egyesülés üzemrészlegeiben évente 6—700 új, korszerű tech­nológiai berendezést helyeznek üzembe. Rekonstrukcióval bizto­sították számos munkaművelet automatizálását, s a gyártott ter­mékek minőségének javítását. A termelés volumene évente 10—12 százalékkal növekszik. A jelenlegi ötéves tervben a cég olyan új műszerek tömeges gyártását kezdi meg, amelyek a népgazdaság több fontos ágaza­tában nagymértékben hozzájárul­nak a termelés hatékonyságának. növeléséhez. (APN) • A Szvetlána Termelői Egyesülés szerelő­részlege. • Marina Gorjacseva, a Kommunista Munka Hőse, a Termelői Egyesülés által gyártott miniatűr számoló­gépeket mutatja be. Lakásépítkezés Szlovákiában A legutóbbi ötéves tervben • Szlovákiában több mint 209 ezer új lakás épült. Az újonnan fel­épült lakások több mint 60 szá­zaléka''hábótVi- és' több szobás. A lakások átlagos hasznos területe is 61,2 ' m2-fől 63 1n2-t*e emelke­dett. Ezer lakosra évi 10 lakás jut, ezzel az ütemmel és a lakások jelenlegi színvonalával Szlovákia a világ gazdaságilag fejlett orszá­gai közé került. A CS)KP XV. pártkongresszu­sának a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó irányelvei a 6. ötéves terv időszakára Cseh­szlovákiában 640 ezer új lakás felépítését irányozták elő, 230 500 lakást Szlovákiában kell átadni. Ebből az 1976—1980. években 160 500 lakást állami eszközökből építenek fel, 5000 szövetkezeti la­kás és 65 ezer családi ház ké­szül el. A 6. ötéves tervben ki­tűzött előirányzatok teljesítésével 1980-ra a lakásalap másfél mil­lióra emelkedik és több mint 92 lakás jut majd minden 100 ház­tartásra. Ugyanakkor a 6. ötéves tervben tovább emelkedik a há­rom- és több szobás lakások szá­ma, s természetesen ezek minősé­ge is. Javul a lakások belső be­rendezése is, területet biztosíta­nak az étkezés, a hűtőszekrény, az automata mosógép számára, gardrób-helyiségeket építenek. A legnagyobb növekedésre a járulékos beruházásoknál kerül sor, ahol a beruházási összeg 144 százalékkal emelkedik. Ezzel nö­velni fogjuk a kulturális, keres­kedelmi és testnevelési létesít­mények számát. A gyermekszü­letések számának örvendetes nö­vekedésével több bölcsődére, óvo­dára és a kilenc évfolyamos ál­talános iskolára van szükség. Ugyanez vonatkozik az egészség­­ügyi intézményekre is. A 6. öt­éves tervben felépülő bölcsődék­ben csaknem 7200, az óvodákban mintegy 17 500 gyermek kap he­lyet, az általános iskolák kor­szerű tantermeiben további több mint 68 ezer tanuló szerez majd tudást. Befejezik több egészség­­ügyi intézmény építését. Itt több mint 600 orvos dolgozik majd. A kiskereskedelem csaknem 68 ezer m2 alapterületű boltot kap és töbt» mint 15 ezer m2 jut a vendéglá­tóiparnak. is. Rudolf Dcmovics • A kelet-szlovákiai Vinné község látképe. • Sztara Lubovnya járási székhelyen az utóbbi 5 év alatt 700 új lakáson kívül korszerű szolgáltatóházat is építettek. (Fotó: Pragoprcss—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents