Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-17 / 167. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1971. július 17, AZ. IFJÚSÁGPOLITIKAI HATÁROZAT NYOMÁBAN Fiatalok az üzemben Tiszakécskén, a Remix Rádiótechnikai Vállalat helyi üzemében Kürti László üzemvezetővel arról beszélgettünk a napokban, hogy náluk találhatnak-e nyári mellékkeresetre a szünidős diákok. ,— Sok helyen, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban alig várják a nyarat, hogy jöjjenek a diákok és segítsenek egy kicsit — mondja elgondolkodva az üzemvezető. — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy létszámgondjaink nincsenek, termelésünk egyenletes. Mondhatnánk talán azt is, hogy nincs szükségünk a nyári segédmunkára ... Ennek ellenére nagy gondot fordítunk évek óta a diákok szünidei foglalkoztatására. A fiatalok nevelésében mindnyájunknak részt kell vállalnunk s ezt tesszük mi is. Elsősorban természetesen az itt dolgozók gyermekeit hívjuk és várjuk. Igen jó módszernek bizonyult, hogy a diákokat a szüleik mellé osztjuk be. Lássák, hogy hogyan dolgoznak és tanuljanak is tőlük. A gyerekek nagyon hamar elsajátítják a különböző tennivalókat s általában egy hónapot dolgozva közel másfélezer forintot kereshetnek. Nem egy olyan fiatal dolgozónk Van, aki a nyári diákmunkán ismerte meg az üzemet, s az iskolái elvégzése után nálunk jelentkezett. Ezeknek a betanítása, a közösségbe való beilleszkedése sokkal gyorsabban és simábban ment, mint azoké, akik csak felvételük után kezdtek ismerkedni az üzemmel. Nyaranta nálunk tölti néhány szakközépiskolás is a kötelező szakmai gyakorlatát... — Pauk Sándor üzemmérnök, technológus szintén így és itt kezdte — mutatta be az irodába lépő fiatalembert. — Nem is bántam meg, Laci bácsi! — mondja mély meggyőződéssel Pauk Sándor, akit megkértünk, maradjon egy kicsit körünkben. — Hogyan is kezdődött? — kérdeztem tőle. — Amikor 1972-ben végeztem a szentesi Villamosipari Szakközépiskola elektroműszerész szakán, itt jelentkeztem munkára — _az üzemmel való kapcsolatom ettől kezdve számit. Alig másfél hónapi munka után egy éyre bevonultam katonának, majd megkezdtem a tanulmányaimat a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán. Nyaranta egy hónap volt a kötelező. gyakorlat, de én mindig kettőt töltöttem itt. Nagyon megszerettem az üzemet, az idősebbek, — közöttük például Lovas Albert technológus csoportvezető, — sokat foglalkoztak velem. Az üzemmérnöki diploma megszerzése után tárt kapukra találtam itt, a múlt év nyarán. Jó beosztást kaptam, a fiatalok megválasztottak az egyik KISZ-alapszervezet szervező titkárának. — És most márciusban a KISZ-bizottság titkári funkciójának ellátására találtak alkalmasnak — mondja csendesen az üzemvezető. — Nagyon meglepődtem, de örüljem is a bizatom-O Egy új technológia kidolgozását végzi ultratermosztáttal Pauk Sándor üzemmérnök. (Opauszky László felvételei! • Földi Józsefné kislányával együtt dolgozik. nak — mesél tovább Pauk Sándor. — A jtjárom alapszervezét hetven tagja nagyon lelkesen dolgozik, öröm velük együtt lenni. Most' például fűt mindnyájunkat és jobb munkára ösztönöz, hogy hamarosan önálló klubunk lesz. A Tisza partján az üzem oktatási épületet létesít, és az előadótermek. meg más helyiségek mellett a KISZ is klubot kap. Elmondhatom, hogy nálunk jól halad az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása. Dolgozunk is, amennyit tudunk, s reméljük, augusztus 20-ra elkészül a közös létesítmény, amely felett a KISZ vállalt külön védnökséget. Ami a szakmai munkát illeti, nagyon elégedett vagyok, örülök annak, - hogy sok önálló