Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
1977. július 16. • PETŐFI NÉPE • S Az új bajai kenyérgyárban Baja rohamos fejlődése szükségessé tette az új kenyérgyár megépítését, amit a napokban fejeztek be. Július 12-én két kemencével megkezdődtek az üzemi próbák a bajai kenyérgyárban. Hétfőn és kedden szovjet szakemberek irányításával kipróbálták a berendezéseket, szerdán már megkezdődött az első próba sütés. Kezdetben, amíg a kemence hőfokának beszabályozásával voltak elfoglalva a szakemberek, egyik-másik kenyér barnább lett a kelleténél. Ezt azonban hamar sikerült helyrehozni. Az üzempróba augusztus első hetéig tart, s így a kemencék beszabályozása előírás szerint megtörténhet. A kenyérgyárban egykilós, úgynevezett intenzív kenyeret készítenek, amelyhez kovász helyett Citopán kovászhelyettesítőt használnak, s így a kenyér több napon át friss marad. A korszerű berendezéshez tartozik két dagasztógép, a tésztasodró, a kúposgömbölyítő, a szalagos tésztasodró, a vetőszerkezetes ikelesztő. A kemencék végnélküli sodronyára rakott nyers kenyerek 25—30 perc alatt érnek át a felfűtött kemence túlsó végéré, ahonnan folyamatosan szedik le a kellemes illatú, ropogós, friss kenyereket. A kétkilós kenyeret továbbra is gyártja a „Nacsa”-féle üzem. A kenyérgyár további terveiben szerepel a rozskenyér, a rozscipó előállítása is. A 22 millió forintos költséggel épült létesítményben hetvenen dolgoznak. Sz. F. Bal oldali képünk: Kovács Lajos a gyorsdagasztó gépnél. • Cserdi Zoltánné és Harmati Mária a kemencéből 25 perc alatt kikerült ropogós kenyereket szedi le a sodronyról. • Verli István és Papsity József az automata szabályzóval ellátott kemence továbbító sodronyára rakja a sütésre váró kenyeret. A PÉNZÜGYEKTŐL A MUNKAJOGIG Űj könyvek a második félévben A második félévben megjelenő jogi könyvekről — az ismeretterjesztő műfajiba tartozó kiadványokról és szakmai kötetekről — tájékoztatták az MTI munkatársát a Közgazdasági és Jogi Kiadónál. A már nyomdában levő kéziratok közül friss könyvként hamarosan a boltokba kerül a „Mindennapi pénzügyeink”. Címében jelzett témája, rendeltetése szerint pontos és részletes eligazítást ad a lakosság egészét érintő állampolgári pénzügyek intézéséről. Közli, hogy milyen ügyekkel foglalkozik az OTP, mik az alapvető tudnivalók a vámmal kapcsolatban, miikor lehet dolgunk a Magyar Nemzeti Bank Devizaigazgatóságán vagy a Pénzintézeti Központban. Tájékoztat a kötet az Állami Biztosító valamennyi szolgáltatásáról. Tartalmazza a lakosságot érintő különböző adófajták és illetékek felsorolását. Megtudható a kötetből, hogy az egyes ügyek gyors és zökkenőmentes intézéséhez milyen iratokra van szükség, és ügyes-bajos dolgaink mindennapi pénzügyeink intézését hol, milyen szervnél kell elkezdeni. A Legfelsőbb Bíróság munkaközösségének összeállításában rövidesen napvilágot lát a „Munkajogi döntvénytár” első kötete. A döntvénytár azzal a céllal készült, hogy a munkaügyi vitákat intéző szervék, a jogalkalmazók, ugyanakkor valamennyi munkaviszonyban álló állampolgár is könnyen — egy kötetben összegyűjtve — megtalálhassák munkaügyi problémáikra a legmagasabb bírói fórum elvi állásfoglalását. Ismét megjelenik — a kisformátumú jogszabályi kötetek sorozatában — a „Vízügyi jogszabályok” című összeállítás. (MTI) A gavallér virágtolvaj HELYSZÍN ÉS IDŐPONT. Az az illat úszott a levegőben, amely illat csak bizonyos kora nyári éjszakákon lengedezik a fák között : amely fák lombsátorai titok-tudóként sötétlenek a parkokban — talán így kezdené ezt a történetet Krúdy, a mester. Hozzátenné: némely megbízhatatlan toronyórák — nem kevésbé megbízhatatlan kezelőik iránti egyetértésből — már tizenegyet kongattak; ám a finom művű„,láOr con függő, halkan ketyegő, dupla fedelű zsebórák nagymutatói még csak a hozzákészülődőben voltak az egész óra megmutatásához. FŐHŐS. A park útján halk neszezéssel haladt egy férfi. Kockás nadrágban, villogó fényesre subickolt gumitalpú