feladatot „mernek” rám bízni. Remélem, végleges gyökeret verhetek itt, hiszen az üzem nagy fejlődés előtt áll. Biztosan lesz rám szükség — néz az üzemvezetőre. — Az ilyen lelkes,’ szakmájukat szerető fiatalokra mindig számítunk — hangzik a válasz. Ezt követően Pauk Sándor röviden ismerteti jövetele eredeti célját, majd elköszön. — Látogassunk meg egy dolgozó édesanyát, akit versenyre hívott a kislánya — javasolja Kürti László. Néhány perc múlva az egyik műhelyben vagyunk Földi Józsefné, az üzem alapító tagja és kislánya, Erika társaságában. Meglepődnek a váratlan látogatáson. — Minősítő vagyok — mondja Földiné — műszeremmel a kondenzátorok elektromos paramétereinek minőségi ellenőrzését végzem. Erika lányom már másodszor tölti itt a nyár egy részét s nem azért, hogy az én lányom — "néz rá egy kis anyai büszkeséggel — de nagyon gyorsan elsajátította a tennivalókat és minőségi munkát végez. Erika mélyen elpirul az anyai dicséretre. — Már nem sokáig dó.lgozoiR apyy mejlety — , mondja és hangjában egy kis külön vidámság bújkál. r. ...---- ... — Kiváló úttörő munkájáért Zánkára utazik két hétre az úttörőtáborba — szól közbe édesanyja. — Tavaly is elvitték jutalomból Csillebércre. A kislány még jobban elpirul, annyira zavarba jön, hogy szinte szólni sem tud. — Az itteni keresetével pedig hozzájárul az új Babetta rpotorhoz, mert a KRESZ-vizsgát is sikeresen letette — újságolja tovább Földiné, majd azt is elmondja, hogy kislánya ősszel gimnáziumba megy. — Mérnöknek készül, lehet, hogy az egyetem után ő lesz a főnököm — néz a távolba Földlné. — Ki tudja, előtte már nyitva az út... Elbúcsúzunk, s felkeressük egy fotó erejéig Pauk Sándort is, aki elmélyülten dolgozik önálló feladatán ... O. L. A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (8.) A valóban kedves vevó Elvágva a találgatás útját, a valóban kedves vevő — minden vevő, akár bel-, akár külföldi. A vevő azért kedves, mert ha ő nincs, akkor termelés sincsen, a miféle gyártó lenne az, aki semmiféle árut nem állít elő?! Az ötödik ötéves terv végére a nemzeti jövedelem minden száz forintjából ötven a külkereskedelemben realizálódik, s ez sokat mond. arról, miért kedves a vevő, miért elsőrangú teendő a jól értékesíthető, versenyképes áruk arányának növelése. Azt ugyanis nehogy elfeledjük: a kedves vevő egyre inkább válogat, alaposan megnézi, mire adja a pénzét, Igényei vannak tehát, s ha a termelő holnap is üzletet kíván kötni, akkor igazodnia kell ezekhez az igényekhez. Udvarlás helyett Tavaly a 205 milliárd forint értékű kivitelből 124 milliárd a szocialista, s 81 milliárd a nem szocialista országokba jutott el. Ez a hatalmas árutömeg a termelőágazatok egészének teljesítménye, s meggyőződésünk, a vevő attól függetlenül vásárolt, udvaroltak-e neki, vagy „csak” jó árut kínáltak, megfelelő áron és szállítási határidővel. Udvarlás helyett ugyanis sokkal meggyőzőbb maga az áru. ha — olyan, * amilyet a vevő elgondolt. Az értékesítés adatainak ismeretében állíthatja-e bárki is megalapozottan, hogy ez vagy az a vevő kedvesebb, mint a másik? Érdekes módon azonban a termelők egy csoportja mégis rangsorol, sajnos, nem árui korszerűségét, gazdaságosságát, hanem a — vevőket. Ne tagadjuk persze, hogy az üzletkötésnek vannak külsődleges jegyei, amibe beletartozik a vendéglátás, az esetleges ajándékozás, ám mindezeknél hathatósabb érv az áru! Ha olyan, amilyennek lennie kell. S könnyen eladható terméknek ritkán van szüksége körítésre; sok fogásos vacsorára, magyarnótákra, balatoni fürdésre... A vevők hűsége Több hazai nagyvállalatot — csupán egyet, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT-t említve — évtizedekre terjedő kapcsolatok fűznek a vevőkhöz. A vevők hűsége: a termelőbe vetett bizalom. Ez a bizalom viszont abból táplálkozik, hogy a termelő mindenkor állta adott szavát, nem tett különbséget kis és nagy, fontos és kevésbé fontos vásárlók között, azt az árut, s annyit szállított, amit, amennyit a vevő óhajtott. Túl nagy leegyszerűsítés így vázolni a kapcsolatokat? Természetesen leegyszerűsítés, de a lényegen nem torzít. Az üzleti forgalom pénzösszegei mögött ilyen, elvontnak látszó fogalmak is rejlenek, de ezt nehezen látja be, érti meg némelyik termelőegység. Máskülönben aligha történhetne meg, hogy a vevő a már aláírt szerződést fölmondja, mivel a szállító az első tétel átadása után módosítgatni kezdett: az alapanyagon, a festésen, a csomagoláson ... Az ilyesfajta ügyeskedésnek haszna illékony, kára maradandó. Sajnos, nem vagyunk híján a hasonló eseteknek. « Belföldre ez is jó lesz? Az 1976-os esztendő sokféle jellel tudatta a termelőknél, becsüljék meg jobban a vevőt. A hazai és a külföldi vevőt egyaránt, mert ezen a hangsúly! Veszélyes utat járnak ott, ahol „belföldre ez is jó lesz” alapon ömlesztik ki a gyárkapun az ún. osztályos árut, s a külföldi cégeket is úgy rangsorolják, hogy ez csak... ez azonban... Az erkölcs sem tűri az ilyesfajta csoportosítást, s az egészséges üzleti szellem szintén nem, mert az azt tartja, hamis keresmény nem fiadzik, megszolgált garasból aranytallér vastagodik. A tavalyi, számítottnál kisebb forgalomemelkedés — az ipar, összehasonlítható árakon mindössze 1,9 százalékkal értékesített többet a nagy- és' kiskereskedelemnek, mint 1975-ben — meggyőzően bizonyította, a hazai vevő sem táncol már úgy, ahogy a termelők muzsikálnak. Ragaszkodik az elképzeléseihez — lásd a ruházati kereskedelem, a bútoreladások tapasztalatait — ahogy szakszerűen mondják, a piac bl-Kevesebb munkaerő - több termés A mezőgazdaság munkaerőhelyzetének időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót a közelmúltban dr. Szabó Ferenc, a MÉM főosztályvezetője. A hosszú ideje kérdéses témát az teszi napjainkban is időszerűvé, hogy az új tervidőszak alatt tovább szűkül' nek a munkaerőforrások, ugyanakkor a meglevőkkel kell nagyobb eredményeket produkálni. így a mezőgazdaságban is szükségessé vált az ésszerű munkaerő-gazdálkodás. Visszatekintés A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, számos intézkedés következtében javult a munkatermelékenység, így 1971-ben a korszerűbb termelési eszközökkel helyettesített összes munkakanapok száma már több mint 121 millió volt. Amíg egy hektár kukorica ápolása hagyományos módszerekkel korábban 10—15 munkanapot vett igénybe, most ennek csak a töredékét. Ennek következtében az aktív korú keresők csökkenése a IV. ötéves terv időszakában is folytatódott, és 1975 végére az összkeresőknek már alig több mint 20 százalékát adta. Legtöbben a termelőszövetkezetekből mentek át más népgazdasági ágazatokba. Ugyanakkor a kisebb létszámmal csaknem 40 százalékos bruttó termelésiérték-növekedést értek el ebben a szektorban. Az új tervidőszak végére megszűnik a mezőgazdasági mun. kaerő kibocsátó szerepe. A becslések szerint 1980-ig 130 ezer ember távozik a mezőgazdaságból — ebből 25—30 ezer Bács-Kiskun • megyéből — többségük nyugdíjba megy. Országosan mintegy 20—30 ezerre tehető a más ágazatokban munkát vállalók száma, fgy a korábbi időszakkal ellentétben — amikor a gondok inkább a tagság foglalkoztatásánál jelentkeztek — a jövőben a mezőgazdaságban is a munkaerőutánpótlás hiánya érezteti hatását. Nemzetközi összehasonlítás A Magyarországon