cipőben. Zakója fehér volt, s szivarzsebéből halvány — talán világoskék? — zsebkendő kandikált ki. Külsejét ábrándosabbá (s egy bánatos bárzongoristához hasonlatossá) tette az a pettyes csokornyakkendő, amelyet nyilvánvalóan saját maga kötött. Ritkák az ilyen férfiúk manapság. Nagy, sötét szemei, laza vöröses bajsza még jobban kiemelte kivételes voltát, s akkor még szót sem ejtettünk egészen különleges — virágmintás, hogy hol jutott hozzá?! — szalmakalapjáról. Ami pedig a maga műfajában egypár jelzős szerkezetet szívesen elolvasna magáról, ha bírná az olvasás tudományát. TÖRTÉNET. Hősünk, kit a továbbiakban az egyszerűség kedvéért Viráginak nevezünk, továbbra is puha léptekkel járt a park útján. Arra, amerre a rózsák voltak. Odaérvén a virágokhoz, apró, szögletes tárgyat vont elő zsebéből. Ujjával pattintott rajta; sárgás fény szúrt a növényekre e modern lámpásból. A férfiú lehajolt; tenyerébe igazította a rózsa fejét, megtekintette minden oldaláról, majd másik irányba lépett. Egy másik helyen megismételvén az előzőeket, Virági egy-egy szívdobbanásnyi időre búsnak tűnt, szomorúnak, fejét csóválta, s furcsa szavakat mormolt. Az ötödik bokorban talált rá arra, amit keresett. Egy csodaszép, százszirmú, gyönyörű vörös rózsa ' -felkiáltójelezett az ágyás r középén: akárha királynőkén tf: trónölt 'volha údvarhölgyei között. Virági megrázkódott az örömtől. Csettintett, miközben tenyerével környülcsókolta a pompás rózsát. Aztán darab ideig felegyenesedve állott, majd tárcájából kis ollót vett, s egyetlen mozdulattal lemetszé tövéről a virágot. S ugyanolyan halkan, puhán, mondhatni észrevétlenül eltávozott, arra, ahol a város aludt. Menet közben lila selyempapírt borított szerzeményére; s mintha csecsemőt vinne, ringatta. Eltűnt azon utcák valamelyikében, amely utcákban tárt ablakok mellett izgató, rejtelmes álmokat láttak harmincon alig túli, s inneni asszonyok. Végül egy régimódi, kopogtatóval felszerelt kapu előtt állt meg. „Rózsika!” suttogta Virági, „Rózsika!” — de sem borzas, sem kíváncsi, sem semmilyen női arc nem jelent meg a zöld ablakokban. Mit tehetett? A rózsát a párkányra helyezte, s bús, hallgató nótákat fütyörészve eltűnt... MAGYARÁZAT. Miért a hajdani stíl? Hisz végül is csak ez történt: valaki, furcsán öltözött, gondosan válogatva rózsát lopott, amely rózsát aztán nem tudott átadni szíve hölgyének. Virágtolvajok — vannak. De gavallérok, igaziak, hozzáértően rózsát lemetszők, jobbára Krúdy idejében éltek. S eme eset a minap esett... Ballal József UTCAKÉP Szerelem - pemzlivégről Az élet telistele van rejtelmekkel. Lámcsak — három közönséges betonoszlop is mekkora fejtörésre tudja késztetni az embert. A három kőculáp azt a kaput tartja, amelyen át az iparvágány — a kecskeméti pályaudvarról — besiklik a göngyölegellátó telepére. (IArra kérek mindenkit, hogy ne valamiféle neki címzett fricskát olvasson ki e sorokból.) A sínen épp most csörögcsattog kifelé egy fekete gőzmozdony. Csak úgy szólóban. Szép fehéreket pöfékel, mialatt szurok színű hengeres pocakjával elhúz az oszlopok között. Mihelyst tovaballag, menten láthatóvá válik a betonhasábok „irodalma”. A felülről lefelé vezető szöveg afféle magyar tacepao. Dekoratív betűk füzére. Az eliramló mozdonykerék ezüstjéről — Szeged felöl tekintve — erre a szenvedélyes vallomásra csillan vissza a napfény: „1 love you". Szeretlek. (Persze, néha magyarul is kiírjuk, hogy Téged.) S hogy ne gondolhasson senki holmi testetlen ideál iránti visszafojthatatlan érzelemre, a culáppár másikján ott tündököl az imádat „tárgyának” neve is: „Vera”. Mindez gondosan kimunkált s akkora bötükből, hogy teli legyen vele az oszlopok egy-egy oldala. Jóllehet, erősségére nézve van olyan vulkánikus ez a vonzalom, mint a költőé volt, tárgyi feltételek híján került a bizonyíték a szürke betonra, s mindösz-Jubileumi verseny a nagyberuházásokon Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium építőipari vállalatai az első félévben — az előzetes adatok szerint — hónapról hónapra egyenletes ütemben dolgoztak, termelési hullámzás nélkül, s így 13,8 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A jubileumi versenynek különösen jelentős eredménye, hogy gyorsult a munka a nagyberuházásokon, ahol a dolgozók 17,8 százalékkal növelték termelésüket. Április óta jelentősen meggyorsították a munka ütemét a Borsodi Vegyikombinát új pvcgyárának építői. A technológiai szerelésre kész munkaterület késedelem nélküli átadása érdekében az Észak-magyarországi és a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói az előirányzott idei feladat 52, illetve 66 százalékát teljesítették az első félévben. Hasonló nagyot léptek az idei feladat megvalósításában a TVK polipropiléngyár és a Tiszai Kőolajfinomító (TIFO) építkezésén is. A paksi atomerőműnél a jubileumi versenyben nagy erőfeszítéseket tettek a szocialista kollektívák az időközben szükségessé vált tervmódosítások okozta nehézségek áthidalására. A nehézségek túlnyomó részét sikerült elhárítani, s így az építkezés üteme kielégítő. Az Ózdi Kohászati Üzemekben az acéltermelés intenzifikálását célzó gyorsítót beruházáson dolgozó Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai eddig az éves feladat 67 százalékát valósították meg. A következő három hónapban tovább növelik a munka ütemét, hogy szeptemberben munkaterületet adhassanak a technológiai szerelőknek. Az előírtnak megfelelő ütemben épül a Gyulai Húskombinát, ahol a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az első félévben 76 millió forint értékű munkát végeztek, s eddig éves tervük 49,3 százalékát teljesítették. Így a gyorsításra kijelölt létesítményt még ebben az évben átadják. A 26-os számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói is befejezik ebben áz évben a dunaújvárosi hullámvertikum beruházás építési munkálatait, csupán a pénzügyi elszámolás lezárása marad a jövő évre. Gondot okoz viszont az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium saját beruházása, a Bélapátfalvai Cementgyár építése, ahol az első félévben a 31-es számú vállalat elmaradt a tervezett ütemtől, viszont az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói a cementgyár kőbányai létesítményeinek kivitelezésében az idei feladat 56,4 százalékát valósították meg. (MTI) Szobrok gránitból A Szár somly ó-hegy lejtőjén működő szobrász alkotótáborban érdekes kísérlet kezdődött, amely a „Gránitprogram” nevet kapta a szakemberektől. Célja az, hogy kipróbálják a hazai gránit szoborfaragásra való alkalmasságát, illetve a gránit megmunkálásának különböző technológiáit. Magyar szobrászok ritkán dolgoznak ezzel a csaknem gyémántkeménységű nemes kővel, mert egyrészt külföldről importáljuk és igen drága, másrészt a rendkívül kemény anyag megformálása nehéz és bonyolult. A szársomlyói szabadtéri alkotóműhelyben három művész kísérletezik hazai gránittal: egy magyar, egy japán és egy francia — mindhárman más-más módszerrel. A gránitot csak nálánál keményebb anyaggal lehet megmunkálni. Jegenyés János gyémántszemcsés, Toshio Sokurai vídiabetétes szerszámmal dolgozik. A Franciaországban élő magyar származású Pierre Székely speciális technológiát választott: lánggal való olvasztást. (MTI) sze meszelő technológiával. Fehér s fekete betűkből és a megfelelő ellentét-szín körvonalakkal keretezve. Igazán beláthatja mindenki, hogy Kecskeméten még a vasútkertben sincs akkora fenyő, amilyennel az izzó szívű fiatal a menny boltozatára írhatta volna vallomását. Lángbetűkkel. (Norvégiából mégsem hozhatott erdei fenyőt. Maszek-alapon megoldhatatlan deviza-üav lenne.) A tüzes szándék a fontos. Minálunk ilyen egyszerű ötletmegvalósításból is kiviláglik a mondanivaló. Csakhogy. Sátáni indulat döfte gyilkát az iménti vallomásba. Pontosan a kellős közepébe. A szerelemre lobbant ifjú úgy osztotta el hevületét. hogy az „I love you” — Szeretlek — és a „Vera" szókat a vonatmozgás szerint, célirányo-A demokrácia és a