foglalkoztatottaknak a 20 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Mit jelent ez az arány nemzetközi öszszehasonlításban? Ezt nem tehetjük korrekciók tnülklüdiBizonyos- .módosító tényezőket kell figyelembe vennünk, azokat, amelyek a mi mezőgazdasági nagyüzemeinkre jellemzőek. Ide tartozik, hogy a gazdaságokban foglalkoztatottaknak csaknem 37 százaléka nem az alaptevékenységhez kapcsolódó munkát végez, hanem a melléküzemágakban, valamint a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik. Ha ezt leszámítjuk, akkor a fenti érték már nem 20, hanem csak 14 százalék. Csökkenéssel kell számolnunk akkor is. ha figyelembe vesszük, hogy a nyugati mezőgazdasági üzemek számos szolgáltatást — mint a növényvédelem, a talajzonyos termékeknél tartózkodó magatartást tanúsít... Kincs: az információ Napi tapasztalatok, s tudományos alapossággal végrehajtott elemzések egyaránt azt bizonyítják, gazdaságosan, azaz hatékonyan csak ott képesek hosszútávon termékeket előállítani, ahol folyamatosan feldolgozzák a piaci, a fejlesztési, a termelésközbeni információkat, ahol rájöttek: az ismeret érték. Jó néhány kései fölismerés — például az elektronikai fejlesztésben — az információk hiányos összegyűjtésének, kétbalkezes feldolgozásának tudható be, s ami a baj, nem fogalmazhatjuk mindezt múlt időben. Ma is hat az a termelői szemlélet — legutóbb éppen a XVI. közgazdász vándorgyűlésen szóltak elmarasztalóan róla —, hogy a mi dolgunk az áru előállítása, az eladással törődjenek a kereskedők. Az eladó másutt maga is verő Az értékesítés nagy hullámzásai, a szállítási szerződések körül tapasztalható visszásságok, a különböző perek — nem egyszer külföldi cégekkel pro és kontra — mind-mind azt bizonyítják, a kedves vevő nem mindig és nem eléggé kedves. Azoknak nem, akik belőle élnek. Azoknak nem, akik — tevékenységük más szakaszaiban — maguk is vevők, s olyankor fölháborodva tiltakoznak amiatt, amit mosolyogva tesznek meg eladóként. L. G. (Következik: Cég, zsebből irányítva.) • Csicsó István háztáji agronómus Tamás Jánossal egyezteti a napi feladatokat a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezetben. (Méhesi Éva felvétele) erő-utánpótlás, a műtrágyázás stb. — a farmer megrendelésére más vállalatok nyújtanak. Nálunk ezt a gazdaságok maguk szervezik és hajtják végre, viszont mi az ezzel foglalkozó embereket is beleszámítjuk a 20 százalékba. A mezőgazdasági foglalkoztatásúak arány szerinti megoszlása figyelmen kívül hagyja az ország művelhető földterületét is, pedig ez más nemzetekével összehasonlítva, eltérő. Sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha az egy dolgozóra eső megművelt földterületet vesszük alapul. Angliában például 5—6 hektár jut egy dolgozóra, nálunk kilenc, de ha a korrigált 14 százalékos foglalkoztatással számolunk, 10—11 hektár. Ide tartozik viszont az a tény, hogy a mi mezőgazdaságunk megtermeli az ország szükségletét, sőt kivitelre is jut belőle, Anglia azonban behozatalra áitírtíL Az összehasonlításoknál nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk mezőgazdasági keresőnek minősül az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetben, az erdőgazdaságban foglalkoztatott, legalább 90 munkanapot eltöltött dolgozó, munkakörre való tekintet nélkül. Ezzel szemben több országban csak az alaptevékenységet végzőket tekintik mezőgazdasági keresőnek. összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak csökkenése a gazdaságilag közepesen, vagy ennél fejlettebb országokban is általános jelenség. Magyarországon évente 3,7, Bulgáriában 3,5, Csehszlovákiában 2,9, Ausztriában 