szocializmus E sorok írójának alkalma volt több nyugati országban járni. Gyakran beszélgettem emberekkel, akiket hozzászoktattak a demokrácia olyan fajta értelmezéséhez, hogy a legfontosabb a választásokon vetélkedő pártok és képviselőjelöltek száma, a képviselők hatásos és felkészült szópárbaja, a kormány és a parlament egymás' elleni harca vagy az államfő kényszernyugdíjaztatása. A szovjet demokrácia sajátossága Nyugaton sok olyan ember van, aki megszokta, hogy a demokrácia fogalmával összekapcsolja a polgári-demokratikus államra jellemző bizonyos formális ismertetőjeleket. És mivel a szocialista demokrácia nemcsak jellegében, hanem formáiban is különbözik a polgári demokráciától, ezek az emberek nem tudják beleilleszteni a megszokott elképzeléseikbe. Valóban tény, hogy a Szovjetunió demokráciája különbözik a nyugati demokráciától. Ha megpróbáljuk általános formában meghatározni elvi, alapvető sajátosságát, akkor azt látjuk, hogy ez az államhatalom gyakorlásának olyan szervezete és formája, amely biztosítja az igazi népuralmat: a hatalom a lakosság óriási többségének, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek a kezében van. Ezen az elvi alapon felépülő politikai rendszer pedig a tanácsokban megtestesülő népképviseleti elven, a közvetett demokrácia legszélesebb körű alkalmazásán alapszik. A hatalmi szervek szovjet képviseleti rendszere — a tanácsok — a legfontosabb, de nem az egyetlen forrása annak, hogy a tömegeket bevonják az államirányítás folyamatába. A szocialista társadalomban a dolgozók részt vesznek e folyamat valamennyi stádiumában és szintjén. Ebben rejlik végső soron a szovjet államigazgatási apparátus ereje és szilárdsága. Nem csupán a tanácsok A szocializmus politikai rendszere feltételezi a közvetlen demokrácia egyre nagyobb arányú alkalmazását is. A fontosabb határozatokat és törvényeket, a szakszervezetek, komszomol és más társadalmi szervezetek, gazdasági szövetkezetek, alkotó szövetségek, sok száz különböző társaság tevékenységét össznépi vitára bocsátják, mégpedig ágazatokként, szakmánként, munkahelyenként, lakóhelyenként. A szovjet állampolgárok a legkülönbözőbb formákban és módszerekkel vesznek részt a politikai, termelési és a mindennapi élettel kapcsolatos kérdések megoldásában. Egy példa: az 1976—80-ra szóló népgazdaság-fejlesztés fő irányainak vitájában 7,6 millió ember vett részt, több mint egymillió javaslat és kívánság hangzott el, amelyeket az SZKP KB Politikai Bizottságának és a XXV. pártkongresszusnak külön bizottsága vizsgált meg. „A népgazdaság fejlesztésének fő irányairól folytatott össznépi vita — a szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása” — mondotta A. V. Csujev, a Balti Hajógyár esztergályosa a XXV. pártkongresszuson elhangzott felszólalásában. A szocialista demokratizmus legjellemzőbb vonása, hogy a képviseleti és a közvetlen demokrácia módszerei szervesen párosulnak egymással. A tanácsok san rótta rá a két oszlopra. Hogy tudniillik — aki dél felől érkezik, a vonat ablakából először a Szeretlek-re lásson, s mire esetleg elbízná magát, — hogy a vallomás neki szól, pillanatokon belül tisztázódjon a másik oszlopról: csak egybizonyos Verát illet az érzelem. lgenám, de a szerelmét pemzlivéaen keresztül kikiáltó legény — írásművelete közben — egy oldallapot kihagyott a két felirat között. Ügy, hogy oda — meghazudtolóan• azonos tehetséggel és kivitellel ez a fölöttébb kiábrándító szó került: „Mocsok”. Oly fájó az ellentmondás, hogy nincs is szivünk összeolvasni. Csupán fontolgatásra van erőnk; vajon ki tette? A lüktető keblű szerelmes szerző? Nem. Túlzott formabontás volna: „Szeretlek mocsok ...” satöbbi. Ilyen átkozva-áldás színpadon még csak elmenne, — de betonoszlopon?! Hát akkor? Talán egy féltékeny szív kétségbeesett bosszúja? Lehet. De mielőtt tovább mennénk a találgatózásokkal, el kell árul* nunk a „Verá”-t tartalmazó oszlop utáni betonfelületre föstött szót is: „Lacás" csupa nagybetűvel (igaz, el ne felejtsem, a többi is igy íratott) és a „Lacás” sarkára mintegy odabiggyesztve „k”. Ügy, hogy az utolsó két betű „sk”-nak éppúgy értelmezhető, mint sportklub rövidítésének. De akkor ki vagy mi az, ami megmarad: — „Lacá"? Az „s”-sel még valami halvány jelentés kiderengtethető belőle — „Lacás”. Mármost: a „Vera” „Lacás”, a „Lacás” „mocsok", avagy...? Megfejthetetlen. Pedig milyen szépen iridult az a szerelem ... Tóth István nem egyszerűen állami szervek, hanem társadalmi tömegszervezetek is, amelyek a nép széles körű aktívahálózatára támaszkodnak. Ez ma több mint 30 millió embert egyesít és minden nyolcadik szovjet állampolgár tagja. Am az. államigazgatásban természetesen nemcsak a tanácstagok vesznek részt. Minden egyes tanácstag mögött ott állnak a társadalmi tömegszervezetek (szakszervezetek, komszomol, stb.) tagjai, akiknek bár nincs tanácstagi mandátumuk, de ennek ellenére lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek az államigazgatásban. E szervezetek törvényerejű kezdeményező joggal rendelkeznek.s amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül befolyást gyakoroljanak az állam politikájára, hogy részt vegyenek e politika kialakításában és megvalósításában. A társadalmi szervek jogosítványai A több mint 113 millió munkás és alkalmazott szakszervezeti tag, szervezetein keresztül mindennap befolyást gyakorol az ipari üzemek és az intézmények irányítására, az igazgatósággal közösen oldják meg a termelési tervezési_ és fejlesztési kérdéseit, az anyagi és életszükségletek, a szellemi érdeklődés kielégítésével, a pihenés megszervezésével kapcsolatos kérdéseket. A társadalmi tömegszervezetek kezdeményezőleg vetik fel mind az állami szintű, mind a helyi jelentőségű kérdéseket a tanácsok előtt, kezdeményezik a törvénytervezetek, a szovjet kormány- és szövetségi köztársasági kormányhatározatok, valamint a helyi tanácsi határozatok kidolgozását. A szakszervezetek aktív részvételével dolgozták ki az állami nyugdíjakról. a béremeléssel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényeket is. Több mint 9 millió munkás, kolhozparaszt és alkalmazott dolgozik az üzemekben, a kolhozokban, az intézményekben, a községi tanácsoknál önkéntes alapon a népi ellenőrzési csoportokban. A népi ellenőrzési csoportok segítenek a pártszervezeteknek, igazgatóságoknak az állami tervek és feladatok eredményesebb teljesítésében, a termelési tartalékok jobb kihasználásában. Ily módon a szocializmus politikai rendszere olyan politikai és társadalmi szervezetek erőteljes és szerteágazó hálózatával rendelkezik, amely a dolgozóknak mind a közös, mind a sajátságos érdekeit képviseli. A szabadságjogok reális érvényesítése A szovjet demokrácia nem csupán széles körű politikai és személyes szabadságjogokat biztosít az állampolgároknak, hanem biztosítja a társadalom valamennyi tagja számára a reális lehetőségeket is ahhoz, hogy a kulturális és politikai fejlődés olyan színvonalát érje el, amely emberi és szabadságjogaink megértéséhez és politikailag helyes gyakorlásához szükséges. A szocializmus nemcsak hirdeti, hanem anyagilag és jogilag garantálja is az állampolgári jogokat és a szabadságjogokat és következetesen meg is valósítja azokat. Az állampolgári szabadságjogok védelmét a szovjet alkotmány kötelezővé teszi valamenynyi államhatalmi szerv számára a szovjet minisztertanácstól a helyi tanácsig. Minden szovjet állampolgár biztos afelől, hogy élete és egészsége, vagyona, jogai, méltósága és nyugalma az állam megbízható védelme alatt áll. Demokráciánk célja a legszélesebb értelemben vett önigazgatás, vagyis hogy valamennyi állampolgár részt vegyen az államigazgatásban. Még nem értük ezt el. de magabiztosan haladunk ebben az irányban. Számunkra a demokrácia igazi népuralom, vagyis a dolgozó tömegek lehető legszélesebb körű részvétele az állami és társadalmi ügyek intézésében, azaz „igazi népi önigazgatás”, amelyről Lenin beszélt. Mihail Krutngolov (APN—KS)