3,1, Franciaországban 3,6, Dániában 2,6, az USA-ban 5,5 százalékkal csökken a munkaerő. Az adatokból kitűnik, ha az európai országokat vesszük figyelembe, hogy hazánkban legnagyobb a munkaerőelvándorlás. A feladatok teljesíthetők Belső viszonyainkkal összehasonlítva a munkaerőhelyzetet, megállapítható, hogy kisebb létszámmal is teljesíthetők a mezőgazdaság célkitűzései. Helyenként azonban ellentmondás tapasztalható. Legtöbbször szakképzett dolgozók hiánya okoz gondot, és az üzemek egy részében még ma sem megoldott az idős szakképzetlen tagok foglalkoztatása. Általános munkaerőhiány főként a kézimunkaerő-igényes növénykultúrák betakarításakor jelentkezik. Ennek megoldására kormányhatározat született. Az országosan is megfelelőnek minősíthető szakemberellátáson belül még nagyobb az ellentmondás. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egy részében, főként a városközeiben, és a megfelelő kereseti lehetőséget nyújtó mezőgazdasági üzemekben szakember-telítettség jelei mutatkoznak, ezzel szemben a várostól távoleső, kedvezőtlen körülmények között gazdálkodókban kevés a jól képzett vezető. Jelenleg az ország mezőgazdasági üzemeiben mintegy 150 ezer szakmunkás és 350 ezer betanított munkás tevékenykedik. Ez. a megnövekedett feladatok mellett kevés. A jövőben 40—50 százalékkal kell növelni a szakmunkások arányát, hogy a gazdaságok növelni tudják a termelést. Természetesen a végzettséggel rendelkezőket jobban meg keli becsülni úgy erkölcsileg, mint anyagilag és a képzettségüknek megfelelő beosztásokban foglalkoztatni őket. A közelmúltban közzétett MÉM—MŰM rendelet a termelőszövetkezetekben is kötelezeőn előírja a szakképzettség szerinti besorolást. Ez valószínű növeli a mezőgazdasági szakma presztízsét és hozzájárul, hogy ezt több fiatal válassza élethivatásul. Idényszerüség A legtöbb gondot a mezőgazdasági termelés idényszerűségéből adódó ingadozó munkaerőigény okozza. Közismert, hogy egyes növényféleségek termesztésének gépesítése még ma sem megoldott. Elsősorban a betakarítás időszakában okoz ez gondot. Szinte valamennyi kertészeti ágazatnál, de esetenként a cukorrépánál és a burgonyánál is. Olyan munkaerő-gazdálkodást viszont nem lehet folytatni, hogy a csúcsmunkák munkaerő-szükségletéhez igazítsák a létszámot a gazdaságok. Ezen enyhít az előbb már említett határozat, amelynek lényege, hogy a más ágazatokban dolgozók is bevonhatók a zavartalan betakarítás érdekében, ugyanakkor az üzemeknek számolniuk kell a helyi lakossággal, a diákokkal, a nyugdíjasokkal, akik június 15. és november 15. között nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. A mezőgazdasági üzemek kötelesek a termékek betakarítási időszakára kampány munkaerőmérleget is készíteni, és azt beépíteni éve* terveikbe. Az üzem- és munkaszervezés a hatékony munkaerő-gazdálkodást tekintve, a mezőgazdasági üzemekben, sajnos, lassú, pedig szinte ez a legolcsóbb módja a hatékonyság fokozásának — hangsúlyozta Szabó Ferenc. Ennek meggyorsítására a MÉM üzem- és munkaszervezési intézet létrehozását tervezi. A megalakuló Agráripari Szervezési Intézet módszertani és szervező segítséget nyújt az üzemeknek, munkatársai felkutatják és elterjesztik a már jól bevált módszereket, bevonva ebbe a munkába a kutatókat, a gyakorlati szakembereket is. Az intézet azt is tervezi, hogy a jó külföldi módszereket szintén átadják a gazdaságoknak. B. Z. ÜZEMI PRÓBA A TISZAI HŐERŐMŰBEN • Az új tiszai hőerőműben megtartották az egyes számú blokk és a teljes kiszolgálórész, a vízlágyító, valamint a hűtővízrendszer üzem! próbált. Képünkön: ni üzemi próba n hűtőrendszerben. (MTI-fotó—KS>